Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy Kanada mi alapján ítéli meg, hogy egy adott ország menekültügyi szempontból biztonságosnak mondhatü-e, vagy sem. Magyarország EU csatlakozása sokat változtatott a helyzeten, s hogy miért, itt az indok.:
NEMZETKÖZI VÉDELMI IRÁNYMUTATÁS
„Belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség” a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi
egyezmény és/vagy az 1967. évi jegyzőkönyv 1A(2) cikkével összefüggésben
"Az Iránymutatás
kiegészíti az UNHCR által kiadott Kézikönyvet a menekült státusz meghatározásának követelményeiről és
elbírálásáról a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi egyezmény és....."
"
A belső menekülési vagy áttelepülési lehetőség fogalmát a döntéshozók egyre gyakrabban veszik
figyelembe a menekült státusz meghatározása során. Mivel azonban máig nem alakult ki a fogalom
következetes megközelítése, eltérő joggyakorlat bontakozott ki országokon belül és kívül. Az eltérő
megközelítések miatt az Iránymutatás célja, hogy a döntéshozók számára egy strukturáltabb megközelítést
ajánljon a menekült státusz-meghatározás e kérdéskörének elemzése során."
/ Felhívom a figyelmet, hogy ez egy iránymutatás és ajánlás és nem is másolok be minden szöveget,
de könnyen érthető, hogy Kanada, mit miért alkalmaz. /
Az 1951. évi egyezmény nem követeli meg, sőt, nem is sugallja, hogy az üldözéstől való félelemnek
minden esetben ki kell terjednie a menekült származási országa területének egészére.
A belső menekülési
vagy áttelepülési lehetőség fogalma tehát az ország olyan területére vonatkozik, ahol nem áll fenn az
üldözéstől való megalapozott félelem, és ahol – az eset egyedi körülményeire tekintettel – a kérelmezőtől
ésszerűen elvárható, hogy ott letelepedjék és normális életet éljen.
Következésképpen, amennyiben a
menekült státusz meghatározása kapcsán felmerül a belső menekülés vagy áttelepülés lehetősége, meg kell
jelölni azt a konkrét területet, amelyre e lehetőség vonatkozik, és a kérelmezőnek megfelelő alkalmat kell
biztosítani arra, hogy erre reagálhasson.
Ha a menekült státusz iránti kérelem holisztikus vizsgálata során az egyezményben meghatározott ok
miatti üldözéstől való megalapozott félelem megállapításra került a származási ország egy körülhatárolt
részén, az áttelepülési lehetőség fennállása elemzésének két fő kérdéskörre kell kiterjednie. Az elemzést az
alábbi kérdéskörökre adott válaszok alapján kell elvégezni:
I. A relevancia elemzése
a) A gyakorlatban véghezvihető módon, biztonságosan és jogszerűen férhet hozzá a kérelmező az
áttelepülési területhez? Ha e feltételek valamelyike nem áll fenn, irreleváns az országban az alternatív
helyszín vizsgálata.
b) Maga az állam az üldöző? A vélelem szerint a nemzeti hatóságok hatásköre kiterjed az ország egész
területére. Amennyiben e hatóságok a vélt üldözők, a vélelem szerint nincs belső menekülési vagy áttelepülési
lehetőség.
c) Az üldözés nem-állami szereplőtől ered? Amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy a nem-állami üldöző
a javasolt területen is üldözni fogja a kérelmezőt, e terület nem minősül belső menekülési vagy áttelepülési lehetőségnek.
E megállapítás attól függ, hogy az üldöző a javasolt területen továbbüldözi-e majd a
kérelmezőt, és a vélt ártalom ellen ott elérhető-e az állami védelem.
d) Áttelepülés esetén fennáll-e annak veszélye, hogy a kérelmezőt üldözés vagy más súlyos ártalom érheti? E
kérdésbe beletartozik az áttelepülési területen felmerülő eredeti vagy bármely újabb üldözés, vagy más súlyos
ártalom.
II. Az ésszerűség elemzése
a) Az érintett országban fennálló körülményekre tekintettel tud-e a kérelmező viszonylag normális életet élni
anélkül, hogy túlzott nehézségei lennének? Ha nem, akkor nem várható el ésszerűen a kérelmezőtől, hogy
odaköltözzön.
Annak a megállapítása, hogy a javasolt belső menekülési vagy áttelepülési terület az adott esetben
megfelelő alternatívának minősül-e, olyan időbeli vizsgálatot igényel, amely nem csak az üldözéstől való
félelmet és az eredeti területről való menekülést kiváltó körülményekre terjed ki, hanem arra is, hogy
a javasolt
terület valódi jövőbeli alternatívát kínál-e. Hangsúlyozottan fontos e jövőre kiterjedő vizsgálat azért is, mert –
noha a státusz megtagadása nem jelöli ki automatikusan a megteendő lépéseket – következményként a
kényszerített hazatérés is felmerül.
/ forrás:
http://helsinki.hu/wp-content/uploads/UNHCR_BMA.pdf /
Véleményem szerint, Magyarország EU csatlakozása előtt, a kanadai bírák jobban mérlegelték az esetek vizsgálata során, hogy a menedékkérőnek vol-e lehetősége az alternatív menekülésre. Az EU csatlakozás után, viszont elég nehéz megindokolni, hogy miért jött valaki egészen kanadáig, hogy védelmet találjon.