Babákról, Anyákról képek, versek.

[Radványa]

Ebben a topikban gyűjtsük össze azokat a képeket,verseket, amelyek a gyermekekről és az anyaságról szólnak.

115885115888115890
115891115892115889
118556118623118629
119221119351119717

[Radványa]

M. Ambrus Kinga<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
Megajándékozott az Isten bennünket ......

1.

Édesanyám, hallasz engem?
Örülök, hogy a tied vagyok.
Örülök, hogy veled élhetek és növekedhetek
Örülök, hogy így szeretted édesapámat.
Örülök, hogy testvéreim vannak.
Örülök, hogy én a hetedik gyermeked vagyok.
Örülök, hogy akkor is szeretsz, ha meglepetés vagyok a számodra.

Gyermekem!
Bizony meglepetés vagy számunkra és leszel majd testvéreidnek is.
Akikről tudom, hogy nagyon fognak szeretni, és örülnek majd létednek.
Ici-pici gyermekem vagy, de VAGY. Isten szeretetének ajándéka.
Mond, mit kérsz te tőlem?

Szeretnék szívedhez egészen közel kerülni.
2.

Édesanyám!
Köszönöm, hogy figyelsz rám.
Köszönöm, hogy szeretettel fordultál felém.
Köszönöm, hogy örömet ad neked ma még szinte láthatatlan jelenlétem.
Köszönöm, hogy éppen te lehetsz az édesanyám.

Gyermekem!
Kicsi gyermekem!
Isten különös ajándéka vagy te számunkra.
Ma mit kérsz tőlem?

Köszönöm, hogy méhedbe befogadtál, átöleltél. Ne haragudj, ha hamarosan olykor kellemetlen közérzetet okoz jelenlétem.

Gyermekem, nem baj, akkor is szeretlek!

3.

Szeretett Gyermekem!
Helyet találtál bennem.
Igazi otthonra leltél?

Édesanyám!
Köszönöm ölelő szereteted.
Köszönöm szíved békéjét.
Köszönöm életetek igazi átadottságát.

Mit szeretnél, pici Gyermekem?
Adj nevet nekem, hogy nevemen szólíthass.

4.

Gyermekem!
Életem a te életed is.
Életünk, szeretetünk, szeretetünk áldott gyümölcse rejtett jelenléted.
Gyermekem!
Szeretlek így még ismeretlenül, életed belém íródott.
Életed összekapcsolódott az én életemmel.
Bennem növekszel, s mindketten az Úr szeretetében, szerető jelenlétében.
Benned Őt dicsérem.
Benned Őt áldom.
Benned Őt szeretem.
Jelenléted számomra Isten megtestesült szeretete.

Édesanyám!
Köszönöm, hogy szíved szeretetével átölelsz.
Köszönöm, hogy életed tovább velem együtt képzeled.
Köszönöm, hogy szereteteddel javamat, örömömet keresed.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
Édesanyám!
Mostantól én imádkozom értetek.
Köszönöm, hogy életetek része lehettem.
Köszönöm, hogy befogadtatok.
Köszönöm, hogy vártatok.
Köszönöm, hogy szerethetlek.
Köszönöm, hogy veletek lehetek most és mindörökké.
Amen.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>

[Radványa]

Babits Mihály

A jó hír



Mikor megszólalt éjjel a telefon,
az álmok zsúfolt hadseregein
zavar futott át, nem lehetett tudni,
mi történt a különös mezőkön? villám
ütött-e le? tengerek áradtak
s megbokrosodtak a paripák, fények
hintáztak szerte, óriás fálánkszok
hátráltak, tüntek, itt-ott valami
iszonyú lövedék szórta föl a földet és
emberi tagokat szökokút módra, s ilyen
kutaktól bugyborgott a csatatér.
A vitézek fejeiket keresték
és lovaik sörényébe csimpaszkodtak.
Hullámzott a sötétség, mindenfelé
betört az ijedt valóság, a szoba
hidege, az ablak keresztje, forogva
mint egy roppant Kapisztrán kezében,
kimutatott a megfagyott téli
utakra ahol soványan integettek a fák.
A holdvilág a tócsa jegén
úgy villogott mint az ezüstkanál
melyet az ómód hipnotizor
kábítva tart a beteg elé.
Néhány kövér rémmé bugyolált
alak bandukolt lámpással, farkasok
vonítottak messzi a pusztán.
Hideg volt, szörnyu józan és hideg
s az alvó vacogott amint kikelt az ágyból
félig már ébren, fejébol jobbra és balra
az álmok apadó tengerei
húzódtak vissza a rejtelmes szögletekbe.
Úgy ment, imbolygott mint fehér kísértet,
fölkapta a kagylót, beleszólt rémült hangon,
s a messzeségből világos zengéssel
csapott vissza kitáruló
fülébe a hír: "Megszületett a gyermek!"<O:p</O:p

[Radványa]

Tarján Iza
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
Szerelmes párbeszéd<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
- Bimbót hajtott szép virágom:<o:p></o:p>
Anya leszel, édes párom.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
-Hősszerelmes lovagomból<o:p></o:p>
magzatunk apát varázsol…<o:p></o:p>
-Karcsú tested holdsarló volt,<o:p></o:p>
úgy ragyogsz már, mint telő hold!<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
- Ketten egyek vagyunk, párom:<o:p></o:p>
Igy lehet belőlünk három.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
-Együtt műveljük a csodát:<o:p></o:p>
szerelmespárból lesz család.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
-Erős karod ölelése<o:p></o:p>
anya, gyermek menedéke.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
-Kincset rejtő szép testedet <o:p></o:p>
Óvja szüntelen szeretet!<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
-Boldogságunk fénykörében<o:p></o:p>
Gyermekük ring, útra készen.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>

[Radványa]

Beney Zsuzsa: Anya dúdolja

Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget-
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret-
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éj
a fák az eget-
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

[Radványa]

Takács Zsuzsa: Pólyás

Nem is olyan picike,
csak a lába, a keze,
csak a füle, csak az orra,
nyaka, térde, könyöke.
Nem is olyan picike.
Nagyobb, mint egy mákszem,
nehezebb, mint egy mogyoró.
Feje a tenyeredben
feketerigó.
Tejet iszik reggel,
tejet ebédel, vacsorál.
Nappal mindig alszik,
éjjel néha sírdogál.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

[Radványa]

115893

Illyés Gyula:
Újszülött

Ilyen kormos hajjal
angyal, angyalom,
honnan jöttél, messzi
és legközelebbi
kedves rokonom?

Óriásként, felhők
közül, félszegen
hajlok rád köszöntőn,
köszöntelek e földön,
pici idegen!

Nem hall még, nem lát még,
roppant anyaméh
ez a világ néki -
- Jobb volt az a régi!
sírja fölfelé.

Szeme ferdén szétáll,
mintha kínai
lett volna s most fogna
csak a magyarokra
hasonlítani.

Mintha most érkezne,
elvétve a célt,
Kínából, Japánból,
egy ősi hazából
örökségiért.

Füstüs mennyországból
havas hajnalon
most érkezett messzi
és legközelebbi
kedves rokonom,

hogy mennék eléd én,
hogy menne anyád,
hogy neved, vallásod,
országod, lakásod,
hamar megtaláld.

Ide küldtek, mint a
cím a ládikán,
ide szól e homlok,
szem, száj, ilyet hordott
anyám, nagyapám.

Száz közt, százezer közt,
azon hirtelen,
akármi a próba,
megismertem volna:
ezt küldték nekem!

Itten vagy te otthon,
most s mindenkoron,
itt bontja ki minden
értékedet isten,
drága csomagom

Mint csillag a vízre,
lomb közé a fény,
kerek arcod ebbe
a népbe illik be
itt lesz jó helyén.

Itt lesz hazád, házad,
anyád, itt leszek
apádnak én ködlő
jövőmmel dúlt költő,
míg el nem veszek.

Karollak, karol majd
más is, nem csak én!
Itt vár, mint a kezdet,
a vég, meg a gyermek,
a végső remény,

kormoshaju kislány,
pici mongolom,
ó titkosan messzi
és legközelebbi
kedves rokonom!ffice:office" /><O:p></O:p>

[Radványa]

115894

Angyal jön hozzánk
<O:p></O:p>
Áldott január,<O:p></O:p>
Ketten vagyok már:<O:p></O:p>
Én és a kicsinyem,<O:p></O:p>
Ki még bennem pihen,<O:p></O:p>
Mint a földben a mag –<O:p></O:p>
Nincs nálam boldogabb!<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Lehetsz fagyos, február!<O:p></O:p>
Ha két szülő babát vár,<O:p></O:p>
a készülő csodától <O:p></O:p>
bennünk örömtűz lángol.<O:p></O:p>
-Hallgatózunk, figyelünk, <O:p></O:p>
Mit csinál a gyermekünk?<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Márciusi kikelet!<O:p></O:p>
-Tudod-e, hogy ki szeret<O:p></O:p>
úgy , mint a napfényt a virág.<O:p></O:p>
Mint tavaszt a bimbós ág?<O:p></O:p>
Édesanyád, édesapád<O:p></O:p>
Szeretete ragyog reád…<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Április bolond kedve<O:p></O:p>
Csiklandoz ingerkedve.<O:p></O:p>
Van itt sirás, nevetés,<O:p></O:p>
Jégeső meg napsütés,<O:p></O:p>
Bolondos a világunk,<O:p></O:p>
mégis vidámak vagyunk.<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Májusi tulipán,<O:p></O:p>
Veled nő a kisbabám.<O:p></O:p>
Csapongó kék fecske,<O:p></O:p>
Dobog már a szivecske!<O:p></O:p>
Falevél integet,<O:p></O:p>
Mozdul bennem kis kezed…<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Június jön, lepkeszárnyon,<O:p></O:p>
Madárének zeng a tájon.<O:p></O:p>
Nekilendül, mint a hinta<O:p></O:p>
Jókedvem, és égig ér ma!<O:p></O:p>
Gyermeket ölelek körül,<O:p></O:p>
Örülök, s ő velem örül.<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Boldogságos július,<O:p></O:p>
Gond és bánat messze fuss!<O:p></O:p>
Gyümölcs érik fenn a fán,<O:p></O:p>
Gyönyörű lesz kisbabám:<O:p></O:p>
Szeme mint kéklő szilva,<O:p></O:p>
Arcán barackok hamva…<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Csillag hull augusztusban.<O:p></O:p>
Sorsod a csillagokban van?<O:p></O:p>
Vedd majd saját kezedbe,<O:p></O:p>
te alakitsd kerekre,<O:p></O:p>
eszmény, hit, önbizalom<O:p></O:p>
vezéreljen utadon!<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Szeptemberek havában<O:p></O:p>
Üldögélsz iskolákban,<O:p></O:p>
Tanulgatod az életet,<O:p></O:p>
Boldogulni hogyan lehet…<O:p></O:p>
Én mostantól intelek:<O:p></O:p>
Légy szelid, okos gyerek!<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Október huzatos,<O:p></O:p>
Latyaktól maszatos.<O:p></O:p>
Csurran ég, csöppen orr,<O:p></O:p>
Vihar dúl, elsodor!<O:p></O:p>
Tanakodik gyermekem:<O:p></O:p>
-Nem jobb idebent nekem?<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Novemberben bugyolál<O:p></O:p>
Kabát, sapka, puha sál:<O:p></O:p>
Kint a világ nem mindig jó,<O:p></O:p>
Egyszer hideg, másszor forró –<O:p></O:p>
De ne félj, majd vigyáz rád<O:p></O:p>
Gondos apád, anyukád!<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Gyertyafényű december,<O:p></O:p>
Születik igaz ember…<O:p></O:p>
Menyből angyal jön hozzánk:<O:p></O:p>
Megérkezik kisbabánk,<O:p></O:p>
Vele béke, boldogság,<O:p></O:p>
Szebb lesz tőle a világ!<O:p></O:p>
<O:p></O:p>

[Radványa]

Rabindranath Tagore:

Anyaság

- Honnan jöttem? - kérdezte édesanyját a gyerek. - Hol szedtél fel engem?
Az anya keblére vonta magzatát, majd könnyes mosollyal szólt:
- Szívemben rejtőzködtél, kedvesem, mint örök vágy.
Jelen voltál játékaim babáiban, és ha istenszobrot gyúrtam agyagból, téged formáltalak öntudatlan.
Házunk istenségében is téged tiszteltünk.
Éjfél reménységeiben és szerelmemben, sőt már az anyám álmaiban is.
Otthonunk halhatatlan őrzőszelleme táplált emberöltők óta.
Leánykoromban, amikor szirmait bontogatta lelkem, virágillatként lebegtél fölötte.
Szelíd lényed úgy virágzott tagjaimban, miként felhő bíborfénye napfelkelte előtt.
Ég küldötte kedvenc, hajnal ikertestvére, a földi lét nagy folyama partra vetett bennem.
Arcodba nézek, és megfoghatatlan érzés tölt el:
Te, ki mindnyájunké vagy, enyém lettél.
Félelmemben, hogy elveszítelek, magamhoz szorítlak erősen.
Csodás varázslat két gyönge karomba zárta a világ legdrágább kincsét.<O:p></O:p>

[Radványa]

115897


Gyermekemnek

Csere Andrea

Megfogantam-megfogantál,
a méhemben fészket raktál.
Csöppnyi élet szívem alatt,
s nem tudhattam még, hogy ki vagy.

Jaj, hogyan rúg keze-lába!
nő a mama pocikája.
Alaktalan lufi lettem,
szívem súgta: érted ettem!

Lassan eljő a pillanat,
közös létünk kettészakad.
Meglátlak, és meglátsz engem,
ki a szülőanyád lettem!<O:p</O:p

[Radványa]

115927


Gyermekem

Csöpp kis kezed tenyeremben,
elfér benne egy az egyben.
Tíz kis ujjad szépen, rendben
simul el a két kezemben.

Szöszke fejed rajtam pihen,
nem is tudod, hogy ez milyen!
Hajad selyme sebzi lelkem,
könny futja be tőle szemem.

Nem is tudod, ki vagy nekem,
mennyi jót is teszel velem.
Mióta vagy, nincs oly bánat,
mi el ne múlna, hogyha látlak.

Tedd hát kezed tenyerembe,
hadd vegyelek az ölembe!
Csituljon el minden félszed,
Én vagyok az, a Te részed. <O:p</O:p

[Radványa]

115928


Altató

Körbejár az éjszaka
Elringat majd minden álmos fát
Jó barát az éjszaka
Csodaszép álmok várnak rád
Egy kicsit még a lámpa is ég
Maradjon kinn a sötét
Aludj hát, jó éjszakát
Ne félj, ne félj, vigyázok rád

Körbejár az éjszaka
Minden fényes könnyet összegyűjt
Égre szórja gyöngyeit
S bánatod, mint lepke elrepült
Kicsi vagy még, senki sem bánt
Paplanod csupa virág
Aludj hát, jó éjszakát
Ne félj, ne félj, vigyázok rád

A csillagfényes ég vigyáz rád
Az áttetsző sötét vigyáz rád

Még minden mozdulat rád vigyáz
Még minden gondolat rád vigyáz
Még álmatlan szemem rád vigyáz
Még egész életem rád vigyáz.<O:p</O:p

[Radványa]

115929

Mielőtt Anya lettem

Mielőtt Anya lettem,
Főzhettem magamnak meleg ételt.
Ruháim nem voltak pecsétesek.
Nyugodtan telefonálhattam.

Mielőtt Anya lettem,
Addig aludtam ameddig akartam,
és nem izgultam milyen későn fekszem le.
Minden nap megfésülködtem és fogat mostam.

Mielőtt anya lettem,
Minden nap kitakarítottam.
Nem botlottam meg játékokban és
nem felejtettem el altatódalok szövegét.

Mielőtt Anya lettem,
Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek-e.
Nem gondoltam védőoltásokra.

Mielőtt Anya lettem,
Nem hányt le senki
Nem lettem kakis
Nem köptek le
Nem rágcsáltak meg
Nem pisiltek le
Vagy nem csipkedtek meg pici újjak sem.

Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam:
Gondolataimnak
Testemnek
Lelkemnek
Végig aludtam az éjszakákat.

Mielőtt Anya lettem
Sosem tartottam síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa
Vagy beadja neki az injekciót.
Sosem néztem könnyes szembe és sírva fakadtam.
Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon.
Nem maradtam fent késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.

