Tudsz mondani jo forrast ezzel kapcsolatban?Keresgeltem a netten ahogy te nevezed
-de nem tudom melyik forras a hitelesebb.Koszi
Hát most találtam egy könyvet, de hogy hol és mikor sikerült letöltenem fogalmam sincs róla, de ha kijelölöd és a google kereséssel talán meg lesz az eredet is, részletek belőle, tudod sokan mondták miért nem foglalkozok a csakrákkal a válaszom az volt nem érzek késztetést rá, talán most sem még, de változásokban vagyok mert főleg energiaszálakat kell szétdarabolnom, mert zavar a forróság amiben vagyok, valaki nagyon dolgozik, vagy a kundalini okozná, utána nézek már ennek, így kénytelen vagyok ezzel foglalkozni. Az ősi tanok is tudatában voltak annak, hogy anyagi testünk mellett egy összetett energiarendszerrel is rendelkezünk, amely nélkül a fizikai testünk nem létezhet. Ebben a rendszerben négy energiatestet, más néven finomfizikai testet különböztetünk meg, melyek nevei: éter, asztrál, mentális és spirituális. Ezek az energiatestek a csakrákon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A csakrák részben közvetlen módon, részben pedig a testet behálózó energiacsatornákon keresztül jutnak életenergiához a környezetből és az univerzumból. Ezeket az energiákat olyan rezgésekké alakítják át, melyekhez a fizikai testnek, illetve az energiatesteknek szükségük van a létfenntartáshoz és a tökéletes működéshez. Ahhoz, hogy a belső egység és az ezzel együtt járó egészség, kreativitás, szeretet és tudás a birtokunkban legyen, zárlatoktól mentes és harmonikusan együttműködő csakrákra van szükségünk. A csakrák olyan, nem fizikai szervek, amelyek a nyers Kundalini energiát egy más típusú, finomabb, jobban felhasználható alakba transzformálják. A csakrák maguk nem tartalmaznak energiát. A Kundalini energia lényegében tiszta teremtő energia, ami áthatja és egybefogja a világegyetemet. Ez az élő energia sokkal mélyebben kiaknázható az összpontosított, kreatív akarat alkalmazásával és a csakra-rendszer által egy jobban felhasználható, árnyaltabb energiává alakítható. Energiaszükségletünknek csak egy részét fedezzük táplálékból. A többit a környezetünkben található finomanyagú energiákból vesszük fel. A csakrák felelősek az energia-cseréért, a test, az emocionális állapot igényei szerint energiát vesznek fel, vagy adnak le. Hét főcsakrája van az embernek, amelyek a testközépvonalán találhatóak. A csakrák tevékenysége szorosan összefügg a testi és az emocionális (érzelmi) állapotunkkal. Így a zavarok azonnal megmutatkoznak a csakrákban, de fordított esetben is: a károsodások a csakrákban testi és (vagy) érzelmi problémákhoz vezetnek. A csakrák energiaszintjének arányában kell lenni egymással, ha a harmónia - többek között stressz vagy betegség miatt - felborul energia-blokkok alakulhatnak ki. A csakrák harmonizálásával és tisztításával újra létrejön az egyensúly, feloldódnak az akadályok. A tantra nemcsak a fizikális testünket terhelő stresszt oldja, ami szomatizálódni is képes, hanem helyes kobralégzéssel és speciális gyakorlatokkal energetizálhatjuk testünket, érezhetjük nőiességünket, férfiasságunkat, magabiztosak, testileg, lelkileg kiegyensúlyozottak, szellemileg frissek lehetünk. Az 1. csakra létfenntartó ösztön-energiáinkat biztosítja számunkra. Erőt ad az életben maradáshoz, a fajfenntartáshoz. A 2. és a 3. csakra együttesen a fizikai bíróképességünkért, a "milyenségünkért", az idegrendszerünk szilárdságáért és a szenzomotorikus képességeinkért felelős - melyeket "temperamentumnak" is nevezhetünk, továbbá életünket energetikai szinten biztosítják.A 2. csakra határozza meg a reflex képességünket - felel az észleléseink minőségéért, az idegrendszerünk rugalmasságáért, az ösztönökre és benyomások való reagálásunkért, az intuitív orientálódó képességünkért, térben és időben egyaránt, valamint azért, hogy környezetünket helyesen felismerjük. A 3. csakra határozza meg aktivitásunkat, továbbá az idegrendszerünk dinamizmusát, és felelős a környezetünk felé irányuló megnyilvánulásainkért. A 4. csakra az alkalmazkodó képességünket határozza meg. Ha jól, harmonikusan működik, az fejlett önértékelést, szívós személyiséget, jó munkabírást jelent és jó kapcsolatokat biztosít környezetünkkel.Valójában a megérzéseinktől, ösztöneinktől függ, hogyan viseljük, és hogyan tudjuk feldolgozni a különböző hatásokat, amely ösztönök az alkalmazkodó és integráló folyamataink összességét jelentik. (Ha az alkalmazkodás van túlsúlyban, a személyiségünk "az örök túlélő", de akár "mindenen átgázolva" fogja megvalósítani terveit. Ha az integráció túl erős, a személyiségünk "az örök együttérző" a környezetünkkel, és csak a közös érdekekkel fog azonosulni. Az egyik véglet sem jó). Tulajdonképpen ez biztosítja a sikereink alapját, vagyis ugyanúgy képesek vagyunk a magunk és mások érdekeit szem előtt tartani. Az 5. csakra a környezetünkbe való beépülésünkért felelős. Ennek harmonikus működése esetében tudjuk a múltat, a jelent és a jövőt egyidejűleg érzékelni, valamint összekapcsolni azokat. A 6. csakra fizikai bázisként ellenőrzi a hipofízis, a hipotalamus, az agy halánték- és homloklebenyeinek működését, felel az intuitív tudásért, valamint alapját képezi a 7. csakra helyes működésének, mely a magasabb mentális megnyilvánulásokat és a logikát irányítja létünkben. Szerveztünk helyes működése csakra-rendszerünk harmonikus együttműködésétől függ, minden szinten. Ugyanez érvényes az adaptáló- és reagálóképességünkre. (Képzeljük el, hogy gyenge az idegrendszerünk és a fizikumunk, s egy olyan helyzetbe kerülünk, amikor hosszú időn keresztül kénytelenek vagyunk nehéz fizikai munkát végezni. Bármennyire is nagy lesz az aktivitásunk és akaraterőnk - csak rövid ideig fogjuk bírni. Fordított esetben viszont: ha fizikumunk hatalmas, erős és hosszútávon is bírja a megterhelést, de nem elegendő az aktivitása, az emocionális motivációja, a tenni akarása - a feladatot, amit véghez kellene vinnünk, nem tudjuk teljesíteni.) Világunkban a "kitartásunkra" is igen nagy súly nehezedik, gyakran kell aktívan megnyilvánulnunk. Sokszor olyan munkát kell végeznünk, amely mind a fizikális, mind az emocionális és az intelektuális önvalónkat is megterheli. Nem beszélve arról, hogy egyidejűleg a magunk és a közösség elvárásainak is meg kell felelnünk, ami sok esetben csak úgy valósítható meg, ha vagy "mindenkin átgázolunk", vagy "mindent közömbösnek tekintünk", esetleg teljesen feladjuk a magunk Egóját. Az első példa a májunk működésének zavaraival fenyeget, a második viszont a légutaink krónikus megbetegedésével. Szóval, minden betegség elkerülésének a titka ha a csakráinkat tisztán tartjuk, kiegyensúlyozottságukra és harmóniájukra ügyelünk. Másolat: