Balaton mindenes

[kokojumbo]

Balatonról és közvetlen környékéről fotók, felkeresni érdemes helyek, élmények, tapasztalatok.



616335



400x268 pixelnél, nagyobb méretű képeket ne nagyon illesszetek be.
A képek eredeti méretű megtekintését hivatkozás megadásával tegyétek - köszönom!

[kokojumbo]

A napokban remek volt a víz. Siófok után pár kilóméterre van egy szabadstrand, ott jártunk-, csak ajánlani tudom, főleg akik kisgyerekkel mennek. A mélység kb. 50 cm vagy 1 kilóméterre be lehet így gyalogolni. A környékbeli hattyúk teljesen szelídek, szinte meg lehet simogatni őket, annyira hozzászoktak a fürdőzőkhöz.

Negatívum: egy nénike már évek óta árulja a kukoricáját, húszpercenként megjelenik :p, s 400 Ft-ért adja csövét..

[kokojumbo]

http://www.tihanyinfo.com/images/tihany_173.jpg

Elnézve ezt a fényképet, nem nagyon lehet már ráismerni Tihanyra. Azóta mindent beépítettek. Kissé ellentmondásos; ekkoriban még vettem volna itt telket, de most már még ha lenne rá pénzem sem. Pedig mennyire szép volt.

[CSODÁS]

Balatonról,nyári élmények a hideg télben.

[AndiC]

Alsóörs
Siófok
395439 395440
395441 395442

[AndiC]

Alsóörs
395445 395446
395447 395448

[AndiC]

Balaton, Siófok, Tihany
395455 395456
395457 395458

[Májkl]

Balaton északiparti szőlők (B.almádi). Most, hogy olvad a hó, kortyolgatom az ott termett bort és álmodom, tervezgetek. Pár nap, metszhetem a szőlőt, vitatkozhatok az őzikémmel, remélem idén is meglátogat. Két éve már, idáig jól megvoltunk vele.

[Susella]

http://canadahun.com/forum/picture.php?albumid=2899&pictureid=40366

[Susella]

http://canadahun.com/forum/csatolasok/albumok/kiskep/40/46b405ac9e7226e95fa575c9e81eb591_40369.jpg?dl=1273 378395

[hajduf]

1966-ban Zánkán nyaraltam, mint általános iskolás, még nem volt ott semmi az úttörővárosból. Később, gimisként, Révfülöpre jártunk. Katonaként Reziben voltunk egy hetet, hegyi kiképzés. Rég volt. Azóta nem voltam a Balatonnál.

[samu2062]

Úgy mennék már a balcsira de az időjárás nem akarja!!!addig is egy kép a balcsi életéből:

[dyvolie]

Én nagyon szerencsés vagyok, Veszprémben születtem a Balatontól nem messze és a nagyszüleim nyaralója a déli parton Fonyód mellett van.
A ház a parttól 200m-re.
Nem cserélném el semmi pénzért azokat az éveket.

[samu2062]

én is 25 évig minden nyáron heteket töltöttem a balcsin.fonyódligeten volt nyaralónk de sajnos túlattunk rajta.csodás évek voltak.fotó:fényjáték a balcsi fölött.

[aszauber]

Mi most voltunk hétvégén Balatonlellén, két kicsi gyermekünk nagyon élvezte a homokos partot és az alacsony, de meleg vizet (Napfény strand). Minden gyermekes családnak ajánlani tudom.

[krisztibogi]

Nekem Balatonföldvár jelenti a Balatont, a nyarakat mindig ott töltöm.

[hontalan]

Mivel Siófokon születtem és élten nekem is nagyon szok szép emlékem füzödik a Balatonhoz.A napozások, finom kukorica,sülthal,lángos,palacsinta...

[gabipeti]

Mindig a legnagyobb vágyam volt a Balatonnál élni. 30 évig kellett várjak rá, de már teljesült.

[Sch.E.]

A Balatonon most novemberi hideg van...

[Sch.E.]

Remélem működni fog még ez a topik sokáig! A Balaton a családom és jómagam számára az igazi pihenés, a várva várt nyári kikapcsolódás színhelye. Azt hiszem sokan vagyunk ezzel így.

[Sch.E.]

http://www.isidor.hu/dervenkar/badacsony_borbuszmenetrend_2009.pdf

Az egész út 2 óra alatt bejárható busszal. A busz pontosan érkezik minden megállóba. Salföld, napsütés, szénaillat, kecskék és egy kis bor...
Az út javarészét érdemes gyalogosan megtenni, gyönyörű a táj.
A buszon idegenvezető is van, aki tájékoztatja az utasokat az idegenforgalmi nevezetességekről, az aktuálisan nyitva lévő borospincékről (ez fontos!, nem folyamatos a nyitvatartás) és mivel ez egy hop on, hop off járat, figyelemmel kíséri az utasok mozgását, ki hol, mikor akar visszatérni a buszjáratra.
Mi nyáron voltunk, főszezonban. Ez volt az egyik legszebb napunk.
Üdv!
Erzsi

[Sch.E.]

Alsóörs!
Református templom és Török Ház képekben egy szép nyári napon.

[Sch.E.]

Egy lusta szendergős pillanatban egyszer csak elkezdett kerregni az orsó a hajó farában. Hurrá! Félsiker!
A balin nagyon küzd, könnyen leakadhat. És kifogtuk! Győzelem! Sikerünkön felbuzdulva próbálkoztunk mégegyszer és micsoda véletlen, 2 balinnal tértünk haza. Isteni érzés volt!

[AndiC]

Balatonfüred
556216556217 556220

[yossarian1]

A Balatonon az északi partot kedvelem, különösen Balatonalmádit. Szerintem itt van a Balaton legszebb strandja Budataván.
yossarian1

[HG3FCB BARBARA]

Egy lusta szendergős pillanatban egyszer csak elkezdett kerregni az orsó a hajó farában. Hurrá! Félsiker!
A balin nagyon küzd, könnyen leakadhat. És kifogtuk! Győzelem! Sikerünkön felbuzdulva próbálkoztunk mégegyszer és micsoda véletlen, 2 balinnal tértünk haza. Isteni érzés volt!

Gratulálok!
Ügyesek voltatok:D

[samsung11]

Siófok! Jó lenne végleg ott lakni!

[Sch.E.]

Bocsánat! Azt olvastam a topik címén, hogy áthelyezve. Ha tudja Valaki, hogy ez mit jelent, kérem írjon! Köszönöm!
Addig is pár kép a legszebb tóról a világon.

[Sch.E.]

Balatonfüred
556216556217 556220

Füred és Széplak légvonalban 11 km-re van egymástól, néha több, széljárástól függ, de megéri a távolság. Füred gyönyörű, a legszebb parti sétány itt található. A városban egyre több régi villát hoznak helyre átgondoltan, többnyire Uniós támogatással. Szépek a térszobrok, a parkok, a városiak remek kulturális programokat szerveznek.
Legjobb velős pirítóst a Hatlépcsősben lehet kapni, isteni!

[Sch.E.]

Zamárdiban az önkormányzat a helyi vállalkozókkal összefogva épített egy kilátót a község legmagasabb dombjára, Kőhegyre. Innen ellátni Almáditól Fonyódig. A déli partiaknak az a kiváltságos helyzetük, hogy a gyönyörű északi partot láthatják nap mint nap. Nagyon jó kerékpáros kirándulásokat lehet szervezni a kilátóhoz, bár én a dombra fölfelé csak tolom a biciklimet.:D
A helyi túrizmus fellendítése érdekében Zamárdi is megjelentetett kis tájékoztató füzetet, azon láttam, hogy a község lógója a kilátóról lett mintázva. Örültem neki. Erről most sajnos nem találok képet.:(:(:(

[Sch.E.]

Siófok fejlesztése
cikk a hg.hu weboldalról, amellyel teljes mértékig egyetértek Siófok főterének kaotikus leírását illetően és ami Füredre vonatkozik:

Egyelőre spontán módon alakul a Balaton turisztikai célpontként való újrapozicionálása: a külföldi turisták évről-évre elmaradoznak, egyre több viszont a hazai közönséget megcélzó program és fejlesztés. A központi irányítás, illetve a régiót összefogó Balaton Fejlesztési Tanács egyelőre várat magára a jövőbe mutató intézkedésekkel, mint ahogy a válság végét várják a fejlesztők is, például a déli part kempingjeit megszerző és nagyszabású fejlesztési programjaihoz egyelőre hitel után keresgélő SCD Group. A helyi önkormányzatok azonban nem nagyon várhatnak a csodára: a stagnáló kereskedelem és idegenforgalom, valamint a kínálkozó uniós fejlesztési források egyaránt lépésre ösztönöznek.
http://hg.hu/upload/images/photos/000/067/674/cikkep1.jpg
Eddig Balatonfüred bizonyult a legügyesebbnek: a több ütemben, példás módon helyreállított városközpont (http://hg.hu/blog/9426-megujult-balatonfured-reformkori-varosresze), a kibővített és újranyitott Anna Grand Hotel, a felújított és új kulturális intézmények szilárd jövőképről és hatékony városvezetésről árulkodnak. Valami megmozdult azonban a szemközti parton, Siófokon is. A ma 25 ezres városnak, leginkább a hatvanas-hetvenes évek intenzív építkezései következtében, nincs Füredhez hasonló történelmi központja, idegenforgalma pedig a néhány fürdésre alkalmas hónapra korlátozódik – lásd a turisztikai szlogent: „Siófok, a nyár fővárosa”. A település két, országos jelentőségű építészeti emléke a Molnár Péter (http://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r_P%C3%A9ter_%28%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz%2 9) tervezte, kevesek által ismert meteorológiai obszervatórium, amely elsősorban történeti értéket képvisel, valamint Makovecz Imre (http://hg.hu/tag/makovecz-imre) látványosságnak sem utolsó evangélikus temploma – ezen túl azonban kevés dolog akad, amiért momentán érdemes Siófokra látogatni.

Az elmúlt évek beruházásai, valamint a tervek azonban arra utalnak, hogy a város ezen változtatni kíván, és szezonális üdülőhelyből egész évben hívogató úticéllá válna. Ehhez egyértelműen mélyreható változtatásokra, a városi infrastruktúrát megteremtő beruházásokra van szükség. Ilyen lehet például a magánkezdeményezésből született, de a város által is támogatott 320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ, amely a hajdani Kenyérgyár átalakításával (http://hg.hu/cikk/epiteszet/10055-siofoki-bizonyitvany-a-320fok-tervpalyazata) hozna létre a debreceni MODEM és a pécsi Zsolnay-negyed (http://hg.hu/cikk/epiteszet/9951-feluton-a-zsolnay-kulturalis-negyed) kínálatával vetekedő programközpontot. De ezt a célt szolgálja az SCD Group beruházásában , 2007-ben elkészült, tízemeletes apartmanház is, amelyben a nyári tartózkodásra szánt apartmanok helyett egész évben használható, teljes értékű lakásokat alakítottak ki – szám szerint 218-at.

http://hg.hu/upload/images/photos/000/067/831/Club218-_08_399.jpg?1288961427 (http://hg.hu/galeria/10800-a4-studio-club-218-apartmanhaz-siofok/foto/67821/wide)
A4 Stúdió: Club 218 apartmanház, Siófok (http://hg.hu/galeria/10800-a4-studio-club-218-apartmanhaz-siofok/foto/67821/wide)

A látványos változások másik gócpontja a Fő tér. Hamarosan elkészül a víztorony felújítása, amelynek kihasználatlan tartályterébe kétszintes, forgó padlózatú kávézót építenek. Ugyancsak átadás előtt áll a Balatoni Regionális Könyvtár épülete a Kálmán Imréről, a város híres szülöttéről elnevezett kultúrház szomszédságában, az önkormányzat 1,4 milliárdos beruházásában. A 2000-ben lezajlott tervpályázat eredményeként a Kokas és Társa építésziroda tervei alapján készülő könyvtár ugyan minőségi új színfoltot jelent majd a Fő tér meglehetősen tarka képében, de az összkép rendező látványát nem ez, hanem a tér hosszanti tengelyében, a víztorony mögött felépülő új bevásárlóközpont jelentheti majd.

http://hg.hu/upload/images/photos/000/067/676/galeria.jpg?1288802188 (http://hg.hu/galeria/10792-a4-studio-a-siofoki-bevasarlokozpont-tervei/foto/67677/wide)
A4 Stúdió: A siófoki bevásárlóközpont tervei (http://hg.hu/galeria/10792-a4-studio-a-siofoki-bevasarlokozpont-tervei/foto/67677/wide)

A 18 600 négyzetméteres, háromszintes tömb építészeti, a fent említett apartmanházat is tervező budapesti A4 Stúdió a környező térrész rendezésével és az átmenő forgalom megszüntetésével számolnak. Az épület, amely a Fő térről átjárást biztosít a Kálmán Imre sétányra, ezáltal új gyalogos tengelyként is működne. A Fő utca zártsorú beépítésében álló ház voltaképp négy, önálló homlokzati résszel bír – mondta lapunknak Kendik Géza, az A4 Stúdió vezetője. A Kálmán Imre sétány felé néző telekszakaszon, a zeneszerző szülőházának és múzeumának szomszédságában álló történelmi épület, a sörház történeti érték. Az épület teljes tömegéhez mérten kicsiny, de a sétány felől városképileg jelentős tömegét teljes egészében integrálják az új tömbbe. A telek déli oldaláról zajlik majd az árufeltöltés – az itteni funkciókra a tervezők szándéka szerint Magyarországon ritkaságszámba menő léptékű zöldhomlokzat válaszol majd. A fő nézet a tér irányából tárul fel; ehhez szervesen kapcsolódik a „negyedik homlokzat”, azaz a tető, hiszen a víztoronyból ez is a látkép szerves része.
Míg az elmúlt években emelt bevásárlóközpontok többségét építészetileg a rövid távú gondolkodás jellemzi, Siófokon más látszik alakulni. A tekintélyes méretű homlokzatot és a tetőt egységes rendszer: a szomszédos házak homlokzati síkjaiból, párkányvonalaiból kiinduló, de önálló rendszert teremtő vonalháló alakítja. Ez a fémszövedék az első réteg, amely mögött másodikként jelenik meg a homlokzat nyílt és zárt felületeket váltogató síkja. A sajátos formavilág nem áll meg a párkányoknál: kiterjed a belső térre, a tetőre és az épület előtti térszakaszra is. A tetőn jól láthatóan megjelenik az üveggel fedett, az épületen átvezető átrium, illetve a térre néző homlokzati szakasz felett elhelyezkedő, nyitott tér. Az alsó két szint a kereskedelemé, körülbelül 35-40 üzlettel, míg a tervek szerint a harmadik szinten a 320° működtette művészeti központ, galéria kap helyet. Az épület átadását 2011 augusztusára, a megnyitást egy év múlva, novemberben tervezik.
http://hg.hu/upload/images/photos/000/067/675/cikkep2.jpg
A beruházás leginkább kérdéses pontja jelenleg a tér. A bevásárlóközpont előtti, a víztornyot is magába foglaló szakaszon biztosan megszűnik az átmenő forgalom; az új burkolat és a növénytelepítés kellemes, modern hangulatú, rendezvények szervezésére is alkalmas teresedést hoz majd létre. Óriási lesz azonban a kontraszt az új térrész, valamint a sárga-piros beton térkővel burkolt, részben süllyesztett régi főtér között, amelynek súlyos funkcionális hibáit csak fokozza a számtalan Varga Imre-szobor vizuális káosza. A hosszú távú megoldás ennek a területnek az újrarendezése lehet, Siófok alakuló középvárosi szerepéhez méltóan.

[Sch.E.]

Frank Endre, Balaton fotósának felvétele Széplak irányából a vízpartról Siófok felé nézve...gyönyörű!

[bors007]

Balatonszemest mindenkinek ajánlom :) És a Kis tücsök vendéglőt... Az valami szenzációs


http://www.diningguide.hu/_Images/ettermek/tesztek/000000114_kistucsok.jpg.jpg_biga.jpg

[Gilgames 2010]

Hát mindig valami ultramodern dologban gondolkodnak Siófokon, ahelyett hogy a magyar tár eredeti ízét hoznák vissza.

[Sch.E.]

Somogyi Győző: Kortárs festő és grafikus művész. Balaton-felvidéki otthonában alkot.
Salföld

[Sch.E.]

Salföld képekben, Somogyi Győző grafikája tökéletesen visszaadja ennek a kivételes adottságokkal rendelkező falunak a hangulatát.

[Sch.E.]

A tó majd kiloccsan a medréből, hideg szél fúj, erős fagy szabdalja a vízfelszínt és a partot. A képen a széplaki yolle kikötő látható.

[navvera]

Azt hiszem nekem szükségem van a víz közelségére, talán amiatt mert balatoni lány vagyok. Elég sok helyen jártam már, de szerintem a Balaton az egyszerűen megunhatatlan.

[Akhilleusz]

A Balaton vízállása rekordmagasságú, 127 centiméteres (az üzemi maximumnál 17 centiméterrel magasabb).

[Sch.E.]

Jelentem beállt a jég a déli parton, sajnos korcsolyázásra alkalmatlan.

[Sch.E.]

http://www.balatontipp.hu/upload/tihany/Belso-to-Jelzok-gyorffyarpad.jpg

http://www.balatontipp.hu/upload/tihany/Belso-to-kutyas-havas-gyorffyarpad.jpg


http://www.balatontipp.hu/upload/zanka/Zanka-Jegkarneval-gyorffya-10.jpg

http://www.balatontipp.hu/upload/zanka/Zanka-Jegkarneval-gyorffya-9.jpg

http://www.balatontipp.hu/upload/zanka/Zanka-Jegkarneval-gyorffya-4.jpg

http://www.balatontipp.hu/upload/zanka/Zanka-Jegkarneval-gyorffya-5.jpg

http://www.balatontipp.hu/upload/zanka/Zanka-Jegkarneval-gyorffya-6.jpg

[Sch.E.]

A jégenjárás szabályai


http://www.balatontipp.hu/upload/tihany/jeges-bizonytalan-belsoto-gyorffy_arpad.jpgHa kellő szilárdságú a jég, ha nem olvad, illetve nem mozog, akkor a Balatonon nappal és kivilágított részen akár este is bárhol lehet korcsolyázni, ha jók a látási viszonyok. Kivételt a kikötő- és veszteglőhelyek területe jelent, és a biztonságos munkavégzés kivételével tilos járművel a jégen tartózkodni* - rögzíti a jégen való tartózkodás lehetőségét szabályozó rendelet. (A szabad vízeken való tartózkodás feltétleiről szóló 46/2001-es BM rendelet (http://www.balatontipp.hu/index.php?p=strandok&uid=36) teljes szövegét a címre kattintva hívhatod be. A kimondottan a jégre vonatkozó rész ennek az ismertetőnek a végén is olvasható.)
Tehát a jégpályák kijelölése nem feltétele a korcsolyázásnak, csak egy plusz biztonsági intézkedés, amellyel az önkormányzat segíti a korcsolyázni akarókat. Hisz a kijelöléssel gyakorlatilag felelősséget vállal azért, hogy az adott helyen biztonságos a jég, és megfelelő biztonsági eszközöket - például csáklyát, létrát, kötelet - is tartanak, sőt több esetben biztonsági személyzetről is gondoskodnak a forgalmasabb napszakokban.
Természetesen egy kijelölést csak akkor vegyünk komolyan, ha ott folyamatosan felügyelik a feltételeket és ennek látható nyomai vannak. Például a jégpálya kijelöléséről kitett hirdetményen időről-időre feltüntetik az ellenőrzés időpontját és eredményét. Változékony időben az ellenőrzésnek minimum naponta meg kell történnie ahhoz. hogy megbizhassunk benne.
Ha ilyen kijelölt jégpálya van a közelben, akkor érdemes azt használni.
Nagyon fontos, hogy a szalagokkal, náddal, botokkal vagy más módon jelölt veszélyes területeket messze kerüljük el.
Ne távolodjunk el messzire a parttól sem, mert baj esetén nem tudnak segíteni rajtunk.
Akik először próbálják a korcsolyázást, vagy ritkán csinálják, különösen óvatosan kezdjék, mert súlyos következménye is lehet egy-egy nagyobb hanyatt esésnek. A tihanyi Belső-tónál már ebben a szezonban is többször kellett mentőt hívni ilyen balesetek miatt. Az igazi védelmet valami spéci sisak adna - mint például a bokszolóké -, de kicsit tompíthatja az ütés erejét egy vastag sapka is. A lényeg az óvatosság.

Ha valakit esetleg baj érne, vagy más bajbajutottakat lát, akkor hívja a Balatoni Vízirendészeti 24 órás ügyeleti telefonját: 84/310-712 vagy az 1817-es segélyhívó számot. Ott majd eldöntik, hogyan segíthetnek a leggyorsabban - például a hosszú létrával rendelkező tűzoltók helyszínre küldésével.
Sérülés esetén a mentők 104-es telefonszámát (is) praktikus hívni, mert akkor közvetlenül olyan szakemberrel beszélhetünk, aki az elsősegélyhez tanácsokat tud adni, és riasztani tudja akár a kocsit, akár az ügyeletes orvost. A 112-es általános segélyszám a rendőrségen csörög. Ott legfeljebb közvetve tudnak segíteni.

[Sch.E.]

Akik a tó mellett laknak, tudják hogy a téli Balatonnak is megvannak a maga szépségei. Szokatlanul enyhe az a tél, amikor nem alakul ki jég a tavon. A Balaton befagyását általában hideg északi szél előzi meg, amely felkavarja és lehűti a tó egész vizét.
Először jéghártya képződik a partközelben. Többnyire december végén, január elején áll be a jég. Hideg teleken, vastagsága átlagosan 20-25 cm is lehet, azonban 1928-29 telén 72 cm vastagságú volt. A feljegyzések szerint a Balaton jégpáncélja tartós lehet, legtovább 1931-32 és 1962-63 telén 110 napig lehetett korcsolyázni.
Viszont a jég mozog, "dolgozik". Ha a tó felett kiderül az ég, a hideg fokozódik és a jég összehúzódik. Ekkor élesen süvítő, mennydörgő hangot ad, elszakad a parttól, hosszú repedések keletkeznek rajta. "Hízik a jég" mondták ilyenkor a balatoni halászok.
Amikor az idő átmenetileg felmelegszik, a befagyott repedések miatt a jégben hatalmas nyomófeszültség keletkezik, a jégfelület felvetemedik, feltorlódik, a törés helyét felnyomott jégtáblák jelölik - ez a turolás. Ha az olvadás jön, a hasadék szélesedik, kibukkan a víz, az ilyen nyitott turolást nevezik a balatoniak rianásnak. A rianás nem az az egyik pillanatról a másikra bekövetkező jelenség, amint azt Jókai írta "Az arany ember"-ben. A jég soha nem nyílik meg hírtelen, hogy lerántsa a rálépőt.
http://www.sioport.hu/sites/default/files/rianas-a-balatonon.jpg
Régen, amikor még lovas kocsival jártak a jégen, a lovak messziről megérezték az ilyen vízcsíkot és megriadtak tőle. Innen származik az elnevezés: rianás. A jégpáncél végső pusztulásának jele a jég "gyertyásodása". Mikor már az egyik rianás a másikat követi, a beszivárgó víztől a jég függőleges ceruza alakú oszlopocskákra bomlik. A fellazult, összetört jeget dobja ki, halmozza fel leginkább a déli parton az északi szél. A jég olvadása hetekik eltarthat.
http://www.sioport.hu/sites/default/files/jegpatko-siofok.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/jegpatko-siofok.jpg)
A tavak mellett élő embereknek, leginkább a halászoknak alkalmazkodniuk kellett az időjárás változásához. Ezért az úgynevezett jégpatkó elmaradhatatlan segédeszköze volt a tavak és folyók lékelésén alapuló téli halászatnak. Tihanyban és a Balatonon általában még a kivágandó lékek helyét is jégpatkóval jelölték ki a körvonalak „megkörmözésével”.
A halászokhoz hasonló módon viselték a jégpatkót a nádvágók, amikor a nádtoló kaszát a jégen maguk előtt csúsztatva „törték a nádat”. E foglalkozásokhoz kötődik a tárgy használata a Fertő, a Hanság, a Csallóköz, a Szigetköz, a Balaton, a Velencei-tó, a tolnai Sárköz és a bihari Sárrétek vidékén.
Az emberek nem csak a balatoni munka segítésére alkottak elmés használati tárgyakat, hanem a szórakozás számára is. A boldogsághoz vezető utak egyike a személyiségünkben rejlő gyermeki én megőrzése. Az egyik, amit szinte kortól függetlenül űznek az emberek, az a csúszkálás. Aki a Tó mellett lakik, vagy nem csak nyáron látogatja meg a Balaton menti városokat, annak garantáltan nagy élményben lesz része. A leginkább űzött balatoni téli sport, vagy inkább szórakozás a fakutyázás, korcsolyázás, vagy a jégvitorlázás.
Az említett három téli szórakozási forma közül, a mai ember számára leginkább a fakutya a legismeretlenebb. Régen az emberek korcsiának, korcsiacskának nevezték. A név Háromszékben a gyalogszánkóhoz hasonló csúszóeszközt megnevezésére szolgált. De, hogy is néz ki egy fakutya? Két keskeny, elöl sem felgörbülő talpfára deszkaülőkét szögeltek, s ráülve két szeges bot segítségével lökték magukat a jégen.
http://www.sioport.hu/sites/default/files/fakutya.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/fakutya.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/fakutya_0.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/fakutya_0.jpg)
A Balaton jegén használt fakutya voltaképpen gyalogszánkónak minősült, de a székely korcsiá-tól eltérően magas üléssel volt ellátva. Többen, újabb eredetű eszköznek, úri passziónak tartották, viszont a téli halászat idején a balatoni halászok munkájuk megkönnyítésére, valódi fából készült gyalogszánkókkal vitték ki a tóra szerszámaikat, hálóikat és az eleséget.

[lilla75]

A Balaton számomra legszebb része az Balatonszemes. Gyönyörű kisváros, csendes de nem unalmas soha. A víz remek, a helyiek bár kevesen vannak, kedvesek, közvetlenek. Az éttermek kínálata remek, árai nem lehúzósak. Mindenkinek ajánlom.

[Sch.E.]

A jégtábla az olvadás miatt jéghegyekben torlódva áll, a korcsolyázásnak lőttek egyelőre. A part mentén latyakos vékony jéghártya van. Mindenütt nagyon magas a talajvíz, a kertekben tocsogós a gyep.
Vajh' mikor lészön újra napsütésöm?:(

[Sch.E.]

Nekem a Balaton a Riviéra
(Ullmann Ottó - S. Nagy István)

Nekem a Balaton a Riviéra,
Napozni ott szeretek a homokon,
Nekem csak jó estét a buona sera,
nem töröm más szavakon a kobakom.

Nekem a Gellért-hegy a Himalája,
bár kicsit alacsonyabb mi tagadás,
De nyári éjszakán igazi bája,
Szavamra van olyan szép, mint bármi más.

Sohase kergetek én délibábot,
Józanul járok, s nem álmodom.
Utazni szeretek, de majd kibírom,
Ha nem lesz farmom vadnyugaton.

Nekem a Balaton a Riviéra,
Ettől nem tántorít el a tél, a fagy.
Szívedet akarom elvenni még ma,
Mert az egész nagy világ nekem te vagy!

Olvastam könyveket, megnéztem filmeket,
Ámultam ezer színes csodán
Ám ha meg kérdezed, elmondom most neked
Mit érzek én ezek után?

Nekem a Balaton a Riviéra,...
...Mert az egész nagy világ nekem te vagy!
Mert a Lollobrigida és a Sophia Loren,
Meg a Marina Vlady nekem te vagy!
Igen?

[Sch.E.]

http://www.sioport.hu/sites/default/files/teli-utca-siofokon-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/teli-utca-siofokon.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-viztorony-telen-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-viztorony-telen.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/hotel-siofok-telen-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/hotel-siofok-telen.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikoto-siofok-telen-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikoto-siofok-telen.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikoto-siofok-telen2-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikoto-siofok-telen2.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikotoi-allatok-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikotoi-allatok.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikotni-siofok-telen-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/kikotni-siofok-telen.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/isztria-setany-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/isztria-setany.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/rozsakert-siofok-telen-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/rozsakert-siofok-telen.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/rozsakert-siofok-telen2-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/rozsakert-siofok-telen2.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/rozsakert-siofok-telen3-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/rozsakert-siofok-telen3.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/havas-rozsakert-siofok-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/havas-rozsakert-siofok.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-ujhely-jegpalya-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-ujhely-jegpalya.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-nagystrand-1-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-nagystrand-1.jpg) http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-nagystrand-2-tn.jpg (http://www.sioport.hu/sites/default/files/siofok-nagystrand-2.jpg)

[Sch.E.]

<TABLE class=articles border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=647><TBODY><TR class=title><TD style="TEXT-TRANSFORM: uppercase; FONT-FAMILY: 'Verdana'; FONT-SIZE: 12px; FONT-WEIGHT: bold" height=16>ndul a Jégszalag!</TD><TD style="FONT-STYLE: italic; PADDING-RIGHT: 2px; WHITE-SPACE: nowrap; FONT-SIZE: 10px; FONT-WEIGHT: 100" vAlign=center align=right>Jégvitorlázás, 2011. január 8. (07:15)</TD></TR><TR><TD style="TEXT-ALIGN: justify; PADDING-BOTTOM: 0px; PADDING-LEFT: 10px; PADDING-RIGHT: 10px; FONT-SIZE: 10px; PADDING-TOP: 10px" colSpan=2>A Balaton-átcsúszás szervezői, Balatonfüred város Önkormányzata és a Balatonfüredi Yacht Club közreműködésével 2010. január 8-án megalakult a Magyar Jégsport Szövetség balatoni bajnoksága a JÉGszalag, a Kékszalag Fesztivál téli párja.</TD></TR><TR><TD colSpan=2>
A Balaton - Átcsúszás újévnyitó programjaként, a DN jégvitorlás Magyar Bajnoksággal egy időben kerül lebonyolításra az Első Balatoni Jégsport Találkozó, abból a célból, hogy bemutatkozhassanak a nagy érdeklődést kiváltó, sokszor extrémnek tartott téli sportágak, melyek hazánkban még kevéssé ismertek.

Az egyes sportágak képviselőivel egyeztetve a mai napon magalakult a Magyar Jégsport Szövetséget, a következő szakosztályok részvételével:

• DN jégvitorlás,
• IceOpti jégvitorlás – junior
• és free style jégvitorlás,
• jégszörf,
• kite,
• gyorskorcsolya,
• sífutás,
• hófutás,
• free style fakutya

A fenti szakágakon kívül a Magyar Jégkorong Szövetség is jelezte, hogy részt venne a Magyar Jégsport Szövetségben, illetve a magyar kutyaszán-versenyzőkkel is egyeztetések zajlanak.

A nyári Balatonfüred városközponttal megrendezésre kerülő Kékszalag Fesztivál mintájára - és annak téli párjaként - a jövőben nemzetközi túraversenyként és jégsport bajnokságként indítjuk el a Jégszalagot a szövetséghez csatlakozott sportágak részvételével, a Balatonfüredi Yacht Club bevonásával.

A JÉGSZALAG a nevéhez méltóan egy túraverseny, mely sajátos Balaton - Átcsúszást valósít meg. Sportágankénti kategóriákban az nyeri az értékes trófeát, aki a leggyorsabban visszaér a starthoz a másik partnál kitűzött jelet megkerülve. Természetesen az abszolút győztes, aki a leggyorsabban teljesíti a távot.

Az elképzelések szerint a későbbiek folyamán hagyományteremtő, kulturális és szórakoztató programmal kiegészülő füredi karnevál fő eseménye lesz a Jégszalag bajnokság. Első ilyen nagyrendezvényünket január 15-re tervezzük, amennyiben a jéghelyzet lehetővé teszi.

A balatoni jéggel kapcsolatos tapasztalatok, az atcsuszas.hu (http://www.atcsuszas.hu/) honlapon kerülnek összegezésre, ahol a jövőben egy interneten elérhető balatoni jégtérkép létrehozását is tervezzük.

A rendezvényeinket a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) biztosítja.


Sajnos idén a melegfront miatt nem sikerült megrendezni a versenyeket.
A jégvitorlázás - bármennyire is nagy élmény - Magyarországon ritka kedvtelésnek számít. Ritka, mégpedig nem csupán azért, mert tábora viszonylag kicsiny, hanem azért is, mert tavaink jege nem minden évben alkalmas gyakorlásához.

- Kell-e valamilyen előképzettség a jégvitorlázáshoz?
- Alapszinten 30 perc alatt megtanulható. Ez azt jelenti, hogy az ember el tud indulni, talán vissza is tud jönni, és meg tud állni. Versenyezni persze más dolog.
- Mi a technikája a jégvitorlázásnak?
- Lényege, hogy három, a jég egyenetlenségeit billenéssel követő, elmozdulásra képes korcsolyán siklik a szán. Az első korcsolya ráadásul jobbra-balra is kormányozható. A szerkezetben minden rugalmas, hogy a rázkódást minél jobban tompítsuk. A szánt egy 7 négyzetéteres vitorla hajtja. A vezető - ha kicsi a szél - először futva felgyorsítja a szánt, majd beleugrik. Aztán megfelelő szögbe behúzza a vitorlát, és egyben kormányoz is. Elmondva mindez egyszerűnek hangzik, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ha sikerül elindulni, egyből 20-30 km/h-val megy a jégvitorlás, és később a sebesség meghaladhatja a 100 km/h-t is. Közben a levegő nagyon hideg, ki kell bírni a mínuszokat. Megfelelően kell öltözni, több réteg síruhát szoktunk magunkra húzni. A rázkódásra sem árt számítani, jó, ha párnázott a popsi.
-Fel lehet borulni?
- Na igen, bukósisak is kell, mert fel lehet borulni, és a legvalószínűbb, hogy ez gyors tempónál következik be. A jég nagyon nagyot tud ütni, és a súrlódás képes leégetni a ruhát az emberről.
- Gyerekekkel is ki lehet próbálni ezt a sportot?
- Az eddig leírtak alapján ezt döntse el mindenki maga. Nagy felelősség, de nem mondom, hogy lehetetlen. Kérdés, hogy a gyerek vissza tud-e jönni, meg tud-e állni, nem pánikol-e be... Ha egy nádasban landol az ember, az a legkisebb baj, de sajnos vannak partvédelmet szolgáló beton és terméskő torlaszok is. Azok nem barátságosak!
- Többen is lehet közösen jégvitorlázni? Hányan férnek el egy vitorlásban?
- A kétszemélyes vitorlás nálunk olyan ritka, mint a fehér holló. Nekem egy saját tervezésű és építésű szánom van. A Tisza-tó Vitorlás Klub tagjainak még van két nemzetközi szabvány szerinti DN típus, melyek egyszemélyesek. A Balatonnál van egy darab 2 személyes vitorlás...
- Lehet valahol bérelni?
- A Tisza-tónál tudomásom szerint sehol, és a Balcsinál sem hiszem. Magántulajdonban vannak.
- Ha valakinek mégis sikerül jégvitorlás közelébe jutnia, mennyibe kerül ez a sport?
- Nálam elég a jó szó, a kitartó érdeklődés. Egyedül úgy sem bírja ki a szánon sokáig senki, mert a kezére fagy a kormányrúd. Amíg fölmelegszik, mehet a másik. Ilyenkor közös az öröm, meg figyelünk is egymásra, segítünk, ha kell. Például betoljuk a gépet, úgy ahogy a bobokat szokták. Azért melegítő italt is érdemes hozni. Teára gondolok, mert ebben a sportban nagy a kockázat, a felelősség, ez egy extrém sport.
- Mekkora szélerősség kell ahhoz, hogy élvezhető legyen a jégvitorlázás?
- Egyrészt nem tudhatjuk, befagy-e idén egyáltalán a tó? Ha igen, akkor a következő kérdés lesz, hogy mikor fog eléggé fújni a szél ahhoz, hogy a szán elinduljon. Ehhez nagyjából 10 km/h-s légmozgás kell, ilyenkor a jégvitorlás 30 km/h-val suhan. Múlt télen december 23-án lehetett először jégre menni, s ez ki is tartott nagyjából január végéig. De mindössze 6-7 olyan nap volt, amikor nem volt vastag, kásás hó a jégen - amibe beleragadnak a korcsolyák - és a szél is fújt. Azok a napok viszont csodálatosak voltak, időnként 100 km/h-val száguldoztunk.

Szekrényes István szervezővel, a jégvitorlázás szerelmesével beszélgettünk.





http://www.sailing.hu/adminuploads/images/076.jpg





http://www.sailing.hu/adminuploads/images/077.jpg





http://www.sailing.hu/adminuploads/images/078.jpg





http://www.sailing.hu/adminuploads/images/079.jpg





http://www.sailing.hu/adminuploads/images/080.jpg




http://www.sailing.hu/adminuploads/images/081.jpg


</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Sch.E.]

Kis virág, mini tavasz...

[Sch.E.]

Egry József Emlékmúzeum

http://www.balaton-tourist.info/w/hi/varosok/egry_jozsef_emlekmuzeum.jpgA festő műteremlakása, berendezett galériája - életmű kiállítás Badacsonyban, közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon, 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzáépített galériás, kétszintes kiállítóteremben az Egry József Emlékmúzeum.
A festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben a festő életútját fotók segítségével bemutató dokumentumkiállítás látható, és festői munkásságának a korai évekből származó válogatása: arcképek és önarcképek, konstruktivista és szecessziós hatást mutató tájképek, Szajna-parti rakodókat és a brugge-i kikötők világát megörökítő festmények. A festő hajdani műtermében már a balatoni festményeké a vezető szerep. Az emlékmúzeum reprezentatív galériáján Egry grafikák láthatók és időről időre tárlat más gyűjtemények Egry anyagából, míg a nagyteremben Egry érett korszakát reprezentáló főművek.

[Sch.E.]

Korcsolyázni már nemigen lehetett, ábrándozni viszont annál inkább a kellemes tavaszias melegben.....:D:D:D

[Sch.E.]

Horváth Vera: Palóznak (kinagyítható)

[Sch.E.]

<DD>Kripta Villa - az örök szerelem házaMinden ember a maga módján, a lelke mélyén emléket állít igaz szerelmének, de mindig voltak és lesznek olyan emberek, akik nem zárják magukba a titkot, hanem kézzel fogható, szemmel látható jellel kívánnak emléket állítani az ember legszentebb érzésének, az örök szerelemnek. Ezek közé tartozott Abrudbányay Ödön is, az erdélyi származású pécsi gyógyszerész, aki szokatlan módját választotta az emlékezésnek.</DD>

http://api.ning.com/files/HOY0R2SzUKkMoETUmKo6w0TvACsnXOUyrtU3ff9rniDZjOrBeo Pt0UzvIXzhTTzzgCodR6jzHBQA16f7JbCCCr9CNF0RSLsi/balatoniszallasokbIY5N6alTE1204028560.jpg

A történet kezdete az 1910-es évek közepére tehető, amikor az ifjú patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Eljegyezte, de Magdus az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette az elárvult vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt. Időközben lezárult az első világháború, alaposan átszabták Európa térképét, Erdélyt Romániához csatolták. A történelmi események Abrudbányayt arra késztették, hogy elhagyja szülőföldjét, és Magdus emlékével a szívében Pécsett telepedett le. Hosszú ideig magányosan élt, utazgatott, végül családot alapított, gyermekei születtek, akiket gondosan nevelt.

1940-ben ismét a történelem szólt közbe, a II. bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták, Kolozsvár ismét hazánk része lett. Abrudbányay doktor, aki ekkorra tehetős emberré vált, úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát, emlékházat emeltet Magdusnak.Hosszasan kereste a legvarázslatosabb helyet, ahova felépíttetheti azt a villát, amelyben Magdus hamvait és fennmaradt emléktárgyait méltóképpen megőrizheti. Itt Fonyódon, a Sipos-hegyen lelt arra a helyre, ahol dédelgetett álma megvalósulni látszott, ahonnan a panoráma emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára. Ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Nápolyi-öblöt, úgy innen elláthatunk Keszthelytől Tihanyig, a Balaton-felvidék tanúhegyeiben gyönyörködhetünk, és a lábunk előtt ott ringatózik a Balaton.


http://api.ning.com/files/rKM7UhhUZBzIICCKTmC8vUfCnOa5n5OxhA2G2DrnTQnN8YFNar o8RFnZZZMplnVcfOnuFAC6wc7z6tPWSxqHLjhz-EZ0T65H/10656244.jpg



Az épületet 1940-ben Cserna Sándor, pécsi építőmester tervezte Art Deco stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel. Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, itt helyezték volna el Magdus hamvait is, és itt lett volna a család temetkezési helye. A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát rendeztek volna be. Az emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki.
A villa felépült, de a hamvak nem érkezhettek meg Fonyódra, mert a háború után Erdélyt ismét Romániához csatolták. Az Abrudbányay-család 1949-ig élvezhette a gyönyörű panorámát, a természet szépségeit, mígnem államosították minden vagyonukat. Ezután a villa lakásként, majd orvosi rendelőként funkcionált. Az udvaron álló kis házból is elmaradt a nyaraló Abrudbányay-család. Az 1950-es, 60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a "kriptát", aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredfordulón Fonyód Város Önkormányzata kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával a Széchenyi Terv pályázatán elnyert összegből sikerült helyreállítani. A ház alagsorában, a "kriptában" most is álmodik Magdus és Ödön. Az álom azért álom, mert soha nem vált valóra. Hirdeti a ritka, de néha mégis előforduló nagy és tartós szerelmet, mely a sírnál sem ért véget. Hirdeti az emlékekhez való hűséget.
A villa máig fennmaradt legendája szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.


<DD>

<DD>

<DD>A Kripta-villa címe: 8640 Fonyód, József u. 16.





Forrás: Balatoni látnivalók, Ivcsek lapja

</DD>

[Sch.E.]

Zamárdiban a fürdőélet az 1910-es években kezdődött el.

A terület kiparcellázásával felkeltették az érdeklődést az eddig figyelembe sem vett partszakasz iránt. Siófokon és Balatonföldváron néhány évvel korábban elkezdték a fürdőhely kialakítását és a nyaralók építését. A MÁV-nak akkor már meglévő budapest-nagykanizsai vonalán könnyűszerrel és viszonylag olcsón lejuthattak az érdeklődők vagy érdekeltek a Balatonhoz. Így a befektetni vágyók és a víz szerelmesei közül egyre többen keresték fel a "Magyar-tengert". Autós forgalom ezekben az években alig volt, csupán néhány mágnás vagy gyáros rendelkezett gépkocsival, és a harmincas évekig csak egy keskeny makadámúton juthattak le a Balatonhoz.

Balatonföldvár a Széchényiek kezdeményezésére és példájára az arisztokráciáé, a gyárosoké, míg Siófok a nagyiparosok és kereskedők üdülőterülete lett.
E két meghatározó üdülőterület között jött létre a hivatalnokok és kisemberek olcsóbb üdülőjeként a mostani fürdőtelep Zamárdiban. A homokdűnés, borókabokros, néhol mocsaras területet a falusi gazdák legelőnek használták. A parcellázás és az átgondolt fásítás után megjelentek az első nyaralóépületek. A gyors növekedésű és nagy lombozatú kanadai nyárfák és platánok telepítése szerencsés volt. Egy-egy felnőtt fa naponta 2-300 liternyi vizet párologtatott el, és elősegítette a vizenyős helyek kiszárítását. Természetesen a végleges megoldást a fásítás mellett a víz szintjének a Sió csatornával történő szabályozása jelentette. Gombamódra szaporodtak a nyaralók. Kezdetben minden villának hangulatos neve volt: "Napsugár", "Testvérkék fészke", "Farkas tanya" stb. Így könnyebben lehetett tájékozódni és a címeket megtalálni. Az építkezők rendszerint a faluban szállásolták el magukat, amíg a telek rendezése és az építkezés tartott.

http://www.zamardi.hu/php_images/images_s3/30369.jpeg
(Balatonzamárdi-Strandfürdő)


Így az őslakosság és a nyaralók között jó, sokszor baráti viszony alakult ki.
A harmincas évekre annyira felduzzadt a nyaralóközönség száma, hogy strandokról és vendéglátóegységekről, ellátó üzletekről kellett gondoskodni.
A Balatonból kotróhajóval feltöltötték és kialakították a "Pannónia" és a "Fekete" strandokat, valamint elkészítették a partvédelmet. A kialakított két strandon gondozott parkokban kabinsorok, éttermek, cukrászdák, teniszpályák, játszóterek fogadták a pihenni és szórakozni vágyókat. Mindkét strandon csónakházban válogathattak az evezős és vitorlás csónakok között. A fürdőzők és csónakázók biztonságára megfigyelőtoronyból ügyeltek. A vihar közeledtét viharkosár felhúzásával, időben jelezték. A strandok fényképészei megörökítették a kellemes pillanatokat. A strandolók, mint a tengerparton, a forró homokba bújva gyógyítgatták reumájukat.



http://www.zamardi.hu/php_images/images_s3/27292.jpeg
(Zamárdi, Pannónia Parkfürdő látképe)



Ebben az időben 3 nagy gyermeküdülő épült, és fogadta a budapesti munkásgyermekeket. Ilyen gondtalan körülményeket biztosított a nyaralóknak a régi Zamárdi. Ellátásukról 2 pékműhely, 7 fűszerüzlet, 3 hentes, több, télen- nyáron nyitva tartó étterem és vendéglő gondoskodott. Így jött el a II. világháború, a több hónapos balatoni front. Maga a háború, a több hónapos álló front a sok negatív hatásával óriási változást hozott a Balaton és Zamárdi fürdőéletében. A háborús események és utóhatásaik tönkretették a szép strandokat, csónakházakat, cukrászdákat, teniszpályákat, parkokat, és utána egy egészen más nyaralási stílus alakult ki. Jöttek az államosítások, a kollektív üdültetések; nagyobb üdülők épültek, és a kis nyaralók nagy része gazdát cserélt. Az időközben kiöregedett hatalmas nyárfákat kivágták, de helyettük újakat nem ültettek. Így a valaha erdőszerűen fás fürdőtelep külső képe is megváltozott, különösen a teljes partszakasz feltöltése és kibetonozása után. Eltűntek a régi, meghitt nádas öblök, a sekély vizek, és kialakult a mai modern Zamárdi.

Nagyot változott a balatoni üdülőkultúra, és az emberek igényeinek változása megváltoztatta a strandéletet is. A kis fizetőstrandok helyét felváltotta a nagy szabad strandolás lehetősége. Naponta tízezrek élvezhetik a strandolás örömeit a Balaton leghosszabb, szépen kiépített partszakaszán itt Zamárdiban. Három kilométer hosszú, pázsitos part várja a strandolókat. Kényelmüket szolgálja a sétánynál elhelyezett közel 100 öltözőfülke. A hajdani csónakkölcsönzők helyett a legkorszerűbb szörfök és vízibiciklik százai várják a sportolni vágyókat. Mélyen a vízbe nyúlva a két hullámmentes kishajókikötő őrzi az oltalmát kereső vitorlásokat, csónakokat. Ez a két móló a horgászok kedvenc helye lett, és kellemes perceket nyújt sok sétáló, tájban gyönyörködő nyaralónak. Gépkocsik nem közelíthetik meg a parti sávot, így tiszta levegőben, nyugodt környezetben élvezhetik a strandolás örömeit. A régebben elképzelhetetlen monokini-kultúra itt is tért hódított a hölgyek körében és a partsávban megszokottá vált.

A gyerekek nagy örömére szolgál az óriás- csúszda, a vízbe épített gumiasztal, a vízi döngölő és a sárkányeregetés lehetősége. A nagyobbak és a felnőttek kerékpárokon vagy bérelhető robogókon, esetleg sárkányrepülőkön, helikopteren járhatják be és ismerhetik meg a környéket. Alkonyatkor a strandolókat szinte észrevétlenül felváltja a sétálók tömege. Andalogva sétálnak vagy padokra ülve gyönyörködnek a balatoni naplementében, az "aranyhíd" látványában a csodálatos tihanyi háttérrel. Majd a horgászok veszik birtokukba a parti vizet, és csendes türelemmel nem is várnak hiába. A közbiztonság jó, este és éjszaka is nyugodtan lehet sétálni.


http://www.zamardi.hu/php_images/images_s3/30370.jpeg


A parkolás is megoldott, a város egész területén ingyenes. A sugárútszerű Kiss Ernő utca teljes hosszában több száz gépkocsi parkolhat egyidejűleg zavartalanul, partközelben.
A vihar- és veszélyjelző szolgálat megbízható. Fényjelzéssel időben figyelmeztetik a fürdőzőket a várható viharra.


A fürdés, napozás a vízi sportok mellett egészséges, jó időtöltés a kirándulás, a környék megismerése.

A Balaton nemcsak nyáron, hanem télen is csodálatos látványt és felüdülést kínál. Egyre többen töltik itt a szilvesztert, és kellemes élményekkel térnek haza. Hódítanak a téli sportok: a jégvitorlázás, a jégszörfözés, fakutyázás, korcsolyázás. Felejthetetlen élményt nyújt a szinte határtalan, ragyogó, csendes jégmező látványa.

http://www.zamardi.hu/php_images/images_s3/30371.jpeg



Forrás: Zamárdi Önkormányzatának Weboldala

[Sch.E.]

Kikötő tervek Zamárdiban

<dl><dt>Forrás:</dt><dd>Zamardi.hu</dd></dl> 2010. 07. 19. - Kikötő
Zamárdi város fejlesztési tervei között több tíz évre visszamenőleg fellelhető a kikötőépítésére vonatkozó igény.
A költséges (körülbelül 1,1 milliárd Ft bekerülési költségű) beruházást a város önmagában nem képes megvalósítani, így az előzetes megállapodások, tervek alapján az Önkormányzat, a Portside Investment Fonds Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. és a Balatoni Hajózási Zrt. közös finanszírozásában készülhet el a beruházás. A balatoni idegenforgalom idényjellegű: strandolási, szörfözési szezon - az utóbbi években -a 5-6 hétre zsugorodott; a vitorlázási idény a Balatonon 20-25 hét. A kikötő megépítése révén nő a vitorlás turizmus volumene s ez által hozzájárul a balatoni idegenforgalmi szezon meghosszabbításához is.
Siófok és Balatonföldvár között nincs személyhajó kikötő. A két település között - mintegy félúton - a Zamárdiba tervezett személyhajó kikötő mind a helybeli, a települési turizmus, mind a balatoni turizmus szempontjából nagy horderejű beruházásnak ígérkezik.

http://porthole.hu/data/cikk/35/21/cikk_3521/zamardi.jpg



A KIKÖTŐ BEMUTATÁSA
A vitorlás és személyhajó kikötőt magába foglaló, újonnan épülő kikötőmedence funkcionálisan három különböző részből áll:
375 férőhelyes vitorlás és csónakkikötő szektor
közforgalmú személyhajó kikötő szektor
déli oldalon két kikötői bejáró által lehatárolt 0,9 hektáros fürdőzésre alkalmas védett vízfelület


http://porthole.hu/data/cikk/35/21/cikk_3521/zamardi_kikoto.jpg



A kikötő fontosabb műszaki adatai:
A kikötő védett vízfelülete: 6,1 ha.
A kikötő 160 méter széles; a parttól mért legnagyobb távolsága 445 méter, ebből a part menti 60 méteres szakaszon a szabad vízáramlás biztosított, ez nem a kikötőmedence része.
A partvédőmű, a kikötő és a két bejáró által határolt mederrész: 0,9 ha,
60 m hosszú kikötői gyalogos bejáró,
60 m hosszú, esetenként hajószállító jármű közlekedésére is alkalmas kikötői bejáró,
A kikötőmedencét körbeölelő mólók közül a nyugati móló görbületen mért teljes hossza 495 méter, a keleti móló teljes hossza 375 méter; a déli oldali kikötőfal pedig 156 méter.
A kikötőmedencében lévő személyhajó kikötők partfalainak hossza: 72 illetve 62 m,
A déli kikötőfalhoz csatlakozó személyszállító kishajók kikötésére alkalmas vendégmóló hossza: 18 m,
A kikötőmedencében lévő csónak helyek száma: 34 db.
A kikötőmedencében lévő vitorlás hajó helyek száma: 341 db.
Daruzási lehetőség lesz a kikötőben
A parttól mért távolság tekintetében a Balatonon nem a legnagyobb létesítmény lesz ez a kikötő. Méretét és befogadóképességét tekintve az első 10 nagy kikötő között foglal helyet.
FONTOSABB TERVEZÉSI SZEMPONTOK
A tervezés során a terület adottságait, és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve alakították ki a kikötő méreteit a szakemberek. A déli parton a hajózáshoz szükséges természetes vízmélység a parttól több száz méterre kezdődik; ezért a balatonszemesi, balatonlellei, fonyódi balatonmáriafürdői kikötők mólói megközelítően 4-500 méter hosszan nyúlnak be a Balaton medrébe. Zamárdiban, a tervezett kikötő helyén, a mederfelmérés alapján a parttól 430 méter távolságban érjük el a -2,5 méteres mederfeneket, ami a Balatoni 100-as vízállásnál 3,5 méter vízmélységet jelent. Itt már biztonságosan közlekedhetnek a kis és nagyhajók akkor is, ha a vízszint a nyári melegben több tíz centimétert csökken. Ez megoldást nyújtana a jelenlegi kis kikötőben felmerült problémára, ugyanis oda a nyári kisvíznél nagyobb merülésű hajók nem tudnak beállni, kénytelenek a kikötőn kívül horgonyozni, vagy a hajóból kiszállva kézi erővel behúzni azt a helyére.
A Településrendezési tervben a „kikötő részére kijelölt hely" szélességét igénybe véve 160 méter széles lesz a tervezett kikötő. Az érintett helyen erős part menti áramlás van, így a tervezők egy nem szokványos megoldást mutatnak be: a kikötőt két kikötői bejáró hídon keresztül lehet majd megközelíteni. Az egyik bejáró - a személyhajó kikötő felé - csak gyalogos közlekedésre alkalmas; a másik bejáró, pedig a hajók beszállítására is alkalmas lábakon álló kikötői bejáró lesz, amely a megerősített szerkezetének köszönhetően a jégnek is ellenáll. Ezáltal a kikötő nem vágja ketté a jelenlegi szabad strandot, a meglévő kis kikötővel ellentétben, amely most mintegy 80 méter szélességben veszi el a fürdőzőktől a strandolásra alkalmas helyet. A két bejáró közötti vízfelület teljes szélességében fürdőzésre alkalmas terület lesz.
Amíg a régi kikötők mólói megakadályozzák a part menti áramlást, a kikötő két oldalán lerakódások keletkeznek. Az új kikötő vonalvezetése és a hídszerkezet a víz megfelelő áramlását teszi lehetővé a kikötő környezetében. A szabad vízáramlásnak köszönhetően a part mentén, ezáltal a kikötő nem okoz feltöltődést a strandterületeken.
A kikötőmedence méreteiből adódóan a mólók között a medencében mintegy 150 ezer m3 víz található. A hasonló mérető déli parti kikötőkben nincsenek vízminőségi problémák, míg a kisebb méretű kikötőkben nyáron az algásodás folyamata felerősödik. A megfelelő csillapított vízmozgást, vízcserélődést a kikötőben az É-D-i szelek által okozott vízlengés, valamint a közel 200 tonnás vízkiszorítású hajók ki és beközlekedése okozza.
ENGEDÉLYEZÉS
A kikötő építését hosszú, évekig tartó engedélyezési folyamat előzi meg; különböző szakhatóságok, hatóságok vizsgálják a terveket, hogy minden szempontból elfogadható-e a tervezők és az építtetők által közösen megálmodott beruházás, mielőtt rányomják a végső, létesítést engedélyező határozatra a pecsétjüket.
Első körben környezetvédelmi szempontoknak kell megfelelnie a kikötőnek, ehhez Előzetes Vizsgálati dokumentáció készült, melyben a Balaton vízminőségére, állat-és növényvilágára, a levegő szennyezettségére, a környéken élő lakosokra, környező épületekre kitérve átfogóan vizsgálja a kikötő megépítése, üzemeltetése valamint a későbbi esetleges elbontása által okozott hatásokat. Amennyiben az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi szempontból megfelelőnek találja; akkor környezetvédelmi engedélyt kaphatnak rá a beruházók; ha nem felel meg a szempontoknak, elutasításra kerül a tervezett beruházás. Amennyiben a hatóság nem tud dönteni a beadott Vizsgálati Dokumentáció alapján, hiánypótlást kér. Jelenleg a beadott dokumentáció alapján a hatóság 24 pontba foglalta a felmerült kérdéseket, amelyek megválaszolása a dokumentációt készítők által folyamatban van.
A környezetvédelmi engedély kézhezvétele után a vízi létesítményekre vonatkozóan vízjogi létesítési engedélyt; a szárazföldi létesítményekre (épületek, parkolók) létesítési engedélyeket kell kérni. A végső engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság adhatja ki a kikötő összes létesítményére vonatkozóan.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK - ÉRDEKESSÉGEK
A Partvonal Rehabilitációs Terv két lehetséges helyszínt jelöl kikötő kialakítására alkalmasnak: a Bácskai utca és a Nagyváradi köz által határolt terület előtt 160 méter szélességű területet, valamint a Harcsa utcánál lévő 30 méter szélességű terület. Ekkora méretű kikötőt a Bácskai utcánál érdemes kialakítani, mivel ott elegendő terület áll rendelkezésre megfelelő háttér kialakításához. Az elbontott kikötő jelenlegi kishajós, csónakos bérlői helyet kapnak az új kikötőben. A település további tervei között szerepel, hogy a Harcsa utcánál kialakítson egy kis csónakkikötőt, amely a jelenlegi Bácskai utcai kikötővel megegyező nagyságú.
A rémhírként felvetődő „betonkarok" és „betonteknő" természetesen nem valós. A kikötő hagyományos módon vízépítési kőből készül, mint az összes többi eddigi balatoni kikötő.
A Balatoni &#177;0,00 szint a 103,41 m B.f. szintnek felel meg, ami a Balti tenger vízszintje felett 103 méter 41 centiméterre van. Mivel a Balaton egy kis vízfelület, ezért itt helyileg, a Balaton környezetében elfogadott a balatoni relatív magassági szintekkel történő tervezés, adatmegadás. A Balatoni &#177;0,00 szint mindig a vízszint alatt van, az éppen aktuális vízállást ehhez a szinthez képest adják meg (pl.: 94 cm). A maximális vízállás korábban +1,00 m (+100 cm) volt, az elmúl évek bő vizére való tekintettel, megemelték +1,10 m-re (+110 cm). A partvédőművek +1,60 m - +1,80 m szintűek. Zamárdinál a partvédőmű járófelülete +1,60 m, a szárazulat felőli betonszegély +1,80 m, a part közvetlen közelében lévő füves strandterület pedig közelítőleg +2,00 m. Ilyen magasságokból nézelődhetünk a Zamárdi parton. A tervezett kikötőmóló járórésze +1,80- 2,20 méter; legmagasabb része a hullámtörő gerenda +2,5 m magasságig ér, ami azt jelenti, hogy a járófelület fölött csak 30-70 cm-re emelkedik ki a hullámtörő.