Mielőtt Anya lettem
Nem tartottam egy alvó bébit, mert nem akartam letenni.
Sosem éreztem, hogy a szívem apró darabokra törik
Mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat.
Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz az életemre.
Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni.
Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az Anyaságot.

Mielőtt Anya lettem
Nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kívül van.
Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése.
Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket.
Nem tudtam, hogy valami, ami olyan pici
Olyan fontossá lehet.

Mielőtt Anya lettem
Sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén
Minden 10 percben, hogy megnézzem minden rendben van e.
Sosem ismertem a melegséget
Az örömöt
A szeretet
A szívfájdalmat
A csodát
Vagy az Anyaság élvezetét.
Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt Anya lettem.

[Radványa]

115934

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért<O:p</O:p
<O:p</O:p

Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.
Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kináld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket, csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,
vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.
Az ember gonosz, benne nem bizom.
De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek!<O:p></O:p>

[Radványa]

115936
Amper : Anya

Mikor először tekint szemünk a fényre
Örömtől könnyező asszony vesz a kézbe
Te vagy kinek szíve a szívemmel dobban
És velem maradsz mindig, jóban és rosszban
Biztosan szívedben őrzöd azt a napot,
Mikor megszülettem én és fiadként vagyok
Emlékszel a szóra, mit először mondtam
És emlékszel arra is, hogy milyen gyerek voltam
Láttad ha sírok, láttad ha nevetek
S legbelül tudtad, mi az, amit keresek
Gyermeki csodát, az örök vidámságot,
Te nyújtottad nekem a kellő biztonságot
Mikor újszülött kacajjal ébresztett a hajnal,
Csak jöttél hozzám mindig fáradhatatlan
Sírásomból tudtad, hogy mit is akarok,
Fiad voltam akkor és az is maradok!

Sok éve már annak, hogy megszülettem,
De igazi békét csak melletted leltem.
Egy volt a szív és egy volt a lélek
Hisz mesébe illő valóság az élet
E hatalmas kincset csak Te adhattad nekem
Tudom, hogy életem neked köszönhetem
Bár nem emlékszem én már az első percre,
De örülök annak, hogy veled lehettem
Életet adtál és felneveltél
Két karodba zárva magadhoz öleltél,
Hiszem, hogy a szeretet a legerősebb érzés,
Remélem ez számodra soha nem lesz kérdés.
A régmúlt emlék csak a jóról mesél,
Az anya mindig anya marad, amíg csak él.
Mikor utoljára tekint szemünk a fényre
Bánattól könnyezve vársz engem az égbe.<O:p</O:p

[Yurka]

http://imgfrm.index.hu/imgfrm/1/4/1/2/BIG_0002461412.jpg

Mikor és miért


Mikor az öledbe szórom a színes játékokat, gyermekem, már értem, miért játszanak a színek a felhőkön és a vízen, és a virágok szirma miért hímes - mikor színes játékot kapsz tőlem, gyermekem.

Mikor énekelek, hogy táncolj, már értem, miért muzsikálnak a lombok, és a hullámok miért üzennek kórus-hangjaikon a hallgatag föld szívének - mikor énekelek, hogy táncolj.

Mikor édességet adok mohó kezedbe, már értem, miért van a virágok kelyhében méz, és a gyümölcsök miért vannak teli titkon édes nedvekkel - mikor édességet adok mohó kezedbe.

Mikor megcsókollak, hogy mosolyogj, drágám, már értem a gyönyört, ami az égből hull le a reggeli fénybe, az örömöt, amit a nyári szellő hoz a testemnek - mikor megcsókollak, hogy mosolyogj.


(Rabindranath Tagore)

[Yurka]

http://gitkatarhely.freeblog.hu/files/treccine.jpg



Torma Judit

Mondd...?

Mondd, van olyan, hogy bocsánat-raktár?
Mondd, miért van, hogy nekem nem jut,
mikor te az előbb kaptál?
Mondd, van olyan, hogy elfogy a bocsánat?
Mondd, mit kap akkor az, aki csak
ennyit kér magának?
És mondd, van a bocsánatnak ára?
Meg tudja fizetni, akinek nem telik ruhára
cipőre, kenyérre, ételre, italra,
-mondd, az ilyennek meg lesz-e bocsátva?

És mondd, mennyi időre kapod, hogyha kéred?
Örökké tied lesz, vagy csak egy időre bérled?
És mondd, mi van, ha lejár az időd?
Hogy állsz meg akkor az emberek előtt?
Vagy, ha végtelen a bocsánat joga:
minden bűnöd meg van bocsátva?
Mondd, a bocsánatot kitől kell kérni?
És aki adja, mindenkinek
egyforma mértékkel méri?

Mondd, miért nehéz megbocsátani?
Mondd, kitől lehet az ilyet tanulni?
Mondd, a megbocsátást ő hol tanulta?
S mondd, nem felejthette el már
régen azóta?

Mondd, a bocsánatot elveszteni lehet?
S, ha találtam, továbbadhatom neked?
És, ha én valaha elvesztem, ha kaptam,
kérhetek megint, vagy örökre elhagytam?
Mondd, lehet-e több adagot kérni,
hogy, ha tőlem kérnek, én is tudjak adni?
Mondd, egy embernek hányszor jár bocsánat?
Mondd, a bocsánattal véget ér a bánat?

Mondd, - és bocsáss meg, hogy ennyit kérdezek -
ez tényleg ilyen nehéz, vagy én vagyok gyerek?

[Radványa]

116065


Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?

Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?<O:p</O:p

[Radványa]

116066



Kiss Jenő: Anyád szemében

Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.

Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.

Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...

Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!<O:p</O:p

[Radványa]

116067



Ambrus Attila József:

Azért születtem, hogy szeresselek

Megszülettél, felnevelkedtél,
Éltél s élni fogsz örökké.
Megszülettem, felnevelkedtem,
Nem éltem, de élek-e örökké?

Bennem élsz, fogom kezed,
El nem engedem, míg csak lehet.
Benned éljek, fogd kezem,
El ne engedd, míg csak lehet!

Nem ismertél, megismertél,
Megszerettél, hiszek neked.
Nem ismertelek, megismertelek,
Megszerettelek, higgy nekem!

Egy korban egyszerre élünk,
Egy korban egyszerre félünk.
Ezért mindig maradj, élj, legyél velem!
És én maradok, élek, leszek veled.

Azért születtél, hogy szeressél.
Megszülettél, hogy szeressenek.
Azért születtem, hogy szeresselek.
Megszülettem, hogy szeressenek.<O:p</O:p

[Radványa]

116290



Egy újszülött vallomása

Amíg benned éltem,
Bölcsőm volt a tested,
Befelé figyelve
Kívánságom lested.
Hívogató élmény
Érzem, hogy közeleg,
Segítsetek, kérlek,
Hadd menjek közelebb.

Mikor megszülettem,
Bár szemedet láttam,
Bevallom most már,
Kicsit visszavágytam.
S egy halk szavú asszony
Meghallván a vágyam,
Apa mellkasára
Odafektet lágyan.

Ám te megnyugtatón
Karjaidba vettél,
Felkínálva emlőd,
Csendben megetettél.
Hogy míg átöleli
Kicsiny hasonmását,
Boldogan hallgassam
Szíve dalolását.

Lassan tisztult a kép,
Erősítve bennem
Keserédes érzést:
Íme, megszülettem.
Meleg tenyerével
Simogatja bőröm,
Ha elszenderednék,
Most ő lenne őröm.

Születtem embernek,
Eredendőn jónak,
Erre a világra
Földi halandónak.
Megpihen a test, és
Ünnepel a lélek,
Gondolatban anya
Festett ilyen képet.

Megjöttem, itt vagyok,
Éppen körülnézek.
S egy ismerős szempárt
Felismerni vélek.
Olyan jó így együtt
Feküdni az ágyban,
Mama pocakjában
Ilyen álmot láttam.



Békés biztonságban
Indul földi létem,
Hálásan köszönöm
Csendes születésem.

M. Ambrus Kinga<O:p</O:p

[Yurka]

Britt G.Hallqvist:


Pufi

Pufinak hívja mindenki,
mert egy picurkát pufók.
Csak egy picurkát.
Gyakran áll a tükör előtt,
és motyogja: "Csak egy picurkát."
Pufinak fogynia kellene,
de ha olyan nagyon szereti a húsgombócot!
Pufit Karl-Frederiknek hívják,
de ezzel senki se törődik,
csak Ulla.
Karl-Frederik! - kiabálja
jó hangosan, hogy hallja mindenki.
Pufi szereti Ullát.

[myszty]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">http://www.hoxa.hu/pic/kepeslapok/0000026292.jpg


A gyermeknevelés tíz parancsolata

1.
Adj gyermekednek folyamatos, állandó,
személyes gondoskodást!
Ez éppen olyan fontos, mint az élelem!

2.
Adj nagylelkűen gyermekeidnek idődből
és megértésedből!
Játssz velük, olvass nekik többet,
mint amennyit általában a családban szoktak!

3.
Gondoskodj állandóan újabb és újabb tapasztalatokról,
és mesélj hozzá, beszélgess vele sokat!
Így születésétől kezdve részesítheted
az anyanyelv változatos fordulataiban.

4.
Bíztasd, hogy sokféle módon játsszék
egyedül és más gyerekekkel is,
kutasson, fedezzen fel, konstruáljon,
utánozzon és alkosson!

5.
Többször és többet dicsérd az erőfeszítéseit,
mint a teljesítményét!

6.
Egyre fokozódó mértékben kívánj
gyermekeidtől felelősségtudatot!
Teremts olyan körülményeket,
hogy a feladatok teljesítéséhez minden erejét
össze kelljen szednie, összes képességeit
latba kelljen vetnie!

7.
Emlékezz rá, hogy minden gyermek
sajátos tulajdonságokkal rendelkező egyszeri,
egyedi személyiség.
Így az, ami kedvező az egyiknek,
nem biztos, hogy jó a másiknak.

8.
Műveld magad annyira,
hogy észrevehesd gyermekeidben a temperamentumának és életkorának megfelelő vonásokat, és az azoktól eltérő jelenségeket!

9.
Sose fenyegesd gyermekeidet azzal,
hogy nem fogod szeretni, vagy túladsz rajta!
Elítélheted viselkedését, de sose érezze úgy,
hogy őt ítéled el!

10.
Gyermeked nem kérte, hogy megszülethessék,
ez a Te akaratod volt. Csak a vele való
mindennapos törődés, jó érzelmi kapcsolat
hozza létre nála a szülő iránti hálás szeretetet .</td></tr></tbody></table>

[myszty]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">http://www.hoxa.hu/pic/kepeslapok/0000025883.jpg



Janikovszky Éva: Örülj, hogy lány

Én igazán első perctől fogva örültem a lányomnak,
és annak is örültem, hogy az apja örül a lányának,
de akkor még nem gondoltam arra,
hogy egy lány sokkal jobb, mint egy fiú.
Aztán meggyőztek róla.
Örülj, hogy lány ! - mondta az apám,
egy lánynak mindig könnyebb az élete !
És ő csak tudja, hiszen fiúnak született.

Örülj, hogy lány !
mondta a nővérke is,
mikor haza készültünk,
és kezembe nyomta
a kislányomat.
Nézze csak meg,
már most is kész kis hölgy !
És valóban, ahogy megnéztem a lányomat,
és aztán a többi kisbabát,
rajta kívül egy sem látszott kész kis hölgynek,
de még kész kis úrnak sem.

Egy lány az szép, kedves, melegszívű és anyás.
Tinka néni még azt is hozzátette,
hogy egy lány ügyes kezű, szorgalmas,
és mindenben segít az anyjának.
S azt hiszem, ez mind így igaz.
Mert ahogy elnézem a lányomat,
már most is szép és kedves.

Elnézem a lányomat,
és azt hiszem, Tinka néninek is igaza van,
mert már most látszik rajta,
hogy milyen ügyes kezű.
Igazán nem vagyok elfogult anya,
de az azért ritkaság, hogy gyerek már
kéthetes korában ütögesse a csörgőt,
és kéthónapos korában már megfogja a kanalat.
Este elújságoltam az apjának is, hogy
milyen ügyes lesz majd a mi lányunk,
és az apja is örült, de mondta, hogy
addig is, varrjam már föl a kabátjára gombot,
mert leszakadt.
Mert föl nem varrná maga, mintha az ő gombja
csakis az én dolgom volna.
Azért sem varrtam föl.
Erre leült a lánya ágya mellé,
úgy látszik, kivárja, amíg megnő.

Elnézem a lányomat a kiságyban,
és a lányom visszanéz rám.
Örülök, hogy lány vagy, mondom neki,
bár kisfiút szerettem volna,
de akkor még nem ismertelek.
És úgy látszik, a lányom is örül,
mert rám mosolyog.</td></tr></tbody></table>

[Radványa]

116509



Tarján Iza<O:p</O:p
<O:p></O:p>
Lágy ecsettel<O:p></O:p>
<O:p></O:p>
Képzeletemmel, mint lágy ecsettel megfestelek újra és újra.<O:p></O:p>
Testet ölteni készülő álmom, születendő gyermekem vajon milyen leszel? Szőke, kék pillantású, szelíd angyalarcú?
Huncut mosolyú, sötét fürtös, örökmozgó?<O:p></O:p>
Hunyt szemem mindig más-más alakban lát…<O:p></O:p>
A gomolygó felhőkből, terjengő árnyakból, színes virágfejecskékből gyermekarcok néznek rám. Melyik a tiéd?<O:p></O:p>
Álmaimban szüntelenül változó alakban látogatsz. Saját, gyermekkori képmásomon édesapád szeretett vonásait hordozza az édes álomarc, amint feltűnik és eltűnik, mint víz alatt villódzó kincs.<O:p></O:p>
Tudom, érzem , ez a mi gyermekünké, azé, akit magunk és életünk összefonódásával most teremtünk és hívogatunk életre…<O:p></O:p>
A lelked már megszületett, kicsikém. Szavak nélkül elmondtad<O:p></O:p>
Ezt nekem és én megértettem, hiszen sokat beszélgetünk az érzések <O:p></O:p>
Azon titokzatos hullámhosszán, ami összeköti az anyát testében fejlődő magzatával.<O:p></O:p>
Képzeletemmel, mint lágy ecsettel festegetem külsődet, míg szeretettel, vigyázattal bensődet: személyiségedet építgetem.<O:p></O:p>
Szép, örömös érzéseimmel hangolom érzékeidet, lélekrezdüléseimmel közvetítem neked a természet, a világegyetem harmóniáját. Édesapáddal együtt szeretetteljes várakozást sugárzunk feléd, amire repeső mozdulatokkal válaszolsz. Látom majdani, egészséges testecskédet, hallom boldog kacajodat.<O:p></O:p>
Elbűvölő muzsikát, verseket, meséket küldök feléd, szép képek hangulatát. Madarak szárnyalása, fák, virágok tánca láttán érzett örömömet is mind megosztom veled.<O:p></O:p>
Régről ismerős és mégis csupa izgalmas meglepetést, boldogságot hozó gyermek leszel: új kor új embere!<O:p></O:p>
Képzeletbeli lágy ecsetemmel rajzolgatom rózsaszín testedet.<O:p></O:p>
Bármilyen alakot öltesz, egyszeri csoda leszel. Az, aki még soha nem volt, aki megismételhetetlen!<O:p></O:p>
Aki eljött hozzánk, hogy a mi gyermekünkként élje életét.<O:p></O:p>

[myszty]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr> <td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td colspan="3" width="100%"> </td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">http://img.clubic.com/photo/0140000000364945.jpg



Mit mondana a pár hetes magzat:

"Szeretnék megszületni, mert szeretném, ha megölelnél. Már alig várom, hogy megsimogass, hogy harisnyát húzzál rám esős délutánokon, hogy hintázni vigyél a szomszéd kislánnyal, hogy tornyos gombócokból álló óriásfagyit vásárolj nekem, és büszkén mutogass mindenkinek. Szeretném érezni, hogy engem látsz a legszebbnek, a legokosabbnak és legügyesebbnek a világon.

Szeretnék megszületni, mert ha egyedül érzed magad, én körbenyüzsöglek. Ha öreg vagy, én kisimítom a ráncaidat. Ha te már csúnyának hiszed magad, én akkor is szépnek látlak. Ha engedsz megszületni, átélheted, milyen érzés az, amikor valaki idegtépően rossz és hajmeresztően idegesítő, és mégis csak imádni tudod. Szeretném megmutatni, milyen érzés elfelejteni a szabadságot, a könnyed felelőtlenséget, a kislányos bájakat, a múló szerelmeket, és helyette szeretnivaló mamaráncokat és mamahurkákat növeszteni. Én vagyok az egyedüli ezen a világon, aki megmutathatja neked, milyen édes lehet a mamarabszolgaság, amit - ahogy először rádnevetek - önként és dalolva veszel magadra.

