Magyar oktatás

[Forgoszel]

Funkcionális analfabéta a magyar gyerekek zöme


Az utóbbi években kiderült, hogy a magyar diákok fele alig, negyede pedig egyáltalán nem érti, amit olvas. A PISA-felmérések tanúsága szerint Magyarország minden területen a nemzetközi átlag alatt teljesített.


Bár a magyar közvéleményt általában nem nagyon rázzák meg a közoktatásról szóló hírek, illetve a hazai és nemzetközi vizsgálatok eredményei, előbb-utóbb szembe kell nézni az iskolarendszerből kilépő fiatalok felkészültségével, felkészületlenségével. Különösen fontos lenne figyelni azokra a mérésekre, amelyek rávilágítanak, hogy nemzetközi viszonylatban milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacra a frissen belépő fiatalok.


<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>Más módszertan


</TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130>A 2000. évi PISA-vizsgálat szerint Magyarország a 14-17. helyet foglalja el ezen – a korábban szintén erősnek vélt – területen. Az OECD által koordinált felmérés természettudományos tesztfeladatait is a gyakorlati élethez szorosan kötődő műveltségfelfogás határozta meg. Magyar tanári szemmel a PISA-feladatok talán leginkább szokatlan jellemzője az, hogy a jelenségek és törvényszerűségek lényegének megértésére támaszkodó, gyakran a feltételek extrapolálását igénylő, „valószínűségi típusú" döntések meghozatalát várják el a tanulóktól. Előfordul, hogy a feladatok megoldását szabad, egyéni fogalmazás formájában kell megadni.

</TD></TR></TBODY></TABLE>

PISA: nálunk elmaradt a sokk


Bár voltak hazai és nemzetközi előzményei, mégis a PISA 2000 vizsgálat kongatta meg leginkább a vészharangot az oktatás eredményességét illetően. A világ 32 országából több mint negyedmillió tanuló részvételével lebonyolított felmérés számos országban okozott „PISA-sokkot": a rossz eredmények oktatáspolitikusi fejekbe kerültek például Németországban, és átfogó reformok sürgős bevezetését eredményezték.

A minden területen az átlag alatt teljesítő Magyarországon az eredményekhez sokáig nem is lehetett hozzáférni. Később is leginkább csak a szakmai lapok értekeztek a kutatásról. Az első reakciókban a szakmai közvélemény egy része egyenesen megkérdőjelezte a mérés hitelességét, hiszen a korábbi összehasonlításokban – az eltérő koncepció miatt – általában jól teljesített az ország. Később a PISA 2003, illetve az országos mérések is megerősítették a rossz eredményeket.

Az OECD által életre hívott és koordinált PISA-vizsgálat elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben részt vett 32 ország 15 éves diákjai mennyire felkészültek arra, hogy megállják a helyüket a mindennapi életben. Képesek-e arra, hogy munkát keressenek, megfeleljenek az állandóan változó munkaerő-piaci követelményeknek, valamint hogy akár egész életükön át új ismereteket fogadjanak be és alkalmazzák is azokat. A háromévente sorra kerülő mérés három nagy, „alapkompetenciát" vizsgál: az olvasás-szövegértést, a természettudományos műveltséget és a matematikai-logikai gondolkodást.

Olvasás-szövegértés: 23 százalék funkcionális analfabéta


A minden más tanulási tevékenységet, és az életben való eligazodást megalapozó területen a PISA 2000 vizsgálatban a magyar diákok teljesítményének átlaga gyengébb volt a nemzetközinél. A teljesítmény szerint felállított listát Finnország vezeti, jól szerepel továbbá Korea, a többi skandináv és az angolszász országok. A legrosszabb e területen Brazília, Oroszország és Lettország volt. A közép-európai, poroszos oktatási rendszeren alapuló országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország - egyöntetűen a lista utolsó harmadán találhatók.

E mérés talán legaggasztóbb adata számunkra, hogy szemben az OECD-országokkal, ahol a diákok 12 százaléka teljesített a leggyengébb, gyakorlatilag a funkcionális analfabéta szintjén, Magyarországon ez az arány 23 százalék. Összességében pedig a 15 éves magyar fiatalok közel fele nem éri el azt a szövegértésbeli szintet, amelyet az OECD-országok saját standardjaik szerint a munkaerőpiacra való sikeres belépés feltételének tartanak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szövegértés gyakoroltatása intézményes szinten 15 éves kor felett (sőt gyakorlatilag a felső tagozattól) valójában megszűnik, akkor elég lesújtó következetéseket vonhatunk le a magyar munkaerő versenyképességéről.

Matematikai műveltség: csak a versenylovak

A közvélemény szerint a magyar iskola kifejezetten erős a matematika oktatása területén. Ezt látszólag alá is támasztják a magyar tanulók kiváló helyezései a diákolimpiákon és egyéb nemzetközi versenyeken. Ez azonban a „versenyistálló-effektusnak" tudható be. Több nemzetközi vizsgálat (IEA-vizsgálatok) szerint a nyolcadikosok átlagteljesítménye is egyértelműen magas színvonalú. Emiatt különösen meglepő volt, hogy a 2000. és 2003. évi PISA-vizsgálatban a magyar tanulók a matematikai tudásukat tekintve is gyenge, a nemzetközi átlagnál szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el.

A 2000. évi PISA-vizsgálatban a matematikai készségek területén a legjobb eredményt Japán, Korea, Új-Zéland és Finnország érték el, a középmezőnyt Írország, Norvégia, Csehország és az USA alkotják, közvetlenül mögöttük következik Németország, Magyarország és Oroszország, a sort pedig Brazília zárja.

A korábbiaknál gyengébb teljesítmény okát a szakértők gyakran a PISA-vizsgálat eltérő mérésfilozófiájára vezetik vissza. Az alkalmazott mérőeszközök ugyanis a matematika esetében is elsősorban azokra a készségekre és képességekre koncentráltak, amelyekre a fiataloknak, mint leendő állampolgároknak és munkavállalóknak lehet szükségük, és a tesztekben megjelenő problémák ennek megfelelően szorosan kapcsolódtak a gyakorlati élethez.

A közvélemény szerint minden rendben

A hazai közvéleményt – ellentétben számos Nyugat-Európai országgal – egyelőre kevéssé rázták meg a közölt eredmények, illetve az a szakadék, amely az OECD vizsgálatára jellemző gyakorlatorientált értékelési filozófia és a hazai pedagógiai gyakorlat között húzódik. A lakosság általában elégedett az oktatás színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 35 százaléka úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és mindössze 12 százalék ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok teljesítményét.

[Forgoszel]

Na mi az skacok!?
Semmi ellenvélemény???:rolleyes:

Állítólag a magyar oktatás világhíres .... vagy mégsem ... :confused:

[Forgoszel]

Az oktatási jogok biztosa szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola is jogszerűtlenül kér pénzt az idegen nyelvű képzésre járó diákjaitól, ezért Aáry-Tamás Lajos arra szólította fel az intézményt, hogy fizesse vissza a pénzt a hallgatóknak. Az ombudsman hamarosan a Kodolányi János Főiskolát és a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját is hasonló ajánlással keresi meg.


Az oktatási jogok miniszteri biztosa azután tett ajánlást a Budapesti Gazdasági Főiskolának (BGF), hogy a Budapest Média Intézetben fizetett díjak (lásd keretes írásunkat) miatt számos diák fordult hozzá. A BGF idegenforgalmi és szálloda-, valamint kereskedelmi szakát angol vagy német nyelven is elvégezhetik a diákok. A hallgatóknak ezért félévente 150 ezer forintot kell fizetniük. A baj ezzel csak az, hogy ezek a szakok államilag finanszírozott képzések, azaz a diákok tanulmányainak költségeit - elvileg - az állam állja.


A biztos szerint a BGF-en működő rendszer jogszerűtlen, ezért kezdeményezte, hogy a főiskola tegye meg a lépéseket a díjak visszafizetése érdekében. A BGF-nek harminc napon belül kell választ adnia az oktatási biztos ajánlására.

Ledolgozhatják

Az oktatási jogok biztosa már egy tavalyi ajánlásában is megfogalmazta, hogy a BGF-en nem szabályszerű, hogy egyes szakokon a diákoktól pénzt kérnek az idegen nyelvű oktatásért. Az ügy miatt egy diák tavaly be is perelte a főiskolát, de végül megegyezés született (http://index.hu/politika/belfold/bgf6798/): a hallgatónak tandíjmentességet adtak.


Az Index szerette volna megkérdezni az ügyben a főiskola álláspontját, de Medvéné Szabad Katalint, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar főigazgatóját nem sikerült elérni. A főiskola már korábban azzal érvelt, hogy az állam által diákonként félévente adott 90 ezer forintos támogatásból képtelenség magas színvonalú idegen nyelvű oktatást folytatni.


A BGF szóban forgó szakjaira felvételiző diákok tudtak arról, hogy az idegen nyelvű képzésen díjat kell fizetni. Azok, akik nem tudják megfizetni az idegen nyelvű oktatás díját, kérhetnek részletfizetést, kisegítő alkalmazottként (demonstrátorként) ledolgozhatják a díjat, vagy átiratkozhatnak a magyar nyelven folyó képzésre.

Milyen alapon?

Aáry-Tamás Lajos viszont ragaszkodik a törvény betűjéhez. „A felsőoktatási törvény szerint Magyarországon államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzés létezik. A BGF-en tanuló diákok felvételiztek, teljesítették a követelményeket egy olyan szakra, amelyen tanulmányaikat az állam finanszírozza. Arra semmilyen jogszabály nincs, hogy a főiskola milyen alapon kér pénzt a diákoktól, milyen alapon mond 150 000 forintot, miért nem kér kevesebbet vagy többet” – mondta az Index kérdésére az oktatási biztos.


Aáry Tamás Lajos egy példát is hozott. „Képzeljük el, hogy egy önkormányzat a magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében felújítja az ügyfélszolgálat helyiségeit. Légkondícionálót épít be, puha szőnyegeket és kényelmes fotelokat helyez el, aztán azt mondja: aki itt szeretne várakozni, annak ennyit és ennyit kell fizetnie, aki nem tud fizetni, az is várakozhat, de dolgozza le ezt az összeget” – mondta a biztos.

Az oktatási biztos az Index kérdésére azt is elmondta: vizsgálódásai és a hozzá érkezett bejelentések alapján hamarosan hasonló ügyek miatt várhatóan a Kodolányi János Főiskolának és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának is ajánlást fogalmaz meg.


BMI – Egy ajánlás története


Aáry-Tamás Lajos először a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő Budapest Média Intézet (BMI) esetében kifogásolta, hogy az államilag finanszírozott alapképzésre járó hallgatóktól 80 ezer forintos díjat szednek fejlesztési hozzájárulás címén.


A Szegedi Tudományegyetem végig kitartott amellett, hogy a BMI hallgatóitól szedett képzési hozzájárulás jogszerű, mivel a diákok által fizetett pénzt az ő képzésük minőségét növelő televízió stúdió és a számítógépes hálózat fejlesztésére fordítják.

A biztos ajánlására az egyetem annyit változtatott, hogy az SZTE a következő félévtől minden beiratkozó hallgatóval szerződést köt a költségtérítésről. Azok, akik nem kívánnak szerződni, Szegeden vagy a BMI-n - ez utóbbin az emeltszintű szolgáltatások nélkül - folytathatják tanulmányaikat. A jövőben valamennyi befizetés az egyetemhez folyik be, nem a Havas Henrik többségi tulajdonában lévő Média Menedzser Oktató Kft-hez. A 2006/2007-es tanévtől csak költségtérítéses képzést indul majd a BMI-n.

[Forgoszel]

A lélek rejtelmeibe nem csak az pszichológiával foglalkozó orvosok láthatnak bele, hanem a grafológusok is. A kézírás formája, vonalai és egyéni jellemzői sok mindent elárulnak alkotójáról a szakértőknek.

Ezek az információk nem csak a bűnügyekben hasznosak, az elemzés ezen kívül akár segítséget nyújthat a szülőknek gyermekeik terelgetésében, a párkapcsolati problémák megértésében, vagy az egészségi állapot megismerésében. A lélek rejtelmeibe nem csak az pszichológiával foglalkozó orvosok láthatnak bele, hanem a grafológusok is. A kézírás formája, vonalai és egyéni jellemzői sok mindent elárulnak alkotójáról a szakértőknek. Ezek az információk nem csak a bűnügyekben hasznosak, az elemzés ezen kívül akár segítséget nyújthat a szülőknek gyermekeik terelgetésében, a párkapcsolati problémák megértésében, vagy az egészségi állapot megismerésében. - Az írásszakértő és a grafológus között különbség van, de mindkét szakember tud olvasni a sorok mögött - mondta el lapunknak Ács Viktória grafológus. - Az írásszakértő a kézírás fizikai szerkezetét tanulmányozza, a grafológus viszont a személyiséget vizsgálja, ő tudja feltárni a lélek tudatos vagy akár a tudat alatti rétegeit is.


http://www.szinesbulvarlap.hu/cikkek/pics/szines_tipp/iras1205.jpg

- A grafológiával megfejthetőek a különböző személyiségjegyek, feltárhatóak a rejtett képességek és megláthatóak akár az eltitkolt vágyak is. A betűk formája olyannyira jellemző az írójára, hogy megmutatja a testi elváltozásokat is. A H betű például a tüdőt, a B a gyomrot, az E pedig a szívet jelképezi. A szexuális aktivitásról és fantáziáról, valamint a párkapcsolatokról is árulkodik az írás. Megmutatja, hogy kinek mekkora a szexuális igénye, vagy, hogy ki mennyire tűri a monotóniát. Az ösztönéletet és a párkapcsolatot jellemezheti a G és a GY betű: a "g" az én szimbóluma, az "y" pedig a partneré. Minél közelebb áll a két betű egymáshoz, annál jobban összetartoznak a párok. A "g" betű alsó hurka pedig a szexuális fantáziát mutatja, minél nagyobbra van rajzolva, annál erősebb a fantázia.

- Ha jobban meg akarjuk ismerni önmagunkat, akkor érdemes grafológushoz fordulni. Mikor valaki tanácstalanná válik, vagy egyszerűen nem érzi jól magát a bőrében, akkor az íráselemzés után egy szakember olyan tanácsokat adhat, melyek betartásával változtatni tud eddigi céljain, vagy akár az életén. A felmérés ugyanis valódi megoldásokat adhat, sőt, feltárja a rejtett képességeket is. Ezek kifejlesztésével pedig könnyen sikeres lehet valaki.

- A végleges íráskép harmincéves korra fejlődik ki teljesen, ennek ellenére ezt a gyerekeknél is lehet használni. A grafológus a tanárok munkáját kiegészítve segíthet például egy tanácstalan kamasznak feltárni a képességeit, így könnyebben, sőt, célirányosabban fejleszthető a tudása. Az egészen kis gyermekeknél is jelentős lehet ez a módszer. Náluk például felfedezhető, ha kiegyensúlyozatlan a családi életük, ha beilleszkedési vagy egyéb problémájuk van, de akár a rossz bánásmód, vagy egy zaklatás is meglátszik a soraikon.

- Az már régóta köztudott, hogy a grafológiát használják az igazságügyben, gyakran a munkahelyeken, és az új dolgozók kiválasztásában is segít. Egy gyermekelhelyezési per során például megállapítható a sorokból, hogy melyik fél alkalmasabb a gyermek nevelésére, de az esetleges agresszió, alkoholizmus vagy kábítószer-fogyasztás is kitűnik belőle.

- A fáradtság, lehangoltság vagy rosszkedv is látható az íráson, de ezek a jelek nem változtatják el a személyiség jellemzőit. Az írás képe azonban megváltozik nagyobb sorsfordulók után.
- Az aláírása mindenkinek azt árulja el, hogy ő maga milyennek szeretne látszani, vagy milyennek kívánja mutatni magát mások előtt.

- Attól azonban nem kell félnie senkinek, hogy titokban megszerzett írását valaki elemzésre viszi, mert ezt kizárólag beleegyezéssel lehet elvégezni.

[Egon]

Na mi az skacok!?
Semmi ellenvélemény???:rolleyes:

Állítólag a magyar oktatás világhíres .... vagy mégsem ... :confused:

Kit erdekel ez itt?
Postolj valami hulyeseget es lesz sok kis gyagya valasz azonnal.:444:

[andika]

..vagy nem.

[Efike]

skacok = srácok. Legalábbis eddig így értettem.:rolleyes:

[Judit]

Na mi az skacok!?
Semmi ellenvélemény???:rolleyes:

Állítólag a magyar oktatás világhíres .... vagy mégsem ... :confused:

Most meg vagyok lepődve, mivel erre én tegnap reagáltam. :confused: A beírásomat nem találom sehol. Manók jártak erre?

[Melitta]

Nem tortent semmi tegnap,meg kell lenni a beirasodnak. Esetleg masik topicba nem tetted?

[Forgoszel]

Kit erdekel ez itt?
Postolj valami hulyeseget es lesz sok kis gyagya valasz azonnal.:444:

Kedves aEgon!

Teljesen mindegy, hogy mit postolok. Gyagya válasz mindig lesz rá;)

[Forgoszel]

Nem tortent semmi tegnap,meg kell lenni a beirasodnak. Esetleg masik topicba nem tetted?

Vagy Csöcsike alkalmazta moderátori mívoltát ... :confused:

Judit, lehet, hogy Csöcsikének nem tetszett, vagy nem értett egyet a véleményeddel. Szerintem, több páleszt kellett volna adományoznod a számára, és akkor jobban sikerült volna a megvesztegetés;)

[Melitta]

:shock:
a palesz az johet, de nem lett moderalva semmi.

[Forgoszel]

:shock:
a palesz az johet, de nem lett moderalva semmi.

Nos, akkor a gépben lakozó szellemmel kellett volna boltolni:D ;)

[kandur]

Most meg vagyok lepődve, mivel erre én tegnap reagáltam. :confused: A beírásomat nem találom sehol. Manók jártak erre?

manok nem is leteznek
jaj de igen , egyet ismertem
egyutt jartunk ovodaba
ugy hivtak, hogy Meno Mano
es ugy csinalt, hogy badum badum

[andika]

Mindannyian ebbe vagy a régi iskolarendszerbe jártunk, tehát innen van bizonyítványunk, érettségink, diplománk.
Az amerikai közoktatás sokkal gyengébb nálunk, tehát akkor ők hol is tartanak?

[Judith]

Na, akkor hadd tegyem le én is a garasomat.
Sajnos a porosz módszerű oktatás, ami vakfegyelmen és biflázáson alapul, egyáltalán nem késziti fel a diákokat hogy megértsék a lényeget, az összefüggéseket, és hogy megtanuljanak önnálóan gondolkozni és dönteni. Már pedig ennélkül több generációnak is okoznak komoly károkat. lehet, hogy Észak amerikában nem tudják a diákok, hogy hol van Budapest, de azt tudják, hogyha utazni ohajtanak, hol találják meg a megfelelő információkat róla, és azokat hogyan alkalmazzák. Tudják hogyan kell jegyet rendelni, mit és hol kell bevásárolni, ismerik jogaikat és élnek is vele.

[Melitta]

folytatom a sort
megtanuljak ha nincs munka eppen amit tanultak hol keressek, vagy hogyan tudnak valtani masra.
Megtanitjak itt oket nem dol ossze a vilag ha rogton nem kap munkat elmegy gyakorlatokat addig osszeszedni es sok esetben meg ingyen is dolgozni akar 1 evet is hogy mar igazolt gyakorlattal referenciaval palyazza meg ismet az almai allasat.

[Egon]

Ha viszont egy gyarban dolgozol megdobbensz az altalanos muveltseg alacsony szintjen - tisztelet a kivetelnek-.
Nem tudom kozuletek ki mivel keresi a kenyeret , en a "blue collar" -os szintet megdobbentonek talalom.
Egy tema van a " hockey " ami erdekli a nepet , kesz vege.
Olvasni sokan nem tudnak folyekonyan, "spelling" ne is emlitsuk igaz minek is hiszen van "spellcheck".
Szamolas sem az erosseg igazan.
Judith amit az itteni rendszer tamogatasara irsz az nagyon gyenge " tudjak hogyan kell jegyet rendelni"????
Magyarorszagon nem tudjak ?
Aki ott akar utazni es penze is van nem tudja megtalalni az infot?
Ez amit fel tudsz hozni az itteni iskolai oktatatas vedelmere?
Siralmas.

[Judith]

Ha viszont egy gyarban dolgozol megdobbensz az altalanos muveltseg alacsony szintjen - tisztelet a kivetelnek-.
Nem tudom kozuletek ki mivel keresi a kenyeret , en a "blue collar" -os szintet megdobbentonek talalom.
Egy tema van a " hockey " ami erdekli a nepet , kesz vege.
Olvasni sokan nem tudnak folyekonyan, "spelling" ne is emlitsuk igaz minek is hiszen van "spellcheck".
Szamolas sem az erosseg igazan.
Judith amit az itteni rendszer tamogatasara irsz az nagyon gyenge " tudjak hogyan kell jegyet rendelni"????
Magyarorszagon nem tudjak ?
Aki ott akar utazni es penze is van nem tudja megtalalni az infot?
Ez amit fel tudsz hozni az itteni iskolai oktatatas vedelmere?
Siralmas.

Egon, ez lehet, hogy számodra siralmas, nekem nem. Én már láttam magyar gyermeket egy irodában tiblábolni és azt sem tudta, hogyan kezdjen hozzá az érdeklödéshez. Ez nem pénz dolga. Nomeg azt az u.n általános müveltséget is megkérdöjelezném, mert hogy ki mit és hol tart fontosnak, az szerintem kulturánként is igen változó.

Egyetértek Melittával abban is, hogy az ittenieket nem akadályozza egy-két diploma sem abban, hogyha nem kapnak a saját területükön munkát, nem szégyelnek seprüt venni a kezükbe és elmenni, akár takaritani is, ha ideiglenesen csak az a megélhetés. Én nekem volt dolgom Magyarországon pedagogusokkal együtt dolgoznom, és meg kell hogy mondjam, undoritónak találtam, amikor a középiskolai tanár nem volt hajlandó egy asztalhoz űlni az általános iskolaival, és amikor egy igazgatói ülésen kiderült, hogy nincs doktorátusom, akkor az igen tisztelt és müvelt igazgatók egyszerüen és modortalanul hátat forditottak nekem, az elöadónak. Ez itt, nem fodrulhatna elö, sehol.

De Egon, Te mit tartasz a magyar oktatási rendszerben olyan csoda jónak? Én ugyan ott éretségiztem, de be kell hogy valljam neked, minden tudásomat az iskolai oktatás ellenére és nem ott szedtem föl. A praktikus gondolkodásról már ne is beszéljünk...:33:

[Melitta]

A kinti gyerekeknek meg egy nagy elonye van hogy kettos kulturat sajatitanak el.
MIndenki hozza magaval a sajat orszagabol es hozza jon amit tanul canadaba.
Egon az iskolai vegzettsegeket nem a betanitott gyari munkasok koreben vegzik sehol a vilagon. Canadaba nagyon sok ++++ iskolakkal dolgoznak gyarakba mert esetleg nyelvi nehezsegeik vannak vagy iskolaba jarnak es kell penz a tanulashoz.

[andika]

Hát lányok bár imádlak titeket, most az Egonnak adok igazat, abban hogy amiről ti beszéltek az nem a közoktatás, hanem egy életforma, életfelfogás életre nevelés amit lehet hogy ott jobban végeznek, de már itthon elég nagy ebben a fejlődés, szóval az viszont nem közoktatás és nem általános műveltség.
Általánios műveltség, ha tudom az országom költőit, zeneszerzőit, történelmét, és világból azt a részt amit feltétlenül ismerni illik, zene, festmény, opera, könyvek...stb.
Megmondom öszintén hogy én imádom Canadát, mert volt módom ott lenni és megtapasztalni jó és rossz oldalát, de én hazaimádó vagyok és nem értem azokat akik szapulják ezt az országot, de közben mindent itt szereztek meg amiben élnek.
Nekem egy budapesti nagyvállalatnál van 15 éve irodai munkám, a férjem egy banknál dolgozik szintén irodán-hitelügyintéző, és szinte a semmiből tudtunk venni egy másfélszobás lakást, neveljük a 2 gyerekünket, nem éhezünk, és mivel okosan csináljuk nem is nyomorgunk.Egyszerűbb sirni.
Iskola:
A férjem is tranul egyfolytában most végzős a bankos suliban, és akkor léphet feljebb a ranglétrán.
Hálistennek az iskolai végzettség is egyre fontosabb és egyre nagyobb a rangja már és nem mindig a protekció a fontos.(természetesen teljesen nem szünt meg)
Ez az én véleményem.

[Efike]

Én a magam részéről nem látok semmi kivetnivalót a régi magyar oktatási rendszerben. Egyáltalán nem kellett magolni. Aki nem volt képes megérteni az anyagot és eredménycentrikus volt, az magolt. De az semmit nem ért.
Emléxem, még a technikum harmadik osztályában volt egy lány, az osztály szépe, már a bölcsödében is kitűnő volt mindenből. Felelt az AC pumpából. Elmondta betű szerint a működését és felrajzolta a könyvben található metszeti ábrát hiba nélkül. A következő óra műhelygyakorlat volt. Nyilvánvaló, hogy tőle a kitűnő tanulótól kérdezte meg a gyakorlatot vezető tanár, hogy az asztalon található rengeteg gépalkatrész-metszet közül mutassa meg az AC pumpát. Ott volt a keze mellett és nem látta.
A tanárok nem rajongtak a magolókért. Természetesen nem volt más mód, mint a legjobb jeggyel honorálni a kifogástalan választ. Ugyanakkor - és ezt már többször is leírtam - azt tanították, hogy nem az a fontos, hogy mindent tudjunk, hanem az, hogy tudjuk, hogy mit hol kell megkeresni.

Azóta is mindig a gyógyszertárban akarom megvenni az ácskapcsot, de valaki mindig megveszi előttem. :shock:

[Judith]

Efikém, neked ezek szerint szerencséd volt. Nekem nem. Mint mondtam én majd mindent az középiskola ellenére tanultam meg. De csak ezért mert faltam otthon a könyveket.

[Efike]

Drága Judith,
azért ne számítsd magad az átlaghoz ! Te különleges eset voltál :12:

[Judith]

Drága Judith,
azért ne számítsd magad az átlaghoz ! Te különleges eset voltál :12:

Ezt sosem tudtam értékelni. És kézzal lábbal harcolok most is az ellen, hogy valakinek a gyerekkorát azért rontsák el, mert valakinek a gyermeke. Látod, ez itt Kanadában nem fordulhatna elö. És mióta itt élek Bramptonban, 1976-tól, a kutya sem törödött vele, hogy ki volt apám-anyám, csak az érdekelte öket, hogy én mit tudok nyujtani a saját kútfömből. Még saját magamat is megleptem vele néhányszor. Hiába, a szabadság rengeteget jelent.

[Efike]

Úgy látom Kanada különleges ország. Magyarországról azért jöttem el jó tizenöt éve, mert untam a zsidózást. Itt senki nem zsidózik, de magyaroznak. Na most hova menjek már vén fejjel ?

[csocsike]

Ha en egyszer kinyitom a szamat, ha en egyszer elkezdek beszelni:p

[andika]

Megválaszoltál saját magadnak.

[Judith]

Ha en egyszer kinyitom a szamat, ha en egyszer elkezdek beszelni:p

ne fenyegess, beszélj.:idea:

[andika]

ne fenyegess, beszélj.:idea:

Nagy a csönd!:p

[Judith]

nincs is mit modania, csak a szája jár. még az sem.:cici:

[andika]

nincs is mit modania, csak a szája jár. még az sem.:cici:

Szájzár?

[Judith]

nem tudjuk, de feltünöen csöndes. Majd rácsöngetek holnap, hogy megtudjam, mi bántja. Cizellált lelke van ugyanis. ;)

[andika]

Rokonlelkek vagyunk.

[Forgoszel]

Úgy látom Kanada különleges ország. Magyarországról azért jöttem el jó tizenöt éve, mert untam a zsidózást. Itt senki nem zsidózik, de magyaroznak. Na most hova menjek már vén fejjel ?

Gyere Thaiföldre.
Itt senkik sem zsidózik és senki sem magyarozik. :!:

Itt, mindenki nagyon aranyos, és mikor válaszolsz a kérdésre, hogy honnan jöttél: "Magyarországról" akkor az az udvarias válasz, hogy: "Ah, England!" ;)

Majd amikor mondjuk, hogy Yes, Budapest, akkor válaszolnak rá, hogy Great, Belfast:cool:

Szóval, jól érezzük itt magunkat.;)

Az idő változatlanul remek, nagy a hőség, de ma van egy kis enyhe szellő.
Esőre semmi esélyünk. :--:

[Efike]

Azért nem kell Thaiföldre mennem, hogy beszéljek a thaiokkal. Tele van velük Izrael. Jószerivel minden öregasszony mellett van egy thai segítő :D

[Melitta]

Forgoszel
Sok sok fotot kerunk ;) es egy nagy elmeny beszamolot.;)

[Forgoszel]

Forgoszel
Sok sok fotot kerunk ;) es egy nagy elmeny beszamolot.;)

Ma, ruházkodtunk:D
Két armani öltöny + egy nagyestélyi;)

Holnap megyünk Kwai folyó, úszó piac stb.
Szerdától konferencia:(
De csütörtökön és pénteken többé-kevésbé szabadok vagyunk;)

Csütörtökön, ha összejön, megyünk a Tiger Temple-be\\m/

Most meg nemsokár leugrunk a jakuzziba, hogy átmasszíroztassuk magunkat. Tegnap, rendesen bekoktéloztunk:cool:

[Melitta]

Remek program. Erezzetek jol magatokat.;)

[Forgoszel]

Remek program. Erezzetek jol magatokat.;)

Köszönjük, köszönjük!
Igazán igyekszünk!

Kedves Melitta!
Ajánljuk Neked is a helyet.
Nagyon kellemes, és eddig mindennel maximálisan meg vagyunk elégedve.
A kiszolgálás fantasztikus és mindenki mindent tud.
A rendelésünket nem felejtik el, mint otthon, stb.

Szóval, olyan figyelmességben van részünk, mintha mi lennénk II. Erzsébet;)

[Melitta]

Mennek en de most nem tudok, de majd egyszer talan sikerul eljutni nagyon sok olyan helyre ahova nagyon szivesen elmennek.

[Forgoszel]

Mennek en de most nem tudok, de majd egyszer talan sikerul eljutni nagyon sok olyan helyre ahova nagyon szivesen elmennek.

Nagyon pozitív élmény!
És a BKV-nak is lenne mit tanulnia, bőven!
Ne hagyd ki, semmi féle képpen!;)

[Mikulás]

Sziasztok!
Mikulás vagyok Magyarországról és jelenleg tanulok a munkám mellett. Az oktatás terén mindenkinek van egy kis igaza, ugyanis nem csak a diákon múlnak a dolgok. Nekem is van, volt olyan tantárgy, amit utáltam, de a mostani tanárnak köszönhetően szeretem. Azt mondjuk nem értem, hogy miért kell a tankönyveket minden évben módosítani? Szerintem ez a kiadók miatt van. Az alapvető műveltséget az ember hozhatja magával az iskola előtt is (szülő kérdése). A másik, hogy egy csomó dolgot tanítanak szakiskolákban, amit nem is fog az ember hasznosítani a munkája során. PL az informatikusok a fősulin miért kell fél évig mikrobiológiát tanuljanak? A számítógép vírus az nem cseppfertőzés útján terjed:) . Kereskedelmi suliba (szakközép) fizika, kémia, földrajz??? Inkább a lényegesebb tantárgyakra fordítsanak több időt. Az általános iskolai tankönyveket meg nem olvassa el a kiadó? Olyan szavak vannak benne, amin még egy felnőtt is elgondolkodik, hogy mit jelent, nem hogy a szegény gyerek, akinek még a saját anyanyelvével is gondjai vannak. Legyetek jók! Kellemes Ünnepeket!

[Efike]

Azt mondjuk nem értem, hogy miért kell a tankönyveket minden évben módosítani? Szerintem ez a kiadók miatt van. Szerintem a tankönyvírók miatt, hogy legyen nekik is munkájuk. Az alapvető műveltséget az ember hozhatja magával az iskola előtt is (szülő kérdése). Gondolod, genetikai úton ? A másik, hogy egy csomó dolgot tanítanak szakiskolákban, amit nem is fog az ember hasznosítani a munkája során. PL az informatikusok a fősulin miért kell fél évig mikrobiológiát tanuljanak? A számítógép vírus az nem cseppfertőzés útján terjed:) . Azt hiszem az iskolás korban még senki számára nem világos, hogy felnőtt korában mit fog csinálni. Aztán lehet olyan eset, amikor rákényszerül az ember arra, hogy pályát változtasson. Ilyenkor a korábban tanult alapok jól jöhetnek. A mikrobiológiára pedig azért lehet szükség, mert a sejtek is kommunikálnak egymással. Össze lehet hasonlítani a módszert. Kereskedelmi suliba (szakközép) fizika, kémia, földrajz???Kereskedelmi suliban a földrajz igencsak szükséges, mert ugye van külkereskedelem is. Hülyén nézne ki, ha a fiatal munkavállaló a Szingapúrba küldendő termékhez, mondjuk svéd levelező segítségét akarná igénybe venni, mert fogalma sem lenne arról, hogy hol is van Szingapúr. A fizika és a kémia is szükséges lehet. Kémiában például meg lehet tanulni az egészségre veszélyes anyagokat és ennek ismeretében a megrendelő kívánságának eleget tenni, tehát ezeket előre kizárni. A fizika is szükséges, mert a fizika tárgyalja a mértékegységeket és ugye a világon nem mindenütt számolnak kilóban, literben, méterben stb. Inkább a lényegesebb tantárgyakra fordítsanak több időt.Szerinted mi a lényeges ? Az általános iskolai tankönyveket meg nem olvassa el a kiadó? Olyan szavak vannak benne, amin még egy felnőtt is elgondolkodik, hogy mit jelent, nem hogy a szegény gyerek, akinek még a saját anyanyelvével is gondjai vannak. No mondj néhány szót, majd én megpróbálok segíteni. :D

[platon]

Olvasom itt: "Állitólag a magyar oktatás világhíres....vagy mégsem..." Judit vagy Forgószél beidézéséhez:
Oktatás: negatív világelső Magyarország <?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" o:preferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></v:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 10.5pt; HEIGHT: 7.5pt" type="#_x0000_t75" alt="Kedvencekhez ad"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.gif" o:href="http://www.fn.hu/files/_fn_2005/kedv.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="BACKGROUND: white; WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1026 style="WIDTH: 3.75pt; HEIGHT: 3.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image002.png" o:href="http://www.fn.hu/s.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>2005. december 15. <o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top>Balla István (Balla%20István%20%3cistvan.balla@sanomabp.hu%3e) <o:p></o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
<v:shape id=_x0000_i1027 style="WIDTH: 6pt; HEIGHT: 6pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image002.png" o:href="http://www.fn.hu/img/s.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
A magyar iskola világelső a diákok társadalmi különbségeinek növelésében, és ennek egyik oka a szabad iskolaválasztás. A szegényebb családok gyerekeit – főleg, ha romák – gyakorlatilag külön iskolába, külön osztályba kényszeríti a rendszer. Pedig a szegregáció senkinek sem jó. <o:p></o:p>
A szegregáció a kiválogatott gyerekeknek sem jó

Nahalka István, az ELTE PTK Neveléstudományi Intézetének egyetemi docense szerint nagyon sok negatív hatása van annak, hogyha homogén csoportok alakulnak ki az iskolákban, s ez még a kiválogatott gyereknek sem minden szempontból pozitív. Mint mondta, korrekt pedagógiai kísérleteket folytattak úgy, hogy létrehoztak tehetséges gyerekekből homogén csoportokat és olyan vegyes csoportokat, ahol voltak tehetséges gyerekek is. Ugyanaz a tanár, ugyanazt a tananyagot, ugyanazon idő alatt, ugyanazokkal a módszerekkel megtanította mindkét csoportnak. Minden más változó abszolút azonos volt, s utána megmérték a tehetséges gyerekek teljesítményét mindkét csoportban. Nem volt szignifikáns különbség. Egyik sem volt jobb, tehát a homogén csoportban nem teljesítettek jobban a tehetséges gyerekek, mint a heterogén csoportban.

Másrészt a PISA-vizsgálatokban is azok az országok teljesítettek jobban, amelyekben ez a bizonyos szétválasztás nem működik. A PISA „csodaországában", Finnországban például egyszerűen fel sem merül ez a probléma. Ott nagyjából minden iskola ugyanolyan színvonalú, minden iskola befogadja a különböző társadalmi nívójú, különböző képességű gyerekeket és együtt neveli-oktatja őket nyolc évig. Persze a finn tanárok egységes, ötéves egyetemi képzést kapnak, ahol azt is megtanulják, hogy mit kezdjenek egy diszlexiás, egy enyhén fogyatékos, vagy egy magatartászavaros gyerekkel.

„Mi zsigerből össze akarjuk hozni a tehetséges gyerekeket, és a másik oldalon a leszakadó gyerekeket. Azt hisszük, hogy ezzel teszünk jót nekik, pedig egyre több a pedagógiai bizonyíték arra, hogy ez nem így van." – szögezi le Nahalka István.

A diákok 20 százaléka évről évre lemorzsolódik

A gyerekek iskolai szétválasztásának egy még aggasztóbb következménye, hogy nyolc osztály elvégzése után egy-két évvel a gyerekek egyötöde véglegesen kihull a közoktatásból. Minden ötödik gyerek tehát abszolút esélytelenül indul a munkaerő-piaci versenyben. Nem pusztán a manapság egyre többet emlegetett szociális igazságosság miatt kellene sürgősen orvosolni ezt a problémát: kőkemény gazdasági kérdés ilyen tömegben munkanélkülieket „termelni".

Erre az adatra Kertesi Gábor, az MTA Közgazdasági Kutatóintézet munkatársának a közelmúltben megjelent „Társadalom peremén – cigányok a munkaerőpiacon és az iskolában" című tanulmánykötete mutatott rá. E szerint hiába ment végbe 1989-90 után egy hihetetlen méretű oktatási expanzió, a társadalom 10-20 százaléka, hasonlóan a kilencvenes évek eleji adatokhoz, továbbra is rendkívül alulképzett maradt. Az oktatási expanzió beleütközött a társadalom alsó szegmensébe. Abba az alsó szegmensbe, ahol az oktatás – mindenekelőtt az alapfokú oktatás – minőségi megújítása nélkül nem lehet sikereket elérni. Ezekben a családokban a tudásfelhalmozás sokkal kisebb, mint a középrétegekben.

A lengyel példa

A lengyel diákok átlag alatt teljesítettek a PISA 2000 felmérésen, és az iskolák gerjesztette különbségekben hasonló volt a helyzet, mint Magyarországon – mondta Vári Péter oktatáskutató. 1999-ben elindítottak egy reformfolyamatot, aminek egyik lényege, hogy a nyolcosztályos általános képzés idejét megemelték egy évvel. A PISA 2003 már nyomon tudta követni valamelyest e reform eredményeit. Az iskolák által generált különbség drámaian megváltozott. Lengyelország ma Finnországhoz hasonlatos e téren, pusztán ennek az egy intézkedésnek köszönhetően. A teljesítménykülönbségeket ott már nem az iskolák közötti, hanem sokkal inkább a tanulók családi háttere közötti különbségek magyarázzák. Nem elhanyagolható fejlemény az sem, hogy Lengyelország mind a négy PISA által mért területen javított a teljesítményén, és ez a gyengén teljesítő diákok körében elért nagymértékű fejlődésnek köszönhető. / Ez is elgondokodtató!/<o:p></o:p>

[obsitos]

Most nem leszek szimpatikus. Tudom, de! Néhány év múlva az unokáim iskolások lesznek, és ha olyan osztályba kerülnek, ahol egy-két "beilleszkedési zavarban szenvedő" csemete bemutatja nekik: hogyan kell a tanítónénit elgáncsolni, vagy nyilvánosan kiröhögni, esetleg hamis állítással a papát megkérni: ugyan pofozza már fel, netán jutányos áron kínál nekik finom tablettákat, vagy felbiztatja a haverjait, hogy este, amikor a spinko hazafelé tart verjék meg, esetleg rájuk ijeszt: ha nem hozol holnapra sok pénzt nekem, akkor minden nap megverlek, ....stb.stb. (megtörtént esetek) akkor nagyon rossz véleménnyel leszek a szegregáció ellenzőiről. Mert akit otthon, családon belül nem tudtak megnevelni, iskolaéretté tenni, az ne járjon abba az osztályba, ahová az unokáim. Egyébként pedig maximálisan toleráns vagyok, semmi bajom a mássággal és nem teszek különbséget faji, etnikai, vallási, stb. alapon. Előre elfogadom, hogy az én unokáimmal is így tegyenek, ha okot adnak rá. Nos, csak ennyi a különbség.

[platon]

Igazat adok neked!
A problémák általános és különös esetei sajnos sokáig, megoldhatatlanok maradnak.Az egyedi - említett és ismert esetek- talán ellenőrizhetőbbek, elkerűlhetöbbek lehetnének. ha a liberalizálás vadhajtásait nyesegetnék az illetékesek. Sok ága, boga van ennek! Tolerenciád határai sem lehetnek végtelenek! Megértem aggodalmaid!

[obsitos]

A toleranciám alapelve: senkit nem bántani, amíg ő sem bánt engem. De utána...

[platon]

" Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" tolerancia, és van núlla tolerancia. Alapelvek? "szeresd felebarátod" melegen is? Én a sajátomról nem szívesen definiálnám a tolarencia mibenlétét. Az abszolút és relativ értelmezés szivárvány színei árnyalatai láthatóak.

[platon]

Csupán egy szubjektív vélemény! Oktatás, nevelés, tanúlás.


Érdemes elolvasni! Pár gondolat...

Mai gondolataim, hogy akik a 89-es évek elott születtek, azok valódi
Hosök,
olyasféle igazi hollywoodi mindent túlél fenegyerekek. De tényleg!
Gondolj csak bele, 1989 elott születettek, azaz MI, kész csoda, hogy
életben
maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sot még
biztonsági
öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak
festékében akadt
boven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén
nyithatóak voltak,
nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók
sem
voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk,
nemhogy
könyökvédonk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért
az nem
volt semmi.
Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan
az
ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az
ugyanaz.
Szúr-szúr. Semmi különbség a ketto között, miért pazaroljak hát rá
külön
szót. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani.
Igen, ki.
Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és
megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy
mobil.
Pláne
nekünk! Nyáron a derékig éro fuben és közeli kiserdokben játszottunk,
mégsem
lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a
pollen, és a parlagfurol azt hittük, hogy a sárkányfu egyenes ági
rokona. Ha
elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak
szimplán
betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszeruen mi voltunk a
hibásak.

Sot! Ha az erosebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,
az
is
rendben volt. Ez így muködött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele
ebbe
sem. (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged
mindenki
Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!) Étkezési
szokásaink
Schubert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos
dózis
többszörösét, de még egy mc donalds-on edzodött átlagos amerikai
elhízott
kisgyerek is helybol nyomna egy hátraszaltót attól, amit mi leküldtünk
kaja
címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre, a kolbászra, a disznósajtra (ki
tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele)
és
mégis itt vagyunk.

A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták
és már
ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírbol sem
ismerte az édesítoszert, viszont tömény cukorból készült. A
limonádét
még
magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen
gyümölcsöt,
a WC pereme alatt, pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek
meg a
még háborítatlan nyugalomban, a preDomestos korban.
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy
esetleg
spectruma (az egyfajta számítógép vót), de szó sem volt Playstationról,
Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról, muholdról és
kábeltévérol, filmekrol, DVD-röl, Surround Soundról, Internetrol,
Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a
focipályán vagy a pinpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor
egyszeruen
becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a
szüloket.

Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülök

autóval...
Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani
mentünk,
és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk
egymást,
mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig
begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott.
Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg
mi is:
azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem
tudta
rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a
játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más
játszótársakat kereshetett magának.

A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszeruen
megéltük.
Boldogan szaladtunk végig az utcán az elso csók után, úgy, mintha már
sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk
le
egy
késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon a szüloknek.
Sot! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk,
szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit
jelent
a kötelesség, a buntudat, a jóérzés, a felelosség. Ismertük ezeknek a
szavaknak a mélységét.

Ezek voltunk mi. Hosei egy letunt kornak, amelyen a mostani fiatalok
értetlenül mosolyognak.

Ui.: talán mi voltunk a boldogabbak!

:p :p :p

[Horváth Sándor]

Komoly témákat boncolgatsz, -
a prolidili fűnyirója kiirtotta a polgári kultúrát, a történelmet átszövi a hamis ideológia pókhálója, nem történt meg a Múlt átvilágítása, jelen van a hamis, - abszurd ez a világ. A milliárdos miniszterelnök internacionálét énekel. A tegnap elvtársai, ma pártok mögé bújva támadják a kereszténységet, és a nemzeti hagyományokat. Átigazoltak a globalizmushoz.
A televizió és az internet kiszolgálja a politika szellemi elmocsarasodását, -
beszédhibás bemondók és szinkronok szerepelnek. A rendszerváltás 15éve igazolni látszik hogy nem volt itt fontosabb, a szabadrablásnál -
A verseken szembeszökően látható a minőség hiánya, és mintha semmi nem segítené az etika és az értékek megőrzését/megerősödését.
Persze az oktatás mellett egyebeken is látszik a hozzánemértés.
Az olvasás oktatás figyelmen kivül hagyta a magyar nyelv sajátosságait, az idegen módszer átvétele miatt nem tudnak olvasni, mert elidegenítették az anyanyelv természetes hatás mechanizmusát, a teszt módszer pedig az élőbeszéd előadását gyengíti.
Persze, a sokatemlegetett új barbárság nyugatról jön, de erről nem illik beszélni.

