Szabályok a j és az ly írásához:
Szabályok a j és az ly írásához
Nyelvünk világunk megismerésére szolgál, s ahogyan állandóan változik világunk, társadalmunk, életünk, a nyelvnek
is meghatározott módon, de változnia kell. Így a nyelvet beszélõ, a társadalomban élõ embernek is idõrõl idõre
képeznie kell önmagát, hogy korunk változó követelményeinek megfelelhessen.
Olvasni és helyesen írni mindenkinek meg kell tanulnia, másképpen nem tud beilleszkedni a társadalomba.
A tapasztalat azt mutatja, hogy mind az olvasási, mind a helyesírási készség egy bizonyos életkorban alakítható
ki a legjobban, s ez a 6-10. év. De szerencsére helyesírásunk ezután is fejleszthetõ! A helyesírási szabályok,
törvényszerûségek ebben a tanulásban segítenek bennünket, mindenkor (hiszen állandóságot nyújtanak a változásban).
A j és az ly írásában bennünket segítõ szabályok, összefüggések:
I. A szó elején:
- mindig j írandó (javul, jel, jó, jég, jegenye stb.)
- kivétel: a lyukszó és származékai (lyukat, lyuggat, lyukasztó stb.)
II. Szó belsejében:
- -r után mindig –jírandó (férj, fürj, varjú, sarjú stb.)
- a szótõhöz tartozó –t elõtt mindig –j írandó (sajt, hajt, rejt, sejt,
ejt, felejt, selejt, fojt(ani), sújt(ani), gyújt(ani), gyûjt(eni) stb.
Figyelem!A toldalék elõtt a következõ szavakban ly írandó:
helytelen, folyik, folyton, folytonosan, folytat, folytán, folyt (a víz), súly, súlyos,
súlytalanság stb.
- a tulajdonviszonyt jelölõ –ja, -je toldalék
mindig „pontosjével" írandó: kapuja, ceruzája, medvéje stb.
Figyelem! Gyakori a szótõhöz tartozó –lya, -lye végzõdés:
gálya, pálya, osztálya, ibolya, máglya, mulya, furulya, skatulya, gólya,
Orsolya, zsöllye, gereblye stb.
III. Szó végén:
1. Egy szótagból álló szavak végén:
- legtöbbször –j írandó: baj, haj, zaj, báj, háj, báj, nyáj, tej, fej, díj, új stb.
Figyelem! Egy szótagból álló szó végén ritkán írunk „ellipszilon”-t:
hely, mely, mély, ily, oly, boly, foly(ik), moly, súly, gally stb.
2. Két vagy több szótagból álló szó végén:
- legtöbbször –aj: robaj, kacaj, óhaj, talaj, olaj, karaj, paraj, moraj, tolvaj, zsivaj stb.
Ritkán –aly: tavaly, karvaly stb.
- legtöbbször –ály: akadály, apály, aszály, dagály, hatály, kristály, osztály,
tartály, viszály stb.
Ritkán –áj: muszáj, papagáj stb.
- legtöbbször –ely: gerely, pehely, székely, tengely, zsindely, hüvely stb.
Ritkán –ej: dörej, zörej stb.
- legtöbbször –ély: csekély, esély, ünnepély, tekintély, személy, kedély, szenvedély,
szeszély, rejtély stb.
Ritkán –éj: karéj, taréj stb.
- legtöbbször –oly, -öly: komoly, mosoly, fogoly stb.
- legtöbbször -lya, -lye a végzõdés: datolya, derelye, fáklya, gálya, máglya stb.
Ritkán -ja, -je: kopja, szója, tuja, cserje, fehérje
IV. A toldalékokban:
Igékben: - a felszólító mód jele mindig j: írj, mondja, várj, mosolyogjon, folyjon!
- -ja, -juk, -jük, -játok, -ják igei személyragok mindig j-vel írandók:
látja, mondjuk, kérjük, várjátok, írják stb.
- -ajt, -ejt igeképzõ mindig j-vel írandó: felejt, hullajt stb.
- -olyog, -elyeg, -ölyög igeképzõ mindig ly: gomolyog, émelyeg, hömpölyög stb.
Névszókban: - -ja, -je, -juk, -jük birtokos személyjel mindig j:
kapuja, hegedûje, darujuk, heverõjük stb.
- -jai, -jei, a több birtok jele mindig j: vejei, haverjai stb.
- a (j)ú, -(j)û melléknévképzõ mindig j: erejû, hajú, szép ruhájú,
nagy erejû
- az –aj, -ej fõnévképzõ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
- az –ály, -ély fõnévképzõ többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb.
V. Névmások írásakor:
- a j hang mindig ly : ilyen, olyan, milyen, semmilyen, valamilyen, , . akármilyen, bármilyen stb.
.
Kivétel: vajon
VI. Indulatszókban :
- a j hang mindig j: jaj, hej, ej
VII. A hiátus jelensége esetében:
(amikor két magánhangzó közé j hangot ejtünk)
- nem írunk semmiféle j hangot: Mária, dió, fiú, leány stb.
VIII. Mássalhangzó-törvényszerûségek érvényesülése esetén:
Fokozottan ügyeljünk az összeolvadás, részleges hasonulás és az írásban
nem jelölt teljes hasonulás eseteire!
- Azokat a szavakat, amelyek kiejtésében összeolvadás, részleges hasonulás
vagy írásban nem jelölt teljes hasonulás történik, a szóelemzés elve szerint
írjuk (barátja, kapáljon, adjátok, kertjei stb.)
Gyakran használt szavak (érdemes tudni a következõ kifejezések írását):
ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen, apály, aszály, bájos, bélyeg, beljebb, bója, bolyong, csekély, cserje, dagály, duhaj, engedély, erkély, éjjel, fajta, fejleszt, fejlõdik,
feszélyez, fogoly, fojtogat (pl. a füst), folyik, folyjon, folyó, folyosó, folytat, folytatólagosan,
folyton, folyvást, fúj, fújjon, furulya, gally, gólya, golyó, gömbölyû, gyûjt, hajó, hajsza, hagyja, harkály, héja, hely, helyes, ibolya, ifjú, ijed, ilyen, játszik, játsszon, javít, jó, kályha, karaj,
kevély, kijjebb, király, kristály, komoly, kölyök, lejjebb, lesújt, lyukas, majd, mély, milyen, mindjárt, moly, mosoly, muszáj, óhaj, olyan, osztály, pálya, papagáj, rejtély, robaj, saját, sajnos, selyem, súly, súlyos, süllyed, süllyeszt, szabály, széjjel, személy, szenvedély, szeszély,
táj, talaj, tartály, tavaly, tengely, új, ujj (végtag), újjá (varázsol), újdonság, ujjong, újság, ünnepély, vajon, varjú, veszélyes, vijjog, zaj, zsámoly, zsivaj, zsöllye.
És: Ha nem vagy biztos valamelyik szó írásában, inkább nézd meg a helyesírási tanácsadó szótárt!