Szeretnék megszületni, mert tudom, hogy tele vagy lelki sérülésekkel, és tudom, hogy én vagyok rá egyedül képes arra, hogy meggyógyítsalak.

Szeretnék megszületni, hogy megmutassam, milyen jó anyuka lehetnél, ha akarnád. Te sem tudod, de olyan képességek bujkálnak benned, amiről halvány lila ködfelhőd sincs. És te vagy az egyetlen, aki megmutathatod apának, hogyan kell jó apának lenni.

Én nemcsak egy újabb, megoldandó probléma vagyok, hanem épp ellenkezőleg: megoldás a problémáidra.
Szeretnék megszületni, hogy feltétel nélkül szerethess és szerethesselek.

Neked csak annyit kell tenned, hogy hagyod magad anyukámnak szólítani. </td></tr></tbody></table>

[Yurka]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);">http://imagecache2.allposters.com/images/CFJ/6825.jpg</td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTop.jpg</td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomLeft.jpg</td></tr></tbody></table>Miklya Zsolt:



Fölülről minden


Anya a kimondhatóban hisz
apa a kimondhatatlanban
ezt onnan tudom
hogy amikor ordítanak egymással
mindig apa hallgat el először
én ilyenkor már a diófa tetején kapaszkodom
kivéve hogyha esik az eső
hull a hó vagy ilyesmi
innen fölülről minden fordítottan arányos
a kicsiből nagy lesz
a nagyból kicsi
a kimondhatóból kimondhatatlan
az ordibálás is lecsendesül
a levelek zizegése viszont tengermorajlás
és amikor egy aranylevél lehullik
csak azért nem engedem el én is az ágat
mert odaát várnak
öreg hajóst a túlsó parton
és amíg valaki vár rád
addig még bízhatsz benne
hogy a kimondhatatlanból egyszer
kimondható lesz

[Radványa]

<O:p</O:p<O:p</O:p<O:p</O:p
<O:p>116860 </O:p>

Weöres Sándor:

Anyámnak



Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,

nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,

benned kaptam első
fészkemet,
szivem a sziveddel
lüktetett,

én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egyet.

Álmom öbleidbe újra
visszatér -
álmom öbleidbe újra
visszatér!

Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,

szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,

csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.

Első szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,

a kamaszkor tőled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.

Így tünődtem: "Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?

Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!"

A kamaszkor tőled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,

férfi-szívem a szivedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.

Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…

Erős ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.

Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az ős-egészbe,
mint beléd.<O:p></O:p>

[Radványa]

116861


Ratkó József: Zsoltár

Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.

Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.

[Yurka]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);">http://imagecache2.allposters.com/images/pic/ING/IG1654K%7EHadrian-Posters.jpg</td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTop.jpg</td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomLeft.jpg</td></tr></tbody></table><tt>Csorba Piroska

</tt>Peti naplójából

A sárkány

<center>Ancsa azt képzeli, hogy a szekrényben
lakik egy sárkány,
fél is arra menni.
Én csak nevetek rajta,milyen buta.
Persze mert lány!
De azért ráfordítottam a kulcsot,
hogy ne féljen,
pedig akkor se jönne ki
belõle a sárkány,
ha az ajtaját sarkig kinyitnám,
mert a sárkány egyáltalán nincs is
a szekrényben,
én csak tudom,
hiszen itt lakik az ágyam alatt!
</center>

[Kéki]

Várnai Zseni:
KI A LEGSZEBB A VILÁGON?

Tündöklésem szép idején
nem néztem a tükörbe én
két kisgyerek szemefénye
volt az arcom tükörképe,
s szólt a szívem: - Édes lányom,
ki a legszebb a világon?
- Te vagy a legszebb, anyám,
hidd el nékem igazán!

- Édes fiam, mondd meg nékem:
ki a legszebb e vidéken?
- Édesanyám, Kedvesem,
nincs nálad szebb, senki sem!
Csillagtükrön néztem arcom,
mint egy tündér királyasszony,
aki hol volt....hol nem volt...
de ez nagyon régen volt.

Fiam elment messzeségbe,
nem nézhetek a szemébe,
s másnak mondja: - Kedvesem,
nincs nálad szebb senki sem! -
Kislányomból kisasszonyka,
csillagszeme rám ragyogja,
mint egy fényes tükörkép:
- Szebb a jóság, mint a szép!

Tó tükréhez megyek s kérdem,
ki a legszebb a vidéken?
Tó tükrét a szél kavarja,
arcom girbe-gurba rajta ...
- Hamis a tó! - Futok messze,
csorba tükör a kezembe,
csorba tükör felel nékem:
- Nem az vagy már, aki régen!

Kedves öreg szülőanyám,
Te mondjad meg, de igazán,
elhervadtam, csúnya vagyok?
Édesanyám szeme ragyog:
- Hidd el nékem, édes lányom,
te vagy a legszebb a világon…
s ahogy szólott, könnye fénylett,
arcom benne tündérszép lett.

[myszty]

http://rainbird.freeblog.hu/files/anya_fia.jpg



Amper : Anya


Mikor elõször tekint szemünk a fényre
Örömtõl könnyezõ asszony vesz a kézbe
Te vagy kinek szíve a szívemmel dobban
És velem maradsz mindig, jóban és rosszban
Biztosan szívedben õrzöd azt a napot,
Mikor megszülettem én és fiadként vagyok
Emlékszel a szóra, mit elõször mondtam
És emlékszel arra is, hogy milyen gyerek voltam
Láttad ha sírok, láttad ha nevetek
S legbelül tudtad, mi az, amit keresek
Gyermeki csodát, az örök vidámságot,
Te nyújtottad nekem a kellõ biztonságot
Mikor újszülött kacajjal ébresztett a hajnal,
Csak jöttél hozzám mindig fáradhatatlan
Sírásomból tudtad, hogy mit is akarok,
Fiad voltam akkor és az is maradok!

Sok éve már annak, hogy megszülettem,
De igazi békét csak melletted leltem.
Egy volt a szív és egy volt a lélek
Hisz mesébe illõ valóság az élet
E hatalmas kincset csak Te adhattad nekem
Tudom, hogy életem neked köszönhetem
Bár nem emlékszem én már az elsõ percre,
De örülök annak, hogy veled lehettem
Életet adtál és felneveltél
Két karodba zárva magadhoz öleltél,
Hiszem, hogy a szeretet a legerõsebb érzés,
Remélem ez számodra soha nem lesz kérdés.
A régmúlt emlék csak a jóról mesél,
Az anya mindig anya marad, amíg csak él.
Mikor utoljára tekint szemünk a fényre
Bánattól könnyezve vársz engem az égbe.

[Tercsi]

"A felnőttszeretet lényege: szeretsz, mert szeretlek
A gyermekszeretet kényege: szeretlek, mert szeretsz."
(Erich From)


Lehet a gyermeket könyvből nevelni,
de minden gyermekhez más könyv kell!"
(T.Gordon)


Minden gyermek egy megismételhetetlen csoda,
és a hozzá vezető útnak is csodának kell lennie."
(Erich Fromm)

[Tercsi]

"Ha elölről kezdeném a gyermeknevelést,
fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet;
Példálózás helyett példát mutatnék;
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék;
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék;
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot;
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék,
bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék;
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel, hanem a lelkét erősíteném;
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat;
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről;
És többet a szeretet hatalmáról."
(Diane Loomans)

[myszty]

http://anaksunamoon.blogs.sapo.pt/arquivo/Anne%20Geddes%20Sleeping%20baby%20butterfly-thumb.jpg

Nagy Katalin: Egy pólyás meséli ...

Amikor megszülettem, mindenki nagyon
örült, csak én nem, mert régebben jó helyem
volt anyukámnál. Egy burokban laktam anyu-
kám hasában, a szíve közelében. Az egészben
az volt a legjobb, hogy mindíg hallottam a szíve
dobogását. Mindent együtt csináltunk: anyu-
kám evett, és én is jóllaktam; ő szívta a friss
levegőt, és nekem is jutott belőle. Csak kupo-
rogtam ott a burokban, mint egy kifli és szu-
nyókáltam, vagy éppen rugdalóztam, nyújtózkod-
tam. Ha kedvem támadt, akár fejre is állhattam,
mert a burokban folyadék volt, így sohasem
üthettem meg magam. Anyukám meg csak símo-
gatta a hasát, annyira örült, ha én tornáztam.

Telt, múlt az idő, egyre nőttem, növekedtem;
egyszer csak szűknek éreztem a rejtekhelyemet.
Előbújtam.

De a világ, ahová megérkeztem, nagyon furcsa
volt! Zajos, fényes és hideg. Meglepődtem,
megijedtem: ordítottam, ahogy a torkomon kifért.
És csodálkoztam, mert addíg sose sírtam, akkor meg
egyszerre egészen jól tudtam sírni.
Anyukám megdícsérte a hangomat, úgyhogy
bőgtem tovább az ő kedvéért. De még azért is,
mert az idegenek gorombáskodtak velem.
Megfürdettek, bepólyáztak. Méricskéltek.
Mondták, hogy erős, fejlett gyerek vagyok, de én
nem törődtem velük. Hiányzott valami és félni
kezdtem. Féltem, egyre csak féltem ...

Aztán így, pólyástól odatettek anyukám mellé.
Újra hallottam a szívdobogását, megnyugodtam.
És akkor történt valami, ami eddig még
soha ... anyukám megpuszilt.

Azóta én is örülök, hogy megszülettem.

[Radványa]

118044


Nagy Ferenc: Édesanyám

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, véres harcterekre,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.
Bánatban, örömben - ver az Isten vagy áld,
Hogyha elrebeged, már ez is imádság.
És ha elébed jön könnyes szemű árva,
E szóra felpattan szíved titkos zárja.
Drága vigasztalás ez a a szó, ez a név,
Királynak, koldusnak menedék, biztos rév.
Te vagy legboldogabb, nem gyötörnek gondok,
Ha keblére borulsz és el kinek mondod?
S ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
Virágos sírdombon a könnyed megered.
Van egy szó, van egy név, valóság, nem álom,
Nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
Amikor kimondom: anyám, édesanyám.

[Tercsi]

http://funnyjoke.files.wordpress.com/2007/03/baby-bath1.jpg

[myszty]

<table align="left" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">http://www.svet-puzzle.cz/images/schmidt/57968.jpg




Arvid Lydecken: Gyerekek dala

Olvass nekünk, édesanya,
valami nagyon szépet,
hőstettekről, csillagokról,
kék szigetről meséket.

Mesélj nekünk a folyókról,
mik messze kanyarognak,
tündéres áfonyás dombról
s boldogságról hosszan!

Mesélj, miről dalol a madár,
miről zúgnak a nyírfák,
miért szálldos
a virághoz
a lepke, mondd el titkát.

Olvass nekünk, édesanya,
míg nem növünk nagyra.
Örömet így mi is szerzünk
esténkint, ha összejövünk,
majd neked felolvasva
</td></tr></tbody></table>

[Tercsi]

http://store.drumbum.com/media/baby-on-drumset.jpg

[Tercsi]

http://www.fotohaz.hu/fotoarena/data/506/11446gr_-med.jpg


http://mokusmaszat.freeblog.hu/files/nyito_level.gif

[Radványa]

Osvát Erzsébet: Kengurusdi<O:p</O:p
<O:p></O:p>
Kötényt kaptam<O:p></O:p>
nagy-nagy zsebbel,<O:p></O:p>
babám hordom benne.<O:p></O:p>
Ott kucorog,<O:p></O:p>
ott mocorog,<O:p></O:p>
a kötényzsebemben.<O:p></O:p>
Ha rajtam a kötényem,<O:p></O:p>
kenguruvá válok.<O:p></O:p>
Kiskengurum <O:p></O:p>
cipelem,<O:p></O:p>
hadd lásson világot!<O:p></O:p>
Zsebemből<O:p></O:p>
kikukucskál,<O:p></O:p>
megpróbál kimászni. <O:p></O:p>
Az én kicsi kengurum <O:p></O:p>
mindenre kíváncsi.<O:p></O:p>

[Yurka]

Kosztolányi Dezső
Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most

Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most,
legyen tiéd örökre az egész.
Vedd a telet és a nyarat, a lombost,
itt van neked az epe és a méz.
Ez itt a keserű s ez itt az édes,
ez a fekete és ez a fehér,
ez a nyugalom, s a láz is, hogy égess,
ez itt a méreg és ez a kenyér.
Tejet adok, de hozzá szörnyű vért is,
ölelni lágyan és birkózni kart,
és harcot is, hogy harcolj csakazértis,
a rózsa mellett ott legyen a kard.
Van még néhány elhányt és csonka holmi,
egy kis verőfény és egy-két kacaj,
viaskodó kedv, várat ostromolni,
és végezetre egy nagy, tompa jaj.
Iker ajándékot veszel örökbe,
oly ember-ízű és oly felemás,
de ember adta, nem telt néki többre,
eget ne vívj, mély kutakat ne áss.
Sötéten nyújtom ezeket tenéked,
s koldus apád most tétovázva áll,
mert nincs egyéb. Jobbjában ott az élet,
és a baljában ott van a halál.

[csorimama]

Gyermeki köszöntő

http://gportal.hu/portal/meselnektekcsorimama/image/news/02-03-07_1021.jpg (Angelika kisunokám)


A hóvirág fehér csillag,
Vele a tavasz kacsingat,
Kék csillag az ibolya,
Ő a tavasz mosolya.
Ahány virág van a réten,
Számlálj te is annyit évben,
S mint a virág maradj vidám
És fiatal, édesanyám!
Állj meg vándor!
Légy akárhol,
Tartsál velünk,
Anyákat köszöntjük
Életükre áldást kérünk,
Kiket úgy szeretünk.
Isten adjon minden jót,
Meghallgatva a gyermeki szót:
Éltesse az anyákat,
Fogadják a hálánkat.

[Radványa]

Gyermekáldás

Hónapokat várok, hogy megismerjelek,
Hogy megfogjam kezed, s megérintselek,
Három hónappal ezelőtt csak tudtam létedet,
De ma már végre érzem jelzéseidet.
Kilenc hónap kell ahhoz, hogy láthassalak,
Hogy végre karjaimba zárhassalak,
Kilenc hónap, mely lassan telik el,
S az elején, úgy tűnik, sosem múlik el,
Mint végtelen idők sivataga,
Oly távoli jöveteled napja.
Pedig ha már ma jönnél is mindenki boldog lenne,
Hisz nekünk Te vagy az élet értelme.
Te vagy az, akitől sok szépet és jót várunk,
S akire ha kell bármikor időt szánunk,
Te vagy ki szürke hétköznapjainkba fényt viszel,
S akitől semmi áron nem válunk el,
S Te elszel az is kibe reményeinket fektetjük,
Hisz a szülők legnagyobb kincse a gyermekük.

[Yurka]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);">http://imagecache2.allposters.com/images/ROS/SPB461.jpg</td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTop.jpg</td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomLeft.jpg</td></tr></tbody></table>

INGRID SJÖNSTRAND



HOLNAP LESZEK NYOLC ÉVES




Holnap leszek nyolcéves.
Ez persze nagyon klassz.
Megkapom talán a hármas fémépítot,
abban több kerék van.
Megkapom talán a legújabb
Beatles-lemezt,
de lehet, hogy az túl sokba kerül.
Miért lógatom úgy az orrom?
Meg tortát is fogok kapni.
Holnap nyolcéves leszek,
és nem leszek már hétéves soha többé.