[Melitta]

Remelem tova tunik minden barbarsag az O evvel egyutt es 2006 minden keseruseged pozitiv iranyt fog venni.

[platon]

Remelem tova tunik minden barbarsag az O evvel egyutt es 2006 minden keseruseged pozitiv iranyt fog venni.
Kedves Melitta!
Szeretnék én is optimista lenni, hogy minden badarság az Ó évvel együtt tovatűnik. Sajnos ez a most olvasott, alábbi írás szkeptikussá tesz!
A (vörös és fekete) tények

Népszabadság • Kácsor Zsolt (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=21968) • 2005. december 31.

<TABLE class=rounded style="BACKGROUND-IMAGE: url(/download/viewattach/389166/1/60/preview-825946187.jpg); WIDTH: 131px"><TBODY><TR><TD class=rtopl>http://images.nol.hu/img/pt.gif </TD><TD class=rtopc>http://images.nol.hu/img/image/s.gif </TD><TD class=rtopr>http://images.nol.hu/img/pt.gif </TD></TR><TR><TD class=rmidl>http://images.nol.hu/img/image/s.gif </TD><TD class=rmidc><SCRIPT type=text/javascript>// <!--// <![CDATA[document.write('http://images.nol.hu/img/image/s.gif');// ]]>// --></SCRIPT>http://images.nol.hu/img/image/s.gif (http://nol.hu/viewattachment/view/389166/1/65/)</TD><TD class=rmidr>http://images.nol.hu/img/image/s.gif </TD></TR><TR><TD class=rbtml>http://images.nol.hu/img/pt.gif </TD><TD class=rbtmc>http://images.nol.hu/img/image/s.gif </TD><TD class=rbtmr>http://images.nol.hu/img/pt.gif </TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE cellPadding=0 align=center border=0 cellpacing="0"><TBODY><TR><TD><SCRIPT language=JavaScript><!--var ord=Math.round(Math.random()*100000000);document.w rite('<sc'+'ript language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=18213&ord='+ord+'"></scr'+'ipt>');//--></SCRIPT><SCRIPT language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=18213&ord=66578423"></SCRIPT><NOSCRIPT>http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=18213 (http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=18213&nah=!ie)</NOSCRIPT>http://images.nol.hu/img/pt.gif
</TD></TR></TBODY></TABLE>

Tény az, hogy a magyar nép a végóráit szenvedi. Tény az, hogy borzalmas sztálini időket élünk. Tény az, hogy Gyurcsány - ez a handabandázó, pszichopata álminiszterelnök, aki ideiglenesen bitorolja Orbán Viktor trónszékét - Recsken újra megnyitotta a kommunista fogolytábort, és én minden percben azt várom, hogy értem jönnek. Értem (is) jönnek. Tény az, hogy az Andrássy úton, a Magyar Demokrata szerkesztőségében várom a pillanatot, amikor a nagy fekete autóval elvisznek, és végre hős lehetek. Tény az, hogy itt kávézom, és a számat keserűen összehúzza a kommunista zacc. Az ablakból, ahol a sztálini időkre emlékeztető vörös naplementét bámulom, jól látom a magyar népet is. A magyarok az utolsó leheletüket hörgik. Nicsak, látok egy magyar embert, aki éppen a diktatúra terhe alatt nyög. És az utolsókat rúgja (ő is). De hát nem arról szónokol a kommunista söpredék, hogy lendületben az ország? Igen, lendületben. A vörös halál felé. A kommunista diktatúra felé. De itt hamarosan forradalom lesz, és én addig fütyülök a varázsfütyülőmmel, míg el nem űzzük a vörös söpredéket, és ezt én mindenütt elmondom, mert ez a hazafias, nemzeti és népi kötelességem a magyarság értékeinek mentén.
Tény az, hogy amíg én ezeket a sorokat írom, azon mélázom: jobboldalinak lenni azt jelenti, hogy jobbnak lenni. Nicsak, már a szóban is benne van: jobb vagyok. Én egy méltóságteljes, békeszerető, visszafogott, konzervatív, budapesti polgár vagyok. Értitek, rohadékok?<TABCHAR></TABCHAR>
<TABCHAR>Bencsik András

[csocsike]

Hat ez eleg elszomorito. Adj a gyuloletnek 5 perc elonyt, es a szeretet sosem fogja utolerni. Mindenesetre akarki ez az Ur, elleg elvakult.:cool:

[Spanky]

szerintem nemkapott p**at ma reggel :D

[platon]

Ez az "ÚR" a Magyar média egyik dicstelen, közismert szereplője! Hinti a gyűlölet konkolyát napjában többször. Igaza van csocsikének: "ennek a gyűlöletnek már többszörös előnyt adtunk és a szeretet őt (őket) soha be nem éri!" Milyen is volna, ha nem volna méltóságteljes, békeszerető, és visszafogott budapesti polgár? Értem mint "rohadék" és sajnálom, hogy az ó év búcsóztatóm elrontotta. Pirulok helyette is, megkövetek minden magyar állampolgárt, mivel ezt ők nem teszik.

[csocsike]

:656:

[Melitta]

Azert mert van egy ket orult aki meg a szilvesztert a szorokozas a vidamsag unnepet is politizalassal akarja elrontani annak a pava tollat trombita helyet a popsijaba kell dugni.

Talan ide se kene feltenni mert akkor nem okozna senkinek se mergelodest az unnepen.

BUEK

[csocsike]

;)

[platon]

Igaz minden szavad! Azért is önfeledt boldog ó év búcsúztastást!
BOLDOG ÚJ ÉVET valamennyi fórum tagnak és ide látogatónak!

[csocsike]

:p

[Efike]

Hat ez eleg elszomorito. Adj a gyuloletnek 5 perc elonyt, es a szeretet sosem fogja utolerni. Mindenesetre akarki ez az Ur, elleg elvakult.:cool:Azért ne feledjétek el, hogy ez a cikk a Népszabadságban jelent meg. Szerény véleményem szerint ez humoreszk akar lenni, a jobboldal kifigurázására, mondjuk Kövér László ellen.

[Horváth Sándor]

:p

Kedves Csöcsi,
Te az én emberem vagy -
nem akármilyen igazságokat tapogat többrétegű üdvözleted.
Amit ajánlasz azt bizonyítja, hogy egyből is lehet jót választani,
másrészt messzetekintő bölcsességgel, a politikusokra is gondoltál,
mármint hogy a jobbikot, vagy a bal libet vállasztja-e valaki...
harmadrészt üzeneted erősíti a kisebbségi, férfi testvériséget.
Szerintem, ideje klubot alakitanod...a reklámhordozót már megtaláltad, és célzásod vezetői alkalmasságodra vitathatatlan. Én, teljes mellszélességgel támogatlak. Megkérlek, hogy az indexen lévő kedvesch versek rovatomba is feltennéd?
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9092064
üdv.alex

[csocsike]

Tisztelt Horvath Sandor.

Nem tudom, hogy On gunyolodasnak szanta e ertekes sorait, de ugy erzem nemi magyarazattal tartozom a tablat illetoleg. Uram, ha hiszi , ha nem, en nem politizalok. Nem tamogatok egyetlen politikai iranyzatot sem, soha nem is tettem. Husz eves canadai tartozkodasomnak koszonhetoen a magyar politikai elettel kapcsolatos informacioim hianyossa valtak, tehat felelotlenseg volna allast foglalnom olyan dolgokban amihez ugymond nem ertek. Az Ominozus nyilatkozat hangvetele igy karacsony tajekan/ beke es szeretet unnepe / eleg negativan hangzik, velemenyem szerint, annak a par embernek, akinek meg van kedve szorakozni, kar elvenni a kedvet tole. Ha ez a cikk ,mondjuk januarban jelenik meg, valoszinu valasz nelkul hagyom, ami nem azt jelenti, hogy egyetertek vele. Egy boldogabb uj evet kivanok Onnek is es annak a sokat szenvedett kis orszagnak. legyen beke az on lelkeben.

[Horváth Sándor]

Tisztelt Horvath Sandor.

Nem tudom, hogy On gunyolodasnak szanta e ertekes sorait, de ugy erzem nemi magyarazattal tartozom a tablat illetoleg. Uram, ha hiszi , ha nem, en nem politizalok. Nem tamogatok egyetlen politikai iranyzatot sem, soha nem is tettem. Husz eves canadai tartozkodasomnak koszonhetoen a magyar politikai elettel kapcsolatos informacioim hianyossa valtak, tehat felelotlenseg volna allast foglalnom olyan dolgokban amihez ugymond nem ertek. Az Ominozus nyilatkozat hangvetele igy karacsony tajekan/ beke es szeretet unnepe / eleg negativan hangzik, velemenyem szerint, annak a par embernek, akinek meg van kedve szorakozni, kar elvenni a kedvet tole. Ha ez a cikk ,mondjuk januarban jelenik meg, valoszinu valasz nelkul hagyom, ami nem azt jelenti, hogy egyetertek vele. Egy boldogabb uj evet kivanok Onnek is es annak a sokat szenvedett kis orszagnak. legyen beke az on lelkeben.

Kedves Uram,
sajnálom, hogy kultúrpanellünk eltérő volta félreértésre adott okot. Valóban tréfának szántam. Ám nem volt szándékomban Őnt bántani, sértegetni, mint mondja, gúnyolni. Ellenkezőleg, szellemesnek találtam, ezért invitáltam barátságosan topikomba. Csendesen megjegyzem, a cikket nem én helyeztem el. Soha nem voltam párt tagja, így lőnek is rám rendesen mindkét oldalról. Amennyiben hozzászólásomat tekinti ünneprontásnak, elismerem, hogy rosszul tűröm, ha bántják véreimet. A téma egyébként lerágott csont, már várom, hogy mikor teszi fel valaki a magyar férfiak, impotenciáról szóló, roppant ijesztő adatait.
Mindazonáltal, megköszönve jókívánságait, én is hasonlókkal búcsúzom: Legyen béke az Ön lelkében.

[csocsike]

Nem az On hozzaszolasa bantott. Az eredeti cikk irojanak a gondolatai bantottak . Tekintsuk ugy mint egy felreertest. Egyebkent jartam az On lapjan es verseit is olvasom . Gratulalok, igenyes munka. ;)

[Zsakbamacska]

Jo reggelt! Boldog uj evet nektek!

[csocsike]

Neked is;)

[Judit]

szerintem nemkapott p**at ma reggel :D

Így már érthető a dolog! ;)

[csocsike]

En sem kaptam, meg sem irok ilyeneket;)

[Efike]

En sem kaptam, meg sem irok ilyeneket;)
Nem volt elég a hintaló ? :evil:

[csocsike]

:twisted: Klick

[Efike]

Ez lesz a szemedben
2190

[csocsike]

Ez lesz a szemedben
2190




Most is ez van:rolleyes:

[TóthÁgas-mérnök]

A magyar oktatásról olvasott "diagnózis" meghökkentően "vesébe látó".
Mesébe illő eredményeinket a liberalizmus a béka feneke alá tuszkolta. Az EU csatlakozás mindössze az EU "PISA-szindrómában" szenvedő tagjainak uniós átlagát hígította tovább.

[platon]

A magyar oktatásról olvasott "diagnózis" meghökkentően "vesébe látó".
Mesébe illő eredményeinket a liberalizmus a béka feneke alá tuszkolta. Az EU csatlakozás mindössze az EU "PISA-szindrómában" szenvedő tagjainak uniós átlagát hígította tovább.

Ne félj lessz ez még rosszabb is! Kontraszelektálunk oktatást, oktatót, diákot is. Liberalizálva lesz a diagnózis is!:twisted:

[Baby]

Na mi az skacok!?
Semmi ellenvélemény???:rolleyes:

Állítólag a magyar oktatás világhíres .... vagy mégsem ... :confused: Nem az oktatás a híres..hanem magas az IQ-ja annak a díáknak embernek akik híressek vílágszerte és Magyarok közül vannak egypáran...A gyermekek nemúgytanúlják a számtant ahogy anno én hanem logíkai felkészültséggel.Tehát volt olyan eladó az ABC-ben aki csak a digitális mérleggel tudott számolni.Pedig a szürkeállományt dolgoztatani kell.,edzeni...Sok tanuló kérdezet tőlem ,hogy tudom ezt rögtön kiszámítani fejből???Én még az alapoknál tanultam és ez beékelődött...az agyamba(dicsekszem)A régi tanárok az igen...azok még tudtak...de most már nem tanítók vannak hanem munkaerők..tehát csak egy kellemetlen munkának tartják a gyermekkel való bíbelődést.."Tisztelet a kívételnek"Nem tudom mennyire ísmeritétek Jakupcsek Gabi műsorát egy kvíz műsor volt.Egy fiatal kőzépiskolai tanárnőtől kérdezte,hogy ki kapott egy Svéd díjat...nem nevezte meg a díj nevét....Magyar íróról volt szó és a közelmúltban történt.Szegény Gabi vért izzadt mire rá vezette ,hogy Nobel díj volt és Kertész Imre kapta.Na ennyit a Magyar oktatatásról.Üdv ..:idea: :idea:Egy volt boltvezető:444:

[Melitta]

Szerintem meg az uj modszerek jok es gyakorlatiasak es siker orientaltak.
A boltosnak nem kell fejbe szamolni mert computeres gep van elotte, es meg egyetemi vegzettseg se szukseges hogy megtanulja a computeres penztar kezeleset.
NEm beszelve arrol hogy a meg a visszajaro penzt is beuti hogy maradjon bizonylata, azaz a memoriaba.

[Efike]

Megette a fene Melitta, ha a legmodernebb MAC van előttem, a legjobb progikkal és nem tudom, hogy mit kérdezzek tőle :rolleyes: A mai diákokból a fantáziát ölték ki és a keresésre való hajlamot. Információk tömkelegét adja az iskola, ami a mai sikerorientált világban kell. A látókör beszűkül.

[klari]

Szerintem meg az uj modszerek jok es gyakorlatiasak es siker orientaltak.
A boltosnak nem kell fejbe szamolni mert computeres gep van elotte, es meg egyetemi vegzettseg se szukseges hogy megtanulja a computeres penztar kezeleset.
NEm beszelve arrol hogy a meg a visszajaro penzt is beuti hogy maradjon bizonylata, azaz a memoriaba.

Ne adj Isten, hogy lerobbanjon a számítógép mert a szerencsétlen pénztároslány nem fog tudni visszaadni.
Nem pártolom a régi rendszert, de azért nem kell a ló túloldalára esni.
:444:

[Baby]

Szerintem meg az uj modszerek jok es gyakorlatiasak es siker orientaltak.
A boltosnak nem kell fejbe szamolni mert computeres gep van elotte, es meg egyetemi vegzettseg se szukseges hogy megtanulja a computeres penztar kezeleset.
NEm beszelve arrol hogy a meg a visszajaro penzt is beuti hogy maradjon bizonylata, azaz a memoriaba.Drága Melitta.
Na látod ez a baj.hogy csak a gépekre szorulnak ..igy őnálló gondolatokkal nem rendelkeznek...nem tud majd emberi nyelven komuníkálni...Tehát elgépiesedik...Pedig az agytorna az mindig jó.Látod van gépem és számolni még mindig fejből szeretek ...tehát az ÁFÁ-t is igyekszem fejből számolni...Sikerélmény...:9: :444: A benn maradó bízonylat ...csak kontrólszallag...Ami tényleg jó.Jaaaj visszamentem kereskedőnek..pedig már abba hagytam...Puszi..:p

[Melitta]

van igazad nem mondom , de en mas velemenyen vagyok.
Az a penztaros aki megtanulja a legmodernebb gepet kezelni, elobb utobb ottonra is megveszi a computert mert nem fogja ordongosnek talalni.
HA a tanarok is a XXIsz. kovetelmenyere fogjak tanitani a nebulokat es nem a XX.sz.ra akkor kevesebb lesz a munkanelkuli vagy tobb eselyes lesz a diak a munkaero piacon.
A tanulast megszeretettni kell az emberekkel nem elijeszteni. Hisz az egesz elet akkor sikeres ha az ember allandoan tanul valamit.
Az en gyerekeimnek is estenkent be kellett szamolni mit tanultak , akar tananyag akar mast. A mai gyerekek a computereken eloszor jatszanak millio egy logikai jatekot ugyesegit, ami feler szerintem azzal a szisztemaval hogy hogy lehet fejben kiszamolni roviden 123x123 mennyi.
Raadasul ezt senki nem varja el tole es senki nem is szamoltatja ki.
Nem veletlen lehet szamologepet hsznalni a sulikba mert ha integrralszamitast megtudja csinalni valoszinu jo matek tudas van mar mogotte,es lenyegtelen hogy gyalog hogy tud szorozni vagy osztani.

[Efike]

Hát ....izé ......szóval és tetvel, a pénztárgép és a számítógép között akkora a különbség, mint mondjuk a vasreszelő és a marógép között.
A pénztárgépen nem futtathatók programok, a számítógépen viszont igen.
A pénztárgép egy célorientált elektronikus eszköz, egy meghatározott funkcióval és a hozzá tartozó számítógép helyileg nincs is ott, az adatbázisát legtöbbször helyi hálózaton keresztül olvassa le. A pénztárosnak nincs módja arra, hogy az adatbázist módosítsa, csak adatbeviteli joga van.
Egy számítógép azért többre képes és magasabb felkészültséget tételez fel a kezelése. Már ha nem csak speciálisan, mondjuk valamilyen játékprogram futtatására használja a tulajdonosa.

[GIGI]

azert az oktatasi rendszer kritizalasanal ne ragadjunk le a matematikanal :)
...en mikor kisiskolas voltam, sok mindent nyomtak a fejunkbe, amirol a szuleink ugy gondoltak, sose kell majd... most 50 evesen azt mondom, meg igy is keves volt!... a mai magyar oktatasi rendszer katasztrofalis, de sajnos az "eredmenye" majd jo par ev mulva mutatkozik... <_<

[GIGI]

... penztargep? :D... en epp tegnap lestem meg egy Tim Horton's-os penztargepet :D :D .. a gombokra ra van irva, hogy mikor kell beutni (milyen arut kert az uffelke), aztan tablazatban kiirja, hogy mi az amit rendelt)... azonkivul hogy fel kell ismernie a betuket es a szamokat, semmi agytornara nincs szuksege az eladonak :D

[Melitta]

attol fugg amitol log, vannak bizony eleg komoly gepek nagy ulti cegeknel.
pl ami nem is komoly a Canadaian Tire.

akinek osszeadasi gondjai vanank annak mar a jo billentyuzet hasznalat mar fel siker.;) ok ok munkahelyen a penztarosnak ritkabb esetben van lehetosege jatekprogramok hasznalatara.:D

[platon]

Jó, jó! De mire való az oktatás, nevelés? És ez ki feladata? gondolkodni, problémákat megoldani ki tanít meg? A gépi programozókat is képezni kell tudjanak értelmes rogramokat írni!
Még is csak a nevelés és iskolák gonjaihoz jutunk vissza.

[platon]

A tudományos-technikai haladás új követelményeket támaszt az ember és gép, és sok más viszony újra gondolásában.

[csocsike]

A mai oktatasi rendszer szerintem ket reszbol all. Az elso resz az ugynevezett alapinteligencia kialakitasa, a masodik resz a szakositas. Az elso reszben megtanulunk tanulni es a masodik resz hatarrozza meg a jovonket. Egy tanult inteligens szakmunkast , vagy kepzett munkast meg kell fizetni. A kotsegeket az ilyen penztargeppel lehet csokkenteni, hiszen az alapvegzetseguek is el tudjak vegezni, eme komplikalt feladatot alapberert.

[Baby]

van igazad nem mondom , de en mas velemenyen vagyok.
Az a penztaros aki megtanulja a legmodernebb gepet kezelni, elobb utobb ottonra is megveszi a computert mert nem fogja ordongosnek talalni.
HA a tanarok is a XXIsz. kovetelmenyere fogjak tanitani a nebulokat es nem a XX.sz.ra akkor kevesebb lesz a munkanelkuli vagy tobb eselyes lesz a diak a munkaero piacon.
A tanulast megszeretettni kell az emberekkel nem elijeszteni. Hisz az egesz elet akkor sikeres ha az ember allandoan tanul valamit.
Az en gyerekeimnek is estenkent be kellett szamolni mit tanultak , akar tananyag akar mast. A mai gyerekek a computereken eloszor jatszanak millio egy logikai jatekot ugyesegit, ami feler szerintem azzal a szisztemaval hogy hogy lehet fejben kiszamolni roviden 123x123 mennyi.
Raadasul ezt senki nem varja el tole es senki nem is szamoltatja ki.
Nem veletlen lehet szamologepet hsznalni a sulikba mert ha integrralszamitast megtudja csinalni valoszinu jo matek tudas van mar mogotte,es lenyegtelen hogy gyalog hogy tud szorozni vagy osztani.Drága Melitta.
Bocsika azt elfelejtettem elmondani,hogy én még a régi pénztárgépekkel dolgoztam...tehát nem a kód olvasókkal.A fiam kiskorától számítógépen játszott a szomszédban...Én meg 2002-ben tanultam a szoftver üzemeltetőit....hobby-ból..mert a Magyar-Angol Alepítványi iskolában takarítottam vállalkozóként...Igy lett a kereskedőből takarító..Igy még talán jobban élek.....sok a munka...hál'Istennek..Na elkanyarodtam egy kicsit...Cupp:--: :5:

[Baby]

A mai oktatasi rendszer szerintem ket reszbol all. Az elso resz az ugynevezett alapinteligencia kialakitasa, a masodik resz a szakositas. Az elso reszben megtanulunk tanulni es a masodik resz hatarrozza meg a jovonket. Egy tanult inteligens szakmunkast , vagy kepzett munkast meg kell fizetni. A kotsegeket az ilyen penztargeppel lehet csokkenteni, hiszen az alapvegzetseguek is el tudjak vegezni, eme komplikalt feladatot alapberert.Csöcsike drága .
Én ismertem 2 diplomás mérnökőt ...iszonyú ...Bocs...búnkó műveletlen embert,hogy szégyen ...és ísmertem kőművest nagyon műveltet sőt inteligenset...Kérdés mennyi időt fórdít az olvasásra...és az őnműveleésre.
Volt nálunk 4-5 éves gyermek aki a TV-ből tanult angolul...Üdv.:..:

[csocsike]

Van ilyen, en is ismerek ilyeneket. Az Iskola alapokat adhat, onnantol minden rajtunk mulik;)

[Melitta]

Nekem is azt mondta anyukam, hogy ok sokkal jobban tobbet tanultak mikor en gyerek voltam.
Termeszetes a szulok a sajat iskola rendszert amibe vegeztek ahhoz hasonlitjak a mai rendszer teljesen mas.
Mikor kimentunk canadaba meg kellett tanulni a kinti rendszert sot elkellett menni iskolaba is. NAgyon orulok hogy mast tanulnak a gyerekeim mint amit en mert akkor semmit nem fejlodott volna a vilag.
Az aztan vegkepen nem igaz hogy majd kesobb derul ki a rossz volt-e a tanitas,mert minden korosztalynak vannak kivalosagai.
Ha hianyos a tudas akkor potolni kell, es erre mindenki hamar rajon.
Ki tudja eldonteni melyik szorzas vagy osztas a megfelelo mert maskeppen hasznaljak canadaban es maskeppen M.o.-on? A vegeredmeny ugyanaz.
Azt hiszem a XXI.sz eredmeny orientalt es minnel tobb tudast birtokolni ez ma szerintem minden iskola celja, hogy tanuloinak atadja.

[Baby]

Nekem is azt mondta anyukam, hogy ok sokkal jobban tobbet tanultak mikor en gyerek voltam.
Termeszetes a szulok a sajat iskola rendszert amibe vegeztek ahhoz hasonlitjak a mai rendszer teljesen mas.
Mikor kimentunk canadaba meg kellett tanulni a kinti rendszert sot elkellett menni iskolaba is. NAgyon orulok hogy mast tanulnak a gyerekeim mint amit en mert akkor semmit nem fejlodott volna a vilag.
Az aztan vegkepen nem igaz hogy majd kesobb derul ki a rossz volt-e a tanitas,mert minden korosztalynak vannak kivalosagai.
Ha hianyos a tudas akkor potolni kell, es erre mindenki hamar rajon.
Ki tudja eldonteni melyik szorzas vagy osztas a megfelelo mert maskeppen hasznaljak canadaban es maskeppen M.o.-on? A vegeredmeny ugyanaz.
Azt hiszem a XXI.sz eredmeny orientalt es minnel tobb tudast birtokolni ez ma szerintem minden iskola celja, hogy tanuloinak atadja.Én még azt tanultam,hogy aki nem tud szorozni az nem tud osztani.....pedig én mindig osztok úgy könyebb nekem..:66:Idézet: Lenintől:Tanulni,tanulni,tanulni....:444:

[Melitta]

Lenintol nem olvastam semmit.:confused:
Allithatom sokkal tobb es magasabb a kovetlemeny mint mikor mi jartunk iskolaba. Se amerikaba se canadaba nem Lenin idezetekkel buzditjak a diakokat.:D

[csocsike]

Azert olvashattal volna. nem volt az hulye emberke. :rolleyes:

[Melitta]

MAjd hamar tudok villamul olvasni akkor lehet hogy szanok ra par percet.:D ;)

[csocsike]

Azert annal meg ugy is tobbet erdemel. Olvasd el Csaucseszku parlamenti beszedeit, az is erdekes, es rogton utana Hitler beszedeit. Meg fogsz lepodni , es ijedni is.:444:

[Melitta]

ezeket kihagyom, meg voltam nelkuluk ezutan is megleszek.

[csocsike]

Kar, szerintem ahoz , hogy ismerd a vilag mozgatorugoit, elengedhetetlen. :444:

[Melitta]

Mi van? az epedarugod tonkre ment?sokat hancuroztal es latod mi lett a a vege.

[csocsike]

Elfogyott a pia ithon es ilyenkor filozofikus hangulatom van:rolleyes:

[csocsike]

Szerintem a Dalai Lamanak is kituno gondolatai vannak , ha esetleg belenezel biztos tetszeni fog:rolleyes:

[platon]

ezeket kihagyom, meg voltam nelkuluk ezutan is megleszek.

Könnyű esti olvasmány: V. I LENIN Összes Művei 33. kötet 166. 170. oldal:9:

[csocsike]

\\m/ :D :d

[Melitta]

leselejteztek a kispajtast,:D hirmondoja se maradt, meg egy ket helyen probaljak a mozgatorugokat ossztakolni de ami egyszer tonkre ment annak mar annyi.;) mozgatorugok helyet ott is cak agylabnak hasznaljak a valogatott muveit.

[csocsike]

En nem lennek enyire optimista a helyedben . Ha olvastad volna ,tudnad, hogy menyi minden szarmazik tole itt canadaban, aminek nagyon orulsz.:rolleyes:

[kata53]

Mit nem mondasz csocsike! igy ahogyan mindőtök írását végig olvastam
a beszédkulturát otthonról kell,hogy vigye az ember magával.
arról teljesen felesleges vitatkozni kinek mennyi a diplomaja ha "bocs" de otthon alpári szavakat hall a gyerek azt nem lesz az Pedagógus akik szépen beszélő diákot fog faragni belőle. A több tudás meg igazad van Melitta ahoz ,hogy a mai világban elígazodjunk valóban fejleszteni kell tudás szintünket. Én valahogyan nem értek meg sok gyereket,hogy nam szeret olvasni ,mert megnézheti filmen is .Az nem olyan azért. Vagy pl:. a mai eleven gyerek ma "Hiperaktiv" ,és jól lenyugtatózzák. Na én jó eleven gyerek voltam ,és egész kiskoromban sportoltam keményen. Nem hiányzott az ugymond nyugtató. Nem okoskodni akarok én ,csak tapasztalom is mind ezeket. Mig az én saját gyerekem az egyik csupa nyugi volt a másik eleven én is sport tagozatra adttam. Ma most csak az én lakóhelyemről van szó ,a gyerekre bélyeget raknak ,ha eleven ,és ideggondozóban küldik. Pedig egy jó kis test edzés kellenne neki. Melitta én nagyon szeretettem az Orosz nyelvet szegény édesapám szomoruságára. Azért megvette szegénykém a nagy orosz-magyar magyar-orosz szótárt ,hogy Leningrádba levelezzek,mert az én időmben az iskolákban azt nem tudom,hogy,hogy inditották a tanárok el viszont az orosz tanár segítségével leveleztünk.
Mokor sportoltam kézilabdáztam is ellenük. na ki nyert? .....úgyvan ők.
Ebeben én olyan nehezen tudtam belenyugodni,hogy a lázadásommal több mérkőzéstől ellettem tiltva. A Lenint is olvastam mert a középiskolában kötelező anyag volt. Akkoriban Zola volt a kedvenc költőm.De tanulni ,én is azt üzenem meg mondom itthon is!!!!

[Melitta]

Egyet ertunk, nem az orosznyelvrol beszeltem es nem is az orosz emberekrol,hisz en is 8 evig tanultam,sajna ma nem igen tudnak megszolalni oroszul.
INkabbb az ideologiara ertettem hogy nem nagy vagyam van potolni a hianyosagomat Lenintol.
Erdekes dolgot irsz egy gyereket lenyugtatozni szinte most hallom eloszor, pedig van egy par gyerekem es voltak bizony izgalmas napjaim. Valahogy tul eltunk egyikunk se szedett be nyugtatot,igaz sportolt mind es egyik helyrol ment a masik helyre ment hol mecsre hol versenyre.
Kell a gyereket hasznos dologgal, ami erdekli azzal lekotni,es akkor mar kevesebb gond is van, ismeretlen az unatkozok szo.:D

[kata53]

Igy van ! Ne,hogy azt hid,hogy én szeretettem a Lenin eszméit olvasni! Csodát a pad allatt olyan jó kis regényeket olvastam. Volt lebukás is meg beírás is!! Sajnos ténleg igy van a másik témám. Az ideggondozó tele van Hiperaktiv gyerekkel. Ott csak a mozgás igénye nagy a gyereknek. elfogadok más véleményt is nekem ez a tapasztalatom.Te is íroda te gyereked sportolt . Azt is kéne tenni a gyerekekkel több torna órra.

[platon]

Köszönöm a levelet! Cim: a kiadóban. Cimzett a Magyar Oktatásügyi Miniszter Magyar Bálint? vagy csak platon?

[pitti]

Köszönöm a levelet! Cim: a kiadóban. Cimzett a Magyar Oktatásügyi Miniszter Magyar Bálint? vagy csak platon?
Magyar Balint a mezogazdasagi miniszter volt az en koromban. Van valami osszefugges?:confused:

[Rubin]

Akkoriban Zola volt a kedvenc költőm.De tanulni ,én is azt üzenem meg mondom itthon is!!!!

Drága Katka!
Melyik versét szereted Zolának????? :p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p

[Forgoszel]

Igy van ! Ne,hogy azt hid,hogy én szeretettem a Lenin eszméit olvasni! Csodát a pad allatt olyan jó kis regényeket olvastam. Volt lebukás is meg beírás is!! Sajnos ténleg igy van a másik témám. Az ideggondozó tele van Hiperaktiv gyerekkel. Ott csak a mozgás igénye nagy a gyereknek. elfogadok más véleményt is nekem ez a tapasztalatom.Te is íroda te gyereked sportolt . Azt is kéne tenni a gyerekekkel több torna órra.

Kedves Kata és Melitta!

Olyan, hogy hiperaktív egyerek, olyan nincs!!!
Ezt, csupán kitalálták. A legjobb dolog ebbQl a gyógyszeriparnak van.

Na jó, ennyit errQl és ne hangoztassátok, hogy egy pszichológus mondta, hogy hiperaktív gyerek nem létezik!!! Még szeretnék egy darabig magánpraxisban dolgozni ... :rolleyes:

[Forgoszel]

Egy új rendelet értelmében most már azok a fiatalok is részt vehetnek a szakmunkásképzésben, akik nem végezték el a nyolc osztályt.

A gazdaság évek óta jelzi az egyre égetőbb szakmunkáshiányt, de a mindennapokban is érzékeljük, hogy szinte lehetetlen találni jó szobafestőt vagy gázszerelőt. Ugyanakkor elég riasztó adatok kerültek elő azokról a fiatalokról, akik végképp kihullottak az iskolarendszerből. E két terület együttes orvoslását célozza az az elképzelés, amely megpróbálja a tanköteleskor (16 év) betöltése után, az esetleg általános iskolai végzettség nélküli fiatalokat is „visszaterelni" a szakmunkásképzésbe. Sőt, egy tavaly decemberi törvénymódosítás már az egy évvel fiatalabbaknak megadja ezt a lehetőséget.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>Az elit érdeke a szelekció </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130><KAMU color="#000000" size="2">A hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérések (pl. a PISA) lesújtó képet festettek a magyar szakiskolások tudásáról. Kiderült például, hogy a szakiskolások jó része funkcionális analfabéta, de Szenes György meglátása szerint ez az általános iskola és a szelektáló magyar oktatási rendszer „eredménye". Ez utóbbi 1986-ra vezethető vissza, az akkori oktatásvezetés engedélyezte a nyolcosztályos gimnáziumok létrehozását. Később megjelentek a hatosztályos gimnáziumok, és a szelekciós mechanizmus azóta is csak erősödik. Tízéves kortól kétévente „leválogatja a rendszer" a jobbakat, a maradék általános iskolásokban nincs húzóerő a két utolsó osztályban. Ezek közül még aki tud, felvételizik valamilyen középiskolába és aki marad, abból lesz a szakiskolás vagy az iskolaelhagyó. Szenes szerint elvben a megoldás az lenne, ha visszaállítanák a 8 vagy 9 évfolyamos egységes általános iskolát, de ez nem megvalósítható, hiszen pont az értelmiség ágál ez ellen. Ők azok, akik megtehetik, hogy elvigyék a rosszabb iskolákból a gyerekeiket. E mellett a parlamenti pártoknak közösen kellene lépni, amire nemigen van ma esély. Mindenesetre a közeljövőben fel fognak értékelődni a kétkezi szakmák, hiszen már ma is óriási hiány van gyakorlati szakemberekből. 1995-től egy sor szakmában nem nagyon kerülnek ki gyerekek az iskolából, munkaerőhiány lépett fel például gázszerelőből, szobafestőből.</TD></TR></TBODY></TABLE>

Nem kell általános iskola a szakmunkás-bizonyítványhoz
<TABLAVEG>
2006. szeptemberétől tizenhat éves kor fölött általános iskolai végzettség nélkül is részt vehetnek a fiatalok egyéves előkészítő oktatásban, ahol megszerezhetik a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges tudáselemeket.

A tavaly decemberi törvénymódosítás ezt a jogszabályt változtatta meg két ponton. Egyrészt lehetővé teszi, hogy a szakképzés megkezdése előtt a felzárkóztató oktatásba azok a tanulók is bekapcsolódhassanak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. A másik változás, hogy a korhatárt egy évvel leengedték: az is bekapcsolódhat a felzárkóztató oktatásba, aki még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, de tizenöt elmúlt – foglalta össze a FigyelőNetnek Fedor Mihály, az Oktatási Minisztérium (OM) szakképzésfejlesztési osztályának vezetője.

A Fidesz szerint kibúvó

A decemberi törvénymódosítással a legnagyobb ellenzéki párt oktatási tagozatának vezetője, Sió László nem ért egyet, bár az eredeti rendszert elmondása szerint alapvetően a Fidesz-kormány vezette be. Úgy látja, a mostani rendelkezés kibúvót adhat a még tanköteleskorú gyerekeknek az általános iskolai képzés alól. Abban az esetben látnák értelmét a korhatár-csökkentésnek, ha valaki több évvel van lemaradva az alapiskolában, mondjuk 15 éves korában még csak ötödikes. A Fidesz másik ellenvetése, hogy azok, akiknek megvan az általános iskolai végzettségük, a normál szakiskolai rendszerben is próbálkozhatnak: kár kiterjeszteni rájuk a rendelkezést. Nem az életkort látják problémának, hanem a jövőkép hiányát, amit ez a rendelkezés megerősít. A Fidesz szerint inkább ösztöndíjjal kellene támogatni ezeket a fiatalokat, a munkaadókat pedig arra kell motiválni, hogy nyújtsanak gyakorlati képzést a szakmunkástanoncoknak.
Az OM munkatársai nem számítanak arra, hogy a rendelkezés miatt tömegesen hagynák el befejezetlenül a tanulók az általános iskolát. Azok számára viszont, akik eddig csak kudarcélményt éltek át az iskolában, sokkal kedvezőbb, hogy évismétlések helyett előkészítő évfolyamon készülnek fel a szakmatanulásra, véli Fedor Mihály. „Nem mindig mutatható ki a különbség az általános iskolai végzettséggel rendelkező, illetve a nem rendelkező tanulók között; és az egyéves szakképzést előkészítő évfolyamon folyó oktatás nagymértékben csökkentheti a különbségeket" – tette hozzá Fedor Mihály.

Jó fizetést akarsz, menj asztalosnak!

A FigyelőNet által megkérdezett szakértők szerint jó elképzelésről van szó. Mayer József, az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központjának igazgatója állítja, az általános iskolai végzettség nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy bizonyos szakmákat eredményesen űzzön valaki. „Jó élettapasztalat, megfelelő kompetencia sokszor elég ahhoz, hogy jó szobafestő vagy mezőgazdasági szakmunkás legyen valaki. Az intézkedéssel olyan iskolázatlan réteghez is eljuthatunk, akikhez eddig nem" – tette hozzá. Öt évre visszamenőleg ezek száma akár 10-20 ezer is lehet.

Mint mondta, minden kutatás azt igazolja, hogy az alapiskolát el nem végzőket később nagyon nehéz „berángatni az iskolapadba", még tanfolyami keretben is nagyon kevés erre az esély. Ha viszont azonnali, konkrét, gyakorlati tudást kapnak, akkor talán sikerülhet. Az unióban van erre példa. Ezen az elven működnek például a dán Termelő Iskolák.

Mayer József szerint pont azok a szakmák hiányoznak a munkaerőpiacról, ahol nem kell érettségi. Mint mondta, „ha jól jövedelmező állást akar valaki, menjen ácsnak, asztalosnak." Ezek a szakmák a nemzetközi piacon is eladhatók, még akár nyelvtudás nélkül is.

Nem kiváló, de szükséges megoldás

Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára is jó ötletnek tartja az iskolarendszerből lemorzsolódók számára indított felzárkóztató évfolyamot. Az általános iskolában sikertelen gyerekeknek itt nem az addig kudarcos területet erőltetik tovább, hanem a kétkezi, gyakorlati tevékenységeket, amiben esetleg ügyesek. A sikerélmény transzformhatása pedig később az elméletre is kihat. Egy jó iparosnak szüksége van persze egyéb ismeretekre is a szakmáján kívül – például a kommunikációhoz, gazdasági ügyekhez –, de alapvetően el tudja képzelni Szenes György, hogy jó szakember lehet valaki általános iskolai bizonyítvány nélkül is. Nem kiváló megoldás, de szükséges – foglalata össze. Felülről nyitott képzési szerkezetet kell létrehozni, hogy később továbbtanulhassanak – tette hozzá.

Szenes sokkal fontosabb intézkedésnek tartja, hogy 10 év után az idei költségvetési törvénybe bekerült egy olyan normatíva, amely garantálja a szakképzés 9-10. évfolyamán a gyakorlati oktatást. A 400 millió forint egyelőre csak jelképes segítség az összesen nagyjából 70 ezer szakmát tanuló számára, de mindenképp üdvözlendő. Mint mondta, a rendszerváltás előtt a szocialista nagyipar vállalati tanműhelyrendszere biztosította a gyakorlati képzést a szakmunkásoknak. A kilencvenes évek elején ezek megszűntek, az iskolák átvállalták ugyan egy darabig, de mára már alig tudják biztosítani a szakmai-gyakorlati képzést.

[Efike]

Na igen, ilyen szintű szakmunkásokkal én is találkoztam itt Izraelben. Vagy orosz bevándorlók voltak, vagy marokkóiak.
Inkább befogom a szám, mert nagyon csúnyát találnék mondani. :evil:

[Forgoszel]

Na igen, ilyen szintű szakmunkásokkal én is találkoztam itt Izraelben. Vagy orosz bevándorlók voltak, vagy marokkóiak.
Inkább befogom a szám, mert nagyon csúnyát találnék mondani. :evil:

Úgy látszik, itt Közép Európa keleti felén ez a fejlQdés ... :confused:

[Melitta]

Inkabb novelni kene az iskolaban eltoltott evek szamat!
8 + erettsegi + szakma valahogy ha versenybe akarnak maradni akkor igy kene kinezni a jovo nemzedekenek.
Az asztalos az esztergalyos stb CNC gepen hogy dolgoznak ha meg a 8 osztaly sincs meg? Ennek a generacionak is kozel 40evig kell majd munkat talalnia,a fejlodes meg nem all meg.

[Forgoszel]

Inkabb novelni kene az iskolaban eltoltott evek szamat!
8 + erettsegi + szakma valahogy ha versenybe akarnak maradni akkor igy kene kinezni a jovo nemzedekenek.
Az asztalos az esztergalyos stb CNC gepen hogy dolgoznak ha meg a 8 osztaly sincs meg? Ennek a generacionak is kozel 40evig kell majd munkat talalnia,a fejlodes meg nem all meg.

Kedves Melitta!
Nálunk, a helyzet változatlan.
Most, hogy bevezették a bolognai rendszert, még szarabb lesz minden.
Ugyanis, ennek, itthon nincsen meg a hagyománya és ráadásul még elQkészítve se lett ...
Szóval, most egy csomó diáknak lesz egy olyan papírja, ami semmire sem jó. Talán, még kitörölni se ... :confused: .
Arról, meg még vita van, hogy a régi dipiket most minek fogák elfogadni.
Egyre mélyebbre sqlyed a magyar oktatás és a szinvonala is ... :(

[Margit]

<!--StartFragment -->Az,hogy romlik az iskolarendszerek szinvonala nem keleteuropai jelenseg,nyugaton sikerült korabban tönkretenni . Faj a lelkem,hogy Magyarorszagon is probalnak felcsatlakozni az Unios standardhoz es kiöntik a fürdövizzel a gyereket..
Vegigjartam a lanyommal azt az utat ahol lattam ovodaskortol szisztematikusan hogyan butitjak el a gyerekeket.
Mikor ovodaba ment az voltaz elsö pofon:semmi tanulas ertelemesebb jatek egesz nap a homokot turtak,az ovonök meg neztek(utanna tudtam meg,hogy meg erttsegi se kell ahoz,hogy valaki ovonö legyen).Ugy kepzeltem mint nyaron a juhokot mikor odadjak a juhasznak nehogy egy is elkallodjon.
Remeltem az iskola jobb lesz nem volt,jobb es mivel magam is pedagoguskent dolgoztam mielött ide jöttem volna meg elviselhetetlenebb volt az egesz...
Csak en tudom hany delutan es hetvegen tanultunk otthon ahoz,hogy most 12.osztalyban az egyik legjobb tanulo.Nem mintha olyan nagy tehetseg volna(mar tanulas szempontjabol,müveszeti szinten igen)de hat a vakok orszagaban a felszemü kiraly...

A legfontosabbra nem tanitjak meg öket az iskolaban,hogy hasznaljak az agyukat es hogy az eletben barmilyen helyzetben feltalaljak magukat,ahogy mondani szoktak mikor szorul a kapca...
A szeltöl is vedik öket több a joguk mint a köteleezettsegük felnönek egy üvegbura alatt es mikor kikerülnek az eletbe nem talaljak a helyüket.
A csaladom egy resze Izraelben el,mas resze Magyarorszagon es meg isten tudja hol mindenhol vannak gyerekek es van összeehasonlitasi alapom.

Nem annyira rossz (meg)a magyar oktatas.....

[Forgoszel]

<!--StartFragment -->Az,hogy romlik az iskolarendszerek szinvonala nem keleteuropai jelenseg,nyugaton sikerült korabban tönkretenni . Faj a lelkem,hogy Magyarorszagon is probalnak felcsatlakozni az Unios standardhoz es kiöntik a fürdövizzel a gyereket..
Vegigjartam a lanyommal azt az utat ahol lattam ovodaskortol szisztematikusan hogyan butitjak el a gyerekeket.
Mikor ovodaba ment az voltaz elsö pofon:semmi tanulas ertelemesebb jatek egesz nap a homokot turtak,az ovonök meg neztek(utanna tudtam meg,hogy meg erttsegi se kell ahoz,hogy valaki ovonö legyen).Ugy kepzeltem mint nyaron a juhokot mikor odadjak a juhasznak nehogy egy is elkallodjon.
Remeltem az iskola jobb lesz nem volt,jobb es mivel magam is pedagoguskent dolgoztam mielött ide jöttem volna meg elviselhetetlenebb volt az egesz...
Csak en tudom hany delutan es hetvegen tanultunk otthon ahoz,hogy most 12.osztalyban az egyik legjobb tanulo.Nem mintha olyan nagy tehetseg volna(mar tanulas szempontjabol,müveszeti szinten igen)de hat a vakok orszagaban a felszemü kiraly...