[Sch.E.]

<dd> Jókai park, Siófok



(http://api.ning.com/files/OHF4upGmlhV-88iqx2-MaL0FlFIWpdMjmOoLKlBDKqRz*Ykx-X64PiCed7ZTfx8mlnFMWh7NxQjM-aMWJ4664k2G4p*UETEx/38249362.jpg)

Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja. 2006-ban átadott 4,6 hektáros, eredeti tervek alapján felújított Jókai park.


http://api.ning.com/files/HeYKTvrbhywGCHtxi3D3-BLzJeKX-w2wMXyK9GPuUoDUO5QNiWaMaeEJMVhWEM6T7p5CSmEpEaSBZoZ UVBTR-8g0lwnykXiJ/31629189.jpg?width=721 (http://api.ning.com/files/HeYKTvrbhywGCHtxi3D3-BLzJeKX-w2wMXyK9GPuUoDUO5QNiWaMaeEJMVhWEM6T7p5CSmEpEaSBZoZ UVBTR-8g0lwnykXiJ/31629189.jpg)

A helytörténészek szerint, egykor a híres siófoki lóverseny-pálya volt található. A minél intenzívebb hatást fokozza a rengeteg egynyári virág, a megmaradt kis tavacska, és a park egyik szegletében egy kis japánkert, amely a romantikus angolkertben a távol-keleti hangulatot idézi.Itt található a Jókai Villa, amely 1897-ben épült. 1903-ban itt töltötte élete utolsó nyarát Jókai Mór. Jelenleg étteremként és szállodaként működik.


A sétányon található Varga Imre Krúdy szobra, amely interaktív: mellé ülve sokan lefényképeztetik magukat. Az alkotás a 2003-ban felállított nyíregyházi Hazatérés című szobor 2004-es másolta. A nyíregyháziak kiakadtak a szobor másolása miatt, azonban a lényeg az, hogy egy az csodálatos szobor több helyen és több embernek szerezhet örömet. Egyébként Krúdynak mindkét városhoz egyformán erős kötődése volt, és Varga Imrének is joga van másolatot készíteni az alkotásairól. A két Krúdy szobor egyébként eltér egymástól, hiszen a siófoki Krúdyt kalapban láthatjuk, és a hintójára egy lépcső vezet fel.


http://api.ning.com/files/qbcuQ6oD2YTtUtVNVH6aWIbcZMMV-dE9KSklODc4xl9YN2rgqBQOfG2dJfEzQlzpKB58vRHxK6sJ12b l6BtRS00As3jfrYbV/37400459.jpg?width=721 (http://api.ning.com/files/qbcuQ6oD2YTtUtVNVH6aWIbcZMMV-dE9KSklODc4xl9YN2rgqBQOfG2dJfEzQlzpKB58vRHxK6sJ12b l6BtRS00As3jfrYbV/37400459.jpg)

Siófok városa törekszik arra, hogy a látogatóinak mindenféle szempontból kellemes kikapcsolódást biztosítson, így már a kezdetektől csatlakozott a Virágos Magyarországért mozgalomhoz. Ennek eredményeként 1996-ban Siófok nyerte el a hazai legkiemelkedőbb helyet és 1997-ben ezt tovább fokozva az európai városok versenyén lett aranyérmes. Mindenki örömére a fejlesztéseknek és felújításoknak köszönhetően Siófok ma már egy olyan üdülőhely, amely a csodás parkok és a pompás virágok városa.
A Jókai park hatalmas fái alatt minden évszakban kellemes, látványban gazdag sétákat lehet tenni. Nyáron a park a fiatalok kedvelt esti találkahelye, innen indul a bulizás a forró Siófoki éjszakába.



http://api.ning.com/files/xsk-SxZEhdEaDhxkfWYKp9ApqchC91dHqSl5PDjFL7HtqGLJX6ze1f iaxqyotTaj8VEJr5EZQuKhAPTlfXwVKDHsZjYFGXz2/IMG_1145.JPG?width=721 (http://api.ning.com/files/xsk-SxZEhdEaDhxkfWYKp9ApqchC91dHqSl5PDjFL7HtqGLJX6ze1f iaxqyotTaj8VEJr5EZQuKhAPTlfXwVKDHsZjYFGXz2/IMG_1145.JPG)
</dd>

Forrás: Futó Péter,internet

[Sch.E.]

<dd> Gömbkilátó, Balatonboglár





Az átutazó legelőször a Várdombon ékeskedő gömbkilátót pillantja meg, e domb egész éven át nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával. Xantus János tervezte, acélszerkezetű gömböt eredetileg az 1967-es Budapesti Nemzetközi Vásárra készítették, s itt a Várdombon, az egykori földsáncok fölé lett felállítva.


</dd>
Forrás: Futó Péter,internet

[Acapulco]

Kedvenc városom Balatonon.

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/qUVeSQngvAQ" allowfullscreen="" width="260" frameborder="0" height="210"></iframe>

[Sch.E.]

Hullámverés



Szélcsend a tavon.
Fenn és a vízen ránctalan az ég.
Egyszerre megzajdul a hullám,
Cserepekre hull szét a tükör,
Nyújtózkodik a tófenék.



A hullámhad rohamra dobol,
Tajtékot hány, mint a harag.
Egymásba torló száz vad vonalon
Rohan az őrült hullám szilajon
S a reszkető parti fövenybe harap.



Két perc az egész. És újra csend.
A tó mosolyra nyitja újra önfeledt szemét.
Csak a megmart parton hever szanaszét
Kivert kavics, kihányt szemét,
Apró, szegény, halott halak.



Mi volt ez?
Honnan ez a kétperces őrület?
Hirtelen szél a víz felett?
De hova lett?

A tó olyan anyásan szendereg,
Akár a bölcsőben a kisgyerek.

Valami nagy hajó
Ment el valahol feneket kapálván?

Sehol egy kémény,
Sehol egy folt a mennybolt kékén,
Ég, föld mosolyog, mozdulatlan, békén,
Mint alvó lányka szénapárnán.


Ó nyughatatlan buborék,
Sejted-e, mitől remeg a Fenék?
Pici hullám örök tavaddal:
Áradj te is az áradattal,
Ragad, ragad az ősdagály.
Hunyd le a szemed áhítattal,
Hadd játszadozzon tarajaddal
Tüzes csodát a napsugár.

https://lh5.googleusercontent.com/_QqEg5MgVVls/TJ5o-MY-XKI/AAAAAAAAIQQ/h0NUHosLq-o/s640/DSC02222.JPG

[Sch.E.]

Rapülők - Holiday rap (Geszti Péter)

Ha a hét véget ér, jön a vasárnap.
Te nekidőlnél a vaságynak.
Na de nyár van és kutyameleg.
Nyüszít a gép,
Ahogy lábad a kocsiban a gázra lép.

Le az M7-esen, egyenesen,
Szlalomképesen, és hű, de ügyesen!
A tavalyi "Hawaii" talán visszatér.
Hol az a rendőr, aki utolér még?!

Érd és Martonvásár, Gyúró,
Kápolnásnyék, Veréb. Elég!
Az úton a tábla több, mint sok.
Hány j-vel írják, hogy Siófok?

Alig állsz, alig ülsz, néha alig-alig élsz,
Ahol a part szakad, csak ott vagy, mire odaérsz
A vízhez. Ó, tele van a tó!
Csak a zseb, ami ma üres, ugye bíztató?


Hurrá everybody! Jön a holiday!
A Balaton ez itt, vagy nem?!
Az!
Kicsi, de büdi, és elég ciki,
Hogy olyan amilyen, há' van ilyen.
Van!
Kölni, zizi, fagyi, sör, a holiday.
Guggoljunk a mélyvízben.
Ben!
Nem kell se London, se New York City,
Már itt sem ért meg minket senki sem.
Nem!

Fel az áll, ki a váll, behúzva a has.
A strandon ez a minimum, hogy indulhass.
Alakul az alakod, és meglepő,
Hogy majdnem olyan vagy, akár a nagymenő,

Aki fogalom a strandon; nincsen Aligán
Még egy ilyen békebeli bulihuligán.
Ácskapocs, állkapocs. Vasat eszik éjjel.
Ö a fekete-fehér. A svájci néger.

Kell hogy befeszíts, mert ismer ez a beach.
A hírneveden ideje, hogy öregbíts!
Hé, de sekély a mély, aki mer, az bees'!
Irigyel a nép: de szép kis csukafejes!

Akad, ki a napon kívül szemet szúr,
Hát de jó fényt vetsz magadra hanyagul.
Véd a húszas faktor a sugaraktúl,
Az Editen innen és az Ibolyán túl!


Hurrá everybody!...

Ha van elöl test, ne erőltesd!
Sűrű a sor. Maga pedig ideges!
Súlyos a tömeg. Itt valaki dúlt!
Öcsém, hát ez olyan, mint a Hollywood!

Monokini, minikino, Kawasaki, kiwi szaga,
Ifi-hifi, money-honey, Pepsi, popsi.
A létől a tudat is fejre áll:
Bárhogy fáj, a lé definiál!

Úrrá leszel sok ilyen- olyan vágyon
Mint indiai csodafakír a szögeságyon,
De nem kell egy milliárd a biliárdhoz,
A haveri galeri szerint te sem vagy ám rossz!

Hurrá! Hát nyaraltál!
Hurrá! Jót buliztál!
Egy kicsit kimerültél. Ez látszik a szemeden,
De kipihened majd a munkahelyeden.


<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/DJFomIy77rM" allowfullscreen="" frameborder="0" height="220" width="260"></iframe>

[Sch.E.]

Tihanyi visszhang


Tihany egyik legismertebb jelensége a visszhang volt. Valójában a XVIII. század közepe óta létezik, azaz a jelenlegi apátság felépítése óta.
Ugyanis a Visszhang-dombról elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. Ezalatt gyors tempóban elmondható egy hexameter, amely csendes időben jól hallhatóan visszaverődik. Közismert visszhangpróbáló szövegnek számított Kisfaludy Károly „Mohács” című verséből az alábbi idézet:
„Hős vértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntelek.”

A domboldalra állítottak egy kis oszlopot, melyet echókőnek neveztek; innen kellett a templom felé kiáltani. Echónak a helyiek nevezték a visszhangot. Ezt a kifejezést használta Csokonai Vitéz Mihály is „A Tihanyi echóhoz” című versében, amelyet a költő Balatonfüreden írt 1798-ban. Vörösmarty Mihály is írt róla verset, de legismertebb mind között Garay János visszhangról írt regéje, amelyet a kecskekörömárusok kívülről fújtak.

Már a század elején észrevették, hogy a visszhang ereje egyre csökkent. Többnyire az újonnan épült villákat hibáztatták. Különösen a Hevesi-nyaralót okolták, s nevezték el „visszhangrontó”-nak. Azóta bebizonyosodott, hogy inkább az időközben a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja a „bűnös”, s legalább ennyire az utóbbi időben, különösen a nyári hónapokban megnövekedett, zajjal járó idegenforgalom. A visszhangnak, mint idegenforgalmi nevezetességnek, kirándulócsalogatónak a felhasználása már a múlt század végén többekben felmerült. A balatonfüredi Balaton-egylet például a Visszhang-domb közelében egy kunyhót építtetett, s megállapodott a telek gazdájával, hogy nála az alkalmi kirándulók mindig kaphassanak tejet, vajat, kenyeret, túrót, bort. Egyéb próbálkozások is történtek a domb felhasználására. A század végén Jalsovits Alfréd bencés szerzetes csillagvizsgálót kezdett építeni a Visszhang-dombon, de a munkálatok rövid idő múl abbamaradtak. Amikor 1925-ben Tihany vízvezetéket kapott, a víztárolót a Visszhang-dombra építették. Ma már nem víztartályként működik; tetején éttermet alakítottak ki.

[Sch.E.]

TIHANYI KECSKEKÖRÖM

Tihany másik nevezetessége a „tihanyi kecskeköröm”. Valójában ez egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény háromszög alakú sarka maradt meg. Más kagylók és csigák is megmaradtak a pannóniai rétegekben, de ismeretségében messze elmaradtak a kecskeköröm mögött. Pedig a két háború között a Cardium apertum nevű kagylót „úri főkötő”, vagy „menyasszonyfőkötő” néven árulták a tihanyi gyerekek. Lelőhelye a Fehérpartokon volt, de ép alig volt közöttük, mert a törékeny héja ásás közben könnyen összetört.

A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének, amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét. A kikötőbe érkező kirándulókat a helyi gyermekek azonnal körülvették, és igen rámenősen kínálták pár fillérért marokszámra a kecskekörmöket.

Kedves színfoltja volt a gyereksereg a kikötőnek, több visszaemlékezésben, útikönyvben olvashattunk róla. A kagylómaradványok nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi „kecskekörömbányák” voltak gazdagok. Itt egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök; innen származik a mai Gödrös elnevezés is.




(http://www.balaton.hu/?page=menetrendek)

[Sch.E.]

Garay János (1812-1853) Szekszárdon született.


A Tihanyi visszhang és a kecskekörmök regéje, Garay János mondája alapján

A régi szép időkben
Egy szép királyleány
Aranyszőrű kecskéket
Őrzött Tihany fokán.

Sok kinccsel ért fel a nyáj
Mely a hegyen legel.
Még többel a leányka
Szépsége ékivel.

Szemének, éj-hajának,
Arcának párja nincs:
Csak rózsabimbó ajakán
Van néma bús bilincs.

„Adj szép leány nyájadból
Egy csésze friss tejet
Beteg fiam számára
S megoldom nyelvedet.”

Szólt Balaton tündére,
Az ősz hullámkirály,
Ajkáról térdig érvén
A hófehér szakáll.

Adott tejet fiának
A szép királyleány
S a szót a víz királya
Megoldotta ajakán.

S csengőbb lőn szép
(ezüstnél,
A méznél édesebb
A szép leány beszéde:
Meggyógyult a beteg.

De büszkeség kapá meg
A leánykát a vad negéd
Hallván, mi szép, mi
(bájos
Most ajakán a beszéd.

Mint pénzfukar
(kincsével
Bánt nyelve bájaival;
Nem zenge csak
(magának
E csattogányi dal

Isten dicsőségére
Meg nem nyitotta azt,
Szegénynek panaszára
Nem zenge lágy vigaszt

Testvérnek és barátnak
Irigyen zárta be,
Az esdö szerelemnek
Nem nyílt meg kőszíve

Amily hamar megnyerte
Sok ifjúnak szívét,
A rózsaláncot gőge
Oly rögtön tépte szét.

Csak egyet vitt sírjába
A mélyebb érezet;
Fiát a tókirálynak,
Ki érte elepedt.

Az aranyszőrű nyájnak
Tejéből itt szegény
Bűvös varázsszerelmet,
Mely méreg lett szívén.

A tónak ősz királya
Haragra gyúlt ezért
A bérctől a leányra
S a nyájra átkot kért.

A bérc tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt;
Három nap három éj,
(mint
Itélet napja dúlt.
A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn
(veszett-
A tó máig is kihányja
A kecskekörmöket.

A lányt pedig örökre
Bűbáj kötötte meg,
Foglyául tartá máig
Ki tudja, mely üreg?
Szemmel nem látja senki,
Kézzel nem fogható-
De bárki megszólítja
Visszhangja hallható.

Mert büntetésül mondta
A tündér átka ki:
Hogy nyelvével lakoljon.
Mellyel vétett neki.

S ki csengő szép szavával,
Kevélyen visszaélt,
Istennel és emberrel
Negédből nem beszélt.

Most- bárki szóljon hozzá
Bár gazdag és szegény:
Felelni köteles rá
E bércek tetején.


A köztudatban Garay János mint Az obsitos költője, Háry János alakjának megteremtője maradt halhatatlan. Az antológiák őrzik még Kont című történelmi balladáját is, amely hosszú időn át a legnépszerűbb szavalnivalók közt volt divatos. A gazdag életműből a többit alaposan elhalványította az idő. Holott a reformkor éveinek irodalmi főalakjai közé tartozik, s ha költői nagyságrendben el is marad nemhogy Vörösmarty, de még Czuczor mögött is, romantikánk történetét mégsem lehet elmondani Garay János rokonszenves alakja nélkül.

[Sch.E.]

A város és a Balaton új jelképe lehet

Grandiózus fejlesztés a Balatonon - Oszlopokon álló fürdőház

Újabb nagyszabású fejlesztést készítenek elő Balatonfüreden. Modern funkciókkal kibővítve újra felépítenék a Tagore sétány előtti vízfelületen egykor cölöpökön álló régi fürdőházat.



Az új változat kívülről szinte ugyanolyan lenne, mint a 122 évvel ezelőtt épített, 1945-ben elpusztult eredeti. A Tagore sétány nyitott részének keleti vége előtt, a parttól kétszáz méterre helyezkedne el. Az oszlopokon álló építmény két méterrel magasodna a víz fölé. A parttal egy négy méter széles fahíd kötné össze, ami alatt a közműveket is vezetnék. Több fürdőmedence, étterem, kávéház és egy ötcsillagos, negyvenszobás szálloda kapna benne helyet.
Megvan a cég, amelyik vállalná a pénz előteremtését, a kivitelezést, és megoldaná az üzemeltetést. Ha döntés még nincs is, a képviselő-testület tagjai informálisan már támogatásukról biztosították a kezdeményezést. A hárommilliárdosra tervezett beruházás költsége szerint is, de főleg a látvány szempontjából minden eddiginél különlegesebbnek mondható. Az alig néhány napja nyilvánosságra került tervnek máris sok támogatója és ellenzője is akadt.

<table class="picture" align="" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td> <table class="spacer" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td align="center"> http://naplo-online.hu/image.aspx?id=1197a4e3-cc5d-4c3f-9112-c68c64f9c469&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b
A Tagore sétány keleti vége előtt, a parttól kétszáz méterre oszlopokon állna az építmény, és két méterrel magasodna a a Balaton víztükre fölé (Fotó: Penovác Károly)

</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> A tó és a város új jelképe lehet
Balatonfüred egykor nagy hírű, a város emblémájaként ismert létesítményét szeretnénk újraéleszteni a köz számára megközelíthető módon - beszélt a fürdőház újjáépítésének tervéről lapunknak dr. Bóka István polgármester.
- A városban más fejlesztésekkel is foglalkozó Gyetvai Fivérek Zrt. keresett meg bennünket az ötlettel. Korábban a Balaton-törvényben már megteremtettük a feltételeket az ilyen fejlesztésekhez, amikor belevettük a lehetőséget a vízben egykor álló létesítmények újraépítésére. Informálisan a képviselőkkel is beszéltem, mindenki támogatta az ötletet. Egy hónapon belül szeretnénk az ügyet hivatalosan is a testület elé vinni.
A vállalkozókkal is egyeztetett tervek szerint a város csak abba a néhány milliós tőkéjű projektcégbe szállna be, ami azután rendelkezne a milliárdos beruházás megvalósítása és működtetése felett.
- A cégben a városé lenne a többség, miközben a menedzsmentjogokkal a befektetők rendelkeznének. A többségi jogainkat arra szeretném használni, hogy a köz számára fontos ügyeket biztosítsuk. Garantálni akarjuk, hogy mindent csak az engedélyek betartásával lehessen csinálni, hogy biztosítsák azokat a funkciókat, amiben megegyezünk, hogy a létesítmény nagy része a közforgalom, a sétálók előtt legyen nyitott, kezelhetőek legyenek a logisztikai útvonalak, ne okozzanak túlságosan nagy terhelést senki számára. Ugyanakkor nem akarunk beleszólni olyan dolgokba, mint például a sör vagy a szállodai ágy ára, hogy milyen alkalmazottak lesznek... Ez az üzlet részét képezi. Nyilvánvaló, hogy aki beletesz ebbe több száz millió forintot, az azt szeretné, ha megtérülne a befektetése - mondta a polgármester.

<table class="picture" align="" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td> <table class="spacer" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td align="center"> http://naplo-online.hu/image.aspx?id=77c9a074-46ac-4918-be05-fa1598e59c6f&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b
A parttal egy négy méter széles fahíd kötné össze. Fürdőmedencék, étterem, kávéház és egy ötcsillagos szálloda kapna benne helyet (Látványterv: Gyetvai Fivérek Zrt., Győrffy Árpád)

</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> Bóka István nagyon fontosnak tartja, hogy még a hivatalos döntések előtt elmondhassa mindenki a véleményét. Hogy nem hiába, azt bizonyítja, hogy az eredeti elképzeléseket módosítva nem a Tagore sétány közepe elé, hanem keletre elcsúsztatva építenék meg a fürdőházat. Az sem eldöntött, hogy lesz-e vitorláskikötő a bejárati híd két oldalán.
Sokan tartanak az építkezéssel járó gondoktól is. Gyetvai Zsolt, a megvalósítást kezdeményező vállalkozás egyik vezetője úgy véli, alaptalanok a félelmek.
- Szeptemberben szeretnénk elkezdeni a 95x33 méter nagyságú fürdőház megépítését. Apartmanok, az étterem és kávéház mellett az eredetihez hasonlóan három medencét alakítunk ki. Kettő 17x7,5 méteres, egy 7,5x7,5 méteres lesz, a kor igényének megfelelő vízforgatós technológiával. Ezek mellé még csinálunk egy néhány négyzetméteres babafürdetőt. A jövő nyárra készülne el a teljes szerkezet, majd a jövő szezont követő időszakban, a 2013-as szezon elejére befejeződik az építkezés, ha sikerül időben az engedélyeket megszerezni. Az anyagmozgatás teljesen, a munkák pedig 90 százalékban a víz felől zajlanának. A hajógyári kikötőt támaszpontként használva uszályokkal, hajókkal bonyolítanánk az építkezést. A működtetéshez nincs szükség nagyobb szállítói munkára, mint egy vízparti étteremnek. A vendégek gyalog közelíthetik meg a szállodát, a csomagjaikat elektromos golfautóval szállítanánk, parkolási lehetőséget a közelben lévő Alba villában biztosítanánk nekik.
Mint elmondta, a beruházás fővállalkozója a Gyetvai Fivérek Zrt. lenne. Részben saját pénzből, részben hitelből finanszírozzák, számítanak a leendő üzemeltetők befektetéseire, és nem titkolja, hogy az európai uniós és a hazai támogatási lehetőségeket is ki szeretnék használni. A vállalkozó szerint elsősorban nem az üzleti eredmény számít, hanem az egykori városi jelkép helyreállítása korszerű formában. Abban bíznak, hogy a működtetésből származó bevétel fedezi majd az üzemeltetési kiadásokat, de a beruházás teljes megtérülésére csak közvetett bevételekben számíthatnak nagyon hosszú idő alatt.


"Testednek nyújt vidor életerőt"
A füredi fürdőház 1889-es építése idején már nemcsak a parti források melegített vizét, hanem a Balatont is közvetlenül használták fürdésre. Azért építették a parttól távol, mert ott már biztosan tiszta a víz és nincs iszap - meséli levéltári kutatásai alapján Katona Csaba, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.
A tizenkét tornyú balatonfüredi fürdőház volt az egyik legnagyobb a magyar tengeren. A bejárata fölött Czuczor Gergely 1844-ben írt sorai álltak: Lelked erejét a sors hullámai edzik, / E tó testednek nyújt vidor életerőt.

<table class="picture" align="" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td> <table class="spacer" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td align="center"> http://naplo-online.hu/image.aspx?id=62530431-f3d7-4b38-90cf-fda9e9bd160b&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b
Az 1889-ben épült tizenkét tornyú régi füredi fürdőház volt az egyik legnagyobb a Balatonon (Fotó: archív)

</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> </tbody></table> Száz öltözőfülke, huszonhat magánfürdőszoba és több olyan közös fürdő volt benne, amilyenek Hévízen ma is láthatók. Hogy az úszni nem tudók is fürödhessenek, mindegyikben egy kosárszerű, fenyőből font alkalmatosságot eresztettek a vízbe. Valami olyant, mint amilyenben a burgonyát tesszük az elektromos sütő olajába.
A fürdőház a második világháború végén, 1945 márciusában felrobbant. A mintegy háromszáz tartóoszlopát csak az 1950-es évek elején szedték ki a vízből.

Az írás eredeti változatában még tévesen bombázásról írtam. A hibára Némethné Rácz Lídia, a Balatonfüred nevezetes épületei című könyv szerzője hívta fel a figyelmet. Mint írta, a fürdőházat 1944 júniusában még megnyitották, aztán a németek lefoglalták. Benne robbanóanyagot, aknákat halmoztak fel. Ezek robbantak fel máig sem tudni mi okból, elpusztítva az épület középső és nyugati részét. A szovjet csapatok 1945. március 25-én vonultak be Füredre. A robbanás időpontjaként a visszaemlékezők különböző napot jelöltek meg. Szekeres Bónis fürdőigazgató szerint március 24-én történt, és valószínűleg a németek időzített bombája robbantotta fel. Macher Emmánuel lelkész 27-ére emlékezett Pannonhalmára küldött beszámolójában. Ő sem tudta, hogy a németek vagy az oroszok robbantották-e fel. Zákonyi Ferenc szerint 28-án történt ismeretlen ok miatt. A fürdő anyagát elhordták, a víz alatt maradt több mint 300 cölöpöt 1952-ben szedték ki - írta Némethné Rácz Lídia.

Nem vitás, hogy egy, a parttól kétszáz méterre lévő, focipálya hosszúságú épület ki fogja takarni a háttér, a túlsó part egy részét, például a siófoki szállodasor fehér kockáit. A jelenlegi elképzelések szerint legfeljebb a sétány tizedén alakulhat ki ilyen helyzet. Én azt remélem, hogy a fürdőház nemcsak kitakarja a panoráma egy részét, hanem új elemként tovább fokozza a szépségét. Talán egyszer a kellemes emlékeinkben ugyanúgy hozzátartozik majd a Balaton látványához, mint a Hévízi-tó képéhez vagy kisebb változatban a keszthelyi strandéhoz. Azzal egyetértek, hogy nem szabad mindent szó nélkül elfogadni. De a teljes elutasítás helyett inkább arra összpontosítanék, hogy a ma kialkudott környezeti, működési feltételeket be is tartsák a jövőben, azokon legfeljebb csak javítsanak.


Szerző: Győrffy Árpád

[Sch.E.]

Balatonszentgyörgy a Balaton délnyugati csücskénél, a 76-os főút mentén fekszik. Lakosainak száma meghaladja az 1650 főt.

Balatonszentgyörgy és környéke ősidők óta lakott. A területen római kori és népvándorlás korabeli leletekre bukkantak. A települést már az első katonai térképen is feltüntették akkor még Szt. Georg néven. A település a nevét valószínűleg a templomáról kapta, melyet Szent Györgynek szenteltek. A templomot, mely a temető helyén állt ma már nem láthatjuk.

Később Balatonszentgyörgy a Festetics-család1722-ben községgé alakult. 1816-ban a Festetics-család uradalmi magtárat építtetett a Battyán-pusztán. Az építkezéshez elhordták a Szent György Templom megmaradt köveit. A település új temploma csak 1928-ban készült el.

Balatonszentgyörgy ma főként az idegenforgalmából él. A településen nemcsak fürdőzésre nyílik lehetőség.
tulajdonába került. A település mai nevén
A környék látnivalókban is gazdag. A Faluház vagy Talpasház a Fő utcában található. Benne népművészeti és képzőművészeti kiállítást, valamint korabeli eszközökkel berendezett szobát és konyhát láthatunk. A Fő utcában sétálva több nevezetességet láthatunk. Az útszéli kereszt után a Csillag utcában látható az 1616-ban épült Szentháromság-szobor, a kőkereszt, melybe Szent György vitéz domborművét vésték és végül az 1801-ből való Szent Vendel szobor.

A Fő utca végén a jobb oldali aszfaltút a Bari erdő aljához vezet. Innen már láthatjuk a Csillagvár nevű érdekes épületet. Nevét csillag alakjáról kapta. A várról legenda is született. Régen az épületet középkori erődítménynek vélték. A Festetics-család előkerült dokumentumai szerint azonban a Csillagvárat Festetics László építtette 1820-1823-ig. Az építmény erdészlaknak szolgált. A kis várat négyszögletes várárok övezi, sarkain földbástyákat láthatunk. A kapun keresztül először az előcsarnokba jutunk, ahol egy 40 méter mély kutat láthatunk. A pincébe és a padlásra is csigalépcső vezet. A helységek kereszt alaprajzúak, de a négyzet alakú helységek között ék alakú előugrások láthatóak, ez adja az épületnek az érdekes csillag alakot. Az épületet szépen helyreállították, s ma a végvári vitézek életét bemutató vármúzeumnak ad otthont. Az épület hűen mutatja be a régi várak felépítését. A szobák berendezései és az itt látható használati eszközök mind korabeli tárgyak. Láthatunk konyhát edényekkel, őrszobát fegyverekkel és börtönt is korabeli büntető eszközökkel. A várban különös érzés fogja el az idelátogatót. A vár hűen adja vissza a végvári életet és annak hangulatát. A várból kilépve a telken álló istállóban italmérést találunk.

A Csillagvártól kék jelzés vezet a Bari-hegyi kápolnához. A közel 5 km hosszú séta után pillanthatjuk meg a kápolnát. Ezen a helyen falu volt, melyet a törökök pusztítottak el. A falu templomának maradványaiból építették fel 1785-ben ezt a kápolnát.

A környéken sok kialakított turistautat találunk. Balatonszentgyörgy közvetlen közelében található a Kis-Balaton Természetvédelmi Terület. A Bari-hegy tetejére kialakított turistaút vezet. A fárasztó hegyháti utak megtételének jutalma a szemünk elé táruló festői látvány és a gyönyörű Balatoni panoráma.

[Sch.E.]

A Csillagvár története



A Balaton nyugati csücskében, a tó fölé emelkedő erdős domboldalon található a Festetics grófok vadászvára. A csillag alaprajzú épület a világon egyedülálló. A fedett vár központi helyiségében található a több mint harminc méter mély kút, a kapitány-az őr és pihenő szobák, a füstös konyha stb. Itt kapott helyet a középkori életpanoptikum, mely hűen mutatja be a múlt egy napját.(Falusi pappal vitázó várkapitányt, lakomázó vitézeket, őrséget teljesítő katonákat, falusi kovácsot, ki éppen fogat húz, konyhán serénykedő asszonyokat stb.) A görögkereszt alaprajzú kazamatákban (pincerendszerben) kapott helyet a világon egyedülálló huszármúzeum. Másfélszáz 80 cm magas huszár ad képet múltbeli könnyűlovasságunk díszes viseletéről; de láthatjuk időrendbe állítva a hun-magyar harcosokat és a középkori főurakat. A sort az I. Világháború katonái zárják.
A közel másfél hektárnyi bekerített területen 2006-tól művészeti alkotótábor nyitja kapuit. A volt grófi istállóból kialakított csárda is várja vendégeit, a készülő szabadtéri színpad, a Csillagvár Esték rendezvénysorozatnak ad helyet.
A magyar nemzet hőskorát a l6-l7 sz.-ban élte, midőn másfél évszázadon keresztül folyt a harc a terjeszkedő török hatalom ellen. Az 15oo-as évek végére kialakult végvári vonalat Dunántúlon a Balaton déli partja képezte s így Somogy megye állandó hősi harcok színtere lett. Az épület mintegy 4o m-re magasodik a Balaton fölé. Furcsa ferdesíkú falas, csillag alakja, lövésablakai, felvonószerkezete, egykori toronyra mutató falmaradványai, belső kútja, a pincéből a padlásra vezető minaret-szerű homokkő csiga-lépcsői, és sarokbástyás sáncai vannak. Pincéje görögkereszt alakú. Építészeti megoldása a világban egyedülálló. Kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány, valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik, de a kútásók tragédiáról csak a későbbi levéltári kutatásokból szerezhettünk tudomást. Az épületnek bizonyíthatóan nem volt eredetileg fedélszéke, s hogy a helyreállítás során a középtorony falmaradványai előkerültek, kétségtelenné vált, hogy tornyos lehetett.
Ásatások során kiderült, hogy a vár és a sáncok területén, - Kanizsa török kézre jutásakor- elpusztult favázas, sárkunyhós település volt. A legendákban oly gyakran előforduló alagútrendszerre nem találtak. A vár történetének felkutatása Móricz Bélának köszönhető, de László Istvánnak is - ki a századelején a Kapitány szobában született- nagy érdemei vannak.

Múzeumalapítók:

Túri Török Tibor, -Marcell-és Koroncz Ilona




http://www.babamuzeum-keszthely.hu/kiallitasok/csillag/photogallery/P1010164.JPG

[Sch.E.]

Hagyományőrzés és érték teremtés Balatonszentgyörgyön



http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2632 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2632)



A házigazdák a Csillagvár megálmodása óta folyamatosan arra törekszenek, hogy eredeti ötleteiket korhű jelmezbe öltve megvalósítsák. Ennek köszönhetően a nyitás óta minden évben meglepetéssel szolgálnak: a tavaly ültetett fűz például szépen fejlődik, hogy majd az évek folyamán egyre bokrosabb jurtává váljon és újabb ritkaság legyen a Csillagvár bejáratánál.



http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2621 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2621)


A komplexum egyébként is hemzseg az egyediségtől: a régi időkből, messzi tájról ideszállított és újra rekonstruált nádtetős épület korabeli feliratos oromzatával a kézműves foglalkozásoknak ad otthont, ahol a legfiatalabbak nemezelést és gyöngyerezést tanulhatnak egy iparművésztől, az idősebbek pedig megcsodálhatják a hölgy munkáit.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2617 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2617)


A házikó szomszédságában két kedves, nádtetős információs oszlopon hajdan élt feltaláló honfitársainknak állítottak emléket: kevésbé ismert magyar találmányokról olvashatunk képekkel illusztrált, igényes táblákon.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2618 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2618)


A Csillagvár egész területén az ízlés és az igényesség harmóniája gyönyörködtet, miközben a szellem is megkapja táplálékát. A magyarságnak a jellegzetes elemeit olyan összhangban találjuk egymással, ami ma kevés helyen található, autentikus formában pedig már egyáltalán nem.


Muzeális értéket képvisel, közben mégsem érezzük, hogy épített környezetben járunk-kelünk. A természetes miliőbe szervesen illeszkedik, a táj a vele évezredek óta együtt lélegző emberrel megelevenedik, nemcsak az épületek és a kor hiteles ábrázolása révén, hanem azáltal, hogy az atmoszféra az odalátogató hazafiaknak lelki nyugalmat ad, otthon érzik itt magukat.



http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2627 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2627)


Megáll az idő, éppúgy, mint egykor, őseink idejében, és újra bizakodunk, hogy van jövője népünknek, nemcsak múltja, amíg Túri-Török István és a hozzá hasonló hagyományőrzők ilyen kincseket rejtenek el, amiket fel kell fedezni, hírüket továbbadni, hogy a Balaton partja még több kulturális értékkel gazdagodjon.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2625 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2625)


A balatonszentgyörgyi Csillagvárban Európában egyedülálló módon elevenedik fel a középkor vitézi élete. Közel két tucatnyi ruhába öltöztetett viaszfigura népesíti be a Festetics grófok egykori vadászvárát.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2626 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2626)


Túri Török Tibor múzeum alapító a Balatoni Híreknek elmondta, hogy a csillag alaprajzú épületben termenként kerül bemutatásra a végvári élet egy-egy szelete.
http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2622 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2622)


Homokkő csigalépcső vezet le az egyedi alaprajzú kazamatákba. A pincében kapott helyet a világ első huszár babamúzeuma, az időszakos kiállításon másfél száz 80 cm magas huszár ad képet a múltbeli könnyűlovasság díszes viseletéről.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2619 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2619)


A Csillagvárban 2006-tól művészeti alkotótábor nyitotta meg kapuit.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2623 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2623)


A Csillagvár látogatói a belépést követően egy rég elfeledett világba csöppennek. Az őrszobában fegyvert éleznek és kockáznak, a szomszéd helyiségbe a várkapitány a falusi pappal vitázik, a füstös konyhában a nagy testű szakácsné és a kézilány tüsténkedik, kezük alatt ég a munka. A korabeli állapotokat hűen tükröző képben a falusi kovács, mint fogorvos húzza a végvári harcos fogát. Az épület kútjához az öngyilkos vőlegény és koszorúslány valamint betyárbújtató barlangok legendája fűződik.


http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2629 (http://www.balatonihirek.hu/download.php?id=2629)


A karakterek hiteles megformálásában a Magyar Tudományos akadémia által felkért iparművészek vettek részt.

[Acapulco]

Az egyik legjobb dolog a világon a vízisport!!!:cool::D

[Acapulco]

Helka Balatonfüreden 1910 körül
Motoros vontató 1935-ből
A balatoni hajózás 125.évfordulójára rendezett ünnepség

[Acapulco]

Mocó: a mindenes a kikötőkben és a hajókon egyaránt. Amolyan hajósinas féle. "Tanuló hajóskapitány" kedves szóval, ha a gyerekeknek szánjuk ezt a szerepet a családban vagy a kikötői környezetben. Mocónak számít az a felnőtt is, aki ismerkedik a hajózás szabályaival, társ a hajón, segítség, de a vitorlás kezelésében még járatlan.

Egy szobrot szeretnék bemutatni Balatonfüreden, a Silver Resort belső udvarában Nagy István János szobrászművész munkáját, mely Beliczay Tamás felajánlásából valósult meg.

[Sch.E.]

Ha már szóbakerült a mocó, meg kell említeni a mancsaftot is. Mancsaft az, aki mindent jobban tud, mint a hajóskapitány, de nincs papírja róla;):):D.

Időnként a hajókormányt is kézbe veheti, de legfontosabb feladata a vitorlák beállítása, a kötélzet elrendezése a kapitány utasítása szerint, esetleg lehetnek saját ötletei, de gáz van, ha a hajó meglódul és a kapitány alul marad kitűnő tapasztalatával és tudásával a mancsafttal szemben.;)

[Sch.E.]

Festetics vitorlás a Balatonon (1910)

A képen látható cutter a keszthelyi partok előtt horgonyoz. Mary vagy más hajó, nem 100%, nem a Kishamis ez egészen bizonyos.
Egy kis történet a Mary hajónevéről:
Miért is lett a hajó Mary!?
Gróf Festesics Tasziló, korának egyik legelegánsabb (és nagyon gazdag) előkelősége kedvéért Mary Hamilton, az egyik legelőkelőbb angol főúri család lánya kalandos körülmények közt megszökött kényszerű férjétől, aki történetesen a monacói herceg és trónörökös volt, és (kis protekcióval megszerezvén a pápai áldást)1880-ban lett Mary Festetics-Hamilton. (épült:1884-ben, 9,53m, Richard Young)

[Sch.E.]

Ki vitorlázott először a Balatonon?

Az írás a Balatoni Szemle c. folyóiratban jelent meg dr. Madarassy László tollából, a Szemle 1942. decemberi számában. A mindössze két zivataros évet, ezen belül 19 számot megélt folyóirat valóban kincsesbányának bizonyul.

A szerző mindjárt a cikk elején rögzíti, hogy valószínűleg sohasem lesz lehetséges ezt a kérdést pontosan megválaszolni. E vonatkozású ismereteink a gróf Festetics családhoz köthetőek. Festetics Pál keszthelyi földesúr, 1770 körül Triesztből és Hollandiából hajóépítőket hozatott, akik sajkákat és vitorlás hajókat készítettek, miáltal a Balatonon a sót és egyebeket könnyebben lehetett Keszthelyre szállítani. 1772-ben a császári főhajós mester Keszthelyen járván megnézte a hajókat, közülük a sóshajó 432 mázsa (43,2 tonna!!) sóval volt megterhelve. A hajók nagyon tetszettek neki és 1772. április 25.-én kelt levelében megígérte, hogy ismét eljön Keszthelyre és akkor a Kristóf hajón levő vitorlát máskép csináltatja.

A hajóvitorlának a Balatonon való megjelenése valószínűleg Festetics Pál nevéhez fűződik és a XVIII. század hetedik, nyolcadik évtizedére tehető. A fentebb említett, 43,2 tonna sóval terhelt hajó vízkiszorítása 50 tonna körül lehetett, feltételezve a teljes terhelést. Hogy fogalmunk legyen nagyságáról, hasonlítsuk össze Kolumbusz Kristóf hajóinak ismert méreteivel. Zászlóshajója, a Santa Maria hossza 75 láb (kb. 23 méter) merülése 6 láb (kb. 1,8m), Jánosi Dodója fedélzetének hossza valamivel több, mint 27 láb (közel 8,5 méter), merülése pedig 3 láb 9 hüvelyk (kb. 1,14 méter) volt. Fenti összevetésből két dolog látható. Egyik, Amerikát milyen kicsi hajókkal fedezték fel. A másik, a mi kis Balatonunkon milyen nagy vitorlás teherhajók közlekedtek.
Festetics György (Pál fia) gondolt arra, hogy a Balatonon szórakozás, időtöltés céljára vitorlás hajó alkalmas lehet. Erre az elöregedett, kis teherbírású Kristóf nem látszott alkalmasnak, ezért új hajót építetett és az a Phoenix nevet kapta. Nem tisztázott, hogy ki volt a tervezője a hajónak. Az új gálya a tervrajz szerint kétárbócos, orrán és farán, részben az oldalán is faragott díszekkel ellátott, piros-fehér-zöld lobogókkal ékesített, 90 láb ( kb. 27 méter) hosszú hajó volt. Több leírásban háromárbócos vitorlás hajóként említik. Alig hihető, hogy a Santa Maria 15 lábbal kisebb lett volna. A közel egykorú ábrázolásokon jelentős különbség mutatkozik, ami szokatlan, főleg az árbócok számát illetően, amelyek a legfontosabb részei voltak a hajóknak. Egy térképi ábázoláson olvasható Foenix Navis Annis 1796 et 1797 contructa. Eszerint 1796-97 években építették.

Megjegyzés: Más hírforrás szerint a Phoenix Sebestyén "főindzsellér" tervei alapján épült 1797-ben.

[Sch.E.]

Új sport Magyarországon 1879.


A Veszprém hetilapban 1879. XI. 9.-én, Új sport Magyarországon címen megjelent írás szerint, Richard Young 20 hajót akar építeni és ezzel a …Yacht hajókat meghonosítani… szándékozik. A hajóépítés megkezdődött és a versenyek megrendezésére is sor került. Például 1882. augusztus 23-24-én pályaversenyt rendeztek, 4 tonna feletti, 4 tonna alatti hajók számára, 6000 és 28000 méter, egyéb kategóriájú hajók számára pedig 3000 és 19000 méter távon. Egy érdekes adat: Szalay Imre 1884 nyarán, Senta nevű 2 tonnás hajójával, 6 &#189; nap alatt körülhajózta a Balatont.

Az újsághír szerint megígérte, hogy a túra leírását könyv alakban kiadja. Ígéretét betartotta, mert 1885-ben „Hercules-könyvtár. A sportvilágból” című kötet egyik fejezetében a 6 &#189; napos túrát naplószerűen leírja.

A Veszprém hetilap 1886. június 6.-i számában megjelent a Stefánia Yacht Egylet hajói című írás, amelyben ismertetik a vitorlás hajók adatait, a hajó neve, típusa, nagysága és a tulajdonos neve, lakhelye sorrendben a következők szerint: ALMA, (cutter, 30,5 tonna tartalom) Todesco Lajos Ödön (Bécs). GARDENIO, (schooner 22 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). ÁLMOM (cutter 16 t.t.) Nemo kapitány (London). HABLEÁNY (schooner 18,2 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). ARÁM (cutter 16 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). OLYAN NINCS (jawl 10,2 t.t.) gróf Esterházy Mihály (Cseklész). VÉSZMADÁR (10,1 t.t.) Mihalkovics és Gaál (Győr). JOLANTA (jawl 9,4 t.t.) Inkey István (Iharos-Berény). KIRÁLYNŐ (jawl 7.5 t.t.) Szarvassy Sándor (Budapest). MARY (cutter 6,5 t.t.) gróf Festetics Tasziló (Keszthely). MARISKA (jawl 6,2 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (Balaton-Füred). ARANY EMBER (cutter 3,5 t.t.) Gróf Esterházy Ferenc (Devecser). SÁRGA RÓZSA (cutter 3,5 t.t.) gróf Keglevics Gyula (Budapest). ILONA (cutter sloop 3,4 t.t.) Ádám Károly (Budapest). ADRIA (cutter 3,5 t.t.) gróf Nádasdy Ferenc (Nádas-Ladány). FLORIDA (cuttter 3,5 t.t.) Blue kapitány (B.Füred). MIGNONETTA (cutter 3,4 t.t.) gróf Károlyi László (Budapest). SZÉLVÉSZ (cutter 2,3 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). SENTA (cutter 2 t.t.) Szalay Imre (B.Lelle). SIÓ (bermuda 1,6 t.t.) Stefánia Yacht Egylet (B.Füred). BLUE ROELE (cutter 1,8 t.t.) Pázmándy Béla (Budapest). LUCIFER (sloop 1,9 t.t.) gróf Szapáry Károly (Budapest). SIRÁLY (cutter 1,8 t.t.) Meszlényi Pál (Velence).

Megjegyzés: Az adatsor pontatlan, a 22 hajó közül csupán 3 hajó volt az Egyleté.

Bár magyar arisztokraták (pl. Széchenyi Ödön) már korábban is tartottak vitorlásokat a Balatonon, a sportvitorlázás meghonosítása angolok nevéhez fűződik. Grossling angol főkonzul igen megkedvelte a Balatont, el is hozta Angliából 7 tonnás hajóját a KIRÁLYNŐ-t. Ugyancsak ő beszélte rá 1879-ben Young Richard neves hajóépítőt, hogy Balatonfüreden – az akkor már ismert nyaralóhelyen – létesítsen egy hajóépítő telepet. Az első faépület és sólya 1880-ban készült el, s még ebben az évben megépült az első vitorlás a SENTA is. Young 1881-re alkalmassá tette a partszakaszt nagyobb vitorlások vízrebocsátására, kihúzására és felkészült üzemszerű gyártásukra is. 1882-ben a Győri Csónakázó Egylet nagyszabású vitorlásversenyt rendezett, s itt mutatkoztak be először a kis üzem termékei. A verseny után fellendült a vízisport élet, s Young sorra kapta a megrendeléseket. 1883-ban többek között egy 8,5 tonnás kuttert épített, a SÁRGA RÓZSÁT, majd egy gőzhajót is a 14,5 tonnás CAME COQ-ot. Ez volt az egyetlen gőzös, amit Balatonfüreden épített. Javaslatára alakult meg a Stefánia Yacht Egylet 1884-ben, s ettől kezdve minden évben megtartották a klub regattáit. Young 1885-ben személyes okokból elhagyta az országot, amit a Stefánia Yacht Egylet vett át.

Itt épült ismertebb hajók:
MARISKA, JOLÁNTA, HABLEÁNY, VÉSZMADÁR, OLYAN NINCS, ILONA, MOSQVITO, SIÓ, SZÉLVÉSZ, BELROCK vitorlások
1883-CAME COQ gőzhajó

[Sch.E.]

Balatonfüreden Young Richard hajóépítő telepét, miután a tulajdonos 1885-ben elhagyta az országot, az általa alapított Stefánia Yacht Egylet vette át. Vezetésével Szarvassy Nándort bízták meg, aki Young pótlására Ratsey E. Mihály cowesi hajóépítőt hívta meg. Itt maradt több angol hajóács is, akik magyar szakembereket kinevelték, így megteremtették a magyar sportvitorlás építés alapját.

Az általuk épített hajók ekkor még angol mintákat követtek, s leginkább tengeri hajózásra voltak alkalmasak, speciális balatoni típust ekkor még nem fejlesztettek ki. 1889-ben készítette az üzem első motoros hajóit, a Földművelésügyi Minisztérium számára két 3 lóerős és egy 1 lőerős motorcsónakot, amit Daimler géppel szereltek fel. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert csak 1887-ben jelent meg először a Rajnán Karl Benz találmánya, a világ első motorcsónakja. A régi kutter szerű vitorláshajók beszerzése és fenntartása nagyon sokba került, s a századfordulón ismét hanyatlani kezdett a vitorlázó kedv. A XX. Század elején kezdtek elterjedni a kisebb uszonyos jollék a Balatonon, de az I. Világháború után ezek, a módosabb polgárság számára elérhető hajók is csak ritkán épültek az üzemben.

A Yacht Egylet, amely időközben Királyi Magyar Yacht Clubra (KMYC) változtatta a nevét ekkor már nem tudott mit kezdeni a teleppel, s felajánlotta megvételre az Angol-Magyar Banknak. A bank átvette az üzemet és a club vitorlás parkját, s cserébe felépítette a KMYC Klubházát. A Hajóépítés folytatására pedig részvényeket bocsátott ki és megalapította a Balatoni Yachtépítő RT-t 1920-ban.

Itt épült ismertebb hajók:
ÁLOM, ALMA, DOBÓ, JOLÁNTA I., KISHAMIS I (később IRMA), KISHAMIS II. (még üzemel),

[Sch.E.]

<table align="center" border="0" cellpadding="2" cellspacing="0"><tbody><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">A Balaton legidősebb hajója a Kishamis


A Széchenyi-család neve sokszorosan kötődik a Balaton illetve a balatoni hajózás ügyéhez. Aligha meglepetés, ha ez a Kishamis történetében sincs másképp. 1881-ben alakult meg a Balatonfüredi Hajógyár, Angliából hozott mesterek segítségével. A Richard Young vezette üzem számos nagy jacht építésén dolgozott. Úgy hozta a sors ugyanis, hogy a millennium évében Magyarországra készült Erzsébet királyné. A lokálpatrióta mágnás családok a Balaton pezsgő hajós- és klubéletével kívánták elkápráztatni a magasrangú vendéget. A lelkesedés a továbbiakban közel 15 nagyhajó építését eredményezte. Mint tudjuk, Sissi végül is nem jött el, de a jó szándékkal épült hajók és a Stefánia Yacht Egyletbe tömörült hajósok maradtak.
</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/hamis-02.jpg

A skót származású Emil Ratsey tervei alapján, a Széchenyi-család jóvoltából épült meg a Kishamis nevű, gaff-kutter vitorlázatú hajó 1896-ban. Egy kedves legenda szerint a megépüléskor családi emlékeztetőként rögzítették, „a hajó neve mindörökre maradjon Kishamis, színeiben a kék legyen a domináns”.
A hajó honi kikötője Földvár lett, de a téli kisólyázását és karbantartását mindig Füreden végezték. A Stefánia Yacht Egylet színeiben versenyzett. Mindjárt megnyerte a millennium tiszteletére kiírt regattát. Széchenyi Pál kormányzásával 1924-ig három versenyen diadalmaskodott.

Az utolsó hitelt érdemlő feljegyzés szerint a Négy tó nemzetközi versenysorozatban, melyet a Chiemsee , az Attersee, a Ammersee és a Balaton vizein vívtak 1936-ban, az élen végzett a hajó. Legnagyobb eredménye a hajónak az 1992-es abszolút első helyezés a Fehér Szalagon, illetve több abszolút 2. és 3. helyezés a Kékszalagon. A Balaton vizét szelő mai modern hajókkal leginkább középszélben és a bőszeles menetekben képes felvenni a versenyt a Kishamis, mái napig a középmezőny éllovasa.