[Radványa]

119409

Nadányi Zoltán - Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keser&ucirc;,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keser&ucirc;b&otilde;l édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

"Anyu, anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu! Anyu! Anyu!"
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag;
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.<O:p</O:p
<O:p></O:p>

[Tercsi]

http://byfiles.storage.live.com/y1pxv3biPq6Dx_LpJz8kAhWFaczPTyXyO6WRK1QIK0N_90mGbe 8kBMpN3qKnlLpaJPiLV0K_-_kZck

[Tercsi]

http://kep01.fotoalbum.hu/pictures/picturepreview/2006/10-26/alanature/kima172_114009.jpg

[Yurka]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="10"><tbody><tr><td colspan="2" style="border-top: 1px solid rgb(231, 231, 231); border-left: 1px solid rgb(231, 231, 231);">http://imagecache2.allposters.com/images/pic/PTGPOD/OSSTL-00000053-001%7ELong-Eared-Hedgehog-England-UK-Posters.jpg</td> <td style="vertical-align: top;" background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTiling.jpg" valign="top">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_RightTop.jpg</td> </tr> <tr> <td background="http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomTiling.jpg">http://imagecache2.allposters.com/images/DS_BottomLeft.jpg</td></tr></tbody></table>
BRÓDY JÁNOS

A SÜNDISZNÓ

A sündisznó már gyerekkorában
gyerektüskéket növeszt
És minden gyanús mozdulatra
hegyes tüskéket mereszt
S ha valaki túl közel merészkedik
gombolyaggá gömbölyödik
A sündisznó így védekezik.

A sündisznók bizony gyanakvók
túl sok bennük a félelem
Azt hiszik, hogy tüskék nélkül
a létezésük védtelen
Ha valaki túl közel merészkedik
gonbolyaggá gömbölyödik
A sündisznó így védekezik.

A sündisznó már gyerekkorában
egyedül megy a rétre ki
Nem kap enni az anyukától
és senki nem segít neki
Ha valaki túl közel merészkedik
gonbolyaggá gömbölyödik
A sündisznó így védekezik.

A sündisznót az apukája
ha bajba kerül, nem védi meg
És szegényke nem tud kiabálni
hogy gyertek, gyerekek, segítsetek
A sündisznók szerint tehát
a tüskék hasznos fegyverek
De ki tudja, mért növesztenek
tüskét az emberek.

[Tercsi]

http://photos.photosig.com/photos/72/62/2056272-d86b013dfe6c0190.jpg

[Radványa]

120798

[Radványa]

Köszönet
Gyengéd irányításod befolyásolt mindenben, amit tettem, amit teszek, és amit valaha tenni fogok.

Jóságod kitörölhetetlenül rányomta pecsétjét mindenre, ami voltam, ami vagyok és ami valaha leszek.

Ily módon részese vagy mindennek, amit elértem, és amivé válok.

Amikor segítek a szomszédomnak, ott van a te segítő kezed is.

Amikor enyhítek barátom fájdalmán, ezért ő neked is tartozik.

Amikor szavakkal vagy példamutatással helyes utat mutatok egy gyereknek, elsősorban te vagy a tanítója.

Minden, amit teszek, a tőled tanult értékrendet tükrözi vissza. Minden rossz, amit kijavítok, minden szív, amelyet felvidítok, teher, amelyen könnyítek, irántad való tiszteletadás, a maga szerény módján.

Mert te adtál nekem életet, és ami még fontosabb, leckéket arra, hogyan kell élni. Te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során.

Mami, köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok.

David L. Weatherford<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

[myszty]

<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td align="center" width="1%"></td> <td align="center" width="98%">http://www.khanty.org/media/images/annegeddes_t.jpg


Görgényi Tamás - Tudod, kisfiam...

Tudod, kisfiam,
neked nem kell a leggyorsabbnak lenned
legjobbnak sem kell lenned sosem
és az sem baj, ha nem vagy a legszebb
se legerősebb, és nem vagy első soha semmiben
nem kell mindent megtanulnod
nem fontos mindent értened
nem kell tudni mindent
s töprengni mindenen
nem kell mindent látni, kipróbálni
s nem kell mindenkit ismerni sem
nem kell feltalálnod semmit
s nem kell fölfedezned új földrészeket
nem kell eljutnod a holdra
nem kell megszámolnod a végtelent
se megnevezned a névtelent
nem kell sikert elérned
nem kell nyerned semmilyen versenyen
nem kell semmit bizonyítanod sem megszolgálnod,
sem kiérdemelned
nem tartozol senkinek semmivel
nem kell elszámolnod,
mindent ajándékba kaptál
nem kell fejlődnöd
nem kell jónak lenned
én nem azért szültelek,
hogy neked bármit is kelljen
csupán azért, hogy szeresselek,
és hogy neked szeretni alkalmad legyen.


</td> <td width="1%"> </td> </tr> <tr align="center"> <td colspan="3" width="100%"></td></tr></tbody></table>

[Radványa]

121646

121647

121648

121649

121650

[Radványa]

121651

121652

[Radványa]

William Blake: Az ártatlanság jövendölései


Egy homokszemben
lásd meg a világot,
Egy vadvirágban
a fényl&otilde; eget,
Egy órában
az örökkévalóságot,
S tartsd kezedben
a végtelent.
121688

[Radványa]

121692

121693

121694

121695

121696

[Radványa]

121698

John Magliola: A kisfiú

A kisfiú a csillagot nézte és könnyezni kezdett.
Miért sírsz kisfiú? - kérdezte a csillag.
Mert olyan messze vagy - felelte a fiú.
Soha nem érhetlek el.

Kisfiú - magyarázta a csillag,
Ha nem lennék máris a szívedben,
Akkor nem is láthatnál engem

[Yurka]

http://blogol.hu/pikz/blueocean/angyali12.jpg

[Radványa]

Sárhelyi Erika: Gyöngéd kontraszt

Keze aprócska, akár egy gesztenye,
öklömnyi dac csupán hűvös tenyeremben.
De ha szurtos-lágyan megölel vele,
könnyem egy óriás kezeibe rejtem.

121717

121718

121719

121720

[Radványa]

121727

[Radványa]

121728

[Lénaplo]

Anyám

KÖSZÖNÖM A DOLGOS KÉT KEZED
ÉRDESEN SIMÍTÓ KÉRGES TENYERED.
KÖSZÖNÖM MINDEN DALOM,
MELY MEGSZÜLETETT AJKADON.
KÖSZÖNÖM A SOK ÉJSZAKÁT,
MELYET MIATTAM VIRRASZTOTTÁL ÁT!
A LELKEM MÉGIS ZOKOG,
HISZ MEGKÖSZÖNNI SOSEM TUDOM:
MINDAZT A SOK CSODÁT,
AMIT ANYÁM HAGYOTT RÁM…

Ebergényi N. Magda

[Radványa]

121768

[Radványa]

121771

Sikerélmény:

121772

[myszty]

http://www.visionsfineart.com/pino/images/long_day.jpg

Kibédi Ervin: Ahogy a napok rövidülnek...


Ahogy a napok rövidülnek
Úgy érzem mintha köd borulna rám,
Ahogy az éjjelek lehűlnek
Mind gyakrabban jut eszembe anyám.

Mit oly sokszor elhalasztottam
Elmondanám, mert úgy érzem, hogy vár
Jóvá tenném mit mulasztottam,
De nem lehet, mert Ő már messze jár.

Ó mennyi mindent nem tettem meg!
Még nem késő, te még megteheted
Megőszülve is maradj gyermek
Mondd meg neki mennyire szereted.


Két keze érted dolgozott csak
Mindennél jobban szeretett
Az éjet is nappallá téve
Óvott téged és vezetett
Míg lehetett, míg lehetett.

Most vár valahol megfáradtan
Nem kér sokat csak keveset
Hát szaladj hozzá, mondj egy jó szót
Egy vigasztaló kedveset
Tán még lehet, tán még lehet.

Amit akkor elfelejtettél
Talán még jóvá teheted
Hát menj, rohanj és simogasd meg
A téged védő két kezet
Amíg lehet, amíg lehet.

A szíve érted dobogott csak
Amíg belebetegedett
De Ő titkolta nem mutatta
Nem mondta el; hogy szenvedett
Csak mosolygott és nevetett.

S ha olykor nagyon elfáradtál
Ő hozta vissza kedvedet
Ő tanított beszélni téged
Nyitogatta a szemedet.
Mert szeretett, úgy szeretett.

Bárhol is vagy, hát fordulj vissza
Az ember másként nem tehet
És csókold meg amíg nem késő
Azt az áldott édes szívet
Még lehet, még lehet...

[Radványa]

121862

[myszty]

<table align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tbody><tr><td colspan="3" width="100%">
</td> </tr> <tr> <td width="1%"> </td> <td width="98%">http://s4.images.www.tvn.hu/2007/09/11/18/33/www.tvn.hu_6b55ad0f63fb8b6546113f5f9296455b.gif



,,Semmi sem lehet izgalmasabb annál az életben, mint ha gyermeked van,
aki a tiéd és mégis rejtelmesen idegen.
Te vagy a kapu, melyen át a világra született, neked adatik meg,
hogy néhány évig a gondját viseld.
Azután elhagy, s te már csak figyelheted, hogyan bontja ki saját szabad életét.
Mint egy különleges virág, melyet idegenből hoztál, elültetted,
s alig győződ kivárni, mivé bontakozik....."

Agatha Christie



</td></tr></tbody></table>

[Radványa]

122295

[Radványa]

122297

122298

[myszty]

http://s4.images.www.tvn.hu/2007/09/14/20/22/www.tvn.hu_296d6300622509f2f5a6121567b09a8f.jpg

[Radványa]

Nagyon tüneményesek a képek! KÖszi!

123051

123052

[Radványa]

123115

[Tercsi]

Ingrid Sjöstrand:
Ha nagy leszek

Ha nagy leszek,
híres ember leszek,
titkos telefonszámot tartok,
és autogramot küldök
a gyerekeknek,
akik bajuszt rajzolnak
a képemre az újságban.

Ha megunom
a hírességet,
rendes telefonszámot
kérek,
és bajuszt növesztek,
akkor majd nem ismer meg senki
(csak a gyerekek,
akik bajuszt rajzoltak
a képemre az újságban).



http://www.artfile.ru/oboi/b/ab/47067_99_698_ArtFile_ru.jpg

[szmarta]

Amikor az anyukámék
szerelmesek voltak,
amikor az anyukámék
egymásra gondoltak,
amikor az anyukámék
esküvőre mentek,
amikor az anyukámék
összegyűrűződtek,
amikor az anyukámék
albérletben laktak,
amikor az anyukámék
bútorokat hoztak,
amikor az anyukámék
házaspárrá lettek,
amikor az anyukámék
házat tervezgettek,
amikor az anyukámék
kölcsönökből éltek,
amikor az anyukámék
támogatást kértek,
amikor az anyukámék
szolidan öltöztek,
amikor az anyukámék
egyenesbe jöttek,
amikor az anyukámék
kaphattak lakást is,
akkor már az anyukámék
gondolhattak rám is.

[szmarta]

Figyelj rám, mintha jel volnék,
Keress úgy, mintha nem volnék,
Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék,
Fizess úgy, mintha szolgálnék,
Evezz úgy, mintha tó volnék,
Idébb ülj, mintha tűz volnék,
Melengess, mintha jég volnék,
Etess úgy, mintha éheznék,
Itass úgy, mintha szomjaznék
Olvass úgy, mintha vers volnék,
Hallgass úgy, mintha dal volnék,
Szeress úgy, mintha jó volnék.

[Torti]

Devecseri L: Édesanyámnak

Napraforgó fénye fordul, én Tehozzád szólhatok,
Édesanyám hozok neked messzi égről csillagot
Ám, ha őket el nem érem, a szemedet keresem,
Belenézek és megértem, míly nagy kincs vagy énnekem.
Fénylőn szebb a csillagoknál, minden égi ragyogásnál,
Az, amit én tőled kaptam, e mélység nagy titok;
Hogy a gyermeked vagyok.<O:p</O:p

[Torti]

Móra László - Jó anyámnak

Kicsi vagyok, Édesanyám,
a te szemed vigyáz reám.
A te kezed gondoz, ápol,
megvéd bajtól, bűn s hibától.

Te veted meg puha ágyam,
Teljesíted minden vágyam,
Két kezemet - Ó te drága -
Te kulcsolod imádságra.

Áldott szíved értem dobban!
Kit szeretnék nálad jobban?
Aki értem hű lélekkel
Imádkozol este, reggel.

A jó Istent kérve-kérem,
Hogy maradhass mindig vélem!
S jóságodat csak jó tettel
viszonozzam szeretettel!

[Radványa]

125456

[szmarta]

Nagy Bandó András: Az én anyukám

Szeretem, amikor felkelek,
jó lesz a kedvem, ha felnevet.

kiss

Szeretem, amikor enni ad,
azt is, ha álmából felriad.

kiss

Van úgy, hogy ilyenkor morcosabb,
és persze kicsinykét kócosabb.

kiss

Nem bánom azt sem, ha mérgesebb,
ilyenkor talán még édesebb.

kiss

Szeretem, amikor jót mesél,
azt is, ha énvelem mendegél.

kiss

Szeretem, amikor puszit ad,
s húsvétkor hozza a kisnyuszit.

kiss

Szeretem, amikor megdicsér,
és ha a suliig elkisér.

kiss

Szeretem, amikor rám hajol,
homlokon csókol és átkarol.

kiss

Szeretem, amikor dolga van,
meglátom rajta, ha gondja van.

kiss

Szeretem, amikor ölbe vesz,
azt is, ha esténként kádba tesz.

kiss

Szeretem, amikor kérdezem,
jó-e ha öleli két kezem?

kiss

Szeretem nagyon, ez nem vitás,
annyira és úgy, mint senki más!

kiss kiss kiss kiss kiss

[myszty]

http://img165.imageshack.us/img165/7366/babucirzsvalto5.jpg

[myszty]

Magdileona:Anyám

Anyám, te szép lélek, erős, földi asszony,
fájós lábon járó támasz-vigaszom,
ki feltétel nélkül tudsz bárkit szeretni,
életedet folyton másokért áldozni...

Ki nagybeteg-ágyából, ó, de sokszor felkelt,
hogy másokért virrasszon, ezer dolgot megtett,
soha nem kért, nem várt még jó szót se cserébe,
ha kapta, elhárítva azt - s a lehetetlent nem ismerve.

Egész életed csak mások segítése,
saját sorsod alig-alig érzékelve
még a sápadt Holdat is megvigasztalnád,
ha hívna, hogy épp rád van szüksége...

Mindenem vagy, drága anyám,
s ezt sohasem fogod meglátni tán...
hisz azt sem tudod, hogy verset írok,
ez olyan szemérmes, gyerekes titok...

Korosodunk lassan... mindannyian.
A könnyeknek kint is van helye...
Hagyom, hogy utat törjenek maguknak
megfáradt sínjükön legördülve
szájam szögletébe, s majd elenyészve –
mindez a megkönnyebbülés
csalóka érzetét keltse.

[Radványa]

126652

126653

126654

126655

[Radványa]

Zelk Zoltán

Este jó, este jó







Este jó, este jó

este mégis jó.
Apa mosdik, anya foz,
együtt lenni jó.<O:p></O:p>





Ég a tuz, a fazék

víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.<O:p></O:p>





A táncuk karikás,

mint a koszorú,
meg is ha ehy kis bogár:
mégse szomorú.<O:p></O:p>





Lassu tánc, lassu tánc

táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.<O:p></O:p>





De az ágy, meg a szék

messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.<O:p></O:p>





Nem félek, de azért

sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok...<O:p></O:p>





Ki emel, ki emel

ringat engemet?
kinyitnám még a szemem,



de már nem lehet....<O:p></O:p>
Elolvadt a világ,
de a közepén

anya ül és ott ülökaz ölében én.



126705

[durcy]

FOHÁSZ ÉDESANYÁMÉRT

Hozzád száll fohászom,
minden este, reggel,
gyermek-imádságom,
Úr Jézus, fogadd el!

Tárd ki áldó kezed
édesanyám felett;
segíts nekem is, hogy
engedelmes legyek!
Varga Erzsébet

[Radványa]

127253



VÖRÖSMARTY MIHÁLY:

-------------------------------------------------- --------
PETIKE
---------------------------------------------------- ---------

Bús mogorván ül Petike,
Ha ha ha!
Péter és bú! a mennykőbe,
Mi baja?
Anyja kémli hű szemekkel --
Jó öreg!
Azt gondolja, fiacskája
Tán beteg.
"Kell galuska, Peti fiam,
Eszel-e?"
"Dehogy eszem, dehogy eszem,
Ki vele. "
"Kell bor, édes szép fiacskám,
Iszol-e?"
"Dehogy iszom, dehogy iszom,
El vele. "
"Kell-e sarkantyú csizmádra,
Petikém!
Kalpagodra toll s mentédre
Rókaprém?"
"Mit nekem toll, mit nekem prém,
Sarkantyú!
Ha szivemben, mint a róka,
Rág a bú!"
"Kell-e könyv, a szomszéd könyve,
Biblia?"
"Mit nekem könyv, a beszéd mind
Szó fia.
Egy barátom van nekem csak,
A halál;
Az, tudom, hogy innen-onnan
Lekaszál. "
"Az egekre! Peti fiam,
Meg ne halj:
Annyi benned a sohajtás,
Mint a raj.
Átidézzem tán Juliskát?
Láthatnád?"
Szól mogorván Péter úrfi:
"Hol van hát?"