A legfontosabbra nem tanitjak meg öket az iskolaban,hogy hasznaljak az agyukat es hogy az eletben barmilyen helyzetben feltalaljak magukat,ahogy mondani szoktak mikor szorul a kapca...
A szeltöl is vedik öket több a joguk mint a köteleezettsegük felnönek egy üvegbura alatt es mikor kikerülnek az eletbe nem talaljak a helyüket.
A csaladom egy resze Izraelben el,mas resze Magyarorszagon es meg isten tudja hol mindenhol vannak gyerekek es van összeehasonlitasi alapom.

Nem annyira rossz (meg)a magyar oktatas.....

Háát, ez elég durva.
Bár, azért nem lelkesítettél fel, hogy itthon ezek szerint van még remény ..
Persze, én úgy látom, hogy nem sok.
Az én idQmben is voltak gondok, de ami most van, az katasztrófa.
Sajnos, a felsQoktatás is egy nagy nulla.

[Melitta]

Pozitivan kell hozza allni az uj modszerhez, mert vegul a cel hogy a vegzett iskolat elfogadja a vilag majd minden orszaga.
A regebbivel eppen eleg gond volt hogy nem fogadtak el megegyszer vissza kellett ulni az iskola padba ill. honositani a diplomakat. Aki ezen atment az nem veri a foldhoz oromebe a popsijat, micsoda iskolai modszerrel tanitottak.

Most, hogy bevezették a bolognai rendszert, még szarabb lesz minden.




Kell hogy adjal idod, hogy lassad jo vagy rossz, feltetelezni tul korai.;)

[Forgoszel]

Pozitivan kell hozza allni az uj modszerhez, mert vegul a cel hogy a vegzett iskolat elfogadja a vilag majd minden orszaga.
A regebbivel eppen eleg gond volt hogy nem fogadtak el megegyszer vissza kellett ulni az iskola padba ill. honositani a diplomakat. Aki ezen atment az nem veri a foldhoz oromebe a popsijat, micsoda iskolai modszerrel tanitottak.



Kell hogy adjal idod, hogy lassad jo vagy rossz, feltetelezni tul korai.;)

Melitta, oda írtam a második mondatba, hogy miért gondolom ezt így.
Mármint, hogy szarabb lesz minden.

Magyaroroszágon, a fQiskolai diploma és az egyetemi diploma között csak nevében van különbség. Eegyébként, ugyanazt tanítják minden hol, sQt, sokszor ugyanazok a tanárok tanítanak és ugyanabból a tankönyvbQl.

És, hogy miért merem ezt így kijelenteni? Mert van két fQsulis diplomám és van két egyetemi is. És bQven elQfordult, hogy mikor az egytemen vizsgáztam, akkor szóltam a tanárnak, aki a fQsulin is tanított, hogy ott már ne kelljen még egyszer levizsgáznom ugyanabból nála.

(Természetesen, most nem a nyelvtanári szakra gondolok, ahol a fQiskola csak 3 éves.)

Tulajdonképpen, a gond, nem azzal van, hogy próbálnak valami olyanra áttérni, ami nemzetközileg elfogadott, hanem azzal, ahogy ezt teszik.

A túlképzések miatt, már így sem ér sokat a diploma. Sokan, egyetemi, fQiskolai végzettséggel ülnek olyan posztokon, ahol érettségizetteknek kellene. Ezért, az érettségizettek mennek lejebb, ahova pl. egy szakmunkás, vagy egy szakközepes is elég lenne. Stb. stb., stb. A folyamatot, gondolom, nem kell magyaráznom.

Közben, a diploma, ugyanolyan presztizskérés maradt, mint régen. Akinek nincsen diplomája, azt nem is nézik emberszámba itthon.

A mostani bevezetett rendszer szerint, egy BA papírt 3 év után kaphat meg egy ember. Ezzel, semmi esélye sincs elhelyezkedni. Pl. az ovónQknél már kihirdették, hogy MA a követelmény.

Szóval, itt inkább az a gond, hogy nem igazán gondolták át, hogy ezt hogyan is kellene Magyarországon bevezetni. Elfogadtatni az emberekkel, a munkavállalókkal és a munkáltatókkal egyaránt.

Most, minek milye értéke lesz, van? Pl. az én két fQiskola diplomám, amit 4 év alatt kellett megszereznem az jóval magasabb szintq, mint a most napirenden léQv BA. Ugyanakkor még mindig arról van a vita, hogy ezekkel a papírokkal most mi lesz. MinQsítség MA-nak ezeket, vagy esetleg BA legyen? Mert ugye hivatalosan egyik sem. Vagy el kelljen végezni még valamit pluszban.

De ez már a posztgraduális képzésekig vezet, amik szintén egyenlQk a nullával Magyarországon. Sajnos, ebbQl is kijutott nekem. Mert ugye, MI a papír országa vagyunk. A tudás nem számít!!!

Szóval, nem a változással van a gond, hanem az esztelen kapkodással.... Ez olyan, mint az emeltszintq érettségi ... Aki alapérettségizik, annak megint lesz egy papírja, ami semmit sem ér .... :confused:

[Melitta]

Felre ne ertsel mert elhiszem amit mondasz es nem is tudok vitazni mert nem ismerem a M.o rendszert.
HA igy nezem semmit nem er a canadai erettsegi se. Aki tovabb megy annak 13. osztaly vagy emelt szintut kell csinalni. Aki nem megy annak szakmat kell valasztani, vagy elmegy dolgozni es valamilyen munkara betanitjak.
Az erettsegi semmilyen kepesitest nem ad. Az termeszetes hisz addig jarnak iskolaba a gyerekek.
A tovabbi az nagyon meghatarozo, mert fizetni kell erte ,es bizony nem olcso dolog,sok szulo newm tudja kifizetni,ha valaki felveszi a kolcsont es nem olyant valaszt amibe el is tud helyezkedni, vagy abba hagyja az meg aztan kesz csod.

[Forgoszel]

Felre ne ertsel mert elhiszem amit mondasz es nem is tudok vitazni mert nem ismerem a M.o rendszert.
HA igy nezem semmit nem er a canadai erettsegi se. Aki tovabb megy annak 13. osztaly vagy emelt szintut kell csinalni. Aki nem megy annak szakmat kell valasztani, vagy elmegy dolgozni es valamilyen munkara betanitjak.
Az erettsegi semmilyen kepesitest nem ad. Az termeszetes hisz addig jarnak iskolaba a gyerekek.
A tovabbi az nagyon meghatarozo, mert fizetni kell erte ,es bizony nem olcso dolog,sok szulo newm tudja kifizetni,ha valaki felveszi a kolcsont es nem olyant valaszt amibe el is tud helyezkedni, vagy abba hagyja az meg aztan kesz csod.

Melitta, nincs semmi gond.
Csak adtam egy kis helyzeti körképet, hogy itthon, most micsoda káosz van.

Eddig, minden egyértelmq volt.

1. SzakmunkásképzQ --> itt lehetett szakmát tanulni. 8 általános után mentek ide a diákok. Persze, tanultak olyan dolgokat, mint irodalom, meg földrajz, de csak nagyon minimumot. A tananyag 90%-at a válaszott szakma tantárgyai, illetve a gyakorlat adta.

2. Szakközép --> ide azok mentek a 8 általános után, akik a szakma mellett érettségit is szerettek volna tenni. Mondhatjuk ugyan, hogy ez az érettségi egy kicsit más, mint a gimis, de tulajdonképpen papíron egyenragú a kettQ. Persze, ezzel sokkal nehezebb volt továbbtanulni felsQoktatásban. Mivel, itt is a szakmai tantárgyak és a gyakorlat volt túlsúlyban, természetesen.

3. Gimnázium --> Lexikális tudás tömkelegét igyekeztek belenyomni az emberbe. Érettségi a vége négy év után, és aki ide azok jártak a 8 általános után, akik egyértelmqen diplomát akartak. Semmilyen szakmát nem adott. Aztán késQbb, lettek specializációk, mint pl. idegenforgalmi specializáció, nyelvi specializáció, informatikai specializáció, de ezek sem szakmát adtak, csak rásegítettek, hogy könnyebben felvételizz az adott egyetemi szakra.

Ezzel, mindenki tisztában volt. Mindenki tudta, hogy minek mi az értéke, mivel hol tud elhelyezkedni. Kb. mekkora fizetésre tehet szert stb.

Most, ehhez képest, hatalmas káosz van. Mindenki tanít mindent össze-vissza. A papírok fele semmit sem ér stb. És akkor még az OKJ-s képzésekrQl nem is beszéltem, amit sokszor egyenértékqnek hirdetnek érettségivel, diplomával.

Hogy melyik papír mit, és mennyit ér, hogy mivel mit lehet kezdeni? Ember legyen a talpán, aki ezt kibogozza. Még a munkáltatók is bizonytalanok! A legfQbb gond ez.

És akkor még ott van, hogy egyáltalán mit is tanítsanak az iskolák. Mi legyen a tananyag? És melyik könyvbQl tanuljanak a gyerkQcök. Mert, ahány tanár annyi könyv.

Szóval, az a kuszaság, ami most van, az mindennél rosszabb. :???:

[Efike]

És kihagytad a technikumot Forgószél, ami 90 százalékban műszaki elméleti anyag volt és 10 százalékban gyakorlat. Én is azt végetzem középiskolaként.

[Forgoszel]

És kihagytad a technikumot Forgószél, ami 90 százalékban műszaki elméleti anyag volt és 10 százalékban gyakorlat. Én is azt végetzem középiskolaként.

Igen, igazad van.

De ez csak a szakközepeseknek van. A suliban lehet maradni úgynevezett ötöd évre. Ez a technikum.

Azt hiszem, ezt még nem szüntették be.

Jah, és a konzervatóriumokban lehet még ilyen ötöd, sQt, hatod évre is maradni. A különbség csak az, hogy a konzisoknak, matematikából nem kell érettségit tenniük. Mindenki másnak igen :confused:

[kata53]

Ha en egyszer kinyitom a szamat, ha en egyszer elkezdek beszelni:p
nyisd csocske nefojsd magadban mert rosszabb lessz,és ha rosszabb lessz az nekünk nem lesz jó!:p :p :p

[Forgoszel]

Nem tartják a demokrácia alapvető feltételének a többpártrendszert és gondot okoz a kormánypárt és az ellenzék fogalmának értelmezése is a magyar középiskolásoknak. A cigányságot nagy arányban elutasítják.

Különös elképzelései vannak a magyar középiskolásoknak a demokráciáról, derült ki az ELTE társadalom-tudományi karának felméréséből. A középiskolások többsége nem tartja a demokrácia alapvető feltételének a többpártrendszert, az egyesülési szabadságot vagy a kisebbségi jogok érvényesülését. Inkább a magánélet tiszteletben tartását tartják fontosnak, derült ki a kutatásból.

A középiskolásokat könnyű zavarba hozni olyan kifejezésekkel, hogy "kormánypárt", "ellenzék", "parlamenten kívüli párt". Azt azért a válaszadók hetven százaléka eltalálta, hogy az MSZP van kormányon, 66 százalékuk meg azt is tudta, hogy a Fidesz ellenzéki párt.

Murányi István, ugyancsak a kutatásban részt vevő szociológus elmondta, hogy a diákok által leginkább elutasított kisebbség a cigányság. A szakiskolások kisebb arányban elutasítóak a romákkal szemben, mint a gimnazisták, vagy a szakközépiskolások.

E mögött az lehet, hogy a szakiskolások személyes kapcsolatban állhatnak romákkal, barátaik, osztálytársaik is lehetnek a népcsorpotból.

Az Iskola és társadalom című középiskolai kutatás során, tavaly október és december között Budapest, Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében összesen hétezer diákot kérdeztek meg. A kutatók az országosan nem reprezentatív vizsgálat elsődleges adatairól számoltak be, az adatbázisba még nem kerültek be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok.

[platon]

Újabb oktatásügyi fiaskó – ezúttal a középiskolákban
2006. január 30. 20:23


MNO
Rossz borítékot bontottak ki és más felvételi feladatsort töltöttek ki hat iskolában a diákok a szombati középiskolai magyar felvételiknél – közölte az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont igazgatója. Pósfai Péter hozzátette: ennek ellenére a nyolcadikos tanulók vizsgái érvényesek.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>Az érintettek a csütörtöki pótfelvételire készült feladatsorokat írták meg. A központ vezetője érthetetlennek nevezte a tévedést, mert, mint mondta: a felvételi példák olyan átlátszó csomagolásban vannak, mint az érettségi feladatok; és már a csomagoláson feltűnő, nagy betűkkel van feltűntetve a dátum.

A csütörtöki pótvizsgákra magyar nyelvből a nyolcadikosok példáit 330 középiskolában kell lecserélni. A vétkesek pénzbírságra számíthatnak.

Info Rádió
</TD></TR></TBODY></TABLE>Honnan is ismernék a politika alapismereteit? Mennyire része ez az iskolai oktatásnak? nagyon közvetettek, áttételesek a politikai fogalmak tartalma a középiskolásokig. Szeretnék látni egy ilyen kutatási programot. Célját, eszközeit, módszereit, sőt különösen a feldolgozást. És kik lehetnek a megrendelöik? Kik itt a kérdezőbiztosok?

[kata53]

Drága Katka!
Melyik versét szereted Zolának????? :p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p:p
Bocs Rubin !Ma vettem észre,hogy íkérdeztél! A Zolától a Lourdes volt az egyik kedvenc regényem. Őszinte leszek a verseit nem tartottam akor fontosnak. Ma viszont nagyon szeretem a verseket. Na meg fogtál ,mert nem tudok tőle idézni verset. Regényeket viszont igen !!!:ugras::ugras::razz::razz:

[Rubin]

meg fogtál ,mert nem tudok tőle idézni verset. :ugras::ugras::razz::razz:
Oda se neki, Kata, vagyunk így néhány millióan, és ez nem a mi hibánk. :D:D:D:D:D

[platon]

Oda se neki, Kata, vagyunk így néhány millióan, és ez nem a mi hibánk. :D:D:D:D:D

Tisztelettel segítek!
Laudate, laudate Mariam.
-"Rajta kedveseim: tiszta szívünkből:
Az égen s földön
Zengjen éneket
Minden ajk örökkön,
Jó Anyánk, neked.
Laudate, laudate, laudate Mariam.

[Rubin]

Na igen, de itt kb. vége is a "költészetének" :-))))

[platon]

Nem Kedves Rubin!
Nézd, figyeld az egész magyar oktatási tematikát! A hazai és nemzetközi irodalom ismeretét. Milyen helyet kap a humán tárgyi ismeret az iskolákban. A Magyar költészet napján kérdezték már egyetemi hallgatóinkat is a költészetről. Most valójában, miként értékelik a költészetet? Szerinted helyén van?

[Rubin]

Kérlek, válasszuk ketté, ne mossunk össze dolgokat.

Én a fentiekben Zola "költészetéről" írtam.

Az oktatás színvonaláról inkább csak a kikerülő emberek általános ismeretanyagának fekete foltjai, valamint az ún. klasszikus műveltség , és az ez iránti (egyéni) igény szinte totális hiánya okán van meglehetősen karakteres véleményem.
Az olvasás szeretetére viszont nem biztos, hogy kizárólag az iskolának kell "rákapatni" a fiatalt.

Ha cinikus akarnék lenni, visszakérdeznék: csak a költészet nincs a helyén?

[csocsike]

Legy cinikus, kerdezz vissza;)

[platon]

És akkor mi is van helyén?
Az igénytelenség? a politika? a népbutítás? a tehetség elismerése, az illő dotáció? stb, stb, stb.
Éljen és virágozon a költészet és világirodalom!
Szegény E. Zóla, Apollaniere, Puskin, Petőfi, Ady, Shakesperae, Déri, Nagy Lászl stb, stb Vajon hogyan vélekednének most? Noés a régi nagy kultúrpolitikusok? És az írástudók miért nem írnak? olvasni meg miért nem tudnak? Az író, költő mindig a helyén volt vajon? ez meg én kérdezem.

[Efike]

Ugyan Platon, kár idegeskedned. Megmondtam már, ez az egész világ el van rontva. Csinálok majd egy másikat, de most nem érek rá :rolleyes:

[platon]

Jaj de örülök!
Teremtsünk már! ez egy igazi nekünk való feladat!

na most aztán megint elrontottam v.mit a jujde, meg a jajde, és most itt ez a többes számú értelem zavar is!

[Rubin]

Azért nem kellene minden rosszat a politikára kenni. :p

Igénytelenség? Ez is relatív. Az emberek jelentős részét régen sem, most se foglalkoztatja különösebben az irodalom.
Ez neveltetés, otthoni példa kérdése. Ott teremtődik meg az ez iránti igény.
Persze, akiknek otthon ez nem adatik meg, az iskolában is fel lehet kelteni az érdeklődésüket, ahhoz viszont igazi tanárok kellenek, akik felkészültek, és szívvel-lélekkel az oktatásnak élnek. Direkt kerültem a pedagógus megjelölést, mert sajnos -tisztelet a nagyon kevés kivételnek - a tanítás ma már inkább munkakör, mint hivatástudattal végzett tevékenység.
A tanítás színvonalának jellemzője, hogy ma le lehet valakinek úgy érettségiznie, hogy egyetlen kötelezőnek mondott irodalmi alkotást sem olvasott el (példa van rá a szűk környezetemből). Aki az érettségiig engedte ezt a gyereket jól végezte a munkáját? S felelősségre vonja érte valaha valaki? Nem hiszem.

Aki azonban fogékony a művészetek iránt, megtalálja a módját, hogy olvasson, fejlődjön. Ez nem pénz kérdés. A könyvtárak nyitva állnak,s elérhetők mindenkinek.

A verseket azért nagyon sokan szeretik, sőt művelik is a versírást. A neten is rengeteg az amatőr irodalmi portál, tele egészen figyelemre méltó alkotásokkal. Számtalan blog is tartalmaz saját, illetve kedvenc verseket.

S hogy mit szólnának ma a "nagyok"?
Nem tudom, de nagyon keveseknek adatott meg, hogy a maguk korában elismerjék őket. A művészet attól és akkor időtálló, ha az utókor értékeli, hajt fejet az alkotó nagysága előtt.

[bogyomama]

Azért nem kellene minden rosszat a politikára kenni. :p

Igénytelenség? Ez is relatív. Az emberek jelentős részét régen sem, most se foglalkoztatja különösebben az irodalom.
Ez neveltetés, otthoni példa kérdése. Ott teremtődik meg az ez iránti igény.
Persze, akiknek otthon ez nem adatik meg, az iskolában is fel lehet kelteni az érdeklődésüket, ahhoz viszont igazi tanárok kellenek, akik felkészültek, és szívvel-lélekkel az oktatásnak élnek. Direkt kerültem a pedagógus megjelölést, mert sajnos -tisztelet a nagyon kevés kivételnek - a tanítás ma már inkább munkakör, mint hivatástudattal végzett tevékenység.
A tanítás színvonalának jellemzője, hogy ma le lehet valakinek úgy érettségiznie, hogy egyetlen kötelezőnek mondott irodalmi alkotást sem olvasott el (példa van rá a szűk környezetemből). Aki az érettségiig engedte ezt a gyereket jól végezte a munkáját? S felelősségre vonja érte valaha valaki? Nem hiszem.

Aki azonban fogékony a művészetek iránt, megtalálja a módját, hogy olvasson, fejlődjön. Ez nem pénz kérdés. A könyvtárak nyitva állnak,s elérhetők mindenkinek.

A verseket azért nagyon sokan szeretik, sőt művelik is a versírást. A neten is rengeteg az amatőr irodalmi portál, tele egészen figyelemre méltó alkotásokkal. Számtalan blog is tartalmaz saját, illetve kedvenc verseket.

S hogy mit szólnának ma a "nagyok"?
Nem tudom, de nagyon keveseknek adatott meg, hogy a maguk korában elismerjék őket. A művészet attól és akkor időtálló, ha az utókor értékeli, hajt fejet az alkotó nagysága előtt.


Szerintem,a vers,a konyv,vagy a zene szeretetere ra kell szoktatnunk gyermekeinket.Ahol a csaladban senki nem olvas,ott nagyon ritka eset ha a gyermek szeretni fogja a konyvet.
Pedig,de csodas mindegyik kulon kulon.

[csocsike]

Hat, nalunk a Duli is olvas , en is, de a kolok csak a csajokat nezegeti:555:

[Efike]

Nálunk én írok, a feleségem olvas, a gyerek pedig számolni tud :rolleyes:

[csocsike]

Nalunk, en irok es olvasok, a felesegem meg beszel:rolleyes:

[platon]

Emberszerelés
Ötévesen nézte először a Vészhelyzetet, azóta szeretne kórházban dolgozni. Legutóbb egy üvegpohár megvágta kezével ment rendelőbe: - Láthattam, ahogy összevarrták a sebet, és ugyan az injekciónál ívbe feszült a testem, próbáltam figyelni a műtétet - meséli László Eszter, aki sebész szeretne lenni. - Ha a beteg túléli, az én érdemem - gondolja. - Hogy túléli-e, az én felelősségem. A sebész élet-halálharcban dolgozik, gyorsan kell reagálnia, ha segíteni akar. Én segíteni szeretnék.
- A nagyszülők mesélték, hogy alig néhány évesen, ha beteg volt valaki, együtt sírtam vele - emlékszik vissza Papp Lajos szívsebész professzor. - Ma, aki gépkocsivezetőnek megy, pszichológiai tesztet tölt ki, aki orvosnak, csak a tárgyi tudásáról kell számot adnia. Így lesz az embergyógyításból emberszerelés. A szerelők csak a belső szerveket látják, a gyógyítók a belső gyötrelmeket is. Ez ma különösen fontos, hiszen bemutatkozás helyett röntgenre küldjük a beteget, nincs idő kikérdezni, és sok kérdést feleslegessé tesz, ha átérezzük a baját. A szerelés csak a gyógyításhoz szükséges minimum, ez megtanulható az egyetemen. De az orvoslás legősibb része a mestertől leshető el: aki egy ember életét elveszíti, az emberiség életét veszti el, és fordítva.
Csenterics Hannával a Budapesti Corvinus Egyetem nyílt napjáról robogunk a Szabadság hídon, alattunk közgazdász édesapja autója. - A gazdaságban van logika - érvel választása mellett -, és itt elismert diplomát kapnék. Nyolc órában dolgozó irodai beosztott nem szívesen lennék, inkább vállalatot irányítanék. Igaz, ha nem tudok elaludni, a mikroökonómia tankönyvem mindig segít, de nem nyugszom, amíg egy feladatot meg nem oldok, készülök is a tanulmányi versenyre. Nyáron legalább egy hónapot gyakorlaton töltök majd.
- Hiába évfolyamelső valaki, a pontszámot felülírja a kapcsolat - mondja Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. - Állandó szülői ostrom alatt állok, ebben a pillanatban nyolc-tíz frissen diplomázott közgazdász önéletrajzát húzhatnám elő, mind - pontosabban szüleik - azt kérik, ajánljam be őket valahova. Hogy a közgazdász elitszakma jó álláslehetőségekkel, múltbeli tévedés. Rengeteg oktatóhely létezik, ebből jó, ha három vehető komolyan. Aki közgazdásznak áll, nyaranta járjon gyakorlatra, olvasson angol vagy német szaklapokat, és tanuljon, versenyezzen, dolgozzon csapatban, a magyar közgazdaságot mindig ez erősítette. A képzés persze nem tökéletes. A hallgatók sok olyat tanulnak, amire semmi szükségük nem lesz, miközben nem képesek megolvasni egy mérleget. Egy nagy előnyünk mindenesetre van: az átlagembert a marketing komplett idiótának tartja, a közgazdászt nem nézheti annak. A fiatal közgazdászok mások, szemükben a pénztárgép kopog.
Szárnyas bicikli
Amikor hétévesen törött lába miatt nem sétáltathatta a kutyáját, azt álmodta, hogy repül. Ma skiccpauszról álmodik, és azt reméli, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen repülőmérnöknek tanulhat. Amikor Gara Bernát nem fizika- vagy matekpéldán töri a fejét, falat mászik, kapuérázik, zsonglőrködik vagy egykerekezik. - Vannak, akik azért nem hisznek Istenben, mert nem képesek elképzelni, hogy hat nap alatt megteremtette az Isten

[dulifuli]

Emberszerelés
................
- A nagyszülők mesélték, hogy alig néhány évesen, ha beteg volt valaki, együtt sírtam vele - emlékszik vissza Papp Lajos szívsebész professzor. - Ma, aki gépkocsivezetőnek megy, pszichológiai tesztet tölt ki, aki orvosnak, csak a tárgyi tudásáról kell számot adnia. Így lesz az embergyógyításból emberszerelés. A szerelők csak a belső szerveket látják, a gyógyítók a belső gyötrelmeket is. Ez ma különösen fontos, hiszen bemutatkozás helyett röntgenre küldjük a beteget, nincs idő kikérdezni, és sok kérdést feleslegessé tesz, ha átérezzük a baját. A szerelés csak a gyógyításhoz szükséges minimum, ez megtanulható az egyetemen. De az orvoslás legősibb része a mestertől leshető el: aki egy ember életét elveszíti, az emberiség életét veszti el, és fordítva.
.........................................
Tudod Platon azt hiszem itt a lenyeg! Ezert nem dolgoztam, es nem dolgozom a szakmamban.:|
Annak idejen, en is csak segiteni szerettem volna, de nem hagytak.
Azt mondtak ebbe a munkaba nem lehet erzelmeket belevinni. Csak akkor leszel jo szakember, ha targy-kent kezeled a betegeket. Mikor az irant erdeklodtem hogy:" empatia" lehurrogtak.
Otthagytam a szakmat,(nem csak a fizetes miatt) hanem azert, mert nem akartam "szerelo" lenni!:confused: (Gyerekfejjel mikor valasztottam((apolono)) meg hittem benne, hogy segitsegre szukseg van. Nagyon gyorsan kiebrudaltak a fejembol ezt a fajta ""szentimentalizmust"".):mad:

[platon]

Tudod Platon azt hiszem itt a lenyeg! Ezert nem dolgoztam, es nem dolgozom a szakmamban.:|
Annak idejen, en is csak segiteni szerettem volna, de nem hagytak.
Azt mondtak ebbe a munkaba nem lehet erzelmeket belevinni. Csak akkor leszel jo szakember, ha targy-kent kezeled a betegeket. Mikor az irant erdeklodtem hogy:" empatia" lehurrogtak.
Otthagytam a szakmat,(nem csak a fizetes miatt) hanem azert, mert nem akartam "szerelo" lenni!:confused: (Gyerekfejjel mikor valasztottam((apolono)) meg hittem benne, hogy segitsegre szukseg van. Nagyon gyorsan kiebrudaltak a fejembol ezt a fajta ""szentimentalizmust"".):mad:

Kedves Dulifuli!

Nagyon fején találtad a szeget! Igazán jól esett, hogy ezt elmondtad. Egy orvos barátom mondotta minap: "egész jól megvolnánk itt a kórházban, ha nem volna ez a sok hülye, nyűgös beteg." Már amikor medikus volt, mondtam neki, hogy ez a pálya nem neki való. Istenőriz, hogy ilyen emberek kezébe kerülj, ha baj van. Vagy a gyerek egy olyan tanárhoz, kötödjön, aki még a maradék kedvet is elvesz a tanúlástól. Emlékszel a József Attila versre: "dolgozni csak szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." Ha jól idéztem. Üvözöl a szentamentalista, és ráadásúl a kelletténél mélyebb empátiával rendelkező forumos társad. platon.:mad:

[dulifuli]

PLATON !!
Sok-sok szeretettel kuldom..
annak idejen az egyik kedvencem volt:

<TABLE width="100%" border=0><TBODY><TR><TD width="100%">(NE LÉGY SZELES...)


</TD><TD></TD><TD></TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.
1935-1937
Jozsef Attila

[platon]

PLATON !!
Sok-sok szeretettel kuldom..
annak idejen az egyik kedvencem volt:

<TABLE width="100%" border=0><TBODY><TR><TD width="100%">(NE LÉGY SZELES...)



</TD><TD></TD><TD></TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.
1935-1937
Jozsef Attila

Ezt külön is köszönöm!:p :p

[dulifuli]

ezt ugyan tehetnem a hirek topikba, de ide illik ugyis mint oktatas, es ugy is mint az iment targyalt emberszereles...

Állapotosnak nézte a nagypapát a frissdiplomás doki

"Ön állapotos" - írta a kórház az idős bácsinak a kivizsgálás után. A hetedik X-et taposó nottinghami Brian Spencerrel egyúttal azt is közölte a levélben az intézmény, hogy jelentkezzen a szülészeten, hogy ott időben felkészíthessék gyermeke érkezésére, valamint hogy az ultrahangos vizsgálat előtt igyon sok vizet. A koros nagypapa jót mulatott a levélen, és közölte: ez volt a legnagyobb bolondság, amivel életében találkozott. A nottinghami kórház szóvivője elnézést kért a tévedésért, és hozzátette: "Ez történik, ha egy új munkaerőt tanítunk be". (Ananova)

[csocsike]

A Pitti is az, legalabb is ugy nez ki:rolleyes:

[dulifuli]

:evil: Hiaba idetlenkedsz ez akkor is ketsegbeejto:33:
A korhaz szovivoje pedig ha halgatott volna, bolcs maradt volna.
Mert ezek szerint a nottinghami korhaz nem orvosokat (szerencsesebb esetben gyogyito-orvosokat), hanem betanitott melosokat alkalmaz.:rolleyes:
Nem szivesen lennek arra fele beteg.
:9: :confused:

[Efike]

Nem szivesen lennek arra fele beteg.
:9: :confused:Mi bajod lehetne ? Maximum megállapítanák, hogy három heregolyód van :lol:

[dulifuli]

:D Igazad van Efi! Azutan az orvosi lelet alapjan akar cirkuszba is fellephetnek:D

[dulifuli]

Gyilkos korrupció az egészségügyben

Az egészségügyben tapasztalható korrupció súlyos teherként nehezedik a szegénység ellen folytatott világméretű küzdelemre, s ezzel jelentősen veszélyezteti annak az ENSZ-célnak a teljesülését, amely szerint 2015-ig felére kellene csökkenteni a szegénységet – állapította meg a Transparency International (TI) a 2005-ös állapotokról a héten nyilvánosságra hozott jelentésében. A TI szerint az egészségügyi segélyprogramok pénzei több országban is nyomtalanul eltűntek. Az egészségügyben lévő korrupció ára emberéletekben mérhető – idézi a Financial Times Deutschland Huguette Labelle-t, a TI vezetőjét.
A globális egészségpiac a maga mintegy háromezermilliárd dolláros éves volumenével csábító táptalaja a korrupciónak. A csúszópénzek kikövetelése, a közpénzek elsikkasztása több millió embert fosztott meg az egészségügyi ellátástól.
Az összefonódások és a vesztegetések mindenekelőtt a szegény, fejlődő országok egyészségügyét veszélyeztetik: a hivatalnokok saját céljaikra fordítják a közpénzeket, az orvosok pénzt kérnek az ingyenes kezelésekért. A Fülöp-szigeteken az utóbbi években tíz százalékkal nőtt a vesztegetési tarifa, ennek következtében húsz százalékkal kevesebb gyerek kapta meg a kötelező védőoltásokat. Kambodzsában az állami egészségügyi költségvetés öt százaléka vándorol a kormányhivatalnokok zsebébe.
Az egészségügyi korrupció melegágya a gyógyszeripar. A gyártók agresszív marketinggel próbálják rávenni az orvosokat, hogy hatástalan orvosságokat írjanak fel. A TI külön figyelmeztet a hamisított gyógyszerek életveszélyes mellékhatásaira; fokoznunk kell az ellenőrzést és a büntetőeljárásokat – vélik. Megállapították azt is, hogy a nemzetközi vállalatok, mindenekelőtt az energiakonszernek csak igen hézagosan tájékoztatnak egészségügyi adományaikról, s ez nagyon megnehezíti a pénzek útjának nyomon követését. (VG)<!-- Gyilkos korrupció az egészségügyben -->

[platon]

2006-02-02 16:33

Évente 8 millió gyermek születik rendellenességgel

Egy világméretű kutatás szerint évente mintegy nyolcmillió gyermek születik valamilyen fejlődési rendellenességgel. A 193 országban készített felmérés azt is kimutattta, hogy legalább 3,3 millió öt évesnél fiatalabb gyermek hal meg valamilyen súlyos genetikai defektus következtében, és azok közül is, akik életben maradnak, 3,2 milliónál marad fenn fizikai vagy mentális korlátozottság. Bár a probléma világméretű, a közepes és alacsony jövedelmű országokban a legkritikusabb a helyzet. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a terhes anyák és a kisgyermekek néhol az alapvető egészségügyi alapellátásban sem részesülnek. Kockázati tényezők még a vérrokonok közti házasságok, az alkohol- és drogfogyasztás, a szifilisz és a rubeolás fertőzés is. Az öt leggyakoribb születési rendellenesség a szívbaj, a nyitott gerinc, a sarlósejtes vérszegénység, a Down-szindróma és a G6PD-hiány (olyan állapot, melyben egy enzim hiánya miatt a vörösvérsejtek sérülékennyé válnak). (Spicy Press (http://www.spicypress.hu/))

2006-02-02 15:39

Halott gyermeket találtak a hűtőben

Egy hétéves kisfiút találtak holtan a szülei házának hűtőszekrényében, Peru fővárosában. A boncolás során megállapították, hogy a gyermek halálát fulladás okozta, a rendőrség pedig azt vizsgálja, hogy bűntény történt-e, vagy tragikus baleset. A Perú21 című napilap azt írja: egészen biztos, hogy a gyermek élve került a nem üzemelő hűtőszekrénybe, az édesanyát pedig azzal gyanúsítják, hogy kisfiát büntetésből zárta be. Az a feltevés, miszerint a gyerek magától, csak játékból ült volna be a fridzsiderbe, nem állja meg a helyét, mivel az édesapa elmondása szerint rendkívül nyugodt természetű volt. (Spicy Press (http://www.spicypress.hu/))

[griffiths]

Egy kis ( nem is ) hülyeség :)
Valahol olvastam, hogy az ohio-i egyetem éves költségvetése megegyezik
a teljes Magyar költségvetéssel. Az adat hitelességéről nem tudtam meggyőződni, de mindenesetre figyelemreméltó. Ezt figyelembe véve lehet a Magyar oktatást magasztalni, vagy bírálni:)

[platon]

"A pénz is, az oktatók, és az oktatandók élthelyzete is beszél" Van azért miért bírálni az oktatást. Az eredmények meg magukról beszélnek! Ez pedig már mai Hír! Ez is minősit
Fogalmuk sincs, milyen pártok vannak a Parlamentben</LEFT>
2006. február 05. 17.41

Lutriszerű ikszelés vagy megfontolt szavazás az országgyűlési képviselőválasztás? - veti fel a kérdést az a felmérés, amelyet fiatalok körében végeztek. Kiderült, hogy majd' 50 százalékuk azt sem tudja, milyen pártok vannak a Parlamentben, arról nem is beszélve, hogy a pártok közül melyek vannak kormányon és melyek ellenzékben.
Így a választás nem választás, hanem találomra meghozott döntés, és éppen a demokrácia sokat hangoztatott célját nem éri el. – adta hírül a Magyar Rádió (MR).
- Ha mi úgy gondoljuk, mint a mi kutatócsoportunk gondolta, hogy demokratikus társadalmat szeretnénk, és ez a mi számunkra érték, akkor ezzel együtt jár, hogy a választásokkor valaki mégiscsak valamilyen értelmes megfontolás alapján tegyen x-et egyik vagy másik karikába. Ehhez pedig legalább a pártokat ismernie kell. Legalább annyit mégiscsak tudnia kell, hogy itt az ő szava valamit ér. Azt is tudnia kell, hogy az, hogy ő választhat, az valahogyan ennek az egész rendszernek az alapjához tartozik. Úgyhogy, ha csak valaki a hátralévő egy-két hónapban meg nem tanítja őket, akkor eléggé lutriszerűen fogják húzogatni vagy x-eket a megfelelő szavazócédulákra – mondta az MR-nak a vizsgálatot vezető Csákó Mihály szociológus.
A többpártrendszerről nagyjából 50 százalék véli úgy, hogy a demokráciához hozzátartozik.
Egy sor lényeges elemet azonban nem ismernek eléggé.

[Geri]

Egy kis ( nem is ) hülyeség :)
Valahol olvastam, hogy az ohio-i egyetem éves költségvetése megegyezik
a teljes Magyar költségvetéssel. Az adat hitelességéről nem tudtam meggyőződni, de mindenesetre figyelemreméltó. Ezt figyelembe véve lehet a Magyar oktatást magasztalni, vagy bírálni:)

A Magyarországi oktatást csak negatívan tudom bírálni! Gyakorlat nagyon kevés és túl sok elmélet! A tankönyvek borzalmassak! Össze-vissza vannak, nem az egyszerűből megy a bonyolultba a tananyag! Álltalános iskola 3.-ban már egyenleteket oldottunk meg, közben a fél osztály még olvasni sem tudott folyékonyan és a szorzótáblát sem tudta rendessen! Most, hogy lassan végzek a főiskolával még borzalmasabb a helyzet! Egyszerűen elméleti oktatás orba-szájba, gyakorlat meg szinte semmi! Elméleti szakember képzés! Azok a tanárok, akik akarnak tanítani valami hasznosat meg nem tehetik, mert megvan a Nemzeti Tanterv és azt be kell tartani! A Magyarországi oktatás lényege az ifjúság elhülyítése, mert a hülyén könnyű uralkodni.

[Forgoszel]

Szerda éjfélig dönthetik el a diákok, hogy melyik felsőoktatási intézménybe jelentkeznek; a postákon meghosszabbított nyitvatartási idővel és megerősített szolgálattal várják az ügyfeleket.

Magyar Bálint oktatási miniszter a közelmúltban az MTI-nek úgy nyilatkozott: az előző évekhez hasonlóan az idén is mintegy 150 ezer jelentkezőre számít. Jelezte: a fiatalok közül az eddiginél kevesebben vehetnek majd részt jogász-, közgazdász-, valamint különböző bölcsészképzésben, viszont többen járhatnak műszaki, természettudományi, s egyebek mellett felsőfokú szakképzettséget adó szakokra. Hozzátette: az arányok meghatározásához a munkaerő-piaci visszajelzéseket, munkanélküliségi statisztikákat vették alapul.

Elektronikusan könnyebb

Aki a jelentkezés kényelmes, gyors és papírkímélő módját szeretné választani, a tavalyi évhez hasonlóan megteheti a www.felvi.hu (http://www.felvi.hu) weboldal elektronikus felvételi felületén. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy sokan az utolsó pillanatokra hagyják a jelentkezési lapok postára adását, pedig a határidő sürgető szorításában könnyen hiba csúszhat a lapok kitöltésébe, nem beszélve a postai sorban állásról. Aki az e-felvételit választja, kényelmesebben gazdálkodhat az idejével – tanácsolja az iroda a jelentkezőknek, hozzátéve: az e-felvételi minden tekintetben egyenértékű a hagyományos, papíralapú jelentkezéssel, ám a felvételiző dolgát lényegesen megkönnyíti.

Elektronikusan is éjfél a határidő

Az e-jelentkezés során a megszokott "A" és "B" jelentkezési lapok helyett egy elektronikus felületet kell kitölteni, melynek számos pontjában előre felkínált listából lehet a megfelelő válaszlehetőségeket egyszerűen kiválasztani. A felület szerkesztéséhez bármikor visszatérhet a jelentkező, az adatokat elég egyszer rögzíteni, s lehetőség nyílik az intézmények által kért kapcsolódó dokumentumok - bizonyítványmásolatok, a leendő diákigazolvány fényképe - feltöltésére is, így a jelentkezőnek ezek postára adásával sem kell vesződnie. A jelentkezések szerkesztésére csakis a határidő lejártáig, 2006. február 15-én éjfélig van lehetőség, hiszen a határidő az e-felvételizőket ugyanúgy köti, ahogy a "papíron" jelentkezőket. Ha a felhasználó nem véglegesítette a jelentkezési adatait, az Országos Felvételi Információs Központ (OFIK) a határidő lejártakor a legutolsó megadott állapotot tekinti véglegesnek. A véglegesítésről minden esetben e-mailben kap visszaigazolást a felhasználó.

3000 forintba kerül a jelentkezés

Ugyan a jelentkezőt az elektronikus jelentkezés sem mentesíti a felvételi eljárás díjainak megfizetése alól, ám ezeket egy összegben kell átutalnia az OFIK-nak: fizethet dombornyomású bankkártyával az interneten keresztül is, vagy egyszerű banki átutalással. Jelentkezésenként az idén is háromezer forintot kell fizetni. A részletes tudnivalók és bővebb felhasználási feltételek a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2006 című kiadványban és a www.felvi.hu (http://www.felvi.hu) honlapon olvashatók.

Tovább tartanak nyitva a posták

A várható forgalomfelfutás miatt a megyeszékhelyeken működő főpostákon egységesen 20 óráig, a fővárosban, a XII. kerületi Krisztina körút 6-8. szám alatti 114-es postán 22 óráig adhatják postára a nyomtatványokat az ügyfelek. Budapesten a Nyugati pályaudvar melletti 62-es, a Keleti pályaudvar szomszédságában lévő 72-es posta, valamint a Nyíregyháza-Jósaváros postamesterség éjfélig lesz nyitva. A fővárosi Fogarasi utcai Tesco bevásárlóközpontban található posta ezen a napon is non-stop nyitva tartással várja az ügyfeleket.

[Forgoszel]

A magas színvonalú tudást képviselő, elismert diplomák iránti kereslet nem csökken a pályakezdők munkaerőpiacán. Ugyanakkor egyre nagyobb a különbség az egyes diplomák értéke között, némely papírral nehéz elhelyezkedni.

A diplomás pályakezdők munkanélküliségéhez a gyengébb minőségű képzést nyújtó, a felvételizőket alacsony ponthatárral csalogató intézmények is hozzájárulnak, de a pályakezdők túlzott elvárásai is táplálják – derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) friss tanulmányából. Ugyanakkor a magas színvonalú felsőoktatási intézmények diplomái iránt nem csökkent és a közeljövőben nem is fog csökkenni a kereslet. Az elemzés szerint a diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2006-ban várhatóan nem romlanak, és középtávon még enyhe javulásra is számítani lehet.

Vegyes minőség

A GVI felmérésének eredményei szerint a felsőoktatási intézmények és szakok elszaporodásával megjelentek az alacsonyabb piaci értéket képviselő diplomák. A felsőoktatás kiszélesítése kívánatos folyamat, aminek részben természetes velejárója a jelenség. Különösen erősen tükröződik a felsőoktatás színvonalbeli különbségeinek növekedése a közgazdász pályakezdőkkel kapcsolatos véleményekben.

A FigyelőNetnek nyilatkozó fejvadászok szerint egyre több cégnél létezik az egyes felsőoktatási intézmények diplomáit rangsoroló informális lista, ami alapján a HR-esek minősítik a pályakezdő jelentkezőket. Sőt, vannak olyan cégek, amelyek emberi erőforrás-menedzserei az álláshirdetésben nyíltan leírják, melyik egyetem vagy főiskola diákjainak jelentkezése nem kívánatos. A GVI felmérése megerősítette az évek óta bevett, de általánosnak még nem mondható gyakorlatot: a kutatásban résztvevő vállalatok egy része szintén elismerte, hogy rangsorolják az egyes diplomákat.

A jókat keresik

A közgazdasági végzettséggel kapcsolatosan a munkáltatók gyakran bizonytalanok, mivel az elmúlt tíz évben megsokszorozódott a közgazdászdiplomát kiállító szakok száma, és a hagyományos értelemben vett közgazdasági ismereteket csak marginálisan oktató intézmények is közgazdásznak minősítik a piacra kilépő hallgatóikat. A GVI-kutatás azonban megerősítette, hogy a jó minőségű közgazdászképzést szerzett pályakezdők a jövőben is keresettek maradnak, közülük is leginkább a pénzügyesek, könyvelők, kontrollingosok, és piackutatók számíthatnak könnyebb elhelyezkedésre. A marketinges pályakezdők állásesélyei ennél valamivel rosszabbak, mivel túlkínálattal kell küzdeniük, ami várhatóan alig csökken a jövőben. Azonban a marketingesekre is érvényes, hogy a motivált, szakmailag felkészült pályakezdőknek nem lesz nehézségük az elhelyezkedéssel. A verseny tehát a közgazdasági vonalon erősödik, ami a karrierjüket tudatosabban építő, elismertebb intézményekben tanuló fiataloknak kedvez.

Tovább erősödhet a kereslet a diplomás ügyintézők és asszisztensek iránt, míg a jogászok és a tanárok egyre nehezebben tudnak majd elhelyezkedni.

<TABLE borderColor=#f2f2f2 cellSpacing=0 cellPadding=0 width=150 align=right bgColor=#f2f2f2 border=3><TBODY><TR><TD><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>http://www.fn.hu/s.gif</TD><TD class=cim10 bgColor=#f1f1f3><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>Kezdőbér </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130><KAMU size="2" color="#000000">A diplomás pályakezdők bruttó átlagbére 185 ezer forint, két éven belül azonban 20 százalékos emelésre számíthatnak. <KAMU></TD></TR></TBODY></TABLE></TD><TD>http://www.fn.hu/s.gif</TD></TR><TR><TD colSpan=3>http://www.fn.hu/s.gif</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE><TABLAVEG>Hol keresnek?

