terabithia tükrei XIII.

Published by weyland-yutani in the blog Trafik. Megtekintés: 447

Mert mondhattam volna csak annyit...
... de hát mondtam! Persze, így se mentem semmire, már megint itt kell toporognom... -nem a helyről beszélek.
Csak pár fadarabot egy pici ásót és szíjat dobtam le a teraszon, ne törődj vele. Majd elmondom, ha eljön az ideje, ha kell -mert teszel róla-, hogy jöjjön az ideje, miért is hoztam őket.
Sejthettem volna, hogy kiásod a sárga gezemicét az udvar közepéről és arrébb teszed. Egy szerinted rendben lévő helyre… Nem is tudod,… áá, csak feleslegesen tépem a szám... Igaz ami igaz, az ember élete során párszor kimondja a sorsát, csak erről mit sem tud… és persze hoztál még hozzá, ugyan-olyansárgákat… máshonnan… másét… A Te kerted, a Te virágod, a Te sárgád, a Te életed…

Épp mosogatsz? De…. mi ez nagy csend? Megint elment valaki?… vagy még csak nem ért haza? Nem hiszem, hogy gúnyolódnék. Sosem volt szokásom és nincs rá szükségem se. Csak mosogass tovább nyugodtan, és nézelődj az ablakon közben, én meg csak locsogok, míg hazaér…
Épp akartam mondani, hogy nem feltétlenül jó helyen vannak azok a virágok a kerítés mellett… habár tény, hogy kívülről is jól látszik, hogy neked mily szép sárga gezemicéd van és nem is egy..., de a kerítés mellett a kutya… na, igen: ott a kutya rohangál és bele fog taposni- mármint a virágokba...ahogy épp csinálja.
Én is ingerült lennék, de most odakoppantottad a poharat a mosogató széléhez… eltört… vége van ... valóban ki kell dobni… ez mellé ment …. kár volt ilyen erővel ráismételni, most felborult a szemetes … kigurult pár dolog… Ne! ne rúgj bele! A fenébe… mondtam… most szétrepült egy csomó undorító valami…
A’sszem, takaríthatsz. Ja, eléggé tele van, ki kellene vinni…. Ha csapkodod az ajtót, akkor az vissza fog csukódni… és pont így fogsz belerúgni a lábujjaiddal… vah, ez kellemetlen lehet…
Igazad van, vágd oda a kuka tetőt… az segít…
Hagyd a kutyát és ne mérgeld magad, csak pár szál virágot letört. Semmi komoly. Van ott még elég hasonló[/I]... Most rögtön máshová teszed őket? Hát… ahogy szeretnéd. Ehhez ásó kell. Nem kell kapkodni. Csak nyugodtan… ha túl sokat fogsz egyszerre, el fog törni az ásó nyele … pontosan így. Jól repül… ez a pinceablak volt… de érdekesen csörömpöl mintha zenélne… a pincében sikerült hazavágnod pár befőttet is… talán ismét szükség lesz a seprűre? ...

Miért van az, hogy Te sose ott keresed a dolgokat, ahol vannak? Miért, miért gondolod, hogy amihez hozzáérsz a tiéd? És miért akarsz mindent elvenni a helyéről? Honnan veszed, hogy valaminek ott biztosan jobb, ahová teszed? Miért .. a hol? - oly fontos lenne? ... Ülj le vagy térdelj - ennyit mondtam; nem pedig: emeld...
Érdekes hang, ugye, ez a szivárványos? Olyan, mintha félre beszélne, de hidd el, nem így van. Egyébként csak időt ad, hogy végig gondolj valamit, ami már a tiéd... Mert erős a gyanúm, ha most így dühösen lemégy a pincébe, akkor ... jó eséllyel ... belezúgsz az üvegtörmelékbe… ne menj most oda … Egyszerűen "könnyű sóhaj..." ... hagyd ott, holnap is ott lesz és nem is jár ott senki.

Egyébként azért jöttem (túl azon, hogy egyszer, egyetlen egyszer elmondjam, hagyd a pincét), hogy hozzak pár dolgot. Azokat tettem le a teraszon, ha a pincébe menetel helyett mást csinálnál:
Hoztam fát, hogy ha azt akarod, körbekerítsd a virágokat…
Hoztam szíjat, hogy ha azt akarod, megkösd vagy sétálni vidda kutyát…
Hoztam egy kicsi ásót, ha a gezemicé(ke)t visszatennéd oda, ahová való(k)…
És hoztam dobozt, hogy esetleg elvigyem, ami neked itt felesleges lett... mert mondtam: repülni a csillagokba és a szakadékba is lehet - és valami azt súgja nekem, hogy ezt terhe válogatja...

Csak meg kellett várnom, hogy ezt megmondhassam. Akkor, amikor eljött az ideje... mert ha nem figyeltél oda a "térdelj"-re, miért figyeltél volna oda most bármire ... az üveg csörömpölés előtt?...

És valóban, mondhattam volna csak ennyit:
A sárga gezemicét csak megöntözni kell... néha.
Hozzászólnál? Jelentkezz be...