</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/hamis_01.jpg

A Széchenyi-család közel fél évszázadon át gondozta a hajót szeretettel. Tolnai Laci bácsi, a Füredi Hajógyár nagy Öregjének anekdotája szerint egy ízben Széchenyi Ödön egy nagy viharban alaposan összetörte a hajót, melyet a javítás után ideiglenesen a „Csakazértis” névre kereszteltek.

Közvetlenül a háború előtt került a hajó egy textilgyáros tulajdonába, akit csak az „Őrült textiles” néven ismertek Balaton szerte. Nagy lelkesedéssel hajózott ugyanis ki minden időjárási körülmények között.

A II. világháború alatt a front elérkezett a Balaton medencéjéhez is. Az északi parton a németek, a délin a szovjet csapatok ásták be magukat. A németek felégettek minden átkelésre alkalmas vízi járművet. A becstelen feladat érdemtelenül a Füredi Hajógyár hajóácsaira várt. A Széchenyiekkel sokat vitorláztak a hajógyár emberei, a család iránt még mindig lojális hajóépítők a Kishamist kivitték Tihany alá és az elégetés helyett elsüllyesztették. Legtöbb társa viszont a tűz martaléka lett. Ez a tett mentette meg a hajót az utókor számára.

A háború befejezése után a hajót kiemelték és kijavították. Tulajdonosa azonban 1945-ben külföldre távozott, így a Kishamis sok társával együtt az Elhagyott Nemzeti Javak nyilvántartásába került. A hajó a háború után ismét vízre került és a hajógyáriak vitorláztak is vele. Érdekesség, hogy a sok huzavona után vízre bocsátott vitorlásra találóan ismét az egykori Csakazértis név került.

</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2" style="text-align: left;">http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/kishamis.jpg

Az újjászületés nem sokáig tartott. A hajóra a Kronstadt név került és a hivatal félretette. A hajógyár hangárjában elfekvő hajóra felfigyelt Szilvássy Zoltán, fiatal vízügyi mérnök (aki a jelenleg is a hajón szolgálatot teljesítő állandó mancsaft, Szilvássy Péter édesapja). Referált a Vízügy akkori vezetésének, hogy a Széchenyi-örökség részét képező hajó sorsáról és a Kishamis Kronstadt néven, 1953-ban a Vízügy tulajdonába került, mint kutató hajó.

A hajó ekkor már latin vitorlázatot viselt, orrsudarától megfosztva, amit csak 1960-ban kapott vissza. A három néven nyilvántartott hajó visszakeresztelése az eredeti Kishamis névre 1956-ban történt. 1960-ban védett műszaki emlékké nyilvánították és a Közlekedési Múzeum felügyelete alá került. Ezzel a Kishamis „révbe ért”, visszatérhetett a balatoni vitorlás életbe!

A hajót ezek után több kapitány is vezette. 1954-62-ig Györke Olivér, 1962-től dr. Pásztó Péter. 1968-ban Hrehuss György és Vass Boldizsár felváltva versenyeztek, majd Hrehuss György a felújított Orionra került és Vass Boldizsár egyedül öregbítette a hajó hírnevét egészen 1978-ig. 1978-tól a dr. Pásztó-Hrehuss páros vezette a hajót. 1996-tól pedig Hrehuss György és fia, Hrehuss Pál viseli gondját a Kishamisnak.
</td></tr><tr><td class="cikk_tartalom" colspan="2">
http://www.aquamagazin.hu/magazin/emberkozelben/thumb_maker.php?pro=3&s=1&view=pics/pg/1001/pic5.jpgA hajó eredetileg keményfa bordázatra épített tikfa palánkozással készült. A gyönyörű fahajó 1968 táján már nagyon elkezdett öregedni. 1972-76 között teljes átépítésen esett át a siófoki Mahartban. A teljes palánkozat vörösfenyő lett és vas bordázattal erősített tölgy bordázatot építettek be. A tőkesúly és a kormányveret kivételével szinte kicserélték a hajót, de a hajótestnek mind a víz alatti, mind a víz feletti formája teljesen megegyezik az eredetivel. Sajnos, a hajótest szerkezetét 1980 és 85 között megtámadta a tűzgomba, ami ellen sehogy nem sikerült védekezni. A szerkezet annyira elgyengült, hogy a hajót 1986-ban a Füredi Hajógyárban teljes egészében le kellett műanyagozni.. A fa szerkezetet azóta kizárólag lenolajjal eresztik be. Az epoxi technológiával megóvott hajótest azóta jó egészségnek örvend.


Jó szelet kívánunk a Balaton legidősebb hajójának és Kapitányainak!

A hajó fő paraméterei:
Tömeg: 9,5 t
Hossz: 12,65 m
Szélesség: 2,88 m
Merülés: 1,85 m
Árbochossz: 16,7 m
Alapvitorlázat: 128 m2
Spinakker: 169 m2
forrás: AQUA magazin
</td></tr></tbody></table>

[Sch.E.]

A Léda nevű hajóval kapcsolatban hadd osszak meg egy kis irodalmi idézetet.

Krúdy, aki személyesen ismerte a Léda nevű vitorlás egykori tulajdonosát, Gálos Kálmánt, az 1914-ben született "Az új regény" című publicisztikájában írja:

"... a szabályosan nyírt parkokban halkan kondul az üvegharang; pesti delnők fehér és fekete útikosaraikkal a fürdőhelyekre pályáznak, Hajdúné Vlissingenben énekel, Siófokon Ányos Laci nótáját muzsikálják kék és fekete szemű asszonyoknak, a Léda nevű yacht régi idők ábrándosságával siklik a Balatonon; midőn teljes, tökéletes sivárságában és reménytelenségében nyikorgott az életunalom az öreg gavallérok bokájában, mint a Barokáldi-cirkusz bohócának fagottozó térde, és minden második ember arra gondolt a városban, hogy a legnagyobb ostobaság az élet, a szerelem tűrhetetlenül igénybe veszi időnket, és a nők csalfábbak, mint valaha..."

Gálos Kálmán sajnos 54 évesen elköltözött az élők sorából, de számos, ma is élő dolog rejti gazdag életpályája egy-egy darabkáját. Talán elég, ha annyit mondunk: ő volt az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat (igen: az IBUSZ) alapító-vezérigazgatója, részt vett a Balatoni Jachtépítő Rt. megalapításában és ugyancsak kulcsszerepe volt a balatonfüredi Királyi Magyar Jachtklub gründolásában is. S ez még mindig csak a jéghegy csúcsa…


Sok is, kevés is, amit a zsidó származású Gálos Kálmánról őriz ma az internet, az emberi tudás eme egyre gyarapodó „tároló háza”. Lássuk először is, mit ír róla a Zalai Életrajzi Kislexikon.

”Gálos Kálmán (1889-ig Goldspitzer, Rábapordány, Sopron vm., 1871. - Budapest, 1925. május 18.) közgazdász. Hírlapíróként kezdte a pályafutását, majd svájci és németországi tanulmányútjai nyomán az idegenforgalom fellendítésén kezdett dolgozni. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat vezérigazgatójaként sokat tett a Balaton idegenforgalmának fejlesztéséért. Részt vett az ÉGISZ, a NAUTIKA és a Balatoni Jachtépítő Rt. megalapításában; a balatonfüredi Királyi Magyar Jachtklubnak tagja, majd háznagya volt. Könyvet írt az idegenforgalomról s irodalmi színvonalon álló jelentéseket szerkesztett. Gyakran kérték fel külföldi nemzetközi konferenciák vezetésére, s vállalatának szervezetét a külföldi intézmények is átvették. Harcolt a Balaton vidéke fejlesztéséért. A Tátra körül is múlhatatlan érdemeket szerzett. Elnöke volt a Belvárosi Polgári Körnek, valamint a Royal Vívóklubnak. 1896 és 1914 között szerkesztője volt a Magyarország és a Nagyvilág c. folyóiratnak. Számos könyve is megjelent e témában. 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki.”

Gálosnak nagy tisztelője, de még inkább barátja volt Krúdy Gyula, aki több írásában név szerint emlékezik meg róla.

Azt is tudjuk, hogy nem csak az utaztatás elméletét, de gyakorlatát is művelte hogy nem csak amerikaiakat csábított Pestre, de számos, vagy talán számtalan pestit is a Balatonhoz, elsősorban Balatonfüredre, ahol mindig otthonosan érezte magát.

Imádott hajózni is és ezt a szenvedélyét sem rejtette véka alá. A siófoki könyvtár mikrofilm állományában találtuk azt a (nyilván nyomdatechnikai okokból) keményre exponált fotót, amelyen Gálos hajóskapitányi ruhában pózol és a Balaton című újság egyik, 1916-os számában jelent meg. (Kis kép) A vezérigazgató úrnak természetesen saját vitorlása is volt. Erről Csernussi Gábor a Vitorlás Magazin hajózástörténeti rovatában, Pólától Amszterdamig című cikkében olvashatunk:

„A XIX. század második felében a nemzetek egymástól sokszor igen eltérő hajóépítési elvei miatt a világon már mintegy 21 különböző rendszer volt érvényben. Nagy előrelépés volt, amikor a britek ,Thames Measurement’ rendszerét a Yacht Club of France 1870-ben elfogadta. A Balatonon a századfordulón érvényes ,Thames Measurement- rendszer élő tanúi a Balatonfüreden 1896-ban épült ,Kishamis’, valamint a visszaemlékezések szerint id. dr. Lóczy Lajos részére Angliából behozott ,Léda’, mely 1912-ben már Gálos Kálmán tulajdona volt.”

Gálos nem is amatőr szinten hajózhatott, hiszen megemlékeznek róla a balatoni Kékszalag vitorlásversenyek kiemelkedő alakjai között is.

Gálos Kálmán gazdag életútját befejezvén 1925-ben tért örök nyugalomra. Ő építtette a Glóriát, de sajnos a hajója vízretételét már ne érhette meg, 54 évesen más vízekre távozott. Igy lett Kandó Kálmáné.

Krúdy megélhette barátja halálát, s gyakran ellátogatott sírjához. Erről a „Régi pesti históriák”-ból értesülhetünk.

Mai tisztelői szerint Gálos oly sokat tett a maga idejében a balatoni idegenforgalom fejlesztéséért (is), hogy igazán megérdemelne egy emléktáblát az északi part fővárosában, talán valahol éppen a Balatonfüredi Yacht Klub közelében. Lehet, sokan utánanéznének, ki volt ő és mit alkotott életében. Tanulhatunk belőle.


Lékó Sándor

[Sch.E.]

A balatonfüredi Hungária Yacht Club története




<table style="width: 499px; height: 438px;" border="0"><tbody><tr> <td> A Hungária Yacht Club (HYC.) Grofcsik János és Dr. Tuss miklós vitorlásversenyzők kezdeményezésére 1933. évben alakult. – Az alapító tagok: Hankóczy Jenő mint elnök, Dr. Kemény Győző alelnök, Grofcsik János klubkapitány, Dr. Antal Miklós titkár, Káldy Ferenc és Krayer-Krausz Arnold, valamennyien a vitorlázás élsportolói, továbbá a Balatonfüredi Sporthajó Üzem hajókonstruktőre: Benacsek, később Hankóczy Jenő.
Az alapítás körül hivatali beosztásánál fogva a Club alapítás engedélyezésének megszerzése és szervezése körül jelentős munkálatokat végző, ugyancsak aktív sportoló Klaszek, később Kaposi Ödön.

Az alapítók elgondolása a versenyzés intenzivitása. Ezért a tagfelvételnél, mely 50-es létszámra volt maximálva, az aktív sportolási tevékenység volt a döntő, továbbá az, hogy a tagnak hajóval kell rendelkeznie, vagy pedig valamelyik hajóosztályban „manchaft”-ként szerepelni. Az 50-es létszám a későbbiek folyamán sem szaporodhatott, ellenben azon eredeti kikötést, hogy nők tagok lehetnek, akkor már a nőknek a vitorlás sportba való bekapcsolódása miatt figyelmen kívül kellett hagyni. – A tagok részéről a hajók beszerzése, saját költségükön való fenntartása, a vitorlás sport érdekében igen jelentős anyagi megterhelést jelentett, - ezért a tagok létszáma az 50-es létszámot sosem érte el.

Az újonnan alakult Clubnak az első időben clubháza sem volt, sőt az alapításkor azzal indult, hogy ilyenre szükség nincsen, a sporttevékenység clubház nélkül is megoldható. – Az összejöveteleket az első időben a tagok magánlakásán, de legtöbbször a budapesti Kárpátia étterem különtermében tartották.

http://www.hyc.hu/upload/history2.gif


A Klubház a 30-as évek közepén


http://www.hyc.hu/upload/history3_4.gif

A Klubház megnyitója Club tagok a 30-as években. Középen Dr Tuss Miklós

A HYC alapította minden második évben való megrendezéssel a balatoni kékszalag versenyt, mely első ízben 1934. július 27-én került lefutásra.
Ezen verseny első pályája: Balatonfüred-Keszthely- Balatonfüred. Későbbiek folyamán Balatonfüred – Keszthely – Balatonkenese – Siófok – Révfülöp – Keszthely – Tihany.

Az első versenyen Németország is részt vett 30-as tőkesúlyos cirkálóval, igen előkelő második helyet megszerezve, míg az első helyet Ugron Gábor vezetésével, RABONBÁN nevű 30-as tőkesúlyos cirkálóval nyerte.
A második versenyt Kovács Béla nyerte, 22-es versenyjolléval, ami külön nagy sport-teljesítménynek számít, egy jolléval végig-vitorlázó részről.
A kékszalag verseny győztese a HYC díját nyerte, ezen kívül mindaddig, árbócának csúcsán viselhette ugyancsak a HYC által adományozott kékszalagot, amíg a következő versenyen az első helyet el nem vesztette.
Grofcsik János kitűnő eredményéről is itt kell megemlékezni, ki SIROCCÓ nevű 22-es tőkesúlyos cirkálójával évekig tartotta a Kenese-Keszthely-i távon való rekordot.

http://www.hyc.hu/upload/history6.gif
Kovács Béla a megnyert kékszalag után

Példamutató tevékenységet fejtett ki azonban a HYC a túra-vitorlázás terén is. Tagjainak részvételével minden évben 10 napos túra-vitorlázást rendezett, mely túra elsőnek 1935. évben indult, Keszthelyen mindig összekötve a Kesztelyi Yacht Club által rendezett különböző hajóosztályú versenyekkel.
Így a Balaton keleti részén élénkebb és a nyugati, keszthelyi részen lanyhább vitorlás-versenyzésre is a HYC igen eredményesen hatott és egyben propagandát fejtett kis a vitorlás sport érdekében.
E 10 napos túra-vitorlázáson, - Füredről kiindulva – a HYC hajói majdnem minden parti települést felkerestek. Az első 10 napos túrán részt vevő hajók: METEOR tőkesúlyos Hankóczky Jenővel, NEMERE 40-es versenycirkáló Berzsenyi ZoltánnalKABALA I. 22-es cirkáló Gallus Ernővel, NYÍL 22-es versenycirkáló Jalsoviczky Lajossal, KARI 22-es tőkesúlyos versenycirkáló Káldy Ferenccel, LUCIFER I. 22-es versenycirkáló Krayer-Krausz Arnolddal,
SIROKKÓ 22-es versenycirkáló Grofcsik Jánossal, KABALA II. 30-as versenycirkáló Dr. Tuss Miklóssal.

http://www.hyc.hu/upload/history78.gif

A „Meteor” Hankóczy Jenő hajója A „Kisnemere”


http://www.hyc.hu/upload/history910.gif

A „Lucifer” ZULU és VÉNLEGÉNY jollék, továbbá LIDÉRC motoros Kerekes Lajossal.

A háború a clubot is érzékenyen sújtotta. A háború végeztével azonban új erőre kapva, igyekezett elfoglalni a múltban kivívott helyét.
1945-ben az elnökséget újból Dr. Tuss Miklós látta el, ki a vitorlázással talán még orvosi hivatását is túlszárnyalta. Gyermekkora óta vitorlázó, vagy 10 különböző hajó tulajdonosa, ki hajóépítési igényeivel ugyancsak próbára tette Benacsek /Hankóczy/ hajótervezőnket. A vitorlázást jolléval kezdte, - utolsó hajója a TALIZMÁN 6 R yacht.

A háború után, 1947-ben a társadalmi egyesületek feloszlatása után megszűnt a HYC is.
A clubházat a budapesti ELŐRE sportegyesület kapta. A HYC tagok is szétszóródtak, az ELŐRE-nek egyikük sem lett tagja.


http://www.hyc.hu/upload/zaszlo.gif

A Club jelvénye és lobogója:
kék mezőben fehér csíkkal
szegélyezett piros kereszt





</td></tr></tbody></table>

[Gandika73]

Imádom a Balatont. Nézzétek mag a Krisna - völgyet, az Afrika múzeumot, Balatonmáriafürdőn a szerzetesek faluja, de ha csak a parton ültök és este nézitek a túlpartot.

[Sch.E.]

Nemere II.



A Balaton zászlóshajója

A Balaton Zászlóshajójaként számon tartott Nemere cirkáló fél évszázada készült a balatonfüredi Hajógyárban. Számtalan túra és pályaversenyen győzedelmeskedett.

1955-ben a Kékszalag versenyen elért időrekordját a mai napig nem sikerült megdönteni.

A legenda néhány éve újjászületett: miután Láng Róbert személyében új tulajdonosra talált, teljesen újjáépítették.

2000 júliusában Nemere II. névvel a Legenda újjáéled. Vízrebocsátásával folytatódik a sikertörténet: a hajó osztályában megnyeri a Magyar Bajnokságot.

A Nemere névvel több mint fél évszázada szorosan összeforr a Siker és a Hírnév fogalma.

Legendás hírnevén túl ma is a Balaton legelegánsabb és legszebb hajója, mely gyorsaságával és eredményességével hívja fel magára a figyelmet.

Jó szelet Nemere II.!

A Nemere cirkáló legendás története


1944 júliusának végén Benacsek Jenő tervei és irányítása szerint dr. Márkus Andor számára építették az akkoriban Európa-hírű balatonfüredi Hajógyárban.

Egy három darabból álló 75-ös schärenkreuzer sorozat első hajója. Testvérei: a Sirocco, amely Big Boy-ként került vízre, és a turistákat hajóztató Lillafüred, amelyből sosem lett versenyhajó.

A tölgyfából készített vitorlás a háború viszontagságait a parton sértetlenül vészelte át, majd évekig nem került vízre. Végül Németh István kezdeményezésére a Balatonfüredi Vasas S. C. vette bérbe a Márkus családtól, és az 1950-es évadnyitó regatta megnyerésével a hajó megkezdhette igazi, versenyző életét.

Sokszor nyert a Nemere II., de leghíresebb, legszebb győzelmeit a kétévente rendezett Kékszalagokon aratta. Hétszer állt rajthoz a tókerülőn, és ötször diadalmaskodott. Háromszor (1951, 1953, 1955) Németh István, egyszer-egyszer pedig Schmalcz József (1957) és dr. Balogh György kormányzásával (1991). Legemlékezetesebb természetesen az 1955-ös menete, amikor a Nemre II. máig is érvényes időrekordot futva 10 óra 40 perc alatt vitorlázta le a versenytávot.

A kilencvenes évek közepére a nagyon leromlott állapotú hajó partra került. Az időközben tulajdonosává lett Magyar Vitorlás Szövetség megvizsgálta a felújítás lehetőségeit. Mivel a Nemere II.-t már csak a teljes újjáépítés menthette meg, a szövetség elnöksége -belátva, hogy ez meghaladná a szervezet erőforrásait- a hajó eladásáról döntött. Pályázatot hirdettek, és a beérkezett ajánlatok közül Láng Róbertét találták a legjobbnak. Ő jól ismerte a 75-ös cirkálót, hiszen Cittel Lajos csapatában évek óta versenyzett a Siroccón. Személye garanciát jelentett arra, hogy a Nemere II. eredeti formájához hűen születik újjá, gondos kezekbe kerül, és hosszú évekig versenyhajóként él majd tovább.

A munkálatok 1998 őszén kezdődtek Veszprémben a Navaliánál Dobó Pál hajóépítő műhelyében. Az újjáépítés munkáját Cittel Lajos, a hajó új kapitánya, elismert hajóépítő irányította. Sokan közreműködtek rajtuk kívül is, például a szép formájú kabintető a GaHo műhely, a karbon árboc Paulovits Dénes, a vitorlázat Fekete Imre szakértelmét dicséri. Mindannyiuk célja az volt, hogy a Nemere II. még hosszú éveken át a Balaton büszkesége lehessen. Így a Nemere II. eredeti formájában, tölgyfa helyett mahagóniból újjászületve, modern felszereléssel és vitorlázattal szeli a habokat.

A hajó történetéről 2000. július 6-i újbóli vízre bocsátása alkalmából Simon Károly írt könyvet "Nemere II. - A Balaton zászlóshajója" címmel.

[Sch.E.]

A Nemere 10 óra 40 perces időrekordja 1955 óta verhetetlen

Idézet a Népsport 1955. július 25-én hétfőn megjelent számából:

„Szombaton reggel rajtolt Balatonfüreden a 10. balatoni Kékszalag verseny nagyhajós mezőnye. A feladat a Kenese, Siófok, majd Keszthely előtt elhelyezett bóják kerülése után a legrövidebb idő alatt bevitorlázni a balatonfüredi célba. Az egész nap kitartó erős északi szélben a résztvevők nagyszerű versenyt vívtak. 11 óra előtt kerülték a kenesei bóját, majd nemsokára a siófokit. Itt már Németh István vezetett, sőt Siófok után a 75 m2-es cirkáló előnye már közel három kilométer volt. Az első hajó (Nemere, a szerk.) innen nem egészen öt óra alatt érte el Keszthelyt. Előnye ekkor közel fél óra volt.

A célba 19 óra 40 perckor futott be a győztes hajó, s ezzel új Kékszalag csúcsot állított fel: 10 óra 40 perc alatt vitorlázta körbe a Balatont.”

A Nemere II. legénysége az 1955-ös versenyen: Németh István, Schmalz József, Billos E. Lívió, Lettner Ferenc, Németh Gyula, Nógrádi Gyula, Kántor Pál

[Acapulco]

Szepezd képekben.

[Acapulco]

Bujtor István emlékverseny

A filmjeivel a magyar vitorlázás népszerűsítéséért is sokat tett színész és rendező tavaly szeptember 25-én hunyt el. Hosszú éveken át eredményesen versenyzett ebben a hajóosztályban az 1936-ban épült (1967-ben Kékszalag győztes) klasszikus 30-as cirkáló, a „Rabonbán” kormányosaként. Hat alkalommal bizonyult a legjobbnak a magyar bajnokságon.
Az emlékverseny mezőnye szombaton, szeptember 11-én Balatonfüredről, az Magyar Külkereskedelmi Bank vitorlástelepe előtt rajtolt, cél a balatonszemesi kikötő volt. A legyengülő szél miatt a futam távját valamelyest rövidíteni kellett.
Délután a résztvevő versenyzők megkoszorúzták Bujtor István balatonszemesi sírját, majd a Kis Tücsök étteremben közös vacsorán emlékeztek meg volt versenyzótársukról, jó barátjukról.
Másnap, szeptember 12-én vasárnap a táv Szemes – Balatonfüred volt, majd délután az MKB vitorlástelepén kerül sor a díjkiosztó ünnepségre. Az örökös vándordíjat, Bujtor István kapitányi sapkájának bronzszobrát Lehoczky Tivadar képzőművész készítette, aki szintén ebben a hajóosztályban versenyez. A díjat a színész felesége Bujtor Judit adta át.
A versenyen14 cirkáló indult. A Rabonbánt Bujtor régi klubtársai, jó barátai és állandó versenyzőtársai - Holovits György, Németh Miklós és Mészáros Géza - vitték a versenyen.

[Acapulco]

Fonyód, Palánkvár


Somogy megyében található Fonyód városa, mely egyben a Fonyódi Kistérség központja is. A ma is felkapott Balaton parti üdülőhelyen népszerű a vitorláskikötő. A déli part fürdővárosához tartozik Bélatelep és Fonyódliget területe is.
Fonyód látnivalói közé tartozik a középkori palánkvár is, melyet a középkori időkben mocsár övezett nádas vett körül, ezzel is további védelmet biztosítva emelőinek.


http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=38532
Fonyód (http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2205)

A pannonhalmi főapátság földesúri alárendeltjei voltak a halászfalu lakosai. A török időkben, a végvárrendszerek kiépítésének korában, Palonyai Magyar Bálint földesúr emeltetett erődítményt a kőből készült, tornyos templom köré.
A jobbágyok keze által készített erődítmény dupla soron földbe vert facölöpökből és vesszőkből állt. A tűzvédelmet a sártapasztás adta.


http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=41327

Kellett is a tűzvédelem, mert békeidőben sem volt biztonságos a középkori Magyarország, a portyázások, túszejtések mindennaposak voltak.

1560-ra a fonyódi palánkvár környéke már a törökök kezében volt, és bár Fonyód sikerrel védte területét Magyar Bálint vezetésével, azt nem tudta megakadályozni, hogy ne emeljenek a törökök is egy palánkvárat Bézsenypusztánál. Halála után az oszmánok megsemmisítették a magyar erőket.

A jelentős túlerővel rendelkező törökök felégették a várat a lemészárolt védőikkel együtt.
A 90-es években fonyódi lokálpatrióták segítségével feltárták a palánkvár területét, így emlékezve a korabeli hősökről.


Forrás: Monitormagazin.hu (http://www.monitormagazin.hu/)

[Sch.E.]

Tramontana

Vitorlázni szép. A Tramontanán vitorlázni gyönyörű, hiszen a kormányos és a legénység egybehangzó és elfogulatlan értékelése szerint a Tramontana a Balaton legcsodálatosabb hajója. Az évkönyvek szerint a Trami (ez a név bevett becézett alakja) a tó második legöregebb vitorlása, s nem kizárt, hogy a világ első versenyhajó osztályának, a legrégebbi fönnmaradt példánya.

Rövid története:

Vitorlázat: slup
Épült: 1910-ben
Gyártó: W.von Hacht Werft, Hamburg
Tervezte: W.von Hacht
Építtető: Graf Karl Buquoy von Longueval

Tulajdonosok:

1910-1911 - Graf Karl von Buquoy
1912-191? - Gisela Haas von Teichen (gróf Széchenyi Gyuláné)
191? -1919 - gróf Andrássy Mária (gróf Széchenyi Imréné)

1919 -1925 - gróf Széchenyi Mária (gróf Somssich Lászlóné)
1926 -1945 - Gordon Róbert, ill. Gordon nővérek
1945 -1949 - ???
1950-1997 - Bp. Építők
1997- Tramontana Alapítvány

A legsikeresebb hajó a Kékszalag történelmében a Tramontána, amely 1940 és 1989 között hét alkalommal diadalmaskodott. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Tramontána kormányosa nő volt, Kultsár Istvánné (született Gordon Evelyn), aki ráadásul a következő alkalommal, 1942-ben is megnyerte a versenyt.

[Sch.E.]

A Tramontana legutóbbi felújítása 2010-re fejeződött be.

Bruckner József, a fél évszázadnyi szakmai tapasztalattal rendelkező hajóépítő, valamint három fia legfontosabb elvei egy múzeális jellegű vitorlás felújításánál néhány mondatban összefoglalva:

"A régi, különösen a Tramontana-korú fahajók újjáépítésénél törekedni kell arra, hogy a modern anyagok felhasználása melett, az ésszerűség határain belül, a hagyományos építési technológiákból, formákból minél többet megőrizzünk.
Egy öreg hajó felújításánál a szakembernek bele kell érezni abba, hogy is éltek meg ezek a vitorlások 80-100 évet.
Véleményünk szerint, azok a nézetek, amelyek az évszázadok során alkalmazott, bevált szerkezeti megoldásokat, építési előírásokat szükségtelennek tartják - a modern anyagok használatára hivatkozva, valamint túlkönnyítve a szerkezeti részeket a sebesség növelése érdekében a stabilitás rovására - nem terveznek olyan hosszú távra, mint a múlt század elején a Tramontana tervezői és megépítői.
Rá kell érezni arra is, hogy milyen formai elemeket és építési megoldásokat, szerelvényeket szabad alkalmazni, amelyek a hajó korával és stílusával összhangban vannak."

Az árbóc anyaga speciális fenyőfajta: a Kanadában őshonos sitka spruce (Picea sitchensis). A klasszikus yachtok árbocai korábban, szinte kivétel nélkül, ebből a különleges fenyőfajtából készültek, amely sűrű, egyenes szálú (erezetű) és szinte csomómentes. Ezek az árbocok rendkívül erősek és rugalmasak. A ritka fenyő (spruce) körülményes beszerzése és borsos ára miatt a faárbocokat hazánkban leginkább lucfenyőből készítik.

A Trami egy karbonból készült árboccal biztosan versenyképesebb lehetne, ennek ellenére még csak szóba sem került más alternatíva a felújítás előtt, mint egy szépen kimunkált faárboc sitka spruce-ból, éppúgy, mint ahogy a múlt század elején készült.

[Sch.E.]

A Kékszalag története:

Történelmi versenyt hirdetett meg 1934-ben a Hungária Yacht Club. Az első Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html)nak az volt a célkitűzése, hogy az akkori Magyar Vitorlás Yacht Szövetséghez tartozó hajók számára olyan Balaton-kerülő gyorsasági versenyt indítsanak, amelyen osztályra és nagyságra való tekintet nélkül bárki részt vehet. A teljesen nyílt bajnokság szabályai a későbbiek során némileg megváltoztak, ugyanis a negyedik alkalommal megrendezett Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html)on már nem indultak a 22-es versenyjollék, amelyek az addigi legsikeresebb hajók voltak. A finom alkatú, drága hajóosztály letiltása után egy másik kategória is kikerült a versenykönyvből, méghozzá a hatvanas-hetvenes évek sikerhajója, a csillaghajó.

http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/ksz3.jpg

A legsikresebb Kékszalag nyertes hajó:
A legsikeresebb hajó a Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html) történelmében a Tramontána, amely 1940 és 1989 között hét alkalommal diadalmaskodott. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Tramontána kormányosa nő volt, Kultsár Istvánné (született Gordon Evelyn), aki ráadásul a következő alkalommal, 1942-ben is megnyerte a versenyt. A hajók rangsorában a Tramontánát már nem lehet megelőzni, hiszen a második helyen a Nemere II áll öt győzelemmel.

http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/trami_3.jpg

Győzelmi sorrend a Kékszalagon:
A legtöbb első helyet elért hajóosztály a 8R Yacht a Tramontána hét diadalával. Ebben a rangsorban a második helyen áll a 30-as cirkáló (http://www.vitorlazas.hu/cirkalo.html) hajóosztály hat győzelemmel. A dolog érdekessége, hogy egy hajónak sem sikerült az ismétlés, mind a hat győzelmet más-más vitorlás érte el. A kapitányok közül sem sikerült senkinek ez a bravúr. Ha a dobogós helyezéseket is figyelembe vesszük, akkor a 30-as cirkáló (http://www.vitorlazas.hu/cirkalo.html)k nagy fölénye figyelhető meg. Huszonkétszer nyerték el az első három hely valamelyikét.
A Kékszalag rekordja:
A legemlékezetesebb év talán az 1955-ös a Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html) történetében, ugyanis ebben a sokat emlegetett esztendőben kerülte meg Németh István 10 óra 40 perc alatt a Balatont a Nemere II-vel. A rekordot a mai napig nem döntötte meg senki. A 75 lábas cirkáló (http://www.vitorlazas.hu/cirkalo.html) ezt megelőzően két alkalommal is nyert, és a rákövetkező versenyen is elsőként ért célba, igaz, 1957-ben már nem Németh István kormányozta, hanem Schmalcz József.

http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/nem.jpg

A legeredményesebb kormányos a Kékszalag történetében:
A Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html) legeredményesebb kapitánya Litkey Farkas, aki 2001 óta megszakítás nélkül elsőként futott be a balatonfüredi célba, sorrendben a következő hajókon: Pleasure, Gardazzurra, Lisa, Gardazzurra, Lisa és a Clan Des Team 2006-ban. Litkey 2003-ban ugyan 9 óra 25 perc alatt körbeért a Lisával, ez azonban a Balaton alacsony vízállása - ebből adódóan a beljebb hozott bóják és a valamivel rövidebb útvonal - miatt nem számíthatott új rekordnak.
Az elmaradt Kékszalagok:
A tengeri bajnokságok mintájára rendezett Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html)ot nem minden évben tartották meg, 1934 után csak a páros években indulhattak a versenyzők. A háborús évek kimaradtak a verseny históriájából, valamint a kommunizmus beköszöntekor is kiesett 1946, így a háború után csak 1947-ben folytatódhatott a verseny. Ezután a páratlan években rendezték meg egészen 2001-ig, ezt követően pedig már minden évben megtaláljuk a balatoni vitorlásversenyek naptárában a Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html)ot.

http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/ksz2.jpg


Kékszalag open:
A verseny szabályzatában 2001-ben életbe lépett egy fontos módosítás: ekkor a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy ezentúl minden évben megrendezik a tókerülő bajnokságot, de azon csak a páros években indulhatnak a keretes-trapézos, gyorsjárású, stabilabb hajók. Ennek értelmében az idei versenyen indulhatnak a trapézos hajók is. A Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html) mezőnyében minden évben feltűnnek külföldi versenyzők is, akik sokszor az élvonalba (http://www.vitorlazas.hu/alba.html)n végeznek, sőt, többször volt példa arra, hogy a dobogó első helyére kerültek, elég ha Christoph Wieserre, Zdenka Richterre, Eindl Steegre vagy Helmut Birkmayerre gondolunk. A Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html) pályája a versenytörténetben mindig tókerülő volt, az útvonal csak néha változott. A háború előtti páros években öt versenyt futottak, mindig más pályán. 1940-ben vitorláztak először a ma használatos Balatonfüred-Balatonkenese-Siófok-Keszthely-Balatonfüred távon. 1947-ben újították fel a versenyt, amely Földvárról indulva kerülte meg a Balatont. Majd 1949-ben újra az 1940-es pályán vitorláztak, ez azóta is változatlan.

http://m.blog.hu/be/belterjnek/image/ksz5.jpg

A jövő a Kékszalag szempontjából:
A versenyszabályzat szerint a Kékszalag (http://www.vitorlazas.hu/kekszalag-lexikon.html)on csak egytestű, tőkesúlyos vagy 25 négyzetméter és annál nagyobb orr- és nagyvitorla összfelületű (alapvitorlázatú) hajók indulhatnak. Ez a szabályzat a jövőben némileg módosul: a tókerülő bajnokság történetében újdonság lesz, hogy 2010-től már többtesű hajók is indulhatnak.
A Kékszalag győztesei:


1934 Rabonbán Ugron Gábor
1936 Kincsem III. Kováts Béla
1938 Kincsem IV. Kováts Béla
1940 Tramontana Kultsár Istvánné, sz: Gordon Evelyn
1942 Tramontana Kultsár Istvánné, sz: Gordon Evelyn
1947 Hungária Tóth Kálmán
1949 Vészmadár Mihálkovics János
1951 Nemere II. Németh István
1953 Nemere II. Németh István
1955 Nemere II. Németh István
1957 Nemere II. Schmalcz József
1959 Addió Horváth Boldizsár
1961 Kékmadár Farkas László
1963 Tramontana Vályi Pál
1965 Olimpia III. Tolnay László
1967 Trinidad Debrôczy Tibor
1969 Rabonbán Berta Lajos
1971 Tramontana Bucsy Balázs
1973 Blott X Gosztonyi András
1975 Blott X Telegdy István
1977 Tramontana Lovas József
1979 Tramontana Lovas József
1981 Hárpia Izsák Szabolcs
1983 Simi Zdenka Richter
1985 Simsalabin Eindl Steeg
1987 Simi
1989 Tramontana Gömöry Pál
1991 Nemere II. Balogh György
1993 Manual Tuss Miklós
1995 Manual Tuss Miklós
1997 Liberté Christoph Wieser
1999 Yuppie Detre Szabolcs
2001 Pleasure Litkey Farkas
2002 Gardazurra Litkey Farkas
2003 Lisa Litkey Farkas
2004 Gardazurra Litkey Farkas
2005 Lisa Litkey Farkas
2006 Clan Des Team Litkey Farkas
2007 Lisa Litkey Farkas
2008 Brokernet Litkey Farkas

[Sch.E.]

Kékszalag 2009.

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/wO0q65OO9vg" allowfullscreen="" frameborder="0" height="210" width="240"></iframe> <iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/Pg3pG4JTBjU" allowfullscreen="" frameborder="0" height="210" width="240"></iframe>

[Sch.E.]

Panorámalifttel a víztoronyba

Siófokon megújul az ipartörténeti műemlék, a város jelképe, a Víztorony. A toronyba két panorámalift szállítja majd a látogatókat, így mindhárom szint körteraszára feljuthatnak a látogatók. A legfelső, zárt részen egy kiállítótér és egy kétszintű kávézó kap helyet, amelynek felső része folyamatosan forog majd, így a vendégek egyhelyben ülve is a teljes körpanorámát élvezhetik. Emellett Siófokon felújítják a Fő utcát is, és egy multifunkcionális kulturális központ-könyvtár építésébe is belevágnak. A tervek szerint az augusztus eleji Stefánia Fesztiválra már használható lesz a frissen felújított Szabadtéri Színpad is.

[Sch.E.]

Gyenesdiás a Balaton északnyugati partján, a Keszthelyi-hegység koszorújában fekszik, 2 km-re Keszthelytől és 7 km-re a világhírű gyógyfürdőtől, Hévíztől. A családbarát üdülőfalu a Nyugat-Balatoni Régió egyik kedvelt üdülő- és kirándulóhelye, kiváló lehetőségeket nyújtva a pihenni, sportolni, kirándulni vágyók számára.

Diási Játékstrand mára a környék egyik legszebb és legaktívabb strandja, ahol:
• A pihenni vágyóknak: napozóstég, tágas napozófelület, melyet árnyas fák öveznek
• A sportos strandolóknak: strandröplabda-pályák lelátóval és éjszakai világítással, strandfoci-, streetballpályák, asztalitenisz, tengó, petang, szabadtéri sakk és malom, a nyílt vízfelületen kialakított vízilabdapálya (a Balatonon az első), fejelő kapuk, kosárpalánk, röplabdaháló.

Gyenesi Játékstrand mellett fekvő négyhektáros területen az 50 akadályt magába foglaló kalandpark található. Kicsik és nagyok, osztálykirándulók, csapatépítők, kaland- vagy az extrém sportot kedvelők itt olyan ügyességi akadályokon tehetik próbára bátorságukat, mint például a Vietnámi-híd, az orgonasípok vagy a lecsúszók.
A Spider Kalandpark a tervek szerint folyamatosan bővülni fog, és arra is számíthatunk, hogy modell-autópályával, és paintball pályával egészül majd ki. Ha valaki itt szeretne megszállni, arra is van mód, ifjúsági szálló és nomád tábor várja a kalandvágyókat.

[Sch.E.]

Sirocco

A 75-ös scheren flotta: a Nememere II., a Lillafüred és a Sirocco. A Balaton és talán minden magyar vitorlázó büszkeségei. Ha valamelyikük befut egy kikötőbe vagy felbukkan egy-egy versenyen, az mindig esemény. Cittel Lajos hajóépítő neve kötődik talán leginkább a flottához, hiszen a háromból kettőnek ő adta vissza eredeti fényét. Nézzük meg részletesebben a Cittel Lajos keze alatt hajózó Sirocco történetét!

Balatonfüreden készült

A hajót 1944-ben kezdték el építeni a Balatonfüredi Hajógyárban. Az építtető Tüske Jenő volt. Ő szinte még az építés során eladta a Gyenes fivéreknek, akik referencia hajóként kívánták bemutatni.

Szándékukban állt lehajózni vele a Földközi-tengerre, ahol lehetőségük nyílt volna az egyiptomi király számára bemutatni. A tengeri felkészítés során a hajót a Büro Veritas akkori előírásainak megfelelően tengerálló kivitelben bocsátották vízre Balatonfüreden.

A gondosan felkészített hajóval 1949-ben jóformán a Sión sem értek végig. Az ÁVH azzal a váddal tartóztatta föl a hajót Szekszárdon, hogy a gerinc és a tőkesúly kincseket, aranyat rejt. A Bigboyt azonnal elkobozták, legénységét letartóztatták. Négyüket el is ítélték, a hajót pedig visszavontatták Siófokra. Ez volt a hírhedt „aranyhajó” eset.

A Bigboy, annak ellenére, hogy kiderült, a vádak alaptalanok, Győzelem néven a párthoz került a balatonföldvári üdülőbe. Hamarosan azonban olyan műszaki állapotba jutott, hogy nem tudták tovább használni. Ekkor kapta meg a Magyar Vitorlás Szövetség. Sajnos nem volt pénz a felújítására.

Le akarták vinni Zánkára, hogy ott játszótéri kelléknek használják. Ezt akadályozta meg Boros Béla. A Vizimentő Egyesület tagjaival tatarozták a hajót, motor is került bele és a vízimentők iskolahajójaként szolgált, már Siroccóként.

Ezután a Közlekedési Múzeum védetté nyilvánította. Érdekesség, hogy Füredről a hajó faárbocát a vízen vontatva szállították Almádiba. 1986-ra ismét annyira leromlott a hajó állapota, hogy Almádiban sem tudták tovább fenntartani. Boros Béla is külföldre távozott, így nem tudott már foglakozni vele.

A Sirocco ismét a szövetséghez jutott. Jobb híján a kerítés mellé állították. Ekkor került a képbe Izsák Szabolcs, aki megkapta a hajót felújítás céljára. Még vízre tudta tenni a felújított Siroccót, de sajnos korai halála véget vetett a további munkának.

A 60%-ban elkészült vitorlásnak ismét nem volt gazdája. Végül egy háromtagú kuratórium alakult a Sirocco menedzselésére. Ők kérték föl Cittel Lajos hajóépítőt a munkálatok befejezésére, 1993-ban.

http://www.aquamagazin.hu/nk_kepek/sirocco_1_070224.jpgA cél a felújítás befejezése, majd önfenntartó üzemeltetése - mint bérhajó és mint a Balaton legnagyobb vitorlása -, a vitorlás sport népszerűsítése volt. A terv bevált, szájról szájra terjedt a hír.

Az amerikai nagykövettől kezdve számos híresség fordult meg a Siroccón. Szponzorok jöttek, a hajó fönntartotta nyolc éven keresztül magát. A Sirocco soha nem versenyzett. Ebben az időszakban állt először rajthoz. Hamar kiderült, hogy bizonyos szelekben a Balaton egyik leggyorsabb hajója lehet.

Manapság viszont annyira gyorsan fejlődik a vitorlássport, hogy abszolútban csak az első húsz hely körül esélyes. Osztályában viszont a topon maradt. Ekkor indult be a Nemere program, mikor is a teljes személyzet átszállt a másik 75-ösre és a Sirocco újra vészhelyzetbe került.

De ekkor újabb támogatók jöttek, akik rendelkeztek olyan erőforrásokkal, melyből ismét életre lehetett kelteni a hajót. A négyéves kihagyás után újra nagyfelújításon esett át a Sirocco. Cittel Lajos és szakemberei áldozatos munkája nyomán végre eredeti fényében tündökölhetett!


Műhelyfogások

http://www.aquamagazin.hu/nk_kepek/sirocco_7_070224.jpg A hajótest geometriáját különleges módon állították helyre. A teljesen lecsupaszított test gerincét és 500 mm osztású vas bordázatát a műhely födém szerkezetére függesztették és az eredeti rajzok alapján, lézeres mérésekkel állították be a helyes geometriát.

A tölgy – mint anyag, nem tűri az epoxi technikát. A tulajdonosok igényeinek megfelelően a teljes palánkozást mahagónira cserélték. Teakfa deck és felépítmény borítást kapott, belül cédrus és fenyő díszítő elemekkel. Karbon rig, modern verseny felszerelés és vitorlázat került a hajóra.

Cittel Lajos nevéhez fűződik a Nemere II. és a Sirocco nagyfelújítása. Egy hajóépítő karrierjét aligha lehetne fényesebb színben elképzelni! Nyáron pedig a Sirocco vezetése és versenyeztetése a feladata. Mondhatjuk: Cimbi egy boldog ember!


Technikai adatok

<table width="191"><tbody><tr><td width="107">Hajóhossz:</td><td width="72">
18,55 m
</td></tr><tr><td>Vízvonalhossz:</td><td>
12,00 m
</td></tr><tr><td>Szélesség:</td><td>
2,75 m
</td></tr><tr> <td>Össztömeg:</td><td>
9,30 t
</td></tr><tr><td>T&#245;kesúly:</td><td>
4,8 t
</td></tr><tr><td>Motor:</td><td>
30 LE
</td></tr><tr><td>Árboc:</td><td>
21,70 m
</td></tr><tr><td>Nagyvitorla:</td><td>
73 m2
</td></tr><tr><td>Genua:</td><td>
53 m2
</td></tr><tr><td>Fock I.:</td><td>
37 m2
</td></tr><tr><td>Fock II.:</td><td>
26 m2
</td></tr><tr><td>Spinakker I.:</td><td>
310 m2
</td></tr><tr><td>Spinakker II.:</td><td>
230 m2
</td></tr><tr><td>Spinakker III.:</td><td>
140 m2
</td></tr><tr><td>Blister:</td><td>
280 m

</td></tr></tbody></table>
http://www.aquamagazin.hu/pic_viewer.php?view=pics/pg/174/pic0.jpg

[Sch.E.]

Boat Show Budapest 2011. Hungexpo képekben

[Acapulco]

Sirocco a vízen Füred előtt.

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/fu7_SRRUXkg" allowfullscreen="" width="280" frameborder="0" height="240"></iframe>

[Acapulco]

A Lisa nem libera

A Lisa 1997-ben került vízre az olaszországi Garda tavon. Patucelli mester építette karbonból. 1981-ben ő készítette fából a Pleasure-t, 1992-ben már karbonból a Rafficát, 2000-ben a Principessát, hogy csak a legismertebb hajóit említsük.
A Lisa nem libera. A Gardán az osztályba nem sorolható hajókat előnyszám nélkül versenyeztetik. Technikai paraméterek alapján sorolják őket kategóriákba. Amikor a Lisa épült, a Crociera 0 osztály előírásait vették figyelembe, és annak a maximális lehetőségeit kihasználva tervezték meg. Akkoriban még nem engedték a karbonárbocot, kötelező volt a beépített motor, a négy fekhely és a kétsoros korlát. A trapézolás tiltott. Azóta már lehet karbonárboc, és a motor sem kötelező. Az alumínium árboc maradt, lecserélése nem volt indokolt. A liberák után a legjobb nem trapézos hajónak számított. Igazi ellenfele volt a Bravissima, ami kilenc és fél méteres. Talán jobb terv alapján készült, mint a Lisa. A Gardán biztosan. Sokkal jobban cirkál a nagy hullámokban.

A Kékszalagok mai rendjéről 2001 októberében döntött az MVSZ. Akkor határozták el, hogy minden évben rendeznek Kékszalagot, páros években engedve a trapézolást, páratlanokban nem. Ennek a szabályozásnak megfelelő hajót kerestünk 2002-ben. A Lisa éppen eladó volt.

A Lisa érdekessége az alacsony oldalmagassága, leeben könnyen szedi a vizet. Erre a tervező is gondolt, és oldalanként két-két ventilt szereltek a hajóba amelyek kiszívják a vizet. Ez a gép furcsa átmenet a jolle és a tőkesúlyos hajó között. A 810 kiló tömegű kiel érezhetően dolgozik, de a hajó képes felborulni, és a visszaállításhoz szükség van a legénység egy részének a súlyára is.

A hajó a Balatonon lényegesen jobb teljesítményre képes, mint a Gardán. Ennek alapvetően az az oka, hogy ha erős szél fúj, rendszerint keresztbe fúj a tavon, és nem alakulnak ki olyan magas hullámok, mint a Gardán. Minden szakaszon élmény a Lisával vitorlázni, de gennaker alatt bőszélben fantasztikus. Négyes-ötös szélben, teljes taklival, a kétszázötven négyzetméteres gennakerrel, sima vizen mértünk huszonhat csomós sebességet.

Litkey Farkas
Fotó: Szekeres László

[Sch.E.]

Badacsony

"Bő s népes volt a Badacsony
Az akkori szüretben:
Mozgott, hangzott az egész hegy
Fenn és alatt, kinn és benn. (...)
Durrogtanak a mozsarak,
Hogy a bércek ropogtak
Kongtak a még üres hordók,
Az ostorok pattogtak."
(Kisfaludy Sándor)

"Goethe nem látta Badacsonyt"

A fenti, Herczeg Ferenctől származó mondat arra a goethei kijelentésre utal, mely szerint a világ legszebb hegyfoka a Monte Pellegrino. Badacsony már szépségével rabul ejti az idelátogatót, akit aztán a kitűnő borok, a helyiek vendégszeretete és a számtalan irodalmi-történelmi emlék marasztal.
A Badacsonyt nevezik koporsóhegynek, de hasonlították már részeg szőlőpásztor gyűrött kalapjához is. Népszerűvé a nemesi szüretek majd Kisfaludy Sándor tették, aki Szegedy Rózához fűződő szerelmét és a táj iránti elragadtatottságát romantikus versekben énekelte meg. A korában ünnepelt poéta neve összeforrt Badacsonnyal, akárcsak a helyi szőlőművelés fejlesztésében élen járó Bogyai Lajosé vagy a híres festő Egry Józsefé.

A hegy nevét öt település viseli: Badacsonyörs, a hegy egészének és több közeli község közigazgatási központjaként működő Badacsonytomaj, az idegenforgalmi központ Badacsony, valamint Badacsonylábdi és Badacsonytördemic.


"Hol a regék dalnokának áll hajléka"

Bármerre indulunk is el Badacsonyban, valamilyen Kisfaludy-emlékkel mindenhol találkozunk. A Kisfaludy úton megyünk fel a hegyre, a Kisfaludy-forrás vizével olthatjuk szomjunkat, a Kisfaludy-ház és a Kisfaludy-kilátótorony erkélyéről gyönyörködhetünk a tóban. A XIX. században Badacsony valóságos irodalmi zarándokhellyé vált: a kultusz kialakulásában szerepet játszott a költő és Szegedy Róza Badacsonyban kibontakozó, regényes románca, amely a magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerelmesvers-ciklusának, a Himfy szerelmeinek ihletője lett.

A Kisfaludy-házat a költő házasságkötése után vásárolta meg s alakíttatta át. Feleségével többnyire itt töltötték a szüretet s fogadták vendégeiket, a kor ismert politikusait, művészeit, tudósait. A háztól alig néhány méterre álló Szegedy Róza-házat a Balaton-vidék legszebb présházának tarják. 1790-ben épült késő barokk ízlésben az itt korábban divatos nádtetővel, csúcsos oromfalakkal. A ma irodalmi múzeumként működő épület egykor szőlőművelés céljára, szüret idején pedig az uraság tartózkodására szolgált.

A Kisfaludy-ház mögött sétálva a Rózsa-kőhöz érkezhetünk. A kő egykor a hegy bazaltoldaláról gurult ide, és valószínűleg Kisfaludy Rózája után kapta nevét. A legenda szerint ha egy leány és egy legény kézen fogva, a Balatonnak háttal ráül, még abban az évben egymáséi lesznek.

A Rózsa-kő utáni hosszú lépcsősor a hegy bazaltrétegéhez vezet. A csonka bazaltkúp szabályos kört formázó felső platójának szélét mint megannyi oszlop, függőleges bazalttömbök támasztják.
Szerencsére a bazaltbányászat egy másik hegyre települt át, s a hegytetőt 1965-ben védetté nyilvánították.

[Sch.E.]

Tihany,Belső-tó

Tihany neve valószínűleg a Tihomir, Tichony személynevekből alakult ki. Ezek a nevek a Tich szóból képződtek, ami a szláv nyelvben csendeset jelent. Hasonlóan szláv eredetű a Balaton neve is, a Blato saratra - kis vizes terület - vezethető vissza. A félsziget a Balaton kialakulását előidéző tektonikai süllyedéssel egy időben, mintegy huszonötezer évvel ezelőtt keletkezett. A táj képét azonban évmilliókkal ezelőtt vulkanikus erők hozták létre. Erről két hatalmas kalderre tanúskodik. E kráterekben alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő, két lefolyástalan tó, a Belső- és a Külső-tó. Ritka állatok és növények élőhelye is a félsziget, amelyet - Magyarországon elsőként - 1952-ben tájvédelmi körzetté nyilvánítottak.

A Belső-tó a Balaton egyik gyöngyszemének, a Tihanyi félszigetnek a csodálatos környezetében, közvetlenül a település határában található. A Tihanyi Belső-tó medre vulkánikus utótevékenység során alakult ki.

A tó mintegy 28 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, azzal nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása. A szivárgó víz pl. 1930-ban földcsuszamlást okozott.

A korabeli fényképek és leírások szerint a húszas évek végén és a harmincas években a tó egészen másképp festett, mint napjainkban. A harmincas évek elején a 30 hektárnyi Belső-tavat vadakban dús nádasként jellemezték és "Kis Balatonnak" is nevezték.

A falu lakói a századelőn a sokkal távolabbi Balatonra jártak vízért, ugyanis részletes vegyelemzések nélkül is ismert volt, hogy a Belső-tó vize a magas alkalikus fémsótartalommal párosuló kellemetlen ízhatás miatt ivásra nem alkalmas.

A tó életében drámai változás történt a negyvenes években. Erre az időszakra tehető a tómedret borító összefüggő nádas állomány kipusztulása, a tó mai képének, megjelenésének kialakulása. A folyamat sajnos nem dokumentált, okai sem ismertek, de viszonylag gyorsan zajlott le 1940 és 1950 között.

Az ötvenes években a tó már nyílt víztükrű, szélén keskeny nádas sávval, gazdag madárvilággal. A hetvenes években ez a nádas sáv is megfogyatkozott az amúr betelepítése miatt, napjainkra azonban szerencsére regenerálódott.

[Sch.E.]

Tihanyi Bencés Apátság

Amikor a Szent István elleni összeesküvés miatt a király unkaöccsét, Vazult 1037-ben megvakíttatták, három fia - András, Béla, Levente - a megtorlás elől Csehországon keresztül Lengyelországba, majd Kijevbe menekült. Ott keresztelkedett meg András bizánci szertartás szerint, majd Bölcs Jaroszlav fejedelem lányát vette feleségül. 1046-ban az Oroszországban élő fejedelmeket visszahívták, s Andrást Székesfehérvárott megkoronázták. I. András több sikeres hadjáratot vezetett III. Henrik német-római császár ellen, és a győzelmek emlékére, valamint családi sírhelye építése céljából kezdték el Tihanyban a templom építését. Az építkezés 1055-ben fejeződött be, ekkor készült el az alapítólevél is, amely a legrégebbi, eredetiben megmaradt magyarországi oklevél. Az alapítólevélben található a legelső írott magyar mondatrész: "Feheruuaru rea meneh hodu utu rea", azaz Fehérvárra menő hadi útra. A templomot Szűz Mária és Szent Ányos tiszteletére építették, s oda bencés szerzeteseket telepítettek.