A GVI felmérése alapján a feldolgozóiparban, a kereskedelmi és szolgáltató szektorban különösen a mérnök végzettségű friss diplomások iránt erősödhet a kereslet, de a termelésirányító, informatikus és műszaki menedzser pályakezdők elhelyezkedési esélyei is javulhatnak.

A frissen végzettek legkönnyebben a nagyobb vállalatoknál találhatnak állást, de a pályakezdők aránya a diplomás létszámon belül a közepes méretű, 50-250 főt foglalkoztató cégeknél a legmagasabb. A pályakezdők létszámát azonban várhatóan a nagyobb cégek bővítik majd. A kis-, és közepes cégek 13 százaléka, a nagy cégek 38 százaléka tervezi pályakezdők felvételét a jövő évben. A pályakezdők iránti kereslet várható alakulásában meghatározó lehet az a viszonylag új jelenség, hogy a külföldi multinacionális cégek szolgáltató központokat hoznak létre Magyarországon, mivel ezek a cégek leginkább a kezdőket keresik.

[Forgoszel]

Az európai uniós csatlakozás lényegében nem volt hatással a magyarok nyelvtanulási kedvére. A felmérések szerint honfitársaink még mindig angolul vagy németül tanulnak előszeretettel, az orosz nyelvtudás ezzel szemben a teljes lakosság körében alig mérhető.

Az a tény, hogy Magyarország két évvel ezelőtt az Európai Unió tagjává vált, lényegében nem befolyásolta a polgárok nyelvtanulási kedvét. A változás már jóval hamarabb, valamikor a kilencvenes évek derekán bekövetkezett – állította a BruxInfónak nyilatkozva Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. A privatizáció időszakától kezdve ugyanis a vállalati képzések és a nyelvtanfolyamok tekintetében egyfajta felfutás volt tapasztalható, majd 2000/2001. körül az állami és a vállalati szférában csökkent a nagyvolumenű képzési programok száma.

Magyarországon egyébként ma továbbra is az angol és a német számít slágernyelvnek. A legnagyobb arányban még mindig a legfiatalabbak igyekeznek elsajátítani Shakespeare nyelvét: ezt mutatja az is, hogy B1 (azaz nagyjából alapfoknak megfelelő) szinten a 15-19 évesek 87 százaléka angol, 13 százaléka pedig német nyelven tud megszólalni. A kor előrehaladtával a számok lassan kiegyenlítődnek, hiszen a 20-24 év közöttiek (tehát tipikusan az egyetemista, főiskolás korúak) körében ez az arány 61-31-re olvad, „természetesen" még mindig az angol javára. Az idősebbek körében egyharmad súllyal már megjelennek az egyéb nyelvek is.

A teljes felnőtt lakosságra kivetítve egyébként elmondható, hogy 25 százalék, azaz minden negyedik ember legalább egy idegen nyelvből B1 szintű nyelvtudással rendelkezik, 11 százalékuk pedig B2-es szintű (azaz középfok körüli) nyelvtudással bír. Ugyanezen a szinten (tehát a B2-esen) legalább két idegen nyelven a magyarok 7 százaléka tud kommunikálni. Rozgonyi Zoltán elmondta, hogy Európában ezzel az adattal az utolsó között kullogunk, melynek oka a hazai nyelvoktatási rendszer elmaradottsága, valamint, hogy az utóbbi években a főiskolákról, egyetemekről kikerülő fiatal tanárok nyelvi szintje és módszertani felkészültsége gyakorta nem megfelelő.

Az Európai Bizottság kedden hozza nyilvánosságra legfrissebb Eurobarometer-felmérésének eredményeit, mely „Európaiak és nyelveik" (Europeans and their Languages) címmel az uniós polgárok nyelvi kompetenciáját vette górcső alá. A nyelvoktatás központi témája lesz az oktatási miniszterek február 23-án esedékes tanácskozásának is. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint, melynek eredményeit tavaly szeptemberben tárták a nyilvánosság elé, az európaiak fele vallotta azt, hogy beszél egy idegen nyelvet. Akkor a magyaroknak csupán 29 százaléka állította ugyanezt, amivel hazánk az utolsó helyet foglalta el a 25 tagúra bővült EU-ban.

[platon]

Elkészült az új Országos Képzési Jegyzék, a kompetencialapú és moduláris szerkezetű jegyzék az eddigi 807 szakmával szemben 416 szakképesítést tartalmaz. Az új rendszer törekszik a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelésre és a felzárkóztatásra. <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Az eddigi enyhén kaotikus, államilag elismert Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) igyekeztek rendet teremteni az elmúlt egy évben. A most megújított OKJ korábban áttekinthetetlen volt, nem kapcsolódott a foglalkoztatási szerkezethez. Így fordulhatott elő, hogy eddig a benne szereplő szakképesítések száma mintegy kétszerese volt a foglalkozásoknak. Az OKJ ráadásul az évek során egyre csak bővült: a benne lévő szakképesítések száma növekedett, de nem alakult ki a jegyzékből való kivétel megbízható mechanizmusa. Az új képzési lista összeállításakor elsődleges szempont a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés, az átláthatóság és a rugalmas alkalmazkodás volt.

Munkaerőpiachoz idomították

Az új OKJ kidolgozásánál a fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt. A fejlesztési folyamat első lépéseként az OKJ-vel kapcsolatba hozható 480 foglalkozás elemzését végezték el. Ennek során a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) olyan munkaszakértőket kért fel, akik az adott foglalkozást, munkakört magas színvonalon, gyakorlottan, sikeresen végzik. Az ő feladatuk az volt, hogy meghatározzák a foglalkozás gyakorlásához, a munkakör ellátásához szükséges feladatokat, tevékenységeket, személyiségjegyeket.

A munkakör-elemzések eredményeit több, a foglalkozást gyakorló szakemberrel véleményeztették és értékeltették. Elemezték továbbá a hatályos OKJ szakképesítéseinek követelményeiben meghatározott kompetenciák munkaerő-piaci igényének megalapozottságát is.

Rugalmasabban

Az új OKJ a szakképesítések mellett rész-szakképesítések és ráépülő szakképesítéseket is tartalmaz. Így az a fiatal például, aki az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére nem képes, vagy váratlan helyzete miatt ezt nem akarja, rész-szakképesítést szerezhet. Nem szakképesítés nélkül hullik ki tehát a képzésből, és erre a papírjára alapozva később folytathatja tanulmányait.

Az új rendszerben az 28 ezer magyar is esélyt kap, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Az ő esetükben ugyanis nem papírhoz kötik a részvétel lehetőségét, hanem úgynevezett „bemeneti kompetenciákhoz". A tanárok felkészíthetik erre a szintre a képzésből korábban kihullott embereket, akik ezeknek a kompetenciáknak a birtokában már bekapcsolódhatnak a szakképzésbe.

Átláthatóbban
A korábbi lineáris, elszigetelt szakképesítéseket tartalmazó OKJ-lista mátrixba rendeződött. Egy sorban az egymáshoz tartozó, egymással kapcsolatban álló, egymáshoz való viszonyukat is bemutató szakképesítések szerepelnek. Az új jegyzék elősegíti a szakképzések közötti átjárhatóságot, s az oktatási rendszer sokkal gyorsabb ütemben tudja követni a gazdaságban bekövetkező változásokat – mondta Magyar Bálint, oktatási miniszter az új OKJ ismertetésekor.

Az új szerkezettel az egész életen át tartó tanulás lehetőségét is biztosítva látják a szakemberek. A friss OKJ lehetővé teszi például a korábban megszerzett szakképesítések esetén ráépülő szakképesítés megszerzését is.<o:p></o:p>

[Forgoszel]

Budapest - Hajnalban kelnek, késő este kerülnek ágyba, napközben pedig suli mellett különóráról különórára járnak - így néz ki manapság egy iskolás átlagos napja. A szakértők mégis azt mondják, sokkal rosszabb, ha álló nap számítógép előtt ül.

- Kevés a szabadidőm, és sajnos sok barátom születésnapi zsúrján nem lehetek ott, általában valamilyen versenyen vagyok - mondja a harmadik osztályos Nagy Daniella (9), aki három hónaposan babaúszással kezdte, óvodás évei alatt úszóiskolába járt, később leigazolt szinkronúszó-versenyző lett. Másik hobbija a tánc, amit háromévesen kezdett el, és mára csapatával Budapest-bajnokok. Szobájában 35 érem lóg.

- Fél hétkor szoktam kelni, gyors reggeli, készülődés és futás az iskolába. A napköziben megtanulom a leckét, öt órakor rohanunk az uszodába. Hétfőn és szerdán két edzésem van, ilyenkor rock and roll-órákra is járok. Este 9 körül érünk haza, eszem valamit, és irány az ágy - meséli egy átlagos napját. Édesanyja, Szemán Melinda (32) szerint a sport nem megy a tanulás rovására. - Daniellánál a versenyszellem nem csak a sportban van jelen, minden évben kitűnő bizonyítványt hoz haza.

Szilágyi Gyula (60) szociológus szerint nem baj az, ha a gyermeket igénybevételnek teszszük ki, és naponta akár két-három elfoglaltsága is van, de ügyelnünk kell arra, hogy ezt ésszerűen szervezzük meg. Hagyjunk naponta időt a feltöltődésre, kikapcsolódásra is. A mozgás fontosságát Korom Mihályné (52) tanárnő sem vitatja.

- A legtöbb tanulóm a napi 5-6 órás tanítást nem bírja fegyelmezetten végigülni. Szerintem minden gyereknek napi 4-5 órát kellene mozognia.

Nincs okunk félni tehát gyermekeink túlzott leterhelésétől a szakértők véleménye szerint, aggódnunk inkább azokért a fiatalokért kell, akik szabadidejük nagy részét a számítógép és a televízió előtt töltik chipset és csokoládét majszolva.

[platon]

Figyelve a pártok ádáz program vitáit, az ígéret özönben, egymás eredményeinek ócsárlásában sem találni halvány jelét sem az oktatás ügyének. Úgy látni az oktatás, képzés, iskolák ügye periférikusan megint csak marad magára. Az egész oktatásügy komplex egészként való elemzését hiányolom.[QUOTE]

[platon]

Életbe lépett a felsőoktatási törvény Konferenciával és rektori kinevezésekkel ünnepelte a szakminisztérium, hogy mától hatályos az új felsőoktatási törvény (ftv). A törvény létrejöttét, fogadtatását, végrehajtásának módját és társadalmi hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet március 1-jén tartottak a Parlament Főrendiház termében.



<TABLE cellSpacing=4 cellPadding=0 align=left border=0><TBODY><TR><TD class=artimage>http://hirtv.hu/_Images/kultura/oktatas/000211278_jobpilot2006-03-01.jpg.jpg (javascript:showEditWindow('http://hirtv.hu/?tPath=/view/pictureview/kultura/oktatas/&pictureview_width=300&pictureview_height=201&pictureview_src=/_Images/kultura/oktatas/000211278_jobpilot2006-03-01.jpg.jpg_orig.jpg','',330,251,'yes','no'))</TD></TR><TR><TD class=artimdesc align=middle></TD></TR></TBODY></TABLE>Az Új utakon a magyar felsőoktatás című rendezvény megnyitóján Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke kifejtette, a 21. század első felében a magyar felsőoktatás teszi le névjegyét a magyar oktatás, kultúra és művelődés asztalára.
Hozzátette, ezt azzal is eléri, hogy sikeresen és egyenrangúan betagolódik az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe is.

Az elmúlt tizenöt év megteremtette Magyarország felzárkózásának esélyét, a következő években pedig a versenyképességet kell erősíteni, kihasználva a lehetőségeket - erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt. Az egyik legfontosabbnak nevezte a törvény azon pontját, amely a gazdasági tanácsok felállításáról és az egyetemi autonómia megteremtéséről rendelkezik. A kancelláriaminiszter a professzori karhoz is szólt: szerinte csak a teljesítmény tarthatja fenn a professzorok tekintélyét. Hozzátette, aki 62 éves kora után is akar és tud dolgozni, azt nem kell nyugdíjba küldeni, de ne csak a múltbeli teljesítmény alapján maradjon valaki az egyetemen. "Ugyanez vonatkozik a fiatalokra is, ott is a teljesítmény számít" - tette hozzá.

##KERETES## Miért kellett új törvény a felsőoktatásban? - erre a kérdésre próbált meg választ adni Magyar Bálint. Az oktatási miniszter kiemelte, hogy sikerült szakmai konszenzust kialakítani a különböző szervezetekkel, a Magyar Akkreditációs Bizottságtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján át a szakszervezetekig. A bolognai folyamat szerinte hasonló az integrációhoz - legalábbis ami a bevezetés folyamatát illeti. "Amikor integrálódtak az egyetemek, sok helyen megmaradt a régi struktúra - volt például hat filozófia tanszék, majd ezeket néhány éven belül megszüntették vagy összevonták. Hasonló a bolognai képzés is: öt-tíz év telik majd el, mire a szemlélet is megváltozik és azt tükrözi, amit végre akartunk hajtani."

Minireform

Lehet vállalkozni, céget alapítani, rendelkezni forrásokkal, tulajdonképpen fölszámoltuk az állami gyámkodást - említette Magyar Bálint a törvény egyik sokat vitatott pontját, az intézmények gazdasági önállóságát. "Mini államháztartási reformot hajtottunk végre" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a közszféra többi intézményének is jó példa lehet a felsőoktatási reform. A törvény életbe lépésével azonban nem csak az egyetemek és főiskolák gazdasági működése változik meg. A hallgatókat érintő szabályozások egyike, hogy "nagykorúsították" őket, azaz vitás ügyekben akár a bírósághoz is fordulhatnak - erre korábban nem volt lehetőségük. Szintén a törvényben szerepel a többciklusú képzés bevezetése, a bolognaiként is emlegetett folyamat, amely alap-, mester- és doktori képzésre osztja a képzéseket. A következő lépések között pedig az egyik leglényegesebb az egyetemi infrastruktúrák további bővítése: 2007 végéig például 13 ezer új kollégiumi férőhely épül. A hallgatóknak és az oktatóknak több új ösztöndíjat hirdetnek meg, és átalakul a K+F intézményrendszere is.

A felsőoktatás eddigi szabályozásáról is beszélt Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Elmondta, hogy az egyetemek a középkorban is nemzetköziek voltak, hiszen a diákok vándoroltak egyikről a másikra. Az első hazai egyetem viszonylag későn, 1635-ben alakult meg Nagyszombaton, ezt húsz év múlva követte a kassai felsőiskola. Az MRK elnöke azt is elmesélte, mikor, mennyire függtek az egyetemek az ország irányítóitól. A származást alapul vevő felvétel például a második világháború után is érvényben volt, és egészen a rendszerváltásig központilag irányították az intézményeket, ráadásul több minisztérium látta el a felügyeletet. A demokratikus átalakulást az 1993-as ftv hozta meg, ekkor megszüntették az addig széttagolt irányítást, és megalakult a Felsőoktatási Tudományos Tanács is.

A konferencia után Magyar Bálint rektori kinevezéseket adott át - az új törvény szerint a főiskolák vezetőit is rektornak hívják ezentúl, majd az intézményvezetők zárt ülésen alakították meg az új Magyar Rektori Konferenciát.
(www.edupress.hu (http://www.edupress.hu/))

[Forgoszel]

Egy friss közvélemény-kutatás szerint romlott az oktatás színvonalának társadalmi megítélése. Azok, akiknek a családjában van iskolás gyerek, kedvezőbben értékelik a közoktatást.

Örvendetes, hogy végre eljutott a tanulói teljesítményeket vizsgáló nemzetközi PISA-felmérések híre a szélesebb közvéleményhez – értékelte az Országos Közoktatási Intézet (OKI) által készíttetett közvélemény kutatást Halász Gábor. Az OKI főigazgatója szerint korábban túlzott mértékben volt elégedett a lakosság a magyar iskola minőségével, hiszen annak eredményei sajnos nem igazolták vissza a pozitív megítéléseket.

Az OKI háromévente adja ki – és teszi szabadon hozzáférhetővé – a Jelentés a magyar közoktatásról című összefoglaló tanulmánykötetet. Ezt mindig megelőzi egy 1000 fős, a felnőtt lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás. Az idei kötet decemberben várható, a közvélemény-kutatás első eredményei azonban már megvannak.

Az iskolázottak elégedetlenebbek

A felmérés regisztrálja, hogy míg 2002-ben a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy jó, vagy nagyon jó az oktatás színvonala, addig 2005-ben ez a szám 32 százalékra apadt. Ezzel szemben többen lettek azok, akik szerint rossz vagy nagyon rossz a színvonal: négy évvel ezelőtt csak az emberek 5 százaléka gondolkozott így, tavaly azonban már 11 százalék.


Amikor elkezdtük ennek okait vizsgálni, rögtön feltűnt, hogy minél iskolázottabb valaki, annál inkább elégedetlen a közoktatással – mondta Halász Gábor. A másik fontos (és merőben új) tapasztalat szerint a közoktatás lakossági megítélésében meghatározó volt, hogy a válaszolók mennyire ismerik a PISA vizsgálat eredményeit. Ha valaki nem hallott még a PISA vizsgálatról, sokkal kedvezőbbnek ítéli meg a közoktatást, ami különösen a kevésbé képzettekre jellemző. Érdemes hangsúlyozni: ilyen rövid idő alatt az oktatás színvonalában nem történhet jelentős mértékű tényleges javulás vagy romlás. Az, aminek a változását itt megfigyelhetjük, az emberek szubjektív közérzete.

Amikor az első PISA eredmények 2001 decemberében megjelentek, Németországban már másnap tele volt vele a média, valóságos sokkot okozott az országban a diákok gyenge teljesítménye. Itthon ugyanebben az időben ezek az eredmények egy ideig semmilyen nyilvánosságot nem kaptak, így a lakosság azt gondolhatta, hogy semmi baj az iskolával. Ez látszik az akkori elégedettségi mérésben is. A PISA 2000 vizsgálatról először a 2002-es választási kampányban lehetett hallani!

A változtatásokkal jó irányba mennek

A mostani felmérésben kikérték a lakosság véleményét azokról az intézkedésekről, amiket az oktatáspolitika a magyar iskola rossz teljesítményének orvoslása érdekében hozott. A buktatás eltörlését és a szöveges értékelés bevezetését alsó tagozatban, az idegen nyelvi nulladik évfolyam beindítását a középiskolában, és az érettségi vizsga szemléletének megváltoztatását a lakosság egyértelműen pozitív elmozdulásnak értékelte: egy ötös skálán mindegyik legalább négyest kapott. Egyedül az évismétlés területén oszlott meg valamennyire a megkérdezettek véleménye, ezt 44 százalék értékelte helyesnek, 39 százalék értékelte helytelennek.

A megkérdezettek, úgy tűnik, hogy elfogadják azokat a vélekedéseket, hogy a rossz eredmények mögött a gyerekek iskolai túlterhelése van, az hogy az iskolában túl sok elméleti ismeretet akarunk ráerőszakolni a diákokra.

Nagyon érdekes, hogy azok, akiknek a családjában van iskolás gyerek, kedvezőbben értékelik az iskolát – tette hozzá Halász Gábor. Akiknek közvetlen tapasztalataik vannak a közoktatásról, elégedettebbek, mint azok, akik csak közvetve, leginkább a médiából hallottak a problémákról.

Nem vonzó a pedagógus-pálya

Magyarországon adott számú iskoláskorú gyerekre több pedagógus jut, mint általában az OECD országokban. Ez Halász szerint azt jelenti, hogy a magyar oktatásnak elvileg jobban kellene teljesíteni, mint ahol több gyerek jut egy tanárra. A PISA vizsgálatok ezt sajnos nem igazolják, tehát a rendszer szervezése e területen nem hatékony.

A főigazgató hozzátette, hogy a pedagógus pálya – nagyrészt az elégtelen bérezés miatt – nem a legvonzóbb, bár a fizetés tekintetében valamelyest javult a helyzet a 2002-es béremelés óta. Halász Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a pedagógus-bérek relatív szintje nem függ a nemzeti jövedelemtől, például Törökországban a pedagógusok jövedelme, az egy főre jutó nemzeti jövedelemhez képest magasabb, mint Magyarországon.

Egy nemrégiben lezajlott OECD vizsgálat a pedagógusok körében arra volt kíváncsi, hogy az adott országokban mennyire alkotó, kreatív önálló értelmiségi munka a tanári hivatás, és mennyire jó az iskolák légköre. Az eredmény az volt, hogy a kreatív, a szakmai önmegvalósításra törekvő személyiségeknek gyakran nem kedvez az iskola. Ez így van nemcsak Magyaroraszágon, hanem az egész környező régióban. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy erős kontraszelekció tapasztalható e területen: az önmegvalósító, kreatív fiatalok közül sokan vagy nem mennek pedagógusnak, vagy elhagyják a pályát. Halász Gábor hozzátette, hogy ennek ellenére rengeteg nagyon jó iskola van az országban, kitűnő, jól felkészült pedagógusokkal.

[platon]

Egy figyelemre méltó hír, amely vitatható, de van benne igaz tartalom.
Nyílt levél Magyar Bálint oktatási miniszternek
2006-03-03 16:46


Tisztelt Miniszter Úr!

A választás a demokrácia ünnepe, amelyen a polgárok döntenek arról, hogy a következő négy év során kik képviseljék az érdekeiket és akaratukat az Országgyűlésben. Mindannyiunk közös érdeke, hogy az emberek a lehető legtöbb ismeret, legalaposabb tájékozottság birtokában hozhassák meg a választással kapcsolatos döntésüket.
Az emberek véleménye szerint Magyarország elmúlt négy esztendejéről valódi elszámolásra van szükség. Ennek érdekében a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség vitasorozatot kezdeményezett; "Magyarország 2006" címmel vitára hívja a hivatalban lévő kormány tagjait. A Magyarország 2006 vitasorozat célja, hogy tisztázzuk, hová jutottunk négy év alatt, és a kormánytagok valamint a Fidesz politikusai ismertethessék elképzeléseiket az embereket leginkább érintő kérdésekben.

Csalódottan vettük tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormánya elutasította kezdeményezésünket. Ezzel azt üzenték az embereknek, hogy nem tartják fontosnak a mindennapi gondjaikkal való szembesülést, nem hajlandóak őszintén szembenézni Magyarország helyzetével, nem érdekeltek a tisztázó jellegű viták lefolytatásában.

Most a Medgyessy-Gyurcsány-kormány - belátva, hogy merev elutasítása, érzéketlensége megütközést keltett az emberekben - a kisebbik koalíciós párt háta mögé bújva a vitakészség hamis látszatát keltve próbál finomabb eszközökkel kihátrálni a Magyarország 2006 vitasorozatból.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség fenntartja javaslatát, hogy az energiaárak és a megélhetés kérdéskörében Kóka János és Áder János között megrendezendő nyilvános vita után kerüljön sor a Magyarország 2006 vitasorozat többi vitájára. A munkanélküliség ügyében Csizmár Gábort vitára hívja Varga Mihály, a kórházprivatizáció, a gyógyszerárak témájában Rácz Jenőt vitára hívja Mikola István, az otthonteremtésről Kolber Istvánt vitára hívja Matolcsy György, a családtámogatásról és a nyugdíjasok ügyéről Göncz Kingát én hívom vitára, a városok jövőjéről és az önkormányzatiság kérdéseiről Lamperth Mónikát vitára hívja Kósa Lajos, valamint a magyar falvak és kistelepülések helyzetéről Nagy Sándort vitára hívja Hargitai János.

Budapest, 2006. március 3.

Pokorni Zoltán alelnök,
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

fideszfrakcio.hu

[Horváth Sándor]

VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar
(fotó : Benedekfalvy)

Mindig csak ezt halljuk, és tankönyveink sem győzik hangsúlyozni: ezt a szót is átvettük, azt a szót is átvettük, amazt a szót is átvettük valamilyen másik nyelvből. Nyelvünk mintha másodrendű, számtalan nyelvből véletlenszerűen összehordott, fésületlen egyveleg lenne. A legkülönösebb: nem az idegenek, hanem a magyar tudományos réteg véleménye az, hogy a magyar nyelv csak valamiféle hordaléknyelv.
De mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

- Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.
Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér­zelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon
/.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új
jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap,
Budapest, 1991. 9.)

Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik
lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az
ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
(A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)
De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

- Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két
intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."
- Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az
űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"
- A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar
anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.

Itt nagy titok lappang a háttérben. Mert nem természetes, hogy éppen és
csakis a magyar értelmiségi réteg igyekezik lealacsonyítani a magyar
szellemi értékeket. Mondok másik példát is:

Bizonyára sokan emlékeznek a Millenárison felépített "Álmok álmodói -
Világra szóló magyarok" című kiállításra. (E sorok írója is ott
szerénykedett, a falon lógva - mint filmrendező.) Nos, aki ezt a kiállítást
nyitott szemmel végignézte, meghökkenhetett: mi kitalálni való maradt
másoknak? Bizony kevés. Tudjuk jól leleményeink sorát: ejtőernyő,
szélturbina, taposómalom, markológép, lánchíd, személyfelvonó, vízturbina,
gőzturbina, dinamó, elektromotor, porlasztó, benzinmotor, benzinmotoros
autó, torziós inga, villamos gyújtóberendezés, vasút villamosítása, automata sebességváltó, bolygókerekes sebességváltó, bakelit hanglemez, sötétkamra, porcelánfajansz, telefonközpont, számítógép, golyóstoll, gyufa, helikopter, lökhajtású repülő, torpedó (robotrepülőgép), világító dióda, hold-radar, a kozmikus sugárzás és a biomágnesesség felfedezése, abszolút geometria, mely az általános relativitás alapköve, hangosfilm, képtávíró, a stressz fogalma, hologram stb., stb., s hogy eleinkről
is megemlékezzünk: kerék, fazekaskorong, tejpor, kengyel, visszacsapó íj,
gomb, fehérnemű, szauna, központi fűtés, réz, vörösréz, acélrugó, kocsi
(hintó), stb., s bizony. az írás és a könyv is: márpedig a felsoroltak (és
még sok-sok további) csaknem kiteszik a mai művelt világ alappilléreit. És
akkor még itt vannak az íróink, költőink, zeneszerzőink is. (Jellemző módon
Karinthy Frigyes találmánya a felfújható gumi-földgömb.)
Tehát csaknem mindannak az alapelve, amely a mai életünk alapköve,
nyelvünkön gondolkodók teremtménye. Az alapleleményeket aztán mások
tökéletesítették, kicsinyítették, nagyították, sokszorozták stb.

S mi történt ezzel a kiállítással?
Aki emlékezik e kiállításra, az bizonyára arra is emlékezik, hogy a 2002-ben
hatalomra került kormánykoalíció, a nagy botránnyal sem törődve, azonnal
lebontatta és eltüntette az "Álmok álmodói - Világra szóló magyarok" című
kiállítást.
Vajon miért? Miközben hatalmas volt a kiállítás látogatottsága, s igazán
büszkévé tett minden magyart. Nem lehet nem észrevenni, hogy emögött is ugyanaz a hátsó szándék áll, mint a magyar nyelv alacsonyrendű voltának sulykolása mögött.
Tovább kutakodván az okok után, térjünk vissza a nyelvünkre.
Aki vizsgálni kezdi megalapításától kezdve mindmáig tartóan a Magyar
Tudományos Akadémiának a magyar nyelvről (és a magyar történelemről)
alkotott hivatalos véleményét, bizony nagyon meglepődik: a magyar nyelvrőlés történelemről alkotott magyar tudományos vélemény a Kiegyezés után lendült át teljesen az ellenkező oldalra: mégpedig a magyarokra megalázóvá.
Vajon mi volt a Magyar Tudományos Akadémai hivatalos véleménye e nagy
pálfordulása előtt? A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából ez világosan kiderül. (Ez az úgynevezett Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.)
E szótárban láthatjuk: a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye
akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy
nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán"leány-nyelvei", vagyis különböző képpen romlott változatai. Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója:

"E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben
hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna. Ezekben a szoros ért. vett
nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam
és ügyesség működik."

Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek
stb.) keletkezésének oka: kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött. (Ez a nyugateurópaia látletete is.) Az MTA-nak ez a szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.

Nagy költőnk, Berzsenyi Dániel önmaga is kutatta a magyar nyelvet, s
eredményéről így ír: "Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömest
tapasztaltam, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja".
Ám jött a 180 fokos fordulat. Kitették a magyar nyelvészeket és
történészeket a Tudományos Akadémia vezető posztjairól, s helyettük
németeket hoztak. Közöttük volt, ki akkor kezdett magyarul tanulni, amikor
már magas rangot betöltve teljhatalmú nyelvésze volt a magyar nyelvnek a
Magyar Tudományos Akadémián. (Pl. Josef Budenz, Paul Hunsdorfer.

Ez utóbbi arról is nevezetessé vált, hogy már mint magyar tudós, elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket.
A németek magyarellenessége régi keletű. A XVIII. században élt német J. E. Fischer és A. L. Schlözer már történelem nélküli népnek minősítette a
magyarokat. Ez a vélemény "gyűrűzött" be végül Magyarországra is, s ma is ez uralkodik.)
E nagy tisztogatás után a valóban magyar tudósok, írók, költők már csak a
partvonalról, figyelhették, micsoda rombolás, sáskajárás történik itt.
(Ismerjük a tisztogatásokat az 50-es évekből is.) Arany János ezt írta
szomorúan (Az orthológusokra):

"Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót."

Jókai Mór pedig elegáns és maró gúnnyal tiltakozva ezt írta: ".Csak azt
mondhatom: a magyarok nyelve mindig magyar volt."

Három adat jól jellemzi a magyar nyelv védelmezőinek mindenkori, általános
helyzetét. Czuczor Gergely börtönben írta a fent említett hatalmas
szótárának jelentős részét (halálra ítélték egy 48-as verséért, de hat év
után szabadult). Bajcsy Zsilinszky Endre ugyancsak börtönben írta a
"Legrégibb nyelv a magyar" című könyvét. S még az 1970-es években is
öngyilkosságba kergették Romániában a székely Szabédi Lászlót, miután
megjelent a latin és a magyar nyelv mély azonosságát részletesen feltáró, "A
magyar nyelv őstörténete" című könyve. De a közelmúltban is érdekes
megfigyelésre adódott lehetőség. Nemrégiben jelent meg az olasz nyelvész,
Mario Alinei "Ősi kapocs" című könyve, melynek eredeti címe: "Etruszk: a
magyar archaikus formája". Vagyis hogy az etrusz nyelv a korabeli magyar
nyelvvel azonos. Ezt persze tudtuk eddig is jópáran, csak hát egészen más, ha külföldi tudós is ezt állítja. Ám láthattuk: ahol hírt adtak e könyvről, csak a szerző és a könyv lejáratására ügyeltek a
hivatalos fórumok. Ezzel szemben viszont rendre összeakadok olyan nyugati nyelvészekkel, akik lázas sietséggel tanulnak magyarul. Ők már tudják, hogy a magyar nyelv az alapnyelv.
Világos tehát: ugyanazon ok miatt nem illő a magyar nyelv egyedülálló és
nagyszerű tulajdonságairól, ősi eredetéről beszélni, ami miatt sürgősen
lebontották - az első pillanatban, mihelyt lehetett - a Millenárison az
"Álmok álmodói - Világra szóló magyarok" című kiállítást.
Szomorú a tanulság: régóta az a cél, hogy eltűnjön minden, ami magyar. Így van ez a történelmünkkel is. Néhány apró érdekességet említek ezzel
kapcsolatban is.
Tudja-e az olvasó, hogy II. András királyunk 20 000 fős keresztes haddal
megérkezvén a Szent Földre nem kezdte mészárolni az ellenfelet, hanem egymás nyakába borultak. Mert kiderült: szentföldi ellenfeleink magyar ajkú
rokonaink. A pápa ki is átkozta II. Andrást. (Ezúttal már másodszor, s most
már a teljes magyar néppel egyetemben. Még ennél is árulkodóbb, hogy II.
András Jeruzsálem királya lett.)
Tudja-e az olvasó, hogy Jeruzsálem neve is magyar, nem rég még így is írták: Hierosólyom. Igaz a hier régi módon írt szavunk, ma: har, jelentése
"felmagasló", innen e hegynevek: Hargita, azaz Har-gita, Har-sányi hegy stb.
Tehát Jeruzsálem=felmagasodó, magasságos sólyom. Sólyom pedig a szentlélek madara, pontosabban isten lelkének megszemélyesítője, de azt hiszem, ezt nem kell részleteznem egy magyarnak. (Solymár tehát névrokona Jeruzsálemnek: a sólyom okán.)
Tudja-e az olvasó, hogy a Bibliában is "ömlesztve" sorjáznak magyar szavak, nevek. Pl. Aba, Ámos, Arad, Árpád, Béla, Dalajás, Éber, Eper, Ér, Erdei, Gál, Gáth, Húr, Hús, Jósafa, Juta, Kácor, Kádár, Kállai, Kedes, Kenéz,
Kászi-fia, Keszed, Kis, Kóc, Kút, Lúd, Más, Moholi, Pára, Perec, Sallai,
Sárai, Sáros, Szabad, Szalka, Szárai, Széled, Szemes, Szin, Só, Sófai, Súr,
Tábor, Tél-Harsa, Torma, Úr, Uri stb. Tessék csak felütni a Bibliát! Horvát
István írja 1825-ben ("Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb
történetei"-ből, Pest, 1825): "Pözsög a' Szent Írás mindenféle a' régi
Magyar nevektől és régi Magyar Írásmódtól. Ti éjjel-nappal Szent Írást
olvasó Rokonim! Hogyan nem vettétek ezeket észre a' sok század alatt!"
Tudja-e az olvasó, hogy egykor négy nagy országunk is volt, mégpedig egy időben?
Az egyik a Kaukázus alatt, a Kaspi-tenger és az Ararát között volt. E
területen két Zab nevű folyó van még ma is, nem messze tőlük pedig még ma is láthatók a térképen ilyen földrajzi nevek: Vajk és a Tündérek hegy,
Kangavár, Almás. Krónikáinkban ez az országunk hol Eviláth, hol Hunnia néven szerepel. Az itt élő eleink nyelvét leginkább az igazolja, hogy az 1200-as években magyar nyelvű papokat kértek a pápától.
A Kaukázus északi oldalán is volt egy országunk, mégpedig szintén Árpád-házi királyság, 1200 körül még állt. (Királyaink az 1200-as évekig leveleztek
velük.) Legnevesebb királya szlávosan írva: Jeretyán, magyarul Gyertyán, s ezen országunk fővárosának neve már eleve önmagáért beszél: Magyar. (Az 1700-as évek közepén még láthatók voltak palotáinak romjai.) Továbbá az sem szerepel a tankönyvekben, hogy Kiev neve is magyar szó: Kev, azaz köv=kő.
Álmos itt élt hosszú ideig, s még a IX. századi nagy kievi magyar
építkezések vezetőinek nevét is tudjuk: Cseke és Keve kapitányok).
Volt egy negyedik országunk is: ide ment Juliánusz barát.
Az eddig leírtakból pedig már sejthető, hogy miért csak e Juliánusz-féle
országunkról hallhatunk: mert ez a Juliánusz-féle magyar hon van legmesszebb a "művelt világtól".
Így függ össze történelmünk és nyelvünk történetének végletekig való
megcsonkítása a magyar teljesítményeket bemutató kiállítás sürgős
lebontásával. Az ok ugyanaz.
Nyelvünk azonban él még, csonkítatlanul, ősi teljességével. Vigyázzunk rá.
Az emberiség legnagyobb szellemi kincse, s régi idők kincsei között
egyedülálló abban, hogy élő.
2006, február 12.

[platon]

N. Kósa Judit (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=22073) • 2006. március 3.

<!-- No image -->Nem akarnék senkit elkeseríteni, de bizony valaminek a társadalmi megítélése nem egészen ugyanaz, mint annak a valaminek a tényleges minősége. Különösen, ha az a valami a közoktatás. Tehát, mint esetünkben is, közvélemény-kutatással pompásan ki lehet mutatni, hogy a felnőtt lakosság Magyar Bálint előző regnálása idején 57 pontra értékelte a 100 fokú skálán a közoktatás teljesítményét, az Orbán-kormány alatt az elégedettségi ráta fölkúszott 64 százalékra, majd a jelen ciklusban visszaesett a kiinduló szintre.
<TABLE cellPadding=0 align=center border=0 cellpacing="0"><TBODY><TR><TD><SCRIPT language=JavaScript><!--var ord=Math.round(Math.random()*100000000);document.w rite('<sc'+'ript language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=18213&ord='+ord+'"></scr'+'ipt>');//--></SCRIPT><SCRIPT language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=18213&ord=63995081"></SCRIPT><NOSCRIPT>http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=18213 (http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=18213&nah=!ie)</NOSCRIPT>http://images.nol.hu/img/pt.gif
</TD></TR></TBODY></TABLE>


De a helyzet az, hogy a tényleges eredményekről csak a jövőben kapunk majd képet. Akkor, amikor a Magyar-, Pokorni-, majd újfent Magyar-nebulók szép sorban elhagyják a közoktatást, és kiderül, melyik nemzedék hogyan képes megállni a helyét a mindennapi életben.
A felnőtt lakosságnak ugyanis egyszerűen nem lehet pontos képe a magyar közoktatásról. Egy-egy iskoláról még csak-csak, az ottani tanárokról és a szertár felszereltségéről, meg arról, hogy menynyit tanul, hogyan teljesít a gyerek - de hogy milyen az egész közoktatás, arról legfeljebb azt tudhatják, amit a mindenkori kormányzati és ellenzéki propaganda harsog. A helyzet tehát az, hogy az efféle felmérések elsősorban azt mutatják, hogyan reagál a társadalom a liberális, illetve konzervatív oktatáspolitikára. Hát így.
Az első ciklus tétova útkeresése után a Horn-kormány idején lódult először neki a politika a változtatásnak. A polgári kabinet viszont, felismerve az óhatatlan rémületet, egy egész időszakot épített a halogatásra: a négy év utánra tolta a nemzeti alaptanterv és a kétszintű érettségi bevezetését, konzervatív értéknek állította be a központi vezérlést és a poroszos iskolát. A Fidesz a jelek szerint ma már azt is szívesen feledné, hogy a bolognai folyamat bevezetését ő maga határozta el. Így viszont tényleg nincs mit csodálkozni azon, hogy a mostani ciklus széles körű köz- és felsőoktatási reformja sokakban félelmet ébreszt. Látják a változást, és máris szoronganak a következő fordulattól.
Pedig most egészen más a helyzet, mint nyolc esztendővel ezelőtt volt. Hosszas és alapos egyeztetés után, számos kompromiszszum árán megszületett a közoktatási és felsőoktatási törvény. Csikorogva ugyan, de működik a rendszer, a finomításnak pedig semmi akadálya. Ha a parlament következő vezető ereje, bárkikből álljon is, elfogadja a kontinuitás elvét, akkor sorra lehet venni mindazokat a kérdéseket, amelyek hirtelen fontosságot nyertek a kampány hevében. Lehet összevissza beszélni például a tankönyvek ingyenességéről - ahogy Orbán Viktor és Pokorni Zoltán tette tegnap -, részleteiben meg lehet vitatni, hogy az államnak kell-e szabályokat hoznia erről, vagy rá lehet bízni a helyi közösségre, döntsenek a rászorultság elve alapján. (Ahogy egyébként már most is teszik.) Érdemes alaposan végiggondolni, kell-e korlátozni a burjánzó tankönyvpiacot, vagy érdemesebb kivárni, amíg a ráció karcsúsítja a mai túlzott kínálatot. Meg lehet vitatni a finanszírozás ügyeit, az igényekhez lehet igazítani az egyetemi szakokat.
Egy dolgot viszont nem kellene megpróbálni: már megint kezdeni elölről az egészet. A felnőttektől nyerhető jó pontok egyszerűen nem érnek annyit.

[Horváth Sándor]

Kergessük hát az aranyszarvasunkat ......<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

<o:p></o:p>

Dudás Rudolf (Vancouver) őstörténet kutató Szumer–szkíta örökségünk c. tanulmányában felhívja a figyelmet arra a három nagyjelentőségű tudományos fejleményre, ami döntően befolyásolta a magyarság történelmi szerepének újraértékelését. Az első a mezopotámiai ékírásos agyagtáblákról megfejtett szumér nyelv felfedezése, a második a dél–oroszországi szkíta kurgánok feltárása és a bennük talált régészeti leletek átértékelése orosz régészek által, a harmadik Sir John Bowring angol nyelvész megállapítása az európai nyelvek összehasonlítása révén, miszerint Európa legrégibb nyelve a magyar, amely tézist már Berzsenyi Dániel is vallotta. A szumér névre keresztelt nyelvet, illetve népet aztán besorolták a szkíták hatalmas népcsaládjába. Hogy az ő népük is szkíta, az Árpád–házi fejedelmek és kitályok jól tudták a gesztákból és a hagyományokból. Maga a görög szkíta név szumérul SAG–U4–E–TU6–A = „a varázsos Napisten szolgája”, vagyis a Napisten igazságában hívő számos nép gyűjtőneve volt, s a magyar ősnyelv esetleg a liturgia nyelve is volt. A kb. 2000 szóelem egyeztetéséből megállapítható szumér—magyar nyelvrokonság ténye egyáltalán nem jelenti azt, hogy mi a szuméroktól származunk. A magyar nyelv, felépítésére nézve sokkal archaikusabb, mint a szumér, vagyis a mezopotámiai szkíta. Egyébként nem egész szavakat, hanem morphémákat (jelentéssel bíró szóelemeket), szógyököket és egyéb szóelemeket lehet hasonlítgatni, mert a szumér nyelv lényegében szótagoló (syllabikus). A magyar nyelv vagy 25000 évig önmagában, idegen beavatkozás nélkül fejlődött a vadászkor óta. Íjjal vadászott és tisztelte a nőiséget, a termékenységet, az azt jelképező egyforma zsákai, ságvári, zengővárkonyi vagy Don–melléki kis női szobrocskákban. A Körös–kultúra népe számára a nő az élet forrása, az általános, mindenek feletti nő, minden kezdete és vége, minden létező forrása, az életet és halált magába foglaló Nagyasszony vagy Nagy Anya, Magna Mater, a mezopotámiai Boldogasszony. Évezredekkel később a szkíta aranyszarvas, a Világmindenség Istenasszonyának jelképe nyilak társaságában gyakori lelet lett a Dnyeper–melléki kurgánokból, szkíta dombsírokból. Ezeket a leleteket a magyar nép jogos örökségének kell tekinteni, mert a szkíták Trogus Pompeius római történetíró szerint katonai vereséget sohasem szenvedtek. Az emberiség egy része 10000 éve kezdett áttérni a földművelő–állattenyésztő életformára, s Kr. e. 7000 körülre teszik ennek Zagrosz–hegységi jelenlétét, amely aztán négy hullámban is visszakanyarodott a Kárpát–medencébe, és a gabonatermesztés Kr. e. 2000-ben már Európa összes alkalmas területén folyt. A földműves telepesekkel mezopotámiai dialektus jelent meg a magyar helységnevek legtöbbjében, például a Tisza–kultúrához tartozó Vezseny és V/Besenyszög (Ú–E–ZE–SE–E–NI = „part melletti mező gabonája”), valamint Nagykörű (KE–UR4–Ú–E = „pari mező gyűjtő helye”) esetében. Anna Morelli szerint a Kr. e. 5000 körül a <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:smarttags" /><st1:PersonName ProductID="mai Belgium" w:st="on">mai Belgium</st1:PersonName> területére vándorolt magyar földművelő csoportok gazdasági szerszámai az észak–mezopotámiai Hasszuna-beli földművesekéihez hasonlítottak. A nagyszámú, az egész Kárpát–medencében előforduló Istenanya szoborhoz hasonlók az összes turáni területen előfordultak. A dunai–kultúrák vázaformái, talpas–edényei azonosak a mezopotámiai Úr, Kis és Assur város legrégibb rétegeiben találtakkal. Ugyancsak az ottani csákánybalták a középső–rézkorban Tolnában gyártottakkal. Az ókori népek az Istenatyát tekintették az Úrnak, az Istenanyát Földanyának, s a Napot a Fiúistennel azonosították. Az igazságszerető Nap misztériumában hittek a szabarok, a szumérok, a filisztinek, a géták, a hurrik, a pártusok, a dákok, a masszagéták, a fehér–hunok, és az árpádi magyarok. Utóbbiak aztán az eskübe és a szerződésekbe a legyőzhetetlen Nap, a Világosság és Igazság bajnoka Fiúisten nevét bizonyságul mindig belefoglalták és az ő nevére övükön hordott pohárból vagy kehelyből, az ősi hagyományt követve áldomást (Á–AL–DU6–MA–Á–ÁS = „munka jól végezve a szertartás követelménye szerint) ittak, amint arról többek között Anonymus is tudósít. <o:p></o:p>

[Egon]

Tudja-e az olvasó, hogy II. András királyunk 20 000 fős keresztes haddal
megérkezvén a Szent Földre nem kezdte mészárolni az ellenfelet, hanem egymás nyakába borultak. Mert kiderült: szentföldi ellenfeleink magyar ajkú
rokonaink..

mondtam hogy ne igyunk annyit gyerekek...