Ármány-adta Péterkéje!
Még mi nem volt a bibéje!
Sem kalapja, sem mentéje,
Sem a sarkantyú zenéje,
Nem kell neki róka málja,
Sem a szomszéd bibliája;
Nem kell neki bor, galuska,
De bezzeg kell a Juliska,
Bár negédes és hamiska,
De vidor, szép és piroska.
Sem ehetnék, sem ihatnék,
Csak Julcsával nyájaskodnék.

"Ej Petikém, szép fiam, hát
Ez a baj!
Gondom lesz rá, hogy nagyot nőj
S meg ne halj.
Most takarodj iskolába,
Rosz fiú!
Meg ne lássam, hogy pityergesz.
Félre bú!
Iskolában a Juliskát
Elfeledd:
Isten éltet, tíz év mulva
Elvehet'd. "

[durcy]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" align=center><TBODY><TR><TD class=idezet style="PADDING-BOTTOM: 6px" align=middle colSpan=3>Ring a kis bölcső
Lobban a gyertya,
alszik a fénye,
a lyukban alszik
minden egérke.

Alszik az égbolt,
pók a sarokban,
még a kis őzek
lába se dobban.

Ring a kis bölcső,
halkul a nóta,
alszik már, alszik
a kis lakója.
</TD></TR><TR><TD align=left>
</TD><TD class=idezet align=middle>Juhász Magda (http://www.poet.hu/szerzo/Juh%E1sz_Magda)

Zsófika alszik
Zsófika alszik,
édes az álma,
mosolyog néha
a csöpp kis szája.

Zsófika alszik,
alszik a lárma,
ágya fölött száll
lágy, puha pára.

Most a virág se
nyitja ki szirmát,
meg ne zavarja
Zsófika álmát.

Hallgat a nóta,
víg madár ének,
mézüket csendben
gyüjtik a méhek.

Alszik a csöppség,
angyalok látják,
köréje ülve
őrzik az álmát.

</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Tündi Bündy]

Minden érzéstől a leges legszebb az *anyaság*!!! :)

[Yurka]

http://blogol.hu/pikz/blueocean/146500_133855_konyvecske.gif
Zelk Zoltán versei

Ákombákom

Egyszer régen az irkámon,
született egy ákombákom.
Hát egyszer csak látom, látom:
két lábra az irkámon,
úgy indul el ákombákom.

Azt hittem, már sose látom,
oly messze ment ákombákom,
de mikor az erdőt járom,
ül az ágon ákombákom,
s rajta van a nagykabátom.

Szólok hozzá: "Ákombákom,
mért vitted el a kabátom?
Eső esik, mindig ázom,
hideg szél fúj, mindig fázom...

Légy olyan jó, ákombákom:
add vissza a nagykabátom!"
S képzeljétek, jövő nyáron,
eljött hozzám ákombákom:
s visszaadta nagykabátom.

[Radványa]

127929

[Radványa]

Kattints a képre!

128408

[durcy]

http://kepmester.hu/images/138/458/00000120.jpg
„A nő szépsége nem az arcápolásból ered, hanem a lelkéből tükröződik.
Az a törődés, amit szerető szívvel ad és a szenvedély amit mutat.
/Audrey Hepburn/

























</PRE>

[myszty]

Rabindranath Tagore: Anyaság


<o></o> - Honnan jöttem? - kérdezte édesanyját a gyerek.
- Hol szedtél fel engem?
Az anya keblére vonta magzatát, majd könnyes mosollyal szólt:
- Szívemben rejtőzködtél, kedvesem, mint örök vágy.
Jelen voltál játékaim babáiban, és ha istenszobrot gyúrtam agyagból, téged formáltalak öntudatlan.



http://image.hotdog.hu/_data/members2/414/26414/images/anyak_napja_1_.jpg

Házunk istenségében is téged tiszteltünk.
Éjfél reménységeiben és szerelmemben, sőt már az anyám álmaiban is.
Otthonunk halhatatlan őrzőszelleme táplált emberöltők óta.
Leánykoromban, amikor szirmait bontogatta lelkem, virágillatként lebegtél fölötte.
Szelíd lényed úgy virágzott tagjaimban, miként felhő bíborfénye napfelkelte előtt. <o></o>
Ég küldötte kedvenc, hajnal ikertestvére, a földi lét nagy folyama partra vetett bennem.
Arcodba nézek, és megfoghatatlan érzés tölt el:
Te, ki mindnyájunké vagy, enyém lettél.
Félelmemben, hogy elveszítelek, magamhoz szorítlak erősen.
Csodás varázslat két gyönge karomba zárta a világ legdrágább kincsét.

<o></o>

[Fatyol]

Szabó Katalin:

Az örök boldogok




A tavasz oltotta teher rajtam
súlya páraként nyárrá omlik bennem
nehezen lélegzek, a lépés fáraszt
buja termést ígér a gond,
elvetettem, hát ezt kell szeretnem.

Csügged a remény, s a szél viharköpönyegén
dörögve szakít egyet az ég,
villámokat szór a haragvó este,
s félve bújik ez ember a szegletbe,
mint a fenyített lusta cseléd.

Karja nehezül, ahogy tartja fáradt fejét,
hallgatja törten, még zakatol a szív
átsuhan szobája szegletén a remény,
mint megriadt, fürge, menekülő gyík

Tébolyult világban kisded tör létre,
bújik csendesen anyja lágy ölén,
háborúzik a világ odakinn,
s a káosszal háborúzik a Létben
a soha el nem pusztuló remény.

A tavasz oltotta teher rajtam,
súlya vállamon, de szárnyakat ad
szívemből kacagva pulzál tova éltető vérem,
gyilkol engem, de neked életet ad.
Boldog halál, öröklét lakattal,
áldott asszonyok vasakarattal
lépnek a világ romjain. Hajlott hátuk
mögül kacag a jövő, mellük nehezül,
a szívük zokog. A világ felett tombolnak
a bolondok, s alatta reménykednek az anyák,
kik eltaposva is örök boldogok.

[Fatyol]

Szabó Katalin:

Csak az anya maradt....



Meleg szobában piheg az újjászületés
Tél takarója fedi még csöpp testét
Az ég kékje fénylik kis szemében
ahogy rásóhajtott reményemmé szelidül
a Teremtő lábához vetett öröklét.
Csak hallgatom, ahogy boldogan szuszog
mikor mellemre vonom, ki szívemről szakadt,
Tűnödöm, vajon kinek születtem valaha én,
s a sok válasz közül csak az anya maradt.
Kér a lét, s követel az éhség...
Egybefolyva éj, és a nappal
Ölelő kart áhít a magány,
Fájdalmat csitít a féltés szerető szavakkal.
Csak nézem apró arcát,
s látom a férfit, kit naggyá érlel majd az idő
Ujjamba kapaszkodó kezét,
Hibátlan kicsit tart az öregedő.
Ha látod az anyát,
Kezében tartva alvó gyermekét
Álló keresztet látsz,
Mint a legszentebb óvó keresztség.
Boldog, ki a jövőt elképzelve
Nevető gyermeket lát, serdülő ifjakat
S nem fényes autócsodákat,
Felcicomázott, hatalmas házakat.
Boldog, ki a tükörbe nézve,
Fáradt szemében örömkönnyeket lel
Ki csendes éjjeleken át,
Nyugtatva, csitítva gyermeket ölel.
Elfáradt gondolatok, s nehezen törnek a rímek
Ki valaha verseket adott,
most enni ad apró gyermekének.

[Fatyol]

Szabó Katalin

Acte könnyei


http://gportal.hu/portal/grafitnyomok/image/gallery/1165294287.jpg



Tedd szívedre kezed Istenem!
Vagy nyisd szemed magadra,
hisz a szív vagy te magad,
nézd a világot, s benne Őt,
a nőt, kire óvón bíztad
minden szeretett fiad!
Nézd szemeiket, nézd az anyákét!
Könnyeik tükrén át látod-e
a valót, látod-e a hajlott derekat,
s a könyörgést, a hiábavalót?
Nézd terhem a hátamon....!
Anyává tettél, hát vállalom,
szívedbe zártad s rámruháztad,
hogy őrizzem fiad, hitemnek zálogát,
minden anyának sértett igazát.
Mert sért, ahogy bitorlunk
minden cseppnyi vért,
minden életet, amit méhünkben hordtunk,
talmi gőggé teszik, s elorozzák
a hataloméhes Agrippinák.
Hogy óvjam őt, hogy szeressem?
Anyák által nevelt szörnyetegek,
vesznek körbe mind,
mint a sziklahegyek.
A világ, mely zugát keresem,
nincs a térben, s az időben,
nincs se múltban, sem jövőben,
nincs olyan hely,
ahol a világon minden anya gyermeket ölel.

Mit vársz tőlünk, ó Istenem?
Éva köldökétől lüktet még a vérünk,
ránk fonódva, leláncolva...
Sújtottad őt, s sújtasz engem,
s sújtod az emberiséget bennem...
kézbe-kéz, karba-kar, átölel. Még,
de lesz-e kit ölelnie, ha felnő elég?
Vagy fegyvert nyomsz kezébe,
vagy hatalmat, finom selymet, fényt,
játszmákat, győzelmet....?
Talán adsz inkább reményt.
Nekem, nekünk...
Máriák és Agrippinák,
kiknek arcán hull a könny,
vagy kik miatt a könnyből lesz közöny....
Rajtad áll, ó istenem, nézel-e ránk,
s áldod-e az anyát,
s lesz-e még egy tiszta Acte,
ki könnyeivel mossa önvérétől
Agrippina szerencsétlen fiát.

[Kéki]

• Hosszútűrő türelmed soha el ne fogyjon gyermekeddel szemben. Hiszen Ó is eltűr téged. Tudj újrakezdeni, el nem fogyó szeretettel szeretve!
• Tudj várni! Várni és újra várni: a megfelelő pillanatra a nevelésben.
• Találd meg a megfelelő szót és cselekvést minden alkalommal, s éppen akkor, amikor kell! Hogy ne mondj, cselekedj se többet, se kevesebbet, mint kell. Nem később és nem előbb, mint amikor kell.
• Mindig megtaláld a megfelelő büntetést s elkerülhessed azt, ami nemcsak többet árt, mint használ.
• Tudj megbocsátani kevés szóval, vagy szó nélkül - bocsánatért esdve és bocsánatot nyerve.
A gyermek hibáit elsősorban magadban keresd, mert majd' mindig bűntársak vagyunk, hiszen tőlünk örököl, lát, hall, és les el mindent.
• Nevelés közben - te is nevelődjél. Ha kell, gyermeked által.
• A hosszútűrő türelem és szeretet mellé legyen megértő tapintatod, hogy megérezzed: fájdalomszerzésre nem szabad fájdalomszerzéssel, dacra dühvel, neveletlenségre gorombasággal, szívtelenségre hidegséggel válaszolnod. Mert a hasonló csak fokozza a hasonlót, míg a szeretet felold. Az öröm: gyógyít. A jóság: fölemel.
•Soha el ne felejtsd: Néki növekednie kell, neked pedig alábbszállanod.

Gyökössy Endre:
Így szeresd gyermekedet!
részlet

[Kéki]

http://www.kepeslap.com/images/17623/0506.jpg

[Kéki]

A legtöbb anya képes rá, hogy tejet adjon, de csak kevesen tudnak mézet is adni: A méz az élet édessége az élet szeretete az élet boldogsága.
Hogy a nő mézet adhasson gyermekének ahhoz nem csak jó anyának,
hanem boldog embernek is kell lennie.

[Kéki]

http://www.kepeslap.com/images/14838/00023.JPG

[myszty]

http://image.hotdog.hu/_data/members2/414/482414/images/kisl%E1ny%20cic%E1kkal.jpg



Sok ember élete szomorúsággal,
de mindenek előtt keserűséggel teli.
De ha gyermekük születik,
megtanulnak szívből nevetni.


Sok ember él boldogtalanul,
s nem tudják, hogyan kell élni.
De ha gyermekük születik,
megtanulnak szívből nevetni.


Sok ember haragszik a másikra,
s meg sem próbál kibékülni,
de ha gyermekük születik,
megtanulnak szívből nevetni.


A "sok ember" közé ne tartozz!
S az életben próbálj boldogulni!
De ha neked is gyermeked születik,
te is tanulj meg szívből nevetni.

[myszty]

Adj egy esélyt!

Anyu, hallasz? Már itt vagyok.
Nagy szíved alatt szépen gyarapodok.
Azt még nem tudom, miféle vagyok,
talán leányod, vagy mégiscsak fiadként araszolok.
Ott fejlődöm én, látod!? Anyu!
Szerelmetek gyümülcseként jövök én, Apu.
Még csak pár napos kis embrió,
de tiéd, tiéd lesz minden, ezernyi jó.
Mondok majd verset neked Anyák napján.
Virágot tőlem kapsz majd az életért, mit nekem adtál.
Csak engedj élnem, hogy szerethesselek!
Hadd legyek ajándékod, kit felnevelhettek.
Én nem fogok sírni, hogy ne légy szomorú.
De ha most megölsz, hol lesz a koszorúm?
Csa egy esélyt adj, hogy megfogjam két kezed!
Megcsókoljam őket, hálaimámba foglaljam szép neved.
Csak ne feledd, hogy én már élek,
S a Sötétségtől bizony ilyen piciként is félek.
Csak szeretnék én is dicső fényben élni.
Öreg fejjel szüleimről szeretettel mesélni.

[Radványa]

130401

[myszty]

:d

[Radványa]

"Az igazi barát a legnagyobb kincs - és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet."
130938

[myszty]

Harcos Katalin : Ne sírj, Anyu!


http://www.visionsfineart.com/garmash/images/dreaming_of_love.jpg


Ne sírj, Anyu, hisz veled vagyok!
Kacagásomat viszi a szél,
s bár nem ölelhet már két karod
a világ neked rólam mesél.

Hangom zenéje betölti füled,
az égen szemem kékjét látod,
szőke hajam borzolja kezed
mikor ujjad más hajába mártod.

Ne sírj, Anyu! A fény, ahol vagyok
szerető gyöngédséggel vesz körül.
Köröttem minden napfényben ragyog
és hidd el, sosem vagyok egyedül.

Ne sírj, Anyu, mert fáj, ha könnyezel?
Mosolyogj rám, és szeress nagyon!
Boldog vagyok, mert Te létezel,
s veled maradok, mert ezt akarom.

<o>:p></o>:p>

[Santane]

http://www.fototipp.hu/files/Anya%20gyermekevel-500b.jpg

[myszty]

http://gportal.hu/portal/briti24/image/gallery/1182022471.JPG

s-leex:


Felkel a nap,
s fencsendűl ismét egy kis kacaj.
Egy apró remegő hang,
kiált eggyet s mégeggyet anya-anya-anya.
Kinyitom szemem,
s a hasamon egy aprócsak gyermek!
Simogat, becézget, puszilgat,
szeretlek ezt mondja!

Felkelek, s megcsókolom kicsiny homlokát,
nyakamba teszem kicsiny törékeny karját!
Átölelem,
s szeretgetem!
Hisz ő az enyém:ÖRÖKKÉ SZERETEM !