A király kriptája eredeti formájában fennmaradt. Az 1889-es restauráláskor a kriptában lévő sírokat feltárták, s egyikről megállapították, hogy az I. András csontjait tartalmazza. Valószínűleg itt van eltemetve I. András egyik fia, Dávid herceg is.

Amíg a török elleni háború folyt, Tihanynak csak címzetes apátjai voltak, a valódi hatalmat a várkapitányok gyakorolták. Ez időben maga a templom olyan állapotba került, hogy csak komolyabb munkálatok után lehetett ismét használatba venni. Többszöri újjáépítés és tűzvészkár után, Lécs Ágoston apát ideje alatt, 1754-re készült el teljesen a barokk stílusban épített templom. Belső berendezését Stuhlhof Sebestyén, Ausztriából származó mester készítette 1754- 1779 között. A "konvent asztalosa" huszonöt évig élt és dolgozott a szerzetesek között, és itt is halt meg 56 éves korában. Ingyen végezte munkáját. Ô készítette az oltárokat, a szószéket, az orgonaszekrényt, a karzatrácsot, az oratórium stallumait és a sekrestye bútorait. A mennyezeten lévő freskók Ambrogio Dornetti olasz festő munkái 1786-ból. Egy évszázad múltán, 1889-ben vált szükségessé az épület felújítása. Ekkor készítették el a ma is látható mennyezetképeket. A szentély lépcsője feletti freskót Lotz Károly festette, Deák-Éber Lajos a főoltár feletti freskót, Székely Bertalan pedig a négy evangélistát a szentély boltozatára.

[Sch.E.]

Tihanyban a vízhordás ősidők óta a nők feladata volt. Földtani okok miatt nem lehetett kutat ásni, így a Balatonból kellett a vizet kemény munkával a hegyre fölvinni. Ezért aztán a környékbeli falvakból nem is szívesen mentek férjhez a fiatal lányok Tihanyba. A monostor szamárháton vagy szamaras kordékkal szállította a vizeshordókat Aszófőről, ahol jó forrásvíz volt.

Volt egy szélkerékkel hajtott szivattyújuk is, amely a mai biológiai kutatóintézet helyén állt. A szélkerék alkalmazása Bresztyenszky Béla apát ötlete volt. Ô kérte el 1841-ben a nála vendégeskedő göttweigi rendtársaitól egy négylapátos szélmotor tervrajzát, amelyet ott már sikerrel alkalmaztak. A víz hiányán az 1925-ben megépített vízvezeték segített. A hajóállomás mellé telepített tihanyi vízmű két fúrt kútja szolgáltatta a vizet. Ez aztán gyorsította a betelepülést is a faluba.

[Sch.E.]

Raffica

Raffica (libera típusú) hajó magassága állványzattal: 26,3 m hosszúsága: 16,4 m szélessége: 7,2 m >> hozzávet&#245;legesen egy átlagosnál nagyobb templomtorony mérete.
A Raffica csapat tagjai összesen 41 bajnoki címmel rendelkeznek. A hajó kormányosa Király Zsolt.

A hajót Bruce Farr tervezte a Libera hajóosztály osztályelőírásainak megfelelően. Bruce Farr jelenleg a világ leghíresebb legrangosabb hajóversenyére, az America's Cup -ra tervezi a hajókat. Az America's Cup-ról annyit érdemes elmondani a laikusok számára, hogy a vitorlázásban a Forma1 nek az Ameraca's Cup számít, ezen a versenyen egy vitorláscsapat versenyzési költségvetése több mint az ötszöröse egy Forma1 csapat költségvetésének, itt egy tervezést több éves modellezés és kísérletezés előzi meg, a Raffica libera is egy ilyen kisérlet és tervezés gyümölcse.

A tervek és a vízvonal modellezés alapján Raffica Libera hajót Giancarlo Patucelli hajóépítő mester építette meg Olaszországban. A hajót építését követően évekig optimalizálták, mig elérte a jelenlegi formáját és felszereltségét. Az elmúlt években megfelelően képzett csapat hiányában a hajó nem volt használatban, ezért a német tulajdonos eladta a Raffica Libera hajót a Magyar, kizárólag magánemberek csoportját alkotó, Libera versenyzőkből álló Magyar Raffica Tulajdonosi Közösségnek. A hajó utolsó jelentős versenye a 2004-es Rund um volt a Bodensee-n, ekkor a jelenlegi Világkupa győztes Princhipessa hajót a Raffica több mint 1 óra előnnyel előzte meg! A Raffica hajó magyar vonatkozású birtoklása jelentős fegyver a vitorlázás élsportjában.

A Libera hajóosztály jellemzője a rendkívüli gyorsaság (25-30 csomó), mely a hajó speciális felépítésének köszönhető. Rohanógépeknek, vízitaxinak nevezték el épp emiatt. A kiülőkereten történő trapézolás tartja a hajó súlypontját egyensúlyban. A Kékszalagon való részvételükre külön szabályozás jött létre, 2 évente indulhatnak.


<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/d4Pz0sQqPQo" allowfullscreen="" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe>

[Sch.E.]

Barátlakások, Tihany egyik nevezetessége

A mai apátság helyén állt a 18. századig a törökök által soha el nem foglalt Tihany végvára is. Ma már nyoma sincs A hajdan teljesen nádfedeles halásztelepülés több régi háza skanzenként működik, megőrizve a 19. századi Balaton-felvidéki népi építészeti formákat.

http://www.bfnp.hu/ma_files/Tihany_baratlakasok_also_csoport_Vers_Jozsef.jpg

Fotó:Vers József

Az Óvár hegyének Balaton felőli meredek tufaszikláiban láthatjuk ma is a középkori eredetű Barátlakásokat. Az omladozó és balesetveszélyes hajdani remetelakokat 1993-ban a természetvédelem helyreállíttatta. Itt éltek a 11-12. században a valószínűleg Kijev környékéről idehozott keleti rítusú szerzetesek, egymás mellé vájt cellákból álló "lavrá"-jukban, amely az oklevelek szerint a Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte.

[Sch.E.]

Balatonfüred, Vaszary villa

A Vaszary villa építésének munkálatai 1891 őszén, Vaszary Kolos főapátsága idején kezdődtek meg. A pannonhalmi levéltár két historizáló stílusú, neobarokk villatervet őriz. Egyikük egy reprezentatív, tornyos változatot, míg a másik visszafogottabb megoldást mutat. A megvalósult épület a toronnyal készült terv egyszer&#251;sített változata.




Az épület 1892 nyarára lakhatóvá vált. A villa a Balaton felé kétszintes, háromszakaszos loggiával nyitott, délkeleti sarkát torony hangsúlyozza, keleti oldalához lábakon álló fa- és vasszerkezetű terasz csatlakozott. A villához angolkert-jelleg&#251; díszkertet terveztek.

Az 1920-as évek végére elkészült a villától délnyugatra, a hozzá csatlakozó, három szintes, historizáló stílusú szárny.
Sajnálatos módon egy időre az ingatlan az orosz hadsereg tulajdonába került, melynek lenyomatát jelzi az 1960-as években egy vasbeton szerkezetű, három emeletes, téglány alaprajzú toldalék épület.

Az együttes és parkja 2004 óta műemléki védettséget élvez. A hányattatott sorsú épület a 2010-re megvalósult restaurálással és a legutóbbi toldalék elbontásával ismét Balatonfüred egyik legrangosabb és legjelentősebb épülete lett.

Forrás: Gebauer Imola (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)

Cím: 8230. Balatonfüred, Honvéd utca 2-4.

[Sch.E.]

<dd>
TÚRA A SZENT GYÖRGY-HEGYEN (BALATON-FELVIDÉK)



A 415 méter magas Szent György-hegy a Badacsony mellett a Balaton-felvidék másik legjelentősebb tanúhegye. Hasonlóan fordított teknőforma az oldalnézete, vulkanikus a talaja. Oldalát szőlők, pincék, bazaltoszlopok tarkítják. De a Badacsonyhoz képest sokkal kevésbé populáris és elüzletiesedett; a vidék kicsit vadabb, szögletesebb, a turistautak keskenyek, olykor csak egyszemélyesek. Mindenfelé geológiai látványosságokban gyönyörködhetünk és a hegy tetejéről, oldaláról csodás a kilátás a Tapolcai medencére, a Balatonra, a környező hegyekre.
A híres bazaltorgonák mellett haladó, csaknem 4 km hosszú tanösvény a hegy földtörténetével ismerteti meg az érdeklődőket.
A 415 m magas csúcson lévő tájékoztató tábla segít beazonosítani az innen látható Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék tanúhegyeit. A másfél óra alatt bejárható körúton megismerhető a terület védett állatvilága is.

A hegytetőre feljutni több felől lehetséges:
1.) a hegy nyugati oldalán, a Tapolcát és Szigligetet összekötő útról, Raposkával szemben a zöld jelzésű turistaúton fel a hegyre. A régi raposkai kőbányánál egy parkolóban lehet hagyni az autót és innen gyalog folytatni az utat. Hossza 1,9 km fel a hegytetőig és ezalatt összesen 159 m-t emelkedik.
2.) a hegy déli oldalán, Hegymagas felől, ahol a Lengyel kápolnánál lehet leparkolni és onnan a sárga turista jelzésen tovább haladni felfelé, majd a kék jelzésre áttérni.
3.) a hegy keleti oldaláról, Kisapáti felől Kisapáti közponjából a zöld jelzésen megyünk a kulcsosházig, onnan a KÉK jelzésen fölfelé a bazaltorgonák és sziklák között. (ez utóbbi útvonalat Bartos Zsuzsi tagtársunk írta le).
4.) Tapolca felől két út is van, a piros jelzés és a kék jelzésű </dd><dd>

</dd>
Forrás: Balogh Zsuzsa

[Acapulco]

Manöken

Manöken. Így hívják a legújabb 30-ast. Illik rá a név. Gyönyörű. Szebb mint felmenői. Még a származását is meghazudtolóan kecses, elegáns. A hajó közeli rokona az eddig megépült műanyag hajóknak. Az anyagválasztást jelen esetben nem gazdasági szempontok befolyásolták, hanem a praktikum. A hajó héjat a Style Jacht készítette, míg a felépítmény és a berendezés Cittel Lajos munkája. A rudazat a Pauger műhelyben készült. Az eredmény lenyűgöző.

Forrás: Hajó Magazin, Litkey Farkas
Fotó: Szekeres László

[Sch.E.]

Időjárás jelentés a Balatonról képekben 2011.03.12.
Még akad egy kis jég, de ragyogó derűs napsütéses idő volt.

[Sch.E.]

IFY KÁPOLNA, Balaton-felvidék, Hegymagas, Szent György-hegy déli oldala


Aki még látni szeretné ezt a haldoklásában is megkapó helyet, igyekeznie kell, mert hamarosan az enyészeté lesz. Az épület főfalán hatalmas hosszanti repedés van, a tető több helyen leomlott vagy beszakadt, az ablakok mind kitörve, így a szél és a eső akadálytalanul jut be a helyiségekbe, tovább folytatva az idő és a törődéshiány rombolását.

Egy fiatal pár 2010 augusztusában 1 hetet töltött azzal, hogy kitakarította a kápolna legnagyobb helyiségét és az ott talált tárgyakból egy kis múzeumot alakított ki. Erről egy otthagyott napló bejegyzése tanúskodott.

A romos épület pusztulásában is gyönyörű, és felejthetetlen élményt ad, különösen azzal a tudattal, hogy 5-10 év múlva már biztosan semmi sem lesz látható belőle.

Megközelítés (csak saját felelősségre!):

Hegymagas felől, a Szent György-hegy oldalában, a Lengyel-kápolna mellett tovább a szőlők között a földúton, majd a kápolna tövében fel az ösvényen, s a kőkeresztnél balra a kapu. A kapu le van lakatolva, de mellette a kerítésen be lehet bújni.

A kápolnát Ify Lajos, első fonyódi plébános építette a II. világháború után, mikor is az eltávolítása helyett inkább önkéntes száműzetésbe vonult a saját birtokán. Nevéhez fűződik a fonyódi plébánia megalapítása, a templom bővítése, harangokkal és orgonával való ellátása, valamint az egyházi kerületen belül további öt kápolna építése. Mestere volt az orgonák és a harmóniumok építésének és karbantartásának. Az önként vállalt remetesége helyszínén is volt egy harmónium gyűjteménye, mely teljes egészében az enyészeté a kápolnával együtt, ahol remeteként a híveket és zarándokokat is szívesen látta. Fogadóképességét mindig egy zászló felhúzásával jelezte egy magas póznára. Másik szenvedélyének, az óragyűjtésnek már sajnos nyoma sincs, pedig egy másik szobája az órákkal volt tele az Ify-kápolnában. Hosszú szenvedés után itt hunyt el 1967-ben, s végső kívánságának megfelelően itt is temették el. Sírja a kápolna feletti bozótosban rejtőzik. Az egész területen a vandalizmus és a pusztulás nyomai láthatók, s nem méltó veszni hagyni egy ilyen emléket!

[Sch.E.]

JÓZSEF ATTILA EMLÉKMÚZEUM BALATONSZÁRSZÓ

Balatonszárszó neve összefonódik József Attila tragikus halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltűnök hirtelen…; Karóval jöttél…; Ime, hát megleltem hazámat…).


December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), akik megpróbálták felvidítani a költőt. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A költőt a szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapestiKerepesi temetőben került örök nyugalomra.

Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bővítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költő születésnapján, 1997.április 11-én egy teljesen új, a helyhez jobban illeszkedő kiállítást avattak fel.



A költő halálának 25. évfordulóján az emlékmúzeum bejáratánál elhelyezett tábla művészi hitvallásának summázása:


"Te jól tudod, a költő sose lódít;
Az igazat mondd, ne csak a valódit."

[Sch.E.]

A Csobánc a Balaton-felvidéki tanúhegy-trilógia utolsó eleme.Tanúhegy-trilógia: Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc. A Csobánc a legkisebb közülük, de csupasz lapos teteje lévén erről a legszebb a kilátás. A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté.

Csobánc vára

A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták. A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra. A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.

Túra a hegytetőre

A hegy megközelíthető Gyulakeszi irányából, a zöld jelzésen. Parkolni a még sík területen lehet. Gyulakeszi közepén, a templomnál kell elfordulni a hegy irányába. A hegy lábánál van egy ingyenes parkoló. Innen eleinte aszfaltozott majd vízmosásos földút és kavicsos út vezet fel a tetőre. (Bringával is fel lehet menni.) Leírhatatlanul szép látvány tárul a szemünk elé fentről és zavartalan a kilátás körben, minden irányba. Fák, bokrok nem akadályozzák a kitekintést. Mint a Húsvét-szigeteki szobrok, úgy állnak a fűben a vár romjai. Egy pihenőpad található a hegy tetején, kilátással a földkerekség számomra legszebb tájára.:):):)

A vár története

A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni.

[Sch.E.]

Eltűnt a hó, így élni jó, a fáradt tél már messze jár...2011. március 13. Néhány bátor túrista biciklire pattant, itt-ott kertészkedtek. Eltűntek a jégtáblák!!! Hurrrá! Március idusára megérkezett a tavasz!

[Sch.E.]

Minimál stílusban épült nyaralók Balatonszéplakon. Nagyon kellemes a letisztult formákban gyönyörködni kerékpározás közben.

[Sch.E.]

Salföld - Pálos kolostorromA XIV-XV. században, gótikus stílusban épült a pálos kolostor és templom. Mivel háborúk nem érintették a területet, a kolostor meglehetősen épen őrzi egykori formáját. A templom falai a tetővonalig megmaradtak; gótikus ablakait ezért ma is meg lehet csodálni.

A kolostort először 1263-ban említi oklevél, az 1520-as jegyzékben nem szerepel. Valószínűleg korábban kellett a rablók miatt elhagyniuk a szerzeteseknek.
Csak földúton lehet megközelíteni. Szabadon látogatható.

A romokat már a XIX. század második felében többször említik, alaprajzát Békefi Remig tette közzé, aki után még sokan beszélnek ezekről a romokról. A keletelt kolostortemplom a nyolcszög három oldalával záródik, szentélye egyforma széles a hajóéval, és gótikus diadalív választja el tőle. A déli falon három csúcsíves ablaknyílás látható. A templomtól északra helyezkednek el az egykori kolostor romjai; kerengővel közrefogott udvar mentén épült fel. Az udvar közepén ciszterna van.

Megközelítése:
Ábrahámhegyről Salföld irányába, a piros jelzést követve.

<table style="width: 435px; height: 329px;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td valign="top" width="48%">Pálos szerzetesrend

Az egyetlen magyarországi eredetű katolikus szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított 1246-ban a tatárjárás után. Nevüket védőszentjükről, Thébai Szent Pál remete után nyerték.
Már a tatárjárás előtt is voltak remeteközösségek az országban (pl. patacsi remeték Pécs mellett), a tatárjárás után azonban számuk megnőtt. A szétszórtan élő remetéket tömörítette egységes rendbe Özséb, aki maga is hosszabb ideig remeteéletet élt. A rendet IV. Orbán pápa erősítette meg 1265-ben, 1308-ban Augustinus szabályait tették magukévá. Kolostoraikat szívesen építették erdők és hegyek közé (Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Márianosztra stb.). A rend Magyarországon kívül főleg Lengyelországban terjedt el. II. József a rendet feloszlatta, vagyonát elkobozta. 1934-ben a hercegprímás ismét telepített az országba pálos rendet, akik 1949-ig működtek. A rend tagja volt Fráter György, Virág Benedek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc.

</td></tr></tbody></table>

[Sch.E.]

Szentbékkállai kőtenger

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze.

Megközelítése, fekvése

A Szentbékkállai Kőtengert a Káli-medence északi részén, Mindszentkálla és Szentbékkálla között találjuk. Megközelíthető a két település közötti műútról észak felé kanyarodó kék turistajelzést követve, vagy Szentbékkálla településéről szintén ezt a jelzést követve nyugat felé.
A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnyagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított.
Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is.
A Szentbékkálla határában álló kőhát szinte még érintetlen, ez a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke.

[Sch.E.]

Vitorlázás, mint olimpiai sportág

Eredete
A szállítóhajók felgyorsítására már az ókori egyiptomiak kitalálták a vitorlát a Kr. e. 4. században – a megoldást aztán a rómaiak, görögök, kínaiak tovább tökéletesítették. Itt nem voltak kimaradások: minthogy a tenger állandó csatazajtól volt hangos, mindig újabb és újabb találmányok segítették a vitorlázás fejlődését, spanyolok, portugálok, olaszok, britek, hollandok jóvoltából (a modernkor vitorlásainál is ügydöntő jelentőséggel bírnak a technikai újdonságok).
Versenyszerűen II. Károly király korszakában bontottak vitorlát hajókon: mégiscsak jobb volt így vetélkedni York hercegével, mint a csatamezőn – ne feledjük, néhány évvel korábban, a forradalom és polgárháború idején az angol főurak egymást akasztgatták szakmányban. Károly hollandiai száműzetése idején szeretett bele a vitorlázásba: a „yachting”-nak is hívott sportág minden bizonnyal a holland „jaght” szónak köszönheti nevét, ami az egyik könnyű, gyors hadihajót takarta.
Két évszázaddal később már nemzetközi viadalt rögzített a krónika: a New York Yacht Club több tagja egy 30 méteres schoonert épített, amelynek az America nevet adta, átzúdult vele az óceánon, hogy részt vegyen a Hundred Guineas Cup nevű versenyen – ennek során egy kört kellett megtenni a brit és az ír sziget között elhelyezkedő Wight-sziget körül. Az America győzött, a legénység magával vitte a serleget, amelyet átkereszteltek America Cupra – azóta az ezért folyó verseny a leghíresebb valamennyi közül. (A kupa egyébként egészen 1983-ig az amerikai indulók kezében maradt, ekkor döntötte meg uralmukat egy ausztrál óriásyacht.)


Olimpiai múlt
Először 1900-ban dagadtak vitorlák az olimpián – igaz, a yacht-kategória kapcsán mindjárt felvethetünk néhány kérdőjelet. Először is, az amatörizmusra oly érzékeny olimpiai mozgalomban legalábbis fura, hogy a győztesek pénzdíjat kaptak a játékokon elért helyezésért. Meg aztán a nyílt kategóriában hendikepes viadalt tartottak, azaz a hajó súlyától függően plusz perceket adtak az eredményhez tonnánként – márpedig az olimpiai szabályok nem tolerálják a hendikepes versengést; így aztán a sporttörténészek többsége az 1900-as viadalt nem tekinti a játékok részének.
Ez esetben az igazi rajt 1908-ra tehető, arra azonban nem vállalkoznánk, hogy végigtekintsük a hajóosztályok kavalkádját: bár a vitorlázás ettől fogva folyamatosan szerepelt a programban, szinte egyetlen olimpia sem akadt, amelyiken ugyanazok a hajóosztályok sorakoztak fel, mint a megelőző alkalommal. Az egyes típusok aszerint váltakoznak, hogy éppenséggel melyik került hullámhegyre, illetve hullámvölgybe a népszerűség tekintetében – a tendencia azonban folyamatosnak tetszik, azaz: egyre kisebb hajók, egyre kisebb legénységgel. Míg a régi szép időkben 10-12 ember húzta a köteleket a fedélzeten, a sydneyi olimpián már csak egy háromfős csapatot felvonultató osztály maradt (a solingosoké – ők ezzel búcsúztak is a játékoktól), ugyanakkor hat olyan akadt, amelyben egyetlen ember irányította a vitorlást.


Verseny, szabályok
Az olimpiákon jelenleg 11 hajóosztályban rendeznek versenyeket – igaz, ebbe beletartoznak a szörfösök is, akiket külön, alább tárgyalunk.
A vitorlás hajóknál az az elv, hogy mindkét nemnek legyen egy-egy hajóosztálya egyfős és kétfős legénységekkel, további egy két- vagy háromfős hajó, és e három műfajban egy-egy nyílt kategória, amelyben férfiak és nők vegyesen, egymás mellett és ellen versenghetnek.
Férfiak.
-Finn dingi . Az urak klasszikus, egyfős vitorlása, 1952 óta szerepel az olimpiai programban, hossza 4.5 méter, 10 négyzetméteres vitorlájának mozgatásához igen jó erőnlét kell, azaz megtermett uraknak való, akiknek súlya 70-100 kiló között mozog. Aki itt győzni akar, annak egyszerre kell kiváló fizikummal, remek taktikai érzékkel és elsőrangú vitorlázó-technikával bírnia.
-470-es . Elsősorban a könnyebb testsúlyú vitorlázók számára ideális: ez a leginkább elterjedt, legnépszerűbb páros hajóosztály, minthogy a hajókat relatíve könnyű kezelni.
-Csillaghajó (Star) : a legrégebbi, ma is versengő olimpiai hajóosztály. Az első hajót 1911-ben bocsátották vízre, 1932 óta szerepel a programban, s bár Atlanta után ki akarták rakni, végül a NOB közbenjárására megmenekült a Star. Szintén kétfős legénység dolgozik a fedélzetén, a kormányos 70-100 kiló, a mancsaftnak viszont mázsa fölött kell nyomnia a mérlegen – a 6.5 méteres hajóhossz és 22 négyzetméteres vitorlafelülethez kell is az ellensúly nagyobb oldalszélben.
Nők.
-Laser Radial : az Európát felváltó új hajóosztály a fiatal egyéni vitorlázók kedvelt „iskolája” a gyorsabb osztályokba lépés előtt – egyszersmind a hölgyek új hajóosztálya a 2008-as olimpiára. A vitorlája 19 százalékkal kisebb, mint a Laser hajóosztályé, azaz könnyebb bírni vele – a versenyző ideális súlyának 60 és 75 kiló közé „illik” esnie.
-470-es . Akárcsak a férfiaknál, a hölgyeknél is a 470-esekben lehet párban megvívni a többiekkel.
Yngling. Az Athénben bemutatkozott új, háromfős legénységet felvonultató hajó megtervezésekor a Solingot vették mintának, ugyanakkor az új „bárka” sokkal fordulékonyabb, mint az előd, még ha nem is tud akkora sebességre felgyorsulni.

Nyílt kategóriák.

Laser . Az egyik legnépszerűbb egyeshajó, általában ez vonzza a legnagyobb mezőnyt a játékokon. 4.2 méter hosszú, vitorlafelülete 7 négyzetméter.
49-es. Az átlagosnál valamivel könnyebb súlyú kormányost és mancsaftot igénylő hajó (mindkettő a 63-75 kilós sávba tartozzék), amely rendkívül gyors, akár 25 csomóval is haladhat. Igen szigorúan szabályozzák a hajó és a vitorla alakját, anyagát, így az uniformizált mezőnyben valóban a vitorlástudás és nem a technika dönt elsősorban.

Tornádó

Az egyetlen katamarán (kéttestű) hajótípus – kialakításának köszönhetően persze a leggyorsabb valamennyi olimpiai hajó között. A fedélzetén ketten küzdenek az elemekkel: nagy szélben óriási erőfeszítést igényel a hajó kordában tartása, különösen, hogy 2002 óta egy plusz orrvitorla (spinakker) és egy plusztrapéz felszerelését engedélyezte a nemzetközi szövetség.


Meg kell még emlékeznünk a versenyek rendjéről is:

Eszerint valamennyi hajóosztályban 11 futamot rendeznek (remélhetőleg a szélviszonyok ezt lehetővé teszik), kivéve a 49-eseket, amelyeknél 16-ot. A versenyeken az elért helyezés alapján pontokat kapnak a vitorlázók: mindenki annyit, ahányadik helyen végez – akinek a végén a legkevesebb pontja van, az nyeri az aranyérmet. A 49-es osztály itt is kivétel: a régi, bónuszpontos rendszer szerint osztják a pontokat (amint az összes másik osztályban 1968 és 1992 között), amely az első hét helyezettet külön díjazza teljesítményéért. Eszerint az élboly a következő pontszámokat kapja: első 0; második 3; harmadik 5.7; negyedik 8; ötödik 10; hatodik 11.7; hetedik 13, minden további helyezésenként plusz 1 pontot kap.
Ha 10 vagy 11 futamot sikerül befejezni, a két legrosszabb eredmény kiesik – ha 9 vagy annál kevesebb futamot rendeztek meg, akkor csak a legrosszabb.


Szörf, mint olimpiai sportág

Eredete
A szörfdeszka és vitorla keresztezéséből született „windsurfing”, más néven „sailboarding” két amerikai fiatalember, Hoyle Schweitzer és James Drake édesgyermeke – ők gondolták azt, hogy a hullámlovasok sporteszközét meg lehetne fejelni egy vitorlával. Az 1968-as idea a nyolcvanas években vált igazán életképessé, amikor megjelentek a rövidebb, sokkal jobban kezelhető felszerelések – ettől kezdve lett igazán népszerű világszerte, ma már több mint 15 millióan hódolnak e szenvedélynek.


Olimpiai múltja
Hol másutt, mint a szörfösök paradicsomában debütált az ötkarikás játékokon: az 1984-es Los Angeles-i olimpián vághattak először neki az óceánnak a versenyzők – nyolc évvel később a hölgyek is bekapcsolódhattak. Rendre egy hajóosztály szerepel a műsoron, az azonban leginkább a sportszergyártók akaratán múlik, éppenséggel melyik a kiválasztott. Los Angelesben a Windglider, Szöulban és Barcelonában a Lechner Division II, Atlantában, Sydneyben és Athénben a Mistral volt a győztes, Pekingre viszont új termékkel rukkolnak elő: a NeilPryde RS:X fantázianevet viselő deszka egyetlen korábbira sem hasonlít, így mindenkinek újra kell tanulnia a kezelését.


Verseny, szabályok
Férfiak és nők külön versengenek, azonos típusú deszkán – a versenyeken a helyezéseket ugyanazon az alapon döntik el, mint a vitorlázóknál.

[Sch.E.]

Finn-dingi, olimpiai hajóosztály

A Finn-dingi egyszemélyes férfi olimpiai hajóoszály nevének „Finn” jelzője arra utal, hogy a hajót az 1952-es Helsinki Olimpia szervezői terveztették és vették fel az Olimpia műsorára. A „dingi” toldat jelentése: hajó. A Nemzetközi Finn-dingi Osztályszövetség közel 55 tagországot számol és a világ minden kontinensén jelen van. A szövetség elnöke a magyar olimpikon, Hajdú Balázs.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Finn_dinghy.svg/108px-Finn_dinghy.svg.png Klasszikus szimboluma:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/72/Finn_black.svg/80px-Finn_black.svg.png

A Finn-dingi ma az egyik legkomolyabb technológiával gyártott olimpiai hajóosztály. A hajó árboca karbonszálból, különleges vákum technológiával készül, míg a vitorla fóliarétegek közé ágyazott kevlár és karbon szálakból áll össze. Egy versenykészre szerelt hajó ára eléri a 15.000 EUR-t, de a sok pénz önmagában nem elég. Kifinomult technikai és taktikai tudással lehet csupán igazán gyorssá tenni a hajót. Ezért a Finn-dingi nem csak a fiatalok eszköze a vizes, sportos, testközeli vitorlás élmény megélésére, hanem a kellően edzett idősebb, de elméleti tudásban érettebb és tapasztaltabb versenyzők játékszere is. A Sydney Olimpián ezüstérmes Luca Devoti például 37 évesen állhatott dobogóra a Sydney Operaház lépcsőin.

A Finn Dingi magyar olimpikonjai: Fináczy György Tokió és München, Haán András Montreál, Ruják István Moszkva, Székely Antal Szöul, Szilvássy Attila Barcelona és Litkey Farkas Atlanta Finn-dingis olimpikonja.

[Sch.E.]

Finn-dingi verseny, és promóciós videó

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/xGscya_LorE" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe> <iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/nADjGogcJnM" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe>

[Sch.E.]

Csáki-Maronyák Éva, Tihany festője


http://www.hegyvidekujsag.eu/site/upload/2008/04/micsoda_csalad_2.jpg
Csáki-Maronyák Éva: Hárman a vizen

[Acapulco]

Keszthely

Keszthelyen mától közlekedési változásokra, útlezárásokra kell számítani, ami a szezonban is tart majd. Megkezdődik ugyanis a belváros felújítása, így a Fő teret egyelőre részlegesen, júliustól teljesen lezárják az autósforgalom elől.

[Acapulco]

Keszthely anno képekben

[Sch.E.]

A 420-as és a 470-es dingi

A nevüket méretükről kapták a hajók, éppen 4,20 illetve 4,70 m a hosszuk. Tervezőjük a francia Christian Maury. Klasszikus olimpiai versenyhajóosztály a 420-as, mely könnyen kezelhető.

A 420 (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-420.html)-ast a hetvenes évek elején hozták be Magyarországra, elsőként a VVSI-be.
Kezdetben itthon nagy újdonságnak számított a Kalóz (http://www.vitorlazas.hu/kaloz.html)Cadet (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-cadet.html) mellett. Ezekhez képest valóságos rohanógép volt a műanyag testű, trapéz (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-szotar-trapez.html)os 420 (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-420.html)-as.
Ma is az egyik legsikeresebb utánpótlás nevelő hajóosztály, az ISAF ifjúsági világbajnokságon is küzdenek a fiatalok ilyen hajókkal.
Magyarországon a nyolcvanas évek elején ívelt fel a 420 (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-420.html) karrierje. Ez akkor még csak létszám növekedés volt, a hajók többsége rossz minőségű lengyel és magyar utánzat volt. Ma már természetesen korszerű versenygépekkel indulnak a fiatalok és egy dolog nem változott: a 420 (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-420.html) kiváló nevelő hajó a komolyabb versenyhajók előtt.

420 (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-420.html) vitorlás hajó leírása

Eredetileg a huszast úgy tervezték, hogy az árboc (http://www.vitorlazas.hu/arboc.html)ot előrébb lehessen hozni, és egy vitorlával, egyszemélyes üzemmódban is lehessen vele vitorlázni.
Ez azonban a versenysportban nem állta volna meg a helyét, ezért maradt a két személy, három vitorla, egy trapéz (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-szotar-trapez.html). A 420 (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-420.html) is fontos fejlesztéseken ment keresztül az évek során. Ilyen pl a szendvics szerkezetű dekk (http://www.vitorlazas.hu/dekk.html) és a hajó megerősítése, hogy jobban bírja az árboc (http://www.vitorlazas.hu/arboc.html) merevítők óriási terhelését. Ezzel növelték a hajók élettartamát is.

A videón a 2004-es atheni EB-n résztvevő horvát csapat látható.

2009-ben Balatonfüreden került sor az EB megrendezésére. Az utóbbi időben a Tihanyi Hajós Egylet versenyzői uralják a válogatott keret tagjainak sorát. Jelentősebb eredményeink: Grams Dominik és Doubravszky Bálint a 6., Gráfel Vince – Weidinger György a 8., Péch Fanni és Héjj Eszter a 10., míg Földesi Péter - Borsos Dániel 12.,kettős nevéhez köthetők. (képek)

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/nDToL593cmU" allowfullscreen="" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe> http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d0/420_black.svg/80px-420_black.svg.png

[Sch.E.]

Vitorlázás egy Belugával, Balaton 1971

Ma már nem szabad menet közben fürdeni, csak lehorgonyozva.
Igaz, ezt a szabályt senki nem tartja be, de a vizirendőrök büntethetnek érte.
Éppen ezért fél szemmel mindig azt kell figyelni, van e a láthatáron motoros rendőrhajó.

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/EDt1xArQ_2Q" allowfullscreen="" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe>

[Sch.E.]

Lóczy Barlang Balatonfüred

Balatonfüred határában a Tamás-hegy alján az idegenforgalom számára villanyvilágítással, jó utakkal ellátott barlangra nem az óriás méretek vagy a dús cseppkőképződmények a jellemzőek, hanem az évmilliókkal ezelőtt leülepedett mészkő rétegződése és az üreg keletkezésére utaló formák.
A barlang kialakulásában feltehetően az alulról feltörő melegvizeknek lehetett döntő szerepük. Oldási képességüket fokozta a föld mélyéből utóvulkáni hatásként feltörő gázok nagy szénsavtartalma, amit valószínűsítenek a Balatonfüred környékén mai napig is fakadó savanyúvizek. A barlangot id. Lóczy Lajosról a nagy balaton-kutatóról nevezték el, aki a hazai barlangkutatásnak is lelkes támogatója volt.


A túra a bejáratnál Lóczy Lajos emlékére elhelyezett márványtáblától indul. Néhány lépcsőfokon lesétálva a 8 m hosszú Belépő-terembe jutunk, amelynek mennyezetét egy sima mészkőlap képezi. A Belső-kapun keresztül a kissé magasabban fekvő Alsó-terembe érkezünk melynek legszembetűnőbb jellegzetessége a jól látható kőzet ferde, vékonyréteges, gyűrt szerkezete. Déli részén érdekes oldásformákat figyelhetünk meg.

Az Alsó-teremből néhány lépcsőn jutunk a Felső-terembe. Felettünk nagy magasságban láthatjuk azt az azóta eltömött nyílást, amin keresztül a múlt század végén a felfedezők a barlangba először lejutottak. A helyenként látható fagyökerek már jelzik a felszín közelségét. A teremben több helyen láthatunk fekete, mangán-oxiddal szennyezett kalcitréteget. Az alsó, legszélesebb részén a terem kiöblösödő vége a Kápolnával végződik.
A Felső-teremből az Átjárón keresztül északi irányban a barlang látogatható szakaszának végéhez, az Elágazáshoz érkezünk, ahonnan a reflektorral megvilágított Lejtős-folyosóba pillanthatunk. A folyosó végén összegyűlt víz után ezt a részt Vizes-üregnek is nevezik. A folyosóból ágazik ki a csak hason csúszva megközelíthető csillogó kőrózsákkal teli Gyémánt-kamra.


A túraidő mintegy 20-30 perces a 130 m összhosszúságú és 19,3 m mély barlangban. Viszonylag meleg a levegője, belső szakaszain 11,2-13,0 °C között váltakozik a hőmérséklet. A téli hideg levegő az Elágazásig nyomul előre, s 6,2-9,8 °C-ra hűti le a levegőt.
<center>Nyitvatartás: május 1-től szeptember 30-ig 10-18 óra között.</center>

[Sch.E.]

Laser Vago XD


http://www.hajomagazin.hu/kepek/141-ZX3R7901-copy-460.jpg

A szkiffek korát éljük. Úgy tűnik ez a forma lett a 21. század hajója. Egyre-másra érkeznek az újabbnál újabb ilyen típusú hajók. Legutóbb arról írtunk, hogy keresik az olimpiai női szkiff osztályt. A Laser Vago nem pályázik - egyelőre - olimpiai státuszra. Viszont ez a típus lehet a jövő egyik legsikeresebb osztályhajója. Akár kétszemélyes utánpótlás hajóként, akár szóló felnőtt osztályként.<table align="right" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" height="138" width="160"><tbody><tr><td height="119" width="10">
</td><td width="150">
</td> </tr> <tr> <td>
</td> <td class="hajomagazinszam" valign="bottom">
</td> </tr> </tbody></table> A hajóval a Budapest Boat Show-n találkozhatott először a hazai közönség. Ez a vitorlás ma a legizgalmasabb darab a cég tizennégy hajóból álló egytestű kínálatában. Jellegzetes Jo Richards terv. Az egykori - Repülő Hollandi osztályban - olimpiai ezüstérmes vitorlázó Full Plet nevű hajója rendszeresen a legjobb nem trapézos hajó a Centomigliákon. A Vago és 36 láb hosszú nagytestvére között tagadhatatlan a rokonság. Ugyanakkor a Vago ízig-vérig Laser. A test anyaga polietilén-szendvics. Ebből az anyagból készülnek a gépkocsik lökhárítói is, ezt eddig kevéssé használták hajóépítésre. Legeljebb gyorsvízi kajakokat és más, evezős csónakokat készítettek belőle. Sokkal egyszerűbb vele dolgozni, és kevésbé érzékeny a horzsolásos sérülésekre. Így kiválóan alkalmas olyan hajók építésére, amelyeket sólyakocsi nélkül nyúznak a homokos tengerparton. Viszont azonos teherbíráshoz nagyobb anyagvastagságot kell alkalmazni, ami miatt vagy nehezebb lesz mint a hagyományos üvegszál-erősítésű szerkezet, vagy gyengébb. Ezzel együtt a Vago nyolcvanöt kilogramm tömegű teste nem számít nehéznek.
Mi a felturbózott XD - Extra Dimension - változattal vitorláztunk. Ennek a hajónak nagyobb és jobb anyagból készül a nagyvitorlája, nagyobb a gennakere is, mint az alapváltozatnak. A két változat felszereltsége azonos. Érdekes a vitorlás tapintása. Nagyon műanyag, de nem rossz érzés. A rudazata alumínium. A hajót forgalmazó Bartos Zoltánnal együtt szereljük föl a vitorlákat. Szép kis jószág ez. Lelkesen dolgozunk. A gennaker rendszere azonos a 49-esével. A felhúzó automatikusan kitolja a gennaker rudat. A ballon közepén két fül is van, ezek segítségével húzzuk le a tubába.
Az árbocot egy pár szálinggal szerelték. A vantnik egyszerű stiftes rendszerrel állíthatók. Van forstag, de amikor felhúzzuk a fockot, akkor az árbocot már az tartja. Elsőre kevésnek tűnt a strekkelésre gyárilag kínált egy felezés. Sajnos olyan gyenge szél volt, hogy nem derült ki valóban így van e? A fock dacronból készül. A nagyvitorla önmagában is elég lenne, a fock valójában kiegészítés.
Tükörsima a víz, amikor vízre szállunk. Legutóbb az XS-ben vitorláztam Agárdon. Az a hajó egy méterrel rövidebb, így nem féltem, hogy azonnal kiesek. Azért ez a skiff is billeg rendesen. Mozdulni kell, mert különben fölborul. Nem éreztem támasztást még akkor sem, amikor már vízben volt a hajó oldala. A fockschot fix csigába érkezik, állításán nem kell sokat gondolkodni. Az árbocot egy rövid vantni segítségével trimmelhetjük, de a legfőbb eszközünk az alba. Kivezetése a munkapad mellett van. Jól elérhető, ha kell szépen kilaposítja a vitorlát. Ezzel egy időben megfeszül a forstag is. Működik. Hátra van vezetve még az elsőél, és kész. A hátsóélet a baum tövében lehet beállítani, a svertet pedig kézzel kell fel- vagy lehúzni annak ellenére, hogy tengely körül forog. Ebben a pici szélben minden forduló után kézzel kell segíteni, hogy az átmenőlatni a helyére kerüljön. A hajó könnyedén megy, amikor jön egy kis szellő, nagyon jól gyorsul. Felhúzom a gennakert, és ekkor nem várt sebességre kapcsol. Tényleg élvezetes. Sajnálom, hogy nem fúj több. A fock betekerhető. A gennakert nem zavarja, mégis érdemes betekerni, mert sok a kötél, ha a fockkal is bajlódni kell.
A képek alapján szépen, stabilan siklik. Valószínűleg nem ilyen rövid a kormányhosszabbítójuk mint az enyém, mert ezzel nem nagyon tudnék kiállni a trapézra. Jól látszik az is, hogy az ember csak a gennaker schotot viszi magával a trapézra, a nagyvitorlát leklemmeli.
Nagyon tetszik ez a kishajó. Éppen olyan, amire mindig vágytam. Egyedül lehet vele vitorlázni, trapézos és szépen siklik. Ragyogó kétszemélyes előkészítő osztály a fiatal szkiff versenyzők számára. Kisebb mint a 29-es, az ára pedig sokkal kedvezőbb. Áfával együtt is két millió alatt marad.
A hajó túra változata dackron nagyvitorlával van szerelve, amelybe egy reffsort is varrtak, így biztonságos tanulóhajóként szolgálhat.
<table align="left" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="253"> <tbody><tr> <td height="231" width="291"><table class="technikaiadatok" align="left" border="1" cellpadding="8" cellspacing="0" height="231" width="243"> <tbody><tr> <td height="229" width="223"><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="223"> <tbody><tr> <td colspan="2">
Technikai adatok
</td> </tr> <tr> <td class="body">Típus:</td> <td class="body">
Laser Vago
</td> </tr> <tr> <td class="body">Teljes hossz: </td> <td class="body">
4,20 m
</td> </tr> <tr> <td class="body">Szélesség: </td> <td class="body">
1,56 m
</td> </tr> <tr> <td class="body">Tömeg: </td> <td class="body">
85 kg
</td> </tr> <tr> <td class="body">Árboc magasság: </td> <td class="body">
6,325 m
</td> </tr> <tr> <td class="body">Baum hossz: </td> <td class="body">
2,3 m
</td> </tr> <tr> <td class="body">Nagyvitorla: </td> <td class="body">
8 m2
</td> </tr> <tr> <td class="body">Nagyvitorla XD: </td> <td class="body">
9,32 m2
</td> </tr> <tr> <td class="body">Fock: </td> <td class="body">
2,68 m2
</td> </tr> <tr> <td class="body">Gennaker: </td> <td class="body">
11,38 m2
</td> </tr> <tr> <td class="body">Gennaker XD: </td> <td class="body">
13 m2
</td> </tr> <tr> <td class="body">Tervező: </td> <td class="body">
Jo Richards
</td> </tr> <tr> <td class="body">Forgalmazó: </td> <td class="body">
www.johajo.hu (http://www.johajo.hu)
</td> </tr> </tbody></table></td> </tr> </tbody></table></td> </tr> </tbody></table>




Litkey
Fotó: Laser
http://www.hajomagazin.hu/kepek/141-ZX3R7890-copy-460.jpg

[Sch.E.]

A Laser Vago XD versenyen

<iframe title="YouTube video player" width="280" height="240" src="http://www.youtube.com/embed/k1OaAMUec-s" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Balatonfüredi gyalogtúra (Balatonfüred - Koloska-völgy - Recsek-hegy - Balatonfüred, 14,5 km)
A 14,5km-es gyalogtúra „Kötelező gyakorlatnak” mondható. Arácsról vágunk neki az útnak a Tamás-hegy és a Péter-hegy között a piros jelzésen. A Koloska-völgyön áthaladó piros útvonal átvált a zöld jelzésbe, amelyen balra kanyarodva, a Balatonnal párhuzamosan haladva jutunk fel a 431 méteres Recsek-hegy tetején magasodó Noszlopy Gáspár-kilátóhoz. Innen a sárga jelzésen délnek tartva érünk vissza Balatonfüredre. A sárgával jelzett útvonal, egyesülve a pirossal, egészen a hajóállomásig vezeti a sok élménnyel gazdagodott kirándulókat.


http://www.balcsi.net/images/koloska_volgy.jpg

[Sch.E.]

Alsóörs - Csere-hegyi kilátó

Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, permi vörös kőből épült 1935-ben a 298 méter magasan található kilátó és a gondnokház.

Korábban Szabadság-kilátóként ismert építmény 1934-ben épült. Állapota a 1990-es évekre leromlott, ezért 2003-ban a Széchenyi-terv támogatásával épült újjá.
A felújítás keretében a vöröskő épületre egy fából készült emeletet építettek, így az eredetileg 7 méter magas kilátó 12 méter lett. Innen nem csak a Balatonra nyílik csodálatos kilátás, hanem a Bakonyra és a Balaton-felvidékre is. Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is. A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. Alsó szintjén az alsóörsi művészkör kiállítása látható.

A faluból vezető túrista úton, a kék jelzésen haladva útba ejtjük a Kőszínházat, előadást ugyan még nem tartottak, de a Kőfejtő mellett található és igen érdekes látvány mindkettő.


http://www.balcsi.net/images/cserehegy_panorama.jpg


http://www.balcsi.net/images/alsoors_csere_hegyi_kilato.jpg

[Acapulco]

Keszthelyen található az egyetlen megmaradt Szigetfürdő, 1864-ből.
Dédanyáink teljes testet fedő fürdőruháikban egy mólón keresztül jutottak a Balatonban lévő tornyos faházba, ahonnan ma is lépcsők vezetnek le a vízhez.

[Acapulco]

Keszthely ma képekben

[Sch.E.]

Révfülöp - Fülöp-hegyi kilátó

Révfülöp természeti látnivalói közül a Fülöp-hegyről kibontakozó balatoni panorámát emelnénk ki. A Révfülöpre látogató vendégek maguk is megtapasztalhatják a lenyűgöző panorámát a Fülöp-hegyi Kilátóból, amely 2001-ben Pelényi Gyula tervei alapján, a magyar államalapítás ezeréves évfordulójának emlékére épült.
A kilátó egész évben nyitva van, viszont május 24. és szeptember 14-e között díjfizetés ellenében látogatható (felnőtt: 200Ft, gyerek és nyugdíjas: 100Ft).
Megközelítése: Révfülöpről a 71-es főútról Kővágóörs felé fordulunk (Káli út), majd az utolsó utcán jobbra kanyarodunk (Petőfi utca), innen az első balra nyíló utca (Kilátó utca) végén leparkolhatunk, majd néhány perces séta után elérkezünk a kilátóhoz.

http://www.balcsi.net/images/revfulop_millennium_kilato.jpg

[Sch.E.]

Kájel Csipkeház Balatonendréd

Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek. 1908-ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz Erzsébet tanítónő szakmai irányításával.

A trianoni békekötés után (1920.) az elcsatolt területekről Magyarországra jövő tanítónők számára szervezett csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt. Kájel Endre szervezése nyomán kb. 30-ra tehető a megvalósult csipketelepek száma az ország különböző pontjain.
Kezdetben végcsipkéket készítettek, mintakönyv szerinti megrendelésre, melyek az akkori kor fehérnemű, asztalnemű és ágynemű díszítésének igényét elégítették ki, belföldi és külföldi piacokon egyaránt keresett volt.

Később Kájel Endréné, Koroknai Zsófia nemcsak mintákat tervezett, hanem a kivitelezésének színvonala felett is szigorúan őrködöt az elkészített és behozott csipkék átvételénél. A tervezés folyamán a megrendelők igényei szerint alakította, kicsinyítette vagy nagyította a mintákat.

Az Endréden készült csipkék mintája és anyaga igen változatos volt. Vékony, 150-180-as fonalból a finom fehérneműkhöz, vastagabb lenfonálból az asztalneműhöz ágyneműhöz készült szél- és betétcsipke.

A gyárilag készült csipke megjelenésével a vert csipke iránti kereslet megszűnt, így a lakások díszítésre szolgáló különböző méretű terítők és ruhadíszek (pl. gallér) tervezése és készítése maradt csak fenn.

A 150 éve, eredeti stílusban épült Kájel Csipkeházban bemutatásra kerül a családi gyűjteményt képező több mint 100 vert csipke, melyek tervezése és kivitelezése a család nevéhez fűződik.

[Sch.E.]

A kehidai Deák-kúria

Deák Ferenc életéből a söjtöri szülőház az ismertebb, ahol pedig csak pár napot töltött megszületése után, míg a kehidai kúriát 46 éven keresztül - 1808-tól 1854-ig - tekintette otthonának. Ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán. Bizony különleges érzés ma abban a dolgozószobában állni, ahol egykor Kossuth beszámolóját hallgatta Deák, vagy éppen pipázva adomázott vendégeivel, hogy azután még aznap éjjel megfogalmazzon egy remek válaszfeliratot a királyi előterjesztésre.

A kúria teljes, külső-belső felújítása Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára, 2003-ra készült el. Az épület keleti szárnyában, mely a földesúr lakrésze volt, ekkor nyílt meg a Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató "A haza bölcse, Zala büszkesége" című állandó kiállítás.

[Sch.E.]

Optimist

Az optimist egyszemélyes vitorlás kishajó, mely 8-15 éves gyermekek vitorlázására alkalmas.
Nemzetközi hajóosztály, évente rendeznek világ- és kontinensversenyeket.
A hajóosztály dolgait az ír székhelyű IODA (International Optimist Dinghy Association) foglalja össze.

Az OPTIMIST adatai: • Hossza: 2,30m
• Szélessége: 1,15m
• Mélysége: 0,33m
• Merülése: 0,7m Szimboluma: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6b/Optimist_black.svg/60px-Optimist_black.svg.png http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/85/Optimist_dinghy.svg/108px-Optimist_dinghy.svg.png

[Sch.E.]

Optimist Caprine Kupa, Balaton, BYC, gyermekek, utánpótlás csapat

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/_vyJ9IiLb98" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe>

[Sch.E.]

Kővágóörs - Kornyi-tó

A Káli-medence közepén elterülő Kornyi-tó a vízimadarak paradicsoma, a mintegy kétharmadát beborító nádas és a mellette elterülő vizes-nádas területek ideális fészkelő helyet biztosítanak. Fontos vizimadár élő- és vonulási hely.

Káli-medence legnagyobb tava. Mélysége 0,5-1 m. Ritkán ugyan, de néha ki is szárad. A tó a törmelékes dolomitból és agyagból álló vízzáró altalajnak köszönhetően jött létre. Lefolyástalan vizét csak a csapadék pótolja. Körülötte derékmagas sásos zsombékosok és pár centis gyepszőnyegű száraz rétek váltják egymást.

http://www.balcsi.net/images/kovagoors_kornyito.jpg

[Sch.E.]

Szigligeti vár

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A Balaton-felvidéken, Szigliget falu mellett, a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján emelkedik.

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak, amelyeket a pannonhalmi bencések építtettek 1260-1262 között. Ez annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy felépülése után, 1262-ben cserével megszerezte magának. A királyi vár felügyeletét a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai család látta el. 1441-ben I. Ulászló Némai Kolos Jeromosnak adományozta a várat, de 1445-ben már az Újlakiak kezében volt és a családnál maradt 1521-ig. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló Enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvay Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. Imre deák átépíttette és kibővíttette a várat; 1531-40 között írt naplójában több adat maradt fenn az ostromról illetve az építkezésről.

A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek. A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A XVI. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük való védekezésül emelték a part menti magaslatra az „Óvár”-t, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisát alkotta, akik innen figyelhették az ellenséges hajókat.

Szigliget végzetét is, mint az oly sok hegycsúcson emelkedő középkori várakét, egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, majd a keletkezett tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emeltetett kúriát.


http://www.balcsi.net/images/szigligetivar.jpg

<hr>

[Acapulco]

A magányos harcos

Új Keszthely-Kenese rekord 2010.

A rekordverseny 1921 óta létezik, de a kb. 10 évvel ezelőtti emberéletet követelő tragikus baleset óta felfüggesztették a kiírást, a Magyar Vitorlás Szövetség nem vállalta a felelősséget a túlzott kockázatot vállaló kísérletezőkért.

2007-ben a Detre fivérek által még 1998-ban beállított 3ó 50 perces rekordot Majtényi Szabolcs és hat fős csapata 3 ó 41 perccel megdöntötte Fantomasso nevű asso99-esével.

A verseny teljesítésének lényeges feltétele, hogy egy papírt kell lepecsételtetni indulás előtt és megérkezéskor a helyi MÁV-állomáson, majd a futamidőből le kell vonni 30 percet, ezzel korrigálva a pecsételési ceremónia idejét.

A verseny hivatalosan évek óta nem kerül kiírásra. ennek ellenére akadnak, akik önmaguknak vagy versenytársaiknak szeretnének bizonyítani. 2010. november 14-én pecsételés nélkül dőlt meg a rekord, Buzás Gyula Bulcsú (Maki), egykori ifjúsági bajnok maga építette katamaránján 3ó 31 perc alatt teljesítette a távot- egyedül.

[Xyz_123]

A Balatom egy csoda

[Xyz_123]

Mindenkinek ajánlom Balatonfüredet -gyönyörűen megújult az elmúlt években.

[Sch.E.]

Balatonfenyves, nosztalgia kisvasút

Több mint ötven esztendeje, az 1950-es évek elején építették meg a Balatonfenyves „mögötti” berkes területen azt a gazdasági vasutat, amely a mai napig is közlekedik öt vonatpárral Somogyszentpál irányába.
Balatonfenyves központjából induló kisvasút a Nagy-berek legszebb részeire viszi el a turistákat. Kiinduló állomása a MÁV nagyállomás mellett, attól kb. 200 m-re található. A kisvasúton Somogyszentpálra, Táskára és Csisztafürdőre lehet eljutni. Általában munkanapokon közlekednek, telefonon különjáratok is rendelhetők. Közlekedik: 07.01-08.31. Menetidő: 1 ó 10 p.

Létrejöttét az akkori népgazdasági érdekek indokolták, hiszen ezen keresztül szállították a Dunántúl éléskamrájának titulált Nagybereki Állami Gazdaság által előállított termékeket a nagyvasútra, majd onnan szerte az országba. A munkálatokban kénytelen-kelletlen részt vettek azok a politikai elítéltek is, akik ebben az időszakban a településen működő rabtelepen töltötték rövidebb-hosszabb büntetésüket. Már az 1960-as évek végén felvetődött a kisvasút megszüntetésének a gondolata, mivel az áruszállítás iránt csökkent az igény. Szerencsére ezzel egyidejűleg a turizmus fejlődésének köszönhetően felértékelődött a személyszállítás szerepe, hiszen kiváló nyári programot jelentett a táskai pincékhez csisztai termálfürdőNagyberken keresztül. Balatonfenyves önállósága óta folyamatosan küzdenek a kisvasút fennmaradásáért. Mára csupán a somogyszentpáli vonal maradt meg, de a kisvasutazás továbbra is emlékezetes eseménye lehet a balatoni pihenésnek.

http://www.balcsi.net/images/balatonfenyves_kisvasut.jpg

[Sch.E.]