[pitti]

mondtam hogy ne igyunk annyit gyerekek...
De igenis igyunk, csak ne beszeljunk hulyesegeket.:222:

[pitti]

Európa legrégibb nyelve a magyar, amely tézist már Berzsenyi Dániel is vallotta.
A Berzsenyi is iszakos volt? :shock: En aszittem hogy az etruszk vagy a latin az regebbi volt.

[Spanky]

De igenis igyunk, csak ne beszeljunk hulyesegeket.:222:

\\m/ :656:

[Efike]

Való igaz, bárhová is mentem a világban, mindenütt hallottam magyar szót. Persze ebből nem következik, hogy az őslakosság is magyar, csak azok a szemét bevéndorlók többségben vannak :lol: Valamiért nekem úgy rémlik, hogy két honfoglalás volt. Először ugye jöttek a hunok Attila ( nem Pataki Attila ) vezetésével és az IBUSZ-szal elmentek még Olaszországba is, majd mikor a szocialisták bevezették a magas adókat, gyorsan visszamentek az őshazába az aranyszarvas után. Aztán a mongolok kezdtek el rendezkedni az ázsiai térségben és a magyar törzsek elvonultak Ung váráig (azóta hívják a magyarokat hungari-nak) majd vérszövetséget kötöttek és beléptek a Fideszbe.
Szóval előbb a hunok voltak itt, azok meg hun tudtak magyarul, hun nem.
Persze mindent meg lehet magyarázni, de én azt vallom amit Bonaparte Napóleon mondott: A történelem mindazon hazugságok összessége, melyeket igazságnak ismerünk el.

[Horváth Sándor]

vérszövetséget kötöttek és (...)
Szóval előbb a hunok voltak itt, azok meg hun tudtak magyarul, hun nem.
Persze mindent meg lehet magyarázni, de én azt vallom amit Bonaparte Napóleon mondott: A történelem mindazon hazugságok összessége, melyeket igazságnak ismerünk el.

Egyetértek, de csak annyiban: Kinek a pap, kinek a papné.
E nemzetre annyi hazugságot kentek, hogy már kopik, - ám
lassan, kiderül, hogy mi az igazság.
Amit az agymosottak csipőből elutasítanak, ők tudják, miért. De legalább színt vallanak...
:))

[Efike]

Na jó Sándor, akkor most azt mondd meg nekem, hogy mit ad Neked az, (vagy bármelyik magyarnak ) ha valamelyik nagyon okos történész és/vagy nyelvész bebizonyítja, hogy a magyar az a nép amelyik európai, a többi bevándorló ? Kiteszed keretbe a konyha falára és mikor reggelente szürcsölöd a kávét, rohadtul elégedett vagy az életeddel?
Fájdalom, de a magyar népre egy grammal nem kentek többet a századok, mint bármelyik másikra. Nincsennek nyertes vagy vesztes nemzetek. Nincsennek győztes katonák, csak még élő katonák és túlélő katonák. Nemigen akad egyetlen nemzetnek sem olyan hőse, olyan államférfija, olyan művésze, akiről ne derült volna ki utólag valami disznóság.
Magyarország sem tejjel-mézzel folyó Kánaán, mintahogy Izrael sem az, pedig írva vagyon, hogy az. A zsidó nép az Isten kiválasztott népe, az Isten nem győzte ezt hangsúlyozni ( a Biblia szerint ) Ábrahám óta, és mégis csak arra lett kiválasztva, hogy a legtöbb disznóságot kenjék rá, hogy állandóan üldözzék, irtsák, hogy mindenki célpontja legyen.
Úgy látom Sándor, hogy nagyon dörgölőzöl a fajelmélet, és a felsőbbrendűség ideológiájához, de ki kell, hogy ábrándítsalak. A magyar az nem több mint egy kultúra és egy nyelv. A nyelv szerkezetéből adódik a sajátos magyar gondolkodásmód. Ha nagyon-nagyon sok pénzed van, akkor DNS vizsgálatot végeztethetsz az összes magyarországi lakoson és óriási meglepetésben lesz részed, mert mindent találni fogsz, csak tiszta magyart nem. Még a bocskaiban feszítő díszmagyarok sem magyarok.
Ami pedig a szent magyar anyaföldet illeti, tőlem tudd, hogy azon hamarabb éltek zsidók mint magyarok. Legalábbis a sírköveik szerint. Még a római légiókkal érkeztek és valószínűleg a légiók ellátásában volt szerepük.

[Margit]

[quote=Efike]Na jó Sándor, akkor most azt mondd meg nekem, hogy mit ad Neked az, (vagy bármelyik magyarnak ) ha valamelyik nagyon okos történész és/vagy nyelvész bebizonyítja, hogy a magyar az a nép amelyik európai, a többi bevándorló ? Kiteszed keretbe a konyha falára és mikor reggelente szürcsölöd a kávét, rohadtul elégedett vagy az életeddel?
.

Miert kell minden illuziot elrontani??:rolleyes:
Mar kezdtem meg kivalasztottabbnak erezni magam Sandor irasa utan....azt hittem mindenki engem nez az uton,munkahelyen mert hat az en hatsombol süt ki a nap :D ...na most ennek is vege,maradok egy arc a milliokbol:confused:

[Horváth Sándor]

Na jó Sándor, akkor most azt mondd meg nekem, hogy mit ad Neked az, (vagy bármelyik magyarnak )(...)
Úgy látom Sándor, hogy nagyon dörgölőzöl a fajelmélet, és a felsőbbrendűség ideológiájához, de ki kell, hogy ábrándítsalak. A magyar az nem több mint egy kultúra és egy nyelv. A nyelv szerkezetéből adódik a sajátos magyar gondolkodásmód. Ha nagyon-nagyon sok pénzed van, akkor DNS vizsgálatot végeztethetsz az összes magyarországi lakoson és óriási meglepetésben lesz részed, mert mindent találni fogsz, csak tiszta magyart nem.
(...)Ami pedig a szent magyar anyaföldet illeti, tőlem tudd, hogy azon hamarabb éltek zsidók mint magyarok. Legalábbis a sírköveik szerint. Még a római légiókkal érkeztek és valószínűleg a légiók ellátásában volt szerepük.

Látod, még az ősi magyar múlban is mást keresel? Ám hiányosak az alapjaid, de én nem világosítalak föl, olvass utána, ha érdekel.
Pontról pontra bizonyíthatnám, hogy posztulálsz, ám ezzel pusztán azt igazolod, hogy miként gondolkodsz. Eszembe sem jut, hogy bárkit győzködjek, azt pedig én nem teszem, hogy provokált vitával védelmezzem azt az eszmeiséget, amit nekem a nemzet jelent.

A székely hagyomány ősi bizonyítékai
Talán a magyar őstörténetkutatás legjelentősebb dokumentumaiba
tekinthet bele az Olvasó az alábbiakban három részben ismertetendő
hun-magyar nyelvi anyag által.
A magyar nyelv- és történettudomány idegen érdekek és elvárások
szerinti másfél évszázados vesszőfutása után kerülhet most a magyar
olvasó és a tudósvilág elé azoknak a kéziratoknak a kincse, amelyek
létéről másfél évszázaddal ezelőtt is tudtak némelyek, de
folyamatosan, tudatosan - akadémikusan - agyonhallgattak!
Az alábbi hun nyelvi anyag először a www.kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html (http://www.kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html) c. honlapon jelent meg
Detre Csaba "passzív kiszivárogtatásának" köszönhetően, majd
internetes fórumokon is feltűnt (pl. Gondola), aztán a Turán c. folyóirat
2004. március - áprilisi számában jelent meg nyomtatásban; újabb
kiadása volt a Bérczi Szaniszló és Detre Csaba által közösen
megjelentetett A hunok művészete című képes kifestőkönyvben,
újabban pedig a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Társaság
kiadásában látott napvilágot 2005-ben - a Kőrösi Csoma Sándor és
Kelet népei című tanulmánykötetben.
A hun-magyar nyelvi anyagból feltáruló világnak már első rátekintésre
is olyan szembeötlő és messzire vezető tanulságai vannak, mint pl.
a "sumér őshaza" jelentésre utalóak:
. Mezopotámia: Isurrukh
. mezopotámiai: isurrukhi
. dédapa, ősapa: ise
. állam: urrukh
. Nyugati Birodalom: Nisurrukh
. Római birodalom: Rimurrukh
Arról nem is beszélve, hogy a szójegyzékből minden nyelvészeti
hókuszpókusz nélkül szembetűnik az 1000 évvel az eddig ismert
nyelvemlékeink előtti magyar nyelv a maga teljes díszében!
Mindeközben pedig a Magyar Akadémia úgy hallgat, mintha némelyek a
saját halálos ítéletüket kellene hogy megírják, ha erről véleményt
formálnának - ami valószínűleg szakmai értelemben közel jár a
valósághoz...

[Efike]

:``: :``:
Sándor én vettem a fáradtságot és végigpörgettem azt a hivatkozott weboldalt. Fantasztikus egyezőségek vannak a magyar nyelvvel. Nagyon tetszett a testrészeknél, az orr, hegycsúcs: ore(I) ami ugyebár nem nagyon stimmel, mert a hegycsúcs az nem orr, hanem orom. Aztán nagyon meggyőző ugyanennél a résznél a nyelv: til(I), nyelv mint beszéd: lezu(I)
és tudom már azt is, hogy az orális szex honnan ered : pénisz ("fasz"): pusz(I)
Kifejezetten magyar hangzású a testrészeknél a
láb (alsó lábszár): bana(I)
talp: talba(I)
A családi viszonyok felsorolása szerinti szavakat összevetni a magyar nyelvvel nagy bátorságra vall. A földrajzi neveknél megdöbbentett, hogy lám a hunok és/vagy ősmagyarok ismerhették Japán és Korea létezését,
és az állatneveknél döbbentem rá, hogy RUDYARD KIPLING is magyar volt, azért nevezte a Dzsungel könyvében a tigrist Sir kánnak. (tigris = sira(I))
Az ősi állat a disznó:tonzu(I), tonszu(K). Fantasztikus. Félelmetes a hasonlóság ! Népmeséinkben hemzsegnek a sárkányok 3-24 fejjel és ime sárkány: vom(I).
Szabadjon felhívni becses figyelmedet, hogy a hivatkozott anyag a Iszfaháni kódex (szószedetben jelölése: I), Kr.u. 500 körül. és a Krétai kódex (szószedetben jelölése: K), Kr.u. 700 körül. kései. A magyar és a hun nép sokkal régebbi semhogy nyelvét, származási helyét eredeti kultúráját mindössze 1300 éves anyagból kigyűjteni nem lehet. Ennél régebbi utalások is találhatók, ott kell keresgélni.
Persze abban hiszel Sándor amiben akarsz, ebbe nekem igazán nem lehet beleszólásom. :444:

[Horváth Sándor]

:``: :``:
Sándor én vettem a fáradtságot és végigpörgettem azt a hivatkozott weboldalt. Fantasztikus egyezőségek vannak a magyar nyelvvel.

Savanyú a szölő - sokszor tapasztalom a fitymálást, máskor személyes sértegetéssel reagál valaki érvek hiányában...
Ismeretes, hogy ugyanabból az anyagból, más-más következtetésre jutnak az elemzők.
Mondhatnánk, hogy nem lehet véletlen, ősiségünket érintő, Kinai, Japán kutatási eredmény. De sorolhatnánk a bizonyitékokat, miként emlékeznek ránk a mongol, kazah legendák - és ezt alátámasztják a genetikai kutatások. Mert vannak ilyenek. Lényegtelen, hogy kik, mikor, miként hazudták el történelmünket.
Tudod, írtam Dániel próféta álmáról, ott szellemi magatartásom egyértelműen nagyvonalu...annak ellenére, hogy az ellenséges megnyilvánulások elég világosak számomra.
Példát vehetnél Teller Edéről, Einsteiről, Simone Weiltől Edit Steinen át Israel Samirig. Persze a hazugság gyermekei lényegesen többen vannak, de ők nem számítanak...csak az IGAZAK.

[Efike]

Kedves Séndor,
Teller, Wigner, Szilárd, Einstein a példaképeim. De Izrael Simont semmiképp sem sorolnám oda és óvakodom attól, hogy a nevünk egy lapon szerepeljen.
Én nem fitymálok semmit, nekem nincs fitymám :lol: Megírtam Neked világosan, hogy abban hiszel, amiben akarsz. De ez a történet nem ér többet mint Petőfi csontváza.

[Rubin]

Kedves Sándor!

Hogy te vagy bármelyikünk mit fogad el IGAZ-nak, főleg így, csupa nagybetűvel, teljes mértékben magánügy.

Az általad felvetett kérdésen biztosan néhány buzgó ember elvitázgat egy darabig. Tegyék.

Meggyőződésem azonban, hogy a magyar nemzetet alkotó emberek jelentős hányada ezen kérdések tisztázásáig nem fog álmatlanságban szenvedni, sőt talán még szorongása, vagy egyéb pszichés deformitása sem lesz tőle/miatta.

Esetleg még azt is megkockáztatom, hogy nemzeti identitásunk sem fog csorbát szenvedni, ha esetleg kiderülne, hogy mégsem onnan jöttek, azok voltak az őseink ezer évvel ezelőtt, akiket eddig tanítottak velünk.

Hazai és nemzetközi megítélésünk sem azon múlik.
Sokkal inkább előre kellene nézni, a jövőt építeni. Talán kézzel foghatóbb eredménye lenne.

[platon]

Való igaz, bárhová is mentem a világban, mindenütt hallottam magyar szót. Persze ebből nem következik, hogy az őslakosság is magyar, csak azok a szemét bevéndorlók többségben vannak :lol: Valamiért nekem úgy rémlik, hogy két honfoglalás volt. Először ugye jöttek a hunok Attila ( nem Pataki Attila ) vezetésével és az IBUSZ-szal elmentek még Olaszországba is, majd mikor a szocialisták bevezették a magas adókat, gyorsan visszamentek az őshazába az aranyszarvas után. Aztán a mongolok kezdtek el rendezkedni az ázsiai térségben és a magyar törzsek elvonultak Ung váráig (azóta hívják a magyarokat hungari-nak) majd vérszövetséget kötöttek és beléptek a Fideszbe.
Szóval előbb a hunok voltak itt, azok meg hun tudtak magyarul, hun nem.
Persze mindent meg lehet magyarázni, de én azt vallom amit Bonaparte Napóleon mondott: A történelem mindazon hazugságok összessége, melyeket igazságnak ismerünk el.

Hallgatom ma a beszédeket, - egy haza vándorolt történész mondja - a bevándorlók épitették Amerikát és Kanadát is. Úgy igaz, hogy a történelem tényleg olyan szibilla, amivel azt modat az ember, amit akar. "Hun is van az igazi őshaza" kérdezi a Fidesz is. A csodaszarvast szeretnék már becserkészni.;) [QUOTE]

[Melitta]

En az aranyszarvassal is beernem.;)

[FiFike]

Horvath Sandor ugy latom ez rad is vonatkozik !;-)
Savanyú a szölő - sokszor tapasztalom a fitymálást, máskor személyes sértegetéssel reagál valaki érvek hiányában...
Ismeretes, hogy ugyanabból az anyagból, más-más következtetésre jutnak az elemzők.

Olvasmany
A nyelvszeti vizsgálatnál nagy segìtségünkre sietett a mexicói Eulália Guzman antropologusnő, aki az 50-es években meg tudta állapitani azt, hogy a nyelvűknek az alapja egy ősi kínai nyelvnek egy változata—melyet mi tovább kutattunk a számjegyeinek a segitsévél és megadott egy indiai eredetű NAGA nyelvet és igen érdekesen a NAGA-MAYA idiómát “utoljára” Babiloniában használták és ez nem más mint maga az itteni mayáknak a nyelve.
Ez az ősi beszédmód, a NAGA—MAYA nyelv két különböző nyelv összetételéből született meg—ahol a MAYA rész –az Iluziónak—a Mágiának a megnevezése egy ősi papirendjüknek a neve után maradt fenn. Ez a nyelv két különböző kulturát és annak a nagyságát emeli fel a régi időkbòl és forrasztja egyé. Megismerteti velünk a HOLDistennőnek a kezdetleges tudományu népet és azoknak a még egyszótagos NAGA nyelvét -valamint a későbbi Napkultuszt tanítóknak a saját különleges MAYA-MAGI beszédmódját.
Pontosan a Maya nyelvi rész lesz az mely megegyezik a mi MAGYAR nyelvünknek a szavaival.
Már ezzel a ténnyel bebonyìthatò lenne az, hogy a magyar nyelvünk és népünk gyòkere nem tartozott sohasem ezekhez a őshonos népekhez, hiszen nem a NAGA beszédmód lesz azonos.
A Naga—Maya időmának a felismerése igen fontos adat lesz nemcsak a Maya népnél, hanem a mi saját népünknél is - hìszen a MAYA és a MAGI SZÓNAK EGY ÉS UGYANAZON jelentése, ez a szó adja meg a népünknek a nevét is!
MAGI—ÁR megnevezését és a MAHIÁR szó a maya nyelvben megegyezett megintcsak a mi NAP szavunkkal és jól tudjuk, hogy òseink a nagy napkultuszinépek csoportjába tartozott és ma bùszkén be is tudjuk bizonyitani, hogy òseink e kulturának a tanító papjai is voltak.

Ezt a mayák által használt nyelvet, a Naga-Maya idiómát—vagy ennek egy, avagy tòbb dialektusát megintcsak igen jól ismerték Babilonìában, igen kòzel az mai Észak-Iráni területekhez, azon részekhez melyen a MAGIÁR papjaink uralkodtak a nagy Asszyr Birodalman belùl, de mindannak ellenére, hogy sokáig nem igen ismeri el a nagy Asszyr történelem a mayai rendek tevékenységét akik ott éltek a Magyar papok mellett és csak akkor kapjuk meg a megnevezésùket amikor a perzsa hodìtòk elòl a magiár papoknak menekùlnìuk kellett azon az időben amikor az Asszír Birodalom már két fòvárossal rendelkezett és az egyik éppen ÉKBATANA lett — azaz az ÉKES PAPOK nevét kapta meg a Maya - MAGYAR nyelv által.
ÉK--ABATANA—(ékes—apa--- tana) és ennek a férfiuramat jelentò névnek a változta lesz ÉKBALAM a mexicòi Mayaföldön ahol a balam szó papot jelent a naga-maya nyelven.
Balam Lama
Ezt a nevet azzal tudjuk megmagyarázni, hogy a Naga Maya idióma a mai napig is megőrizte az ősi Magyar nyelvnek azon sok szavait, melyek éppen a NAPKULTUSSZAL vagy a NAPHITTEL fùggenek össze. Más szavakkal kifejezve az Árja Magyar papoktòl vette át a tudományát ez az őshonos MAYA Papirend is.
Ez azonban nem jelentené azt, hogy pontosan ezek a papok kerùlhettek át az amerikai földrészrészekre, de biztosak lehetünk ott is egy ősi, még árja papirend ottlétéről lenne szó, akik az ottani naga féle népeket tanìtották ki és lettek uralkodòi.
Mint egy harmadik lehetőség felbukkan a Krizsna féle kettòs kulturáju népeknek az átvándorlása, azon népeknek akik már átvették a Napkultuszt és megint egy árja papi tanìtoktòl és pontosan az időt mérve beleférne a 3000 éves indián népek kulturájának az ideje a magiár féle papok tanìtásának a ciklusába.
Ez megint igen fontos a mai magyarságunknak, mivel népünk az utolsó fájdalmas és harcos kétezeréves multjában csak a félhomályos őstudatában tudta megtartani az ősi tudományos ismereteiket, míg a maya féle papok a piramisok köveibe vésve adták tovább a jövendőnek! Így kaphatjuk vissza most az elveszett tudományunkat, hìtùnket és maguk a így segitették az ősi tanítójaiknak az utodjait a MAGYAROKAT AZ UJRAÉBREDÉSHEZ!

Mindezek után természetesen el kell fogadnunk, hogy a nyelvünk a magyar nyelv nem tartozik egy nyelvcsoportba sem! Ez egy igen ősi, legalább egy 13000 éves közös papi nyelv maradványa és ezzel tanìtották a világ minden részén a papok és a tanìtások ùtján maga ùtán hagyta nyelvi hagyatékát a nevek által, ugyanùgy mind a naphitù papi, magyar szavaikat más nyelvekben is.
Ez a egyik nagy titka nemcsak a Maya Népnek, hanem a Magyarságunknak is.
Nem tartozik nyelvünk egy nyelvcsoportba sem, de kònnyen megtaláljuk az eredetét az ősi HYBERBOREUSZBAN. Ott jelenik meg először mint egy elfogadott nyelv a Napkultura megjelenésével. Innen indul el Euroázsia minden
holdkultuszi őshonos népéhez—e népének a meghódítására!
Így leszùnk szumerok, etruszkok, hunok, ugurok, mongolok és tùrkòk sok kutatònak a szemében, pedig igazábòl csak magyarok vagyunk fajìlag mindannak ellenére, hogy magyar törzsek tanitoták a szumerokat, de azok csak szumerok maradtak, ugyanùgy mint a sémi etruszkok avagy az ázsiai hunok, ugorok vagy éppen mongolok!
A honfoglalò ősi magyarokhoz szegòdòtt tòbbféle ázsiai népcsoportoknak a tanítói is a MÉD törzsekből kiváló Magiár eredetű papok voltak és ezért sorolják sokszor népünket ezekhez a fajokhoz, pedig a mag, a gyòkér nem tartozott ezekhez a raszokhoz!
Tudunk a hunokról, a török eredetű hunokról, a tíztörzsű ugorokról ahol a magyarság a tanító törzse, éppen az ötödik törzsi szerepet töltötte be, mely mindig egy papirendnek a szimbolikus száma volt világszerte.

Közép-Amerika neve hivatalosan Mesoamerika—és ez a terület volt a Mayák ismert birodalma, világa. Sokan a maya kulturában egy önmagában kifejlődő kulturát lát, mely valójában nem így van. Az utobbi időkban a modern arquelogia világosan ki tudta mutatni, hogy a mayai, a zapotekai és teotihaukani kultura az OLMEK kultura magjából fejlòdik tovább Amerikában, abbòl a kulturábòl, melyet ma a legősibbnek fogadnak el Mexicoban,—melyet ma a Mayaföldtől északabbra fekvő Venta féle kulturának nevezùnk. Őket hìvjuk « ELÒ MAYÁK »-nak.
OLMEK –
MAK—
MAGI–ÁR !—tehát már ennel az ősi kulturánál feltehetò lenne megint egy magiár féle papirend és nemcsak a neve után, hanem a tudása által is.

[Forgoszel]

A gyakorlati tapasztalatok megszerzésére és a magas szintű angol nyelvismeretre helyezi a hangsúlyt oktatásában az IBS. Végzőseik között alig van munkanélküli, és jól keresnek. A tandíjköteles főiskola vezetői elismerik, a pénz egyfajta szűrő a bekerülésnél.

A felsőoktatási intézmények összehasonlítása nem könnyű feladat, a felmérések heterogén szempontrendszer és módszertan alapján készültek. Valamennyi vizsgálat azt szeretné kideríteni, hogy az adott intézmény oklevele „mit ér", a különböző felsőoktatási lajstromok azonban más és más irányelvek szerint rangsorolják az iskolákat, eltérően pontozzák a túljelentkezés mértékét, a diákok véleményét, a tanári kar minőségét, a ponthatárt. Az International Business School, magyarul Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) a gyors elhelyezkedést és a jó fizetést tartja elsődleges fontosságúnak a főiskola elvégzése után. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (Ofik) tájékoztatója szerint az IBS az elhelyezkedési statisztikák szerint a második helyen áll.

A siker titka: praxis és idegen nyelv

A sikert a gyakorlatközpontú oktatásban és az erős angol nyelvi és nyelvű képzésben látja az intézmény. A diákok már a harmadik évtől bekapcsolódnak a munka világába, a tanulmányok része a kötelező egy éves szakmai gyakorlat, melyet egy cégnél töltenek el, vagyis elkezdenek fizetésért dolgozni, és döntéseket hozni. Az IBS ezzel a ’gyakorlat versus elmélet’ vitájában a gyakorlat mellett teszi le a voksot. Rück Edina, az iskola marketingvezetője, egykori IBS diák is elismeri: meglehet, hogy diákjaik elméleti ismeretei nem olyan mélyek, de a gyakorlatiasság ezt kompenzálja. A tanulmányok utolsó évében a tanrend is a gyakorlathoz, illetve a munkához igazodik: az előadások, a szemináriumok zömmel a délutáni órákban kaptak helyet, hogy a munkavégzést a legkevésbé zavarják. Az intézmény durván száz cégnek közvetít ki diákokat, akik egy supervisor szárnyai alatt kezdik el vállalati pályafutásukat, a főiskola részéről pedig egy tutor személyében jelenik meg a szakmai támogatás.

A gyakorlat végén egy szemeszter-beszámolót írnak a munkában eltöltött tapasztalatairól a diákok, melyet később a szakdolgozathoz felhasználhatnak. A hallgatók egy évre kötnek szerződést a cégekkel, a fizetésekben, pedig mindig az adott vállalattal egyénileg állapodnak meg. A rendszer, úgy tűnik, állja a kritikát, ugyanis a diákok ötven százaléka tanulmányai befejeztével annál a cégnél marad, azaz jut alkalmazáshoz, ahol gyakornoki évét töltötte. Sőt, a kötelező gyakornoki év után is nagy számban – közel negyven százalék - döntenek úgy a hallgatók, hogy az utolsó évet munka mellett fejezik be.

A magas szintű, tárgyalóképes angoltudás záloga az intenzív nyelvtanulásban és az angol nyelven folyó oktatásban rejlik. A főiskolán angol és/vagy magyar oklevél megszerzésére van lehetőség. A főiskola angol akkreditációval kezdte pályafutását, magyar oklevelet 1997 óta állítanak ki. A diákok többsége az angol diplomára is pályázik, az idegen nyelvű oktatásba való bekapcsolódásban nyelvi felkészítő segít, melyben minden évben hatvan-száz diák is részt vesz. Segíti az átállást, hogy az első évben lehet magyarul is hallgatni az órákat, az angol diplomához elég a második évtől angol nyelven tanulni. A nyelvtanfolyamok költségesek, tapasztalhatjuk is, hogy az állami felsőoktatási intézményekben sorra szűnnek meg a nyelvi lektorátusok. Rück Edina elmondta, hogy ezen nem akar spórolni az iskola, hiszen a siker, a gyors elhelyezkedés, a jó fizetés egyik fundamentuma az angol és minimum egy második idegen nyelv oktatása.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>Jó az IBS-diploma a munkaerőpiacon </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130><KAMU size="2" color="#000000">A cégek szeretik az IBS diplomával rendelkezőket, nyilatkozta a FigyelőNetnek Csedő Csaba, a Hay Group tanácsadó cég senior menedzsment tanácsadója. Hozzátette: a gyakorlatorientált, pozíciókhoz - marketing, sales, projektmenedzser - szívesen alkalmazzák őket. Az IBS-ben diplomázottak előnyei közül az ott végzettek gyakorlati és angol tudását emelte ki Balázsy Krisztina, a Grafton tanácsadó cég vezető tanácsadója. A gyakorlati tapasztalat különösen a pályakezdők esetében fontos, hangsúlyozta. Hátránya viszont az intézménynek, folytatta a szakember, hogy a pénzügyi, számviteli vonalon a diákok nem a magyar sajátosságokat tanulják, hanem a nemzetközi trendeket, ellentétben például a Corvinusszal, továbbá úgy véli, hogy az IBS oktatói a kellőnél jobban vértezik fel diákjaikat önbizalommal, ami egy állásinterjún nem mindig jön jól. <KAMU></TD></TR></TBODY></TABLE>

Külföldiekre más szabályok

Az iskola hallgatóinak közel negyede érkezik külföldről. A külföldi diákokra viszont némileg más sors vár, ami elhelyezkedési kilátásaikat illeti. Ránki Zsuzsanna, a karrier iroda vezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy a magyarországi cégek nem szívesen alkalmaznak külföldi munkaerőt, magyar nyelvtudás hiányában, függetlenül attól, hogy a munkakör megköveteli-e a magyar használatát. Különös módon a multinacionális vállalatok sem képeznek kivételt. Ránki Zsuzsanna szerint az itt tanuló külföldiek szeretik Magyarországot és a fővárost, és itt szeretnének dolgozni, ezért a külföldieknek külföldi gyakorlatot javasolnak, olyan multinál, mely idehaza is jelen van, cégen belül ugyanis már könnyű a mozgás; ha helytállt, visszatérhet Magyarországra.

Könnyű bekerülni

A kezdeti időszakban alapvetően Budapesten, illetve külföldön élő és dolgozó felsővezetők és értelmiségiek gyermekei iratkoztak be az IBS-be. Ez a kör kiszélesedett, és ma már magyar kis- és középvállalatok vezetőinek gyermekei is szép számmal jelentkeznek az intézménybe. Közös jellemzőjük, hogy gyorsan be akarnak kerülni a munkaerőpiacra.

Három szak közül választhatnak: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi tanulmányok szak nemzetközi kapcsolatok vagy európai tanulmányok szakiránnyal. A főiskola ponthatárai alacsonyak, túljelentkezésről alig lehet beszélni, gyakorlatilag mindenkit felvesznek az országos minimum ponthatár felett. Akik kiesnek, azok az iskola első tanulmányi évének szűrőjén akadnak fenn. Ez a szűrő a motivációs szintre, az alkalmasságra és a felsőfokú tanulmányokra való érettségre fordít hangsúlyt. A kreditrendszer bevezetéséig a beiratkozott hallgatók huszonöt-harminc százaléka lemorzsolódott, az új rendszerrel azonban szinte mindenki le tud diplomázni.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>Piaci résben </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130><KAMU size="2" color="#000000">Az iskola egy piaci rést talált, legalábbis ez következik abból, hogy a vezetőség szerint nincsenek hazai riválisok. Rück Edina kifejtette, hogy az egyik hazai intézmény vagy nem tanít angolul vagy nem ad két diplomát vagy nem gyakorlatcentrikus az oktatás. A konkurens iskolákat külföldön kell keresni.<KAMU></TD></TR></TBODY></TABLE>

A szegények kimaradnak?

Az alapképzés tandíja kétezer euró, tehát durván ötszázezer forint félévenként. A menedzsment is belátja, hogy ekkora kiadást nem minden család engedhet meg magának, a pénz kétségtelen szűrőként jelenik meg, úgy vélik azonban, hogy az intézmény ezzel együtt hozzátesz, és nem elvesz a magyar felsőoktatáshoz. Az iskolán belül nincs lehetőség hitelre, az állami diákhitelt azonban sok diák felveszi, még a jómódú szülők gyermekei is. Az anyagi terheket enyhítheti, hogy a gyakorlaton lévő hallgatók tandíját a cégek túlnyomórészt kifizetik. Van továbbá egy keret, mely lehetővé teszi, hogy a tehetséges, de szerényebb anyagi körülmények közt élő diákok is tanulhassanak az IBS-en, a tandíjmentességhez a maximális felvételi pontszám megszerzésére van szükség, és kiváló tanulmányi előmenetelre, melyet szemeszterről szemeszterre ellenőriznek.

Marketinggel a túlélésért

Az iskola teljesen önfennatartó. Sem állami, sem egyházi, sem alapítványi támogatásban nem részesül, a kiadásokat a tandíjakból fedezik. Az iskola a tavalyi évet leszámítva indulása óta veszteséges, 2005-ben sikerült először null szaldóval zárni az évet. Mivel támogatásban nem részesülnek, és fiatal intézményről van szó, a folyamatosan a piaci pozícióért küzdő iskola felismerte a marketing eszközök alkalmazásának szükségességét. Hirdetések, kiadványok, kiállítások népszerűsítik az intézményt egyfelől. Felkeresik a középiskolákat is, ahol jobbára osztályfőnöki óra keretében mutatják be az IBS-t, de kapcsolatban állnak a hazai munkaügyi központokkal, jelen vannak az interneten, továbbá hazai és külföldi oktatási kiállításokon.

Bennfentesek klubja

Az IBS sikerének motorja a diákok gyors munkába állása, amiben az ismeretségi körnek kiemelt szerepe van, ezért a főiskola komoly erőfeszítéséket tesz, hogy a több mint ezer ex-diákot tömörítő öregdiák szervezet segítségével életben tartsa és ápolja a kapcsolatokat. A munkába állt ex-főiskolások előszeretettel keresik fel az alma matert, ha gyakornokra, új munkaerőre van szükség a cégnél, az üzleti szférában betöltött egyre nagyobb jelenlétükkel párhuzamosan pedig ez a folyamat gyorsul.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=cim10>Tényleg segít a karrier iroda </TD></TR><TR><TD vAlign=top align=left width=130><KAMU size="2" color="#000000">Az elhelyezkedést a magyar felsőoktatási intézmények között, ambíciójában egyedül álló karrier iroda se-gí<KAMU><KAMU size="2" color="#000000">ti. A márciusban in-duló irodában egy kompetenciateszt segítségével felmérik a jelentkezők ké-pességeit, majd az esetlegesen fejlesz-tendő területekre kurzusokat készí-tnek. A kurzusok a-nyagát az iskola oktatói egy multi-nacionális vállalat menedzsereivel kö-zösen dolgozták ki. „Nem garantáljuk, hogy valaki annál a cégnél kap munkát, ahol szeretne, de hogy kap munkát, azt igen."<KAMU>
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[platon]

Oktatókat tüntettek ki március 15. alkalmából <TABLE class=layout-row width="100%" summary=""><TBODY><TR><TD vAlign=top width=393>Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmábólMagyar Bálint miniszter állami kitüntetéseket adott át az oktatás területén kimagasló teljesítmények elismeréséül.

A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére március 15-e alkalmából, kimagasló szakmai munkája elismeréseként
a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta
Abádi Nagy Zoltánnak, a Debreceni Egyetem rektorhelyettes egyetemi tanárának, a Tudományegyetemi Karok elnökének;
Barakonyi Károlynak, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárának, a közgazdaságtudomány doktorának;
Békési Imrének, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárának;
Boronkai Lászlónak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a mezőgazdasági tudomány kandidátusának;
Dalos György írónak;
Fischer Emilnek, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárának, az orvostudomány doktorának;
Jakab Jánosnak, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárának;
Janáky István Ybl-díjas építésznek, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi docensének, doktori iskolája építészeti programvezetőjének;
Kovács Zoltánnak, a Pannon Egyetem egyetemi tanárának, dékánnak, a kémiai tudomány kandidátusának;
Lonovics Jánosnak, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az orvostudomány doktorának;
Nagy Tibornak, az ELTE professor emeritusának;
Némedi Dénesnek, az ELTE egyetemi tanárának, a Doktori Iskola vezetőjének;
Nemes Ferencnek, a Szent István Egyetem professor emeritusának;
Rácz Bélának, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárának, a fizikatudomány doktorának;
Schmidt János akadémikusnak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi tanárának;
Szabó Csabának, a Semmelweis Egyetem Technológiai Transzfer Iroda igazgatójának, az orvostudomány doktorának;
Szabó Imrének, a Szegedi Tudományegyetem dékánjának, tanszékvezető egyetemi docensnek, az állam- és jogtudomány kandidátusának;
Szodfridt Istvánnak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem professor emeritusának;
Temesi Józsefnek, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának;
Tóth Magdolnának, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánjának, tanszékvezető egyetemi tanárnak, a mezőgazdasági tudomány kandidátusának; A házelnök is kitüntetéseket adott át
Az ünnep alkalmából Szili Katalin házelnök is állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben. A Magyar Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére és az oktatási miniszter előterjesztése alapján kimagasló szakmai munkája elismeréseként
a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta
Cser Valériuszné Adermann Gizellának, több mint három évtizedes oktatásszervezői munkásságának elismeréseként;
a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét adományozta
Zsikó János egyetemi adjunktusnak;
a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét adományozta
Kocsis Mihály tanszékvezető, egyetemi docensnek;
Tima Endréné tanítónőnek.



Valki Lászlónak, az ELTE egyetemi tanárának;
a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta
Ágfalvi Mihálynak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kara főigazgató-helyettes főiskolai tanárának;
Balogh Mihálynak, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatójának;
Baranyi Bélának, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársának;
Benedek Györgynek, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az orvostudomány doktorának;
Birkás Mártának, a Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, a mezőgazdasági tudomány doktorának;
Cseh Istvánné Figler Máriának, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara főiskolai tanárának;
Erős Ferenc pszichológusnak;
Falkay Györgynek, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az orvostudomány doktorának;
Fekete Andrásnak, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárának, a mezőgazdasági tudomány doktorának;
Fiala Istvánnak, az Oktatási Minisztérium beruházási miniszteri biztosának;
Forgács Csabának, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docensének, a közgazdaságtudomány kandidátusának;
Horváth Lászlónak, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának, a mezőgazdasági tudomány doktorának;
Kaptay Györgynek, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárának;
Kovács András szociológusnak;
Kozmann Györgynek, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának;
Laib Lajosnak, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának, a műszaki tudomány kandidátusának;
Márton László József Attila-díjas és Babérkoszorús írónak, műfordítónak;
Patkó Istvánnak, a Budapesti Műszaki Főiskola kari főigazgatójának, intézetigazgató egyetemi tanárnak;
Sápy Péternek, a Debreceni Egyetem II. Sz. Sebészeti Klinika igazgatójának, egyetemi tanárnak, az orvostudomány doktorának;
Szende Bélának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának, az orvostudomány doktorának;
Szilágyi Sándor fotóművészeti írónak;
Vargha Mihály építésznek, színháztechnikusnak, újságírónak;
Veres Józsefnek, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusának;
Zombor Gábornak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza főigazgatójának.
A Magyar Köztársaság elnöke az oktatási miniszter előterjesztésére március 15-e alkalmából, kimagasló szakmai munkája elismeréseként
a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta
Bakóné Aradi Évának, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatójának;
Bakonyi Pálnak, az Országos Pedagógiai Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettesének;
Benedek Istvánnak, a II. kerületi Ady Endre Fővárosi Gyakorló Kollégium igazgatójának;
Békevári Györgynének, a XXI. kerületi Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének;
Demeter Andrásnak, az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának;
Erdei Lászlónak, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, a biológiai tudomány doktorának;
Fazekas Lászlónénak, a XXI. kerületi Kölcsey Ferenc Általános Iskola igazgatójának;
Fenyvessy Józsefnek, a Szegedi Tudományegyetem kari főigazgatójának, egyetemi tanárnak;
Fritz Józsefnek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának;
Győri Annának, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanszékvezető főiskolai docensének;
Hargitai Istvánnak, a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának;
Hámori Veronikának, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának;
Herczig Ferencnének, a XIII. kerületi Ady Endre Gimnázium igazgatójának;
Horváth Boldizsárnak, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető főiskolai tanárának;
Hunyady Györgynének, az ELTE tanszékvezető főiskolai tanárának, a neveléstudomány kandidátusának;
Jávor Andrásnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, a műszaki tudomány doktorának;
Kalmár Istvánnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi docensének;
Karácsony Andrásnak, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárának, dékánhelyettesnek, a filozófiai tudomány doktorának;
Késmárki Istvánnak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi tanárának, a mezőgazdasági tudomány kandidátusának;
Kiricsi Imrének, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, a kémiai tudomány doktorának;
Kolarovszki Zoltánnak, a békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának;
Köteles Lajosnak, a Tessedik Sámuel Főiskola gyulai Egészségügyi Intézete intézetigazgató főiskolai tanárának;
Lentvorszki Annának, a Tessedik Sámuel Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának;
Moharos Viktornénak, a VIII. kerületi Bokay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium igazgatójának;
Nahalka Istvánnak, az ELTE egyetemi docensének;
Nagy Péternek, a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium igazgatójának;
Nagybátori Józsefnek, a budapesti Xantus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola és Szakiskola igazgatójának;
Nádas Györgynek, a Debreceni Egyetem Humánpolitikai Főosztálya igazgatójának;
Ónodi Szabolcsnak, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium igazgatójának;
Palotás Emilnek, az ELTE egyetemi tanárának, a történelemtudomány doktorának;
Papik Péternek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet címzetes igazgatójának;
Ponikfor Zoltánnak, a kaposvári Építőipari és Faipari Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának;
Rafai Pálnak, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának; az állatorvostudomány kandidátusának;
Rácz Barnabás professzornak;
Sándor Ilonának, a vanyolai Vajda Péter Általános Iskola és Óvoda igazgatójának;
Soós Jenőnek, a szombathelyi Bau-Extra Oktatási és Szakképzési Kft. ügyvezető igazgatójának;
Szabó Lászlónak, a Vas Megyei Pedagógiai Intézet, Szakmai- és Szakszolgálat igazgatójának;
Szilágyi Péternek, az ELTE egyetemi tanárának;
Tarné Szép Teréziának, a Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola igazgatójának;
Tarjánné Szabó Zsuzsannának, a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatójának;
Tillai Aurél Liszt Ferenc-díjas karnagynak, professor emeritusnak;
Vajdicsné Gubritzky Magdolnának, a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola igazgatójának;
Zelkó Lajosnak, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárának;
a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta
Ábrahám Andrásnak, a Zuglói Sportközpont és Pedagógiai Szakszolgálat igazgatójának;
Bakó Erzsébetnek, a szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárának;
Bán Tamásnénak, az ELTE gazdasági főigazgató-helyettesének;
Bánkiné Borbély Máriának, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola tanárának;
Barva Györgynének, a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tagozatvezetőjének, igazgató-helyettesnek;
Becsákné Szőke Évának, a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon igazgatójának, gyógypedagógusnak;
Benkőné Gulyás Editnek, a zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola, Zeneiskola, Napközi Otthonos Óvoda és Könyvtár igazgatójának;
Berta Mártonnak, az V. kerületi Deák Téri Általános Iskola nyugalmazott tanárának;
Bilik Istvánnak, a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége főtitkárának;
Bogár Imrének, a zalaegerszegi Páterdombi Szakképző Iskola igazgatójának;
Borszéki Évának, a Szent István Egyetem intézetigazgató egyetemi docensének, a közgazdaságtudomány kandidátusának;
Csörgő Máriának, a XV. Kerületi Hartyán Nevelési-Oktatási Központ elnök-igazgatójának;
Dér Gusztávnak, a bokodi Móra Ferenc Általános Művelődési Központ nyugalmazott igazgatójának;
Falvai Klárának, a XI. kerületi Újbuda Önkormányzata Polgármesteri Hivatala tanügyigazgatási referensének;
Fehér Tibornak, a kecskeméti ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium igazgató-főtanácsosának;
Fila Józsefnének, a IX. kerületi Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola igazgatójának;
Hahnerné Féth Gabriellának, a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium tanárának;
Hajdú Gábornak, a makói Galamb József Szakképző Iskola igazgatójának;
Harangozó Miklósnénak, a hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójának;
Hegyeshalmi Csabának, a kocsordi Jókai Mór Általános Iskola intézményvezetőjének, tanügyigazgatási szakértőnek;
Hevesi Ágotának, a darnózseli Általános Iskola és Zeneiskola tanárának;
Hidas Gábornak, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium tanárának;
Hollósi Gézának, a VII. kerületi Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal Művelődési Iroda vezetőjének;
Hunyadi Károlynénak, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum gazdasági igazgató-helyettesének, az Egészségügyi Főiskolai Kar gazdasági igazgatójának;
Hunyár Mátyásnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi docensének, a műszaki tudomány kandidátusának;
Janzsó Antalnak, a nagykanizsai Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola nyugalmazott címzetes igazgatójának;
Józsa Csabánénak, a nyúli Pilinszky János Általános Iskola tanítójának;
Kasza Józsefnek, a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgató-helyettesének;
Kelemenné Garbóczi Máriának, a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárának;
Kiss Bélának, a berettyóújfalui Eötvös József Szakképző Intézet tanárának;
Kiss Erzsébetnek, a Szent István Egyetem egyetemi tanárának, a mezőgazdasági tudomány kandidátusának;
Koltai Péternének, a VII. kerületi Rottenbiller utcai Általános Iskola tanárának;
Kovács Györgynének, a IX. kerületi Szivárvány Óvoda vezetőjének;
Kovács Mihálynak, a VIII. kerületi Piarista Gimnázium tanárának;
Martin Jánosnénak, a dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola tanárának;
Marton Bélának, a balatonfüzfői Jókai Mór Általános Iskola igazgatójának;
Megyei György nyugalmazott tanárnak;
Mezei Annának, a XXI. Kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatójának;
Murányi Lászlónénak, az V. kerületi Hild József Általános Iskola igazgatójának;
Nagy Ferencnének, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola igazgató-helyettesének;
Pankotainé Ákos Valériának, a miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgató-helyettesének;
Papp Mária nyelvésznek;
Pethes Zoltánnak, a komáromi Középfokú Kollégium igazgató-helyettesének;
Pethőné Kővári Andreának, a bajai III. Béla Gimnázium tanárának, kórusvezetőnek;
Péter Antalnak, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárának;
Reszler Ernesztinnek, a Cserepesház Zuglói Művelődési Ház igazgatójának;
Rónai Tamásnénak, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Goldmark Kórusa karvezetőjének;
Rózsár Gábornénak, a XI. kerületi Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola forgalmi könyvelő csoportvezetőjének;
Schlotter Gyulának, a XX. kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola igazgatójának;
Somogyi Évának, az Oktatási Minisztérium Igazgatási Főcsoportja főosztályvezetőjének;
Stukovszkyné Henk Évának, a budapesti Hild József Általános Iskola tanítójának;
Szakáll Istvánnénak, a XIV. kerületi Szent István Gimnázium nyugalmazott igazgatójának;
Szilágyi Lászlónénak, a székesfehérvári Nemes Nagy Ágnes Kollégium igazgatóhelyettesének;
Szövényi Zsoltnak, az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya főosztályvezetőjének;
Tamasián Jánosnénak, a marcali Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusának;
Tóth Istvánnénak, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szakmai főigazgató-helyettesének;
Török Istvánnak, a taksonyi Taksony Vezér Általános Iskola igazgatójának;
Turcsányi Mártának, a VIII. kerületi Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanárának;
Vereb Györgynek, a Debreceni Egyetem egyetemi docensének, a biológiai tudomány kandidátusának;
Végső Károlynak, a Nyíregyház Főiskola főiskolai docensének;
Zelcsényi Bélánénak, az V. kerületi Eötvös József Gimnázium nyugalmazott tanárának;
Zetz Józsefnek, a kaposvári TIT Alapítványi Középiskola és Szakiskola tanárának;
a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta
Bartus Györgynének, a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárának;
Bányai Ferencnek, a sárospataki Vay Miklós Szakképző Iskola szakoktatójának;
Becserné Szalai Emmának, a Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasdi Ferenc Gimnázium tanárának;
Csatóné Konsza Ilonának, a szegedi Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium tanárának;
Csiszár Máriának, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanárának;
Csúri Ferencnének, a jászszentlászlói Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének;
Dinnyés Istvánnak, az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola címzetes igazgatójának, és az orosházi Polgármesteri Hivatal nyugalmazott osztályvezetőjének;
Doka Istvánnénak, a dunaújvárosi Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium gazdasági igazgatóhelyettesének;
Dongó Lászlónak, a szentesi Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola tagozatvezetőjének, címzetes igazgatónak;
Filetóth Bélának, a nyíregyházi Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola gazdasági vezetőjének;
Fótos Imrénének, a balmazújvárosi Lengyel Menyhért Városi Könyvtár vezetőjének;
Ganter Jánosnénak, a II. kerületi Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola gazdasági igazgatóhelyettesének;
Háziné Molnár Máriának, a szentgotthárdi Oktatási Intézmény Széchenyi István Általános Iskola tanárának;
Hegedűs Tibornak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete igazgatójának;
Holczerné Hatala Margitnak, a szigetszentmiklósi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet nyugalmazott logopédusának;
Hollósi Bélánénak, a VII. kerületi II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola tanárának;
Horváth Józsefnek, a Szerencsi Középiskolai Kollégium nyugalmazott tanárának;
Juhász Gábornénak, a komáromi Dózsa György Általános Iskola tanárának;
Karai Zsuzsannának, a nagykőrösi III. sz. Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének;
Kis Kádi Gézának, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanárának;
Kozel Tibornénak, a XX. kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet tanítójának;
Márföldi Józsefnénak, a Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi Osztálya vezetőjének;
Mosonyi Józsefnénak, az alattyáni Napköziotthonos Óvoda dajkájának;
Neuwirth Lászlónak, a borsodnádasdi Általános Iskola igazgatójának;
Németh Zoltánnénak, a XI. kerületi Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola tanárának;
Nyerges Lajosnénak, a XIII. kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola általános igazgatóhelyettesének;
Nyúl Lászlónénak, a papkeszi Bocskai István Általános Iskola tanárának;
Paróczai Ignácnénak, az érdi Széchenyi István Általános Iskola ny. tanítójának;
Pataki Jánosnak, a VIII. kerületi Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanárának;
Postáné Ónosi Máriának, a balmazújvárosi 2. sz. Óvodaigazgatóság vezetőjének;
Róza Olgának, a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanárának;
Sipos Józsefnek, a XI. kerületi Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola tanárának;
Schmidt Endrének, a XI. kerületi Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola szakoktatójának;
Schuch Katalinnak, a szigetszentmiklósi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet logopédusának;
Szabó Lászlónénak, a balmazújvárosi Városi Polgármesteri Hivatal főtanácsosának;
Szabó Zoltánnak, a Pedagógus Szakszervezet Nyugdíjas Választmánya elnökének;
Szamosköziné Méri Ilonának, a szegedi Csonka János Szakközépiskola és Kollégium tanárának;
Szücsi Lászlónénak, a tápiószecsői Gróf Széchenyi István Általános és alapfokú Művészeti Iskola iskolatitkárának;
Tóthné Szakálos Margitnak, a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanárának;
Turák Jánosnénak, az V. kerületi Eötvös József Gimnázium nyugalmazott tanárának;
Urbancsek Károlynénak, a geszti Arany János Általános Iskola tanárának;
Zámbori Bélánénak, a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola gazdasági igazgatóhelyettesének.