[myszty]

Az anya és a szülő

http://image.hotdog.hu/_data/members2/414/482414/images/anya%20%2B%20mozg%F3%20baba.gif


Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelenti, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint - hogy is magyarázzam - mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza.
A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallottam, aki lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkiről nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót.
Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülővel is. A szülő hivatalos kifejezés, az anya magánjellegű.
A szülő minden, ami értelmet jelent, erőt és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörűbb gyöngédség a világon.
Az anya, meg a szülő egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülőben.
Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya.
Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó, langyos tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya. Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag előírt étrendhez, az már a szülő.
Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél előbb nőjön ki a foga, az már a szülő.
Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyű, kibírhatatlan ízű kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülő lehet.
De aki közben azt hajtogatja; jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hősies elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyű kotyvalékot, az már megint az anya.
Aki büszke arra, hogy az ő kisfia már olyan nagy, hogy az első osztályba iratkozik, az a szülő.
De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a gyereket abba a tiszteletre méltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia most lép be az oroszlánbarlangba, az már megint az anya.
Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrágját, az a szülő, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg az, az anya.
Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülő, de aki fűnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia, az, az anya.
Aki a kamasz fiát tánciskolába viszi, az a szülő. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülő.
De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tőle elszakítani lelkétől lelkezett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szőke démont megpofozni, az már megint az anya.
És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülőből pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az első unoka.
És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltűnik a szülő, eltűnik az anya, mondjuk inkább a kettő összeolvad és nagymama lesz belőle.
De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülőre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettővel, a szülőt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a gyerekkel.
Mintha soha nem lett volna szülő, mintha soha nem lett volna anya.
Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának.

[Radványa]

Pablo Casals: Te Vagy a Csoda

Életünk minden másodperce az univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza.
Ezzel szemben mire tanítjuk a gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és Párizs Franciaország fővárosa.
Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában? Mindegyikünknek azt kellene mondanunk: - Tudod, mi vagy te?
Csoda !
Páratlan a magad nemében. Soha ezelőtt nem született hozzád fogható. Csodálatos a lábad, a karod, az ügyes ujjad, a mozgásod. Lehet belőled Shakespeare, Michelangelo vagy Beethoven. Képes vagy bármire.
Igen, te vagy a Csoda !
Vajon, ha felnősz, tudsz-e majd ártani valakinek, aki éppolyan Csoda, akárcsak te magad? Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeihez méltóvá tegyük.

[myszty]

http://csoja.blog.nlcafe.hu/files/congratsbabyfeetB2.jpg


Kerényi Grácia: Köszöntő<o></o>
<o></o>

Kisbaba, kis pólyásgyerek,
isten hozott, köszöntelek.
Elhagytad az anyaméhet,
kezdődik az emberélet.<o></o>
A meghitt sötétségnek vége,
kijöttél a fényességre.
Hiányzik a puha meleg,
Panaszkodol pólyásgyerek<o></o>
Eddig miden óvott, védett
Kezdődik a szabad élet.
Körülötted tág levegő,
Amibe tested belenő;
Nem tápláló piros erek,
fehér tejjel anyád etet.
Akaró jóság vesz körül:
Örömvirág-csöppség, örülj!
Végtelenből nyíló szemed
Tanulja a szülő szemet,
Hogy ne fájlald, hogy ne érezd:
Kiszolgáltatott az élet.<o></o>
Az ember elvész egyedül,
De téged jóság vesz körül,
Gondoskodó, bölcs szeretet
Ez is meleg, pólyás gyerek!
Majd megszokod a levegőt,
A rugdalóztató erőt,
A fényeket és hangokat,
Éhségedet, sírásodat,
A belső és külső zenét
Anyád szemét, apád szemét.<o></o>
Örömvirág vagy, kisbaba,
köszöntsön az öröm szava:
azé, ki jól imádkozott.
Pólyásgyerek, Isten hozott!

[Radványa]

http://www.hoxa.hu/pic/kepeslapok/0000002336.gif

[Radványa]

137764

[szmarta]

:p

[szmarta]

kiss

[Radványa]

Halász Judit : Nehéz okosan szeretni

Egy kis virág is okozhat nagy zavart
Néhány ostoba szó szörnyű bajt
Valami elszorul legbelül
És úgy szorít, hogy az ember nem menekül
Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell
Amit a másik örömmel elvisel
Nehéz szeretni okosan, józanul
Szeretni sajnos senki nem tanul
Távol tart egy félénk mozdulat
S a vallomáshoz nincsenek szavak
Valahogy mindig rosszkor érkezünk
És néha magunk elől is megszökünk
Nehéz úgy szeretni, ahogy az jó
Ahogy az örömmel elfogadtható
Nehez szeretni okosan, józanul
Szeretni sajnos senki nem tanul
Búcsúzom Tőled, de látlak még talán
Isten Hozzád, kedvesem, gondolj néha rám
A közeledés is félreérthető
S a hazugság is lehet megnyerő
Néha túlérzékenyek vagyunk
Máskor meg a büszkeség a bajunk
Nehéz úgy szeretni, ahogyan kell
Amit a másik örömmel elvisel
Nehéz szeretni okosan, józanul
Szeretni sajnos senki nem tanul
Búcsúzom Tőled, de látlak még talán
Isten Hozzád kedvesem, gondolj néha rám

141747

[k72]

Szerintem az édesapák is megérdemelnek egy szép verset.


Jékely Zoltán: Apa-váró

Kapuban állva, kisfiu, mezítláb,
piszkál lábujjal százlábut, gilisztát;
hosszan bámul pókhálót, hangyajárást,
hogy könnyebbé bűvölje azt a várást…
<O:p
És végre csengő, áldott kis-harangszó,
megváltón s meg-megszázszorozva hangzó,
hogy elfeledkezik minden bajáról!
Mert a Kollégjum kapuja kitárul,
<O:p
s az utca végén, fölnyesett, nyakigláb
akácok alján ott-terem, akit várt,
és jön-jön, hosszú léptekkel sietve,
hóna alatt száz dolgozat-füzettel.
<O:p
Olyan nagy már, az árnyékból kibomlón,
mint egy órjás, tán ő maga a templom;
elől keskenyre gyűrt vadászkalapja
magasabb, mint a nagy torony sisakja –
<O:p
És elborítja, mint valami felleg:
mily pöttöm ő roppant alakja mellett!
S most lehajol s félkarral ölbekapja:
mint az Isten, olyan erős az Apja.

[Vadrózsa64]

Mentovics Éva:Színes virágcsokor

Tarka rétről kanyargós út
szalad be a vadonba.
- Ünnep van ma, ünnep van ma! -
Kismadár is dalolja.


Nyári lombok hajladoznak,
tarka lepkék szállnak.
Mit adjak e szép ünnepen
az édesanyámnak?


Ha a Napot fényes égről
kezembe foghatnám,
rákötnék egy piros masnit,
és ölébe adnám.


Hogyha a sok fénylő csillag
elérhető lenne,
nekiadnám azt is szépen
egy csokorba kötve.


Ha a fénylő, kerek Holdat
kezembe vehetném,
pislákoló kis lámpásnak
szobájába vinném.


De mivel az égbolt távol,
őket el nem érem,
kötök egy szép tarka csokrot
kint, a kerek réten.


Ez a színes virágcsokor
elsuttogja halkan,
amit neked édesanyám
mondani akartam.

[Radványa]

153358

[Radványa]

154197

[Radványa]

154198

[Radványa]

http://bigdady.freeblog.hu/Files/xa_npoymacor_12.jpg

[Radványa]

http://www.klubhalo.hu/pic/schweitzera.jpg

[Radványa]

http://www.origo.hu/i/0403/20040323afrikagye.jpghttp://www.kepugynok.hu/Images/netkepmovie.nof?o=0&fileid=4805

[Radványa]

http://www.femina.hu/sztar/adoption/madonna_banda1.jpg

[Radványa]

http://utilapu.freeblog.hu/files/allat3.JPG

[Radványa]

http://www.geographic.hu/images/napihirek/4680.jpg

[Radványa]

http://www.kitekinto.hu/kep.php?id=3287

[Radványa]

http://tbn0.google.com/images?q=tbn:F7IhtiZdaKF56M:http://lh3.google.com/_U49e0VOUUJI/R0W-gJlpnII/AAAAAAAAAq0/plF1szur88A/s800/Laoszi%2Bkisl%C3%A1ny.jpg (http://lh3.google.com/_U49e0VOUUJI/R0W-gJlpnII/AAAAAAAAAq0/plF1szur88A/s800/Laoszi+kislány.jpg)

[Radványa]

http://www.kepugynok.hu/Images/netkepmovie.nof?o=0&fileid=9424

[Radványa]

http://fules2.freeblog.hu/files/k2%20nyaklanc.jpg

[Radványa]

167983

[Radványa]

167984

[Radványa]

167985

[Radványa]

167986

[Radványa]

167987

[Radványa]

167988

[Radványa]

167989

[Radványa]

168338

[Radványa]

Bölcsőben

Bölcsőben egy fehér pólya,
Benne gyermek, jaj, de aprócska!
Édesanyja vigyázva ringatja,
Hozzá altatódalt dúdolgat.

Csitt, csitt bogaram,
Rózsás bőrű kis angyal,
Aludj, s álmodj madárdalt
Mama keblet, mely tejet ad.

Békés álmodban lágyan ringatózz,
Meleg napfényben megmártózz,
Légy elégedett, mosolygós,
Mint mikor tele van a pocakod.

(Szabó Gitta: 2007-11-28)

[Radványa]

181795

[szmarta]

:) :(

[szmarta]

"Mikor a gyermek gyermek volt
karját lóbálva ment,
Patak helyett hömpölygő nagy folyót
akart, s e tócsa helyett a tengert.
Mikor a gyermek gyermek volt
nem tudta, hogy ő gyermek.
Mindennek lelke volt még, s egy
volt minden lélek."

[szmarta]

kiss

[szmarta]

"A gyermektársaság gyógyir a lélekre."

(Dosztojevszkij)

[Fatyol]

Az örök boldogok


http://gportal.hu/portal/grafitnyomok/image/gallery/1154815062.jpg


A tavasz oltotta teher rajtam
súlya páraként nyárrá omlik bennem
nehezen lélegzek, a lépés fáraszt
buja termést ígér a gond,
elvetettem, hát ezt kell szeretnem.

Csügged a remény, s a szél viharköpönyegén
dörögve szakít egyet az ég,
villámokat szór a haragvó este,
s félve bújik ez ember a szegletbe,
mint a fenyített lusta cseléd.

Karja nehezül, ahogy tartja fáradt fejét,
hallgatja törten, még zakatol a szív
átsuhan szobája szegletén a remény,
mint megriadt, fürge, menekülő gyík

Tébolyult világban kisded tör létre,
bújik csendesen anyja lágy ölén,
háborúzik a világ odakinn,
s a káosszal háborúzik a Létben
a soha el nem pusztuló remény.

A tavasz oltotta teher rajtam,
súlya vállamon, de szárnyakat ad
szívemből kacagva pulzál tova éltető vérem,
gyilkol engem, de neked életet ad.
Boldog halál, öröklét lakattal,
áldott asszonyok vasakarattal
lépnek a világ romjain. Hajlott hátuk
mögül kacag a jövő, mellük nehezül,
a szívük zokog. A világ felett tombolnak
a bolondok, s alatta reménykednek az anyák,
kik eltaposva is örök boldogok.

[Fatyol]

Csak az anya maradt....


http://gportal.hu/portal/grafitnyomok/image/gallery/1165294287.jpg


Meleg szobában piheg az újjászületés
Tél takarója fedi még csöpp testét
Az ég kékje fénylik kis szemében
ahogy rásóhajtott reményemmé szelidül
a Teremtő lábához vetett öröklét.
Csak hallgatom, ahogy boldogan szuszog
mikor mellemre vonom, ki szívemről szakadt,
Tűnödöm, vajon kinek születtem valaha én,
s a sok válasz közül csak az anya maradt.
Kér a lét, s követel az éhség...
Egybefolyva éj, és a nappal
Ölelő kart áhít a magány,
Fájdalmat csitít a féltés szerető szavakkal.
Csak nézem apró arcát,
s látom a férfit, kit naggyá érlel majd az idő
Ujjamba kapaszkodó kezét,
Hibátlan kicsit tart az öregedő.
Ha látod az anyát,
Kezében tartva alvó gyermekét
Álló keresztet látsz,
Mint a legszentebb óvó keresztség.
Boldog, ki a jövőt elképzelve
Nevető gyermeket lát, serdülő ifjakat
S nem fényes autócsodákat,
Felcicomázott, hatalmas házakat.
Boldog, ki a tükörbe nézve,
Fáradt szemében örömkönnyeket lel
Ki csendes éjjeleken át,
Nyugtatva, csitítva gyermeket ölel.
Elfáradt gondolatok, s nehezen törnek a rímek
Ki valaha verseket adott,
most enni ad apró gyermekének.

[Fatyol]

Pieta


http://gportal.hu/portal/grafitnyomok/image/gallery/1150446927.jpg



Tart még a karom fiam

sebeid lüktetnek szívemen,

ha kérdezné Isten, akarnám-e gyötörni,

kínban ölni lelkemet látni téged így:

azt felelném: akarom! Tart még,

tested nem teher, kezem közt lüktet

minden álmod, én hoztalak e létre,

és én is viszlek el.

Csak nézem húnyt szemed,

csókom sem ébreszt, de látom:

győztes vagy a létben,

győztes a halálon, csak én hajlok föléd

zokogva, könyörülsz-e rajtam: vesztes anyádon.

Még tartalak fiam, nem enged kezem,

csodát kapott a világ, de mi maradt nekem?

Hajlott hátam sújtaná bár korbács,

testeden ne húzna éket ütése,

gyűlölne, s szeretne inkább engem a sors,

neked még élned, élned kéne!

Fájdalmad tűrném, viselném,

adná az ég, mennyire szeretném!

Anyádnak lennem...! Mily gyötrelmes csoda

még egyszer tenném, ha megtehetném!

Még tartalak, még ölellek gyermekem,

fond magad köré karjaim! Bújj keblemre még,

hadd nyújtsak vigaszt, hadd csókoljam sebed,

adott az ég nekem egy gyermeket, s a világnak

egy embert, egy igazt.

Viszed bűnöm drága kincsem,

te feloldottad a világot bűneiért,

de én vagyok ki látva, szeretve, féltve,

s siratva téged mindért vezekeltem.

[Fatyol]

Acte könnyei


http://gportal.hu/portal/grafitnyomok/image/gallery/1225007768_01.jpg


Tedd szívedre kezed Istenem!
Vagy nyisd szemed magadra,
hisz a szív vagy te magad,
nézd a világot, s benne Őt,
a nőt, kire óvón bíztad
minden szeretett fiad!
Nézd szemeiket, nézd az anyákét!
Könnyeik tükrén át látod-e
a valót, látod-e a hajlott derekat,
s a könyörgést, a hiábavalót?
Nézd terhem a hátamon....!
Anyává tettél, hát vállalom,
szívedbe zártad s rámruháztad,
hogy őrizzem fiad, hitemnek zálogát,
minden anyának sértett igazát.
Mert sért, ahogy bitorlunk
minden cseppnyi vért,
minden életet, amit méhünkben hordtunk,
talmi gőggé teszik, s elorozzák
a hataloméhes Agrippinák.
Hogy óvjam őt, hogy szeressem?
Anyák által nevelt szörnyetegek,
vesznek körbe mind,
mint a sziklahegyek.
A világ, mely zugát keresem,
nincs a térben, s az időben,
nincs se múltban, sem jövőben,
nincs olyan hely,
ahol a világon minden anya gyermeket ölel.

Mit vársz tőlünk, ó Istenem?
Éva köldökétől lüktet még a vérünk,
ránk fonódva, leláncolva...
Sújtottad őt, s sújtasz engem,
s sújtod az emberiséget bennem...
kézbe-kéz, karba-kar, átölel. Még,
de lesz-e kit ölelnie, ha felnő elég?
Vagy fegyvert nyomsz kezébe,
vagy hatalmat, finom selymet, fényt,
játszmákat, győzelmet....?
Talán adsz inkább reményt.
Nekem, nekünk...
Máriák és Agrippinák,
kiknek arcán hull a könny,
vagy kik miatt a könnyből lesz közöny....
Rajtad áll, ó istenem, nézel-e ránk,
s áldod-e az anyát,
s lesz-e még egy tiszta Acte,
ki könnyeivel mossa önvérétől
Agrippina szerencsétlen fiát.

[Radványa]

205586

[tubigatya]

Mielőtt Anya lettem főzhettem magamnak meleg ételt, ruháim nem voltak pecsétesek, nyugodtan telefonálhattam.

Mielőtt Anya lettem addig aludtam, amíg akartam. Nem izgultam, milyen későn fekszem le. Minden nap megfésülködtem és fogat mostam.

Mielőtt Anya lettem minden nap kitakarítottam, nem botlottam meg játékokban, nem felejtettem el altatódalok szövegét.


Mielőtt Anya lettem nem izgultam, hogy növényeim mérgezőek-e. Nem gondoltam védőoltásokra.