Az olimpiai bronzérmes Detre fivérek harmincöt év együtthajózás után sem unják egymást

Igazi ikrek, akik nemcsak külsőre hasonlítanak, hanem szinte egymás gondolatait is ismerik. Talán ez lehet a magyarázata, hogy az 1980-ban repülő hollandiban olimpiai bronzérmet szerző Detre Szabolcs és Detre Zsolt csaknem 35 évnyi együttvitorlázás után is jól érzi magát egy hajóban. Sőt, amennyiben olykor-olykor különválnak útjaik a vízen, kifejezetten hiányolják a másik társaságát. Mert állítják, a közös gondolkodás mindkettejükre ösztönzőleg hat, és ha néha el is hangzik a fedélzeten egy-két hangos szó, megbonthatatlan egységet alkotnak.

http://thm-a01.yimg.com/nimage/ade72c9d1910b3b6 http://www.sailing.hu/files/30/30005_256x192.jpg

[Sch.E.]

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Ma már csak kevesen tudják, hogy Magyarország és egyben Európa első szépségkirálynője Simon Böske volt, egy keszthelyi lány.

http://www.mult-kor.hu/image/article/main/.cut-460x310/30748.jpg

Simon Böske, dr. Simon Sándor keszthelyi járási tisztifőorvos leányának pályafutása 1925-ben kezdődött, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. Négy esztendő múlva a Balaton parti lány elindult az első Miss Magyarország versenyen is.

Simon Böske elnyert címe sokat jelentett a két világháború közti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak. A keszthelyi lánynak nem más gratulált, mint a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata is - vagyis a magyar közvélemény szemében Simon Böske nemzetközi győzelme valójában méltó válasz volt a trianoni békediktátumra! Éppen ezért nagy győzelmi mámor várta Budapesten is: minden rádió az ő nevét harsogta. A korabeli lapok tudósítása folyton folyvást a mámoros közhangulat okáról zengedez: „a magyarság diadalát is jelenti, s az Európa szépségkirálynője címmel feldíszített keszthelyi lány dicsőségéből fény sugárzik szülővárosára is.”

Miss Európa a külföldi rendezvényeken, bálokon való részvétele után március 13-án végre megérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron ünneplők százai várták. Oly sokan voltak, hogy a rendőrséget is ki kellet vezényelni. A vonat érkezésekor már kordonokat is felállítottak, csak a lovasrendőrök tudták megfékezni az ujjongó embereket. Több köszöntő beszéd hangzott el, amelyek közül az egyik városvezető szólamai érzékeltetik legjobban, hogy a kis balatoni lány győzelmét a revízió lázában égő Magyarország miképpen is értékelte: „Budapest Székesfőváros főpolgármestere nevében üdvözlöm Önt, aki diadalmas szépségével dicsőséget szerzett ennek a szegény legyőzött országnak éppen a győztes, volt ellenfelek között. Ezt a győzelmet külső testi szépsége szerezte meg, kívánom, hogy az élet a belső lelki szépségen keresztül adjon ennél is nagyobb örömet: megelégedést és boldogságot.” Böske – talán addigra már elsajátítva a válaszadási technikákat – hasonló szellemiségben felelt: „Végtelenül örülök ennek a szeretetteljes fogadtatásnak és hálásan köszönöm Budapest székesfőváros üdvözlését. Nem annak örülök, hogy Miss Európa lettem, hanem annak, hogy általam Miss Hungária lett Miss Európa és ezzel s magyar népnek szerezhettem dicsőséget. Egész fővárosomat, Budapestet végtelen nagy szeretettel köszöntöm és nagyon örülök, hogy újból itthon lehetek.” Mindezek után az ünnepeltet a Gellért Szállóba vitték, ahol később bált rendeztek tiszteletére.

[Sch.E.]

A keszthelyi Miss Európa

Úgy tervezték, hogy Böske Miss Europaként részt vesz az Egyesült Államokban megrendezendő Miss Universe versenyen is, de erre mégsem került sor. A Fox stúdió mindazonáltal bemutatta az öreg kontinens legszebbnek ítélt lányát.
Miss Europa a verseny után egy hónappal tért haza Franciaországból, és a Keleti pályaudvaron - mint az MTI hírarchívumában ma is olvasható akkori beszámolóból tudni lehet - "ezrekre menő tömeg" üdvözölte. Simon Böskére azonban nem mindenki volt büszke, a nyiladozó szélsőséges eszmék okán - a korabeli lapok tudósítása szerint - "füttyökkel és inzultusokkal fogadta a nacionalista diákság".
Böske nem élt a felkínált filmes és egyéb lehetőségekkel. Hamarosan férjhez ment Brammer Pál budapesti textil-nagykereskedőhöz és posztógyároshoz, ám a házasság nem volt tartós. A válást követően Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához ment feleségül.
A wikipédia tévesen azt írja, hogy Simon Böske férjével túlélte a holokausztot, de még a háború vége előtt, 1945-ben súlyos betegségben meghalt. A hibás közlést unokaöccse, Simon Tibor cáfolta a keszthelyi könyvbemutatón: elmondta, hogy hosszú éveken át, egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig közös lakásban élt Budapesten az egykori első szépségkirálynővel. Tájékoztatása szerint Böske a fővárosban vészelte át a háborút, de egészsége nagyon megromlott. A fokozatosan mind súlyosabbá váló agysorvadás miatt egyre kevésbé tudott mozogni, később pedig a beszéd is nehezére esett. Férje, Jób Dániel 1955-ben hunyt el.


http://www.flagmagazin.hu/userfiles/text/1929_simon_boske_2_preview.jpg


Arra is az unokaöccs világított rá, hogy mi is történt az európai szépségverseny után, miért nem folytatódott a szépen indult és kecsegtető lehetőségekkel járó karrier. Simon Böske már Párizsban kényszerűen tapasztalta, hogy kihasználják. Luxuskörülmények között lakott, gyönyörű ruhákkal halmozták el, ám hazautazása előtt kifizettették vele a szállodai költségeket. Hazatérte után viszont az egyre erősödő zsidóellenesség megnyilvánulásait volt kénytelen elviselni, így rövidesen, a személyét ért gyakori nyílt támadások miatt teljesen visszavonult.
A most újra felfedezett első magyar és európai szépségkirálynő előtt tisztelegve a napokban emléktáblát is avattak Keszthelyen Kossuth utcai szülőháza falán.

[Sch.E.]

Az 50 év kihagyás utáni első magyar szépségverseny, melyet a tragikus sorsú fonyódi gimnazista, Molnár Csilla Andrea nyert meg.


A szépségversenyt a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat rendezte. A versenyfelhívást 1985 kora tavaszán tették közzé.
Több, mint 2000 lány küldte be fényképét, s ezekből az előzsuri 600 lányt válogatott be a selejtezőkbe, melyeket szerte az országban, több helyszínen tartottak meg. Az innen továbbjutott lányok az elődöntőkön (szintén az ország 6 helyszínén) vonultak a zsűri elé. A középdöntőt Budapesten rendezték 1985 szeptemberében, a döntőre pedig 1985. október 5-én került sor a Budapest Kongresszusi Központban.
A 20 tagú zsűri a szervező és szponzoráló cégek képviselőiből, valamint néhány ismert személyiségből állt (például Mizsér Attila, Ernyey Béla, Frenreisz Károly).
A verseny harmadik helyezettje Füstös Veronika budapesti fodrász volt, második lett Kruppa Judit dunaújvárosi óvónő, a szépségkirálynői címet pedig Molnár Csilla Andrea, 16 éves fonyódi gimnazista nyerte el.
Molnár Csilla Andrea 1969. január 20-án született Kaposváron. Fonyódon élt vendéglátással foglalkozó szüleivel és öccsével. A fonyódi Karikás Frigyes (ma Mátyás Király) Gimnáziumban folytatta iskolai tanulmányait.
A szépségversenyre 1985 kora tavaszán jelentkezett. Az elődöntőn Kruppa Judittal holtversenyben első lett, a középdöntőn negyedik helyezést ért el, majd 1985. október 5-én este, a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett döntőn messze a legmagasabb pontszámmal nyerte el a Magyarország Szépe címet és a koronát.
1986 február 28-án Máltán, a Miss Európa szépségversenyen 3. helyezést ért el.
Győzelme után néhány hónappal a gimnáziumot magántanulóként folytatta, hogy eleget tudjon tenni a királynőségével járó felkéréseknek.
A 17 éves fiatal lány életét azonban megkeserítették a szervező cég részéről tanúsított negatív hozzáállás, a sorozatos megaláztatások, az alaptalan pletykák és rágalmak, s az egyre szaporodó családi konfliktusok.
1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be, és már nem tudták megmenteni életét.
A tragédia miatt az 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem is rendeztek hazánkban ilyen vetélkedést.
Molnár Csilla Andrea Kaposváron, a Keleti temetőben nyugszik, csodálatos síremlékét Melocco Miklós szobrászművész készítette – Magyarország Szépe sírjához ma is sokan zarándokolnak el.


<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/b5S0K2LOn10" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe>

[Acapulco]

Fenékpuszta, Kiskastély

Fenékpuszta manapság keveset idéz a hajdan dicső múltból. A 71-es útról fasor vezet a Festeticsek kiskastélya felé. A fasor elején – összefirkált – tájékoztató tábla, amely a hajdan itt állt római erődváros, Valcum történetét foglalja össze. Mellette fából ácsolt asztal és pad – az előbbi kitörve a helyéből. A római kori felfalazott romok egy részét elborítja a gaz. Az egykori majorság területe sem szívderítő látvány: omladozik a kiskastély, az egykori cselédlakások, istállók is rossz állapotúak. Az épületekben szükséglakások, hiszen még jelenleg is harminchárom család lakja Fenékpusztát.

Ugyan a korábban folytatott régészeti feltárások szerint a terület már 7 ezer éve lakott, igazi jelentőségre a római korban, az i.sz. 2-3. században tett szert.

Itt, a Valcumnak nevezett település mellett keresztezte egymást a provincia két jelentős útvonala: az egyik Savariát (Szombathelyet) kötötte össze Sopianae-vel (Pécs), míg a másik az Adriától vezetett Aquincumba. A 4. század közepén átépítették a várost: valóságos erőddé lett, hiszen falai egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű négyszöget kerítettek el, a falakat pedig negyvennégy torony erősítette. Az erődítések monumentalitásáról a terület déli részén látható egykori erődkapu maradványai árulkodnak.

Valcum jól védhetőnek bizonyult, hiszen Róma ugyan elbukott, de a város nem: a lakosság helyben maradt az 5. században is, sőt, a keleti gótok székhelye lett a település. Az avar korban germánok és bizánciak telepedtek le a falakon belül, azonban 630 táján elnéptelenedett a város. A 9. században ismét lakók költöztek be az erődvárosba, amelyet 10. század elején leromboltak a honfoglaló magyarok.

Az egykori Valcum a második évezredben már csak kőbánya volt (az itteni kövek jól jöttek Keszthely középkori és kora újkori építkezéseinél), azonban a 18. század elején a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a romterület mellett. Ezt a Festeticsek 1739-ben vásárolták meg és ménesük hamarosan Európa-hírű lett. Évtizedek alatt kiépült a majorság: cselédlakásokkal, istállókkal, a kiskastély 1820-ban lett készen. A keszthelyi kastéllyal összekötő hét kilométeres fasort, a Fenyves allét 1880 körül létesítették. Az uradalom a második világháború kezdetéig virágzott.

A kiskastély és a hozzá kapcsolódó, Festeticsekhez kötődő épületek rehabilitációja már jövőre elkezdődhet, ha sikerrel járnak a határon átnyúló CBC-uniós pályázaton. A lakók kiköltöztetése után (akiket természetesen kártalanítanak) nyolc épületet újítanak majd fel. A kiskastély múzeumi funkciót töltene be, ismét lovakat tartanának a két lóistállóban, a cselédlakásokban apartmanokat alakítanának ki. A majorság nyugati részén álló barokk magtár mellett (amely közösségi tér volna) lóversenypályát alakítanának ki.

[Sch.E.]

Pálköve (Kővágóörs) kikötő



Északi parti teherkikötő, kőrakodó uszályoknak. A kikötőmedence vízfelülete 62.500 m2. A kikötő a partba, illetve a nádasba bevágott két különálló medencéből áll. A kikötő nem rendelkezik mólóval. A NY-i 3.500 m2 vízfelületű medence 40m széles és kb. 80 m hosszú, a kőrakodó a K-i oldalon van. A K-i 1.500 m2 vízfelületű medence 15m széles és kb. 90 m hosszú, a kőrakodó a NY-i oldalon van. A két medence között lévő "félsziget" 60m széles, melyeken a kőszállító teherautóknak vannak rámpák építve a közúttól a kőrakodó csúszdákig. A medencék bejárata DK-i tájolású, emiatt a D-i és DK-i irányú szél és hullámzás ellen a kikötő nem védett. A medencék a többi szélirány ellen jól védettek. A medencék partfala szórt kövezésű vagy homokos rézsűs partfal, kiépített függőleges partfal nincs. Az uszályok a kőrakodó csúszdák alatt tudnak megállni, itt az egy vonalba a vízbe levert facölöpök tartják el a hajókat parttól. Tájékozódási pont a kikötőmedencék közötti félsziget felett egy fehér ház.
A kikötő 2009-től nem üzemel.
(Képek a 2009-es Balaton kerülő túránkról. Rettentő kánikula volt.)

[Sch.E.]

Vihar a keszthelyi "Libás" kikötőben.
Szerencsére nem a vízen ért minket.
Jellegzetes a viharfelhő képe.

[Sch.E.]

Keszthely Phoenix (Libás) Kikötő

A neve onnan ered, hogy ezen a partszakaszon libát őriztek hajdanában. BAHART ZRT. tulajdonú jól felszerelt, védett kikötő, évek óta csak egy része kihasznált. A szépen kiépített mólószárakon sirályok, vadkacsák tanyáznak. A városközpont gyalogosan fél órányira van.

[Sch.E.]

Szépkilátó, Balatongyörök

A község határában, a 71-es útnál fekszik a 140 méter tengerszint feletti magasságú Szépkilátó. Egykor Kápolna-dombnak hívták, mert aljában a domonkos rendiek kolostora állt.

A domb alján található, a II. századból származó római villát, a hozzá tartozó fürdőt és a fürdőt vízzel ellátó Római-forrást az 1940-es években kezdték el feltárni. A romok jelenleg a Zala Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által üzemeltetett tábor területén láthatók. A szelíd lejtőjű dombon álló fektefenyőket még Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége ültette.

Római forrás

A Szépkilátó tövében fakadó forrás szolgáltatta a hajdani római villa fürdőépületének vízellátását. Később Kápolna-kútnak is hívták. 2001-ben újította föl a Balatongyöröki Ifjúságért Egyesület.

[Sch.E.]

Kövi Szabolcs videója a Balatonról, gyönyörű zenével.

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/PIViATSxTOI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Spanyol nyelven feliratozott magyar reklámfilm a Balatonról - országunkról.(Hungaroturismo)

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/qAQ-_SM0iJg" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Fonyód

Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján található Fonyód. Neve a fon igéből származik. A fonással, szövéssel foglalkozó nép a somogyvári ispánság szolgálónépe volt.

Bizonyított tény, hogy tizenhét-tizennyolcezer évvel ezelőtt Fonyódon megjelent az őskori ember. Számos lelet került elő a rézkorból, viszont nincs anyag a kelták idejéből. 1934-ben a Sándor utcában végzett földmunkák folytán 4. századi pénzérmék kerültek elő, valamint egy villaépület alapfala. Kétségbevonhatatlan bizonyítékok ezek arra, hogy a római világbirodalom expanziója miatt Pannóniába érkezett légionáriusok a mai város területén is megfordultak, és elkezdték a Balaton vizének szabályozását.

Kevés forrásanyag maradt fenn a település-környéki honfoglalásról. Az augsburgi vereség után Koppány területeihez tartozott. I. Szent László 1082-es összeíró levelében először szerepel "Funold", mint a pannonhalmi apátság birtoka, 1232-ben említik így utoljára. Valószínű, hogy IV. Béla eladományozta a területet. Az 1332-es tizedjegyzékben Fonyód plébániával bíró falu, 1334-ben Pál, 1406-ban Gergely voltak plébánosai.

Az 1500-as évektől kezdve a Lengyel család birtoka. Lengyel Brigitta férje, Palonai Magyar Bálint volt a birtok ura a török idők alatt. Korának egyik leghíresebb, leghírhedtebb törökverője, 1573-ban halt meg, Fonyód vára 1575. augusztus 3-án került török kézre. Emlékét a Magyar Bálint Általános Iskola és a Palánkvár őrzi.

A török uralom alatt lakatlan terület volt Fonyód, az 1650-es években Zalából vándoroltak ide, katolikus horvátok és elmagyarosodott törökök telepedtek le területén. A Rákóczi-korszak után új birtoklási rend lépett életbe, Fonyód új tulajdonosai a Festetics, az Esterházy, a Batthyányi, a Széchenyi, a Zichy családok, valamint a Lengyelek leszármazottai, az Inkey család lett. A mai Ordacsehi - akkoriban még Orda és Csehi - lakóinak segítségével szőlőtelepítésbe kezdtek az itt élők. Emellett előtérbe került a halászat és a hajózás, megépült az első kikötő, útjára indult a Kisfaludy-gőzös. Az 1848-49-es szabadságharcban Fonyód lakói is harcoltak, részletes leírás azonban nem maradt fenn ebből az időből. Egy korabeli felmérés szerint 1850-ben a település lakóinak száma száznyolc, 1880-ban már háromszázharminckettő. Megkezdték a berek vizének lecsapolását, a vasút építését. 1861-ben haladt át először Fonyódon a császári királyi szabadalmazott Déli Állami Lombard Velencei Vasúttársaság első vonata, mely Budáról az Adriai-tenger felé tartott.

A filoxéria baktérium csaknem az összes szőlőt megfertőzte, a földtulajdonosok elvándoroltak, ekkor került előtérbe a halászat, Fonyód a térség centruma lett.

Szaplonczay Manó, megyei tiszti főorvos, Zichy Bélától birtokot kapott, melyen 1894-ben felépítette az első máig is álló villát, és megalapította a Fonyód Fürdő Társaságot. Tíz évvel később már három kedvelt fürdőtelep volt Fonyódon, a villák pedig gombaként nőttek a település széltében-hosszában. 1896-ra megépült a Fonyód-Kaposvár vasútvonal, 1898-ra az új hajóállomás és kikötő. 1904-ben Fonyód vezetékes vízzel büszkélkedhetett, 1905-ben pedig bekapcsolták a balatoni körtelefon-hálózatba, és ugyanebben az évben önálló község lett. 1911. augusztus 28-án Lányi Antal első ízben Fonyód-Badacsony között repülte át monoplánján a Balatont. Emlékét kőtábla őrzi a parton.

Miniszterek , főhatóságok vezetői visszatérő vendégek voltak Fonyódon, szeretetük jeléül pedig fejlesztették a községet. Vass József, közlekedési miniszter révén például 1926-tól összeköttetése lett Fonyódnak Budapesttel; Ripka Ferenc, székesfővárosi polgármester segítségével épült ki a vezetékes vízellátás és a villamos-hálózat; Major Ferenc, országgyűlési képviselő adományából épült a ma is álló római katolikus templom. 1938 és 1944 között a szegedi iskolanővérek polgári iskolát szerveztek Fonyódon. Rendszeres vendégek voltak írók, költők: Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Fekete István és Dallos Sándor; zeneszerzők: Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő; Szinyei Merse Pál, festő és dr. Bacsák György, polihisztor.

A második világháború alatt hadműveleti terülte volt Fonyód, ami jelentősen visszavetette fürdőéletét. 1950-től azonban járási székhely lett egészen 1973-ig. Létrehozták a sporttelepet, 1960-ban indult a gimnáziumi képzés, 1981 óta minden évben megrendezik a fonyódi Helikont, az 1980-as években megújult a vasútállomás és a pályaudvar, Makovecz köntösbe bújt az általános iskola és a gimnázium. Csutorás László kezdeményezésére létrejött a máig is működő Fonyód Védő és Szépítő Egyesület. 1989. március 1-jén lett Fonyód város.

http://www.magyarorszag.utazas.hu/xml/GeneratePic.php?PICTURE=/5A1636A48E169B7DB15743F0349F628F.jpg
Képeslap: rajta a fonyódi móló

http://www.magyarorszag.utazas.hu/xml/GeneratePic.php?PICTURE=/6E9FF77AC4F04F30B3A8953D25BF2623.jpg
Képeslap: Fonyód-fürdő, gőzhajó kikötő

http://www.magyarorszag.utazas.hu/xml/GeneratePic.php?PICTURE=/10BCF43BA030FAEEA20CEF35527D13B9.jpg
Képeslap: a mai József utca és a Valkó kilátó

http://www.magyarorszag.utazas.hu/xml/GeneratePic.php?PICTURE=/3578419B072BB9BD16E7D9F955D046E9.jpg
Képeslap: A Sipos-hegy a Vár-hegyről nézve

http://www.magyarorszag.utazas.hu/xml/GeneratePic.php?PICTURE=/9FEE1D08E372299FAAAA3F2CB07E8CF7.jpg
Képeslap: a Vár-hegyen a pad helyén ma egy fakilátó áll

[Sch.E.]

Két keréken a Balaton körül

A legkedvezőbb erre talán a késő tavaszi vagy a kora őszi időszak, a "hosszú" hétvégék. A csendes, part menti, kitáblázott balatoni bringakörúton, egy-egy frissítő strandolást közbeiktatva haladhatunk, miközben a csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. A Balatonig eljuthatunk vonattal, a kerékpárunkkal együtt utazva. A MÁV előzetes igénylés alapján a túracsoportok részére kerékpárszállító kocsit biztosít. Hajóval, komppal átkelhetünk egyik partról a másikra (pl. Tihany-Szántód, Fonyód-Badacsony). A bringakörútról letérve a Balaton környékének a felfedezése csodálatos és feledhetetlen élményekkel gazdagíthat minden érdeklődőt.
1. túra: Balaton bringakörút - 210 km
A Balaton teljes egészében körbekerékpározható, részben kiépített kerékpárúton, részben kerékpáros táblával jelölt kis forgalmú utakon.
Balatonakarattya-Balatonkenese-Balatonfűzfő-Vörösberény-Balatonalmádi-Káptalanfüred-Alsóörs-Paloznak-Csopak-Balatonfüred-Tihany-rév elágazás-Aszófő-Örvényes-Balatonudvardi-Fövenyes-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd-Révfülöp-Pálköve-Balatonrendes-Ábrahámhegy-Badacsonyörs-Badacsonytomaj-Badacsony-Badacsonytördemic (Szigliget)-Balatonederics-Balatongyörök-Vonyarcvashegy-Gyenesdiás-Keszthely-Fenékpuszta-Balatonberény (Balatonszentgyörgy)-Balatonmáriafürdő-Balatonfenyves-Bélatelep-Fonyód-Balatonboglár-Balatonlelle-Balatonszemes-Balatonszárszó-Balatonföldvár-Szántód (Szántódrév-Tihany)-Zamárdi-Széplak-Siófok-Szabadifürdő-Sóstó-Balatonvilágos-Balatonaliga-Balatonakarattya

[Sch.E.]

Sipos-hegy



A Balaton partján egyedül erről a helyről látható tiszta, páramentes időben teljes hosszában, Keszthelytől Keneséig Közép-Európa legnagyobb állóvize, a Balaton.


A Sipos-hegy krónikája: Sipos József a Csehiben lakó Szentes testvérektől vette meg 1868-ban a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen akkor még szőlő és pince állt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben nevezték el Sipos-hegynek. Régebben a kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszók miatt - Postás-kilátóként jelölték, mely 15m magas és 76 lépcső vezet az 1. szintjére.



Geológia: A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek "kistestvérei" a fonyódi Sipos-hegy (207m) és a Várhegy (233m). A Sipos-hegy kőzete, a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt a környék legfőbb útépítő köve lett. A Balaton déli partján ez az egyetlen bazalthegy.



Növényzet: A Sipos-hegy főbb alkotó fafajtái a csertölgy és a virágos kőris. De ebben a zöldövezeti rendeltetésű erdőrészben sok kocsányos, kocsánytalan tölgyet, cserfát, mezei juhart, mezei szilt, közönséges borókát is találhatunk. Az aljnövényzet egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.



Állatvilág: A Sipos-hegy erdeje bővelkedik énekesmadarakban. Többek között találkozhatunk itt erdei pinttyel, barát cinegével és poszátával, szürke légykapóval, erdei szürkebeggyel, vörösbeggyel, fekete rigóval. Hallhatjuk a kakukk, a fülemüle énekét, az erdei fülesbaglyok és macskabaglyok huhogását, valamint a fekete harkályok, a kis- és nagy fakopáncsok kopogtatását is. Az erdő apró lakói még az európai sün, vakond, közönséges denevér; rágcsálók közül a közönséges erdei egér és a mókus. A rovarok, csigák és a pókok rendjéből kis szentjánosbogárral, a közismert hétpettyes katicabogárral, szarvasbogárral, éti csigával és a koronás keresztespókkal találkozhat a figyelmes látogató. Őszi időszakban kormos-, dolmányos-, vetési varjak, hollók köröznek, kárognak a ködös hegyen csendben álló csupasz fák ágai felett.


http://erika-anna.freeblog.hu/files/2010/07/Sipos%20h.jpg

[Sch.E.]

Szinyei Merse Pál: A Balaton széle (Bivalyfürdő), 1916-17



A Bivalyfürdő Szinyei egyik legizgalmasabb balatoni képe. A mester egyetlen témája maga a tó: a víz, a nádas és az ég. Nincsenek rajta olyan előtéri motívumok, amiken megpihenhetne a szem, nincsenek rajta fák, bokrok, sziklák, vagy staffázs-figurák, csak a végtelennek tűnő vízfelület.

Sikerei teljében Szinyei már megengedhette magának, hogy azt fesse, ami igazán közel áll a szívéhez: a jernyei birtok kedves zugait, a sárosi tájat, a tengert Caprinál és élete utolsó éveiben a Balatont. 1916 és 1917 nyarát Szinyei a háború miatt nem töltötte Jernyén, inkább a Balatont választotta. Mindkét alkalommal a fonyódi Wellisch-villát bérelte ki családjával. Itt, a déli parton festette balatoni tájképeit, köztük a Bivalyfürdőt is. Könnyen lehet, hogy éppen e művének keletkezési körülményeit örökítette meg számunkra egyik unokája: "ha minden körülmény kedvező volt számára, és kedve volt a festéshez, nagyon gyorskezű volt. Fonyódi nyaralásunk alatt egyszer egy szép helyet nézett ki magának a bélatelepi fürdőtelepen túl, a Balaton partján egy kis nádassal. Másnap reggel csónakba ült velem és Ferkó öcsémmel, és így vitette ki magát a helyszínére. Délben már a kész képet vihettük haza!" (Szinyei, 1989, 322.) Ismeretes egy archív fotó is Szinyei fonyódi munkálkodásáról (Szinyei, 1989, 68. kép), amelyen a mester éppen egy a képünkhöz igen hasonló festményen dolgozik. Így valószínűnek tűnik, hogy a Bivalyfürdő és a Hoffmann Edith 1934-es 227. sz., illetőleg Szinyei Merse Anna 1990-es oeuvre-katalógusában szereplő 246. sz. A Balaton széle ugyanaz a mű.

http://www.terminartors.com/files/artworks/1/8/2/18299/Szinyei_Merse_Pal-Bivalyfurdo_At_Lake_Balaton.normal.jpg

[Sch.E.]

Szinyei Merse Pál Fonyódon
Szinyei Merse Anna emlékei

A művész alkotás közben Fonyódon
A fotó tulajdonosa: Szinyei Merse Anna)

http://konyvtar.fonyod.hu/szinyeik1.jpg


Nagyapám, Szinyei Merse Pál jernyei otthonában leginkább gyönyörű maga ültette parkját festette, vagy kocsival közelítette meg az ottani szép helyeket. Fonyódi nyaralásakor 70 éves volt és nagyon lényelemszerető, tehát olyan helyet kerestek számára, ahol közel voltak a szép témák. Az első gimnáziumot végeztem akkor. A család autón végigkocsikázta a somogyi partot, és a végén Fonyód mellett döntött, a bérbe vehető Velits-villát választotta ki. Itt nyaralt nagyatyám 1915-17-ben, két éven át és nyolc gyönyörű képet festett. Pál bátyámmal mi vittük mindig a festőállványt, vásznat és a festékes kazettát. Utána mindig el kellett tűnnünk, mert nem szerette, ha munkája közben nézik. A Velits-villa, amelyet béreltünk, sokszobás, teraszos épület volt, külön konyhaépülettel és személyzeti szobákkal, fent a fonyódi hegyen, gyönyörű kilátással, szemben a bazaltkúpos badacsonyi heggyel. Többholdas nagy kert is tartozott hozzá, teniszpályával. A vízre építve két nagykabinos fürdőház közül az egyik nekünk, a másik a Sirály panziónak szolgált. Mellette kis kőmóló. Fonyódról egy kétevezős csónakot béreltek nekünk, amire bátyámmal a házilag készített indián sátorból kis vitorlát szereltünk. A bélatelepi villák mind magánvillák voltak, a strandjuk messze tőlünk. Nagyapámnak Fonyód felé menve a parton apám csináltatott egy külön kis fa festőházat, melynek az eleje széthúzható volt.
1917-ben nagyapám meghívta egyik tanítványát, Molnár C. Pált, részben azzal a céllal, hogy legyen valaki fiatalabb is velünk, mert fiatalság jóformán alig volt. Pali sokszor emlegette később, hogy álmaiban velem és bátyámmal álmodott, mert sok rossz fát tettünk a tűzre. Molnár C. Palit jól választotta nagyapám, mert kitűnő művész lett belőle.

A fonyódi Velics villa teraszán
A fotó tulajdonosa: Szinyei Merse Anna)

http://konyvtar.fonyod.hu/szinyeik2.jpg

[Sch.E.]

Szinyei Merse Pál: Viharos Balaton
A siófoki városháza Balaton termében található.

[Sch.E.]

JózsefAttila

JózsefAttila

A hullámok lágy tánca s odaát
a lombok gyenge lejtése az éjjelt
lassudan hozták s csillagok raját
hívták reszketni az egekre széjjel.
Igy ők. S az érzelmek is csendesen
mozdulnak benn a szívben ringatóan,
emlékezés visszfénye, szerelem
hatalma ring, mint a nagy víz a tóban.
Én nem értem, csak érzem az egészet.
Itt tangót jár a sok lány és fiú,
a sok számító, kedves és hiú.
Mert ez itt egy divatos nyári fürdő.
De némán, hiszen ráér a természet,
a zene mögött zúg az örök erdő.

1936 nyara

[Sch.E.]

A Balaton 77 km hosszú, szélessége 1,3–14 km között ingadozik, átlagosan 7,8 km, felülete 594 km&#178;.

A Tihany – Szántód közötti balatoni híd.



Az eszme nem új és már nem egyszer kísértetett! A híd felépítésének gondolata már évszázadok óta megmozgatta az itt élők és az egykori hódítók képzeletét. Több utalás tanúskodik arról, hogy a török hódoltság idején is felmerült egy ideiglenes fahíd megépítésének a gondolata, igaz elsősorban, a hadi szempontok elsődleges figyelembevételével. Akkoriban a lehorgonyzott gályák pallóval való összekötésével szerették volna megoldani az állandó összeköttetést a két part között, de megvalósítását sem az állandó jelenlétük, sem pedig az ellenérvet felvonultató hadtudósok álláspontja időről időre elhalasztotta, majd annak terve is feledésbe merült.
A múlt század elején sorra készültek a tanulmányok, melyek igencsak megosztották magát a tudóstársadalmat is.
A gazdasági szempontok, a déli partról való megközelítés leegyszerűsödése szóltak elsősorban mellette, de többségbe kerültek azok, akik véleménye végül is elvetette az újból felmerült ötlet megvalósítását.
A Balatoni Szövetség „Balaton” c. lapjában, 1919-ben rendszeresen leközölte az áthhidalás mellett és a megépítés ellenzőinek nyílt vitáját, majd maga is állástfoglalt a kérdésben.
A vitaindító cikkeket Wenniger Mátyás indította el, részletesen kifejtve nézeteit az áthidalás mellett.
Bruck Mór szövetségi tag szükségtelennek tarotta megvalósítását egy állandó hídnak, mert szerinte a két határos vármegye kereskedelmi összeköttetése oly kicsiny, hogy nem hozná meg a remélt megtérülést. Hozzászólásában nem tért ki ugyan annak előnyeire, a megoldást továbbra is a gőzkompok üzemeltetésében látta, és igen pesszimistán nyilatkozott az esetlegesen megnövekedő vasúti személy és teherforgalommal kapcsolatban.
Mangold Gusztáv sem a terv támogatói mellett tette le a voksát:
„A világért sem akarom az előrebocsájtottakkal az eszmét, vagy pedig az indítványozó úr érdemeit kicsinyíteni, azonban a reális életben mégis – a „Balaton” szerkesztőségének általánosságokban tartott felhívása folytán – szükségesnek tartom lángoló lelkesedését reális értékére leszállítani, anélkül, hogy érdemeiből elvegyek.”
A továbbiakban fontosabbnak tartotta a kulturális feltételek mielőbbi javítását, mert csak úgy volna lehetséges a helyi társadalom befektetésekre való készségét felébreszteni. Fontosabb kérdés a jó ivóvízről való gondoskodás, a Balatonpart kiépítése, a természeti kincsek fokozottabb megőrzése, a vizi és szárazföldi közlekedés megfelelő fejlesztése. És hogyha mindez meglesz, vagy meglenne, jöhetne csak a „Tihany-szántódi híd”.
A legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal Kaáli Nagy Dezső szakmai hozzászólását előzte meg. Mint a balatoni kikötők állami főfelügyelője, kiváló mérnök és tervező a következőkben mondta el gondolatait:
A Balatoni Szövetség felhívásáig - „Hogy aki az áthidalás mellett vagy ellene van, észrevételeit tegye meg” -tartózkodott mindennemű megnyilatkozástól a kérdésben, sem mellette, sem ellene nem fejtette ki álláspontját.

„Hogy a Balaton kultusza mily fontos közgazdasági tényező s mily eminens gazdasági érdeke az országnak, azt csak a közeljövő fogja igazán bebizonyítani, mert reá fogunk szorulni, hogy mindazon természeti kincseinket, melyek idegenforgalomra alkalmasak, felékaroljuk, ott oly berendezéseket létesítsünk, melyek egyrészt megakadályozzák a hazai pénzek külföldi fürdőkbe való kivándorlását, másrészt módot nyújtanak az idegenforgalom fellendítésére. Midőn ilyen létesítményekre gondolunk, félre kell tennünk az áletikai szempontokat s a nehézkes bürökráciát. Párját ritkító, hatalmas szállókat, szórakozóhelyeket, kasszinókat kell létesítenünk a Balaton partján. A Balaton kultuszának egyik legfőbb eszköze a gyors és kényelmes hozzájutás lehetősége. Elsősorban összhangba hozandó a M.Á.V. és D.V. menetrendje. A lehetőségig ehhez alkalmazkodjanak a balatoni kereszthajójáratok. A lehető legsürgősebben építendő meg a balatoni körút, mert a jövő közlekedési eszköze a gépkocsi.
A Balaton északi és déli partján végig vezető közút között, a tihanyi-szántódi szorosnál lehetne legalkalmasabb kapcsolatot kiépíteni. Ezen kapcsolat okvetlenül szükséges, nem csupán a Balaton kultusza, de más ipari és mezőgazdasági érdekek szempontjából is.
Kérdés, hogy híd, vagy más közlekedési eszköz útján létesüljön-e ez a kapcsolás.
…A vitorlázási lehetőségek figyelembevétele mellett tehát egy olyan hidat kellene építeni, melynek nyílt magassága legalább is a mélyvizi szakasz két pillére között, a Balaton középvízállása felett húsz méter legyen, mert az itt szükséges nagyobb hídnyílás mozgathatóvá tételére gondolni sem lehet.
A szóbahozott tihany-szántódi híd részletes megtervezése hosszadalmas előtanulmányt és nagy munkát igényelne, a hozzávetőleges számításokat tehát csak egy vázlatos terv alapján ejtettük meg.
Középvízállást tekintve, az áthidalás 680 méter hosszú, ha a hídfők két méteres vízben épülnének, míg ha a hídfők 1,5 méteres vízben épülnének, úgy a híd hossza 800 méter hosszú lenne. Ezen hídhoz mindkét oldalon megfelelő erősségű és méretű, lankás esésű töltések csatlakoznának. A híd tervezésénél figyelembe kellene venni a mederszűkület vízfolyási viszonyait, mert pld. a keleti szél a nyugati medencébe nyomja és viszont., ez okozza a mederszűkület labilitását.
Ennek következménye a szoros 10-11 méter mélységű medre alatt levő mély iszap, mely a fenék alá némely helyen 6-10 méter mélységig is terjedhet. Az alapozásnál mindenesetre tekintettel kell lenni a hordképes talajra, akkor a legmélyebb vizet áthidaló, mintegy 200 méteres hídnyílást két oldalán a hordképes talajtól mért 40 méter magasságú pilléreket kellene építeni. Nem szükséges műszaki embernek lenni ahhoz, hogy, hogy megitéljük, mily rettenetes munkába és pénzbe kerülne csak ezen két kőpillér megépítése. A hídhoz csatlakozó hatalmas töltéseket – a hullám és jégjárásokra tekintettel – a víz felett legalább két méter magasságig, kőből kellene megépíteni. A híd és a hozzátartozó töltések hossza 2400 méter lenne.
A technika előtt nics lehetetlenség, ezt a hidat is meg lehetne építeni, de az előadottal után, azt hiszem, már nem is lehetne kérdés, hogy ezen építményre kiadott költség arányba állna-e a létesítményből várható haszonnal?
A Balaton kultuszának elsőrangú érdeke a balatoni közút kiépítése a tihanyi-szántódi kapcsolattal, továbbá villamosvasút építése Balatonfüredtől a Balaton partján a tihanyi révig és a Siófok-Balatonföldvár közötti vasút, mely a rév útján átszállással kapna csatlakozást a fenn említett villamosvasúthoz.
Ily módon a személy és teherforgalom sokkal olcsóbb összeköttetést nyerne, mint a vázolt híd útján, mert nagy magassága a teherforgalmat drágává és problematikussá tenné.”

Közel fél évszázad eltelte után, az 1960-as években újra feléledt a gondolat, látvány tervek is készültek, de hivatalosan a híd megépítésének terve fel sem merülhetett, mert egyöntetű állásfoglalás született arról, hogy egy ilyen építmény visszafordíthatatlan természeti károsodást okozna e csodás természeti kincsünkben.

Ahogy a jövőt elképzelték 1910-ben:

[Sch.E.]

Széles a Balaton vize keskeny a híd rajta - Ötvös Csilla
Kalmár Lajos-furulya-Széles a Balaton vize

<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/TLlQm-NiE4Q" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/Fm9ZfQ6TvS0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Ferrari Violetta,Soós Imre -Hej halászok, halászok-1951

Civil a pályán c. magyar filmből

Rendező: Keleti Márton - Iró: Gulyás Gyula, Csillag István, Szepesi György
Szereplő(k): Soós Imre (Rácz Pista) - Szusza Ferenc (Teleki Jóska) -
Latabár Kálmán (Karikás) - Görbe János (Dunai százados) - Ferrari Violetta
(Teleki Marika) - Gózon Gyula (Lajos bácsi) - Peti Sándor (Inke bácsi)

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/rN0IafdgqRg" allowfullscreen="" frameborder="0" height="260" width="300"></iframe>

[Acapulco]

A Nagy-Berek Magyarország egyik kistája, a Kis-Balaton egyik meghatározó ökológiai tényezője. Területe három kistérség:


a marcali,
a fonyódi és
a hévízi

között oszlik meg.

[Sch.E.]

Rendelet a bicyklizés betiltásáról, 1894.


Székely Emil Zala vármegye szolgabírája, a Balaton-Füred fürdő biztosa falragaszok útján betiltotta Balaton-Füreden a kerékpározást, tekintettel arra, hogy a gyakran előforduló csoportosulások alkalmával gyakori szeren-csétlenségek fordulhatnak elő. Ezen rendelet megszegője nyolc napi elzárásra és a kerékpár elkobzására ítéltetik.
Üdvös intézkedés ez, amelyet elsősorban a fürdővendégek vesznek tudomásul.


http://kepek.boon.hu/kepek/news-20070614-03274052-image.jpg http://kepek.boon.hu/kepek/techni10.jpg.jpg http://cikoria.blogter.hu/86562/user_files/3856/egyeb/PHpneum.gif

[Sch.E.]

Kirándulás a Balaton jegére 1907.


A Magyar Egyesület egyetemi osztálya február 10-én és 11-én dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár vezetésével korcsolyázó és vitorlásszán kirándulást szervez a Balaton jegére. A turisták Siófokról indulnak Tihanyba, hol megtekintik a történelmi emlékekben gazdag Apátságot s az agyagfalba vájt remetebarlangokat. Innét Balatonfüredre szánkóznak, hol a Balatontavi halászati részvénytársaság bemutatja a téli halászéletet. Balatonfüredről Földvárra rendezendő gyors- és műkorcsolyázó versenyen kívül lampionokkal kivilágított vitorlásszánokon tündérestét rendeznek a Balaton jegén.



http://www.tihany-info.hu/images/csoln_html_5cb6806b.png


http://www.tihany-info.hu/images/csoln_html_4d11e1fe.png

[Sch.E.]

Amorf Ördögök- Nekem a Balaton a Riviéra:D

Felvételek a 60-as évekből Balatonról.

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/0pP1_o2OaOk" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Hollós Ilona és a Balaton 1966.:D

Részlet,Papp Gábor Zsigmond:Balaton retró c. filmjéből.
A filmrészlet közepén egy sztár, ill. csillaghajó látható a viharos hullámok közt.

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/vgjyq1IpYf8" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="300"></iframe>

[Sch.E.]