</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Efike]

:evil: Mi miért nem kaptuk meg Csocsivel a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét ? Vérig vagyunk sértve.

[Forgoszel]

:evil: Mi miért nem kaptuk meg Csocsivel a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét ? Vérig vagyunk sértve.

Az lehet, hogy vérig, de itt az a baj, hogy nem látszik a véretek ... adnotok kellett volna :twisted:

[Melitta]

Gratulalunk a kituntetetteknek.

[platon]

A szegények lemaradhatnak az e-kormányzatról<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

2006. április 12. 13:55, Szerda - Gyurkity Péter (ugyelet@sg.hu?subject=A%20szegények%20le­marad­ha t­nak%20az%20e-kor­mány­zatról)<o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 100%; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent">A terjedőben lévő e-kormányzati szolgáltatásokat kritizálja néhány ágazati szakember, akik szerint a szegényebb rétegek teljesen kimaradnak majd a szerencsések köréből, így az újítások antidemokratikussá válhatnak. <o:p></o:p>
Ian Angell, a London School of Economics (http://www.lse.ac.uk/) professzora egy, a Nortel által megrendezett konferencián beszélt a hasznos újítások kevésbé pozitív oldaláról. A ZDNetnek adott interjúban (http://news.zdnet.co.uk/internet/security/0,39020375,39262587,00.htm) azt fejtegette, hogy bár ezek a szolgáltatások kimagasló színvonalon segítik az állampolgárokat, mégsem tudnak megfelelni annak az alapvető követelménynek, hogy a társadalom minden része számára elérhetővé váljanak. <o:p></o:p>
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" o:preferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></v:path><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 375pt; HEIGHT: 222.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://www.sg.hu/kep/2006_04/0412korm2.jpg" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.jpg"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>

A probléma tehát nem magában a technológiában rejlik, hanem pusztán az elérhetőségben. "A dolog funkcionalitása lehet akár ötcsillagos, ám a népesség 20 százaléka funkcionális analfabéta. Önámításnak bizonyul az az eszmény, miszerint az oktatás mindenkit felemel" - jelentette ki a szakember. A funkcionális analfabetizmussal nyilván arra utalt, hogy ezek az emberek nem igazodnak el a számítógépes, internetes szolgáltatások területén, így leszakadnak a társadalom előrelépő rétegeitől. Igaz, az elektronikus szolgáltatások elterjedésével csökkenthető az ügyintézők száma, a bürokrácia mérete, sokan éppen azt a személyes kontaktust veszítik el, amelyre mindenképpen szükségük van ügyeik intézésénél.

"Mi kényszeríti a kormányzatot? Pénzt akar spórolni a hivatali személyzet létszámának lefaragásával, ez elég egyértelmű. Ez az út azonban nem demokratikus, éppen az ellenkezője" - tette hozzá Angell, hangsúlyozva, hogy ezzel behozhatatlan előnyre tennének szert a területen jártasabb állampolgárok. A Nortel viszont már egész másként látja a helyzetet és az előttünk álló lehetőségeket: a telekommunikációs cég a szolgáltatás színvonalát emeli ki, és a problémák közül inkább a biztonságra koncentrál. <o:p></o:p>
<v:shape id=_x0000_i1026 style="WIDTH: 397.5pt; HEIGHT: 246.75pt" alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:href="http://www.sg.hu/kep/2006_04/0412korm1.jpg" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image002.jpg"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>

Azt is elismerik azonban, hogy harmonizációra van szükség a kormányzati rendszerek és eljárások között, pontosabban a jelenlegi rendszerek módosítására van szükség ahhoz, hogy a privát szférában már bevált eszközöket a kormányzati oldalon is hasznosíthassák. Hangsúlyozzák, hogy itt állampolgárokról, nem pedig vásárlókról van szó és ezt a viszonyt másképp kell kezelni. Meglátjuk, mi sül ki belőle. <o:p></o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Forgoszel]

Ha másként nem megy, ki kell szúrni a rektor autójának a kerekét; ha zsarolnak titeket, zsaroljátok ti is őket!" – így buzdította a hallgatókat nemrégiben egy győri konferencián Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a jogtalanul szedett térítési díjak kapcsán – adta hírül a Népszabadság.

Az ombudsman még tavaly ősszel három hallgató panasza nyomán indított vizsgálatot. A diákok a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő Budapesti Média Intézet (BMI) államilag finanszírozott képzésére jártak, mégis 80-90 ezer forintot kellett szemeszterenként fizetniük.

Aáry-Tamás Lajos szerint a BMI gyakorlata törvénytelen, és vissza kellene fizetnie a pénzt. Csakúgy, mint a Kodolányi János Főiskolának (KJF), ahol beiratkozási díjként számoltak föl 46 ezer forintot az államilag finanszírozott hallgatóknak, valamint a Budapesti Gazdasági Főiskolának, ahol az angol és a német nyelvű képzésekre járóktól szednek be idegen nyelvi hozzájárulásként félévente 150-170 ezer forintot.

A BGF díjszedése nem jogszerűtlen

Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára szerint az új felsőoktatási törvény értelmében nem jogszerűtlen a BGF gyakorlata, mert az a hallgatók beleegyezésével történik. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is jogszerűnek véli most már a BGF díjszedését. A szervezet – korábbi álláspontjával ellentétben – már csak a Budapesti Média Intézet gyakorlatát tartja törvénysértőnek.

Próbaper indult

Két hete a Budapesti Média Intézet több hallgatója próbapert indított a szegedi egyetem ellen. A diákok jogi képviseletét és a per költségeit a hallgatói önkormányzat vállalta magára. A perrel precedenst kívánnak teremteni azoknak a hallgatóknak, akik hasonló helyzetben vannak.

A próbapert indító Swiderski Erika közölte, hogy 2004-ben végzett a BMI-ben, és összesen 860 ezer forintot kellett fizetnie – szerinte jogtalanul – tanulmányaiért: kezdetben félévente 80 ezer forintot, majd a harmadik évtől 90 ezer forintot. Mint mondta, azért vállalta a nyilvánosságot, mert szeretné, ha a bíróság is alátámasztaná, hogy sokaktól jogtalanul szedték a tandíjat, és arra bátorít mindenkit, lépjen ez ügyben.

[platon]

Sajnos nem elszigetelt egyedi esetekröl van szó. Jogszerütlenül szednek pénzeket, sarcolnak jogtalanúl szedett tandíjakkal, különböző néven nevezett külön díjakkal terhelnek diákokat. (Tananyagok árait most nem is említeném.) Törvényes úton fel kell lépni minden jogtalanság ellen az oktatásügy terén. Én is arra bátorítanák mindenkit, hogy lehetőségei határán belűl tegyenek meg mindent a törvénysértések megakadályozása érdekében. Nem csupán a Szegedi Tudományegyetem hallgatóit érintő problémákról van szó! [QUOTE]

[Rezso]

Jogszerutlenul penzt kerni az oktatasert ronda dolog, es meg kell szuntetni. Nem a penzszedest, hanem a jogtalansagot.
Amig ingyen van, addig nem lehet szinvonalat elvarni. Ha olyan a szinvonala, amilyen, akkor meg nem kene csodalkozniuk az ingyen tanitottaknak a kesobbi fizetesukon.
Ketfele fizetos iskola van: az egyikbe a nagyonhulyek jarnak, aki keptelenek voltak bejutni egy "ingyenes" iskolaba. Ezeket mi a francert tanittatna az allam az adofizetoktol elszedett penzen??
A masik fajta fizetos iskola valamilyen extrat nyujt az allami intezmenyekkel szemben, es nyilvan ez az extra kesobb a munkahelyen komoly penzek formajaban sokszorosan megterul.
Normalis esetben az okos de szegeny diakok ingyenes oktatasat a gazdag de nem annyira okos diakok altal fizetett tandijbol finanszirozzak. A szegeny es hulye diaknal nincs nagyobb csapas.

[platon]

Ha más területeken is korrupt a rendszer, miért az oktatásügy lenne kivétel? Az iskolarendszerek nagy választékában tanítanak, tanítgatnak sokszor kontraszelektált oktatók. Az alsó és felsőfokú képzések egyes területeken kritikán alúliak. Szinvonalról, az oktatók oktatásirányítók jövedelmeiről ne is essék szó. Nézd csak a politikusok és az elit gyermekeik hol tanúlnak? A szegregációról meg kik tehetnek? Igazad van abban, hogy a szegény és - idesorolnám a gazdag hülye diákot is - nincs nagyobb csapás. A prof. a kutató, a kórboncnok, tankönyvkiadók, szálláshelyek, menzák stb jövedelmi viszonyait is reálisan kellene megítélni. Na és milyen a szakoktatás, szakmunkásképzés nálunk? Valamikor az inas szülei fizettek a jó mesternek. Az extra ára, minősége itt és külfüldön is relativ.[QUOTE]

[cincurok]

Kedves Forgószél!

Pár sorban szeretnék reagálni a Magyar oktatással kapcsolatos írásodra.
Én a Pisa-i vizsgálatot csak az írásodból ismerem. Az viszont azt is sejteti egyben, hogy az a vizsgálat nem igazán volt korrekt. Én csak saját gyakorlati tapasztalataimra tudok támaszkodni, amelyek komolyan ellentmondanak a Pisa-i vizsgálat eredményeinek.
Európa legtöbb országában megfordultam hosszab-rövidebb ideig, sok ember, élethelyzetet megismertem. Jelenleg Franciaországban élek családommal most már harmadik éve. Négy általános iskolás korú gyermekem van, így némi betekintést nyertem a Francia oktatás területére.
Erről sajnos azt kell mondanom, hogy drámaian alacsony szintű. Úgy vettem észre, hogy a Francia általános szintű oktatás legkevesebb egy, de inkább két évvel a Magyar megfelelője mögött van. Ezt a véleményemet az gyerekeim által hazahordott feladatok alapján alakítottam ki. Az oktatás szintje engem leginkább a Magyar kisegítő isklákra emlékeztet és az, hogy a gyerekek az egész napjukat az iskoloában töltik, nem látszik meg rajtuk. A matematikát itthon gyakoroljuk, hogy fiaim el ne maradjanak a Magyar szinttől. A saját gyermekkori tananyagom diktálja ezt a szintet. Az úgy harminc éve volt, de jelenleg fiaim matekból a legjobbak az osztályukban. Írni olvasni magyarul tudnak, de végül is mi is valójában a lényeges?
Nem akarok a tudás kerékkötője lenni, de például a matematikai szöveges feladatok megértésének hiánya az emberi tudat ösztönös védekező képességére vezethető vissza. Pontosan emlékszem, hogy gyerekkoromban a valóság modeljétől eltérő szituációkat felvázoló matematikai szöveges feladatok határozottan idegesítettek, míg a valósághoz közelebb állók megoldása nem jelentett problémát.
A gyermeki lélek és értelem tiszta és nem tűri az abnormális dolgokat személyiségbeli károsodás nélkül. A valóság ábrázolásától eltérő helyzetek folyamatos gyakoroltatása hosszú távon akár tömegesen is személyiségi torzulásokat eredményezhet, főleg nem segíti elő a fiatalok külföldi munkavállalásának lehetőségét.
A fiatalok munkavállalási lehetőségét legfőképpen a nyelvtanulás segíti elő és ehhez semmi köze nincs a szöveges feladatok megértésének annál is inkább, mert a világ beszélt nyelveinek szerkezete jelentősen eltér a Magyartól. Jómagam is sokszor abba a nehézségbe ütközöm, hogy amit Magyarul gyönyörűen ki tudok fejezni, azt más nyelven egyszerűen képtelenség az adott nyelv szerkezete és a hiányzó szómegfelelők miatt. Ezért amit mondok primitív mondatként tudom csak előadni, mert azon a nyelven úgy beszélik azt, az a helyzetre a kifejezés. Ha magyarosan kicifrázom, akkor egyszerűen nem értik mit akarok mondani.
Természetesen az oktatásnak arra is ki kell terjednie, hogy megtanítsa logikusan gondolkodni a gyereket, de ehhez logikus feladatokra van szükség. Hosszú idő óta a matematikai szöveges feladatok nagy része nem az és a helyzet csak romlik.
Tökéletes bizonyossággal kijelenthetem, hogy Európa népei nem állnak magasabb kultúrális, vagy egyszerűen magasabb képzetségi fokon, mint honfitársaink! Sőt gyakorlati tapasztalataim pont az ellenkezőjét támasztják alá.
Európa népei különböző kultúrájú és különböző gondolkodásmódú népek! Ez az egyszerű valóság! Nem lehet kijelenteni olyat, hogy a Magyar ember, vagy diák nem rendelkezik annyi logikával, kombinatív készséggel, mint más európai, vagy más országbeli társa! Főleg nem azt, hogy el van maradva! Rendelkezik, csak egy kicsit másként, talán többel is. Ez éppen az anyanyelvünk tökéletesebb szerkezetére vezethető vissza.
Igen, nem tévedés. Mindenki aki beszél más nyelvet, az pontosan tudja, hogy Turk származású anyanyelvünk sokkal alkalmasab a kifejezésre mint más nyelvek. Az formálja a gondolkodás módját, egyben meghatározza azt. Bonyolultabb, de sokkal pontosabb, nincsenek benne mássalhangzó torlódások, tehát jobban szerkesztett.
Nem a vér szerinti származás, hanem ez adja meg a Magyar ember elismerését, néha gyűlöletét a világon.
a Pisa-i vélemény véleményem szerint politikai érdekből keletkezett, amelynek célja a nemzeti öntudat tudatos lerombolása annak érdekében, hogy magyarországon ne legyen komolyabb ellenállás a financiális és szellemi kizsákmányolás ellen. Úgy, mint történelmünk során már ez többször megesett.
Sajnálatosnak tartom azt, hogy a mai politikai vezetés segíti ezt a folyamatot és szinte beleverik az ember fejébe, hogy "elmaradott vagy, sokat kell még tanulnod és jobban, akkor majd alkalmas lehetsz arra, hogy külföldön elvégezhesd az aljamunkát amelyből itthon majd befizeted az adódat."
Tehát ideje lenne kijózanodni!
Ideje lenne tárgyilagosabb írásokat közzé tenni!
Nem nacionalista sallangokat, csak egyszerű becsületes tárgyilagos véleményeket.

Köszönöm írását, amely nélkül soraim soha nem kerültek volna a nyilvánosság elé.

Üdvözlettel: Klajbár András

cincurok

[Melitta]

Az iskola oktatas merceje, hogy a szerzett tudast hogy tudja hasznositani, hogy tud a tanulo boldogulni a vilagon barmely orszagba.
A magyar oktatasnak is ehhez kene igazodni. Hiaba jo matekos valaki ha a 16 evet lehoz az iskolaba es ujbol kell neki meg 4 evet vegig csinalni mert nem fogadjak el a vilagon sok helyen.Foleg azokon a helyeken ahol penzt tudna csinalni.
Elkepeszto meg ma is M.o. hogy egyetemi vegzettseggel nem tudnak cumputerezni. Most nem a chettelesre gondolok hanem nem hasznaljak mert nem erdekli oket vagy nem kovetelmeny meg sok munkahelyen sem otthon. Meg onszorgalombol sem kepezik tovabb magukat.
A kinti vegzettseggel viszont remekul elboldogulnak minden orszagban.
A gyerekekkel meg kell szeretettni a tanulast,es ez otthon meg nem megy sok helyen.
Egyik baratnom kisfia M.o. also tagozatos. Kolcsonosen nem szeretik a tanarnovel egymast. A kovetelmeny minden masnap egy vers kivulrol.
8 eves gyerekkel igy nem lehet megszeretetni az irodalmat, mivel a tanarnonek nincs ideje, el is tanacsolna a gyereket masik iskolaba.
Egy orat ultem le a gyerekkel beszlgetni es egy itteni technikat mutattam meg. Az Altato verset ez ido alatt meg is tanultuk.
MInden versszakot lerajzoltunk skic formaba es kulonbozo szinben, A gyerek masnap kivaloan felelt.
Tudod en ennek a tanarnonek visszavennem az engedelyet, mert o leir egy gyereket, egy eletre megutaltatja a tanulast vele, es a foldbe dongolne ha tehetne. Meg egy dicsero szot ez a gyerek nem kapott a tanarnojetol.A baratnomnek 4 gyereke van, o a legkisebb es naponta estenkent 3-4 orat tanul a gyerekkel hogy megfelelo legyen a kovetelmenynek.Sajnos nem tudja a tanarnot elhalmozni minden finomsaggal mert egyedul van. A problema itt van. Ez a gyerek itt kivalo tanulo lenne.
Nem egyedi esetrol van szo, mert aki itt elt 2-3-4 evet es a gyerekek 85% -os atlagot ertek el az iskolaba, haza mentek es gyogyos iskolaba iranyitottak oket. Hiaba minden hisz ez az ido alatt profi modon megtanultak angolul es franciaul,ez otton elegtelen tudas.
Szives figyelmetekbe ajanlom Fiderikusz egyik adasat http://www.atv.hu/friderikusz/?q=node
Itthon "Nem alkalmas"!

[platon]

Én úgy vélekedek, hogy a régi porosz oktatási rendszer hatékonyab volt. Az élet követelményeihez való igazodás főként az oktatásszervezésben, a szakmunkásképzésben problematikus. Az idegennyelv oktatása, és ahogyan a modern informatikai eszközök sok kívánnivalót jelent a jövő minisztériumának. Már írtam, hogy a tanárképzésünkben sem rózsás a helyzet. Sok fölösleges szak, alacsony követelmény a jellemző. A régi kontraszelekciós mechanizmus a tanárképzés terén most bosszúlja meg magát. Nézd csak meg a korábbi évek felvételi követelményeit visszamenőleg. Láttam a Fridi müsorokat teljesen egyetértek vele. A MTA is reformra érett. Az egyes egyetemeink között nagyok a szinvonalbeli különbségek. (Az oktatáspolitika meg egy kölön téma lehetne. E téren nem remekelt a liberális irányítás.)[QUOTE]

[Melitta]

Termeszetes minden tudas meg a (felesleges is, ami annak tunik) is haszon valamikor. MA mar otthon is nagyon olcso, es sok fele kedvezmenyekkel lehet computerhez jutni.(ez mar nem lehet kifogas)
Verig sertodott egy leveliro mert 3 diplomaval 2 nyelvvizsgaval keresett munkat, es azt irtam neki menjen a nettre ezer egy helyen talal munkat,azt valaszolta neki nincs computere es nem is nagyon ert hozza.
Nem is valaszoltam erre mar mert hol vegezhette a 3 diplomat ha kimaradt az eletebol a computer?
Mindenhol a mai vilagban az eladhato tudast kell tanitani, hisz sehol nem jar automatikusan allas mert valaki elvegzett egy egyetemet. Otthon sokan "muszaly hogy diploma legyen" a gyereknek igy gondolkoznak.Arra mar nem keszitik fel a gyereket hogy olyan szakra menjen amiben utana allast is fog talalni. Nem feltetlen kell diplomas tortenesz szolgalja fel a kerthelysegben az ebedet.
Az en gyerekeimnek mindig azt mondtam hogy olyan draga az egyetem, es mi nem vagyunk gazdagok,hogy olyan szakot valaszon amibe eltud helyezkedni es penzt is tud csinalni. Az egy luxus hogy 50 vagy 100 ezer dollaros egyetemi koltseg utan felszolgalo legyen vagy ne a tanult szakmajaba helyezkedjen el.

Sajnos meg nagyon aktualis otthon amirol a Fiderikusz riport szol. A most kijovok nagy resze tobb diplomas es valahogy nem tudnak boldogulni otthon ugy mint kint.

[platon]

Az oktatás egyben jó üzleti vállalkozás is. Rengeteg állami pénz folyik el az átgondolatlan fölösleges képzés, továbbképzés tanfolyamain. /Államilag támogatott képzések a munkanélkülieknek./
A computerek "szobadíszek" csupán hívatalainkban, intézményeinknél. Amikor a képviselő urak megkapták az ingyenes laptopjaikat, fele használni sem tudta. Lásd hívatalainkban az elektronikus ügyintézés helyzetét. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, programozás igen gyenge sínvonalú hivatalnokainknál. Az állami diploma mellé korábban a biztos államilag biztosított munkahely is dukált. Sajnos ez a köztudatban ma is "elvárás"
A képzésben a mennyiségi szemlélet ma is domináns. Gyarapodó hallgató, intézmény, és fölösleges szakok, a főiskolák egyetemi rangra való törekvése jellemző. A tanári továbbképzési rendszerekről meg ne is essék szó. A tudás értéke társadalmi presztizse, a teljesítmény aráytalansága is jelzi az oktatási rendszer problémáit. Kedves Melitta! a tekintélyelvű és a rosszúl értelmezett autonómia felfogás a kölföldön szerzett diplomák, teljesítmények hazai elismerését, alkalmazását sem honorálja. Sok jólképzett tudósunk sem találja helyét, ha hazajön. A szakmai írigység sem lebecsülendő a kutatói intézményekben.[QUOTE]

[Rezso]

Cincurok,
Az oktatas szinvonalat azzal merni, hogy mit hanyadik osztalyban tanitanak, nem a legjobb modszer. Szerinted ha holnaptol Albaniaban az atomfizika also tagozatos tantargy lenne, akkor ott magas szinvonalu lenne az oktatas??
Abbol, amit 25 eves korom elott tanultam, csak az olvasast es az osszeadast hasznalom. Irni csak billentyun tudok, osszeadasnal bonyolultabb dolgokhoz pedig az excel-t hasznalom.
Magyarorszagi tanaraim tulnyomo resze (es jo par iskolat meglatogattam) meg embernek is hulladek volt, nemhogy tanarnak. Itt valahogy elvezem az iskolat. Megkapom a tanulnivalot, ram bizzak, hogy csak elolvasom vagy meg is tanulom, es ha meg akarom tanulni, akkor ehhez a tanar (aki rendes szakember azon a teruleten, amit tanit,) minden segitseget megad.

[platon]

Marx és Engels helyett itt az új ideológia<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

NOL •2006. május 15. <o:p></o:p>

<!-- No image -->A New Statesman (http://www.newstatesman.com/) című internetes oldal a győztes magyar szocialisták, illetve Gyurcsány Ferenc és Tony Blair politikai párhuzamait kutatja. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
"A győzteseknek a demográfia is a segítségére volt. Felnőtt egy generáció, akik semmit sem tudnak Május elsejéről, a díszfelvonulásáról, a titkosrendőrégről, és nekik a Fidesz antikommunista retorikája idejétmúltnak tűnik. Úgy látszik, a Fidesz sorra idegeníti el a fiatal generációt a párttól, egyik vezetőjük például kritizálta a fiatalokat, mert fülbevalót hordanak és techno zenét hallgatnak."<o:p></o:p>
..."Gyurcsány és gazdasági minisztere, Kóka János csinos öltözékükben, folyékony angolságukkal és személyes gazdagságukkal sokaknak példát mutatnak. Gyurcsány, a hajdani kommunizmus fiatal vezére a ’91-es évek vadkapitalizmusában szerezte vagyonát, és Kóka, aki a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, a fiatal, koalíciós partner - szintén milliomos."<o:p></o:p>
..."A magyarok büszkék rá, hogy a politikában gyakran előrébb jártak másoknál. 1956-ban ellenálltak Moszkvának, a “gulyás kommunizmus" pedig a legliberálisabb volt a szovjet blokkban, és egy hónappal azelőtt nyitották meg a határaikat, mielőtt leomlott volna a berlini fal. Úgy látszik, Marx és Engels a múlté, most Blair és Mandelson ideológiája adja majd hitük alapját." - vélekedik a cikkíró, akinek eredeti anyagát itt (http://www.newstatesman.com/World/200605150013) olvashatják, itt (http://asp.readspeaker.net/cgi-bin/newstatesmanrsone?customerid=1003373&lang=en&url=http://www.newstatesman.com/200605150013) pedig meg is hallgathatják.;) <o:p></o:p>

[Efike]

Cincurok,
Az oktatas szinvonalat azzal merni, hogy mit hanyadik osztalyban tanitanak, nem a legjobb modszer. Szerinted ha holnaptol Albaniaban az atomfizika also tagozatos tantargy lenne, akkor ott magas szinvonalu lenne az oktatas??
Abbol, amit 25 eves korom elott tanultam, csak az olvasast es az osszeadast hasznalom. Irni csak billentyun tudok, osszeadasnal bonyolultabb dolgokhoz pedig az excel-t hasznalom.
Magyarorszagi tanaraim tulnyomo resze (es jo par iskolat meglatogattam) meg embernek is hulladek volt, nemhogy tanarnak. Itt valahogy elvezem az iskolat. Megkapom a tanulnivalot, ram bizzak, hogy csak elolvasom vagy meg is tanulom, es ha meg akarom tanulni, akkor ehhez a tanar (aki rendes szakember azon a teruleten, amit tanit,) minden segitseget megad.Nem tudom, hogy hol tanulhattál Mo.-on. Én szeretettel emléxem a tanáraimra.

[andika]

Cincurok,
Az oktatas szinvonalat azzal merni, hogy mit hanyadik osztalyban tanitanak, nem a legjobb modszer. Szerinted ha holnaptol Albaniaban az atomfizika also tagozatos tantargy lenne, akkor ott magas szinvonalu lenne az oktatas??
Abbol, amit 25 eves korom elott tanultam, csak az olvasast es az osszeadast hasznalom. Irni csak billentyun tudok, osszeadasnal bonyolultabb dolgokhoz pedig az excel-t hasznalom.
Magyarorszagi tanaraim tulnyomo resze (es jo par iskolat meglatogattam) meg embernek is hulladek volt, nemhogy tanarnak. Itt valahogy elvezem az iskolat. Megkapom a tanulnivalot, ram bizzak, hogy csak elolvasom vagy meg is tanulom, es ha meg akarom tanulni, akkor ehhez a tanar (aki rendes szakember azon a teruleten, amit tanit,) minden segitseget megad.

Bár diplomám nincs, elég sokféle iskolába jártam.

Lehet hogy szerencsés voltam,de mindig nagyszerű tanáraim voltak akik valóban foglalkoztak velünk.
A szinvonalat azon mérem le,hogy amikor a Csöcsike feltette az érettségi tételeket mindenki el volt ájulva milyen nehéz.Nos én is megnéztem és ha kicsit összekapom magam megtudom csinálni, talán az itteni oktatásnak köszönhetően.
Én tudokj fejben is összeadni és nem csak gépen, és mivel iskoláskorú a nagylányom a jól lerakott alapoknak és oktatásnak hála tudunk mindenben segíteni neki pedig már felsőtagozatos.Sőt amit én gimiben tanultam,azt már ők tanulják 6. osztályban is.
Nem teszteket irnak vizsga gyanán a gyerekek ahogy az kint szokás mert az mögött nem mindig van tudás vagy nem olyan szintű.
2. osztálytól tanulják az idegen nyelvet ami azelött elképzelhetetlen volt,legfeljebb maszek vonalon.
Szóval:
Cincuroknak sokmindenben igaza volt, nem minden rossza mi itt van,sőt az oktatás talán az egyik ami világszinvonalú.

Ez teljesen az én véleményem ,mindenkitől függetlenűl,szóval SZERINTEM!!!!

[Margit]

Bár diplomám nincs, elég sokféle iskolába jártam.

Lehet hogy szerencsés voltam,de mindig nagyszerű tanáraim voltak akik valóban foglalkoztak velünk.
A szinvonalat azon mérem le,hogy amikor a Csöcsike feltette az érettségi tételeket mindenki el volt ájulva milyen nehéz.Nos én is megnéztem és ha kicsit összekapom magam megtudom csinálni, talán az itteni oktatásnak köszönhetően.
Én tudokj fejben is összeadni és nem csak gépen, és mivel iskoláskorú a nagylányom a jól lerakott alapoknak és oktatásnak hála tudunk mindenben segíteni neki pedig már felsőtagozatos.Sőt amit én gimiben tanultam,azt már ők tanulják 6. osztályban is.
Nem teszteket irnak vizsga gyanán a gyerekek ahogy az kint szokás mert az mögött nem mindig van tudás vagy nem olyan szintű.
2. osztálytól tanulják az idegen nyelvet ami azelött elképzelhetetlen volt,legfeljebb maszek vonalon.
Szóval:
Cincuroknak sokmindenben igaza volt, nem minden rossza mi itt van,sőt az oktatás talán az egyik ami világszinvonalú.

Ez teljesen az én véleményem ,mindenkitől függetlenűl,szóval SZERINTEM!!!!


Kedves Andika,


jo volt soraidat olvasni.:D
Igazad van,hogy büszke vagy a magyar oktatasra es,hogy vilagszinvonalunak tartod.
Az egyik rokonom harom evre allast kapott Münchenbe,a csaladjat is kihozta.Magdika hatodikos volt alig tudott nemetül mert Magyarorszagon angolt tanult.Matekböl mar mindent tudott amit itt tanitottak,söt halalra unta magat.Egy ev alatt osztaly elsö volt :) .

Allandoan azt hangoztatjak sokan,hogy sok fölösleges dolgot tanitnak az iskolaban.De ez csak latszatra van igy.A cel az,hogy a gyerekekek agysejtjeit megmozgatni,hogy tudjak hasznalni kesöbb a fejüket.
Itt egy bizonyos eltunyulasi folyamat eszlelhetö..nem kell verseket tanulni kivülröl,nincsenek kötelezö olvasmanyok,nem tanitjak meg gondolkodni a gyerekeket.Meg is van az eredmeny...

A hetvegen keszülök a 25 eves eretsegi talalkozomra,nagy örömmel varom a talalkozast a regi osztalytarsakkal es tanarokkal(mar akik meg elnek).
Nagyszerü emberek voltak felkeszitettek az eletre es megtanitotottak barmilyen körülmenyek közt embernek maradni.

A ballagaskor egy Tamasi idezet volt a tablan,sajnos most mar nem tudom idezin de arrol szolt,hogy az ember eljen okosan es batran,okos az aki monden napot ugy el meg mindha az utolso volna es bator az aki barmilyen körülmenyek közt ember tud maradni.

Szep napot mindenkinek :55:

[Forgoszel]

Huh, jó sok mindent írtatok...
Egyben próbálok válaszolni mindenkinek.

Igazából nem tudom, hogy hol kezdjem.

Mindegyikőtök írásában és gondolataiban van igazság, de ...

Mivel, ezen a szakterületen - is - dolgozom, mint pszichológus, igazán van belelátásom, hogy mi folyik oktatás címszó alatt. Arról meg ugye ne is beszéljünk, hogy én is jártam általános iskolába és gimibe is. Az a 12 év, számomra maga volt a pokol és a rémálom. De ez ugye szubjektív, mások máshova jártak, más tanáraik voltak és más tapasztalatokat szereztek, mint én.

Nos, amit Efike ír: Igen, Édesapámnak még olyan tanárbácsija volt, aki elment meglátogani, mikor beteg volt és közben leadta neki a matekóra anyagát is, amiről lemaradt. A mai napig emlegetjük Őt, mindenki szeretettel gondol rá. Ő még PEDAGÓGUS volt.

Nekem, sajnos, nem voltak PEDAGÓGUSok az életemben. Pontosabban a 12 év alatt kettő, azaz 2 darab! Egy általános iskola alsó tagozatában, egy pedig a gimiben. Hát, nem sok.

Nem is olyan régen, állami felkérésre készült egy vizsgálat a magyar tanárokról.... Nem fogtok olvasni erről sehol ... Lesúlytó eredmény született ... A tanárok 80-90%-át el kellene bocsájtani az állásából, mert kiégteg, belefásultak a munkájukba, megkeseredtek és teljesen alkalmatlanok már a tanításra ....

A mai napig, nics komoly alkalmassági vizsga/vizsgálat a tanárképző és tanítóképző főiskolákon. Még egy pszichológiai vizsgálat sincs, hogy alkalmas lesz e a jelölt tanárnak, szereti e a gyerekeket, vagy pedig, bántalmazni fogja őket. Mint pl. az a nyíregyházai technika tanár, aki kalapáccsal ütötte és rendszabályozta a gyerekeket, vagy pl. a volt ált. iskolám tanára, aki ma a suli igazgatója, és simán úgy nekivágott egy padot egy gyerekhez, hogy felszakad a kissrác arca és a mentő szállította el. Érdekes, kiskorú súlyos, 8 napon túl gyógyuló bántalmazásáért nem kapott semmit ... Igaz, a férje a kisebbségi önkormányzat elnöke .....

Sajnos, a magyar oktatásban van éppen elég rémtörténet, és én sajnos, szinte naponta találkozom ilyenekkel. És akkor csodálkozunk, hogy a gyerek utál tanulni, nem akar iskolába menni, éjszakánként bepisil, retteg a tanártól stb., stb., stb. És akkor a fizikai bántalmazás mellett a pszichés bántalmazást még nem is említettem ...

Szóval, van gond elég. Így aztán, nem is csodálkozom, mikor az egyetemen funkcionális analfabétáknak kell előadást tartanom .... Inkább, szomorú.

Ha van egy jó sikolátok - Andika - jó tanárokkal, akik szeretik a gyerekeket, akkor azt meg kell becsülni, mivel, jelenleg ebből van kevesebb. Sajnos, a szakmai tapasztalatom is ezt mutatja.

És akkor, az oktatás szinvonaláról még szót sem ejtettünk.

A nagypolitikáról - Cincru - nem szeretnék beszélni. Ez, mindenütt a Bolygón ugyanaz. A hatalomnak nem kiugró egyéniségekre, gondolkodó vezérekre, hanem vezethető birkákra van szüksége. És ezzel ezt a fejezetett itt, le is zártam.

Az oktatás szinvonala egy másik fejezet.
Hogy mennyire jó????

Ami a nyelvoktatást illeti, az még mindig a bányászbéka segge alatt van jó néhány km mélyen... :(

Én, a mai napig ettől szenvedek. Itt, már sok szó esett a helyesírásról, nyelvtanról stb. Na, ezt jól meg is tanítják pl. angolul is. Olyan jól, hogy tökéletesen tudok helyes írni angolul, a Párom - egyik anyanyelve angol - írásait, prezentációit is én javítom stb., stb., stb. Jah, hogy a boltban, és egyéb helyeken szóban kellene kommunikálni ...... Erről jó lenne ha magyar nyelvoktatást is felvilágosítanák. Vagy pl. a Rigó utcát, ahol az amcsikat simán húzták az angol szóbel nyelvvizsgán ...... Nah, ennyit a magyar idegennyelv-oktatásról ....

Ami a többit illeti .... Jó lett volna, ha tudok gimiben szakosodni és azt tanulhattam volna, ami érdekel, amivel majd tovább akarok tanulni. Ugyanis, számomra teljesen felesleges volt pl. a logaritmus. Utoljára valamikor gimi 4. osztályában írtam egy röpdogát belőle ... azóta semmi...
Fejben, 10 alatt nem tudok összeadni, de egyébként sem tudok fejben számolni. A nagyságrendekkel azért tisztában vagyok és mikor ránézek egy szobára, tudom, mennyi tapéta kell, minden számolgatás nélkül. No igen, nekem hiányoznak az alapok, mivel nem volt, aki megtanítsa azokat általános iskoka első 4 évében ..... ez, valahogy akkor, nem volt fontos ...
Mindettől függetlenül van szakközgazdász dipim, és a matek szigorlatom is jeles lett. Na igen, valószínűleg érdekelt a téma.

Olvasni a nagymamám tanított meg. Mikor megörültem, hogy évgre milyen jól tudok olvasni és gyorsan, jól a fejemre koppintott a tanár. Nekem, a többiekkel együtt kell haladnom, és olyan módszerrel kell olvasnom, ahogy ők tanítanak ... no comment ...

És ahogy elnézem a mai fiatalokat, akik most általános iskolások vagy gimisek ... nem irigylem őket sem. Nem lett jobb semmi ...

Ami a felsőfokú képzést illeti .... van négy dipim .... szóval van tapasztalatom a magyar oktatás szinvonaláról és rendszeréről. Tény, az egyetemen már voltak jó tanáraim, akiket inkább mestereimnek tekintek, de ha a nagy egészet nézem .... inkább nem mondok semmit ....

Most, hogy sokat vagyok külföldön, és élek is kint, aztán hazajövök jól látom a különbséget. És ma már azt is értem, hogy pl. Kanada miért nem fogadja el a magyar diplomákat .... Én se fogadnám el!!!!

[Forgoszel]

Spánn Gábor jegyzete

Azt írja az újság, hogy az utóbbi időben divatba jött az „izgága" kisgyerekek gyógyszeres kezelése.

Azoknak a kisgyerekeknek, akik a tanórán izegnek-mozognak, képtelenek nyugodtan ülni a padban, kellően koncentrálni tanítóra, tanárra, és egyéb módon „szociopataként" viselkednek a felnőttekkel, erre szakosodott pszichiáterek különböző nyugtatókat írnak fel. A dolog nem tekint vissza hosszú múltra, de véleményem szerint már eddig is elmondhatatlan károkat okozott a felnövekvő generációban.

Utána nyomoztam: 1987-ben egy amerikai pszichiátriai konferencián kézfelemeléssel szavazták meg az orvosok, hogy akkortól kezdve az energiával túlfűtött gyerekeket beteggé nyilvánítják. Azt már én teszem hozzá, hogy a gyógyszergyártó cégek agytrösztjei bizonyára azonnal beszorozták ezt a diagnózist dollár milliókkal, hisz a gyermekek számára összeállított nyugtatószerek gyártása új, nagy profitot hozó üzletág megszületését jelentette. Innen már egyetlen lépés volt, hogy a határok nélküli világban elterjedjen: a túlmozgásos gyerek beteg, a szülőnek nincs ideje, a pedagógusnak nincs eszköze „lenyugtatására", nosza vigyük orvoshoz, aki azonnal felírja majd a gyógyszert.

Ismerek hazánkban is családokat, ahol a kisiskolás a reggeli betevő chips-e mellé megkapja nyugtató bogyóját is (ez legtöbbször „pszichostimuláns" szer, vagyis amfetamin származék), és ezután magába roskadva, de nyugodtan üli végig a tanórákat. Túl azon, hogy mint tudjuk, minden kemikália méreg, hisz mindnek van mellékhatása, felvetődik a kérdés: milyen felnőtt lesz a már 6-8 éves korában nyugtatókat szedő gyermekből. Már most kijelentették szaktekintélynek örvendő orvosok, hogy az ilyen gyógyszert szedő gyerekben általában alvászavarok, dekoncentráltság alakul ki, és olykor epilepsziás is lesz. Az is bizonyított, hogy a gyermekkorban szedett nyugtatóktól drogfüggőség alakulhat ki, és innen már egyenes az út gyógyszerek által irányított, befolyásolható és akarat nélküli felnőttek tekintélyes csoportjához.

Kimondhatatlanul jelentős a szülők és a pedagógusok felelőssége, nem beszélve az orvosokéról. Üdvös lenne, ha mi, szülők több időt töltenénk gyermekeinkkel, energiáikat lekötő sportot, játékot keresnénk, szerveznénk nekik. Ha a pedagógus nem csak a tananyag gépies leadásával foglalkozna, hanem jobban figyelne a rábízott gyermek mentális állapotára is. Egy jó testnevelő tanár csodákra lehet képes a rábízott gyermekek jó irányú kifárasztásával. Az orvos pedig, ha elé vezetnek egy hiperaktív gyereket, gondolkodjon, mielőtt azonnal a recepttömbért nyúl. És azt is remélem, hogy korunk gyermekeiben működik egy egészséges életösztön, mely nem arra rendezkedik be, hogy minden konfliktushelyzetet gyógyszerrel kell megoldani.

Ezt példázza az Interneten keringő következő aranyos történet is:
Az édesanya belép kislánya szobájába. A szoba üres, az ágyon egy boríték hever. A legrosszabbtól tartva, felbontja a borítékot, és a következőket olvassa:

Drága Édesanyám!
Sajnálom, hogy ezúton kell közölnöm, hogy elmentem hazulról legújabb kedvesemmel. Ez egy igazi szerelem, látnod kéne, mily kedves ..

Ez azonban, drága Édesanyám, nem minden. Terhes vagyok, és Abdul azt mondja, hogy gyönyörű életet élünk majd sivatagi vándortörzsével. Ő sok-sok gyereket szeretne, nekem is ez az álmom. S mivel rájöttem, hogy a marihuána voltaképpen hasznos, füvet fogok termeszteni barátaink számára is, ne szenvedjenek oly nagyon, amikor fogytán a koksz meg a heroin. Addig is bízom benne, hogy a tudomány felfedezi az AIDS gyógyszerét, már csak
azért is, hogy Abdul jobban érezze magát, hisz annyira megérdemli!

