N
Naska
Vendég
Magyarok és cigányok a magyar szabadságért
Az 1848-as szabadságharcban nagyon sok cigány harcolt. Ki kardal, puskával, ki a muzsikájával. Cigánybandák buzdították a harcoló katonákat, és meneteltek a csapatok élén, vagy vidították fel bánatukban a bajtársaikat. A debreceni Boka Károly Kossuth Lajos kedvenc prímása volt, akit még a nagyurak sem tegezhettek. Mikor megkérdezték: ”Hogy szólíthatjuk akkor”? – azt felelte: „Úgy, hogy Kend”.
Mivel a tiszti karhoz tartoztak, ugyan olyan gúnyát viseltek, mint a tisztek. A csatában a hadtestek élén a prímás húzta elől a bandájával, és arra meneteltek. Az osztrákok orvlövészei külön pénzjutalmat kaptak azért, ha kilőttek egy szabadságharcos tisztet. Mivel sok prímás esett áldozatul, így személyesen Boka Károly kért kihallgatást Kossuth Lajostól és kérte, hogy a prímásoknak kék felső zubbony viselését engedélyezze, mivel ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Így majd látják az osztrák mesterlövészek, hogy csak egy szegény muzsikus roma húzza ott elől. Kossuth elnevette magát és engedélyezte. A romák - hogy biztosan, és jól láthatóan tudtára hozzák az ellenséges oldal katonáinak, hogy nem tisztek - még a mente ujjától is megszabadultak. Ez már hasonlított a dédapáik által viselt zsinóros lajbira, cigány mellényre.
Hogy a történet igaz vagy sem, azt nem tudom, de az igen, hogy a szabadságharc idején a zenész cigányokat főként mint verbuváló vagy katona muzsikusokat sorozták be a bandériumokba. Az egykori híres zenész, Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor az elsőként jelentkezett, később Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Sárközi ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben.
Egressy Ákos, a szabadságharcról "Emlékeim" néven kiadott visszaemlékezései szerint Sárközi zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze, saját költségén ruházta fel és élelmezte őket. Egressy Ákos arról is beszámol, hogy először tőlük hallotta a "Kossuth Lajos azt üzente" kezdetű dalt. A magyar zene külföldi úttörőjeként is számon tartott Sárközi részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliában szerződtette.
Más szabadságharcos cigány zenészek neve is fennmaradt: Pityó József önkéntesként szolgált Görgey Liptón át Szebesbe vonuló hadtestében, részt vett az iglói éjjeli csatában, és a branyiszkói ütközetnél, míg Sági Balogh Jancsi 1848-49-ben honvédkarmester, később ipolysági és selmecbányai zenekarvezető volt. Sági Balogh Jancsi másról is nevezetes: ő segítette az első magyar- cigány szótár megalkotóját, József főherceget több, a cigánysággal kapcsolatos munkájában, József főherceg állta később Sági Balogh temetési költségeit is.
A Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdi Jancsinak volt mindannyiuk közül a legkalandosabb az élete. A bécsi konzervatóriumban tanuló, öt nyelven beszélő Kálózdit a londoni Alhambra Színháznál, mint dirigáló karmestert alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében mint fő katonai karmester dolgozott.
Bár a korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak róla, sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntő is cigány volt. Spira György történész szerint a nem nemesi származású honvédek közül a szabadságharcban egyedül Gábor Áronból lett törzstiszt. A bereckei asztalosmesterből lett tizedes 1848. novemberében hadnagyi rangban vett részt a háromszéki felkelésben. A következő hónapban főhadnaggyá, majd 1849-ben Bem őrnaggyá nevezte ki. Ha Gábor Áron maga nem is biztos, hogy roma volt, több forrás szól arról, hogy igen sok roma kézműves dolgozott a különböző ágyúöntő-, kovács-, és fegyverjavító műhelyekben.
Nem az számít, hogy ki honnan jött, hanem, hogy hova megy.