<table class="normal" border="0" width="100%"><tbody><tr valign="top"><td colspan="3"> A balatoni, illetve balatonföldvári csillaghajózás (ős) története.
</td> <td width="5%">
http://www.spartacus.hu/images/ok_button_bal.gif (http://www.spartacus.hu/hun/mult_es_jelen/hajoosztalytortenetek/index_hajoosztalytortenetek.htm)
</td> </tr> <tr valign="top"> <td colspan="4">Telegdy István, Napa, California, 2004
Három régi jóbarátom segitségét vettem igénybe, Jutasi Istvánét, Berecz Tiborét és Simon Istvánét két kontinensröl és feleségemét, Lenkey Maryllét aki nemcsak emlékekkel, de a szószerkesztéssel is hozzájárult ehhez az összeállitáshoz.
</td> </tr> <tr valign="top"> <td colspan="4"> </td> </tr> <tr valign="top"> <td colspan="4">
Az első csillaghajót dr. Sándor Pál hozta a Balatonra Ausztriából kb. 1939-1940-ben. Ez után rövidesen két csillaghajó épült a balatonfüredi sporthajó üzemben. Az egyiket Horváth Mihály a másikat Bruckner Sándor hajóépítő készitette el. 1943 őszén az egyik ezek közül nagy viharban a fűzfői öbölben elsüllyedt. A másik kettő a háború alatt 1944-45-ben a füredi Hajógyár tárolójában volt, ahol tönkrementek. 1946-ban a Hajógyárban Bruckner Sándor, Erdős József és Horváth Mihály mesterek ismét több csillaghajót építettek. 1947-ben már hat sztár volt a vizen és megtartották az első magyar csillaghajó bajnokságot, amit Jankovits István és Pongó-Kiss Csaba nyert meg. 1948-ban már tizenkét sztár volt, többek között az a három csillaghajó, amit a balatonföldvári vitorlás szakosztály részére készítettek a Honvédség hárosi szertárában. Abban az időben a csillaghajós versenyzés fő szervezője Jankovits "Pufi" volt, aki dr Sándor Pállal együtt a Kisbalaton vízterületére, balatonfüredi székhellyel megalapitották az első sztár flottát "Balaton" néven. Ettől kezdve rohamos fejlődés indult, mindenhol épitettek csillaghajókat; Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Fűzfőn, Balatonföldváron, Budapest Hároson a műszaki szertárban és Eper hajóépítő műhelyében Budapesten a Római-parton.
A HSE csillaghajói a Star Logban előírt alaptervrajzra készültek minden tolerancia kihasználása nélkül. Felszereléssel együtt 680-690 kg között mozogtak szárazon, tavasszal mérve. Ezek eleve nehezek voltak egész évadban, májustól októberig vízen úsztak mert az egyesületnek nem volt daruja, amivel ki lehetett volna emelni a hajókat. Nevük "Honvéd", "Hajrá" és "Előre" lett és a hajók felmérése után az ISCYRA 2895, 2896, 2897 rajtszámmal látta el ezeket. A felmérő abban az időben Kiss Gyula hajómérnök volt. Egyszer egy évadban 1949, 1950-ben tároló szánkón Balatonbogláron vagy Siófokon kihuzattuk, lekapartuk a fenekét és két két száradás után újra festve és grafitozva tettük vízre. Így is 700-710 kg között mozgott a súlyuk. Versenyek előtt árbocnál megkötve ledöntöttük a balatonföldvári kikötőben a móló mellett, lemostuk az algát és begrafitoztuk ujra. (A kalózok, szalonkák és O-yollék is mind így voltak előkészítve versenyre.)
Jómagam, Telegdy István 1949 őszén kerültem le Batalonföldvárra. Szokás szerint Rába teherautóval indultunk Budapestről, fél tízre begördültünk a balatonföldvári telepre. Haán István, nyugalmazott tűzszerész műszaki tiszt volt a telepvezető. Első kérdése az volt hozzám, hogy hol vitorláztam és milyen hajókkal. "A Vészmadárral is vitorláztál?" kérdezte. "Igen". " Kormányoztad is?" "Igen". "El is indultál bójáról?" "Igen". Most is fel tudnál szerelni egy 30-as cirkálót?" "Igen." "Akkor öltözz át tornacipöbe, gyere be a vitorlákért a Nagyterembe, szereld fel a Béke nevezetű Schärenkreutzert, ott áll a kanyarban a mólón, küldök egy pár tisztet, de ezek még soha életükben nem vitorláztak. Vidd el őket sétavitorlázni, 1 órára hozd vissza őket, és a hajót is épségben." Mindez minden baj nélkül megtörtént. Ebéd után az északi szél felerősödött 3-4-es Beaufortra. Pista újra megkeresett, "én kimegyek egy csillaghajóval, van kedved velem jönni?" Még soha nem láttam, nemhogy ültem volna benne, de mondtam: "Szívesen." Egész délután fel Szepezdre cirkálva, hátszéllel le Szemes felé, vissza Tihanyba majd vissza Bföldvárra. Felejthetetlen élmény volt, még ma is hatása alatt vagyok. "Van kedved jövő hét végén versenyezni velem ebben a hajóban?" kérdezte Pista. "Boldogan" válaszoltam. Ez a nap döntően irányt adott és megváltoztatta az életemet.
A másik csillaghajóban Szentkuty Tibor ("Kutya") és Mészáros Gyula ( "Mészi") vitorláztak a harmadik hajónak nem volt még állandó versenyző párosa.
1949, 1950 és 1951 telén Kenesén a Honvéd üdülőben, a régi BSE vitorlás klub területén szánkón kihúzva tároltuk a sztárokat a nagyhajókkal együtt.
1952 őszére Szentkuty Tibor mérnök alezredes tervezése alapján a hárosi müszaki szertár elkészitette a "régi" darut, amit a kikötőben hátul a keleti sarokban állitottunk fel. Ezt egy négykezi kézihajtásu uszály csörlő müködtette. 1953 tavaszán már ezzel tettük vízre a csillaghajókat, amiket télen már nem Kenesén, hanem a balatonföldvári Schilhán moziban tároltunk. Ehhez a helybeli hurcoláshoz Berecz Tibor tervezett és kivitelezett csillaghajó szállitó kocsit, egy háromkerekű vályú szerű alkotmányt, ami még 2002-ben is meg volt a telepen.
1951-ben Dolesch Iván felkérésére és hívására Szemes György ("Dodó") erősítette meg a csillaghajósok táborát, aki előzőleg kétszer nyert már magyar bajnokságot mint Jankovits István versenyzőtársa. A Stározás, az almádi Építősök szerint a "kecskézés", óriási sikert aratott a versenyzők körében és az akkori idők legjobbjai, ahogy a csillaghajók a hajóépitők keze alól kikerültek átültek ebbe a hajó osztályba.
1951-1956-ig az osztály központja a balatonfüredi hajógyár által müködtetett balatonfüredi Vasas sportegyesület volt. Németh Pista Fekete József ("Jocó")-val, Tolnay Kálmán ("Laci") Erdélyi Gyulával, Simon Karcsival majd ifj. Farkas Lászlóval, Galambos Jenő ("Junó") Törzs Imivel; a balatonfüredi Előrében Scharbert Gyula ("Puci") Matics Emillel; Fűzfőn Holényi Imre (Nyiki") Fekete Gyurival, Kompolthy Tivadar Welsz Antal ("Tomival"); Almádiban a Somodi és a Bucsi testvérpárok, Siófokon Dömök István ("Döme") Puskás Endrével ("Ubul")-lal, Balatonföldváron Szemes György ("Dodó") Dolesch Ivánnal, Zombory-Moldován Tomi Véró Misivel, Krivátsy-Szücs Ádám Schrenk Ferivel, Bókay Andi Toldy Jancsival, Haán István jómagammal, Telegdy Istvánnal voltak a versenyző párosok. Késöbb Telegdy István Molnár Miklóssal, majd Telegdy I Telegdy Miklós ("Törpiké")-vel, aztán Molnár Miklós Balás Miklós ("Micu")-val,, Szentkuty Tibor ("Kutya") Szegvári Gyula ("Szegecs")-csel Csillag László Szabady Tibor ("Tanár Úr")-al és mások. 1956 előtt a maximális versenyen induló csillaghajók száma harminckettő volt, mind magyar épitésüek.
A Balaton körüli egyesületek mind presztizs kérdést csináltak abból, hogy a csillaghajók jól szerepeljenek. Ez volt akkor a vitorlázás Forma 1-ese. A vetélkedésben részt vett a balatonfüredi Vasas, az BKV Előre, a balatonalmádii Épitök, a fűzfői Szikra, a budapesti Vasas Siófokon, utoljára de nem utolsósorban a balatonföldvári BHSE. A hajók épitésében de különösen az árbocok készitésben a füredi hajóéptő mesterek tüntek ki igy mindenki onnan rendelte a legjobb sztát árbocokat.
A Szemes-Dolesch párosnak jó esélye volt, hogy az 1952-es bajnokságon jól szerepeljen igy a szakosztályvezetőség jó elöre, júniusban megrendelte az új ábrocot azzal a kikötéssel, hogy két héttel a bajnokság előtt leszállitják. A szállitás azonban késett, csak verseny előtti napon tudta a szakosztályvezető Balatonfüreden átvenni a puszta árbocot. A veretek és drótkötélzet készen várták a Hubával megérkezett árbocot. A telepen lévö legjobb fuxolók és szerelök Kiszely Pali-bácsival az élen egész éjjel dolgoztak az árboc összeszerelésén mig a két versenyzö aludt. Jó eredményük, a második hely, megérte az éjszakai munkát.
1956-os forradalom leverése után nagyon sok jó vitorlás versenyzö elhagyta az országot, a BHSE-böl harmincnyolcan, igy új csillaghajós gárda alakult ki az otthon maradtakból. Telegdy István 1956-ban kapott sérülése után uj versenyzőtárssal indult, Jutasi István ("Fűrész")-el. Egy éven belül az összes csillaghajóval ismét versenyzett a BHSE. Igen jónak igérkezett a Gosztonyi András Komlós Béla páros.
Nagy technikai lemaradást jelentett a szakosztálynak, különösen a csillaghajóknak, az hogy nem volt lehetőség a telepen minden verseny után kiemelni a sztárokat. Nem volt daru a Telepen.
Berecz Tibor igy emlékezik meg erről:
" Sztár kiemelő . Ez már 56 utáni történet, amikor éppen építősök voltunk. A sztárosok kérték az építész tagokat, hogy találjanak megoldást a hajóknak a telepen való tárolására.
Négy megoldás került szóba:
- sója a híd alatt, de ki kell szerelni az árbocot,
- sója a nyilt víz felé, de ekkor hullámzás esetén se be- se ki,
- a híd lábánál akkora szárazföld építése a kikötő területéből, melyen elférnek a sztárok, és amely terület kapcsolódik a telephez, és ide a daru,
- egy akkora építőipari daru, amely képes a hajókat átemelni a híd felett.
Mondanom sem kell, hogy mindegyik megoldás legalább tízszeresen haladta volna meg a szakosztály éves költségkeretét.
Egy szép őszi napon, hallgatva az építészek terveit és költségbecsléseit, szép csendesen megjegyeztem, hogy én akkor a jövő tavasszal itt a híd alatt kiveszem a sztárt árboccal együtt.
Harsányan kinevettek, hogy akkor ők az Oktogon közepén térzene mellett..... Én álltam a szavamat. Emlékezetem szerint a dolog a szakosztálynak 800,-Ft-ba került, amiből a legnagyobb rész a 3 gumikerék volt. A többit ócskavas telepeken szedtem össze, ott helyben számolgatva az adott anyagokhoz a szilárdsági adatok alapján a konstrukciót is a lehetőségekhez igazítva. Úgy emlékszem, hogy csak Telegdy Pista és Domokos Attila segített a "gyártásban", a többit magam csináltam (három szilárdságilag igen kényes hegesztés kivételével). A többrétegű korrózióvédelmet Gömöri Pali receptje szerint csináltam meg. A későbbiek során - nem tudom ki - elekromos csörlőre cserélte a kézi csörlőt, és lapos lejárót készített az iparvasuti sínes megoldás helyett."
Igen nagy segitség volt ez a sztárosoknak mert a továbbiakban kizárólag edzések és a versenyek ideje alatt voltak a sztárok a vizen. Mi büszkén mutogattuk minden hazai és külföldi érdeklődönek a telepi csillaghajó döntőgépet, fényképeket hoztak le róla a havi Starlight-ben majd a Star Logban. Később azonban kiderült, hogy a tőkesúly mellett, a forgópontnál repedések keletkeztek a festésen és ezeket a hibákat állandóan javitani kellett.
1958-ban szakosztály már a Művész SK-hoz tartozott. Ebben az időben került Farkas Kálmán, a Gheorghiu Dej Hajógyár gazdasági vezérigazgatója a Magyar Olimpiai Bizottság gazdasági vezetésébe. Ebben a funkcióban sok valutát tudott a magyar vitorlázók felszerelés beszerzéséhez juttatni. Mind e mellett szenvedélyes túravitorlázó volt maga is. Ezért kérték fel a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségébe mint gazdasági vezetöt. Többen a szakosztályból baráti kapcsolatban voltak vele. Igy került a szakosztályba több felszerelés és hajó, legfőképpen csillaghajó. Farkas Kálmán folyamatos támogatása révén szerezte be az MVSZ (1961-62) az Etchell gyártásu csillaghajót, három Mader repülő hollandit és két finn dingit Nyugatnémetországból árboccal és vitorlázattal együtt. Ezeket a mindekori válogatott keret tagok használhatták az edzőbizottság javaslata alapján.
Az elsö nemzetközi versenyen 1957-ben a Telegdy Jutasi páros vett részt, először Sopotban Lengyelországban, majd Warnemündében. A sopoti versenyen tizennyolc hajó indult, lengyelek, magyarok, csehek, nyugat és keletnémetek. Borzalmas körülmények között tette egy darus teherhajó rakodó a vizre hajónkat, nem is tette, hanem ejtette egy olyan rakpart mellé ahol a viz és a part között 8 m szintkülönbség volt. Én benne maradtam a hajóban ez alatt a ledobás alatt, hogy legyen kinek el eveznie vele olyan helyre ahol az árbocot be lehetett tűzni, csoda, hogy nem repültem ki belőle és a hajó nem ment szét. Kikötőhelyünk Gdanskban volt, ahonnan 12 km-re volt a verseny helye Sopot, ahova vagy vontával, vagy széllel jutottunk. A vontát egy boxer hajó húzta és a kormányos nullából ezerrel indult. Mindenkinek külön vontatókötele volt, karvastagságu manila kötelek, amit ök adtak. Végig merni kellett az elüllyedés ellen a szomszéd hajó bejövő hullámai miatt. Még most is rémálmaim között jön elő ez az emlék, 47 év távlatából.
Olimpiai pálya volt, 4-5 Beaufort szélben, délben inditották a versenyt egy fa moló mellett. Nagyon jól sikerült legfelül legelől elrajtolnunk, azt a futamot megnyertük de a versenyt végül egy nyugatnémet páros nyerte mi másodikok lettünk. Nagyon élveztük az északi erős balti tengeri szélben a nagy hullámokon való siklást. A lengyelek szeretettel fogadtak és többször hangsúlyozták együttérzésüket az 56-os forradalommal kapcsolatban.
Innen egyenesen Warnemündébe, az akkori hires keletnémet fürdőhelyre mentünk ami hatalmas komp és rakodó kikötővel is rendelkezett. Több keletnémet vitorlás klub kikötöje is itt volt. Itt több hajó indult, erősebb volt a szél, megint a nyugatnémetek szerepeltek legjobban, szovjet versenyzők is résztvettek, mi ötödikek lettünk. A hullámzás nagyon hasonló volt a hazaihoz. Három hét alatt állandóan É-ÉNy szél fujt Dánia felöl. A keletnémetek kifejezetten ellenségesen fogadtak. Mindenki más a város központjában lakott ugyanabban a szállodában, mi pedig a város szélén egy teljesen lerobbant helyen kaptunk szállást. Nemcsak hallottuk de naponta tapasztaltuk is az irántunk érzett utálatukat. Egyetlen versenyzőjük, Hansi Felhaber kormányos, aki nem is ott élt, hanem Berlinben a Humboldt egyetemen vegyészeti tanársegéde volt egyedül kedves hozzánk. Nagyon örültünk amikor ezeket a vizeket és az országot elhagytuk. Mindezek ellenére sokat tanultunk az erős szeles tengeri vitorlázásból és a veresenyzésből.
1958-ban is végigjártuk ezeket a helyeket, de forditott sorrendben, ott kezdtük az évadot. Ebben az évben alalkult meg a 17-es Star Districtben Budapest flotta aminek Sándor Pali-bácsi volt a kapitánya és magam Telegdy István voltam a titkára. A flotta megalakulásában nagy szerepe volt Scharbert Gyula ("Puci")-nak akinek sok barátja volt a 17-es district osztrák és bajor versenyzöi között.
Ebben az évben a Magyar Olimpiai Bizottság két nyugatnémet épitésű Abeking-Rasmussen csillaghajót vásárolt, az egyik hajót a Németh István Fekete József ("Jocó") páros a másikat A Telegdy Jutasi páros kapta.
1959-ben Kielben voltunk. Először versenyeztünk Nyugatnémetországban. Onnan mentünk Warnemündebe majd Sopotba. A warnemündei és a sopoti versenyt megnyertük. Nagy botrány volt a dijkiosztón, mert előzőleg a csillaghajó dijakat egy zárt vitrinben kitették közszemlére ahol az első és második dijnak egy egy ólomkristály vázát jelöltek meg, a harmadik dij pedig egy giccses tengeri tájkép volt. A dijkiosztón, amikor a dobogó legfelső fokán álltunk utálatos módon a mi kezünkbe nyomták a festményt és a második és harmadik helyen álló keletnémet versenyzök kapták az ólomkristály vázákat. Fűrész erösebben fogta a kép keretét mint én, és a dobogóról lelépve botlást mimelt és a képet egy kikötő cölöpre felfűzte. A keletnémetek hörögtek, a többiek nevettek és Kővári Karcsi-bácsi csapatvezetönk felkiáltott: " Was für ein Umfall!" Tiz perc mulva már útban voltunk Lengyelország felé. Az volt a legnagyobb kifogás ellenünk hogy mi Kielböl jöttünk hozzájuk.
Az 1960-as római olimpiára amit a nápolyi öbölben rendeztek igen küzdelmesen kerültünk ki, ennek feltétele volt az, hogy az 1959-es magyar bajnokságot megnyerjük. Olimpia előtt júliusban Bendor szigetén voltunk az Európa bajnokságon. Harmincöt induló volt, mi a tizenharmadik helyen végeztünk, hetedik a nemzetek sorában. Végig viharos 6-7 Beaufort erejü Mistral fujt Afrika felöl. Itt hasznositottuk a warnemündei és sopoti tapasztalatokat. Az első futamban az egész mezöny vagy 500-600 méterrel túlcirkált mert senki nem tudott a bójánál fordulni csak túl a bóján amikor a szél kicsit alább hagyott. A raumbójánál mindenki szamárfordulózott, mert perdülni nem lehetett.
Az olimpián kis és középszelek fujtak. A huszonhat indulóból 12-ikek lettünk, legjobb helyünk egy hatodik hely volt a negyedik futamban, és az ötödikben hetediknek végeztünk. Timur Pinyegin Fedor Sutkovval (CCCP ) nyerte az olimpiát.
1961-ben úgy kezdődött az idény, hogy a "Kieler Woche"-n versenyeztünk, ahol életünk legjobb helyezését értük el Fürésszel, hatodikok lettünk. Változó szelek fujtak, leginkább északnyugati. Rögtön hazajöttünk mert az olimpián előző évben Timur Pinegin meghivott minket Leningrádba (ma és régen SzentPétervár) a kronstadti öbölben rendezett a júniusi 20-28-iki napéjegyenlőségi sztár, repülö hollandi és finn versenyre. A személyünkre szóló meghivó már februárban megérkezett az OTSH-ba Hegyi Gyulának cimezve, aki utasitotta a Magyar Vitorlás Szövetséget, hogy minket kiküldjön. A versenyre velünk utazott a Spari hollandi páros is, Gömöry Pali és Lugossi Gyuri. A két hajót egy 3T-ás Csepel Diesel teherautó vitte Dolesch Iván kiséretével. Az indulás előtti hetekben mind a lengyel mind a szovjet követségen kértünk útvonal engedélyt, hogy Lengyelországon keresztül, az északi, rövidebb úton utazhassanak. Mindkét követség adott is útvonal engedélyt, CCCP-től volt a fontosabb. Mi négyen versenyzők a Budapest - Moszkva - Leningrád útvonalon repülövel utaztunk. A teherautó öt nappal előttünk indult, hogy időben odaérjen, de két nappal később érkezett, mert az szovjetek délre irányitották a soffőrt és Ivánt a fuvarral, a Varsó - Moszkva útvonalra, az útvonal engedélyek ellenére. A hosszabb, kibirhatatlan utakon érkező sztárnak szétrázódott az árboca a feltámasztáson és a fa nút félig elkopott. Timur Pinegin, aki egyben hajóépitő is volt, személyesen javitotta meg az árbocunkat, mert neki is fontos volt, hogy indulhassunk. Sok pálinkánkba is került. Timur nyerte a versenyt, második Vasiliev volt, mi harmadiknak végeztünk, kb. 30 induló volt. Timur külön figylmezetett minket a verseny elött, hogy ebben az időszakban várható egy félórás vagy egy órás nagyon erős vihar. Ha látjuk, hogy porzik a viz, azonnal szereljünk le. 12-kor volt a rajt, az olimpiai pályán, a második kreuz közepén jártunk, kb. 50 méterrel vezettek az olimpiai bajnokok, hallotuk, hogy Sutkov nagyot kiabált, őrült sebesen lehuzta a nagyvitorlát és a fokkot. A példát követtük de ilyen gyorsnak Fűrészt még soha nem láttam. Finnek, hollandik mind felborultak, sok sztárnak árboca törött. A jégesős vihar egy óráig tartott, mérések szerint 100-120 km-es szél fújt. Később Gömöryék elmesélték, hogy a felborult hollandi alá bujtak, hogy ne menjen a jégtől szét a fejük.
Volt egy másik "kalandunk" is. Amikor az Európa Hotelbe beköltöztünk, gyönyörű nagy szobát kaptunk. Késöbb Fűrész körülnézett, mert nem mást mint az éppen Budapesten kapható Solzhenyitsin könyvét ("Ivan Denisevics egy napja") olvastuk és ezen felbátorodva,, megtalálva a mikrofónókat, egy mozdulattal az összeset letépte. Ez persze a folyosón ülő bárisnyának mindjárt jelzett. Mi vidáman elmentünk sétálni, a Nyári Palota, az Ermitage, a Néva partja gyönyörű volt a hosszú világos napon. Mire hazaértünk nagy balhé volt, Iván kimosott minket valami olyan történettel, hogy a kandalló kéményének a huzatát kihasználva ott akartuk száritani a viharruháinkat. Ezúttal Ivánnak nem volt egyszerű dolga velünk.
Az eddigi tapasztalatokat a versenyek után a szakosztály tagsága de föleg a sztárosok elött többször elmondtuk, mi magunk láttuk a legjobban, különösen a technikai felszerelésekben a nagy különbséget a nyugatiak és köztünk, de azt is láttuk, hogy vitorlázás technikában manőverezésben, navigációban jobbak voltunk a mezönynél pár kivételtől eltekintve. Itt láttuk a gyümölcsét a fizikai felkészülésnek, a szakosztályi külön vizi ketrecezésnek, és a majd minden hétvégi versenyzésnek. Ugyan mindkettőnknek nehézségei voltak a sportszabadságok kérelmezésénél munkahelyeinken.
1962-ben Duarto Bello, a portugál vitorlás szövetség elnöke és sztár versenyzője meghivott minket a Cascais-i világbajnokságra. Az edzőbizottság elfogadta sőt javasolta, ennek ellenére az akkori rendszer politikai okok miatt nem adott kiutazási engedélyt. Fűrész ennek hatására sajnos lemondta a további versenyzést és nyakig belemerült a szakmai munkájába. Uj partnert kellett keresnünk Ivánnal.. Molnár Albinra esett a választásunk, akivel aztán három évet versenyeztem.
A földvári Telep versenyzöi három sztár flottába is tartoztak a 17. Districten belül, az 1958-ban alakult Budapest, az 1965-ben alakult Öreghegy, és az 1991-ben alakult Koloska flottába. Ez sportdiplomáciai szempontból igen előnyös volt, mert a 17.-es District többi osztrák, svájci, de főleg bajor flották versenyzőitöl személyszerinti meghivásokat kaptak versenyzőink, igy a kiutazás részben biztositva volt. Mind a Telegdy István-Jutasi István majd Molnár Albin majd Ribiánszky Józef majd Holovits György, Gosztonyi-Komlós majd Holovits György, Gereben-Bányai majd Boronkay majd Pataky Péter, Fäller Károly-Holovits Tamás, Erdélyi Béla-Ujhelyi András, Konrád Tamás-Holovits István majd Mátray József, Ujhelyi András-Visy László, Tenke Tibor-Heckenast Péter majd Bendicsek József, Szépfy Tibor-Szilágyi Imre, Haranghy Csaba-Lénárt Ákos versenyzőpárosok. Ezek a versenyzők a több mint harminc év alatt tavasztól késő őszig komolyan készültek a versenyekre, télen pedig együtt jártak tornatermi edzésekre, labdarugásra, hegyi futásra, sielésre mind a fizikai felkészülés keretében. A nemzetközi hazai és a külföldi versenyek után minden páros egész szakosztály előtt beszámolt a tapasztalatairól, az ujitásokról ami nagyban elősegitette az egyre jobb eredményeket elérni.
1963 őszétöl amikor a szakosztály, a Telep, az OKISZ sportköréhez, a Budapesti Spartacus S.C-hez került igen komoly anyagi támogatást kapott egyrészt az OKISZ-tól valamint a Spartacustól. Igy került a szakosztály vezetőségébe Karlovits János, a Ramovil elnöke aki befolyásánál fogva nem csak anyagi támogatója lett a szakosztálynak mert beleszeretett a Balatonba, a földvári Telepbe, a versenyzői légkörbe és magába a vitorlázásba hanem erkölcsileg és sportpolikiailag is. Az anyagi támogatás révén mind több sztáros jutott külföldre versenyezni és nem csoda, hogy a hazai bajnokságokon is Spari versenyzők voltak az élen. Már avval a ténnyel, hogy Karlovits János versenyidőszakban, a telep nyitáskor és zárásakor mindig jelen volt biztositotta azt ami alapelve volt, hogy rend és tisztaság legyen a telepen, a motorosok jó karban legyenek és a telep szépségét is ápoljuk.
1962-ben az Magyar Olimpiai Bizottság a Magyar Vitorlás Szövetség javaslatára egy Etchell csilaghajót vásárolt, ami az akkor idők legjobb épitésű hajói közé tartozott. Akkor még fából készültek a sztárok, a hatvanas évek második felétől kezdték ezeket műanyagból épiteni. Két válogatott egység a Tolnay-Simon és a Telegdy-Molnár A. páros pályázott erre a hajóra. Az edzöbizottság egy Amerika Kupa rendszerü húsz futamos páros versenysorozatot irt ki ennek a hajónak az elnyerésére. Az "aranyborjú" versenysorozatot ami két hétig tartott és az egész balatoni versenyzőgárda végig izgulta. Ez döntetlenül végződött. Ezt követte egy külföldi verseny, a Tito Nordio Triesztben ahol mi negyedikek lettünk a Tolnay-Simon páros hatodikak, de volt egy kieső futamuk amit szakadás okozott, és e miatt az volt a döntés, hogy ez nem volt elég meggyőzö, igy a következő siófoki versenyt tűzték ki döntőnek, amiben a három futam eredménye alapján a Tolnay-Simon páros negyedik lett a Telegdy-Molnár páros hatodik. Az edzőbizottság választása a Tolnay-Simon párosra esett. Sajnos azonban az 1964-es Tokyo-i olimpiára anyagi okok miatt még ők sem jutottak ki.
1968-as olimpiai kiküldetésre két páros, a Gosztonyi-Holovits és a Tolnay-Farkas párosok voltak kijelölve. Felkészülésükben a Telegdy-Ribiánszky és a Gereben-Boronkay párosok segitettek. Egyértelműen akkor már a Gosztonyiék voltak a legjobbak a Balatonon. Különösen erős szélben. Mind a fizikai mind a pszihológiai felkészülésük kellően kész volt az olimpiára. Gosztonyi azonban politikai okokból nem kapott sem kiutazási engedélyt, sem útlevelet, igy a Tolnay-Farkas László párost küldték ki Acapulco, Mexicoba.
1972-ben már nem volt vita, Gosztonyi Andris megkapta az útlevelet igy Holovits Gyuróval a kieli olimpián huszonháromból nyolcadikok lettek.
1959, 61, 63, 66, 75, 76-ban Telegdy István és más más versenyzőtársa Jutasi, Molnár A., Ribiánszky, Holovits Gy., Füredi nyerte a magyar bajnokságot, 1960, 61-ben már fiatalabb párosok a Gosztonyi-Komlós, 1966, 71, 72, 78-ban a Gereben Gábor és más más versenyzőtársa, Bányai, Boronkay, Pataky volt a második helyen, 1962-ben a Gosztonyi-Komlós páros harmadikok voltak, 1962, 64, 65, 69, 77, 80-ban Telegdy István és más más versenyzőtársa, Molnár A., Ribiánszky, Telegdy Zsolt, Kurimay Tamás volt második helyen, 1970-ben Gosztonyi-Holovits Gy. páros második helyen végzett, 1967, 68, 69, 71, 72, 73-ban a Gosztonyi-Holovits Gy. illetve Homonnay páros nyerte a bajnokságot, 1972, 75-ben a Fäller-Holovits T. páros harmadik, 73-ban második volt, 1967, 68, 70-ben Telegdy-Ribiánszky, illetve Mózes volt a harmadik helyen, 1970-ben a Gereben-Boronkay páros, majd 1974-ben a Fäller-Holovits Tamás páros nyerte a bajnokságot, 1972-ben Gereben-Boronkay, 1974, 75, 76-ban Erdéyi Béci Ujhelyi András páros a második helyen végzett, 1973, 76, 77-ben Gereben-Boronkay majd Száva páros volt a harmadik, 1974-ben a Telegdy-Hidasi páros volt hamadik, majd 1977, 78, 79, 80-ban Holovits Gy.- Holovits T. páros volt a magyar bajnok. 1979-ben ujabb fiatal páros érkezett az élmezönybe, a Konrád-Holovits I. a második helyen végzett.
1980-ban az olimpián a Holovits-Holovits páros képviselte a magyar szineket ahol tizenhárom induló volt, Gyuriék 10-ikek lettek.
A Telepen mindig minden időben, az elsö lépésekkel kezdve mindig nagy súlyt fektettek az edzők a fiatalok, az utánpótlás nevelésére. Dolesch Iván alapelve volt, hogy a versenyzés mellett, azok akiket ő rátermettnek tarott végezzenek el segéd edzői tanfolyamokat és segitsék az utánpótlás nevelését. Később ezek lettek az osztály kapitányok. Ilyenek voltak Csillag László, Szabady Tibor ("Tanár-úr"), Telegdy István, Gömöry Pál, Lugossi György, Gosztonyi András, Holovits György, Erdélyi Béci. Az 1982-es tanév végén négy évi tanulás után Erdélyi Béla és Telegdy István szakedzői dimplomát kaptak az akkor Testnevelési Főiskolának nevezett felsőoktatási intézményben.
A 17. District bajnokságokon is jól szerepeltek a Spari versenyzöi, 1970, 72-ben a Gosztonyi-Holovits páros, 1975-ben a Telegdy-Holovits páros, 1979-ben a Gereben-Pataky páros, 1997-ben Szépfy-Szilágyi páros, 2002-ben a Tenke-Bendicsek páros nyerték a bajnokságot.
Jelenleg a 17. District a sztár világban legnagyobb létszámu flottával és vesenyzőpárral rendelkezik.
A sok külföldi versenyzés során a Telep sztárosai sok barátra tettek szert, sokat tettek a nemzetközi sportpolitika érdekében, a külföldiek örömmel jöttek és jönnek ma is a Balatonra, a földvári vizekre, a Telepre versenyezni, mert már azt is tudják hogy itt a rendezés mindig megközeliti a tökéleteset nem csak a vizen, hanem a szárazon is.


</td> </tr> <tr valign="top"> <td width="7%"> </td> <td colspan="3">Magyar csillaghajós bajnoksági eredmények a balatonföldvári Telepről:</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td colspan="3"> </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td width="9%"> 1951: </td> <td colspan="2"> 3. Szemes Dodó-Dolesch Iván, BHSE </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1952: </td> <td colspan="2">2. Szemes Dodó-Dolesch Iván, BHSE (ez volt az éjszakai árboc szerelés!)
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1954: </td> <td colspan="2"> 3. Kritvátsy-Szűcs Ádám-Schrenk Ferenc, BHSE </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1956: </td> <td colspan="2"> 2. Bókay Andi-Toldy Jancsi, BHSE </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1957: </td> <td colspan="2"> 3. Telegdy István-Jutasi István, Bpesti Épitők </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1959: </td> <td colspan="2"> 1. Telegdy István-Jutasi István, Művész </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1960: </td> <td colspan="2"> 2. Gosztonyi András-Komlós Béla, Művész </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1961: </td> <td colspan="2"> 1. Telegdy István-Jutasi István, Művész
2. Gosztonyi András-Komlós Béla, Művész</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td> 1962:</td> <td colspan="2">2. Telegdy István-Molnár Albin, Művész
3. Gosztonyi András-Komlós Béla, Művész
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1963:</td> <td colspan="2"> 1. Telegdy István-Molnár Albin, Művész </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1964:</td> <td colspan="2"> 2. Telegdy István-Molnár Albin, Spari </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1965:</td> <td colspan="2"> 2. Telegdy István-Molnár Albin, Spari </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1966:</td> <td colspan="2"> 1. Telegdy István-Ribiánszky József, Spari
2. Geberen Gábor-Bányai István, Spari </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1967:</td> <td colspan="2">1. Gosztonyi András-Holovits György ("Gyuró"), Spari
3. Telegdy István-Ribiánszky József, Spari </td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1968:</td> <td colspan="2">1. Gosztonyi András-Holovits Gyuró, Spari
3. Telegdy István-Ribiánszky József, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1969:</td> <td colspan="2">1. Gosztonyi András-Holovits Gyuró, Spari
2. Telegdy István-Ribiánszky József, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1970:</td> <td colspan="2">1. Gereben Gábor-Boronkay Antal ("Bobó"), Spari
2. Gosztonyi András-Holovits Gyuró, Spari
3. Telegdy István-Mózes Mihály ("Imperiál"), Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1971:</td> <td colspan="2">1. Gosztonyi András-Holovits Gyuró, Spari
2. Gereben Gábor-Boronkay Antal ("Bobó"), Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1972:</td> <td colspan="2">1. Gosztonyi András-Holovits Gyuró, Spari
2. Geberen Gábor-Boronkay Bobó, Spari
3. Fäller Károly Holovits Tamás, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1973:</td> <td colspan="2">1. Gosztonyi András-Homonnay Tamás, Spari
2. Fäller Károly-Holovits Tamás
3. Geberen Gábor-Boronkay Antal, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1974:</td> <td colspan="2">1. Fäller Károly-Holovits Tamás, Spari
2. Erdélyi Béla ("Béci")-Ujhelyi András ("U"), Spari
3. Telegdy István-Hidasi László, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1975:</td> <td colspan="2">1. Telegdy István-Holovits Gyuró, Spari
2. Erdélyi Béci-Ujhelyi András, Spari
3. Fäller Károly-Holovits Tamás, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1976:</td> <td colspan="2">1. Telegdy István-Füredi Gyula, Spari
2. Erdélyi Béci-Ujhelyi András, Spari
3. Geberen Gábor-Boronkay Bobó, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1977:</td> <td colspan="2">1. Holovits Gyuró-Holovits Tamás, Spari
2. Telegdy István-Telegdy Zsolt, Spari
3. Gereben Gábor-Száva György, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1978:</td> <td colspan="2">1. Holovits Gyuró-Holovits Tamás, Spari
2. Gereben Gábor-Pataky Péter, Spari
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1979:</td> <td colspan="2">1. Holovits Gyuró-Holovits Tamás, Spari
3. Konrád Tamás ("Menő")-Holovits István
</td> </tr> <tr valign="top"> <td> </td> <td>1980:</td> <td colspan="2">1. Holovits Gyuró-Holovits Tamás, Spari
2. Telegdy István-Kurimay Tamás, Spari
</td></tr></tbody></table>

[Acapulco]

Hajós hagyományok Keszthelyen


Keszthely városa építészete mellett hajós hagyományairól híres. Címerében ott áll a Főnix Gálya, amely balatoni kereskedő hajó volt a Festeticsek idejében. E hajót oly fontosnak tartotta a főúri család, hogy a rablások ellen fegyveres védő őrizettel szerelte fel. Keszthelyen működik az ország egyetlen vitorlás-hajóépítő iskolája, és legrégibb, 1879-ben alakult sportegyesülete. A Keszthelyi Yacht Club pedig a szabadidősport mellett az utánpótlás nevelésével is foglalkozik. Eredményesen, hiszen sportolói az olimpiákra is kijutottak. Annak ellenére, hogy a non-profit társaságként működő egyesület financiális gondokkal küzd, tagjait az elkötelezettség, hit és kitartás jellemzi. Az idei nyár során is folyamatosan tartanak táborokat gyermekeknek, melyeket érdemes kipróbálni. Szakmai elismertségük és hozzáértésük fényes eredményeként az idei ifjúsági Kékpántlika túraversenyt az egyesület neveltjei: Tolnai Réka és Sinkovics Bálint nyerték.

[Sch.E.]

Csillaghajó, Star

A csillaghajó (star class) kétszemélyes, tőkesúlyos (http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C5%91kes%C3%BAly&action=edit&redlink=1)vitorlás (http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitorl%C3%A1s) versenyhajó, 1932 óta olimpiai (http://hu.wikipedia.org/wiki/Olimpiai_j%C3%A1t%C3%A9kok) hajóosztály. Tervezője: Francis Sweisguth (http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francis_Sweisguth&action=edit&redlink=1) (1911, USA).
http://www.hunsail.hu/uploads/images/star.jpg Szimboluma a csillag.

[Sch.E.]

Balaton vármegye.

1913. november 23-án a Budapesti Hírlap egy régi kezdeményezés újbóli előhozataláról, felfrissítéséről tudósított.

A cikkben Szupits Dezső tabi országgyűlési képviselő amellett érvelt, hogy

„meg kell csinálni a Balaton vármegyét”.


„…Csinálni kell tehát egy vármegyét, melynek alispánjai, szolgabírái, mérnökei és minden szerve a Balatonért volna, a Balatonért dolgozna egységes irányítással, egységes szellemben.Egy vármegyét a mely mindenestül egyedül a Balatonért volna. Egy Balaton vármegyét! Körös-körül a Balaton partján nyolc-tíz kilométer szélességben ki kellene hasítani egy földszalagot annak a három vármegye testéből s ez a Balaton körül futó földszalag – közepén a Balatonnal – lenne az új vármegye, a Balaton vármegye!”

A terv ellenzői úgy vélték, hogy az újonnan kialakítandó vármegye igencsak csenevész lenne, önállóan képtelen lenne fenntartani magát, s ezáltal megnőne a közteherviselés, amely újabb terheket róna a körülötte fekvő vármegyékre. Az igazi megoldás az lenne, ha az érintett vármegyék lelkiismeretesebben intéznék a Balaton gondjait.
Egy egységes Balaton-Régió kialakításának gondolata megfogalmazódott a közelmúltban is. Simon Károly, a Balaton Szövetség ügyvezető elnöke ezirányú gondolatait több alkalommal is leközölték a helyi és országos lapok egyaránt.

[Sch.E.]

Az eltévedt személyvonat, 1893.



7 óra 46 perckor robogott ki a 202. sz. gyorsvonat Siófokról a nagyrészt Székesfejérvárra törekvő utasokkal. A friss reggeli szellőtől átjárt kupékban gyanútlanul élvezték az utasok a gyorsvonaton való haladás kényelmeit.
Mintegy negyedóráig vágtatott a vonat s már közel járt a gamászai partokhoz,
Egyszerre nagyot zökkent a vonat és hirtelen fordulattal nagy szögben eltért az egyenes pályájától. Az utasok az ijedség első perceiben kisiklásra gondoltak s a páni félelem az ajtókhoz kergette őket. Már épp felszakítani készültek, midőn a vonat megállt.
Ez a tény lefokozta a megrémült kedélyeket és keresték az okát.
Az történt, hogy a gyorsvonat az egyenes pályáról a gamászai homokbányába vezető sínekre tévedt.
Ez a provizus pálya ugyanis arra szolgált, hogy a siófoki fölmunkálatokhoz homokkal terhelt tehervonatokat közvetítsen. Nagyon gyengén épített alkotmány ez a mellékpálya s csak is a lassú menetben haladó tehervonat járhat rajta veszély nélkül.
Szerencs volt, hogy a gyorsvonat gépészei a fékezőt és az ellengős motorait gyorsan működésbe tudták hozni, különben a haladási sebesség által megsokszorozódott gyorsvonat súlya széttolta volna az összetákolt sínpárt s feltétlenül borzasztó következményű kisiklás lett volna az eredménye.
Véletlen folytán a mellékvágányon nem volt ott a tehervonat sem és így el lett kerülve az összeütközés is.
A gyorsvonatot aztán visszafelé indították s rátérve a helyes vágányra, folytatta megszokott útját.
A megmenekült utasok közt volt Cselka Nándor budapesti érseki vikárius is.
A baleset oka az elágazás helyén levő őrház felvigyázója volt, aki vétkes hanyagságból elfeledte a tehervonatnál egyenesre állított váltót ismételten elzárni a siófok-székesfejérvári pályán futó sínektől.

[anip]

"Mintegy negyedóráig vágtatott a vonat s már közel járt a gamászai partokhoz.."
A vonat vágtatott? Hihi...
Ma sem teszi.
Ez nemde inkább a bulvársajtó kezdete lenne?
**Hidden Content: Check the thread to see hidden data.**

más, de ez sem rossz
Neoton - Vándorének - BS1998 (http://www.youtube.com/watch?v=sY6tFPHD7P8)

[Acapulco]

4F Club - Balatoni láz

Kösz anip! Nagyon jó! Sajnos link nem maradhat fent.

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/G-pdcL7dSTU" allowfullscreen="" width="280" frameborder="0" height="240"></iframe>

[Acapulco]

Fonyódi Kormoránok versenye 2006-ban, szélcsendben, 2009-es évadnyitó a videókon.

Legközelebbi verseny: 2011. május 14. Fonyód.

Versenypálya: Fonyód – Fonyódliget - Ábrahámhegy - Badacsony által határolt vízterületen kijelölt versenypálya.
2 futamos, futamonként 2 körös pályaverseny osztályok szerinti 5 perces ráindítással.

<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/Jl4rQcFTOSs" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/_d2LHKlH5gE" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Kis-Balaton

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/qzpFRdacAWE" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Kormorán - gyakori látvány Balatonon, főként a nyugati medencében. Mára kissé túlszaporodott.

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/e1c3hdMS6kY" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Betyár a kórházban.(1907)

A Dunántúl egykor hírhedt haramiája Savanyu Józsi betegen fekszik két hét óta a veszprémi kórházban. Az egykor rettegett betyár másfél évvel ezelőtt szabadulna a váci fegyházból, mostanáig egy rokonánál éldegélt békésen Tótvázsony körül. Ép, egészséges ember volt mindig, most azonban a fagy okozta erős lábfájások, de meg tán az elmúlt visszahozhatatlan emlékei is kórágyra döntötték az öreg Savanyu vitézt.
Savanyu Józsi öngyilkos lett.
Múltkoriban betegségéről adtunk hírt, mostan halálát jelentjük az egykor híres „betyár-vitéz”-nek. A veszprémi kórházban az öreg Savanyu lábát, veszélyes sebei miatt amputálni akarták az orvosok, de ő inkább lemondott gyógyulásáról és elhagyta a kórházat. Elment rokonához a Tótvázsony melletti Sós-pusztára s ott főbe lőtte magát.

Balatoni furcsaságok forrása visszamenőlegesen is: Turnherr Károly naplója



Savanyú József (Izsákfa (http://hu.wikipedia.org/wiki/Izs%C3%A1kfa), 1841 (http://hu.wikipedia.org/wiki/1841). szeptember 12. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szeptember_12.) – Tótvázsony (http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B3tv%C3%A1zsony), 1907 (http://hu.wikipedia.org/wiki/1907). április 9. (http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prilis_9.)) Savanyú Jóska vagy Savanyó Jóska néven híres bakonyi (http://hu.wikipedia.org/wiki/Bakony) betyár (http://hu.wikipedia.org/wiki/Bety%C3%A1r) volt.
Apja, Savanyú József juhászszámadó volt Orosziban. Anyja Kovárczi Erzsébet.
Az ifjabbik Savanyú József birkát lopott, emiatt lett törvényenkívüli. Bekalandozta Vas, Veszprém, Zala és Győr megyéket: a róla szóló mondák ebben a régióban máig közismertek.
Az 1800-as évekre a legkeresettebb betyárrá lett az országban. Mindössze 159 cm magas volt, alacsony termetével könnyedén elbújt a Bakony sziklahasadékaiban.

1884 (http://hu.wikipedia.org/wiki/1884)-ben a halápi (http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalahal%C3%A1p) csárdában, mulatozás közben fogták el, ezután több, mint húsz évet börtönben töltött, 1901 (http://hu.wikipedia.org/wiki/1901)-ig Illaván (http://hu.wikipedia.org/wiki/Illava), 1906 (http://hu.wikipedia.org/wiki/1906)-ig Vácott. Végül gróf Csáky Károly Emánuel (http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cs%C3%A1ky_K%C3%A1roly_Em%C3%A1nue l&action=edit&redlink=1) váci püspök kérelmére kegyelmet kapott. Szabadulva, jóval túl a hatvanon szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett - amit búcsúlevelében azzal indokolt, hogy reumája miatt kibírhatatlan fájdalmai voltak.


Forrás: Wikipédia

[Sch.E.]

Sobri Jóska

Sobri a mai Mikosszéplak egyik pusztáján nőtt fel. A család a Sopron megyei Sobor faluból került Széplakra, innét a Sobri megkülönböztető név. Sobri Jóska 18 éves korában négy társával az eplényi kanásztól hat disznó lopott. Amikor az értékesítéssel megbízott orgazdát tetten érték, az a tettesek nevét elárulta, börtönbe juttatva az elkövetőket, köztük Sobrit is. Vas vármegye törvényszéke kétévi börtönre és összesen 240 (negyedévenként kimérendő 30) botütésre ítélte.

A„paraszt adonis”-ról többek között azt is feljegyezték, hogy nemcsak a cselédlányok, de még az úri hölgyek is kíváncsi szemmel fürkészték; börtönévei alatt például Sobri és egy Benkő Lázár nevű porkoláb felesége között szerelmi viszony szövődött, de Répa Rozival való kapcsolatáról is számos népköltés született.

A szájhagyomány, a népköltészet mesei elemeket kötött a betyárok személyéhez, a jó betyár alakja a szegényemberek vágyainak mintegy leképeződéseként jelent meg. A jó betyár, aki attól vesz el, akinek sok van és annak ad, akinek kevés. A nyugat-dunántúli betyárokat említve, Sobri Jóska, Milfait Ferkó és Savanyú Józsi alakjához olyan szenzációs eseményeket kapcsoltak, amelyek bizonyosan nem történtek meg, vagy ha igen, hát nem velük, ennél fogva a tények és a fikció keveredése jellemzi a betyárokról szóló népköltemények, népdalok, irodalmi alkotások sokaságát.



(Forrás: BDK-sajtóanyag)

[Sch.E.]

Sobri Jóska Kalandpark a Bakonyban, Kislődön képekben

[Acapulco]

A daru Magyarországon 1910-ben fészkelt utoljára, akkor épp a fonyódi Nagy-Berekben. Azóta csak átvonul hazánkon, főként a Tiszántúlon, a Hortobágyon. A Dunától Nyugatra csak szórványosan kerül szem elé, bár az utóbbi 10 évben egyre többször észlelik még költési időben is (költési adat még nincs). A daru nemes megjelenésű, néha az emberek közelségét is meglepően toleráló, kedves madár. Az európai népek hagyományába mélyen beépült. Bármilyen múlttal is rendelkezik a faj, ma már veszélyeztetett, védett, oltalmat igénylő. Jó lenne, ha egyszer visszatérne a Nagy-Berek megmaradt foltjaiba fészkelni.

[Sch.E.]

A VíZITYÚK.

Leirás. Kicsit nagyobb a fogolymadárnál, de zöld lábai, különösen ujjai sokkal hosszabbak. A szárny hajlása táján egy kis sarkantyúféle érezhető. Homloka csupasz holddal, a hold szine piros. Szeme-csillaga kárminpiros. Nyaka és egész dolmánya sötét zöldes-olajbarna, a test többi része palaszinű. A farok alja közbül sötétszínű szélein fehéressárgán szegve. A szárnyat tartó oldaltollak fehér végekkel, melyek a szárny szélén végigfutó fehér sort alkotnak. Csőre zöldes, tövén pirosas. Fészkét mindig, vagy legalább leginkább a partisás elhalt üstökeibe rakja s a száraz levelet használja fészekalomnak. Fészekalja rendesen tíz tojás felé is van. A tojás színe: halavány sárgás-vöröses alapon ibolyásan foltozott és vörösesbarnán szeplőzött.

Élete módja. Szereti a jól koszorúzott tóságot, melynek szélein tanyázik. Igen ügyesen kúszik fel a nádra és igen szépen szaporán úszik, noha úszóhártyája nincsen; még bukik is és hosszan kitart a víz alatt; ha üldözik, lebukik és csak néha üti ki éppen csak csőrét a víz színe fölé, hogy lélekzetet vehessen. Nagyokat lépve, de szaporán futós és boldogúl még a vízitök kerek levelein, a hináron és úszó gazon is, mert hosszú lábujja megóvja a beszakadástól és bemerüléstől. Nagyon kedves és a hol nyugton hagyják, nagyon bizalmas madár is, mely nem vét senkinek, de annál nagyobb ékessége a tóságnak. Táplálékja rovar, vízilencse; csipegeti a kibúvó zsenge nád és sás husos hegyét. Szóval ártatlan, és inkább hasznos madár.

Farkinczáját mindig fenhordja és akár fut, akár úszik, minden mozdulaton egyet billent szép fejével. El sem képzelhető kedvesebb látvány, mint mikor a vízityúk először vezeti ki 8–10 diónagyságú, bársonyfekete, hunczutkás szemű csirkéit a vízre. Minden védelemre érdemes.


Forrás: Tankönyvtár, internet

[Sch.E.]

Dankasirály a téli Balatonon

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/__tg9wXrpF0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Hegyestű

Geológiai Bemutatóhely

Egykori bazaltbánya, amelyben feltárul az 5-6 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkán belseje. A vulkáni kráterben sétálhat a látogató, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható.

Zánka közelében - a Balaton északi partján vezető 71-es közúton - jelzőtáblával lehet találkozni: barna alapú táblák hívják fel a figyelmet "HEGYESTŰ, GEOLÓGIAI BEMUTATÓHELY"-re a Balaton-felvidéki Monoszló határában.
A legalább 50 m magas bányafal kőoszlopai hazánkban egyedülállóak, de Európában is csak kevés hasonló található. A Hegyestű bazaltkúpjánál csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes formáit, a természet és ember együttélésének tipikus képét. A felhagyott bazaltbányánál található épületben létrehozott kis kiállítás tájékoztatja az érdeklődőket a Nemzeti Park természeti értékeiről, a bazalthegyekről, a Balaton-felvidék egyéb geológiai értékeiről, valamint a kézi fejtésű kiskockakő-bányászat hagyományairól. A Dunántúl jellegzetes kőzeteiből összeállított kőpark segítségével geológiai időutazáson vehetünk részt.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, fokozottan védett terület, látogatása korlátozott, azaz szabályozott a terület felett illetékes természetvédelmi hatóság által. A Káli-medencében található, megközelítése közforgalmi járművel kissé bonyolult, vonattal Zánkáig, busszal Monoszlóig váltsunk jegyet. Tulajdonképpen igazán természetjáróknak való csemege, hiszen ide leginkább gyalogosan, vagy kerékpárral juthatunk el.

http://www.balcsi.net/images/hegyestu-2.jpg

[Sch.E.]

Küszvágó csér



A küszvágó csér testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1rny) 77–82 centiméter, és testtömege 110–160 gramm. A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük (http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C5%91r) erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1rny) barna mintázatú.


Vándor madár, telepesen fészkel. Halak (http://hu.wikipedia.org/wiki/Halak) és kisebb rákok (http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kok) alkotják a táplálékát. A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.


Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból (http://hu.wikipedia.org/wiki/Toj%C3%A1s) áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki.


A küszvágócsér a Balaton jellemző vízimadárfaja. Tavasztól őszig gyakran látni, bár olyan nagy tömegben, mint a danka sirály nem fordul elő. Védett, a pénzben kifejezett értéke 50.000 Ft. Hosszú távú vonuló, rendszeresen költ, de sajnos fészkelési lehetőségei meglehetősen korlátozottak a Balaton környékén. Magyarországi állománya 700-1200 fészkelő pár (MME Monitoring Központ 2008). Világ- és szűkebb európai viszonylatban állománya a XIX. századtól jelentősen csökkent, ugyanakkor a nemzetközi és a hazai megítélés szerint biztos állományú faj.


Forrás: Wikipédia, valamint Kovács Gyula Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

[Peczne]

x

[Peczne]

y

[Peczne]

xx

[Peczne]

próba

[Sch.E.]

Latinovits Zoltán Múzeum - Balatonszemes

A Polgármesteri Hivatal főúti szárnyában helyezték el a Latinovits Zoltán Emlékmúzeumot. Az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum anyagából rendezett tárlaton a színészkirály, Latinovits Zoltán életének kiemelkedő állomásairól láthatunk pillanatokat fotók, írások és egyéb dokumentumok segítségével.

http://www.utisugo.hu/_Images/ismertetok/latnivalok/001004879_latinovits1.jpg.jpg


Személyes tárgyai, szemesi emlékei bensőséges hangulatban emlékeztetnek nagy színészünkre. A Rózsakertben, a móló felé haladva, a Melocco Miklós által készített Latinovits szoborhoz helyezhetünk néhány szál virágot.

Szomorú érdekesség, hogy miként a szomszédos Szárszón a költő, József Attila, itt a színész, Latinovits Zoltán lett vasúti baleset áldozata. A kivételes tehetségű művész a helyi temetőben nyugszik.

A mai hírek arról tudósítottak, hogy az önkormányzat magára vállalja a múzeum fenntartási költségeit. A megye és az önkormányzat közötti méltatlan vita a költségek tekintetében megoldódott. Minél többen látogatjuk a múzeumot, annál kevesebb költség hárul az önkormányzat terhére. ( Egy teremőr évi munkadíjáról szólt a sajnálatos vita, az épület karbantartásáról eddig is a falu gondoskodott.)

<iframe title="YouTube video player" src="http://www.youtube.com/embed/fghQ9qYgFr4" allowfullscreen="" frameborder="0" height="240" width="280"></iframe>

[Sch.E.]

Egymilliárd forintot, de lehet, hogy többet kell költeni a balatoni partvédelemre. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) előzetes felmérést készíttet.

Tudott, hogy a védművek jelentősen megrongálódtak, tönkrementek az utóbbi években, számottevő károk keletkeztek a mostani tavaszra is. A repedések, kisebb hibák általánosak, de számos településen előfordulnak több méteres üregek is, melyek mögött már megkezdte a partot a víz. A strandszezonra legfeljebb toldozni-foldozni lehet a védműveket, végleges megoldás fél vagy másfél év múlva születhet, a javításhoz leginkább az augusztus-szeptemberi időszakban adott az alacsony vízállás.

– Számtalan visszajelzést kaptunk arról, hogy megoldatlan a helyzet. Ez a balesetveszély és az esztétikum szempontjából, a vízgazdálkodást tekintve is tarthatatlan – fejtette ki megkeresésünkre Balázs Árpád, a BFT alelnöke.

A napokban kapják kézhez a balatoni önkormányzatok a levelet, melyben a beton partvédelem kárfelmérését kezdeményezi a Balaton Fejlesztési Tanács.

Tudott, hogy a védművek jelentősen megrongálódtak, tönkrementek az utóbbi években, számottevő károk keletkeztek a mostani tavaszra is. A repedések, kisebb hibák általánosak, de számos településen előfordulnak több méteres üregek is, melyek mögött már megkezdte a partot a víz. A strandszezonra legfeljebb toldozni-foldozni lehet a védműveket, végleges megoldás fél vagy másfél év múlva születhet, a javításhoz leginkább az augusztus-szeptemberi időszakban adott az alacsony vízállás.

– Számtalan visszajelzést kaptunk arról, hogy megoldatlan a helyzet. Ez a balesetveszély és az esztétikum szempontjából, a vízgazdálkodást tekintve is tarthatatlan – fejtette ki megkeresésünkre Balázs Árpád, a BFT alelnöke.


http://sonline.hu/lapokkepek/cikkek/147000/147326_serult_partvedmu2.jpg Méteres lyukak a parton


Balázs Árpádtól, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) alelnökétől megtudtuk: a BFT a problémák összesítését kezdeményezte.
– Ahhoz, hogy tudjuk, mekkora pénzügyi fedezetre van szükség, fel kell mérni a károkat – indokolt az alelnök. Mint mondta: a helyzet rendezése csak állami segítséggel elképzelhető, a legnagyobb valószínűséggel pályázati forrásból, melyhez az önkormányzatoknak hozzá kell tenni valamennyi önrészt.

A beton védműveket a kilencvenes évek elejétől az önkormányzatoknak adta át a vízügy. A létesítmények 1965 és 1980 között épültek. Ezt már Pécseli Pétertől, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjétől tudtuk meg, aki szerint a védművek nem tudják majd betölteni funkciójukat, ha tovább romlanak, s így a mögöttes területek kerülnek veszélybe. A kirendeltségvezető rámutatott: ahol a védműveken kiüregelődés keletkezik, s azt nem javítják, ott a következő télen még nagyobb romlás következik be, majd a több méteres hibák mögötti részen a víz elhabolja a partot.


A problémák döntően a déli parton jellemzőek, Balatonfenyves az egyik legkritikusabb helyzetű település.
Lombár Gábor polgármester úgy véli, hogy az elmúlt években keletkezett károk miatt legalább százmillió forintot kellene költeniük a partvédelemre. Nagyobb beavatkozásra van szükség korábbi felmérések szerint Siófokon, Fonyódon, de Balatonmáriafürdőn is. Balázs Árpád szerint a déli parti helyzet rendezésének költsége elérheti az egymilliárd forintot.

Az időjárás és a vízállás a jelentős károk oka

A Balaton Fejlesztési Tanács lépése után úgy tűnik: mások számára is nyilvánvaló, hogy a körülmények, melyek a mostani helyzethez vezettek, tőlünk függetlenek – fogalmazott Lombár Gábor, fenyvesi polgármester. Mint mondta: a védművek időjárási tényezők és az utóbbi évek magas vízállása miatt mentek tönkre.

Forrás: SONLINE internetes hírportál

[Sch.E.]

I. fokú: 40-60 kilométeres szél esetén percenként 45 sárga fényfelvillanás.
II. fokú: 60 kilométert meghaladó sebességű szél esetén percenként 90 sárga fényfelvillanás.


http://sonline.hu/lapokkepek/cikkek/147000/147481_balatoni_vihar2.jpg

[Sch.E.]

Viharjelzés egy gombnyomásra

Újdonság: idéntől már a Balaton három medencéjére külön-külön is kiadható a riasztás, a visszavonása pedig településenként is lehetséges. Siófok-Sóstón új viharjelző állomás létesült, Fonyódon pedig mobil állomást adtak át a gyermektábornak. A tó körül így 29 stabil fényjelző készülék, s a kiemelt strandokon 16 mobil tájékoztató fényjelző jelzi a vihar közeledtét.

Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke arra emlékeztetett: hetvenhét éve kezdődött a viharjelzés a Balatonon. A korszerűsödés jól látható ahhoz képest, hogy korábban fellőttek egy rakétát és felhúztak egy kosarat a mólón vihar közeledtekor.
– Negatív események is kellettek ahhoz (elsősorban 2006. augusztus huszadika), hogy higgyenek az emberek a meteorológusoknak – folytatta Dunkel. – Ma már időjárás-előrejelzést 24-36 órára közel 100 százalékos pontossággal tudunk adni, de egy-két hetes prognózisaink is megbízhatóak, ami a turizmus szempontjából egyre fontosabb.

A katasztrófa-védelem 2000-ben vette át a balatoni viharjelzés működtetését a meteorológiától, mely folyamatosan pénzhiánnyal küzdött, ezért egy időre például a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kezelésébe került a rendszer. Tollár Tibor, az országos katasztrófa-védelmi főigazgatóság gazdasági főigazgatóhelyettese szerint 2000-ben megnyugodtak a kedélyek, véget értek a botrányok.

Idén nyáron elektronikus jelzőtáblák is kikerülnek a partra, melyeken a magatartási szabályokra hívják fel a figyelmet. Tollár Tibor hozzátette: 150 millió forintot terveztek idén fejlesztésre, de az érintett településeket és fejlesztési tanácsokat is bevonnák forrásbővítés céljából.

Hat vízirendészeti őrs tizenkilenc kisgéphajóval áll készenlétben, sorolta Oberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezetője, megjegyezve: a hajók átlagéletkora tizenöt év, vagyis rövid időn belül komoly fejlesztésre lesz szükség. Az elmúlt három évben egyébként 21 személy fulladt a Balatonba, s közel 900 vízből mentés történt. A Siófok katamarán utasai a Balaton nyílt vizén pénteken megtekinthették a vízirendőrök legújabb, legkorszerűbb hajóját is, melyet először a tavalyi viharos előszezonban vetettek be, s mindjárt harmincöt főt mentettek ki vele a vízből. Az egyszerre 22 személy mentésére képes, a mederfenék vizsgálatára alkalmas szonárral is rendelkező hajót a Balaton Fejlesztési Tanács 25 millió forintos támogatásával szerezték be, tájékoztatott Horváth László, a balatoni vízirendészet parancsnoka.

http://sonline.hu/lapokkepek/cikkek/index/368000/368898_1.jpg

Forrás: SONLINE 2011.ápr.1.

[Sch.E.]

A megújuló Kis-Balaton

A madarak paradicsoma


Magyarország kilenc nemzeti parkot számlál, melyek között szerepel a Kis-Balaton, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként. A néhány száz évvel ezelőtt még mocsaras lápként emlegetett vegetáció mára valóságos tóvá lett. Így nincs mit csodálkozni azon, hogy az utóbbi években a vidék népszerűsége nőttön-nőtt, és az ornitológusok, biológusok, Matula bácsik paradicsomává vált. A Kis-Balaton múltjáról, jelenéről és jövőjéről útikalauzunk, Lelkes András természetvédelmi őr mesélt.

http://www.hetek.hu/files/imagecache/kozepeskep/images/1998/02.015/riport/GOLYA.JPG (http://www.hetek.hu/files/images/1998/02.015/riport/GOLYA.JPG)


"A madarak elrepülnek, ha megzavarja őket egy autó, de tíz perc múlva visszajönnek" Fotó: Varjú Zoltán
Tóvá lett mocsár

Régi krónikák tanúsága szerint a Zala folyó balatoni torkolatától nyolc kilométerre kétszáz évvel ezelőtt még a Főnix nevű evezős gálya kötött ki gyakorta, míg a múlt század második felében komp járt az átkelőhelyen. Ahhoz azonban, hogy az errefelé gazdálkodó zalavári apátság és a keszthelyi Festeticsek újabb megművelhető területeket nyerjenek, egyre nagyobb méretekben kezdték lecsapolni a balatoni lápos öblöt. Végül az 1870-es évek száraz időszaka véget vetett a Kis-Balaton vízi közlekedésének, s a terület "végleg" leszakadt a Balatontól. Idővel azonban felismerték a kis-balatoni "szűrőrendszer" jelentőségét: tudniillik ez a terület volt hivatott természetes úton megtisztítani a Zala folyó vizét, hogy a Balaton ne szennyeződhessen. 1951-ben védetté nyilvánították a területet, mely Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő nádasát adja.
Ha a honfoglalás kori állapotokat nem is, de a Tüskevár szerzőjét megihlető tájat ma ismét megszemlélhetik a Kányavári-sziget látogatói.

Lúd vagy róka?

– Mire kell odafigyelni egy ilyen természetvédelmi területen?
– Megfigyeljük, hogy hol költ a madár, miért ott költ, miért ennyit, veszélyezteti-e valami, nincs-e fakitermelés, van-e ott most fészek. Ha kell, szólunk, hogy ne akkor vágják ki a fát, amikor költenek a madarak, ne akkor kotorják ki a csatornát, amikor ívik a hal. Egy időben például elszaporodott a róka és a töltésekről beúsztak a szigetekre, hogy megfogják a kislibákat és megegyék a tojásokat. Nincs mese, ilyenkor el kell dönteni, mi a fontosabb, a lúd vagy a róka. Ebben az esetben jöhet szóba a természetvédelmi céloknak alávetett vadászat, különben az egyes vadfajok – vaddisznó, szarvas – által okozott károkért fizetni kellene.
– Közismert a halak túlzott elszaporodása a Kis-Balatonban. Miért kell mégis korlátozni a horgászatot?
– Főképpen az állatok élőhelyét veszélyeztetik az orvhalászok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy épp melyik madárnak rúgják szét a fészkét. Egy látogató hiába mondja: "én nem zavarok semmit", nem veszi észre, hogy épp egy madár vadászterülén jár. A madarak elrepülnek, ha megzavarja őket egy autó, de tíz perc múlva visszajönnek. Ha viszont egy biciklis vagy gyalogos jár arra, ugyanaz a madár lehet, hogy csak fél óra múlva merészkedik vissza, a nagyobb testű madarak pedig – mint a réti sas – lehet, hogy vissza sem jönnek többé.
– Ha jól értem, itt soha nem lesz olyan típusú turizmus, mint a Balatonon.
– Akkor el lehetne felejteni a Kis-Balatont. Az egyetlen látogatócentrum a Kányavári-sziget egy fahíddal. Harminc-ötven sziget is lehet a tavon: egy- vagy félméteresek, de a legtöbbjét már elmosta a hullámzás. A vízmélység átlagosan egy-másfél méter. Előfordulhat itt akár százötven-százhetven madárfaj is: sirály, szárcsa, a különböző récefélék és a kormoránok is itt költenek. A barna réti héja – a helyből felszálló "Harrier" – a Kis-Balaton egyik legjellegzetesebb ragadozómadara.
– Már Fekete István is megírta, hogy a falusi ember háromféle madarat ismer: sas, kánya, veréb. Ami horgas csőrű és viszonylag nagy, az a sas, ami kicsi, apró, énekes, az a veréb. Az összes többi, ami közötte van az a kánya...
– Kacsa meg csak az újságokban és a baromfiudvarban van, ezek itt pedig récék. A környéken egyébként a varjút mondják kányának. Ez itt Magyarország legszínesebb réceféléje, úgy hívják, hogy üstökösréce, és egy igen gicscses porcelánfigurához hasonlít. Jellegzetes narancsszínű "festett" csőre van. A legtöbben például úgy tudják, hogy a vadkacsa, az a zöld fejű tőkésréce – holott Magyarországon több mint tizenöt faj él. Itt a Kis-Balatonon is majdnem mind előfordul.
Március közepétől augusztus közepéig itt folyamatosan költenek a madarak: először a ludak, kikelnek lassan a kislibák, aztán a récefélék, a sirályok, legvégül pedig a csérek. Lépni nem lehet, annyi fészek van, szinte egymást érik. Egy negyvenszer harmincméteres szigetecskén akár ezer pár sirály és négy-ötszáz pár csér költ.
Kikelésük után a kislibákat kihozzák a szigetről a partra. Sebezhetőnek gondolná az ember őket, de valójában nagyon cselesek. Egyszer kutatók arra kértek, hogy fogjak nekik néhányat. Mi sem egyszerűbb, gondoltam. Láttam, hogy kijöttek a vízből, "nem igaz, hogy nem futom le őket" mondtam magamban. De esélyem nem volt rá, hogy az autóból kiugorjak, máris benn voltak a vízben. Jó, akkor motorról – jött a mentőötlet –, hát estem én itt akkorákat, hogy végignyaltam az egész töltésteret. Na, akkor majd csónakkal, reménykedtem végül. Mint a vöcsök, úgy buktak le a víz alá, és vártam, vártam, hogy egyszer csak följön. Feljött, persze öt méterrel odébb. Szóval nem sikerült.