Édesanyám, ne aggódj, hiszen már 13 éves vagyok, tudok magamról gondoskodni. Remélem, hamarosan meg tudlak látogatni, hogy megismerkedhess a kedves unokákkal.
Szerető lányod.
P.S.
Amit írtam, baromság. A szomszédban vagyok. Csak azt akartam mondani, hogy vannak az életben rosszabb dolgok, mint az éjjeliszekrényen található év végi bizonyítvány.
Szerető lányod.

Jelzem, hog mind pszichológusként, mind pedig magánemberként, elítélem és egyáltalán nem értek egyet a gyermekek ilyetén való gyógyszerzéséhez. Ezzel is elég sokat találkozom a magyar oktatás területén. Sokszor a tanárok kérik a szülőket a gyerekek gyógyszerezésére stb. ...... nah, ennyit erről ...

[platon]

Ingyenes pedagógusképzést indított a Microsoft és a Jövő Háza http://hvg.hu//images/doc_small.gif<SCRIPT type=text/javascript>addToShelf("20060517","Ingyenes pedagógusképzést indított a Microsoft és a Jövő Háza","/karrier/20060517.aspx?s=hk");</SCRIPT>
<TABLE style="MARGIN-TOP: 5px" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=articleHeader vAlign=center>2006. május 17. 15:08 </TD><TD width=2>http://hvg.hu/images/spacer.gif </TD><TD class=articleHeaderRight vAlign=center>http://hvg.hu/images/aminus.gif (javascript:eventFaceSmaller()) http://hvg.hu/images/aplus.gif (javascript:eventFaceLarger()) http://hvg.hu/images/email.gif (javascript:window.open('http://hvg.hu/email.aspx?path=http://hvg.hu/karrier/20060517.aspx&subject=Ingyenes pedagógusképzést indított a Microsoft és a Jövő Háza','email','height=380,width=350,scrollbars=no, resize=no, menubar=no, status=no, toolbar=no'); void('');)http://hvg.hu/images/print.gif (http://hvg.hu/print/20060517.aspx) </TD></TR></TBODY></TABLE>
A Jövő Háza – Jövő Iskolája kezdeményezése 2006. januárja óta sikeresen működik azzal a szándékkal, hogy lehetőséget nyújtson pedagógusoknak és diákoknak egy újfajta tanítás és tanulás megismeréséhez. A szervezők célja egy olyan pedagógiai műhely kialakítása, amely szoros szakmai együttműködést tart fenn az ide látogató pedagógusokkal.
A Microsoft és a Jövő Háza – Jövő Iskolája korszerű pedagógiai műhelyként májustól júniusig egynapos ingyenes tanár-továbbképzési programot indít érdeklődő tantestületek számára, amelyen elsősorban a Jövő Iskolájában használt tanulásszervezési módokba, munkaformákba, módszerekbe nyújt betekintést, valamint bemutatja a pedagógusok munkáját segítő informatikai eszközök, szoftverek és a digitális tananyagok használatát.
A Partners in Learning (PiL), azaz „Társ a Tanulásban” program fő feladata a közoktatásban tevékenykedő tanárok és diákok fejlődéséhez szükséges eszközök és tananyagok biztosítása; a digitális írástudás és az informatika által támogatott oktatás elterjesztése.
Ezen kezdeményezés égisze alatt jelentetett meg könyvet „101 ötlet innovatív tanároknak” címmel a Microsoft Magyarország és a Jedlik Oktatási Stúdió. A kötet egyfajta segédanyag a hazai pedagógusok számára, mely 101 rövid, könnyen megvalósítható feladatot tartalmaz a tanítás színesítéséhez, bemutatja a modern IT eszközök, és programok használhatóságát a mindennapi oktatásban. A könyv elsősorban nem az informatika tanárok számára, hanem inkább azon pedagógusoknak készült, akik hajlanak az innovatív eszközök oktatásban való alkalmazására, és akik készek az új eszközök, ötletek kipróbálására.
„A Microsoft oktatási ágazatának küldetése, hogy hozzásegítse a tanárokat, diákokat ahhoz, hogy minél jobban kiaknázhassák az önmagukban rejlő lehetőségeket. Bízom benne, hogy ez a kiadvány megfelelő lehetőséget nyújt mindehhez, és segítségével tovább bővülhet az innovatív tanárok közössége hazánkban is” – mondta Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási programmenedzsere. A kiadvány 2006. májusától weben is elérhetővé vált.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>http://hvg.hu/images/authorarrow.gif</TD><TD class=Author>MTI ("")</TD></TR></TBODY></TABLE>

[platon]

<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" o:preferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></v:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=kep style="WIDTH: 49.5pt; HEIGHT: 49.5pt" type="#_x0000_t75" o:button="t" href="http://nol.hu/viewattachment/view/404320/1/65/##" alt="" o:spid="_x0000_i1025"><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/image/s.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.png"></v:imagedata></v:shape> (http://nol.hu/viewattachment/view/404320/1/65/##)Sok a pedagógus, de nem csak ez a baj<o:p></o:p>

Népszabadság • Varga Dóra (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=22948) • 2006. május 18. <o:p></o:p>

<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 84pt; mso-cellspacing: 1.5pt" cellPadding=0 width=112 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><!-- Group #1 --><v:shape id=_x0000_i1026 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/pt.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image003.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1027 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/image/s.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.png"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1028 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/pt.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image003.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1029 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/image/s.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image004.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><SCRIPT type=text/javascript>// <!--// <![CDATA[document.write('http://images.nol.hu/img/image/s.gif');// ]]>// --> </SCRIPT><v:shape id=_x0000_i1031 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" o:button="t" href="http://nol.hu/viewattachment/view/404320/1/65/" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/image/s.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image004.gif"></v:imagedata></v:shape> (http://nol.hu/viewattachment/view/404320/1/65/)<o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1032 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/image/s.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image004.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 2; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1033 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/pt.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image003.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1034 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/image/s.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image004.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0.75pt; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0.75pt; PADDING-BOTTOM: 0.75pt; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0.75pt; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1035 style="WIDTH: 0.75pt; HEIGHT: 0.75pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata o:href="http://images.nol.hu/img/pt.gif" src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image003.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>A közgazdászok több tízezer pedagógus leépítését tartanák szükségesnek a költséghatékonyság növelése érdekében. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Tény: hazánkban húsz-harminc százalékkal több pedagógus oktat ugyanannyi tanulót, mint más fejlett országokban - mondta lapunknak Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója. Nálunk ezer felső tagozatos tanulóra több mint 90 tanár jut: ilyen magas létszám csak a "legendásan rossz" rendszert alkalmazó Olaszországban és Belgiumban van. Az OECD-országokban ezer tanulót 70 pedagógus oktat, az Egyesült Királyságban ötvenet sem. <o:p></o:p>
Halász szerint a közgazdászok rámutattak a közoktatás eddig szőnyeg alá söpört hatékonysági problémájára és rendkívül magas munkaerőigényére, a javasolt tízezres nagyságú létszámleépítés azonban nem hozná meg a várt eredményt: ugyanazt a tetemes mennyiségű, de gyakran értelmetlen munkát kevesebb pedagógus látná el, miközben a rossz, de működő rendszer összeomlana. <o:p></o:p>
Ugyanezért nem vezetne eredményre a pedagógusok kötelező óraszámának emelése sem. Az OECD-országok között nálunk a legalacsonyabb a pedagógusok kötelező óraszáma: felső tagozaton egy évben kevesebb mint 550 órát kell tartaniuk - más országokban ennél legalább százzal többet. A logika már ismerős: az óraszámemelés csökkentené a pedagóguslétszámot, de ettől még továbbra sem lenne kisebb a rendszer munkaerőigénye. A tanároknak többet kellene dolgozniuk, de munkaidejük nagy részét továbbra is szükségtelen dolgok végzésére fordítanák. Az alapvető struktúrákat érintő reformra volna szükség, igaz, annak hatása csak több év múlva jelentkezne - mondta Halász. <o:p></o:p>
Nálunk az OECD-országok többségéhez képest két évvel korábban, már az ötödik osztályban megkezdődik a szaktárgyi oktatás - így jóval több szaktanárra van szükség. Nemrégiben 18 éves korra emelték föl a tankötelezettség határát: ilyen sokáig csak Hollandiában, Németországban és Belgiumban kell iskolába járni. Az oktatásban eltöltött idő nő: egyre több 13 évfolyamos középiskola van, és bevezették a nulladik évfolyamot (Európában a 12 évfolyamos iskola a jellemző). <o:p></o:p>
És persze: mérethatékonysági gondok is vannak. Ebben előrelépést jelenthet a kistérségi együttműködés. Egy több iskola társulásával működő intézményben ugyanis két helyen is oktathat például egy angoltanár, és igazgatóból is elég csupán egy. <o:p></o:p>

[Melitta]

Helyesírás: nem tanultuk meg vagy megtanulhatatlan?




Joób Sándor (joob@mail.index.NEMSPA_M.hu?subject=/politika/belfold/helyes4951/&cc=cikkszerzonek@mail.index.NEMSPA_M.hu)
Egy korrektorcég azzal a száz kérdésből álló helyesírási teszttel hirdeti szolgáltatásait a neten, amelyen a legenda szerint egyszer egy magyartanár mindössze 33 pontot ért el. És még neki állt följebb. Az Index újságírói is tesztelték a tesztet, nyolcvan pontnál többet azonban alig ért el valaki. Mi a helyes: dicsér vagy dícsér, nyitva tartás vagy nyitvatartás, hol kérdezhetjük meg e-mailben, hogy nagy vagy kis kezdőbetűvel írjuk-e a zrt.-t, és miért van egybe a nagyigényű és külön a nagy étkű? Ennyire nem tanultuk meg a szabályokat, vagy nem is lehet megtanulni őket?
Vajon hogyan írjuk helyesen: harmincéves vagyok vagy inkább harminc éves vagyok. Melyik a jó a három példa közül: himnusszerű, himnusz szerű vagy himnusz-szerű. A titkárnő mit írjon a hivatalos irat aljára: (P. H.), Pecsét helye vagy ph.? Hogyan írjuk helyesen a számokat: 222.415, vagy szóközzel (222 415), vagy inkább egybe (222415). Örök kérdés az is, hogy KFT., Kft. vagy kft., és az is, hogy a nyitva tartás vagy a nyitvatartás felel-e meg a helyesírás szabályainak.
Szitkozódó levelek

Aki próbára szeretné tenni helyesírását, ingyen kitölthet egy száz kérdésből álló kemény tesztet (http://www.szerkeszt.hu/teszt.php) az interneten. Az Index soraiból többen végigkattintották a száz kérdést, és – ellenőrizetlen önbevallásuk szerint – csak néhányunknak sikerült a nyolcvan százalék felett teljesíteniük. E cikk szerzője bevallja, hogy csak 74-et hozott össze, ezért ezt a szöveget alaposan átolvastatta egy szakavatott korrektorral (szerkesztővel – az olvszerk. (http://zsadon.hu/kezirat/olvszerk.htm)).
A teszt valójában egy szolgáltatás kreatív reklámja: „Ha Önnek 80 pontnál kevesebbet sikerül szereznie, szüksége van ránk.” A szerkeszt.hu (http://www.szerkeszt.hu/) azt vállalja, hogy az elküldött szövegekben kijavítja a helyesírási és stilisztikai hibákat. A tarifa 10 fillér karakterenként, így egy egyoldalas szöveg korrektúrázása (kb. 2500 karakter) 250 forintba kerül.
"Sokféle szöveget szerkesztettünk, javítottunk már. Voltak köztük prospektusok, céges beszámolók, internetes honlapok, hirdetések, CD-borítók. Állandó ügyfeleink elsősorban könyv- és lapkiadók, fordítóirodák és reklámügynökségek” - mondta az Indexnek a vállalkozás vezetője, Sinkó Judit. A cég a szövegeket távmunkában javítja, azaz nem csak Budapesten dolgozó korrektoroknak küldi el, akik a javításokat rövid idő alatt vállalják.
Az oldal látogatottsági adatai azt mutatják, hogy több ezer ember csak a „játék” kedvéért, vagyis a teszt kitöltése miatt időzik az oldalon. Viszont gyakran felháborodott és szitkozódó levelek érkeznek a szerkesztőkhöz.
Pedig megtanultuk

„Egy magyartanár, aki évtizedek óta tanít, a tesztünkön 33 pontot ért el, amit természetesen kikért magának” - mondta Sinkó Judit. – Sokan nem akarják elhinni, hogy a szabályok szerint bizonyos szavakat vagy összetételeket így kell írni, pedig mi minden példát az akadémiai helyesírás alapján idézünk.”
"A tesztet kitöltők átlageredménye egyébként 60 pont körül mozog, amit mi kifejezetten jónak tartunk, tekintettel a feladatok nehézségére. Azért jelöltünk meg mégis 80 pontos határt, mert a szolgáltatásunk azoknak szól, akik valamilyen nyomtatott médiumban vagy az interneten teszik közzé írásaikat. Nekik illik az átlagnál kicsit jobban eligazodni a magyar helyesírás útvesztőjében” - mondja a szerkeszt.hu vezetője.
„Előfordul, hogy mi is nehéz helyzetbe kerülünk. Nemrégi egy plasztikai sebészetről, mellfelvarrásról, botoxinjekciókról szóló könyvet lektoráltunk. Ebben olyan teljesen új kifejezések, összetételek szerepeltek, amelyeknél tanácstalanok voltak a korrektoraink” – ismeri el Sinkó Judit. A korrektorok ilyenkor az MTA Nyelvtudományi Intézetétől kérnek segítséget.
Helyesírási gyorssegély

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének közönségszolgálatán (http://www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/index.html) az ötvenes évek óta bárki azonnali helyesírási segítséget kérhet. Ma már e-mailen is lehet kérdezni, az ügyeletes még aznap válaszol. (Regisztráció után e-mailen ad segítséget a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (http://www.e-nyelv.hu/enyelv.php?page=nyelvi_tanacs.php) is.)
Feltárcsáztuk a Nyelvtudományi Intézet ügyfélszolgálatát, hogy megkérdezzük, ma milyen ügyben érdeklődtek. Ahogy az utóbbi hónapokban nagyon sokszor, most is azt kérdezte valaki, hogy nagy vagy kis kezdőbetűvel kell-e írni a zrt. (zártkörűen működő részvénytársaság) rövidítést, válaszolta az ügyfélszolgálaton ülő Kardos Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.
Az új cégforma elnevezése az átalakuláskor több vállalatot megzavart. A válasz az, hogy A magyar helyesírás szabályai (http://mek.oszk.hu/01500/01547/index.phtml) (AkH.) 277–282. pontjának megfelelően az új cégtípus-rövidítéseket – hasonlóan a régiekhez: rt., kft., bt. kht. stb. – kisbetűvel írjuk, ha „csak úgy, általában” (közszóként) fordulnak elő a szövegben, tehát: zrt., nyrt. Nagybetűvel írjuk viszont a rövidítés kezdőbetűjét (de csak azt), ha a rövidítés cégnév része: Buxbaum Innovációtechnológiai Nyrt., Kovács és Kovács Kisberuházó Zrt. (Vigyázat, a cégtípus-rövidítések végén pont van (kivétel: tsz) – az olvszerk.)
Mozgószabály

Ezzel kapcsolatban azt is tudakolták, hogyan kell írni a cégformaváltás és a társaságiforma-váltás kifejezéseket. A cégformaváltás háromtagú összetétel, de csak öt szótagos, így az ún. „6:3-as szabálynak” (AkH. 138.) megfelelően egybe kell írni. A társaságiforma-váltás esetében az ún. második mozgószabályt (AkH. 139. b) kell alkalmazni. Az eredetileg különírt társasági forma szerkezethez járul a váltás utótag, az egész (kétszavas) szerkezettel alkot összetételt. Ilyenkor az addig különírt szerkezetet egybeírjuk, és az utótagot – a szótagszámtól függetlenül – kötőjellel kapcsoljuk hozzá.
Ha nem így járunk el, furcsa félreértések okozói lehetünk. Nem mindegy, hogy csuklósautóbusz-vezető vagy csuklós autóbusz-vezető, hogy a klónozottkukorica-termelőről, illetve a klónozott kukoricatermelőről már ne is beszéljünk.
Bárki bármit leírhat

A magyar helyesírást utoljára 1984-ben újították meg (és azóta, a közkeletű téveszmével ellentétben, jottányit sem változott – az olvszerk.), 1984 óta azonban nagyon sok minden változott a nyelvben, például teljesen új szavak és kifejezések alakultak ki vagy kerültek a szókincsbe. Ezek nem mindig találhatók meg a helyesírási szótárakban, gyakran még a legújabb kiadásúban sem. Számos olyan jelenség is van (új kifejezésmódok, addig kevésbé járatos szerkezetek terjednek el), amelyeket nem, vagy csak nehezen lehet belegyömöszölni a meglévő helyesírási szabályok skatulyáiba.
Kardos Tamás is elismeri, hogy egy-egy kérdés néha nehéz helyzetbe hozza. „A legnagyobb gondot az okozza, ha én magam sem ismerem a kifejezés pontos jelentését. Sok ilyen teljesen új, főként az angolból származó szakkifejezéssel vagy rövidítéssel fordulnak hozzánk. Gondot okozhatnak az intézménynevek, a díjak-kitüntetések, a különféle akciók-programok elnevezései, az állat- és növénynevek vagy az új földrajzi alakulatok, régiók neve és az új európai uniós terminológia is.”
A Nyelvtudományi Intézet munkatársa azért védelmébe veszi a helyesírási szabályzatot. Bár elismeri, hogy több ponton igencsak megérett a módosításra. „Bárki, bármit, bárhogy leírhat, nem állítják bíróság elé, bár a gyatra helyesírás komoly presztízsveszteséget jelent. A helyesírási szabályok közmegegyezésen alapuló normát testesítenek meg, sőt összetartó erejükkel őrzik a nyelvi hagyományt és a kultúrát is” – véli Kardos Tamás.

Index

[platon]

Ragozás és képzésMennyire nehéz a magyar nyelv? http://hvg.hu//images/doc_small.gif<SCRIPT type=text/javascript>addToShelf("200620HVGFriss147","Mennyire nehéz a magyar nyelv?","/hvgfriss/2006.20/200620HVGFriss147.aspx?s=hk");</SCRIPT>
<TABLE style="MARGIN-TOP: 5px" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=articleHeader vAlign=center>2006. május 21. 14:39
Utolsó módosítás: 2006. május 21. 14:41 </TD><TD width=2>http://hvg.hu/images/spacer.gif </TD><TD class=articleHeaderRight vAlign=center>http://hvg.hu/images/aminus.gif (javascript:eventFaceSmaller()) http://hvg.hu/images/aplus.gif (javascript:eventFaceLarger()) http://hvg.hu/images/email.gif (javascript:window.open('http://hvg.hu/email.aspx?path=http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147.aspx&subject=Mennyire nehéz a magyar nyelv?','email','height=380,width=350,scrollbars=n o,resize=no, menubar=no, status=no, toolbar=no'); void('');)http://hvg.hu/images/print.gif (http://hvg.hu/print/200620HVGFriss147.aspx) </TD></TR></TBODY></TABLE>
A magyar nyelv elsajátításának nehézségeiről szóló előítéletek tudományosan megalapozatlanok - a tapasztalat egy kicsit mégis igazolja őket.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" border=0><TBODY><TR><TD class=LaSubCaption></TD><TD vAlign=center align=right><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD></TD><TD class=SubCaption> 1|2 </TD><TD>http://hvg.hu/images/dottedarrowright.gif (http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147/page2.aspx)</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>"Gyakori betegségekre több gyógyszer van a patikában" - ezzel a párhuzammal érzékelteti Nádasdy Ádám nyelvész, mi lehet az egyik oka annak, hogy a közkeletű előítéletek szerint különösen nehéz a ritkább nyelvek, köztük a magyar megtanulása. Magyarán: a világnyelvek azért lehetnek előnyben, mert oktatásukat több tankönyv, kidolgozottabb módszertan segíti.
Merthogy nehéz nyelv nincs, legalábbis a tudomány ugyanúgy nem foglalkozik az egyes nyelvek könnyebb vagy nehezebb voltának kérdésével, mint - Nádasdy szavaival élve - a biológusok annak kutatásával, vannak-e a többinél éhesebb állatok, és ilyen-e mondjuk a farkas. Anyanyelvét a világ bármelyik egészséges kisgyereke nagyjából ugyanannyi idő alatt sajátítja el, hiszen az újszülöttek hangképző szervei és agysejtjei egyformán alkalmasak bármely nyelv elsajátítására (más kérdés, hogy amire az anyanyelvében nincs szükség, azt néhány év múlva "legátolja", méghozzá felnőtt fejjel szinte visszaállíthatatlanul). Ha lennének nehezebb nyelvek, az érintett vidékeken a gyerekek nyilván később kezdenének el beszélni. Sőt az anyanyelv elsajátítása - ellentétben például a számoláséval - még csak az intelligenciától sem függ. Nincs például olyan buta magyar ember - hoz példát Nádasdy -, aki ne tudná, hogy a -ban és a -ben közül mikor melyiket kell a szó végére illeszteni.
Más kérdés, hogy az idegen nyelvek elsajátítása, főképp felnőtt fejjel, mekkora nehézségeket jelenthet. Erre Szlobodáné Zsengellér Katalin, aki külföldieknek tanítja nyelvünket, azt mondja: "A magyar nem nehéz, csak más." A zavaró sajátosságok között saját tapasztalatai alapján előkelő helyen említi azt, amibe az idegen ajkúak sokéves tanulás után is bele-belezavarodnak: az alanyi és a tárgyas ragozást - Nádasdy sem ismer olyan nyelvet, amelyben meglenne ugyanez a jelenség. Nyelvóráin Szlobodáné azzal édesíti meg a gyakorlást, hogy másféleképpen csomagolt csokikat kínál, így vezeti rá diákjait a különbségre: "Kérsz csokit?" "Melyiket kéred, a pirosat?"
További bonyodalom az igekötők használata. Tudni kell, mikor tapadnak az igéhez, és mikor kerülnek távol tőle, de arra is ügyelni kell, hogy a több más nyelvben is meglévő befejezettséget a magyar az igekötőkkel érzékelteti: nem mindegy, hogy "intéztünk" valamit vagy "elintéztük", hogy "beszéltünk" a dologról vagy "megbeszéltük". Ami viszont megtanulható, csak sok gyakorlás kell hozzá, az Szlobodáné szerint a toldalékok sorrendje: például hogy a "barátaimnak" szó végén a többes szám jelét, a birtokos jelet és a ragot milyen sorrendben kell összerakni. Az csak átmeneti nehézség, hogy éppen a mindennapi élet leggyakoribb igéi őrizték meg régies alakjukat, így csak az "eszik", "iszik", "alszik" jól magyarul, aki elsajátítja az ikes igék ragozását.
Az idegen nyelvek nehéz voltát fontolgatva Nádasdy elismeri, hogy tudományos szemmel nézve érdekes kérdés lenne, de valójában a nyelvészek egyelőre nem találtak a többinél "logikusabb" nyelvet. Az viszont sokat segít a nyelvet tanulónak, ha ismerős szavakkal, szabályokkal találja szembe magát. A hollandoknak németül, a lengyeleknek csehül tanulni köztudomásúlag könnyebb, mint nem rokon nyelvet. Természetesen ez is mintegy a magyar ellen szól, amely legközelebbi európai rokonától, a finntől is oly régen különvált, hogy nincs olyan nyelv, amelynek beszélőit a magyar a ráismerés élményével örvendeztetné meg. Sőt, ami a szókincset illeti, bármennyire berzenkednek is egyes nyelvvédők az idegen szavak beáramlása ellen, a hozzánk érkezőt zavarba ejtheti, amikor a "gyógyszertár", "rendőrség", "étterem", "mozi", "színház" feliratok alapján kellene tájékozódnia e szavak Európában általános megfelelői helyett.
<TABLE class=Stripped cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" border=0><TBODY><TR><TD align=right width="47%"></TD><TD class=SubCaption align=middle>1|2 </TD><TD align=left width="47%">http://hvg.hu/images/dottedarrowright.gif (http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147/page2.aspx)</TD></TR></TBODY></TABLE>
1. Második oldal ("]Mennyire nehéz a magyar nyelv?[/URL]
2. [URL="http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147/page2.aspx)

[Forgoszel]

Ragozás és képzésMennyire nehéz a magyar nyelv? http://hvg.hu//images/doc_small.gif<SCRIPT type=text/javascript>addToShelf("200620HVGFriss147","Mennyire nehéz a magyar nyelv?","/hvgfriss/2006.20/200620HVGFriss147.aspx?s=hk");</SCRIPT>
<TABLE style="MARGIN-TOP: 5px" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=articleHeader vAlign=center>2006. május 21. 14:39
Utolsó módosítás: 2006. május 21. 14:41
</TD><TD width=2>http://hvg.hu/images/spacer.gif </TD><TD class=articleHeaderRight vAlign=center>http://hvg.hu/images/aminus.gif (http://javascript<b></b>:eventFaceSmaller()) http://hvg.hu/images/aplus.gif (http://javascript<b></b>:eventFaceLarger()) http://hvg.hu/images/email.gif (http://javascript<b></b>:window.open('http://hvg.hu/email.aspx?path=http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147.aspx&subject=Mennyire nehéz a magyar nyelv?','email','height=380,width=350,scrollbars=n o,resize=no, menubar=no, status=no, toolbar=no'); void('');)http://hvg.hu/images/print.gif (http://hvg.hu/print/200620HVGFriss147.aspx) </TD></TR></TBODY></TABLE>
A magyar nyelv elsajátításának nehézségeiről szóló előítéletek tudományosan megalapozatlanok - a tapasztalat egy kicsit mégis igazolja őket.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" border=0><TBODY><TR><TD class=LaSubCaption></TD><TD vAlign=center align=right><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD></TD><TD class=SubCaption>1|2 </TD><TD>http://hvg.hu/images/dottedarrowright.gif (http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147/page2.aspx)</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>"Gyakori betegségekre több gyógyszer van a patikában" - ezzel a párhuzammal érzékelteti Nádasdy Ádám nyelvész, mi lehet az egyik oka annak, hogy a közkeletű előítéletek szerint különösen nehéz a ritkább nyelvek, köztük a magyar megtanulása. Magyarán: a világnyelvek azért lehetnek előnyben, mert oktatásukat több tankönyv, kidolgozottabb módszertan segíti.
Merthogy nehéz nyelv nincs, legalábbis a tudomány ugyanúgy nem foglalkozik az egyes nyelvek könnyebb vagy nehezebb voltának kérdésével, mint - Nádasdy szavaival élve - a biológusok annak kutatásával, vannak-e a többinél éhesebb állatok, és ilyen-e mondjuk a farkas. Anyanyelvét a világ bármelyik egészséges kisgyereke nagyjából ugyanannyi idő alatt sajátítja el, hiszen az újszülöttek hangképző szervei és agysejtjei egyformán alkalmasak bármely nyelv elsajátítására (más kérdés, hogy amire az anyanyelvében nincs szükség, azt néhány év múlva "legátolja", méghozzá felnőtt fejjel szinte visszaállíthatatlanul). Ha lennének nehezebb nyelvek, az érintett vidékeken a gyerekek nyilván később kezdenének el beszélni. Sőt az anyanyelv elsajátítása - ellentétben például a számoláséval - még csak az intelligenciától sem függ. Nincs például olyan buta magyar ember - hoz példát Nádasdy -, aki ne tudná, hogy a -ban és a -ben közül mikor melyiket kell a szó végére illeszteni.
Más kérdés, hogy az idegen nyelvek elsajátítása, főképp felnőtt fejjel, mekkora nehézségeket jelenthet. Erre Szlobodáné Zsengellér Katalin, aki külföldieknek tanítja nyelvünket, azt mondja: "A magyar nem nehéz, csak más." A zavaró sajátosságok között saját tapasztalatai alapján előkelő helyen említi azt, amibe az idegen ajkúak sokéves tanulás után is bele-belezavarodnak: az alanyi és a tárgyas ragozást - Nádasdy sem ismer olyan nyelvet, amelyben meglenne ugyanez a jelenség. Nyelvóráin Szlobodáné azzal édesíti meg a gyakorlást, hogy másféleképpen csomagolt csokikat kínál, így vezeti rá diákjait a különbségre: "Kérsz csokit?" "Melyiket kéred, a pirosat?"
További bonyodalom az igekötők használata. Tudni kell, mikor tapadnak az igéhez, és mikor kerülnek távol tőle, de arra is ügyelni kell, hogy a több más nyelvben is meglévő befejezettséget a magyar az igekötőkkel érzékelteti: nem mindegy, hogy "intéztünk" valamit vagy "elintéztük", hogy "beszéltünk" a dologról vagy "megbeszéltük". Ami viszont megtanulható, csak sok gyakorlás kell hozzá, az Szlobodáné szerint a toldalékok sorrendje: például hogy a "barátaimnak" szó végén a többes szám jelét, a birtokos jelet és a ragot milyen sorrendben kell összerakni. Az csak átmeneti nehézség, hogy éppen a mindennapi élet leggyakoribb igéi őrizték meg régies alakjukat, így csak az "eszik", "iszik", "alszik" jól magyarul, aki elsajátítja az ikes igék ragozását.
Az idegen nyelvek nehéz voltát fontolgatva Nádasdy elismeri, hogy tudományos szemmel nézve érdekes kérdés lenne, de valójában a nyelvészek egyelőre nem találtak a többinél "logikusabb" nyelvet. Az viszont sokat segít a nyelvet tanulónak, ha ismerős szavakkal, szabályokkal találja szembe magát. A hollandoknak németül, a lengyeleknek csehül tanulni köztudomásúlag könnyebb, mint nem rokon nyelvet. Természetesen ez is mintegy a magyar ellen szól, amely legközelebbi európai rokonától, a finntől is oly régen különvált, hogy nincs olyan nyelv, amelynek beszélőit a magyar a ráismerés élményével örvendeztetné meg. Sőt, ami a szókincset illeti, bármennyire berzenkednek is egyes nyelvvédők az idegen szavak beáramlása ellen, a hozzánk érkezőt zavarba ejtheti, amikor a "gyógyszertár", "rendőrség", "étterem", "mozi", "színház" feliratok alapján kellene tájékozódnia e szavak Európában általános megfelelői helyett.
<TABLE class=Stripped cellSpacing=0 cellPadding=0 width="98%" border=0><TBODY><TR><TD align=right width="47%"></TD><TD class=SubCaption align=middle>1|2 </TD><TD align=left width="47%">http://hvg.hu/images/dottedarrowright.gif (http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147/page2.aspx)</TD></TR></TBODY></TABLE>
1. Mennyire nehéz a magyar nyelv? (http://Mennyire nehéz a magyar nyelv?)
2. Második oldal (http://hvg.hu/hvgfriss/200620HVGFriss147/page2.aspx)

És akkor a vietnámit még meg sem említik, ahol is 8 db "e" hang van.
Az első négy különbségét még hallja a fülem, de az uccsó négy már teljesen egyforma. Szóval, ez klasszisokkal nehezebb, mint a magyar;)

[platon]

Húszról huszonnégyre emelhetik a pedagógusok kötelező óraszámát<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

A munka minősége alapján kapnák a béremelés felét<o:p></o:p>

<o:p> </o:p>

<!-- Group #1 -->A koalíció által elfogadott oktatási program emelni kívánja a tanárok kötelező óraszámát, aminek következménye akár tízezer fős létszámleépítés lehet - értesült a Népszabadság. A pedagógusok béremelésük egy részét differenciáltan, a munka minőségétől függően kapják majd. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Két éven belül a jelenlegi húszról huszonnégyre nőhet a pedagógusok heti óraszáma - információink szerint ezt is tartalmazza az MSZP és az SZDSZ által elfogadott oktatási programcsomag. Az emelés két lépésben történne, és az intézmény fenntartójának döntésétől függene. Úgy tudjuk, a következő tanévtől a jelenlegi heti húsz kötelező tanítási óra mellett az iskola igazgatója további két, nem tanítási óra ledolgozására kötelezheti pedagógusait - például a felzárkóztató foglalkozások keretében. Jövő szeptembertől a munkáltató emellett további heti két tanórát is előírhat tanárainak. <o:p></o:p>
A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő OECD adatai szerint nemzetközi viszonylatban Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok éves óraszáma: egy tanévben 555 órát tanítanak. Más országok tanárai ennél legalább százzal többet. (Cikkünk megjelenésekor több pedagógus is kifogásolta a fenti adatokat, mondván: ha a heti kötelező 20 órát megszorozzuk az évi 36, illetve 37 tanítási héttel, több mint 700 órás tanítási év jön ki. Csakhogy Magyarországon 45 perces tanítási órák vannak, az OECD viszont 60 perces órákkal számol.) <o:p></o:p>
A nemzetközi adatok szerint a magyar oktatási rendszer emellett rendkívül munkaerő-igényes: hazánkban ezer tanulót valamivel több mint 90 pedagógus oktat, az OECD-országokban viszont csak hetven. Az óraszámemelés következtében szakértők becslése szerint hosszú távon mintegy tízezerrel csökkenhet a jelenleg mintegy 150 ezer fős pedagógusgárda. <o:p></o:p>
Oktatáskutatók szerint azonban önmagában ezzel a lépéssel a probléma korántsem szűnik meg. Az oktatási rendszer munkaerőigénye ettől nem lesz kisebb, legföljebb kevesebb pedagógus végzi majd el ugyanazt a munkamennyiséget, aminek ráadásul a szükségessége is megkérdőjelezhető. <o:p></o:p>
Az oktatási program szerint a jövőben a munkáltatónak a nem pedagógiai munkát végzőket nem lesz kötelező közalkalmazottként foglalkoztatnia. Az oktatási kormányzat e lépéstől ésszerűbb munkaszervezést vár. Jelenleg a pedagógusokat ugyanis jelentősen terhelik például az adminisztrációs munkák: ezekre a feladatokra ezentúl olcsóbb munkaerőt - nem közalkalmazottat - lehet majd fölvenni. <o:p></o:p>
A fenti lépéseket információink szerint differenciált béremelési rendszer követi: a koalíció elfogadta ugyanis, hogy a jövőben a béremeléseknek csak a felét lesz majd kötelező egyenlő arányban szétosztani a pedagógusok között. A fennmaradó 50 százalékot differenciáltan, a munkájuk minőségétől függően kapnák meg a tanárok. <o:p></o:p>

[platon]

Vélemények az új Magyar felsőoktatási törvényről.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
A felsőoktatási törvénynek "az lesz a legnagyobb érdeme, hogy megvan végre. Ezzel a szocialista-liberális kormány olyat mondhat el magáról, amit egyetlen elődje sem: törvénykezési szinten megváltoztatta a közoktatás, valamint a ráépülő felsőoktatás rendjét. Szándéka szerint a megváltozott társadalmi rendhez, az átalakult valósághoz igazította azt az intézményrendszert, amely a demokráciában, piacgazdaságban és az egyesült Európában való életre hivatott felkészíteni a grádicsait végigjárókat.
Talán sehol nem választja el olyan sűrű szögesdrót a való világot az oktatás világától, mint a zenei képzés területén. A hadállásaikat védők büszke konzervativizmusa nem engedi, hogy átkukucskáljanak a kerítésen. Vitát sem lehet kezdeni arról, mi a fontosabb: a zene megszerettetése, a zene művelése iránti igény fölkeltése, vagy a kodályi „jó” zene tananyagszerű elsajátíttatása. Ki látott valaha örömzenét énekórán, vagy iskolai kórust kitörni a Bárdos-Farkas-Kodály szentháromságból? Szemérmesen - hiszen ez mégiscsak Kodály országa - meg sem említjük: a hagyományos oktatás funkcionális zenei analfabéták tömegeit bocsátja útjukra, hiszen a magyar lakosság nagy része épp úgy nem tud kottát olvasni, mint ahogy sosem tanult meg oroszul.
Ezen alapkérdések tisztázása helyett a politika hosszú ideje egy dolgot tesz. Némi huzakodás után végül mindig biztosítja a szégyenletesnél valamivel több pénzt a művészeti képzésnek.
A bolognai-rendszerre alapozott oktatási reformról: a bolognai folyamat történetesen olyasvalami, ami a diáknak sem korlátozást, sem nehézséget nem jelent; kihívás elé legfeljebb a felsőoktatási intézményeket állítja. A lényeget tekintve a közoktatásbeli elhúzódó rendszerváltozás lezárásáról van szó. Az elmúlt másfél évtizedben az elitképzés helyét ténylegesen is átvette a tömegképzés, az egyetemekre és főiskolákra rázúduló embertömeg mégis az elitnek kitalált rendszerrel szembesült. Magyarán a felsőoktatást már régóta a kevésbé felkészült fiatalok is sikeresen ostromolják, az intézmények kénytelen-kelletlen fel is szippantják őket, de a képzés arra már alkalmatlan, hogy őket is hatékonyan oktassa. A bolognai rendszer ezeket a szakadékokat hivatott áthidalni.
A körzetesítés olyan kézenfekvő megoldás, amely mindennél jobban rávilágít a minisztérium tehetetlenségére, hiszen világos, hogy valódi változást csak egy új rendszer kiépítésével lehetne elérni. Le kellene bontani a mostani kaotikus iskolai struktúrát, a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok átláthatatlan szövevényét meg a közéjük ékelődő, nyolcosztályos általános iskolát, és fel kellene építeni egy valóban átjárható rendszert. Olyan tizenkét osztályos, körzeti alapon felálló intézményi hálót, amely értelemmel töltené meg a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget. Ha valóban minden intézmény ugyanazt kínálná, és az egy megbízható színvonalú, egységes alapképzés lenne, már lenne mire ráépíteni egy valódi elitképzést.
Két éven belül a jelenlegi húszról huszonnégyre nőhet a pedagógusok heti óraszáma - információink szerint ezt is tartalmazza az MSZP és az SZDSZ által elfogadott oktatási programcsomag. Az emelés két lépésben történne, és az intézmény fenntartójának döntésétől függene. Úgy tudjuk, a következő tanévtől a jelenlegi heti húsz kötelező tanítási óra mellett az iskola igazgatója további két, nem tanítási óra ledolgozására kötelezheti pedagógusait - például a felzárkóztató foglalkozások keretében. Jövő szeptembertől a munkáltató emellett további heti két tanórát is előírhat tanárainak.
A legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő OECD adatai szerint nemzetközi viszonylatban Magyarországon a legalacsonyabb a pedagógusok éves óraszáma: egy tanévben 555 órát tanítanak. Más országok tanárai ennél legalább százzal többet. (Cikkünk megjelenésekor több pedagógus is kifogásolta a fenti adatokat, mondván: ha a heti kötelező 20 órát megszorozzuk az évi 36, illetve 37 tanítási héttel, több mint 700 órás tanítási év jön ki. Csakhogy Magyarországon 45 perces tanítási órák vannak, az OECD viszont 60 perces órákkal számol.)
A nemzetközi adatok szerint a magyar oktatási rendszer emellett rendkívül munkaerő-igényes: hazánkban ezer tanulót valamivel több mint 90 pedagógus oktat, az OECD-országokban viszont csak hetven. Az óraszámemelés következtében szakértők becslése szerint hosszú távon mintegy tízezerrel csökkenhet a jelenleg mintegy 150 ezer fős pedagógusgárda.
Meleg nyárra számít az oktatásban a Pedagógusok Demokratikus Szervezete.

A PDSZ a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartja a pedagógusok kötelező óraszámának emelését, s az az álláspontja, hogy a közoktatásban dolgozók tudását, készségeit a rendszeren belül kell tartani, ennek ellenkezője ugyanis az oktatás minőségének gyors romlását idézi elő - közölte még kedd délelőtt Kerpen Gábor.
Oktatáskutatók szerint azonban önmagában ezzel a lépéssel a probléma korántsem szűnik meg. Az oktatási rendszer munkaerőigénye ettől nem lesz kisebb, legföljebb kevesebb pedagógus végzi majd el ugyanazt a munkamennyiséget, aminek ráadásul a szükségessége is megkérdőjelezhető.
Az oktatási program szerint a jövőben a munkáltatónak a nem pedagógiai munkát végzőket nem lesz kötelező közalkalmazottként foglalkoztatnia. Az oktatási kormányzat e lépéstől ésszerűbb munkaszervezést vár. Jelenleg a pedagógusokat ugyanis jelentősen terhelik például az adminisztrációs munkák: ezekre a feladatokra ezentúl olcsóbb munkaerőt - nem közalkalmazottat - lehet majd fölvenni.
Tandíj is lesz a magyar felsőoktatási intézményekben. Kétféle megoldásban gondolkodnak: a tanulmányi eredménytől függően differenciált összegről, amelyet részben akár utólag is be lehetne fizetni az első keresetekből, illetve egy mindenki számára egységes tandíjról. Ez utóbbi összege havi 8-10 ezer forint lehetne, de szociális alapon járhatna mentesség.
A fenti lépéseket információink szerint differenciált béremelési rendszer követi: a koalíció elfogadta ugyanis, hogy a jövőben a béremeléseknek csak a felét lesz majd kötelező egyenlő arányban szétosztani a pedagógusok között. A fennmaradó 50 százalékot differenciáltan, a munkájuk minőségétől függően kapnák meg a tanárok.
Magyar Bálint csütörtökön reggel arra kérte az SZDSZ elnökét, hogy személye ne legyen akadálya az oktatási tárca vezetéséről szóló megegyezésnek, ugyanakkor jelezte, hogy más felkínált miniszteri pozíciót nem kíván elvállalni. 2006-05-25

[platon]

Több mint négyszázötvenezer általános- és középiskolás diák vesz részt májusban az országos kompetenciamérésben. Az eddig példátlan nagyságrendű vizsgálattal országos és iskolai szintű elemzés készíthető a magyar diákok matematikai és szövegértési képességeiről. A szaktárca az eredmények alapján intézkedési csomagot tervez. <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
<o:p> </o:p>
A május 31-én sorra kerülő országos kompetenciamérésben 3933 iskola 451 922 diákja vesz részt. A hazai, negyedik alkalommal elvégzett vizsgálat a nemzetközi PISA-felméréshez hasonlóan a kompetencia alapú tudást, a matematikai és szövegértési képességek mindennapi életben való felhasználásának képességét méri. A korábbi évek tapasztalatai alátámasztják a PISA felmérés eredményeit: 2004-ben a hatodikos tanulók 21 százaléka nagyon gyengén vagy egyáltalán nem értette az olvasott szöveget. A PISA-felméréshez képest – ahol ezt az arányt 23 százalékban állapították meg - azonban a két évvel ezelőtti, évfolyamokra bontott kompetenciamérés még szomorúbb eredményeket mutatott: a nyolcadik évfolyamban ez az arány már 33 százalékos volt, vagyis minden harmadik 14 éves alig tudja értelmezni az általa olvasott szöveget. Talán épp a helyzet súlyossága miatt, kiterjesztették a kompetenciamérés hatókörét, az ország minden egyes iskoláját érinti, hasonló nagyságrendű vizsgálat Magyarországon még nem készült. A felmérés szakmai koordinációját a a suliNova Kht. Értékelési Központja végzi, míg a szervezési feladatokat az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) bonyolítja.

Gyenge pontokra tapint
A nagyrészt az Oktatási Minisztérium által finanszírozott idén negyedszer elkészített vizsgálat a korábbi évekhez képest nem csak mintát vesz az egyes évfolyamok diákjaiból, hanem az összes kitöltött feladatlapot elemzi. Ezen túl idén nem csak a hatodik, nyolcadik és a tizedik évfolyamos tanulók olvasás-szövegértés valamint matematikai problémamegoldó készségét méri, hanem a negyedikesek alapkészségeit is.