Az 1848-as szabadságharcban nagyon sok cigány harcolt. Ki kardal, puskával, ki a muzsikájával. Cigánybandák buzdították a harcoló katonákat, és meneteltek a csapatok élén, vagy vidították fel bánatukban a bajtársaikat. A debreceni Boka Károly Kossuth Lajos kedvenc prímása volt, akit még a nagyurak sem tegezhettek. Mikor megkérdezték: ”Hogy szólíthatjuk akkor”? – azt felelte: „Úgy, hogy Kend”.
Mivel a tiszti karhoz tartoztak, ugyan olyan gúnyát viseltek, mint a tisztek. A csatában a hadtestek élén a prímás húzta elől a bandájával, és arra meneteltek. Az osztrákok orvlövészei külön pénzjutalmat kaptak azért, ha kilőttek egy szabadságharcos tisztet. Mivel sok prímás esett áldozatul, így személyesen Boka Károly kért kihallgatást Kossuth Lajostól és kérte, hogy a prímásoknak kék felső zubbony viselését engedélyezze, mivel ők vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Így majd látják az osztrák mesterlövészek, hogy csak egy szegény muzsikus roma húzza ott elől. Kossuth elnevette magát és engedélyezte. A romák - hogy biztosan, és jól láthatóan tudtára hozzák az ellenséges oldal katonáinak, hogy nem tisztek - még a mente ujjától is megszabadultak. Ez már hasonlított a dédapáik által viselt zsinóros lajbira, cigány mellényre.
Hogy a történet igaz vagy sem, azt nem tudom, de az igen, hogy a szabadságharc idején a zenész cigányokat főként mint verbuváló vagy katona muzsikusokat sorozták be a bandériumokba. Az egykori híres zenész, Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor az elsőként jelentkezett, később Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Sárközi ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben.
Egressy Ákos, a szabadságharcról "Emlékeim" néven kiadott visszaemlékezései szerint Sárközi zenekarának tagjait a Szózatot megzenésítő Egressy Béni válogatta össze, saját költségén ruházta fel és élelmezte őket. Egressy Ákos arról is beszámol, hogy először tőlük hallotta a "Kossuth Lajos azt üzente" kezdetű dalt. A magyar zene külföldi úttörőjeként is számon tartott Sárközi részt vett az 1867-es párizsi világkiállításon, 1875-ben pedig Edward walesi herceg hat hónapra Angliában szerződtette.
Más szabadságharcos cigány zenészek neve is fennmaradt: Pityó József önkéntesként szolgált Görgey Liptón át Szebesbe vonuló hadtestében, részt vett az iglói éjjeli csatában, és a branyiszkói ütközetnél, míg Sági Balogh Jancsi 1848-49-ben honvédkarmester, később ipolysági és selmecbányai zenekarvezető volt. Sági Balogh Jancsi másról is nevezetes: ő segítette az első magyar- cigány szótár megalkotóját, József főherceget több, a cigánysággal kapcsolatos munkájában, József főherceg állta később Sági Balogh temetési költségeit is.
A Dembinszky hadtestében szolgáló, és a szabadságharc után Angliába emigráló Kálózdi Jancsinak volt mindannyiuk közül a legkalandosabb az élete. A bécsi konzervatóriumban tanuló, öt nyelven beszélő Kálózdit a londoni Alhambra Színháznál, mint dirigáló karmestert alkalmazták, majd a kínai császár hadseregében mint fő katonai karmester dolgozott.
Bár a korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak róla, sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntő is cigány volt. Spira György történész szerint a nem nemesi származású honvédek közül a szabadságharcban egyedül Gábor Áronból lett törzstiszt. A bereckei asztalosmesterből lett tizedes 1848. novemberében hadnagyi rangban vett részt a háromszéki felkelésben. A következő hónapban főhadnaggyá, majd 1849-ben Bem őrnaggyá nevezte ki. Ha Gábor Áron maga nem is biztos, hogy roma volt, több forrás szól arról, hogy igen sok roma kézműves dolgozott a különböző ágyúöntő-, kovács-, és fegyverjavító műhelyekben.
Nem az számít, hogy ki honnan jött, hanem, hogy hova megy.