Mielőtt Anya lettem nem hányt le senki, nem lettem kakis, nem köptek le, nem rágcsáltak meg, nem pisilt le senki, és nem csipkedtek össze pici ujjacskák sem.



Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam: gondolataimnak, testemnek, lelkemnek. Végigaludtam az éjszakákat.
Mielőtt Anya lettem sosem tartottam síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa, vagy beadja neki az injekciót. Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva fakadtam. Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon. Nem maradtam fenn késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek.



Mielőtt Anya lettem nem tartottam a karjaimban egy alvó gyermeket, mert nem akartam letenni. Sosem éreztem, hogy a szíven apró darabokra törik, mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat. Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz az életemre. Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni. Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az anyaságot.

Mielőtt Anya lettem nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kívül dobog. Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése. Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket. Nem tudtam, hogy valami oly pici olyan fontossá tehet.


Mielőtt Anya lettem, sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén minden tíz percben, hogy megnézzem minden rendben van-e. Nem ismertem a melegséget, az örömöt, a szeretetet, a szívfájdalmat, a csodát, vagy az Anyaság élvezetét. Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt Anya lettem.

[tubigatya]

Csak egy Anya?

Egy nőtől, aki éppen a jogosítványát akarta megújítani a megyei hivatalban a hivatalnok hölgy megkérdezte, hogy mi a foglalkozása. A nő hezitált, nem igazán tudta, hogyan határozza meg a munkáját.

- Úgy értem - magyarázta a hivatalnok- van munkája, vagy csak ...?
- Persze, hogy van munkám,- csattant fel a nő, Anya vagyok!
- Az anyaság nem számít foglalkozásnak, a háztartásbeli a megfelelő szó! - hangsúlyozta a hivatalnok.


Egészen addig a napig nem is jutott eszembe a történet, amíg egyszercsak ugyanebbe a szituációba nem kerültem a polgármesteri hivatalban. A hivatalnok láthatóan egy karrierista hölgy volt, kiegyensúlyozott, hatékony és megszállottja az olyan fontosnak hangzó címeknek, mint: "Hivatali Vallató" vagy "Városi Nyilvántartó".

- Mi a foglalkozása? - kérdezte.
Mi késztetett rá, hogy ezt válaszoljam, nem tudom, csak úgy kibuktak belőlem a szavak:
- Tudományos munkatárs vagyok a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén.
A hivatalnok megdermedt, a golyóstoll megállt a kezében és úgy nézett rám, mint aki rosszul hall. Megismételtem lassan, kihangsúlyozva a fontos szavakat. Majd csodálattal néztem, amint a kijelentésemet fekete nyomtatott betűkkel a hivatalos nyomtatványra írta.

- Megkérdezhetem, - kezdte érdeklődve a hivatalnok - pontosan mit csinál ezen a területen?
Hűvösen, minden izgatottság nélkül a hangomban, hallottam magam válaszolni:
- Továbbképző kutatómunkát végzek, (amit az anyák) laboratóriumban és terepen (általában úgy mondom a házban és a házon kívül). A főnökömnek dolgozom (az Úrnak elsősorban, aztán az egész családnak), szereztem már négy elismerést (mind lány). Természetesen ez a munka az egyik legelhivatottabb a földön, (akar valaki ellentmondani?) és gyakran napi 14 órát dolgozom (a 24 közelebb áll a valósághoz). De a munkám több kihívást tartogat, mint a legtöbb átlagos karrier és az elismerés sokkal kielégítőbb, mint pusztán a pénz. A hivatalnok egyre növekvő elismeréssel töltötte ki a nyomtatványomat, felállt és személyesen kísért az ajtóhoz.


Amint ráhajtottam a kocsifelhajtónkra, a csodálatos új karrieremben elmerülve, szaladtak elém a laborasszisztenseim: 13, 7 és 3 évesek. Az emeletről hallottam a gyermekfejlődési programunk új kísérleti modelljét (6 hónapos kisbabánkat), amint egy új hangmintát tesztelt. Úgy éreztem, csapást mértem a bürokráciára! Úgy tűntem fel előttük, mint aki sokkal előkelőbb és nélkülözhetetlenebb az emberiség számára, mint "csak egy másik Anya''.

Anyaság! Micsoda nagyszerű karrier! Különösen, ha egy cím is van az ajtón. Akkor a Nagymamák "Vezető tudományos munkatársak a gyermekfejlődés és emberi kapcsolatok területén", és a Dédnagymamák "Ügyvezető tudományos munkatársak"? Szerintem igen!!! És hiszem, hogy a nagynénik "Tudományos munkatárs-helyettesek".

[tubigatya]

Amit addig nem tudsz, amíg … (első 6 hónap)


Az a hatalmas méretű fej, amit szülés után egyfolytában nézel, hát az tényleg átfért azon a kis lukon, amibe addig azt a pirinyó tampont dugdostad.
A lefejt tej becsesebb, mint egy 200 éves bor.
Úgy tűnik, az egész nap egy végtelen szoptatás.
Napi 4-5 óra alvással is lehet élni.
Ha választhatsz a szex és az alvás közt, az utóbbira fogsz szavazni.
Egy kisbabából valamelyik nyíláson mindig folyik valami.
A séta csak neked séta, ő ebből semmit nem vesz észre.
Elindulni otthonról egy 2 órás procedúra.
Ha eddig nem kötötted be a biztonsági öved, ezen túl befogod.
Piszkosul nehéz a babahordozót cipelni, gyerekkel együtt.
Minden babazokninak szűk a szára és bevág.
A legszebb ruha is csak 1x kerül sorra, azután kinövi.
Aki a fürdetőkrémet kitalálta, azt lapáttal vernéd agyon.
Az egész terhesség alatt azt várod, hogy végre megint hason alhass. Szülés után a 2 irgalmatlan méretű cicid miatt továbbra is csak ábránd marad...
Már nem szereted a vendégeket.
Sírsz, ha az alvó gyereked nézed.
Sírsz, ha valaki hangosabban szól hozzád vagy ingerültebb veled.
Sárkány leszel, mindenért piszkálod a férjed.
Egész nap várod, hogy este legyen, és a gyerek aludjon, reggel meg azt várod, hogy mikor kel fel végre.
Ha elszabadulsz otthonról pár órára, amit addig alig vártál, akkor egész távolléted alatt otthon jár az eszed.
A férjed túl csinos, túl szexi és minden nő biztos őt akarja.
Akik eddig hívogattak a szülés előtt, hogy "egyben vagy még?", na azok mostantól nem fognak. A napok múlásával, már senki nem fog hívni, csak a család.
A nagyszülők azt hiszik, nekik szülted a gyereket.
Kiderül, hogy mindenki tehéntejet ivott 2 hónaposan régebben.
Kiderül, hogy anyád nem tud semmit a babákról (már).
Anyósod még annyit sem.
Fél óra bohóckodás és cigánykerekezés után egy 2 mp-es mosoly teljesen reális egy babától.
A digitális mérleg egy szar, csak arra találták ki, hogy idegesítsen.
Amelyik ruha lábközt nem patentos, az a gyerek emelésekor a nyakában gyűlik össze.
A híg fos a legjobb pelenkában is utat vág a hátközépig.
Van 70 dekás teli pelenka!!!
A zenélő forgó a kiságy felett nagyon kevés ideig forog 1 felhúzással sajnos.
A mélyhűtőben már csak a fagyasztott anyatejnek van hely, kajának nincs.
Egész nap otthon vagy, még sincs este meleg vacsora és kupi is van pluszban. És még fáradt is vagy.
A melltartóidat sárkányeregetésre is használhatod.
Zuhanyzáskor meg kell emelned a melleid, hogy alatta is megmosd.
A hátközépig fosás mindig akkor jön el, amikor sorra kerülsz a dokinál és le kell vetkőztetned a vizsgálathoz.
A babagondozással kapcsolatban nincs egyetlen téma sem, amiről ne adna teljesen eltérő tanácsokat a védőnő, az orvos és az anyád.

[tubigatya]

Amit addig nem tudsz, amíg … (6-12 hónap között)



Ha a gyerek elalszik végre, akkor a postás csenget. De 2x!!
A törlőkendő pont akkor fogy ki, amikor a babád nyakig kakis, és a vízszolgáltatás előreláthatólag 14 óráig szünetel.
Bármit próbálsz hozzátáplálás címszóval, az öklendezve jön ki belőle.
A főzelék SEMMIVEL nem jön ki a ruhából és textilpelenkából.
3 kanál lenyelt kaja után képes félüvegnyit visszahányni, és még 3x lebukni magát napközben.
Napi 4x átöltöztetni nem is sok.
Az egész szobát betakaró játszószőnyeg is kicsi.
A hányás mindig a kimenőbe felöltöztetés, és az autós hordozóba betevés UTÁN következik!
1 óra cipelés után egy 6 kilós baba is 20 kilósnak tűnik.
A legjobb játék a pillepalack. Minden más pénzkidobás.
Az is befér egy baba szájába, amiről azt hiszed, egy reklámszatyorba sem férne be.
Mindenen a bevarró címke a legérdekesebb.
Minden fájdalom és baj emelés hatására múlik.
Ha eddig nem volt kutyád, most van. 2 méternél nem távolodik el jobban és még a WC-re is követ négykézláb.
Amíg a gyerek iszik a cumisüvegből, már lila fejjel és lélegzet visszatartva nézve őt rá kell döbbenned, hogy ő tovább bírja 1 levegővel, mint te.
Térd magasságig minden kéznyomatos és nyálas a lakásban.
1 fog arra elég, hogy piercinget lukasszon a mellbimbódba, és átharapja a nyaki ütőered.
Ha valamit 1 órán át pepecselsz, főzöl, minden edény koszos, turmixgép úszik, na, akkor nem fogja megenni.
A baba nem nyeli le a szájában lévő falatot, mielőtt veled szemben ülve eltüsszenti magát.
A baba nem ismeri a türelem szót! (sem)
Amikor leülsz mellé a földre, ő ügyesen feláll beléd kapaszkodva, de tuti a mellbimbód a fogódzó.
A körömvágást altatásban kéne végezni! Olyan, mint futó vadra lőni…
A tépőzáras cipő 3 mp-ig van a lábán.
Miközben eteted, mindenki rajtad röhög, aki lát, mert te is nyitod és csukod a szádat, néha le is nyalod körbe a nem létező maszatot.
A baba leszarja, hogy hétvége van, akkor sem alszik tovább.
Fel sem tűnik, ha kicsit hányásos a pólód.
Van, hogy 4 napig ki sem bontod a lófarokból a hajad. Kelsz és fekszel vele.
Rájössz, hogy a mikróba tett babakajás üvegből 40 mp után kirobban az egész főzelék és mindent beterít.
Az etetőtálcára csöppent főzelék sorsa a tenyérrel szétcsapkodás, ha nem vagy elég gyors a papírtörlővel.
Elnyúlni egy nagy kád habos vízben, arcpakolással, gyertyákkal körbe véve, egy pohár itallal. Na, ez innentől csak ábránd marad.
Ha 1 szál hajad kilóg a copfból, akkor azt megtalálja, és szép lassan kitépi.
Ha megvetted a méregdrága játszószőnyeget lelógó cuccokkal, az elektromos hintát, a bébikompot, a babataxit, a félsátor áll a nappaliban, a felfújt kismedence is teli játékkal a szoba közepén, a járóka felállítva, a babakocsi a folyosón, és éjjel minimum 1 labdán átesel a 7-ből… akkor rájössz, hogy kiszorítottak a kecódból.
Ha eddig fújoztál egy nyálzó kutya láttán, akkor még nem tudod, milyen szuper érzés, ha megpuszil a csorgó nyálú gyereked.
Bármilyen földre ejtett morzsa vagy kajamaradék a szájában köt ki.
Többé nem kell mosni a papucsod talpát, van, aki tisztára nyalja.
Nem csak a saját lábujját tudja és fogja a szájába venni.
A nagyszülőkhöz érkezve te már a kocsiban láthatatlanná válsz számukra.
Lehet égnek álló fenékkel aludni!!!
Vendégségben is képes pólón és melltartón át bekapni a bimbódat.
Nem csak anya haját jó szálanként húzgálni, ott van apa mellkas szőre is.
Igenis meg lehet enni egy 3 fogásos vacsorát 4-5 perc alatt.
Csak addig néz a fényképezőbe, amíg nem nyúlsz az exponálás gombhoz. 32 képből 1 sikeres.
Vetkőzni öröm, öltözni kín.
A köldökpiercing képes 5 centit nyúlni.
A "de én ezt így csináltam" mondat egy idő után kiváltja belőled a nagyigyilkos indulatoka.
Ha bevásárlás után cipekedsz az emeletre, karodon gyerek, töködön is csomag lóg, akkor leejti a cumiját.
A spejz úgy néz ki, mint egy bébiétel depó.

[tubigatya]

Viccek pocakosoknak és anyukáknak

Kérdés: Ikrek?
Válasz: Nem, csak egy gyerek, meg az ebéd.

Kisfiú kékbe öltöztetve, kék babakocsiban:
Kérdés: Kislány?? Hogy hívják?
Válasz: Tamás
Kérdés: Neeem kislány???
Válasz: De, csak hülyék vagyunk és Tamásnak hívjuk.

Kislány rózsaszín szoknyában:
Kérdés: Fiú?
Válasz: Mindegy, csak egészséges legyen.

Kérdés: Kisfiú?
Válasz: Igen, Zsófinak hívják.
Erre: Szép neve van.

Kérdés: Milyen aranyos! Kislány, ugye?
Válasz: Nem. Fiú.
Erre: Jaaa, nem baaaj.

Kérdés: Hogy hívják?
Válasz: Gabi. (SENKI nem mert visszakérdezni, hogy Gábor vagy Gabriella, de azok az arcok...!)

Kérdés: Fiú lesz vagy lány?
Válasz: Nem tudom, majd 18 évesen eldönti.

Kérdés: Mikor szülsz?
Válaszok:
Majd 2009 végén megszülöm, ha úgy lesz kedvem.
Ááá, nem is tudom, nem figyeltem a dokira, annyira szép keze volt.
Jesszus, terhes vagyok? És ezt így kell megtudnom?
Gőzöm sincs. Minden ismerősöm mást mond.

Honnan ismered fel a kismamát?


15 percenként vécére jár. Ez csak részben van amiatt, mert kell neki. Egy idő után rutinná válik, és ha meglát egy vécét, megy. Lesz, ami lesz.
Este nyolckor elalszik. Akárhol.
Egyre kevesebb alkoholt iszik.
A férje (/pasija/csaja...) egyre több alkoholt iszik.
Néha elmerengve simogatja a hasát, majd hirtelen zavarba jön, és úgy tesz, mintha a morzsákat söpörgetné csak magáról.
Bőg a Lassie hazatér végén.
Bőg a Rém rendes család végén.
Tulajdonképpen bármikor és bárhol elkezdhet bőgni.
Vagy épp ideges lesz - ugyanígy bárhol és bármikor.
Az utcán megfordul a babakocsik után, és a kisgyerekek után.
Állandóan éhes, de ha kajához jut, nem bírja megenni. (Inkább kiszalad hányni.)
Az interneten babaoldalakat néz, de ha hallja, hogy közeledik valaki, gyorsan elkapcsol.
Nézegeti a naptárban, hogy milyen névnapok vannak a héten. Meg jövő héten. Meg az azutáni héten.
Elkezd lengébben öltözni. (Pedig még tényleg semmi sem látszik!)

[tubigatya]

Két fiatal apuka beszélget:
- Szerinted melyik a terhesség legnehezebb hónapja?
- A tizedik.
- ???
- Mert akkor már én cipelem a gyereket.

Feliratos pólók pocakosoknak a kérdések kivédése érdekében:

"Én sem kérdeztem a te korodat"
"A hasamban EGY darab gyerek van, októberre [tetszés szerint helyettesíthető] vagyok kiírva. Egyéb kérdés?"
"Bármennyire is furcsa, de itt marhára csak egy gyerek van. A többi én vagyok."

Feliratos pólók pocakosoknak a tapizások kivédése ellen:

"Az előző hármat úton-útfélen, de ezt a negyediket senki nem akarja tapperolni. Lehet, hogy mégiscsak sokat segít a halálfejes póló, meg a spiderman-es maszk, amit ennél a várandósságnál hordok utcai viseletre..."

