A nő kevesellte a Magyarországon kapott nyugdíját, pedig ő itt nem fizetett be egy fillért sem a költségvetésbe, egész életében Ukrajnában dolgozott, azonban egy kormányközi megállapodás folyamán áttelepülés után igényelhetett Magyarországon nyugdíjat, amit aztán keveselt.
Az Alkotmánybíróság igazat adott neki az állammal szemben. B. Varga Judit, az énpénzem.hu pénzügyi portál főszerkesztője szerint ez sokaknál azért verheti ki a biztosítékot, mert a magyar állam a saját állampolgáraival ezzel szemben nem törődik, utalt a rokkantnyugdíjakra, a befagyasztott minimálnyugdíjra továbbá arra, hogy ilyen fokú jogérzékenység nem tapasztalható a Kúria és az Alkotmánybíróság részéről más ügyekben.
Az ügy, amiben döntöttek, még 2014 tavaszán indult. Egy Ukrajnából Magyarországra települt nyugdíjas kifogásolta a neki ítélt ellátás összegét. A vita abból indult, hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugdíjat nem az utolsó aktív munkakörben keresett összeg, hanem a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött munkakör keresetének országos átlaga alapján kalkulálták. A felperes nyugdíjazása előtt vendéglátós egység vezetője volt, leghosszabb ideig viszont bolti eladóként tevékenykedett.
Nem túlkapás vagy tévedés történt, a megállapítás során a hatályos jogszabályt vették alapul. A nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló rendelet előírása szerint ugyanis, ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt - kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. Az előbbi rendelkezés módosításként került a szabályokba, méghozzá úgy, hogy arról is rendelkeztek a jogalkotók: a 2015. január 1-jén hatályba lépett passzust az első fokon le nem zárt korábbi ügyekben is alkalmazni kell.
Bekezdes
Az Alkotmánybíróság igazat adott neki az állammal szemben. B. Varga Judit, az énpénzem.hu pénzügyi portál főszerkesztője szerint ez sokaknál azért verheti ki a biztosítékot, mert a magyar állam a saját állampolgáraival ezzel szemben nem törődik, utalt a rokkantnyugdíjakra, a befagyasztott minimálnyugdíjra továbbá arra, hogy ilyen fokú jogérzékenység nem tapasztalható a Kúria és az Alkotmánybíróság részéről más ügyekben.
Az ügy, amiben döntöttek, még 2014 tavaszán indult. Egy Ukrajnából Magyarországra települt nyugdíjas kifogásolta a neki ítélt ellátás összegét. A vita abból indult, hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugdíjat nem az utolsó aktív munkakörben keresett összeg, hanem a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött munkakör keresetének országos átlaga alapján kalkulálták. A felperes nyugdíjazása előtt vendéglátós egység vezetője volt, leghosszabb ideig viszont bolti eladóként tevékenykedett.
Nem túlkapás vagy tévedés történt, a megállapítás során a hatályos jogszabályt vették alapul. A nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló rendelet előírása szerint ugyanis, ha nemzetközi egyezmény szakmai átlagkereset figyelembevételét írja elő, akkor ennek összegét a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött, szolgálati időként figyelembevételre kerülő munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben a nyugellátás megállapításának időpontja szerinti - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által közölt - kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. Az előbbi rendelkezés módosításként került a szabályokba, méghozzá úgy, hogy arról is rendelkeztek a jogalkotók: a 2015. január 1-jén hatályba lépett passzust az első fokon le nem zárt korábbi ügyekben is alkalmazni kell.
Bekezdes