A nyugalom fészke

– Feltételezem, szép számmal akadnak élményei a munkája során.
– Gyakran figyelem az állatokat, persze úgy, hogy ne vegyenek észre engem. Télen ez a terep egy kicsit Afrikához hasonlít: antilopok, zebrák helyett ludak, récék – van belőlük tízezer. Itt a "nagyragadozók" a sasok. A hiénák, sakálok megfelelői a szürkevarjak és a szarkák, amelyek szintén megeszik a dögöt, csak éppen nincs meg hozzá a megfelelő "szerszámuk" – pusztán a csőrük és a karmuk. Amint észreveszik a jégre kitett halat, azonnal megjelennek. A meglehetősen óvatos madarak körbejárják, megkopogtatják, elkezdik piszkálni az elemózsiát. Majd egyre idegesebbek lesznek attól, hogy ott az étel, és mégsem tudnak belőle enni: ezért kiülnek a környező fákra és nekiállnak károgni. Ha egy helyen sok varjú gyűlik össze és kárognak, ott dögnek kell lenni. Ezután megérkezik a sas. Elkezdi enni a halat, itt ő a király. A többi madár pedig mind menekül előle. De olyan is előfordult már, hogy összedolgozott két szürkevarjú: az egyikük belecsípett a sas farkába, míg a másik elcsent előle néhány falatot. A héja a nehéz bárd, lassan, de keményen súlyt le, a sólyom pedig a villanó penge.
– Ezek szerint nem ritkaság, hogy az állatok megtréfálják egymást?
– Így van. Amikor először láttam vidrát, "ó szuper!"– gondoltam magamban. Ott bukott föl-le a vízben, amikor egyszer csak a távcső látómezejében megjelent a rétisas. Jellegzetes mozdulattal kitolta a karmait, hogy megfogja a halnak hitt vidrát. A vidra pedig játszadozott vele, lebukott a víz alá, a sas pedig nézett: "Hová tűnt?" Egy helyben verdesett a szárnyával, fordult néhányat, a vidra megint feljött, a sas újra nekilendült, a vidra meg látta, hogy jön és az utolsó pillanatban – szinte összecsattantak a sas karmai – újra eltűnt.

Sirályra cseresznyét?

– A Kis-Balaton a kutatók számára is közkedvelt terület.
– Épp egy úgynevezett természetvédelmi biomonitoring folyik: rögzítik egy adott területen a különböző élőlénycsoportokat érintő változásokat, reakciókat. A sirály egyébként rendkívüli módon alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Míg korábban mocsári, vízi élőhelyen táplálkozott, mára a mezőgazdaságból is él. Egyszer a falubeli szőlősgazdák azzal jöttek, hogy a sirály eszi a cseresznyét a fáról. Saját szememmel győződtem meg róla, hogy a fészkek körüli területet elborították a cseresznyemagok. Viszont amikor a gabonaszipoly, azaz a gabonakártevő rajzik, szinte kizárólag azzal táplálkoznak. Ilyenkor bizony nagy áldás a mezőgazdaságnak ez a háromezer pár sirály.
Ehhez a huszadik századi ember által manipulált környezethez kizárólag olyan fajok tudnak csak alkalmazkodni, amelyek többféle táplálékot fogyasztanak. Ha az egyik elfogy, áttérnek a másikra. Ilyen például a róka. A "specialisták" azonban, az egyféle táplálékon élők, kipusztulhatnak – mint például a kígyászölyv.
– A külföldieket is idevonzzák a madarak?
– A fajvadászok, "twicherek" célja, hogy minél több madarat lássanak. Egy előre nyomtatott füzetecskével járják a vidéket, amibe különböző rublikák vannak: helyszín, dátum, madárfaj neve. Én láttam, hallottam a hangját, vagy a csoportból látta, hallotta valaki. De szerencsére nem ez a gyakori. S remélem, lesz lehetőség arra a jövőben is, hogy gyermekeink, unokáink is láthassák a vidrát, a kócsagot, a zsombék többi élőlényét – és gyönyörködhessenek benne.


Forrás: Locsmándi Andrea/Hetek Országos Közéleti Hetilap


<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/RSKV6MtAhYs" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Csupán emlék marad a Balaton a klímaváltozás után

Száz veszélyeztetett hely, melyeket a klímaváltozás fenyeget, s egy részük már a közeljövőben eltűnhet – erről szól az egész világot felölelő lista, melyre a Balaton, mint egyetlen magyarországi helyszín is felkerült.

A www.100places.com (http://www.100places.com/) egy olyan kezdeményezés weboldala, melynek létrehozói nem csak virtuálisan, hanem a világ nagyvárosaiban rendezett kiállításokon és kiadványokban is fel kívánják hívni a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire. „Száz hely, melyekre emlékeznünk kell, mielőtt eltűnnek” – szól összeállításuk figyelemfelkeltő elnevezése nem csupán az interneten, hanem már másfél éve Koppenhágában is, ahol a klímacsúcs előtt nyílt köztéri kiállításuk a képekből.

Akkor a dán főváros főterén, kétméteres táblákon mutatták be az ENSZ klímaszakértői jelentései alapján kiválasztott száz helyszínt, köztük egyedüli magyar helyként a Balatont.
– Megdöbbentem, amikor Koppenhágában a Balaton fotójával találtam magam szembe – mondta Hosszú Zoltán, a somogyvámosi Öko-völgy Alapítvány, mint a klímatárgyalásokra megfigyelőként akkreditált egyetlen hazai civil szervezet elnöke. Azóta is számos előadásában felhívja a figyelmet a kevesek által ismert tényre, hogy a Balatont a klímaváltozás által száz leginkább veszélyeztetett hely listáján jegyzik.

A kezdeményezés weboldalán egyébként a Balaton fotóján túl egy rövid leírás is olvasható, melyben a tó nevének eredetén túl a balatoni szőlőművelés évezredes múltjára is utalnak. Az éghajlatváltozás itteni jeleiként az elmúlt évtized első felét hozzák fel, kiemelten a 2003. nyarán mért balatoni hőmérsékletet, mely 4 fokkal múlta felül az átlagot. Írnak a 2000 és 2003 közti vízszint-csökkenésről, a parttól száz méterre akkor kialakult homokpadokról.

Tudósokra utalva figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége 30-70 százalékkal fog csökkenni Közép-Európában. A hőmérséklet lényeges emelkedését jelzik előre, s azt írják: a század végére a szárazság ötven százalékkal nő a Balaton régióban. Ez a tó nagy részét kiszárítaná, s a történelmi borvidékeket is veszélyeztetné.

Nem ciklikus, kiszámíthatatlan

Szkeptikusok szerint csupán a természetes ciklikusság áll egyebek között a balatoni vízszint-ingadozás hátterében. Hosszú Zoltán, az Öko-völgy Alapítvány elnöke erről úgy vélekedik: kétségtelen, hogy létezik a ciklusosság, sajnos azonban az emberi tényező ugyanúgy közrejátszik, ahogy például a légköri széndioxidszint emelkedés esetében.
Ökológusok szerint ugyanis a ciklikusság helyett inkább az időszakosság és a kiszámíthatatlanság jellemzi a régióban végbemenő folyamatokat.

Forrás: SIOLINE,internet

http://sonline.hu/lapokkepek/cikkek/index/367000/367602_1.jpg

[Sch.E.]

Szezonra hívás: Balaton-kampány Stuttgartban és Münchenben

Az idén a tavalyinál később (http://sonline.hu/somogy/kozelet/egy-hetig-tomeny-balaton-304204), a pünkösd időszakában lesz a Balaton 7 előszezoni vendégcsalogató egy héten keresztül. A tóparti szolgáltatók kedvezményes csomagkínálatokkal csábítják a turistákat a Balatonra. Tavaly negyven település százhúsz programját jelentette a Balaton 7, az idén bővítenék a kört, tudtuk meg Dani Barbarától, a regionális turisztikai marketingiroda igazgatójától.

– Újak a prioritások, a kormányzati szándékoknak megfelelően – tájékoztatott Dani Barbara. – A természetes vízkincs, a gyógy- és egészségturizmus kerül a középpontba. A Balaton-régiót továbbra is az első számú családos üdülési célpontként kívánjuk „eladni”, kiegészítve ezt az egész évben elérhető egészségturisztikai- és wellness-szolgáltatásokkal.

Tiszta erőből nyár – ez lesz az iroda főszezoni jelszava, elsősorban a belföldi családokra gondolva. Ősszel és télen a wellness kerül a középpontba, előszezonban a már említett Balaton 7. Egyhetes intenzív internetes- és rádiókampány indul Stuttgart és München környékén spotokkal és nyereményjátékokkal, hogy újra több német turista keresse fel a Balatont. A legnézettebb hazai tévécsatornákon is népszerűsítik a Balaton kínálatát.
A régióban 169 szálloda, ebből 38 négy-, vagy ötcsillagos várja a vendégeket; hetvenezer a kereskedelmi és százhúszezer a magán szálláshely.

Forrás: SIOLINE

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/1GXvgMIAQNU" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Tanösvények

Kányavári-sziget, "Búbos vöcsök" tanösvény

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területe, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten létesített Búbos vöcsök tanösvény. (Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról).


http://www.bfnp.hu/ma_files/kis_balaton_tanosveny_01.jpg http://www.bfnp.hu/ma_files/kis_balaton_tanosveny_02.jpg

A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1,5 óra alatt végigjárható sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb) ismertet.
A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem. A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul (Podiceps cristatus).

Diás-sziget "Kócsag" tanösvény

A Kis-Balaton fokozottan védett területén, a Diás-szigeten található a Nemzeti Park Igazgatóság által 2010-ben átadott Kócsag Tanösvény.
A tanösvény állomásait végigjárva betekintést nyerhetünk a Kis-Balatonon területén előforduló vízinövények, denevérek, halak, hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök életébe.
Megtudhatjuk, hogyan szorították vissza vizibivalyokkal a csatornákban elburjánzó növényeket, milyen halászati eszköz a vejsze és hogyan halásztak vele, kinek volt döntő szerepe a nagy kócsag megmentésében és azt is, hogy mire szolgáltak a dorongutak.

http://www.bfnp.hu/ma_files/kocsag_tanosveny.jpg

A Matula kunyhó előtt állva elolvashatjuk egy Fekete István által írt levél részletét, melyből kiderül milyen halak akadtak az író horgára a Kis-Balatonon tett látogatásai alkalmával.
A 1-1,5 km hosszú, 12 állomásból álló, magyar és angol nyelvű ösvény csak szervezett túra keretében, szakvezető kíséretében tekinthető meg. A túrák 2011-ben május 3-tól szeptember 30-ig terjedő időszakban, keddtől péntekig 10.00 és 13.00 órakor, szombatonként 10.00 órakor indulnak Fenékpusztáról, a Kis-Balaton Kutatóháztól.


http://www.bfnp.hu/jpg_menukep.php?szeles=515&kep=ma_menu_kepek/kis_balaton_tanosveny_menukep.jpg

[Sch.E.]

A búbos vöcsök

Eurázsiai madár, a hegyvidékeket és a leghidegebb, északi területeket kivéve egész Európában és Ázsiában elterjedt a tengerpartok és az édesvizek közelében.A búbos vöcsök elsősorban kisebb halakkal, ízeltlábúakkal, kétéltűekekkel táplálkozik, olykor étrendjét növényi részek egészítik ki. Táplálékát a víz alá bukva szerzi meg, ahol levegővétel nélkül akár 30-60 másodpercet is eltölthet. Kiváló úszó, úszóhártyás lábainak ujjait karélyos oldallemezek is segítik.Félénk madár, leginkább lebukva menekül ellenfelei elől.
Magyarországon gyakori, rendszeres fészkelő faj, becsült állománya 7000-9000 pár. Előfordulása főként: Kis-Balaton

[Sch.E.]

Siófok, építkezés a Fő téren 2011. 04. 03.
Az új városi könyvtár nagyon tetszetős lett.:D Öröm ránézni.

[Sch.E.]

Üstökös réce Kis-Balaton

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/eCJ9Nb5cJyw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Acapulco]

Agárd, Silwell Kupa 2011.04.03.

"Pár házzal arrébb" a Velencei tavon megrendezték az idei első minősítő versenyt Sikló hajóosztályban: Finn, Laser, Sikló, L-Radiál, L4.7, Kalóz, Optimist.
A tervezett 6 futam helyett 2 futamot sikerült teljesíteni.

[Sch.E.]

Bazalt utca - Buruczky Ferenc (Kovácsi-hegy) Tanösvény

A Kovácsi-hegy 200 m hosszú bazaltutcája páratlan földtani képz&#245;dmény, benne lakásokra emlékeztet&#245; barlangokkal, hasadékokkal. A vulkanikus k&#245;zet a lazább altalaj süllyedése miatt, megrepedezett, és monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények él&#245;helyei. A sziklafolyosónál található Vadlánlik - barlang kapcsán sok legendát ismernek a helyiek. A monda szerint a szerelmesét&#245;l elszakított lány bánatában bujdosott el a barlangba, és kedvese utáni vágyakozásába &#245;rült bele.

A környék a fiatalon elhunyt, lelkes, nagy tudású, természetvédő meteorológusáról kapta a nevét. Kettős körséta, 8 illetve 4 km-es út bejárásával, valamint a zalaszámtói tanösvénnyel összekötve is megtekinthető a Kovácsi-hegy leghíresebb földtani természeti kincse, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett része, a nevezetes "bazaltutca".

A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati és délnyugati peremén suvadásos letörés következtében hosszan elnyúló különleges, fekete kőárokfolyosó keletkezett a bazalttömbök között. Kialakulásában az erős szélviharok is közrejátszottak, amelyek a bazaltot alátámasztó pannóniai rétegeket - így a könnyen lepusztuló homokot is - kifújták. A bazaltutcában számos üreg, nyílás, barlangszerű hasadék ismert, mint pl. a Vadlány-lik.

A turistajelzések is keresztezik tanösvényünket, amelyet egységesen fehér alapon fekete madár jelzéssel láttak el létrehozói. Megállóhelyein (10 db) a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasására is megtanítanak bennünket.

A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre. Keletkezése a Balaton- felvidéken végbement vulkanikus tevékenység eredményeként kb. 6 millió évvel ezelőttre tehető.

Megközelíthető Vindornyaszőlős felől, a nagy kőbányán keresztülhaladva. Az 1999 májusában megnyílt 6 kilométer hosszú természetvédelmi tanösvény érint minden fontos természeti értéket és bemutatja a térség növény- és állatvilágát....

http://www.balcsi.net/images/bazaltutca_tanosveny.jpg

[Sch.E.]

Vadlány-lik barlang

A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy ezt megakadályozzák a frigyet. Örömöt színleltek és felbíztatták leányukat, hogy hívja csak meg hozzájuk választottját vendégségbe. A leány szíve repesett az örömtől, amikor végre bemutathatta kedvesét. A galád szülők azonban addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy bemutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, akik az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket...

A Vadlány-lik barlang a bazaltutcával egyidőben keletkezett. A kibillenés és a suvadás mozgása következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy ilyen, bazaltutcára merőleges repedés nyomán született meg a Vadlánylik-barlang. Számos állat talált itt lakó- és búvóhelyet, melyek közül talán legérdekesebbek az éjszaka aktív denevérek. A szoba vak kürtje alatt felhalmozott guanó jelenlétük bizonyítéka. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása, "komfortos hatása" alkalmassá tehették, még ha időszakosan is, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

[Sch.E.]

Keszthelyi-hegység

A Keszthelyi-hegység a magyarországi Dunántúlon helyezkedik el, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati tagja. A hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Tapolcai-medence és a Várvölgyi-medence veszi körül. A Keszthelyi-hegység területe kb.150 km2. Két fő vonulata van: a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat és a Keszthely-Rezi vonulat. Két legmagasabb csúcsa a Köves-tető (444 m) és a Meleg-hegy (425 m). A Keszthelyi-hegységet a vulkánosság hozta létre. Hegyei dolomitból, kihűlt lávából és Pannónia üledékből állnak, amelyeken gyönyörű gesztenye erdők találhatók.

A Keszthelyi-hegység lábánál fakad a kénes Hévíz-forrás. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.

A hegységben különböző barlangok lelhetők fel, melyek elsősorban a természeti csodák szerelmesei számára érdekesek. A barlangok kanyargós folyosóit a forró vizek alakították ki. A legszebb közülük a cseppköves Csodabogyós-barlang. Jelenleg ezek a barlangok még nincsenek teljesen feltárva, többségüket csak a barlangkutatók látogathatják.

http://www.balcsi.net/images/keszthelyihegyseg.jpg

[mabacsma]

Mindenkinek csak ajánlani tudom a balatoni nyaralást, persze, ha a gyerekek már hagyják. Vagy pici gyerekkel érdemes elmenni, vagy olyannal, aki már vigyáz magára, óvatosan közlekedik a vízparton. Csodálatos része ez országunknak, és a gyerekek is imádják.

[Acapulco]

A sárgafejű királyka (Regulus regulus (http://www.vendegvaro.hu/Sargafeju-kiralyka-Regulus-regulus)) hazánk legapróbb termetű madara.A hízott példányok alkalmasint megütik az 5 grammot. A nagyobb parkokat is látogatják, ősszel-télen pedig szívesen időznek a mesterséges fenyőcsoportokban is (néha cinegékhez verődve).

A balatoni klímát nagyon kedvelik, többnyire csoportosan fordulnak elő. Magam is gyakran látom a tujákon, fenyőkön. Élénk vidám teremtések.

http://krisnavolgy.hu/wp-content/uploads/sargafeju_kiralyka1-300x225.jpg

[Sch.E.]

Kerékpárral a Keszthelyi-hegységben

A magas szintkülönbségek ellenére kezd&#245;knek is ajánlott. A Bringakörútról az alsógyenesi strandnál észak felé kell fordulni, a körforgalomnál a Faludi utcán egészen a falu határáig, ahonnét egy kis szakaszon földút vezet az erdészeti aszfaltútra. A következ&#245; rész kissé meredek ugyan, de a táj mindenkit kárpótolni fog. Kisebb emelked&#245;k és lejt&#245;k váltják egymást a Büdöskúti pihen&#245;ig. Innen kellemes lejt&#245; következik, árnyas erd&#245;ben, egészen Balatongyörökig. Ha jó kondiban van, ajánlható még a Garga-hegyi (Bél Mátyás) kilátó megmászása. Ha még Büdöskút el&#245;tt Vállus felé kanyarodunk, néhány keményebb emelked&#245; vár ránk. Várvölgyön a Lesencék felé kanyarodva igazi vidéki látkép tárul elénk, sz&#245;l&#245;skertekkel, s&#251;r&#251; erd&#245;kkel. Tapolcán a legfontosabb látnivaló a Tavasbarlang, és a Malom-tó. A Szent György-hegy mellett kerekezünk le Szigligetre, aztán a bringakörúton haza.

http://www.balcsi.net/images/keszthelyihegyseg_panorama.jpg

[Sch.E.]

Rezi vára

A Balaton nyugati végétől (Keszthely) északra, a Keszthelyi-hegység nyugati részén 418 m tengerszint feletti magasságban, Rezi településétől északkeletre található Rezi vára. Megközelíthető a 71-es útról Cserszegtomaj, Rezi felé letérve, Rezitől földúton, vagy gyalog. Nem nagy távolság, a vár alatti parkolóig autóval is mehetünk. Nagyon kellemes enyhén emelkedő ösvény vezet a várromhoz.


Története:
A korabeli források szerint Rezi uradalmát 1282-ben Árpád-házi IV. László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserébe adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől fegyveres erővel ragadta el Péc nembeli Apor. A Keszthelyen birtokos Pécz nemzetség Marczal ágához tartozó Apor és fivére Lukács zalai ispánok erőszakos foglalásokkal jelentősen megnövelték birtokaik területét, és valószínűleg az így, jogtalanul szerzett uradalmuk megtartására és biztosítására építette Apor Rezi várát.


Rezi, és a már korábban elfoglalt szomszédos Tátika várának együttes birtoklása óriási hatalmat adott Apor kezébe, ha akarta, könnyedén lezárhatta a várak alatt vezető zágrábi kereskedelmi útvonalat. Csak Apor halála után került vissza a birtok a királyhoz, aki a Budáról Zágrábba vezető útvonal biztosítására úgy döntött, a Balaton északi partján fekvő várait, Hegyesdet, Rezit és Szigligetet kiegészíti Tátika alsó és felső várával is.



Feltehetően 1360-ban a vár a Lackfiak birtokába került, akik 1360 és 1397 között jelentősen kibővítették. Számos védművel gazdagodott és a korabeli viszonyok között már komoly erődnek számított. Az 1396-os év végén Lackfi István Nápolyi László trónigényéért lépett fel, ezért Zsigmond király 1397 február 27-én, a körösi gyűlésen híveivel meggyilkoltatta, majd a család vagyonát elkobozta.
Többszöri tulajdonosváltás után az 1430-as évek elején a Pethő család birtokába került a vár, akik ezután hosszabb ideig éltek hol benne, hol pedig a keszthelyi várban.

A törökök ostromának mindvégig ellenállt, soha nem került török kézre. Ennek ellenére Rezi települését többször is elpusztították, az 1526-os mohácsi csatavesztés után a környék folyamatos török támadások színterévé vált.
A XVI. század végétől elvesztette katonai jelentőségét, tulajdonosai magára hagyták, ennek megfelelően folyamatosan pusztult. A várrom 1741-ben került Festetics Kristóf birtokába és 1954-ig a család tulajdonában is maradt. Az utóbbi években állagmegóvó munkálatokat folytatnak.

[Acapulco]

Balatoni 50-es cirkáló

Az 1930-as évek közepén nálunk is egyre nagyobb igény mutatkozott az olcsóbb, könnyebben elkészíthetô, ugyanakkor sportos hajók iránt. Európában a Német Vitorlás Szövetség – DSV – meghatározó szerepet játszott, ezért az általa bejegyzett típusok felé fordult itthon is az érdeklôdés. A tôkesúlyos osztályok közül így került szóba a német Seefahrtkreuzer Magyarországon történô meghonosítása.

Magyarországon az elsô, szabad tervezés&#251; kategóriába tartozó 60-as Seefahrtkreuzert Benacsek Jenô, a Balatonfüredi Hajógyár fômérnöke – késôbb igazgatója – tervezte 1937-ben. A mintegy 7,5 tonna súlyú, 14,15 méter hosszú, 1,8 méter merülés&#251;, Daruvár névre keresztelt hajó építése egy évig tartott.(Első kép)

Az elsô 50-es bajnokságot 1941-ben rendezték, melyet Káldy Ferenc nyert Délibáb nev&#251; hajójával. 1942-ben az osztály történetében egyedüli alkalommal a két típust különválasztották, a hagyományos 50-eseknél Káldy, a Balatoni cirkálóknál Rubchich Iván lett a bajnok. A Káldy Ferenc gyôzelmét hozó 1943-as bajnokság után a hajóosztály bajnokságát évekig nem tartották meg.

A háború ezeket a hajókat sem kímélte: az Álmos, a Kósza és a Kaland nyomtalanul elt&#251;nt, a Csintalant tulajdonosa külföldre vitte. A Dettát a 40-es Glóriával együtt Balatonbogláron elsüllyesztették.
1943 után elôször 1948-ban hirdettek osztálybajnokságot, a hajók ekkor már összevontan, egységesen „V” jelzés alatt versenyeztek.

Az osztály 1965-ig tarthatott önálló bajnokságot. 1965 után egészen 1987-ig az 50-es osztályt nem értékelték önállóan a versenyeken, az MVSZ több hajóosztály részére összevont flottabajnokságokat rendezett. Az 50-es cirkálók alapvetôen az Európa 30-assal, a 22-es cirkálóval és a Dragonnal elônyadásos rendszerben versenyeztek. Önálló osztályként 1988-ban indulhattak ismét. A gyakorlatilag már a kihalás szélén álló, s a versenyeken elenyészô számban résztvevô típus megmentésében nagy szerepet játszott Soponyai Géza és Kovács Ottó, akik a Marsról levett sablon segítségével m&#251;anyag 50-eseket kezdtek építeni, amelyet saját tervezés&#251; fedélzettel láttak el. Elsôként 1989-ben a Marsall, majd a következô években a Kárpát, a Vector, a Benjamin, a Bankó, a Fúria, a Gordius, a Phönix, a Júlia, a Scutamil C, az Apolló, a Bolero, a Tolvaj, az Alexandra, az Apróhullám, az Aquarell, a Nerella kerültek vízre. Idén tavasszal tették vízre a legújabb egységet, a m&#251;anyag szendvicsszerkezet&#251; testtel épült, karbonrudazattal ellátott Vénusz II.-t. A régebbi hajók közül többet felújítottak: a Kalárist Scutamil néven Cittel Lajos, illetve Abrózy György tette rendbe, s ugyancsak alapos felújításon esett át Tóth Kálmán legendás hajója, a Káma II. és a Csillag II. is.

[Sch.E.]

50-es cirkálók képekben


http://www.sailing.hu/files/19/19141_640x480.jpg

[Acapulco]

30-as cirkáló hajóosztály

A Manökent, a hajóosztály legújabb hajóját már bemutattam. Most szeretnék néhány adatot megosztani a 30-asok történetével kapcsolatban.


Ma már nem tudni pontosan miért, de az els&#245; cirkálók 40-es osztályba tartozóak voltak. Mégpedig Kandó Kálmán az Európa szerte ismert mérnök, aki a róla elnevezett villanymozdonyok feltalálója volt 1924-ben a német Adam Harms hajótervez&#245;t&#245;l rendelt terveket. Hajóját a Balatoni Yachtépít&#245; RT készítette el, és 1925-ben bocsátották vízre. A hajó neve GLÓRIA. Egy esztend&#245; múlva Moldoványi Jen&#245; szintén Adam Harms tervei alapján építtette meg NEMERE nev&#251; 40-es cirkálóját, szintén a Yachtépít&#245;nél. Ezt a schärenkreuzert a vitorlázók egymás között "kisnemerének" nevezik, mert 1944-ben az egyik 75-ös cirkálót szintén Nemere névre keresztelték. Mindkét hajó többszöri felújítás után ma is megvan. Tizenhét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újabb 40-es cirkáló épüljön, akkor viszont két egységgel gyarapodott az osztály. Az ADDIO III.-at 1943-ban a TABU-t 1944-ben készítették el.

1927-ben három 22-es és egy 30-as cirkáló készült el. Az els&#245; 22-es SIRICCO-t Tuss Miklós, a másodikat, a ZULU nev&#251;t Kerényi László, a harmadikat, a KARAKÁN nev&#251;t Krayer Krauss Arnold építette. A 30-asok közül a RABONBÁN volt az els&#245; Ugron Gábor megrendelésére készítették gyaníthatóan Németországban. A 22-eseket valószín&#251; Benacsek Jen&#245; tervei alapján a SIROCCO-t Budapesten, a KARAKÁN-t a Veszprémi Faipari Vállalatnál, a ZULU-t a Balatoni Yachtépít&#245; Rt-nél építették meg. A SIROCCO-val négy bajnokságot nyertek, és ez a hajó 1929. augusztus 24-én megdöntötte a Kenese-Keszthely közötti távolsági rekordot is, amely a Balaton két egymástól legtávolabbi kiköt&#245;je között 77 km távolságban van. Ideje 5 óra 53 perc. Ez a rekord 6 évig volt érvényes. (Napjainkban ez a rekord 3 óra 40 perc.) A RABONBÁN nyerte az els&#245; kékszalag versenyt 1934-ben, és egyszer bajnok is volt. A második 30-ast 1928-ban bocsátották vízre, a keresztségben az EMESE nevet kapta, építtet&#245;je Schuller István írószergyáros volt.

A háború alatt súlyos veszteséget szenvedett a hajóállomány. Egyes hajókat felrobbantottak, másokat szándékosan elsüllyesztettek, szerelvényeknek, vitorláknak nyoma veszett. Tulajdonosaik a háborúban elpusztultak, vagy elhagyták az országot. Javaikat, így hajóikat is elidegenítették vagy államosították. Az akkori kormány már 1945-ben rendeletet adott ki az elhagyott javak tárgyában (1945. 06. 08-án kelt 2490. sz. rendelet,) melyet csak 1987-ben helyeztek hatályon kívül.

Nem segítette a kibontakozást jóval a háború után az 1974-ben megjelent rendelet (20/1974. V. 18.), amellyel a vitorláshajók adóztatását írták el&#245;. Az adót csak a magánkézben lév&#245; hajókra rótták ki. Például egy 22-es cirkálóért 6000,-, egy 30-as-ért 7200,- Ft-ot kellett adó címen befizetni.

Ez az összeg abban az id&#245;ben igen jelent&#245;s volt. Meg kell említeni azt is, hogy egyes vitorlás egyesületek (klubok) nagyon szépen karbantartották a rájuk bízott - ajándékba kapott - vitorlás hajókat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy másik korszak volt, amelyik a 80-as évekig tartott.

Új fejezet kezd&#245;dött akkor, amikor az állami kézben lév&#245; hajókat kezdték eladni. Sok oka van annak, hogy miért kezd&#245;dött ez a folyamat. A sok ok közül néhányat megemlítünk. Például feleslegesnek vagy luxusnak tartották a vitorlást, nem volt elég pénz a fenntartásukra, nem volt megfelel&#245;en képzett személyzetük, stb. Ez a korszak már a 80-as évek vége, a 90-es évek elejére esik.

Talán még egy érdekesség. Több egyesületi hajón olyanok vitorláztak, versenyeztek, akik a háború el&#245;tt a tulajdonosok segít&#245;i, mancsaftjai voltak, szakértelmük, hajószeretetük, vitorlázó tudásuk elvitathatatlan volt. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hajók legtöbbje épségben átvészelte ezt a rossz emlék&#251; korszakot.

[Sch.E.]

30-as cirkáló képekben


http://www.sailing.hu/files/18/18220_640x480.jpg

[Sch.E.]

Balatoni kerékpárút

Nyugat-Balaton: Balatonberény - Badacsonytördemic (Táv: 38 km) (http://www.balcsi.net/kerekpartura.html)

1. szakasz: Balatonberény - Keszthely

A Balaton északi partjának ezen szakaszán kerékpározva megismerhetjük a Balatonpart illetve a Keszthelyi-hegység növény- és állatvilágát, a különböző fafajtákat, valamint a balatoni dombok szőlőiben termelt különleges fehérbor ízét.


http://www.balcsi.net/images/balatoni_kerekparut.jpg (http://www.balcsi.net/kerekpartura.html)
Szigliget-Badacsonytördemic között


Kitérő: Hévíz-Keszthely kerékpárút (OKTútvonal) (http://www.balcsi.net/hevizi-kerekparut.html)

A Tófürdő felújított déli bejáratától különleges turisztikai élményt jelent a Hévízi-tó véderdején majd kisebb patakokon és egy emelkedőn át való megérkezés a 71-es főútig. Az út túloldalán kialakított biciklis pihenőnél kifújhatjuk magunkat, majd egészen Keszthely határáig gurulhatunk.


Kitérő: Bringával a Keszthelyi-hegységben (http://www.balcsi.net/kerekparral-a-keszthelyi-hegysegben.html)
Az egyik legszebb túra a Keszthelyi-hegységben. A magas szintkülönbségek ellenére kezd&#245;knek is ajánlott. Végig aszfaltozott úton haladunk, de gyakorlottabbak turistautakon is próbálkozhatnak...
Balatonberényben gyalog- és kerékpárút, majd a települést elhagyva bringaút következik. A falu után egy szakaszon a közúttól távolabb hajtunk, mindkét oldalról legelő, nádas és erdő vesz körül minket. Innen fantasztikus a rálátás a tóra. Rövidesen a 76-os úthoz érünk, ahol bicikliutunkkal jobbra fordulunk.
(Kitérő: balra néhány 100 m után Balatonszentgyörgyre érkezünk. Itt a kerékpárút végetér, azonban érdemes megnézni a település keleti határában található Csillagvárat (http://www.balcsi.net/balatonszentgyorgy-csillagvar.html).)
Átszeljük a Zala-folyót (http://www.balcsi.net/zala-folyo.html) majd a vasutat. Ha szerencsénk van, jobbra szürkemarhák legelését nézhetjük. Fenékpuszta vasúti megálló közelében Valcum római romjai és a 400 éves Berki kocsma tekinthető meg. A város előtt egy lakóutcán hajtunk. Utunk ezt követően elágazik, balra a Centrum, jobbra Tihany az irány. Mi utóbbit választjuk. Szép fasor között haladunk, majd kanyarban a tábla jobbra mutatja Tihanyt. Mi itt egyenesen megyünk tovább, és meglátjuk utunk végpontját adó vasútállomást. Keszthelyen nézzük meg a Helikon Kastélymúzeumot (Festetics-kastély (http://www.balcsi.net/keszthely-festetics-kastely.html), Hintómúzeum (http://www.balcsi.net/keszthely-hintomuzeum.html), Vadászati és Vasútmodell kiállítás (http://www.balcsi.net/keszthely-vadaszati-es-tortenelmi-modellvasut-muzeum.html)). A sétálóutcában és a Balatonhoz lefutó utcákban számos műemlékházban gyönyörködhetünk. Több szálláshely, így kemping lehetővé teszi, hogy akár több napon keresztül itt állomásozzunk.

[Sch.E.]

2. szakasz: Keszthely - Badacsonytördemic

A keszthelyi hajóállomástól utunk a sétányon vezet ami egyenesen rávezet a kerékpárútra. Elhaladunk a vitorláskikötő és a már fizetős Libás strand mellett, majd Gyenesdiás irányába kerekezünk tovább. A Madách u. keresztezve megpihenhetünk a "Bringatanyán", ahol kisebb szerviz is megoldható. Vonyarcig kiváló minőségű kerékpárúton tekerünk tovább. A település határában vigyázzunk, mert az út széle nagyon ápolatlan és már félig ránőtt a fű. Balesetveszélyes!!! A strand közelében átkelünk a vasúton.
A vonyarcvashegyi strandtól Balatongyörökig tart a bicikliút egyik legszebb szakasza (villanyvilágítással). Továbbtekerve a kerékpárút a Vonyarcvashegy előtt található Szent Mihály-domb (http://www.balcsi.net/vonyarcvashegy-szent-mihaly-domb.html) mellett visz el; a helyiek által hegynek titulált tetőn áll Magyarország egyik (egyetlen?) halászkápolnája. Legendája szerint a téli Balatonon bajba jutott halászok emelték, megmenekülésük hálájaként. Érdemes egy rövid pihenő erejéig elidőzni a dombon és lent a pihenőpadoknál.
Továbbra is fákkal övezett kerékpárúton haladunk Balatongyörök felé. Beérünk a településre, egy kisebb szakaszt leszámítva utcákon haladunk. A strand és a móló mellett haladunk el, így érdemes onnan is szemügyre venni a Tapolcai-medence tanuhegyeit. Utunk során egészen közel kerülünk a Balatonhoz. Innen is a már korábbi hegyeket figyelhetjük meg.
Magyarország legszebb panorámájában gyönyörködhetünk a balatongyöröki Szépkilátóhoz (http://www.balcsi.net/balatongyorok-szepkilato.html) (egészen pontosan az alá) érve, ahol a Balaton híres-nevezetes tanuhegyei figyelhetjük meg. Keljünk át a vasúti sínen és mielőtt folytatnánk utunkat a nyílegyenes bringaúton, csodáljuk meg fentről is amit utunkról csak alig-alig láthatunk! (Szépkilátó, Római forrás) A Szépkilátót elhagyva a Bece-hegyi vasúti megállóhely mellett elhaladva a golfpálya szomszédságában kissé meredek út vár ránk. A Bece-hegyi buszmegállótól a 84-es számú főút elágazásán keresztül a 71-es főút mellett futó önálló kerékpárúton haladhatunk Szigliget nyugati oldaláig.

A megyehatáron elhaladunk a balatonedericsi Afrika Múzeum (http://www.balcsi.net/balatonederics-afrika-muzeum.html) mellett, a maga egzotikus világával. Tovább haladva utunk egyenesen vezet Szigliget irányába. A 84-es út elágazásánál újabb vasúti átjárót küzdünk le kisebb nehézségek árán, majd egy rendkívül hosszúnak tűnő szakasz következik. Kárpótol bennünket az előbukkanó Szigligeti vár (http://www.balcsi.net/szigligeti-var.html) és a méltóságteljes Szent György-hegy látványa. Az út során a kissé rozoga fahídaknál vigyázzunk! A szigligeti bekötőút után rövid emelkedő, majd hosszú, elnyújtott lejtő következik (fotó). Az erdős részhez érve hihetetlenül kiszélesedik a bringaút - különös élmény ez a szakasz. Mellesleg a nagy rohanásban elhaladtunk egy pihenő mellett (Szent Antal-hegy). Kisebb kanyar és elénk tárul a Badacsony. Hoppá!
Itt a kerékpárút végetér, jobbra haladva felfedezhetjük Szigligetet, azonban mi folytassuk utunkat célállomásunk, Badacsonytördemic felé. Keresztezzük a 71-es utat és balra, a vasútállomáson ér véget nyugat-balatoni kalandozásunk.

[Sch.E.]

Északi part: Badacsonytördemic - Balatonfüred (Táv: 41 km) (http://www.balcsi.net/kerekparral-az-eszaki-parton.html)

1. szakasz: Badacsonytördemic - Zánka

Utunk a badacsonytördemici vasútállomás mellől indul. A macskaköves úton jobbra fordulva a Római úton tekerhetünk egészen a badacsonytomaji vasútállomásig. Vigyázzunk az autósok miatt! A kanyarokkal és emelkedőkkel-lejtőkkel tarkított úton hamar elénk kerülhetnek. Közben délről szinte teljesen megkerüljük a Badacsonyt (http://www.balcsi.net/badacsony.html). Érdemes megállnunk és megfigyelni a badacsonyi nevezetességeket: a bazaltoszlopokat, a bányászat ejtette tájsebeket, Ranolder keresztet.



http://www.balcsi.net/images/kerekparut_balaton.jpg (http://www.balcsi.net/kerekparral-az-eszaki-parton.html)
Balatonakali


Badacsonytomaj Balaton utcán élesen jobbra kanyarodunk. Néhány métert megteszünk a 71-es úton majd a vasútállomás mellett csatlakozunk rá a kiépített kerékpárútra.
Utunk a 71-es mellett fut egészen Ábrahámhegy határáig. Tábla hívja fel figyelmünket a közelben található Folly Arborétumra (http://www.balcsi.net/badacsonytomaj-folly-arboretum.html). Nem túl nagy kitérő, így érdemes megtekinteni. Botanikai értékein kívül jelentősek a tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is.
Hátunk mögött távolodni látjuk a Badacsony tömbjét, északra pedig A Csöngye-hegy látszik. Ábrahámhegy előtt átkelünk a vasúti sínen és a továbbiakban a település utcáin vezet a Bringakörút. Egy kisebb dombon megpillanthatjuk a Bökk-hegyen álló kilátó (http://www.balcsi.net/abrahamhegy-bokk-hegyi-kilato.html) tetejét. Akinek nem túl sűrgös az kitérőt tehet és felszaladhat rá. Ábrahámhegy végétől újra kiépített kerékpárút következik. Kellemes árnyékot adó fás rész következik, majd az út elvezet Balatonrendes vasútállomásra. Átkelünk a vasúton és jobb híján kikényszerülünk a 71-esre (vagy tolhatjuk a bringánkat a peronon).
Kitérő: Délre Kővágóörs-Pálköve következik. A kerékpárút ugyan nem arra megy, de akár tehetünk kitérőt a település belseje felé is vagy egészen a strandig is eljuthatunk. A Tölgyfa utcát keresve elérhetjük a végig a 71-es mellett futó bringautunkat.
Balatonrendest elhagyva kb. 100 m után indul az újabb szakasz. Eleinte enyhébb emelkedővel majd a "kanyar" után elnyújtott, jól belátható lejtős rész következik. Végén a Tölgyfa utcáról érkezőket gyűjti be a kerékpárút... Kisebb pihenő lehetséges a benzinkútnál. A távolban már látni a révfülöpi kilátó csúcsát is.
A kerékpárút egészen Révfülöp: Császtai strandig vezet bennünket. Újra keresztezzük a vasútat, majd közvetlenül a strand mellett haladunk. Szemben a fonyódi hegyek látszanak. A Balatoni Bringakörút egyik olyan szakasza következik, mely valóban a parton halad (tőlünk fél méterre). Némi gyalogosforgalomra számítsunk! A sétány egészen bevezet bennünket Révfülöp központba. Pihenő, fagyi és persze a móló vár ránk! A Fülöp-hegy tetején pedig a Millennium kilátó (http://www.balcsi.net/revfulop-fulop-hegyi-kilato.html)... Megközelítése picit több időt, energiát vesz igénybe.

[Sch.E.]

2. szakasz: Zánka - Balatonfüred

Zánkától Balatonfüred határáig főleg kiépített kerékpárúton haladhatunk. Zánka központjában és Akali-Udvari között kisebb emelkedőre számítsunk. Balatonudvariban a bicikliút melletti temető szív alakú sírköveit érdemes megnézni. Örvényesen látnivaló a vízimalom.

Kitérő: Tihanyi kerékpárút (http://www.balcsi.net/tihanyi-kerekparut.html)
Birtokba vehették a biciklisek a balatoni kerékpárúthálózat legújabb szakaszát. Az 1,8 kilométer hosszú, közel 3 méter széles aszfaltcsíkot a 71-es főútnak a Tihanyi-félsziget közepénél lévő elágazójától a falu elejéig építették ki.

[Sch.E.]

Kelet-Balaton: Balatonfüred - Siófok (Táv: 55 km) (http://www.balcsi.net/kelet-balatoni-kerekpartura.html)

Balatonfüred Tagore sétányon halad a kerékpárút. Elhaladunk a két strand mellett, majd élesen balra fordulunk a Gemering utcán. Innen a 71-es út mellett fut a kiépített kerékpárút.



http://www.balcsi.net/images/kerekparut_keletbalaton.jpg (http://www.balcsi.net/del-balatoni-kerekpartura.html)
Folta


Kerékpárút Veszprémbe (http://www.balcsi.net/kerekparutak-balatonfuzfon.html)
Balatonalmádiból Veszprémbe kerékpárút vezet Szentkirályszabadján keresztül.

[Sch.E.]

Déli part: Siófok - Balatonberény (Táv: 73 km) (http://www.balcsi.net/del-balatoni-kerekpartura.html)

Az útvonal a Balaton délnyugati és nyugati partján halad. A túra első felét házak között tesszük meg, a másik fele kiépített bringaúton megy. A látnivalók sorában kiemelkednek Keszthely műemlékei, múzeumai, hangulatos utcái. Kirándulásunk Balatonberényig részben „Balatoni Bringaút” táblával megjelölt lakóutcákon, részben kerékpárúton vezet, onnan azonban már a bicikliút a meghatározó. Jelentős forgalomtól nem kell tartanunk, emelkedő sem készteti lassulásra bicajunkat. Az útvonalat mindenki számára (kisgyermekes családoknak is) ajánlott.



http://www.balcsi.net/images/balatoni-bringakorut.jpg (http://www.balcsi.net/del-balatoni-kerekpartura.html)
Balatonszemes-Balatonlelle között


Kis-Balaton kerékpárút (http://www.balcsi.net/kis-balaton-kerekparut.html)
A Kis-Balaton Kerékpáros Ház 2008-tól várja a vendégeket. A Kis-Balaton területén tekerni különleges élmény. Egy új kerékpárút vezet a tó mellett kialakított kilátóhoz és a madárlesig. Számos jól járható úton túrázhatunk, kerékpáron megfigyelve az itt élő védett madarak és növények ezreit. Ezen a részen találkozunk először nagyobb kiterjedésű balatoni nádassal.


http://www.balcsi.net/images/bringakorut-zala-folyo.jpg http://www.balcsi.net/images/bringakorut-berki.jpg

A Balaton körül 204 km (kerékpár)út vár ránk Magyarország legnagyobb tava körül. Egyre több kerékpár-barát szolgáltatót talál a Balatoni Bringakörút mentén. Itt kisebb javítások igénybe vehetők, de komolyabb probléma esetén csak a kerékpárszervizek nyújthatnak segítséget.

[Fritschi]

Azt hittem, hogy milyen sokat tudok a Balatonról. Most, hogy elolvastam ezt a tartalmas ismertetőt így lett teljes a kép. Köszönöm a rengeteg munkát amit bele fektettél. Utazunk további tájakra is.

[Sch.E.]

Időjárás jelentés Balatonszéplakról, 2011.04.09.

<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/YHVfkFvTMj8" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/MiWf-MGYXno" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Garda, látott hal

A garda Tihany egyik nevezetessége, az úgynevezett látott hal. Ősszel, amikor már kellően hideg a víz, a garda közel a víz felszínéhez rajokban úszik, a halászok csónakokból - egy hegyen járó ember segítségével, aki különféle jelekkel irányítja a dombról a halászokat - követik a gardák mozgását.

A garda a Balaton egyik legrégebbi halfaja, már a jégkorszak után megjelent hazánk területén. Eredetileg a tengerben él és onnan vándorol az édesvizek felé. Természetesen az itt honos gardák már egész életüket édesvízben töltik. Vándorlási szokásuk azonban még a mai napig megfigyelhető. Az őszi időben csapatostul érkeznek a Tihanyi kútba, ilyenkor sötétlik a víz a garda rajoktól. A Balatonon előszeretettel horgásznak célzottan gardára, korábban jelentős mennyiségben halászták is, akkoriban számos tihanyi családnak jelentett megélhetési forrást a garda halászat. A garda jelentőségére utal, hogy Tihany város új címerébe is belekerült.

Idén ősszel 10. alkalommal fogják megrendezni a Garda Fesztivált Tihanyban, mely halászattal kezdődik, majd gardasütéssel folytatódik.

[Sch.E.]

Gyenesdiás, erdőtűz 2011.04.10.

Kora estére sikerült a tűzoltóknak és a közreműködő több száz önkéntesnek körülhatárolnia a Zala megyei Gyenesdiáson mintegy egy négyzetkilométeren pusztító, lakóházaktól néhány száz méterre lángoló erdőtüzet; az oltás során egy tűzoltó megsérült, épületek nem kerültek veszélybe. A tűz Vonyarcvashegy irányába terjedt.

[Sch.E.]

Jékely Zoltán: Balatoni elégia

Sarkantyúba kapom a képzeletemet:
hol vagy ez órán, hol keresselek?
Hol vagy, sok-sok tökéletes vonal
szövedéke, állandó diadal
múlandóságon s mindenen, mi rút!
Kiapadhatatlan mennybéli kút,
hol a vándor nem földi szomjat olt
s a mennyet látja, ha fölé hajolt.
A távolságot álom oldja fel,
feléd álmok csapatja menetel,
nyomodba uszított kopóhadak
folyton csaholva űznek-hajtanak.
Tisztásokon és dombok hajlatán
inalsz előlük, könnyűlábú dám,
s mikor már-már elérnek, könnyű, bölcs
szökeléssel kidobbansz és kitörsz.
Dühöng a szél, tombol a Balaton,
téged kereslek minden tarajon;
a tenger éppen így vajúdhatott,
mikor Vénusznak életet adott!
Kagylót nyitok meg, a kezem remeg:
minden szép kagyló Téged rejteget,
minden kagyló a szerelem maga,
meg nem szegett lányságod záloga.
Somló, Csobánc, Tátika, Szigliget –
romablakból kis kendő integet,
a víz felett hintázva-álmatag
szellem-fehér sirályok szállanak.
Megálmodott, sohasem teljesült
szerelmek, véres hullámba merült
vágyak a mélyből fel-felsajganak –
A mi szerelmünk is legenda csak.


[1949]

[Sch.E.]

Két 15 éves gyermek okozta a több milliós kárt Gyenesdiáson.
A Keszthelyi-hegységben lángra kapott erdőhöz Zala, Somogy és Veszprém megyéből összesen 17 gépjárművel 65 tűzoltó vonult ki kiemelt, ötös fokozatú riasztással. Rajtuk kívül vonyarcvashegyi önkéntes tűzoltók, erdészeti szakemberek, polgárőrök, a különleges mentők és önkéntesek sokasága indult segíteni az oltáshoz, összesen több száz ember.

http://enmg.hu/images/2011/04/gyenesCikk.jpg

[Sch.E.]

Badacsony, te csodás!

<iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/L3iiLE-duVo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe> <iframe title="YouTube video player" width="250" height="200" src="http://www.youtube.com/embed/qUvbUk5UHHo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Balatonudvari, szív alakú sírkövek, temető

A műemlék temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára. A szívalakú sírköveket a monda szerint egy "udvari" kőműveslegény készítette az akali határban fejtett kövekből. Elöl található a műemlék temető, a szív alakú sírkövekkel, mögötte a református, valamint a római katolikus, vörös kőből készült kereszttel. A két temető sarkában az izraelita, egy sírkővel, örökzöld fákkal és kerítéssel.
A 71-es számú úton Örvényes felől a településre érve, rögtön jobbra található az út mentén.

[szmelus]

Nagyon szép munka! Én is imádom a Balatont!

[Sch.E.]

Szent Mihály-domb



A vonyarcvashegyi Szent Mihály domb egykor a Balaton szigete volt. A földmozgások során kialakult 136 méteres természeti képződmény ma a magyar tenger északi partján Balatongyörök és Vonyarcvashegy között, még a keszthelyi-öbölből is jól látható kiemelkedés. Tetején hazánk egyetlen halászkápolnájával a Szent Mihály kápolnával.

A domb már a római időkben is lakott volt. Valószínű, hogy őrtorony állt a tetőn, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra.

Itt állhatott az 1560-as években a Györöki vár, de 1622-ben már kápolna állt a helyén. Erről tanúskodik a nemrégiben előkerült freskón látható évszám.
Egyes források szerint a kápolnát egy balatoni rianásból megmenekült 40 halász emeltette hálából. 1739 telén 46 halász dolgozott a Balaton jegén, amikor levált az alattuk lévő jégtábla.
Sajnos hatan odavesztek. A jéghideg vízben kiúszásról szó sem lehetett. A biztos haláltól a hirtelen megforduló szél mentette meg őket, amely a part felé sodorta a jégtáblát.
A megmenekült halászok fogadalmat tettek, hogy hálából kápolnát emelnek a dombtetőn. Valószínű, hogy inkább átépítésről lehetett szó, hiszen a Szent Mihály kápolna akkor már régen állt.


Ezt bizonyítja a kápolna oltára mellett található két kripta is, amelyen a múlt századi feljegyzések szerint az 1722 és az 1729-es évszámok voltak olvashatók.
Sajnos az évszámok az idők folyamán kikoptak, hiszen azóta rengeteg ember megfordult a kápolnában.



<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/EkS87aHcOfY" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Kisfaludy Károly: Messze fénylik a Balaton


Messze fénylik a Balaton

Messze fénylik a Balaton,
És engemet partjához von:
Immár tudom, miért fénylett,
Mert szép Rózsám bele nézett.

Hej szép Rózsám! tekints rám is!
Hadd derüljön bús szivem is:
Olyan az mint a Balaton,
Ha felette szélvész vagyon.


http://1.bp.blogspot.com/_HrZrlfwLzFY/TGmgP936_yI/AAAAAAAAAoQ/wgX511YDvAU/s400/balaton+118x.jpg

[Sch.E.]

Madarak vízben és vízparton

[Acapulco]

8 m Proto

A TBS Nagydíj előírásainak megfelelően tervezett és épített hajó, a nyolcméteres nyílt osztályba tartozik. A szabályok viszonylag egyszerűek. A hajó hossza legfeljebb nyolc méter lehet, szélessége kötetlen, tömege kötetlen. a hajótest, a rudazat és a vitorlázat anyaga kötetlen. Szabad billenthető tőkesúlyt és vízballasztot alkalmazni. Nem lehet trapézolni és a versenyző súlypontját más módon a hajón kívülre helyezni. A hajónak egytestűnek kell lennie, és a vízszintes vonal alatt 20 fokról, a ballasztrendszer legelőnytelenebb állása esetén is vissza kell térnie. A képen látható balatoni hajó neve: Fahajó

Litkey
Fotó: Szekeres

[Acapulco]

Aszófő

Aszófő a Tihanyi-félsziget után az első falu, amely mellett elvisz az út. A községből szép kilátás nyílik a félszigetre és a Balaton két öblére. Aszófő legismertebb látnivalói a kövesdi templomrom és a vörösmáli pincesor. A községtől nyugatra alig egy kilométerre fekszik Örvényes, amely szépen karbantartott vízimalmáról és az abban berendezett múzeumról vált ismertté.
Aszófőt - Azzofeu néven - 1093-ban említik először a tihanyi apátság birtokaként. A község mai területén a középkorban egy másik falu, Kövesd is virágzott.

A kövesdi templom 1260-1270 körül épülhetett. Kövesd községgel együtt 1552 után pusztult el. Ekkor Veszprémben már a török volt az úr, és a Gyulaffyak támadása miatt a veszprémi pasa a tóparti falvakat felégettette. A lakosság a templomba menekült és ott pusztult el. A templom feltárásakor számos sírt és elszenesedett maradványt találtak itt. A templomromot az ötvenes években restaurálták, ekkor derült ki, hogy a helyén korábban római épület állt. Találtak is egy felirat nélküli római oltárkövet. Ezt a rom előtt fakadó forrás mellé állították. Akkor parkosítottak is, sajnos mára megint elhanyagoltnak látszik a terület, a templom belsejét felverte a gaz. Az épület egyhajós alaprajzú volt, egyetlen megmaradt díszítménye a nyugati, bejárati homlokzat csúcsíves, gömbökkel díszített ívsoros a párkánya. Ennek a dísznek az alapján teszik a templom építését a tizenharmadik század második felére. A templom szentélyében 1500 körül egy szépen megformált szentségtartót helyeztek el, amelyet ma a Tihanyi Múzeumban őriznek.