Mi a különbség a "friss" és a többgyermekes anyuka között:

"Az első gyereknél még az anyuka felkapja a földről a kiesett cumit, gondosan megtörölgeti, kifőzi, fertőtleníti, utána adja vissza a gyereknek.
A második gyereknél felkapja, vízben lemossa, megtörli, odaadja,
a harmadik gyereknél a kutyát küldi érte..."

"Az első babájukat várók figyelik a testük minden apró kis rezdülését, pontosan képben vannak, hogy aznap épp' hány naposak, grammra pontosan tudják, hogy mekkorának kellene lennie aznap a magzatuknak, és pontosan tudják, hogy hogyan kell kímélniük magukat, mi az aktuális kismama divat, milyen zenére szeretnének szülni, és mennyire fontos a gátvédelem...
A második gyereknél általában meg tudjuk mondani, hogy hányadik hétben járunk, álmodozunk arról, hogy délben együtt alszunk az elsőszülöttel egy órácskát, és igyekszünk 30 kilónál nagyobb súlyokat nem emelgetni...
A harmadik terhesség simán kihordható a férj pólóiban, már tudjuk, hogy a szülés csak egy egynapos program, néha csak hozzávetőleg tudjuk megmondani, hogy melyik hónapban is járunk, és jobban félünk az aranyértől, mint a gátvarrástól."

[tubigatya]

Mit tanultam anyukámtól?

Megbecsülni mások munkáját. -> "Ha mindenáron meg akarjátok ölni egymást az öcséddel, kint csináljátok. Most takarítottam fel."

Vallást. -> "Jobb lesz, ha imádkozol, hogy kijöjjön a fehér ingedből!"

Az időutazás alapjait. -> "Úgy megcsaplak, hogy a jövő héten térsz magadhoz!"

Logikát. -> "Azért, mert én azt mondtam!"

Tornamutatványokat. -> "Most nézd meg, hogy néz ki itt hátul a nyakad!"

Az ozmózis alapelemeit. -> "Fogd be a szád, és edd meg a vacsorád!"

Türelmet és kitartást. -> "Addig ülsz ott, amíg a spenót el nem fogy!"

A meteorológia alapelemeit. -> "Úgy néz ki a szobád, mintha egy tornádó söpört volna át rajta!"

Irigységet. -> "Ezer és ezer gyerek van a világon, akik boldogok lennének, ha ilyen nagyszerű szüleik lehetnének, mint neked!"

[tubigatya]

Néhány hasznos tény, amit megtanulhatunk a gyerekeinktől:

Ha a mennyezeti ventillátorra kötünk egy kutyapórázt, az nem elég erős, hogy megforgasson egy 15 kilós, Superman jelmezbe öltözött gyereket a levegőben.
Viszont ha ugyanerre egy festékesdobozt erősítünk, akkor az elég erős, hogy szépen kiszínezze egy 5x5 méteres szoba falait.
Ha fékfolyadékot Clorox-szal összekeverünk, füst keletkezik, mégpedig nagyon sok.
Egy hatéves gyerek képes tüzet csiholni két kő összedörzsölésével, pedig a felnőttek azt állítják, hogy ilyen csak a filmekben van.
Ha a vízágyat trambulinnak használod, miközben stoplis cipőt viselsz, az nem fog kilyukadni, hanem szétrobban.
Egy 2x2 méteres vízágy elég vizet tartalmaz, hogy egy 100 négyzetméretes lakást féllábszárig megtöltsön vízzel.
A kisebb Lego-darabok minden gond nélkül képesek áthaladni egy négyéves gyerek tápcsatornáján.
A pillantragasztó örökéletű.
A McGyver c. filmsorozat sokmindenre megtanít, amit nem akarunk tudni.
Mindegy, hány kiló zselatinport teszel a kerti medencébe, nem fogsz tudni vízen járni.
A vízszűrő viszont nem szereti, ha zselét engednek át rajta.
A videólejátszó nem adja ki a sonkás szendvicset, még ha a tévéreklámok ezt mutatják is.
Mindig nézz be a sütőbe, mielőtt bekapcsolod! (Szegény kis hörcsög!)
A tűzoltóságnak legalább öt perc kell, míg kiér a házadhoz.
Ha a centrifugát 1200-as fordulatra állítod, a giliszták még attól sem szédülnek el.
Viszont a macska igen.
Egy macska, ha elszédül, saját testtömegének felét hányja ki.

[tubigatya]

Amit addig nem tudsz, amíg … (1 év után)


Még mindig túl jóképű a férjed, túl jó szaga van az új parfümjétől, és biztos mindenki csak őt akarja. Pár féltékenységi jelenet, és totál hülyét csinálsz magadból. És ez még nem a vég, csak 1 éve vagy otthon. Lesz ez még rosszabb is.
Már nem zavar a kupi a lakásban, képes vagy nyugodtan ülni a kupac tetején, lábad alatt egy halom mosott és beszedett ruha, amit a gyerek elért az ágyon, és leszórt a földre. Oldalt egy pár üres flakon, amit kiszedett a kukából és odavitt neked a nappaliba.
A konyhát beborítják a műanyag edények és fakanalak, amiket a szekrénybe beülve kihajigált. Esély nincs visszatenni, minek arra az 5 percre.
A gyereked már 12 hós, csodásan feléri az asztalt. Igaz, nem látja mit ér el, de érzi, hogy valami húzhatót talált. Így szabadulsz meg az anyóstól kapott törékeny, de "csodálatos" lakásdíszektől, vázáktól, tálaktól, kaspóktól.
Eljött a fosztásidő. Minden, ami olyan anyagból van, ami kitartó munkával kikezdhető, és a szöszöket húzkodva kitéphető, az elkezd szétjönni. Ilyen pl. a padlószőnyeg, tapéta, a kutya bundája. (Ez utóbbi elég sokat nyüszít közben).
Eljött a nagy zajok ideje is. A földhöz csapkodás hangja már kutya füle ahhoz képest, amit a fakanál kiad, ha a konvektoron húzkodja végig. Mindezt fülig érő szájjal.
Az etetőszék kitűnően tolható a kövön, még a 20. kör után is érdekes elfoglaltság. Már akinek...
Nem hitted volna, hogy áhítattal fogod várni a napot, amikor először nézel meg egy teljes filmet. Az, hogy moziba is lehet menni, a vágyak netovábbja.
Eseményszámba megy, ha a fodrászig eljutsz és levágatod a hajadat!
Megtanulsz nyitott ajtóval WC-zni úgy, hogy közben valaki áll veled szemben és mereven néz téged.
Az ujjbecsípés 10. alkalom után sem riasztja vissza a fiókhúzogatástól.
A kutyát megtaníthatod, hogy ne nyúljon a gyerek játékaihoz, de a gyerek a kutya jutalomfalatját fogja a legjobb ízűen rágcsálni.
Az idő múlásával egyre nagyobbak a lakásban a káresemények.
Mindenhonnan csak le- és kipakolni izgalmas.
A homokozó lapáttal igenis ki lehet ütni egy ember szemét.
A Hull a pelyhes szép dal, de 200-adik alkalommal már a Mikulás k. anyját.
Még jó, hogy kivehető az elem a játékokból.
Rájössz, hogy finom a pötidanon
A melegítőnaci a leggyakrabban használt ruhadarabod.
Úgy érzed, évek óta papucsban jársz.
Ha alszik, nem tudsz csörömpölni a mosogatógéppel, ha fent van, akkor meg tőle nem tudsz belepakolni.
A lakás növényállományát tekintve úgy érzed, a gyereked sosem lesz természetbarát.
A nagyszülők gyakran ismételt mondata: "Én adnék neked, de az anyád nem engedi."
Ha hosszú levelet írsz, a modem zsinórja lesz a legérdekesebb húzható játék.
Nyaraláskor csak a hátad barnul le, ahogy derékszögben futkosol a parton a gyerek után.
A gyereket nem érdekli, hogy 9600 forintot adtál ki egy 18-as cipőért.
Mire 1 éves lesz, jobb bicepszed van, mint aki évek óta gyúr rá.
A legjobb haverjaid dobot, trombitát, szintetizátort és gitárt vesznek neki az első szülinapjára. Esetleg géppuskát. Persze nekik még nincs gyerekük...

[tubigatya]

"Két magzat beszélget az anyja hasában:

- Mondd, te hiszel a születés utáni életben?

- Persze. A születés után jön az élet. Talán azért vagyunk itt, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.

- Lárifári! A születés után nincs semmi: onnan még senki sem tért vissza! S különben is, hogy nézne ki?

- Azt pontosan nem tudom, de úgy érzem, hogy ott mindenhol fények vannak... S talán a saját lábunkon fogunk járni, és a saját szánkkal eszünk.

- Ez már végképp ostobaság! Járni nem lehet! S még hogy szájjal enni?

- Nevetséges! Hát nem látod a köldökzsinórt? S ha már itt tartunk, gondolkodj egy picit: azért nem lehetséges a születés utáni élet, mert a köldökzsinór túl rövid.

- Igen, de szerintem valami biztosan lesz, épp csak máshogy, mint amit itt életnek nevezünk.

- Ostoba vagy. A születéssel az élet véget ér, és kész.

- Figyelj, nem tudom pontosan, mi lesz, de majd a Mama segít nekünk...

- A Mama? Te hiszel a Mamában?

- Igen.

- Ne nevettesd ki magad! Láttad már valahol? Egyáltalán, látta már valaki?

- Nem, mert itt van körülöttünk. Benne élünk. S bizony pont neki köszönhetjük, hogy vagyunk.

- Na, most már hagyj békén ezzel az ostobasággal, jó? Majd akkor hiszem el a Mamát, ha látom.

- Látni nem tudod, de ha elcsendesedsz, akkor hallhatod az énekét, érezheted a szeretetét. Ha elcsendesedsz, érezni fogod simogatását, érezni fogod óvó kezét."

[szmarta]

újszülöttek Gházában

[szmarta]

és egy újszülött játékbababolt

[Radványa]

Nézsi Zsuzsa<O:p</O:p
Babaköszöntő<O:p</O:p
<O:p></O:p>
Most hogy végre megérkeztél,<O:p</O:p
Élet fáján felfénylettél,<O:p</O:p
Eső után napsugárként<O:p</O:p
Örömragyogást keltettél<O:p</O:p
<O:p></O:p>
Most hogy végre megérkeztél,<O:p</O:p
Mint parányi méz, cseppentél,<O:p</O:p
édesanyád két karjában<O:p</O:p
És szivében nagy kincs lettél.<O:p</O:p
<O:p></O:p>
Most hogy végre megérkeztél,<O:p</O:p
Jövőt hozó remény lettél,<O:p</O:p
Lelkek mélyén bizodalmat<O:p</O:p
És új hitet ébresztettél.<O:p</O:p
<O:p></O:p>
Most hogy végre megérkeztél,<O:p</O:p
Azt kivánjuk, boldog legyél,<O:p</O:p
Jóságból és szeretetből<O:p</O:p
Sokat adjál, sokat vegyél.<O:p</O:p

[Évicus]

http://www.troyandjonny.com/blog/images/hucksucker.jpg

Szuhanics Albert

Altató

Lement a nap, jön az éj,
a sötétben te ne félj!
Tente-tente babája,
bújj bele a kiságyba!

Már alszik a fényes Nap,
ugye te is álmos vagy?
Csillagos a napszoba,
puha felhő vánkosa.

A szellő is elpihen,
tente-tente kicsinyem!
Mily békés az éjszaka,
nézd, alszik a kiskutya!

Mosolyog a Hold neked,
hunyd be szépen kis szemed!
Tente baba, lazulj el,
aludj, mint az aludtej!

Álmodj kicsim, szépeket,
tarka rétet, kék eget.
Nagymamát és kalácsot,
boldog legyen az álmod!

Aludjál csak édesem,
mosolyogjál édesen!
Én fogom a kis kezed,
látod, meg sem pisszenek!

Debrecen, 2009. 06. 03.
<!-- / message --><!-- sig -->
<!-- / message --><!-- sig -->

[Évicus]

http://shutterfree.com/DSC_0408-Fairy-Sleeping.jpg

Gősi Vali

Álomtündér

Lábujjon
beoson az este…
Tündérálmodon ezüst árny szalad,
álom-csókjával még mosolyt fakaszt,
s arcodon elszunnyad
a béke.

Nézlek…
S amíg az álomtündér simogat,
elfogom könnyű-varázsú mosolyodat,
és csendben feloldozásért imádkozom,
amiért e mosolyt titkon
ellopom.

Aludj…
s én mosolyod tovább álmodom…
Hajnalig őrzöm, és angyalarcodon
reggel az első napsugártól fényesen
hajnal-tündérek csókja vár,
velem!

[Linocskaaa]

http://users.atw.hu/virag51/baby/kepek/Kep1.jpg

[Linocskaaa]

http://www.vizimano.hu/images/babauszasrol/DSCN0019-res.jpg

[Mester126Mari]

Kiss Jenő
Anyád szemében

Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.

Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.

Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...

Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!

[Mester126Mari]

"Kislányom, mondd még egyszer.
Írd le nem egyszer, de százszor, ezerszer.
Írd, mondd, rebegd, ujjongd, kacagd, kiáltsd,
Dobd fel a szót
És dobd fel a szíved,
Mint szép, piros labdát a csillagoknak,
Amit a szférák zengve visszadobnak:
,,Boldog vagyok".

Ne bánd, ne szégyelld, ne törődj vele:
Ily agg világban illik-e vagy se.
Hadd fájjon s főjön a világ feje.
Mondom Neked:
Ezt a te tiszta boldogságodat
Nem irigyelik meg
Sem az emberek, sem az istenek.
És érzed, milyen ragadós a szó?
Rám is ragad. - Az Isten is megáld:
Terjeszd el ezt a bűbájos ragályt,
Ezt a gyermeki, drága, szent dacot:
,,Boldog vagyok"."

Reményik Sándor

[Mester126Mari]

Várnai Zseni
Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.

Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy-idegenbe.

Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.

Úgy megnőttél szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.

Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
nem éreztem gyöngeségem.

Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.

Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.

[mamut00]

Élet, az élet után
Vers (http://amator.nws.hu/vers/index.html) - szilbaby (http://amator.nws.hu/adatlap/szilbaby.html) - 2004. november 27.


Fűszálnak lenni kietlen sivatagban
Vergődve sikítani süketítő csöndbe
Elbújni egy hatalmas fekete kalapban
S falak közt járni, össze-vissza körbe
Nézni egy kezet, helyéről leszakítva
s látni a részvétlen emberarcokat
A segélykérés hangját visszautasítva
élni, s vívni köznapi harcokat.

Egy ember áll a híd peremén,
Nézi az örvénylő mélységet
Mit lát? Magát a remények kék egén,
Élete eddig nem hozott szépséget.

Munkája cafat: sírt ásni ki szeret?
felesége csalja,mostanra már nyolccal
Lányának olyan Ő mint krisztuson a kereszt
Fia meg leköpi egyszerű nyugalommal.

Egy embert sodor lomhán a víz,
A hullámok lágyan fodrozódnak
A tömeg kiket a látvány visszataszít
Kígyót rikoltva dühösen átkozódnak.

Nyűgnek lenni egy nemzet nyakában
Rontani a vizet, lassan megbomlani
Egy téglának lenni a túlvilág falában
S pusztítást keresve összeomlani.
Sátánnak lenni az angyalok között
A földi borzalmakat bölcsen megtanulván
Élősködni minden, és mindenek fölött
S megmutatni milyen az élet az élet után.

[Házitündér]

http://s10.images.www.tvn.hu/2010/04/10/23/11/www.tvn.hu_8270076e07bb62e1e5e81d418cf3b99a.jpg

Koós Attila : Egy álom mikor beteljesül...

Egy álom, mikor beteljesül
Istenke az ágy szélére ül
s mosoly szalad szét a szobában

kiröppen, kering az éjszakában
s aranyra festi a leveleket, fákat
mindent elöntve árad és árad

és a szoba meghitt, boldog melegében
Istenke mosolyog a gyermek szemében

Istenke vigyázza a Csodát, az álmot
s mosolya bejárja az egész világot.

[Manci87]

"Abban a pillanatban, amikor a gyermek megszületik, megszületik az anya is. Soha nem létezett előtte. A nő létezett, de az anya még nem. Az anyaság valami teljesen új érzés." Osho

[Lipi66]

440845 440846 440847

[Kis Sarkcsillag]

http://www.culturepub.hu/wp-content/uploads/baba2.jpg

[Kis Sarkcsillag]

http://www.noiteazo.hu/hir_kepek/baba%203.jpg