Vörösmáli pincesor, a kövesdi templomromhoz hasonlóan földúton közelíthető meg. A présházak, pincék zöme 1848-1883 között épült, és a legtöbb az évek során változatlan állapotban maradt fenn. A pincék a hosszú, keskeny szőlőtáblák végében homlokzatukkal az út felé fordulva állnak. Az Aszófő keleti részén elterülő erdőben ritka növényfajta nyílik. A tavasz hírnöke, a téltemető.

Az aszófői Almás-forrás a településtől délre, a Kövesdi templom romjai (http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=aszofo-kovesdi-templomrom) mellett található. Megközelíthető az Aszófőn keresztülhaladó 71-es útról a Romkápolna utcán (vasúti átjáró közelében) délnyugat felé fordulva.

[Sch.E.]

Holovits György, azaz Gyúró - olimpikon, sokszoros magyar bajnok


Egy őszhajú úriember Balatonföldváron. Közvetlen, segítőkész, szerény.
Pedig a legnagyobbak között vitorlázott, és ha fellengzősen akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, hogy egy élő legenda.
Holovits Györggyel, azaz Gyúróval beszélgettünk (ami azért túlzás: ő beszélt, én halgattam...).
Yachtshop.hu: Van egy kedvenc mondatom tőled, valahogy így szól: "az árboc már megvan, csak hogy stágoljuk fel?" Tudod, hogy hol hangzott el?
Holovits György: Nem. Várjál! Filmben?
Yachtshop.hu: Filmben!
Holovits György: Bujtor Pisti filmjében.
Yachtshop.hu: Igen. Megmondom, miért kérdezem ezt tőled. Én ezeken a filmeken nőttem fel és most a gyerekeim is nagyon szeretik ezeket a filmeket. Bennük van az a hangulat, ami a gyermekkoromat idézi. A mondat egyébként a Csak semmi pánik című filmből való. Hogyan lettél amatőr színész és profi vitorlázó?
Holovits György: Először amatőr vitorlázó voltam, aztán később sokat vitorláztam, és akkor lettem egy kicsit profibb talán. Így kötöttünk barátságot Bujtor Pistával. Ez nagyon régen volt, én 1964 óta ismerem – istenem, már csak ismertem – Pistát. Gyerekként részt vettem a Harlekin és szerelmese című film egy-két jelenetében, azután később meg egy hajóosztályban versenyeztünk. Pista is csillaghajózott. Nekem akkor ment a legjobban a versenyzés, csak ezért nem vagyok többször bent a filmjeiben – tudod állandóan úton voltam. Pedig Pisti mindig hívott szerepelni, csak egyszerűen nem volt időnk.
A Csak semmi pánik címet egyébként Bodrogi Gyuszi találta ki, mert a Pistának egyszerűen nem volt olyan ötlete, amivel meg lett volna elégedve. Elmentünk egy kis körre vitorlázni, iszogattunk egy kicsit és egyszer csak Bodrogi, aki már jó hangulatban volt, közölte, hogy „csak semmi pánik”. Erre Pista a fejére csapott, hogy na jó, akkor ez lesz a film címe.
Yachtshop.hu : Hogy volt ez a Ti időtökben? Te profi vitorlázó voltál, vagy amatőr? Mert hát amatőrként manapság nemigen jutsz ki az olimpiára…
Holovits György: 1965-től voltam válogatott kerettag, szinte 25 éven keresztül. Bizonyos szempontból profik voltunk, mert az állam fizette minden utunkat. Csomagoltunk, és irány az edzőtábor – jött értünk az OTSH (Országos Testnevelési és Sporthivatal – a szerk.) kocsija. Volgával Földvár - Kiel 3 nap alatt… Folyton megálltunk, de hogy miért, azt nem igazán tudom. Talán a sofőrnek lejárt a munkaideje, vagy lusta volt. Délután 5-kor már a szállodában pihengettünk emiatt, hát tényleg úgy utaztunk, mint az urak. Pedig mi mentünk volna. Képzelheted, amikor megérkeztünk, mindenki azt hitte, hogy profik vagyunk, vagyis nekünk az a foglalkozásunk, hogy vitorlázunk, hiszen sofőrrel érkeztünk, aki vitt minket mindenfelé. És hát mondom, a felszereléseinket is az állam fizette. Ehhez hozzáteszem, hogy nem volt jó felszerelés…
Aztán kezdtük megunni az állandó utazás közbeni ácsingózást – miért kell nekünk megállni hazafelé jövet Sankt Pöltenben délután 2 órakor csak azért, mert a sofőr még plusz egy napidíjat akar felvenni odahaza.
Ebből aztán elegünk is lett, és akkor elhatároztuk, hogy a továbbiakban saját kocsival fogunk menni. Örültek is az OTSH-ban, hogy nem kell már autókat biztosítani. Mi is örültünk, mert lenyomtuk a Földvár – Kiel távot egyhuzamban, váltott vezetéssel. Odafelé nehezebben ment, visszafelé egyszerűbben, mert hajtott a honvágy.
Kellett egy olyan kocsi, ami el tudja húzni a hajót. Vettem tizenhatezer forintért egy öreg Volgát. Többre nem tellett akkoriban. Később kicseréltem a motort benne, nagyon jó kis kocsi volt az öreg zerge. Aztán lecseréltem egy másik Volgára. Szóval úgy néztünk ki, mintha profik lennénk, közben meg keményen melóztunk a munkahelyünkön, mert az végig volt a vitorlázás mellett. Alig engedtek el bennünket, nem tudtunk egy nappal korábban ott lenni a verseny helyszínén, pedig jó lett volna. Az állami támogatás apránként elmaradt, mert azt a támogatott hajóosztályok kapták, és a csillaghajó nem tartozott ezek közé. Például a 470-es támogatott osztály volt, mert az kicsi és olcsóbb, pedig aztán három év alatt tönkre is megy. Ha egy magyar sztárt építettünk, az húsz évig is hajó maradt. Ha külföldről vettünk egy használt sztárt, ami tíz évig hajtva volt, azzal is lehetett menni még vagy tizenöt évet. De ezt nem vették figyelembe.
Furcsa helyzet volt, amikor csökkent a támogatásunk. Hajót még kaptunk, de vitorlát már nem, így azt saját magunknak kellett beszerezni. Pénzünk meg nem nagyon volt rá. Szerencsémre volt egy vitorlaszabó ismerősöm, Fritz, a Chimsee partján. Elég jó neve van most is a cégnek. Az öreggel jóban voltam és használt, kicsi hibás vitorlákat adott nekem olcsón. Vettem ötöt, hazajöttem, kiválasztottam a legjobbat, és azzal versenyeztem. A másik négyet meg eladtam. Abból tudtam tankolni a Volgát a következő útra. Na most akkor profik voltunk, vagy amatőrök?
Yachtshop.hu:Ne haragudj, csak ezt az amatőr – profi dolgot azért firtattam, mert igazából neked foglalkozásod volt – agrármérnök vagy – tehát nem a vitorlázásból éltél. Profi sportoló az, aki a sportból él, a sport az igazi foglalkozása.
Holovits György: Igen. Nézd, a 68-as olimpiára, a mexikóira már felesküdtem, de nem mi mentünk. A 72-es olimpián kint voltam, és a 80-as olimpián is kint voltam, mégpedig az öcsémmel. De emellett dolgoztunk végig. Munkahelyünk volt, én egy termelőszövetkezetben dolgoztam.
Amikor az első olimpiámra mentem 1972-ben, azt mondta a TSZ-elnök: Ha most elmész, ide többet ne gyere vissza! Levetettem a gumicsizmámat, fölszálltam a repülőgépre, és elmentem az olimpiára. Nem lehettem profi, mert rettenetesen sokat dolgoztam. Mire hazajöttem, már vártak a problémák. A főnököm azt mondta, hogyha nem oldom meg őket, máris ki vagyok rúgva; különben is, a problémák azért jelentkeztek, mert én elmentem az olimpiára.
Azután 1982-ben ígértek nekünk egy új hajót – életünk első új hajóját. Akkor öreg fejjel úgy döntöttünk, hogy ebben az esetben már több idő kell, és akkor most néhány évet szánjunk a vitorlázásra. Én akkor harminchat éves voltam. Az még nem túlságosan öreg kor a vitorlásversenyzésben. Meg is kaptuk a hajót (akkor már az MTK-ban versenyeztem), és teljes gőzzel készültünk Los Angeles-re. Rengeteg edzés, rengeteg verseny, az egész életünk akkoriban a vitorlázásról szólt. 1984-ig nagyon jól mentünk, külföldön nyertünk vagy három versenyt. A hazai versenyekről nem is beszélek, azokat 15-20 éven át általában mi nyertük. Aztán persze csúnya véget ért a profizmus, mert ugye az olimpiára nem mentünk, a bojkott miatt.
Akkor jött a Bujtor Pisti és átvitt az MTK-ba. Ott lettem versenyző és szakosztályvezető, ebből később csak a szakosztály-vezetőség maradt. Huszonnyolc évet töltöttem ott; onnan mentem nyugdíjba.
Yachtshop.hu: Viszonylag későn kezdtél el versenyszerűen vitorlázni.
Holovits György: Későn kezdtem sajnos. Nagyon nehéz volt akkoriban bejutni egy-egy klubba. A szüleim barátai, a Bókayék protezsáltak be Dolesh Ivánnál engem, ide a Spartacusba - ami akkoriban Művész vagy Honvéd volt - tíz éves koromban. Azután apám meghalt és akkor nekem abba kellett hagynom a vitorlázást, mert dolgoznom kellett. Bármilyen furcsán hangzik is, de tíz éves koromtól kezdve dolgoztam. Árubeszerző voltam – anyám egy üdülőt vezetett – és kertészkedtem is, az üdülő kertjét ápoltam. Azért volt ebben valami jó is: délelőttönként az üdülő hajója vitte a vendégeket vitorlázni és én voltam a mancsaft. Sokszor délután is mentünk. Később, olyan tizennégy éves koromban már önállóan vittem ezt a hajót. Akkoriban a vízirendőrök ezt még elnézték. Tudták, hogy tudunk vitorlázni és nem voltunk feleslegesen vagányak sem, amikor „munkavitorlázás” volt. Nagyon vigyáztunk arra, hogy ne „brahiskodjunk”.
Versenyezni viszont nem tudtam, pedig nagyon szerettem volna. Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetemen 1966-ban szólt a testnevelő tanárom, hogy kellene egy mancsaft egy hajóba, és hát tudja, hogy én tudok vitorlázni.
A Telegdy Istvánnak és Gosztonyi Andrásnak is mancsaft kellett – mindkettő válogatott vitorlázó volt. Telegdy mást választott, és Gosztonyihoz kerültem. 20 éves voltam akkor, tehát tényleg későn kezdtem el versenyszerűen vitorlázni.
1972-ig versenyeztem Gosztonyival, mint mancsaft.
73-ban elkezdtem a házamat építeni, és ezért visszamondtam a válogatott keretséget, viszont kértem egy finn dingit, és 2 évig finneztem. Az nagyon jó és hasznos volt, mert sokat tanultam, főképp a raumolást a kishajóval. Kurimay Tamás, aki kiváló pszichiáter tanított meg raumolni a finnel. Ezt a raumolási technikát vittem át a sztárra. Ezzel 5-ös, 6-os szélben, vagy afelett én a világon az első 10-ben voltam, de mondhatom, hogy az első hatban is a raumolással. Ilyenkor az ember már csak érzékkel csinálja az egészet. Nem látsz a vízfüggönytől, csak valami titokzatos módon érzed, hogy mikor kell a hajót felvinni és lehúzni és a szinte láthatatlan csuklómozgáson múlik az egész. Éreztem, hogy mennyit kell utaznom egy hullámon és mikor menjek át a másikra, hogy aztán azon folytassam…
1975-ben szólt a Telegdy Pisti, hogy üljünk már össze. Mondtam neki, hogy nem érek rá, mert a házamat kell építenem; három éve építem és még nincs kész. És Telegdy Pisti jött és segített, falazott, melózott. Azt mondta, hogy ő felszereli a hajót, én csak menjek és vitorlázzunk.
Összeültünk és abban az évben megnyertük a magyar bajnokságot, a Kékszalagot, és a District-bajnokságot. (A District-eket a legkisebb egységek, a kikötőkre épülő flották alkotják. A magyar vizeken jelenleg négy flotta működik, Budapest, Balaton, Öreghegy és Koloska néven. A flották bajnokságainak legeredményesebbjei indulhatnak a District bajnokságon, onnan a legjobbak jutnak tovább a kontinensviadalokra. Az olimpián országonként egy hajó szerepelhet – a szerk.)
Gosztonyitól sokat tanultam az erős szeles vitorlázásról és taktikából, Telegdytől viszont sokat tanultam a kis szeles vitorlázásról. Később voltunk világbajnokságon Telegdyvel. Nem ment jól, de azt azért el kell mondani, hogy a 120-as mezőnyben csináltunk egy negyedik helyet, amikor kis szél volt. És végig versenyben voltunk az első helyért is, „klappra” ment be az első négy hajó, meg az utánunk következő néhány is.
Aztán úgy döntöttem, hogy egyikük ebben volt erős, a másikuk meg abban, és az évek során rájöttem a hibáikra is; szóval úgy gondoltam, majd megpróbálom én a kormányzást, mert a két fő hiba, ami náluk előfordult, nálam biztosan nem lesz meg. Lehet, hogy a többit nem csinálom jól, de azokat a hibákat biztosan nem követem el.
Rögtön első évben már esélyes voltam a nyerésre, de csak negyedik lettem. Zsinórban 17-szer nyertem bajnokságot csillaghajóban, abból 11-szer kormányosként és 6-szor mancsaftként. Viszonylag korán abba kellett, hogy hagyjam, mert a térdeim nem bírták már.
Yachtshop.hu: Megviselt akkor lelkileg, hogy nem mehetsz?
Holovits György: Kezdetben bosszantott, de tényleg nem bírták a térdeim. Huszonöt év a csillaghajóban azért elég nagy terhelés a térdnek, főleg, hogy nagy súlyom volt, és a pillanat alatt elvégzendő átugrás a fordulókban iszonyatosan nagy terhelés. Ezt szenvedem most is, fáj a térdem egyfolytában.
Kárpótlásul megyek nagyhajóval.
Mentem egyébként 25-ös jolléval is, mert egy nagyon olcsó kis hajót sikerült vennünk, amit magunk csináltunk meg. Azzal is nyertünk bajnokságot.
Egy társammal közösen megvettük az Oriont, tudod, az 50-est – pontosabban nem is vettük, hanem cseréltük, mert akkoriban még ilyen „üzletek” voltak - és azzal is nyertünk két bajnokságot a fiaimmal.
Manapság a Krajcárral megyünk, 9-szer nyertünk bajnokságot az MKB színeiben. Nagyon jó csapatom van a Krajcáron, a gyerekek ott nőttek fel a kezem alatt. Összetartunk és szeretjük egymást, ragaszkodunk egymáshoz, ezért aztán jól is megy a hajó. Igazi csapatom van ott. Így ez a hajó, és főleg a csapat kárpótolja nekem a csillaghajózás hiányát.
Yachtshop.hu: Hogyan élted meg, amikor véget ért az aktív – és akkor nevezzük úgy, hogy profi – korszakod? Sok sportolónál előfordul, hogy amikor véget ér az aktív korszak akkor ezt lelkileg nehezen éli meg.
Holovits György: Tudom, mire gondolsz, de nekem talán nem volt ilyen…
Inkább azt sajnálom, hogy állt egyszer egy jobb helyezés – olimpiai bajnokságot nem vártak tőlem, tőlünk – de nem jött össze. Kölcsönhajóval voltunk, elég rossz felszereléssel, ennek ellenére jó helyen álltunk. Ritkán mondom ezt, de egész egyszerűen az ellenfeleinknek szerencséje volt, és mi két helyet lecsúsztunk. Az engem akkor annyira bántott, hogy majd egy éven keresztül minden éjszaka felébredtem és ez motoszkált bennem.
Tudod, én a csillaghajózást nagyon szeretem, és ha nem lenne ilyen vacak a térdem, már ugranék is be a hajóba. Ha javul egy kicsit, egy kisebb szélben még megpróbálom…
Egyébként egy jó karban lévő 50-es nyugodtan mehet csillaghajóban. Bill Buchan is annyi volt, amikor Los Angelesben nyert. Mennék hát szívesen, de nem tudok, és főképp a térdeim miatt és van mit bepótolnom a családdal kapcsolatban is. A munka meg annyi, hogy ki sem látszom belőle.
Yachtshop.hu:Mit szólsz ahhoz, hogy a technikai dolgok – és főleg a GPS – egyre inkább szerepet kapnak a vitorlázásban? Nem mondom, hogy fakerékkel kellene járni, de azért jó dolog bóját keresni. Persze nem a nagy távú versenyekre gondolok.
Holovits György: Ahogy mondod, jó a bóját keresni és még jobb, ha az ember meg is találja ott, azon a helyen, ahol mondták, hogy van... De ha hiszed, ha nem, én nem vagyok egy műszaki ember. A mobiltelefonomon se igazodok ki, sok embert vissza sem hívtam, mert nem tudom, hogy kell. Egyszerűen nem hoz lázba, nem érdekel. Hiába osztogatnak GPS-eket, az engem hidegen hagy. Én az abszolút „természetes” vitorlázás híve vagyok és nem értem például a Kékszalag során használt technikai felszerelések nagy részét sem.
Nemrég voltam az Ügyvéd Kupán, mert oda mindig elmegyek, tekintve, hogy az egyik fiam ügyvéd.
Nem voltam ott a kormányosi értekezleten, így a hajóban tudtam meg, hogy nekünk GPS-ünk is van, tudniillik azt a kormányosin osztották ki.
Kérlek szépen, viaskodtunk a két Liberával – mert most viaskodhattunk velük, ugyanis nem csak egyensúlyozó-művészeket vittek, hanem néhány ügyvédet is – és egészen jó pozícióban voltunk. Viszont nem találtuk a boglári bóját. Mondták ugyan, hogy a bója valahol 1 km-re van Boglár előtt, de nem volt meg. Mondom a srácoknak, na akkor kapcsoljátok be azt a kütyüt, de kiderült, hogy miénk legalábbis nem működik, vagy mi vagyunk bénák.
Amúgy a bója szerintem nem 1 km-re volt a boglári kikötőtől, hanem kint, a nyílt vízen.
Szóval én rettentően utálom ezeket a műszaki dolgokat, még a mobiltelefont is elhajítanám, ha lehetne.
Yachtshop.hu: Hol dől el a verseny, szerinted?
Holovits György: Hát nem mindig a pályán. Készülni kell. Nekem például szükségem van arra, hogy felkészüljek egy komolyabb versenyre. Nem kell nagy edzés, csak érezzem a hajót a fenekem alatt, ismerjük egymást a hajóval, tudjam, hogy otthon vagyok a hajóban.
A pályán meg jól kell rajtolni és – ahogyan mondtuk - élre állni és fokozni az előnyt. A kreuzot kell nagyon jól csinálni. Az a legszebb része egyébként a versenynek. Raumban és hátszélben is kell a taktika, de talán kreutzban leginkább. Soha nem szabad a hajókat keresztezni, inkább alá kell fordulni. Támadni is csak úgy szabad, hogy aláfordulsz.
A vetélytársakkal versenyezni kell, de nem szabad konfliktushelyzeteket létrehozni. Ezzel csak magadat őrlöd fel agyilag.
Az sem zavar, ha nem vagyok elöl kezdetben. Sokkal jobban szeretem ostromolni, támadni a másikat, mint védekezni. Ha szorosan mész valaki után, előbb-utóbb megvan rá az esély, hogy feladja. Ha utánad jönnek, lehet, hogy te adod fel.
Vannak ezek az alapszabályok, és nagyon örülök, hogy a mostani optimistes gyerekek ezt nagyon tudják. Érdekes, a picit idősebb korosztály nem annyira, de a gyerekek igen.
Én például örülök, ha jön valaki velem, mögöttem. Hagyok neki levegőt. Jöjjön, húzom magammal. Nem illik „pofán vágni” a másikat. Ha hagyom, hogy jöjjön velem, akkor a kezemben van.
Olyan nehéz egyébként ezeket a dolgokat elmondani, nekem valahogy ösztönösen jönnek.
Imádom a forgolódós szelet, főleg a forgolódós északit, ott nagyon kijön a kormányzási technika. Finomságokkal el lehet menni.
Tudod, én a vitorlázást elméletben nem nagyon tanultam a szó hagyományos értelmében. Inkább úgy mondanám, hogy ellestem.Eddig huszonkilencszer voltam magyar bajnok, a harmincadikat szeretném már elérni idén, ha sikerül.
Nem nagyon habzsolom a dolgot, mert indulhatnék három osztályban is, de csak egyben megyek.
Yachtshop.hu: Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb?
Holovits György: Nem is tudom. Jó volt az olimpia 8. helye - azt ma már pénzelik is, de akkoriban még gratulációkat se nagyon kaptunk.
Amire a legbüszkébb vagyok, talán az, hogy volt tizenöt év, amikor Közép-Európában nem tudtunk az első haton kívülre kerülni. Németországban, Ausztriában, Svájcban, az újságok mindig beharangoztak, hogy jövünk, részt veszünk a versenyen; mindenféle szép dolgokat írtak rólunk. A magyar sajtó csak elvétve írt velünk kapcsolatban.
Szép volt, amikor megnyertük a Hammond Perkin Trophy (http://www.starclass.org/search.cgi?Action=view&Event_id=2137)-t Überlingenben. Ott van a Perkins motorgyár, és ez a gyár írja ki ezt a versenyt. A 75. jubileumi versenyt nyertük meg. Az alapító Perkins úr nem élt már, de a felesége eljött az Egyesült Államokból, családostul, barátnőstől. Képzeld, a barátnő magyar volt és kiderült, hogy ismerjük is egymást. Ilyen kicsi a világ.
Szép emlékem az is, amikor megnyertük a Kronprinz-kupát, és megjelent az akkor Magyarországon nem kedvelt Franz-Joseph Strauss (http://en.wikipedia.org/wiki/Franz_Josef_Strauss), akitől kaptunk egy gyönyörű tányért. Amikor mentünk körbe a bajor vendéglátóhelyeken a sporttársakkal, nem mi, hanem ők, - főleg a hazaiak – mutatták a tányért, büszkélkedtek vele, hogy lám, mit hozott a miniszterelnök, és tessék, a magyarok nyerték…
Egyszer – hogy úgy mondjam - nem teljesen hivatalosan kimentünk az Európa-bajnokságra. Átvettük a hajónkat Svájcban, annak ellenére, hogy a Szövetség nem nagyon tudott,az akciónkról. Felmentünk Kielbe és vettem 300 svájci frankért egy Raudaschl-vitorlát. Ezzel indultunk az EB-n.
Tudnod kell, hogy ez egy nyílt EB volt, ennek következtében nagyjából ugyanaz, mintha világbajnokság lenne.
A hajót megismerni nem volt időnk. Akkor ültünk benne először.
126 résztvevő volt, és 18. helyen végeztünk. Egy 7-es szeles futamban csináltunk 5. helyet is. Utánam futott be Hubert Raudaschl, aki egyébként a barátom. Tehát én az 5., ő a 6. helyen. Hubert azért elég jelentős pali a vitorlázásban. Két olimpiai ezüstje van, az egyik csillaghajóban.
Hubert a futam után várt már a parton. Érdeklődött tőlem, hogy milyen vitorlával mentem? Mondtam neki, hogy nem is tudom, gyere nézzük meg.
Nézi, nézi, és elképedt, mert ugye ott volt a neve rajta. Azt mondta nekem, hogy idefigyelj, mi ezzel már régen nem vitorlázunk. Mondtam neki, hát látod, nekem csak erre futja.
Hubert könyörgött, hogy legyek a képviselete Magyarországon.
Yachtshop.hu: Említetted, hogy elméletben nem tanultad a vitorlázást.
Holovits György: Így van. Kétféle vitorlázó van, az egyik az, aki felépíti magát elméletből, a másik az ösztönös vitorlázó. Én az utóbbiak közé tartozom. Egyik sem rosszabb a másiknál, csak két eltérő „iskoláról” van szó. Elvström például ösztönös vitorlázó volt, aztán a világ legnagyobbja lett. Hubert Raudaschl, aki tízszeres olimpikon, szintén ösztönös vitorlázó.
Vannak például olyanok, akik mindenféle beállításokat jelölnek a hajójukon, ideális beállításokat, aztán ahhoz igazodnak. Nagy dolog, ha valaki ezeken eligazodik. Nekem nem sikerült sohasem, nem is jelölgettem ezért. Inkább az ösztöneimre hallgattam.
Telegdy Pisti például eligazodott egy darabig ezeken a jelöléseken, bár idősebb korában már nem igazán.
Tudod, a sztárban rengeteg apróságot lehet állítani, kell hozzá egy csomó filctoll, hogy az ember megjelölje…
Őszintén szólva én belehülyültem volna, ha van egy csomó jelölésem.
Yachtshop.hu: Hogyan látod a mai utánpótlás helyzetét? Teljesen más viszonyok vannak, mint a ti időtökben. A profi-világ bejött már a gyerekekhez is.
Holovits György: Így van. Nálunk ez még nem így volt. Mint mondtam, alig tudtunk bekerülni egy-egy klubba és nem biztos, hogy az igazán tehetségesek kerültek be. Ma nagyobbak a követelmények, de talán jobbak lehetnek a körülmények is.
Ne felejtsd el, hogy mi új hajóval egyszer versenyeztünk komoly versenyen. Nem adatott meg, hogy kapjunk egy új hajót. Manapság a komoly gyerekversenyző is kaphat új hajót, amit kénytelen eldobni egy idő után. Persze feltétlenül kell, hogy egy komoly szponzor álljon mögötte.
Én annak vagyok a híve, amit például a franciák csinálnak. Vannak direkt a vitorlás-utánpótlás céljára rendelkezésre álló iskolák és az egész országból oda mennek a vitorlázni vágyó gyerekek tanulni. Ezek olyan iskolák, ahol van rendes tananyag is, emellett minden nap van vitorlázás, elmélet, erőnlét, satöbbi.
Egyszer a vitorlás szövetség elnöke megkért, hogy írjak neki egy programot, kifejezetten az utánpótlás-neveléssel kapcsolatban. Akkor én azt írtam, hogy ott van a fonyódi gimnázium és ott van egy kihasználatlan kikötő is Fonyódon. Tessék abból létrehozni egy vitorlás gimnáziumot és máris elindulhat az utánpótlás-képzés.
Amikor a Spartacust privatizálták, három ember tiltakozott ellene: Majtényi Zsombor, Pomucz Tamás és én. Fel is szólaltam és elmondtam, hogy ez egy olyan hely, amit képtelenség pótolni. Ezt a helyet tessék fenntartani az utánpótlás céljára, igenis „állami” pénzen. Leszavaztak.
Azok a jó vitorlázó gyerekek, ahol a szülők is ott vannak a háttérben. Nem elsősorban anyagilag, hanem valóban szülőként, mentálisan, lelkileg.
Ezek a gyerekek egy picit lemondanak a gyermekkorukról, de valószínűleg boldogok, mert azt csinálják, amit szeretnek.
Nálunk is volt a klubban gyermektábor az én időmben is. Vagy 2000 gyerek átment a kezem alatt. Azokban a táborokban elsősorban az volt a cél, hogy megszeretessük a vizet és vitorlázást a srácokkal. Csak azért el kell mondanom neked, hogy a vége felé el voltam keseredve, mert egyre inkább olyan gyerekek jöttek, akikről kiderült, hogy egyetlen fekvőtámaszt sem tudnak megcsinálni. Nem azért, mert nincs erejük hozzá, hanem azért, mert azt sem tudják, hogyan kell csinálni. Egyszer annyira kiborultam ezen, hogy mondtam: Fiam, ti harminc éves korotokban el fogtok patkolni, olyan szerencsétlenek vagytok!
A megfelelő gyerek-vitorlázóhoz tehát okvetlenül kell a megfelelő szülő, a szülői támogatás. A gyerek azért olyan, hogy mindig incselkedik: számítógép, diszkó, barátnő…
Vannak ügyes gyerekek - hála istennek, és úgy látom vannak megfelelően „szigorú” szülők is.
Yachtshop.hu: Idén mész a bajnokságra?
Holovits György: Persze!
Yachtshop.hu: Hányadik helyre várod magatokat?
Holovits György: Viccelsz? Az elsőre!

[Sch.E.]

Szántódpuszta

Szántódpuszta 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzésért, és az értékes műemlékek helyreállításáért. A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, és többnyire egyházi birtok volt, egészen a török hódításig, amikor elnéptelenedett. A pusztán áll az a kúria, ahol valaha Kazinczy Ferenc meglátogatta a bérlőt, Palóczi Horváth Ádámot. Egy kétszáz évvel ezelőtti időből származó okirat tanúsága szerint akkoriban kápolna, gémeskút és kocsma állt e helyen, környezetében pedig gondozott kertek látványa fogadta az utazót. A puszta legszebb része a Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre, és a Balaton északi partjára. Ma a legtöbb nézőt a lovas programok vonzzák Szántódpusztára, amely nemzetközi versenyeknek is gyakran otthont ad.

Sajnos a Balaton vízivilágát bemutató múzeum lehangolóan lepusztult állapotban van, pár év alatt szinte semmit nem költöttek a majorságra, rengeteg érték megy veszendőbe.

[Sch.E.]

Köszönöm Mindenkinek, aki az oldalt látogatja! Jólesik a visszajelzés a 'mondhatnám közös élményeinkről.?!:D
Szerelmem a Balaton!
A hely, ahol a zaklatott hetek után az idegszálak kisímulnak. Barátaink e hétvégén megkerülték a tavat 1 nap alatt két keréken, 204 km. Derék! A Keleti-medence kerülő 78 km + komp. Javaslom mindenkinek, aki szeret bringázni a természetben!

[Sch.E.]

Balatonkenese

A magyar tenger teljes valójában a balatonkenesei magas partról tárul fel, innen tűnik a legnagyobbnak a tó, hiszen hosszában tekinthetünk végig rajta. Mivel a tó távoli partjai ködbe vesznek, úgy érezhetjük, tengerparton állunk.
Különösen a Sós-hegyről nyílik gyönyörű kilátás (Soós Lajos költőről kapta a nevét) , amelynek másik érdekessége a löszfalban található Tatárliknak vagy Törökliknak nevezett kilenc barlanglakás. Meglepő, de a múlt században a halászok még ezekben az odúkban tartották a szerszámaikat, a víz azonban a tó múlt századi szabályozása idején hátrébb húzódott, ezért az egykori barlanglakások szinte megközelíthetetlenné váltak.

[Sch.E.]

A 41. Kékszalag képei, hangulata, 2009.

<iframe title="YouTube video player" width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/jlSiYojeE_Q" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

Kellemes idő lesz Balatonon húsvétkor!:D

[Sch.E.]

<table cellpadding="0"><tbody><tr></tr><tr> <td colspan="2" class="text_cim" align="middle">

Kelén
</td> </tr> <tr> <td valign="top" width="20">
</td> <td align="middle">
A Balaton két legrégebbi hajója az 1891-ben épült Kelén és Helka, melyek többszöri átépítés, modernizálás után is megtartották a XIX. század végére jellemző külső kialakításukat. Ez tette őket a Balaton legkedveltebb, legszebb nosztalgiahajóivá.
http://www.balatonihajozas.hu/pictures/hajoberles_kelen1.jpg
http://www.balatonihajozas.hu/pictures/hajoberles_kelen4.jpg
http://www.balatonihajozas.hu/pictures/hajoberles_kelen3.jpg
<table align="center" cellpadding="0"> <tbody><tr> <td width="72%">
</td> <td width="28%">
</td> </tr> <tr class="text_global"> <td width="72%">Legnagyobb hossz: </td> <td width="28%">35.08 m </td> </tr> <tr class="text_global"> <td width="72%">Legnagyobb szélesség: </td> <td width="28%">5.00 m </td> </tr> <tr class="text_global"> <td width="72%">Főgépek teljesítménye: </td> <td width="28%">315 kW </td> </tr> <tr class="text_global"> <td colspan="2" width="100%">Befogadóképessége: 120 fő
Fogadások:
nyitott/álló: 80-100 fő
zárt/álló: 50 fő
ültetett konferencia: 30 fő
ültetett fogadás: 30-40 fő
</td> </tr> </tbody></table>
</td> <td class="text_global" align="middle" valign="top">
http://www.balatonihajozas.hu/pictures/hajoberles_kelen2.jpg
A hajók felső fedélzete nyitott, a főfedélzeten két kisebb nyitott, és rossz idő esetére egy kényelmes, zárt utastér lett kialakítva. A hajótestben egy nagy méretű, zárt, körpamlagos utasterem található, ahol bár áll az utasok rendelkezésére. A hajó belső utastere klimatizált. Kiválóan alkalmas exkluzív kirándulások, hajóutak, nosztalgiaprogramok megtartására, kisebb fogadások, sajtótájékoztatók, szakmai és családi rendezvények, esküvők le- bonyolítására. A hajókon lehetőség van hideg és meleg ételek, italok fel- szolgálására.


Szolgáltatásaink:
svédasztalos fogadás
hideg-meleg ételek, saláták, sütemények
teljeskörű italválaszték
zenés, táncos műsorok szervezése

http://www.balatonihajozas.hu/pictures/hajoberles_kelen5.jpg
</td></tr></tbody></table>

[Sch.E.]

Szezonnyitó hajósünnep Füreden

Az első balatoni komp már március 4-én kiúszott a szántódi révből, az első hajó pedig ma kap menetparancsot a siófoki kikötőben. Az üdülőváros nagy hírű dalkörével a fedélzetén Füredre indul a több mint százesztendős Kelén. A magyar tenger nosztalgiaflottájának vezérhajójával érkezik a túlpartra Horváth Gyula, a Mahart Balatoni Hajózási Rt. igazgatója és Balázs Árpád siófoki polgármester. Keszthely és Balatonfüred önkormányzatának vezetőivel közösen nyitják meg a 104. balatoni hajózási szezont.A "napfényipar" büszkeségeként emlegetett balatoni flotta huszonhét hajója és négy hatalmas kompja megújulva várja a magyar tenger vendégeit. A Füred és a Siófok mellett idén már a Badacsony is luxuskülsőt kapott.- Európa legszebb hajóival büszkélkedhetünk, és a Marina-lánc, a tóparti vitorláskikötő-hálózat is új gyöngyszemekkel gazdagodik. Tavaly adtuk át a megújult badacsonyi vitorláskikötőt, néhány hét múlva pedig Fonyódon juttatjuk korszerű parkolóhelyhez e vitorlázás megszállottait - mondta lapunknak Horváth Gyula. A balatoni hajóstársaság első emberétől megtudtuk: a fonyódi kikötőre ötvenmillió forintot költöttek, a viharos télen megrongálódott hajóállomások rendbetétele pedig nyolcvanmillió forintjába került a részvénytársaságnak.Óvják is a századelő hangulatát idéző, "hajóskék" bútorokkal "berendezett" kikötőiket. Horváth Gyula elmondta: szó sincs arról, hogy a mólókról kitiltanák a horgászokat, azt azonban elvárják, hogy ne "rendezzék át" a hullámtörő építmények terméskőfalát, és ne hagyjanak maguk után rendetlenséget. A tó "főhajósa" cáfolta, hogy peronjegy váltására köteleznék a mólókon sétálgatókat, azt azonban nem hallgathatta el: idén is emelniük kellett a hajójegyek árát és a komptarifákat.Tavaly 2,5 millió utast szállítottak a balatoni hajók. A Mahartnál biztosak benne: a 104. szezonban sem lesznek kihasználatlanok a népszerű vízi járművek. A tavaszi menetrend szerint egyébként csak Siófokon, Balatonfüreden, Tihanyban, valamint Fonyódon és Badacsonyban szállhatunk hajóra, ám a jövő hónap végétől már mind a huszonhárom kikötőben böngészhetjük a menetrendet.

Forrás: Gulyás J. Attila

[Acapulco]

A hagyományokhoz híven az első nagyhajós pályaverseny a Kenesei Szezonnyitó és Tavaszi Regatta, amely egyben a One Design Trophy első állomása is lesz , 2011. április 30-án és május 1-jén Balatonkenesén.

[Sch.E.]

Bugaszeg-Téglagaléria

Balatonboglár és Ordacsehi között, a szelíd lankákkal övezett Bugaszegen Téglagaléria -hirdeti a homlokzaton elhelyezett felirat, az első pillanatra régi kúriára emlékeztető épület eklektikusan magasodik ki környezetéből. Minden fala téglából áll. De nem ám steril fajtákból, kivétel nélkül bontási anyagból épült az egész. Néhol jól kivehetők a régi címerek, billogok és karcolatok, amelyek a hajdani kézművesség jeleit hordozzák az építőanyagon.


A magánerőből és közadakozásból épülő sajátos épületegyüttes és térinstalláció mára turisztikai célponttá vált, ahol a történelmi miliő mellett a legfiatalabb korosztály számára is program kínálkozik, egy állatsimogató létrehozásával. A további fejlesztéshez, a téglagyűjtemény teljessé tételéhez az Ön jó szándékára is szükség lehet.



Csere János szabadkőműves több mint tíz éve saját erőből épít a bugaszegi szőlőhegyen egy olyan létesítményt, amelyet a környékbeliek – amíg készült – csak bolondvárnak, vagy habókos katedrálisnak neveztek. De most már egyre többen kíváncsiak az építményre. Ezt a csaknem kétszáz négyzetméter alapterületű, négyszintes épületet ugyanis egyedül Csere János építette a két kezével, használt téglákból és terméskövekből, és kezdetben – áram híján – maga keverte hozzá a maltert. A tulajdonos azt mondja: ez az alkotó munka jelentette számára a teljes kikapcsolódást az évek során, miután szakított a helyi képviselő-testülettel, amelynek két cikluson keresztül is tagja volt. A megnyugvást a nehéz fizikai munka jelentette számára – fenn a bugaszegi szőlőhegyen, ahol egykoron a nagyapja őrizte a grófék disznóit.

Csere János a kezdetekben csak gyűjtötte a régi, különleges jelzésű monogramos és címeres téglákat, köveket a szeméttelepekről, építkezésekről. Aztán úgy érezte, az igazi helyük ezeknek a ritka köveknek egy organikus épületben lenne. Így kezdett el épülni a Bugaszegi Királyi Téglamúzeum elnevezésű vár, és akik hallottak róla, hordták hozzá az évek során a használt téglákat.
- E téglák agyagját még lábbal taposták és fával, vagy szénnel tüzelve égették ki – mondta Csere János. Hozzátette: nem fizetett egyetlen használt tégláért sem, hanem azt mondta, aki jó szívvel ad, annak lesz egy darabka, nem porladó múltja a falak között.

A téglamúzeum építéséhez eddig csaknem ötvenezer régi téglát használt fel a boglári ex-képviselő, maga faragta a helyiségekben álló fabútorokat, a falakon lévő, magyar királyokat ábrázoló képek kereteit, készítette a kovácsoltvas csillárokat, ablak- és ajtórácsokat. 2006 augusztus 20-án megnyílt a téglamúzeum, amely a tervei szerint rendszeresen kortárs képzőművészeti alkotásoknak is helyet ad.

Forrás: Bánki Károly

[Acapulco]

Groupama Garancia Formula 18 Világbajnokság lesz
Balatonfüreden, 2011. július 1-8. A katamarán VB, az év sporteseménye lesz!

[Acapulco]

Balatoni képek

[Sch.E.]

Hatalmas busát akasztott a pecás a Sión - fotó


Csukára ment jó szokása szerint Medgyesi László, aki kihasználta a Sió-zsilip zárása előtti utolsó órákat. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. felszedte az angolnacsapdát, így találhatott ki a Balatonból az éppen hogy csak nyitva lévő zsilipen a busa.


http://sonline.hu/lapokkepek/cikkek/149000/149906_busa.jpg

– Százöt centi hosszú és húsz kiló, természetesen nem hagyhattam a vízben – mondta Medgyesi László. – S ezzel én is hozzájárultam a Balaton szelektív halászatához, hiszen mint köztudott, a halgazdálkodási társaság fő profilja is a Balaton-idegen busa gyérítése.

2011. április 30. Sonline

[Sch.E.]

Balaton, ez a boldogság, Bodrogi Gyula és Voith Ági 1971. Ezüstpart.

<iframe width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/LXn2eZi0kTQ" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[dzseff]

Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html)

Skandináv vonalvezetésű egységes osztályhajó. Magyarországon 1985 óta gyártják.
A Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html) népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy kis mérete ellenére fürge, jól megvitorlázható hajó, amely mind gyenge, mind erős szélben harcos ellenfele a nagyobb hajóknak is. Vitorlázata szerencsés módon az olimpiai hajóosztályként nálunk is népszerű Soling (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-soling.html)ok vitorláira épülhet. A nagyvitorla és hátszélvitorla azonos a Soling (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-soling.html)éval, egyedül a génoa beszerzésekor kell új vásznat rendelnünk. A Soling (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-soling.html) rudazata is kitűnően felhasználható, bár a hajó nagyobb tömege - Soling (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-soling.html) 1035 kg, Sudár 1600 kg - jobban igénybe veszi a hajlékony árboc (http://www.vitorlazas.hu/arboc.html)ot. A készítő által szállított rudazat is kitűnő minőségű, de merevebb, mint a Soling (http://www.vitorlazas.hu/vitorlas-lexikon-hajok-soling.html)é. A hajó a H-Boat vitorlázatával is felszerelhető.
A Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html) vitorlás hajó leírása

A Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html) sportos jellegének megfelelően alacsony felépítményű, kis légellenállású hajó, amelynek a kajüt (http://www.vitorlazas.hu/kajut.html)jében 4 kényelmes fekhely mellett hajókonyha és kémiai WC is helyet kaphat. A hajóval 6 személy vitorlázhat, versenyszemélyzete három fő.
A belső tér kissé alacsony, de a "törpejárást" hamar meg lehet szokni. A rakodótér némi leleményességgel elég naggyá varázsolható. A belső kiképzés a gyártó kivitelében a szép, nemesfa borításnak és kárpitozásnak köszönhetően otthonos.
Külön említést érdemel a Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html) tükör (http://www.vitorlazas.hu/tukor-vitorlas-szotar.html)kiképzése. A lépcsős felület a vízbe kivánkozók számára könnyíti meg a be- és kimászást, és a külmotor ellátása, felszerelése így egyszerűbb lett.
Vitorlázás a Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html) vitorlás hajóval

Vitorlázzunk egy kicsit a hajóval! A nagyvitorla felhúzása után kitekerjük a génuát, és máris fürgén indul a Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html). Meglepően fordulékony, a szépen formált új kormánylap igen kezessé teszi a hajót. A fordulás (http://www.vitorlazas.hu/fordulas.html) csak az orrvitorla köteleinek kezelését igényli, a csörlő (http://www.vitorlazas.hu/csorlo.html)k jól elérhetőek, és némi gyakorlattal a génua (http://www.vitorlazas.hu/genua.html) a fordulás (http://www.vitorlazas.hu/fordulas.html) alatt már feszesre húzható az új oldalon. A hátszélvitorla felszerelése nem nehéz, de itt már szerephez jut a 3 fős versenyszemélyzet minden tagja. A felhúzókötél (http://www.vitorlazas.hu/felhuzokotel-szotar.html) a kokpitből kezelhető. Az orrban lévő legénység felteszi a spinakkerrudat, beköti a rúd fel-le rögzítőit, a kormányos időlegesen kezeli a spinakker szárait. Ha már áll a vitorla, a szárakat átveszi a legénység, és hajrá! Jó érzés az élénk szeles spinakkerezés ebben a hajóban.
Sudár Regatta (http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html) technikai adatok:

Teljes hossz: 8,0 m
Szélesség: 2,25 m
Merülés: 1,4 m
Vitorlázat: 28m2
Spinacker 42 m2
Fér&#245;helyek sz.: 5+1 f&#245;
Fekhely: 4
Súly: 1600 kg


Forrás: http://www.vitorlazas.hu/sudar-regatta.html

[dzseff]

A badacsonyörsi településrészen látogatható a Folly Arborétum, amely 3.6 hektáron mutatja be főleg örökzöldekből álló gyűjteményét.
Dr. Folly Gyula (1867-1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0.4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi (XI.a. parcella - Öreg-arborétum). Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is.
Az alapító halála és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum fejlesztése. Ezalatt a család - az édesapa iránti tiszteletből - igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet.
1953-ban újra megkezdte az egzóták telepítését az alapító fia, dr. Folly Gyula. A telepítő munkát a 70-es évektől már az unoka, Folly Gyula agrármérnök végezte és végzi jelenleg is. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosítja az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. 1981-ben Folly Gyula nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz "új" növényfajt, illetve fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik.

[dzseff]

A Balaton-felvidék csodálatos szépségű, vulkanikus eredetű hegyei közül, a csobánci hegytető egyik sarkában láthatóak a középkori vár maradványai.

1221-es oklevélben szerepelt először Csobánc hegye, amikor egy birtokjogi pereskedés kapcsán említették, mert a diszeli nemesek szőlőt telepítettek rajta, mellé pedig egy kőházat emeltek. Egy 1255-ös iratban jegyezték fel, hogy a Rátót nemzetséghez tartozó Balduin előkelő fiai, Gyula és ifjabb Balduin alapozták meg a csobánci vár korai épületeit, melyeket a szakadékos hegyoldal mentén, kör alakú területet oltalmazó várfal övezett, kívülről mély szárazárokkal ellátva. Az ifjabb Balduin utódai felvették a Gyulaffy nemesi előnevet, ilyen formában évszázadokig birtokolták a környékbeli falvakból álló váruradalmat. 1490-ben meghalt Gyulaffy László, özvegye Gersei Pethő Katalin - Kinizsi Pál temesi ispán beleegyezésével - annak somlói várnagyát, Leányfalusi Ágostont hívta meg, hogy a várható német támadás ellenében megerődíttesse csobánci várukat. Az eddig végzett kisebb mértékű kutatások szerint ekkoriban emelték a vaskos öregtornyot, erős támpillérekkel kiegészítették a várfalakat és a széles fennsíkon az ellenséges ostromfegyverek távoltartására mélyebb gödröket ástak. A korabeli források arról árulkodnak, hogy 1554 novemberében egy reggelre virradóra, a veszprémi törökök hirtelen rajtaütöttek a magyar végváron. A pogányok az éjjeliőrt megölve már a falakra is feljutottak, de a felriadt helyőrség tagjai véres küzdelemben megfutamították őket. A XVII. századra már elvesztette katonai jelentőségét, csak mint a váruradalom központja szolgálta akkori birtokosát, az Esterházy főnemesi famíliát. Utolsó hadi szereplésére 1707. február 25-én került sor, amikor Tapolca felől nagyobb császári sereg indult ostromára, hírét véve, hogy a bemenekült környékbeli nemesség nagyobb vagyont őriz falai között. A felkelők dunántúli hadi helyzetének romlásával kénytelenek voltak 1709 nyarán kiüríteni az erősséget, amit a bevonuló Habsburg katonaság lőporral szinte teljesen megsemmisített.
Az eltelt évszázadok alatt a könyörtelen időjárás erőteljesen omlasztotta maradványait, az 1960-as években csak kisebb jellegű állagmegóvást végeztek az öregtornyán, de a nagyhírű történelmi emlékhely méltó módon való megóvása még a jövő feladatai közé tartozik.

[Sch.E.]

Sikerült!!!!!!!!! Gyenge szélből nem volt hiány a 2010-es Kékszalagon. " 32 óra 11 perc vitorlázás után befutottam a 90. helyen. 6 liter vizet, 2 energiaitalt, 2 csokit, és 7 zsemlét fogyasztottam el."



<iframe width="300" height="260" src="http://www.youtube.com/embed/QPrTNYEhWjw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

[Sch.E.]

22-es Binnen Jolle

A 22-es Binnenjolle története tulajdonképpen 1909 novemberében kezdődött, amikor a Német Vitorlás Szövetség (DSV) hivatalosan is osztállyá nyilvánította. A típust már a kezdetektől fogva 3 fős csapat vitorlázta meg, a fizetett legénység tilos volt.
A hajó uszonyos, mely a hajóból legfeljebb 1.1 m-re nyúlhat ki. Oldalmagassága legalább 42 cm. Elöl legalább, hátul legfeljebb 1 méteres fedélzet van megengedve.

Vitorlázatának összfelülete - nagy és orrvitorla - összesen 22 négyzetméter lehetett (kezdetben), melynek anyaga lenvászonból készült. Ezeket trimmelni, bevitorlázni kellett. Orrvitorlából háromféle méretűt használtak, a legnagyobb alsó éle adott esetben majdnem a hajó faráig ért. A gaffos árbocra húzott nagyvitorla „denevérje” az idők folyamán az egyre több latni következtében mind jobban hasonlított a madarak és rovarok szárnyához. A vásznon az eredeti DSV tervek szerint 10 db, a vitorla teljes szélességében végigvonuló, többnyire kőris anyagú latnit helyeztek el, a magyar hajókon ettől eltérő latni megoldásokat is alkalmaztak.


A spinakker csak az I. világháború után jelent meg a 22-es Binnenjollén. Ennek anyaga kezdettől fogva hernyóselyem volt, nagyságát nem szabályozták. A vitorlázat gaffos, az egyetlen ismert Marconi rendszerű próbálkozás Dr. Tuss Miklós nevéhez fűződik (a hajó neve Sátán volt). A vitorla a fedélzettől max. 8.8 m magasra emelkedhet.


Az 1933. augusztus 21-27 közötti balatoni EB-re, (amely a hajóosztály első, magyar javaslatra megrendezett Európa-bajnoksága volt) új hajók készültek, Benacsek Jenő tervei szerint. Ezek voltak az első, szériában készült hajók.


1936 a híres szappanhajó születési éve. A zseniális hajótervező Benacsek kihasználta a szabályok adta lehetőségeket, és a korábbi laposabb fedélzetű hajótestből áramvonalas, lekerekítet szélű testet tervezett. A J-jolle, habár elsősorban versenyhajónak használták, korlátozottan túrázásra is alkalmas volt.


http://www.hunsail.hu/uploads/images/22-es_Binenjolle_archiv_600pix.jpg


A Balaton Kék szalagjáért folytatott versenyt 1936-38 években 22-es Binnenjolléval nyerte Kovács Béla, majd 1940-ben 2. lett. Természetesen más is szeretett volna győzni, így az 1942-es Kékszalagra elintézték,, hogy mint „balesetveszélyes hajó” a típus ne vehessen részt az éjjel-nappali versenyen.


A magyar vitorlázók példátlan erőfeszítéseket tettek az 1939-ben Magyarországon rendezendő EB sikeres lebonyolítása érdekében, de az 1939 szeptember elejére tervezett eseményt a történelem nem engedte megrendezni. Arra az Európa-bajnokságra tíz hajót építettek a füredi hajógyárban. Ezek mindegyike megsemmisült a háború végén az utolsó hónapok értelmetlen pusztításai során.


A háborút követően e típus is a nem kívánatosak listájára került, melynek eredményeképpen ma alig néhány darab maradt meg közülük.


Tavaly az egyik magyar egység részt vett a típus 100 éves évfordulójának tiszteletére rendezett versenysorozaton, így még ha 71 évvel is a tervezett időpont után is, de 2010 augusztusában Balatonfüreden sor kerülhet a 22-es Binnenjolle Európabajnokságra.

[Sch.E.]

Krizsán András és Somogyi Győző A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete

Természet és ember évszázados együttélésének harmóniájáról szól Krizsán András és Somogyi Győző A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete című könyve. Krizsán András a helyhez kötődő (organikus) építészet művelője, Pula község főépítészeként évtizedek óta foglalkozik a népi építészet örökségének megőrzésével. Somogyi Győző nemcsak a régi hadizászlók, a nagy huszárkönyv, a magyar királyok és hősök arcképcsarnokának alkotója, hanem egyúttal a Káli-medence gazdálkodója, a vakolatdíszek és a népi építészeti értékek mintakönyvének szerzője is.
A közös kötet a Balaton-felvidékről, a pannon táj esszenciájáról szól. A szerzők szerint a hely szellemét idéző népi építészet arányérzékével, táj iránti alázatával, tévedhetetlen ízlésével csak nyomokban maradt itt meg. S emiatt különösen jól kell sáfárkodnunk e ránkmaradt örökséggel.

http://www.mult-kor.hu/image/article/salfold.jpg

Az építész-író és a festőművész közös munkájában szöveg és illusztráció páratlan egysége enged betekintést a népi építészet formakincsébe: A régi parasztházak rusztikus tömege méltóságteljesen ragadja meg a múló időt. Az időtlenség sűrűsödik össze bennük, minden évszakban vagy napszakban, ahogy a különböző fényhatások megszületnek homlokzatukon. Naptelítette könnyű árnyék, lágy fátyolon átszűrődő titokzatos napfény mindenütt. Séta közben feltárul előttünk a kövekbe zárt múlt.

http://www.mult-kor.hu/image/article/salfold3.jpg

Az értékes természeti adottságok és az élőhelyek sokszinűsége, a szőlőtermesztésre ideális fekvése, az itt élt emberek csendes derűje irányítja a két szerzőt egy hajdan volt kerek világ érztékletes rajzának elkészítésében. A tájba simuló építészet, a borospincék, templomtornyok, kémények, tornácok, gazdasági épületek, vakolathímek, szőlősorok rendje és a táj karaktere a benne élő ember szellemiségével teljesedik ki.

http://www.mult-kor.hu/image/article/salfold4.jpg

Kultúránk eleven emlékeinek őrzéshez és identitásukban megerősített közösségeink alakításához jelent gyakorlati vezérfonalat e könyv: nem elég merengenünk a kövekbe zárt múlton, tennünk is kell a Balaton-felvidék helyi sajátosságainak, értékeinek fennmaradásáért, a házak lakhatóvá tételéért, a hagyományos életformák újjászületésért, továbbörökítéséért.

[dzseff]

A Kossuth kilátó Dörgicse és Mencshely között kb. félúton található, a közigazgatásilag Mencshelyhez tartozó Halomhegyen.
A kilátó a műúttól kb. 900 m-re van, földúton egy darabig gk.-val is megközelíthető.
A Halom-hegy a környék legmagasabb pontja(399m). Már 1269-ben oklevélben említik.Az 1962-ben épített Kossuth Lajos kilátóról a Balaton-felvidékre talán a legteljesebb panoráma nyílik. Azért nevezték el Kossuth Lajosról, mert a hegy alatt északra fekvő Mencshely községben rejtőzködtek Kossuth gyermekei és felesége 1849-ben.

[Sch.E.]

Dörgicse

Dörgicse, templomrom, Csabi Gyula bácsi szőlője, zamatos fehér bora, pácolt sonka, friss kenyér, lila hagyma........barátok, tücsökciripelés....pásztorkutya, nyáj......séta vissza Akaliba, de jó volt!