A kompetenciamérés a hazai közoktatás egyik hiányosságára hívja fel a figyelmet: az alapvetően ismeretátadásra koncentráló tanítás nem fejleszti azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetővé tennék a gyerekek későbbi, élethosszig tartó tanulását, vagy segítenék a munkaerő-piaci sikerességüket. A korábbi, 2001-es, 2003-as és 2004-es mérések eredményei azt mutatják, hogy a diákok számára szokatlanok a tesztben található „életszagú” feladatformák és feladattípusok, iskolai munkájuk során nem találkoznak hasonlóakkal. A diákok egy jelentős része nem képes matematikai és szövegértési képességeinek olyan szintű mozgósítására, amely a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges. A kompetenciamérés korábbi eredményei azt is megerősítik, hogy a magyar iskolarendszer egyik legnagyobb problémája a szegregáció: az iskolák közötti különbségek az általános iskolákban még elfogadható mértékűek, és elsősorban a középiskolák szintjén tapasztalhatóak olyan nagyságrendű eltérések, amelyek messze meghaladják a kívánt mértéket.<o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="BORDER-RIGHT: #f2f2f2 2.25pt outset; BORDER-TOP: #f2f2f2 2.25pt outset; BACKGROUND: #f2f2f2; BORDER-LEFT: #f2f2f2 2.25pt outset; WIDTH: 112.5pt; BORDER-BOTTOM: #f2f2f2 2.25pt outset; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm; mso-table-lspace: 2.25pt; mso-table-rspace: 2.25pt; mso-table-anchor-vertical: paragraph; mso-table-anchor-horizontal: column; mso-table-left: right; mso-table-top: middle" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=150 align=right border=1><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #f2f2f2 1pt inset; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #f2f2f2 1pt inset; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #f2f2f2 1pt inset; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #f2f2f2 1pt inset; BACKGROUND-COLOR: transparent; mso-border-alt: inset #F2F2F2 .75pt"><TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0"><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent"><?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f" o:preferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></v:path><o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 5.25pt; HEIGHT: 5.25pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.png" o:href="http://www.fn.hu/s.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; BACKGROUND: #f1f1f3; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff"><TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0"><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent">Titkosított feladatok <o:p></o:p>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; WIDTH: 97.5pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent" vAlign=top width=130><KAMU size="2" color="#000000">2005. novemberében kezdte el a vizsgá-lathoz szükséges adatok begyűjtését az Országos Közokta-tási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV). Az iskolák 98 százaléka interneten keresztül bonyolította az adatszolgáltatást. Az OKÉV április közepén részletes tájékoztatást nyújtott a tanintézmények-nek, valamint e héten megkezdte annak a 70 ezer csomagnak a szétküldését, melyek mérőanyagokat tartalmazzák. Mivel ezek titkosak, az érettségi feladatla-poknál használat technikával mege-gyezően csomagolták őket. A május 31-i felmérés után június 6-tól három nap áll az iskolák rendelke-zésére, hogy vissza-juttassák a megírt feladatsorokat az OKÉV-nek.<o:p></o:p>
<KAMU></TD></TR></TBODY></TABLE><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent"><v:shape id=_x0000_i1026 style="WIDTH: 5.25pt; HEIGHT: 5.25pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.png" o:href="http://www.fn.hu/s.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ffffff; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ffffff; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ffffff; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ffffff; BACKGROUND-COLOR: transparent" colSpan=3><v:shape id=_x0000_i1027 style="WIDTH: 1.5pt; HEIGHT: 1.5pt" type="#_x0000_t75" alt=""><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\ISTVN~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip _image001.png" o:href="http://www.fn.hu/s.gif"></v:imagedata></v:shape><o:p></o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE><o:p></o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE><TABLAVEG>Egy új stratégia alapja

A felméréssel az országos tendenciákra is tudunk majd következtetni, valamint az egyes iskolákban tanuló gyerekek teljesítményét is tudjuk értékelni – ismertette a kompetenciamérés céljait Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A PISA-felméréshez képest tehát a hazai vizsgálat a hozzáadott pedagógiai értéket is azonosítani tudja Az összegyűjtött teljesítményadatok és háttéradatok alapján az iskolák 2007 februárjában részletes jelentést kapnak majd arról, hogy hogyan teljesítettek a többi tanintézményhez képest. Lehetőségük van eredményeik összevetésére az országos átlaggal, összehasonlíthatják eredményeiket a hozzájuk különböző szempontok alapján hasonló iskolák teljesítményével. Ezzel párhuzamosan a suliNova Kht. szakmai segédanyagokat is kidolgoz majd a tanintézmények számára, és a jövő tanév során olyan konferenciák rendeznek, amelyen az iskolák képviselői a teszt fejlesztőivel, az eredmények elemzőivel találkozhatnak. Az összesített, országos eredményből pedig kötet készül.

Sipos János, közoktatási helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az eredmények ismeretében a szaktárca stratégiát készít majd, központi elvárásokat dolgoznak ki az iskolák felé. Ígérete szerint több pályázat is lehetővé teszi majd a tanintézmények számára, hogy a fejlesztésekhez szükséges anyagi erőforrásokat előteremtsék.

Mindemellett egy lemorzsolódás vizsgálat is kapcsolódik majd a kompetenciaméréshez, így a rendszeresen elvégzett felméréssel nyomon követhető lesz majd, hogy milyen réteg kerül ki az iskolából csökkentve ezzel későbbi esélyeit az érvényesülésben

[Melitta]

Orulok a reformoknak mert az iskola a munkapiachoz kell hogy kepezen embereket,akik el is tudnak helyezkedni.
A legmodernebb eredmenyeket kell hogy tanitsa.
Bizony nekem is van pedagogus rokonom, akik sirnak hogy milyen sokat kell dolgozniuk,de a nemzetkozi eredmenyekrol amivel lehet merni eredmenyeseguket arrol nagyokat hallgat.

[platon]

Várom én is a következetességet a reformok terén. Igazad van Melitta! az "életre kell tanitani képezni". Az elismerés meg legyen diferenciált és érdem szerinti. Ezt a hírt, meg az összefüggések miatt tenném ide. Nevelés ez is. Így komplex a tennivalónk.

Szenvedélyek és megoldások napja<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

Népszabadság • Munkatársunktól (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=20056) • 2006. május 30. <o:p></o:p>

<!-- Group # -->"A pozitív önkép, saját személyiségünk becsben tartása, a mindennapok szépségeinek tudatos felfedezése és átélése - ezek a leghatékonyabb eszközei a szenvedélybetegségek megelőzésének." Ezzel az üzenettel, immár nyolcadik alkalommal tartják ma Magyarországon a szenvedélyek napját. Az ingyenes rendezvény - amelyet 1999 óta szervez a Sziget Kulturális Szervezőiroda és a Félúton Alapítvány - helyszíne az idén is a Corvin Budapest Filmpalota és a Kultiplex Művelődési Ház. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A cél 1999 óta változatlan: az élményekben gazdag, örömteli élet lehetőségének bemutatásával olyan mintát adni a fiataloknak, amely mellett a drogok használata és a személyiségromboló életmód nem jelenthet alternatívát. Ennek érdekében szerveznek beszélgetéseket felépült vagy felépülőben lévő szenvedélybetegekkel a Kultiplexben, ahol táncterápiás és pszichodrámacsoportok is várják az érdeklődőket. Az egynapos programban egy-egy betegség, terület szakértői tartanak előadást a drog és művészet kapcsolatáról, az étkezési zavarokról, a sportról és a doppingról, a szexfüggőségről, emellett kerekasztal-beszélgetéseket tartanak a munkafüggőségről is. <o:p></o:p>
A szenvedélyek napjával lényegében egyidejűleg dől el, mit kezd az új kormány a drogterülettel. A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének 29 tagszervezete a miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében kiállt ugyan az eddigi kábítószerügyi miniszteri biztos, [I]Felvinczi Katalin mellett, ám a szakemberek úgy látják: "a kábítószer-probléma államigazgatási kezelését, összhangban az uniós drogstratégiával, Topolánszky Ákos, a 2000-es nemzeti drogstratégia egyik kidolgozója tudná a leghatékonyabban képviselni, aki élvezi a magyarországi civil szervezetek és a különféle szakterületeken tevékenykedő szakértők bizalmát." (Ny. M.) <o:p></o:p>

[platon]

<TABLE class=blokkok cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD class=cikk_fejlec colSpan=3>Magyar Bálint sokmilliós búcsúajándéka?</TD></TR><TR><TD colSpan=3>
</TD></TR><TR><TD colSpan=3><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=5 align=left border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top>http://ma.hu/images/2006/06/magyarb.jpg</TD></TR></TBODY></TABLE>A választások előtt az MSZP és az SZDSZ politikusai tagadták, hogy tandíj bevezetésére készülnének. Ma már arról beszélnek, hogy a 2007-től tanulmányukat megkezdőktől utólag szednének tandíjat.
2006.06.01 13:28 Magyar Nemzet (http://www.mno.hu/)
</TD></TR><TR><TD class=ck_lead colSpan=3> </TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE class=cikk_torzs cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>A felsőoktatási tanulmányaikat ősszel elkezdők még nem, de a 2007-től egyetemre, főiskolára járók már fizetnének úgynevezett utólagos képzési hozzájárulást - jelentette ki Szabó Zoltán a távirati iroda érdeklődésére. Az MSZP szakpolitikusa kifejtette: az utólagos képzési hozzájárulást azoknak kell fizetnie, akiknek éves jövedelme eléri a mindenkori havi minimálbér 40-szeresét. Ez az összeg a mai minimálbért figyelembe véve havi bruttó 208 ezer 300 forint. A visszafizetendő összeg meghatározásánál az ugyanolyan típusú költségtérítéses képzés tandíját veszik alapul, így az összegek - intézménytípustól függően - eltérőek lesznek.

Néhány nappal ezelőtt a Petőfi Népe arról írt: a volt hallgatók fizetéséből az egyes felsőfokú képzés költségeitől függően összesen 1,5-8 millió forint közötti összeget vonnak majd le.

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa és alelnöke az utólagos tandíj bevezetésével kapcsolatban emlékeztetett, még két hónappal ezelőtt is mereven tagadták a jelenlegi kormánypártok, a szocialisták, szabad demokraták, hogy bevezetnék a tandíjat, erre most mégiscsak sor kerül rá. A szakpolitikus hangot adott azon meggyőződésének, hogy a 2007-es bevezetési dátummal a kormány nem a költségvetési bevételt növelné. Pokorni hozzátette, mivel hároméves alapképzés működik most Magyarországon, csak 2010-től csordogálnának az első forintok.

A Népszabadság egy korábbi cikke szerint a tandíjról szóló terveket azért tartották előzőleg titokban, hogy ne lehessen lobbizni ellenük még a kihirdetésük előtt. A tandíj bevezetésének szükségessége az egységes, húszszázalékos áfakulcs azonnali bevezetése, a fogyasztói ártámogatások és a támogatott lakáshitelezés megszüntetése mellett felmerült abban a javaslatcsomagban, melyet Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter dolgozott ki és az Élet és Irodalomban publikált. Mint azt Bokros már többször kifejtette, s most is megerősítik: az új tanévtől be kell vezetni a felsőoktatási tandíjat is.

A Magyar Nemzet információi szerint az utólagos fizetés Magyar Bálint ötlete volt. Emlékezetes: 1995-ben országos diáktiltakozási hullám söpört végig az országon, amikor Bokros Lajos bevezette a tandíjat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a rendszer változatlanul hagyása mellett igazságtalan lenne az utólagos tandíj bevezetése - érvelt korábban Ekler Gergely, a tömörülés elnöke. Ekler a délután folyamán ígért tájékoztatást az MNO-nak a kérdéssel kapcsolatban. A Fidelitas politikusai, országgyűlési képviselők ma sajtótájékoztatót tartanak az Oktatási Minisztérium épülete előtt.
</TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE class=tabla_width100><TBODY><TR><TD colSpan=6>
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Melitta]

A vilagon mindenhol kell fizetni a egyetemeken. Akkor lehet kovetelni szinvonalat es akkor kotelezo olyan tudast es papirt adni amit mindenhol elfogadnak.

[platon]

Véleményem, hogy teljesen ingyenes szolgáltatás nem képzelhető el. A közvélekedés szerint is ami ingyen van nem lehet értékes. A felsőfokú oktatási intézményekben igenis ára van a színvonalas, minőségi oktatásnak. Világhírű oktatók, eszközök, metodikák ára magas. A követelmény igen is szelektál, azok a tehetséges fiatalok tanúljanak, akik az egyetemi követelményeknek megfelelnek. Garantálják a befektetett oktatási munka, társadalmi hasznát. (Ez nem jelenti, hogy a tehetséges szegények kívül rekednek az egyetemí oktatásból.Ezt más mechanizmusok, intézmények biztositják.) A diplomák nemzetközi elismerését a nemzetközileg elismert és meghatározott követelményeknek való megfelelés adja. Az egyetemek rangja, tekintélye mindig az ott oktatók és követelményeik adják. Az ott végzett diplomások tudását, diplomáját mindenütt elismerik. Én híve vagyok a tandíj fizetésének. Ösztönzö is a tandíj! Sajnos ma sok föiskola egyetemi rangot akar, alacsony szintű oktatói gárdával, avitt módszerekkel, feltételekkel. A diplomák mennyisége és minősége között óriási a szakadék. A hol végeztél, és kik voltak a tanáraid, mellett, nézni kellene az osztályzatokat is, a végzettek publikációit, elismertségüket.[QUOTE]

[Melitta]

Mikor fizetni kell a tandijat nem azt jelenti, hogy aki szegeny az nem tud tovabb tanulni.
Mi se voltunk eleresztve anyagilag es be tudtak kerulni az egyetemre a gyerekeink.
A tanulmanyi eredmeny volt a donto. A masik szempont hogy olyan szakot es egyetemet valaszon az a diak ahol valoszinu el tud helyezkedni. A hitel felvetelnel nem csak bankosok hanem nagyon is hozzaerto emberek vannak.
Termeszetesen nem eleg a hitel, kell a szuloi segitseg ha nincs akkor az egyetemistanak kell tobbet vallalni es melle elmenni par orat dolgozni.NAlunk is igy mentek akkor a dolgok.
/egyik egy aruhazban ejjel arut toltott fel, a masik katonaskodott stb/

[platon]

A tehetségest kell tanítattni, azon a szakon, ahová a tehetsége predesztinálja. Ahol igény van rá. Túlképzés van jogászokból, közgazdászokból, agrár mérnökökből. Felesleges pazarlás, káros a túlképzés is. A tehetséggondozás, esélyegyenlőség összetett feladat. Az állam, az iskola, a közösség, család és az egyén tevékeny felelőség vállalása szükséges. A tandíj nem is jelenti a szegényebb tehetséges tanulók kirekesztését. Hogy többlet teher van, lesz náluk nem tagadom. Igazad van az egyetemista is nagyobb terhet vállal, tanulás mellett dolgozhat, taníthat, sok módja van az önerőnek, akaratnak. Sok tehetségtelen, de gazdag diplomás keserítette már életem. Félő, hogy ha egy tehetségtelen, kényszerpályás sebész operál. Sem tudás, sem hívatástudat. Ezért is fontos a Magyar oktatás ügyére figyelni.

[platon]

Ott vagyunk, ahol voltunk

Tudománypolitikai konfliktusok és a generációváltás

Népszabadság • Palugyai István (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=22277) • 2006. június 3.

<!-- Group #1 --><TABLE class=yrounded style="BACKGROUND-IMAGE: url(/download/viewattach/406145/1/60/preview-696786019.jpg); WIDTH: 260px"><TBODY><TR><TD class=rtopl>http://images.nol.hu/img/pt.gif</TD><TD class=rtopc>http://images.nol.hu/img/image/s.gif</TD><TD class=rtopr>http://images.nol.hu/img/pt.gif</TD></TR><TR><TD class=rmidl>http://images.nol.hu/img/image/s.gif </TD><TD class=rmidc><SCRIPT type=text/javascript>// <!--// <![CDATA[document.write('http://images.nol.hu/img/image/s.gif');// ]]>// --></SCRIPT>http://images.nol.hu/img/image/s.gif (http://nol.hu/viewattachment/view/406145/1/65/)</TD><TD class=rmidr>http://images.nol.hu/img/image/s.gif </TD></TR><TR><TD class=rbtml>http://images.nol.hu/img/pt.gif</TD><TD class=rbtmc>http://images.nol.hu/img/image/s.gif</TD><TD class=rbtmr>http://images.nol.hu/img/pt.gif</TD></TR><TR><TD class=subtitle colSpan=3>Szabó Csaba március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vette át Magyar Bálint oktatatási minisztertől
Kép: MTI - Földi Imre </TD></TR></TBODY></TABLE>A fiatal és tehetséges, Amerikából hazatért gyógyszerkutató, Szabó Csaba feltűnése és a hazai tudományos intézményrendszerrel szemben megfogalmazott kemény kritikája erős visszhangot kapott a témával egyébként nem nagyon foglalkozó sajtóban. A kutatás világát jól ismerők szerint a heves reakcióban az időzítés és a véletlen szerencse egyaránt szerepet játszott.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 align=center border=0><TBODY><TR><TD><SCRIPT type=text/javascript><!--var ord=Math.round(Math.random()*100000000);document.w rite('<sc'+'ript type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=18213&ord='+ord+'"></scr'+'ipt>');//--></SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=18213&ord=90327744" type=text/javascript></SCRIPT><NOSCRIPT>http://ad.adverticum.net/img.prm?zona=18213 (http://ad.adverticum.net/click.prm?zona=18213&nah=!ie)</NOSCRIPT>http://images.nol.hu/img/pt.gif
</TD></TR></TBODY></TABLE>



A vitát kiváltó cikk ugyanis a választás utáni politikai csendben, de a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése előtt jelent meg, amikor számítani lehetett arra, hogy az "üresjáratban" pörgő média ugrik minden erős sztorira. És hát itt egy fiatal, rebellis kutatónak a "begyepesedett" öreg profeszszorok elleni fellépéséről volt szó, az ilyen általában rokonszenvet szokott kiváltani.
- Az Akadémia sajnos nem fogta fel, hogy a támadók generációs harcot kezdtek, s hogy a történteket a nyilvánosság is annak látja - magyarázza Tamás Pál szociológus. Mint ahogy azt sem érzékelik az Akadémián, mondja a Szociológiai Intézet igazgatója, hogy ma a 30-40 éves fiatal döntéshozók sem szívesen kérnek tanácsot 60-70 évesektől. Az MTA-nak fiatalokat kellene beállítania a kommunikációs csatába, és azt kellene bemutatnia, hogy intézethálózatának gerincét sikeres fiatal kutatócsoportok alkotják.
Az ügyetlen védekezési stratégia miatt az ügy által felvert por eltakarta a magyar tudományos intézményrendszer másik komoly konfliktusát, az Akadémia és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) nagyon elmérgesedett viszonyát, pedig a kutatás-fejlesztés valódi bajainak jó részét innen eredeztethetjük. Az persze sokakat elgondolkodtatott, hogy Szabó Csaba felléptetése már egy tavalyi vacsorán is Boda Miklós, az NKTH elnöke és a két SZDSZ-es miniszter, Magyar Bálint és Kóka János nevéhez fűződött, s hogy Kóka Jánosnak az akadémiai tudományossággal kapcsolatosan hangoztatott véleménye nem esik messze a Szabó Csabáétól. Az is megfontolandó, hogy a koalíciós egyezkedés végén az eddig az oktatási minisztérium által is felügyelt kutatás-fejlesztés egészében a gazdasági tárcához kerül (miközben a tudománypolitika és az alapkutatás felügyelete valamilyen még nem igazán körvonalazódott módon a kultúrával egyesített oktatási tárca fennhatósága alatt maradna - szocialista kézben tehát). A háttérben - Tamás Pál szerint - az állami és vállalati befizetésekből származó mintegy 40 milliárd forintos innovációs alap feletti rendelkezési jog állhat, amelyet az oktatási tárcát elvesztett SZDSZ mindenképpen egy saját irányítású tárcánál szeretne látni. Ezt ugyanis - teszi hozzá Tamás Pál - Magyar Bálint, az NKTH asszisztálásával, nemegyszer afféle "házikasszaként" kezelte a köz- és a felsőoktatás területén adódott nehézségek leküzdésének finanszírozására. (Az alap működtetésével kapcsolatban az Állami Számvevőszék is komoly kritikákat fogalmazott meg tavalyi jelentésében. E szerint a pénzeknek csak mintegy 20 százaléka jutott a vállalatokhoz.)
Eközben - harmadik problémaként - máig hiányzik a hazai tudománypolitikai és kutatás-fejlesztési stratégia, amelynek egymással feleselő verzióit sem az MTA, sem az NKTH nem tudta elfogadtatni a kormány legfelső tudományirányítási szerveként funkcionáló, s ennek megfelelően a kormányfő által vezetett Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) döntés-előkészítő, tanácsadó és értékelő testületével, a 4T-nek nevezett Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testülettel. Ennek elnöke, a sajtóban a mostani vita során először megszólaló Somlyódy László lapunknak kiemelte: a viták egyik következménye a "levegőben lógó" TTPK helyének régóta tartó zavara. Nem kabinet, hogy a köztestületként működő MTA elnöke egyébként jogosan tagja lehessen, döntései nem kerülhetnek automatikusan a kormány elé, s nem épülhetnek be annak munkájába.
Igen súlyos probléma a 2004-es innovációs törvényt kiegészítő rendelkezések végrehajtásának elmaradása is. Ezek éppen azt tették volna lehetővé, amit Kóka János vagy éppen Szabó Csaba követel, hogy az egyetemek és az akadémiai intézetek könnyebben válthassák gyakorlati haszonra kutatási eredményeiket. Ez pedig jórészt az akadémiai kutatáson épp a gazdasági hasznosulást számon kérő NKTH felelőssége. A szóban forgó rendeletek híján egyetemeken, állami vagy akadémiai kutatóhelyeken vállalkozásokat, úgynevezett spin-off cégeket alapítani ma csak rendkívül bürokratikus módon lehet. Igaz, ebben a régi beidegzettségű közvagyoneszme védelme jegyében a Pénzügyminisztérium is ludas, ugyanis, ahogy Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke rámutatott, kincstári vagyonra gazdasági társaságot csak kivételes esetben lehet alapítani. Az MSZH többször jelezte is a szabadalmi eredményesség egyik gátjának számító hiányosságot, mégsem történt semmi. A hivatal elnöke szerint érdemes lenne megnézni, hány, külföldi kooperációban dolgozó akadémiai kutató adja be szabadalmát odakint. Valószínűleg jelentősen megugrana a hazai bejelentésekben valóban szerény hálózat találmányi statisztikája. A Szabadalmi Hivatal egy a héten megkötött szerződés keretében a rendeletmódosításokig is segíteni próbálja az Akadémiát, amikor kockázatitőke-társaságokkal karöltve iparjogvédelmi, szellemi vagyonértékelési továbbképzést nyújt a kutatóknak és intézeti menedzsereknek.
Az Akadémiánál persze ennél jóval több reformérzékenységre volna szükség, ám a sokat hangoztatott valódi változások hosszú idő óta váratnak magukra, pedig lehet, hogy a késlekedésre felfigyelt politika nyomására a végén már tűzoltásra lesz szükség. Az akadémikusi pótlékok és címek, no meg a külföldön is jól csengő MTA "brand" nevet (valószínűleg a maga számára is szívesen) megőrzendő kutatóintézeti hálózat megtartása fejében lehet, hogy egyes jogosítványokról le kellene mondaniuk. Az Akadémia politika mellett élvezett tanácsadói szerepét például az akadémiai testületek helyett a kutatóintézetek kaphatnák meg, ezzel is erősödhetne önigazgató, önjáró jellegük. Egy a francia CNRS-hez vagy a német Max Planck Intézetekhez hasonló nemzeti kutatóintézeti hálózat jöhetne létre az Akadémia égisze alatt, ám jelentős függetlenséggel, beszámolási kötelezettséggel a parlamentnek. Februárban a hat nagy természettudományi intézet már fel is állított egy bizottságot a változások kipuhatolására. Érdemes lenne egyetemi kutatók számára sabbatical jellegű, mondjuk egy-<NEWLINE></NEWLINE> egy könyv megírását célzó, egy évre szóló állásokat létesíteni az akadémiai intézetekben. Az egyetemi oktatási robotból meghatározott időre kikerülő szakemberek fizetését az MTA állná, eközben az egyetem is felvehet valakit az oktatásból kieső kolléga ideiglenes pótlására. - Ez a rendszer valószínűleg enyhíthetné az egyetemi-akadémiai feszültségeket - teszi hozzá Tamás Pál.
Persze a jelenlegi tervek szerint a gazdasági tárcánál maradó NKTH-nál is jelentős változásokra volna szükség. Elsősorban is a pályázatok átláthatóságának növelésére. Mert miközben a teljes magyar alapkutatás fő forrását jelentő OTKA mintegy hatmilliárd forintos alappal gazdálkodhat, a hivatalban erősen megkérdőjelezhető módon adtak többmilliárdos támogatásokat egyes projektekre. Az érintettek szerint például nem végezték el az első tízbe bekerült pályázók szabadalmainak értékelését, nem végeztek nyilvánosságra hozott gazdasági számításokat.
Az is több mint furcsa, hogy az épp az Amerikából visszatért Szabó Csabával fémjelzett pályázat 1,8 milliárdos szerződésének megkötése után néhány nappal az ipari partner Comgenex céget amerikaiaknak adták el, így a magyar adófizetők pénze egy külföldi vállalkozást segít.
A kijelölt miniszterelnök a közelmúltban találkozott a hazai tudományos élet jeleseivel, amit állítólag több, a K+F-ügyek tisztázását célzó összejövetel követne. Csakhogy közben már nyilvánosságra kerültek az új elosztási struktúra egyes elemei, a folyamat tehát hatástalaníthatja a miniszterelnök konszolidációs törekvéseit. Vagyis nagyjából ott vagyunk, ahol voltunk.

[Melitta]

Sajnalatos ez a cikk, hogy a helyben jaras, es semmi valtozast sem az elemzok sem a media nem hoz.
Gratulalunk Szabo Csabanak kituntetesehez es vegig szurkoltunk,es vegtelenul szomorunak talalom, ennyi kutato munka ennyi letrehozott ertek meg nem eleg hogy egy nyugdijas club MTA megszavazzon prof allast neki.
Nem agy elszivas tortenik ma Mo. hanem agy taszitas, hiaba mennek haza a jolkepzett gyakorlattal rendelkezo fiatal tudosok nem fogadjak be oket.Amerikai egyetemen tanithat, a magyar egyetemen nem.:confused:
MArad az a gyakorlat, hogy kint probalnak szerencset sikerrel.
Mikor hires es sikeres ember lett akkor mar verik a melluket hogy magyar a feltalalo. Sajnos egy Nobel-dijas se tudott otthon boldogulni.
Szetgyorgyi Albert talan az egyetlen de az o kalvariaja meg nem kerult ennyire nyilvanosagra leven meg nem volt az internett igy elterjedve.
Ilyen balhe sorozat utan a Vizi Szilveszternek itt vagy erdemei elismerese mellett lapatra tennek vagy megkernek adja be a lemondasat.

[platon]

Tudod én a sajtó és az illetékesek közönyén csodálkozom. - Még a történelmi tapasztalatok ismerete alapján is. - A közvélemény nem süket, a sajtó meg hamar felejt. Sirunk az "agyelszívás" miatt, dicsekszünk a nemzet tehetségeseivel, de lásd mit teszünk, hogy haza hívjuk őket, hogy idehaza méltó megbecsülést, munkahelyet kapjanak. Nézzük csak kik is voltak a MTA elnökei, titkárai? 1936 - 2006 között. Vizi Szilveszter mint kutató is halovány árnyéka Szentágotainak. Szentgyörgyiről nem is szólva. Reformra érett itt a MTA. Remélem, hogy a kormány tesz valamit sürgősen, egy általánosabb, átfogóbb reform terén. /Oktatás, képzés, kutatás - fejlesztés, és a finanszírozásuk ügyében is.[QUOTE]

[Melitta]

Biztos rosszul hangzik, de en kineveznem a Szabo Csabat MTA elnokenek es megbiznam hogy x forintot kap es reformalja meg az MTA-t, es adjon lehetoseget a fiatal kutatoknak foleg aki mar nemzetkozi tekintejnek orvendenek.
Kint nem a haverok nem az ismeretseg alapjan jutnak elore hanem amit letesznek az asztalra.

[platon]

Nem is hangzik rosszúl! Szabó Csaba és társaik ösztönzően hatnának a magyar tudományos élet egésszére. Ha a kormány a nemzetijövedelem európai átlagát biztosítaná. A kutató helyek autonómiája és tekintélye a tényleges nemzetközi mércével mért teljesiményekhez igazodna, más lenne a helyzet.
Lenne egy kérdésem? a Mindentudás Egyetemén hány külföldi tudós tartott előadást? miért nem hívunk meg külföldi tudósokat? Csak interpretáljuk, hívatkozunk a világ élvonalában keletkező eredményekre.

[Melitta]

Soha nem jo hasonlitgatni orszagokat,es oktatasi modszereket,mert mindenki a sajatjara eskuszik.
AMi itt nekem nagyon tetszett,hogy az altalanos iskolaban nincs lemaradas nincs buktatas es megkulonboztetes. Itt rakjak le a tanarok az alapokat, itt tanuljak meg a gyerekek elfogadni a kulonbozo kulturakbol erkezoket.
Elkepeszto hogy Mo.3ezer iskola van ahol kulon osztalyba tanitjak a cigany gyerekeket. Itt vajon mit csinalna az ilyen iskola igazgatoja alapitana angol, arab, kinai szomaliai es millio egy kulonosztalyt?
Miert nem kepesek megszuntetni a szegragaciot?
Miert nem jonnek ki tanulmany utra tobb orszagba,hogy hogy oldjak meg? MEg privat modon is kimondottan szakmai erdeklodes stb okan is erdemes lenne megismerkedni mas modszerekkel.
egy pelda
MEgerkezik candaba egy csalad a gyerek nem beszel csak anyanyelven 8 eves. A mamaja beiratja a legkozelebbi iskolaba.
A tanarno bemutatja az uj gyereket es maris a tobbi gyerek segitseget keri hogy minnel elobb felzarkozon.
3 szinten megy az iskola
basic general advence
nyilvan par honapig a legegyszerubb modon zarkoztatjak fel kulon feladatokat adva irja le az abc amit kozosen elenekelnek, stb.
ahogy a gyerek kezd angolul erteni es irni olvasni naponta a teszteket csinalja addig nem is ertekelik meg nem erti a gyerek. Ahogy javul a teszt ugy kerul egy szinttel feljebb. stb
az advencet a legmagasabb szintet eltudja erni 1 ev alatt de ha nem akkor sincs semmi baj.Minden gyerek a korosztalyanak megfelelo osztalyba jar.Aki kicsit lemarad vagy nem akar tanulni vagy nem kepes ra az is ugyanolyan bizonyitvanyt kap mint a tobbi.
Ugyan ugy be tud kerulni kozepiskolaba ahol szinten igy mukodik az alaprendszer.
Mit is csinalnanak ha az uj bevandorlo kozepiskolas koru gyerekkel ha nem lenne mod felzarkozni.
MAguk a diakok is ra vannak utalva a lassabban haladok segitesere. Projecteket keszitenek es csapat munka van,es nem ugy hogy a kituno tanulo a kituno tanulokkal van egy csapatba hanem van 2 jo 2 kozepes es 2 gyenge tanulo egy csapatba. 5-6 ember olyan korrepetalast ad hogy ne romoljon le az eredmenye mert azt osztalyozak, esteket dolgoznak rengeteg +++ idot tesznek bele es ez a gyengebbnek is nagy hasznara valik. A jonak is mert minden pozitiv otletet kreavitasat es tudasat bele kell tenni hogy segitsen es az eredmeny is meglegyen.
Itt 20-30 fos osztalyok vannak.Mo. egy tanarra jut 10 diak , tehat lenne ido,van ra tanar a felzarkoztatasra megis miert nem sikerul?

[platon]

Ami itt nekem nem tetszik. A szegregáció okainak, - amelyek területi, gazdasági, kultúrális, életmódbeli külnönbségeket, feltételeket jelent - tudomásúl vételére sem törekszik az iskola fenntartó. Tudomásul kellene venni a realitásokat. Hasonlítgatni lehet idehaza egy Budapesti általános iskolát a XIII. kerületben mondjuk a Baranyamegyei Orfüi általános iskolával. Orfűre még tanár sem megy, cigány a tanulók 80 % -a. Az önkörmányzat, még a polgármesterét sem tudja fizetni, (Csődben van), nem még az oktatási, kultúrális intézményeit. Bezárt az egyetlen óvodája is. A városok, falvak más területek ellátottságát, és az előítéletes gondolkodást most nem is említeném. A "kreativitás" több szinten híányzik az oktatáspolitikából. Ezért sajnálom, hogy a megkezdett reform megtörni látszik. Félek, hogy Magyar Bálint után nem, vagy kétes eredménnyel, késve foltatódik az oktatásban elkezdett reform folyamat. [QUOTE]

[Melitta]

Mindenre lehet megoldast keresni es talalni. Itt is a farmokon meg a kulteruleteken a gyerekeket iskola busz visszi be egy olyan iskolaba ahol minden felszereltseg meg van.
NEm beszelve arrol hogy itt mindig minden mozgasba van, az emberek nagyon mobilisak.
Otthon ez is nehezkes meg meg a megszokas talan nagy ur, a masik ok hogy tamogatni kene minden reformot,hisz keves a gyerek.
Bizok benne en is hogy a reformok elore haladast hoznak.

.

[platon]

Teljesen igaz! Megoldások vannak, csak ezek felismeréséhez kell a régi beidegződéseket, etatista, és a megszokotthoz való görcsös ragaszkodást leküzdeni. A reformoktól való félelem "szülőhelyeit" is reformálni kell. Hasonlatos az egészségügy rendszere az oktatásrendszerhez. Lásd itt a legmakacsabb az ellenállás is. A liberalizálás itt elengedhetetlen, hisz élnem még félfeudális állapotok is. Konzerválódtak itt oly erők, amelyek minden reformtól félnek. Nézd csak meg a szervezeti hírrearhiákat intézményeinkben, a tekitélyelvűség, szemlélete, gyakorlata, bürokratikus védelmi rendszere, reflexei a fékező erő. /Ezek a mobilitás fékjei is egyben!/[QUOTE]

[platon]

Népszabadság • Ónody Tamás (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=125785) • 2006. június 6. <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

<!-- Group #1 -->Nem az a kérdés, hogy tandíjra szükség van-e, hanem az, hogy milyenre. A hazai populista jobboldal természetesen minden változatot elutasít, de hoszszú évek után a közvélemény befolyásos része mára elfogadta, hogy a hallgatóknak hozzá kell járulniuk a diplomájuk költségeihez. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A bevezetés mellett három döntő érv van. Fontossági sorrendben a következők: <o:p></o:p>
1. Az igazságosság. Akiknek van diplomájuk, átlagban kétszer annyit keresnek, mint akiknek nincs. A diploma a szellemi fejlődés önértéke mellett olyan befektetés, amely anyagi előnynyel jár. Erkölcsileg nem igazolható, hogy ezt a befektetést a társadalom kevésbé jól kereső része fizesse meg adóin keresztül a társadalom később jobban kereső részének. Külön igazságtalanság, hogy ma a diákok egyik (jelentős) része költségtérítés címén komoly összegeket (valójában tandíjat) fizet, míg másik része semmit. Nem a szociális helyzet, hanem akár egyetlen napon (az érettségién) nyújtott teljesítmény dönti el, ki, melyik csoportba kerül. <o:p></o:p>
2. A hallgatói felelősségvállalás. Ma már egy korosztály közel fele továbbtanul. Bár tudható, hogy egyes intézmények vagy szakok elvégzésével a hallgató nem jut piacilag is elismert diplomához, mivel egyetemre járni mindenképpen jó és a képzésüket az állam fizeti, a minőségi tudást nem biztosító helyekre is van jelentkező. A slágerszakokra annak ellenére is nagy a túljelentkezés, hogy a végzők alig tudnak elhelyezkedni. Ki döntsön arról, melyik szak maradjon meg, és hova hány diákot vegyenek fel? A mindenkori oktatási miniszter erre képtelen, mert központilag lehetetlen pontosan megmondani, hogy a sok száz különböző képzésből melyik színvonalas. Lehet próbálkozni mindenféle modellel, de mégiscsak a régi Tervhivatalra emlékeztet, ahogy évről évre íróasztaloknál döntik el a felvételi keretszámokat, vagyis azt, hogy néhány év múlva az egyes területeken várhatóan mekkora munkaerőre lesz igény. Ezt a döntést a felsőoktatási intézmények sem tudják meghozni, mert ők abban érdekeltek, hogy minél több hallgatójuk legyen, hiszen ez határozza meg a bevételük nagyságát. Az egyetem gazdasági vezetésének nincs megkérdőjelezhetetlen hivatkozási alapja arra, hogy a túlburjánzó felesleges tanszékeket bezárja, hiszen, amíg van hallgató, miért ne legyen tanszék is. És végül, valódi érdekeltség híján a hallgatók sem járulnak hozzá a rendszer hatékony és racionális működéséhez. Akkor ki döntsön hát? Nyilvánvalóan nincs más lehetőség, mint a kereslet-kínálat törvénye. Ha a hallgató fizet, meggondolja, milyen képzést vesz igénybe. Ha emiatt egyes szakok elnéptelenednek, akkor be lehet őket zárni. A piac logikája végre a felsőoktatásban is érvényesülne, az egészségügy mellett az utolsó olyan területen, amely eddig ellenállt. <o:p></o:p>
3. Finanszírozási igény. Erre nem érdemes túl sok szót vesztegetni. A költségvetésnek nincs több pénze. A több pénz csak azoktól érkezhet, akik a szolgáltatást igénybe veszik. <o:p></o:p>
Nézzük meg, milyen elveknek kell megfelelnie egy tandíjrendszernek. A legfontosabb, hogy méltányos legyen. Mivel a bevezetése melletti legerősebb érv az igazságosság, egy olyan tandíj, amely igazságtalanságot szül, saját jogosultságát számolja fel. Akkor igazságtalan a tandíj, ha eleve kirekeszt valakit a továbbtanulásból. Ha csak egyetlenegy diák akad, aki tovább tanulna és érdemes is rá, de a tandíj miatt nem tud, akkor a rendszer védhetetlen. <o:p></o:p>
A másik lényeges követelmény, hogy a tandíj összege nem lehet szimbolikus. Ekkor ugyanis nem érvényesül sem a hallgatói felelősség szempontja, sem a finanszírozási igény. Kérdés, van-e olyan tandíjrendszer, amely a felsorolt célokkal és elvekkel összhangban áll. <o:p></o:p>
Lényegében kétféle tandíj létezik. Az egyik, amelyet például Bokros Lajos próbált bevezetni, a tanulmányokkal egy időben történő fizetési kötelezettséget írja elő. A volt pénzügyminiszter három neves közgazdásszal ismét ezt a változatot támogatja. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy a (fontossági sorrendben második helyen lévő) hallgatói felelősségvállalást maximálisan ösztönzi, hiszen a hallgató már az első naptól érzi döntésének súlyát. Másik előnye, hogy az állam azonnal bevételhez jut. Igaz, a teljes képzési költségnek csupán töredékéhez, hiszen még az említett közgazdászok is csak részleges hozzájárulásról beszélnek. Ezzel viszont nagyrészt feladják azt a kiinduló igazságossági elvet, hogy a felsőoktatási tanulmányok költségei minél kevésbé legyenek szétterítve az egész társadalomra, azaz minél kisebb részben fizessék a szegényebbek a jobb módúak felemelkedését. <o:p></o:p>
A döntő probléma mégsem ez. Ha a tanulmányok folytatásának feltétele a tandíj egyidejű fizetése, akkor biztosan lesznek olyanok, akik pusztán szociális alapon kimaradnak a felsőoktatásból. Ez pedig vállalhatatlan. Az oktatási rendszer ismeretének ijesztő hiányáról tanúskodik az az elképzelés, hogy ezt az igazságtalanságot majd a szegényebb hallgatók szociális ösztöndíja vagy tandíjmentessége szünteti meg. Ez nemcsak gyakorlatilag, hanem elvileg is lehetetlen. Még ha sikerülne is olyan bírálati rendszert működtetni, amely hiba nélkül éri el a valóban rászorulókat (nem sikerülne), akkor is megoldatlan marad a legfőbb probléma: a diákok sorsa nem 18 éves korukban, hanem jóval korábban dől el. Talán akadna olyan érettségiző, aki azt mondja: ugyan a tandíjat nem tudnám kifizetni, mégis felvételizek, mert tehetséges vagyok, ezért biztosan azon kevesek között leszek, akiknek nem kell fizetniük? Valójában a szegényebb gyerekek többsége el sem jutna abba a helyzetbe, hogy ezt a kérdést mérlegelje. A tandíj hatása leszivárogna az egész oktatási rendszeren, az anyagi gondokkal küszködő szülők, akik természetesen nem tudják, mennyire lesz tehetséges az éppen tízéves gyerekük, eleve olyan irányba terelik őt, amelyből az egyetemi továbbtanulás nem nagyon következik. Azt mondják majd: annyira valószínűtlen, hogy pont ő kapjon mentességet, inkább tanuljon meg egy jó szakmát, nincs értelme a felesleges kitérőknek és erőfeszítésnek. Ezért gyereküket valamilyen szakközép- vagy szakiskola felé terelik, ahonnan aztán sokkal nehezebb tovább tanulni, különösen felkapott szakokon, hiába lenne meg hozzá a tehetség. <o:p></o:p>
A tandíj másik változata, ami a Magyar Bálint által beterjesztett reformcsomagban is szerepel, utólag fizetteti meg a képzés költségét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állam egyszerre állapít meg tandíjat és ad a tandíjjal megegyező nagyságú diákhitelt. A visszafizetést egy adott jövedelemhatárhoz köti, és szociális szempontokat is érvényesít. Amennyiben egy hallgató csak akkor fizet, amikor a jövedelme elér egy szintet, akkor a rászorultsági elv tisztán érvényesíthető. Nem valamilyen bizottság dönt a rászorultságról vitatható elvek alapján. Kikerülhető az örök dilemma, hogy ilyenkor merev szabályok alapján döntsenek, melyek sosem illeszkednek pontosan a valósághoz (csak egy példa: a gyerek elköltözik otthonról, nem fogad el apanázst amúgy tehetős szüleitől, próbál a saját lábára állni, napról napra él), vagy kapjanak lehetőséget az egyéni elbírálásra, ami viszont mindig korrupcióhoz vezet. Utólagos fizetés esetén a rászorultságot az az egyszerű kérdés dönti el, hogy kinek mekkora a keresete, függetlenül attól, honnan jött. <o:p></o:p>
Látható, ennek a rendszernek az a legnagyobb előnye, hogy összhangban van a legfontosabb elvvel, az igazságossággal és a méltányossággal. Senkit nem zár ki eleve a felsőoktatásból, senkinek nem kell aggódnia, hogyan fizeti vissza a "hitelt", mert csak akkor fizet, ha már nem tekinthető rászorultnak. További előny, hogy ezzel a tandíjjal a felsőoktatás költségeinek sokkal nagyobb része terhelhető a hallgatókra, mint a másikkal. Az évek során, havi 4-5 ezer forintos összeggel a képzési területenként eltérő teljes költség kétharmada visszafizethető. <o:p></o:p>
A módszer ugyanakkor a nagyobb hallgatói felelősségvállalás követelményére is tekintettel van. Nyilván kevésbé erőteljesen, mintha már a beiratkozás másnapján fizetni kellene. De aki tudja, hogy egyetemi éveivel 3-7 millió forintos hitelt vesz fel, meg fogja gondolni, milyen képzés ér meg neki ekkora összeget. Nem életszerű, hogy valaki kifejezetten úgy válasszon képzést, hogy onnan keveset fizető álláshoz lehessen jutni, így a visszafizetési küszöb alatt maradhasson. Sosem tudhatja, hogy nem módosít-e a pályáján, és ebben az esetben esetleg még akkor is fizetnie kell, ha új állásához a diplomájának nem sok köze van. (Elvileg persze elképzelhető, hogy az utólagos fizetéssel járó kisebb nyomás miatt a hallgatói felelősségvállalás mégsem érvényesül a kívánatos mértékben. Ebben az esetben a rendszer kiegészíthető szimbolikus nagyságú, de az egyetem évei alatt is fizetendő összeggel. Havi pár ezer forinttal, amely csökkenti a később visszafizetendő összeg nagyságát.) Vannak olyan nem jól fizető szakmák is, amelyeket csak diplomával lehet gyakorolni, ezért is helyes, ha nem automatikusan kell fizetni. Ellenkező esetben nem menne senki szociális munkásnak vagy levéltárosnak, mert az kész ráfizetés lenne. Az egyidejű tandíj erre nincs tekintettel. Az eltérő képzési költségek szerint még képes differenciálni, de a diploma várható munkaerő-piaci értéke szerint még újabb Tervhivatallal sem. Igazságos-e az, hogy egyenlő tandíjat kelljen fizetnie két orvostanhallgatónak, függetlenül attól, hogy az egyik nőgyógyász szeretne lenni és lesz, a másik meg kórboncnok, tehát a fizetésükben később jelentkező különbség nem az eltérő tehetség, hanem a pályaválasztás következménye? <o:p></o:p>
Egyetlen komoly ellenvetés érkezett: az utólagos fizetés nem eredményez azonnali bevételt az államnak. Valóban. Legkorábban négy év múlva, amikor az első bachelort végző hallgatók elhelyezkednek. De a tandíj minden más, a felsőoktatás működését ésszerűsítő hatása már addig is érzékelhető lesz. Ez a négy év viszont megér annyit, hogy ne építsünk egy teljes rendszert erkölcsileg kifogásolható elvekre, s ne rekesszünk ki társadalmi csoportokat eleve egy fontos közszolgáltatásból. <o:p></o:p>
A nagy pártok eddig populizmusból vagy gyávaságból megakadályozták, hogy az igazságosság és az ésszerűség elvei az egyetemek finanszírozását is megváltoztassák. A liberális reform átalakította a felsőoktatás egész épületét. A képzési hozzájárulás lesz a zárókő, amely az új falakat összetartja. <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>

[platon]

Célkeresztben az MTA?<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

Népszabadság • Pálinkás József (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=119342) • 2006. június 7. <o:p></o:p>

<!-- Group #1 -->Aki fellapozza A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002 című könyvet, esetleg vet egy pillantást a köztestület jelenlegi több mint tízezer tagját felsoroló kötetre, az láthatja: a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület maga a magyar tudományos közösség. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>

Érdemes lenne Kóka Jánosnak is utánanéznie néhány dolognak, mielőtt ostobaságokkal fűszerezett Akadémia-ellenes kijelentéseit újra és újra megismétli, legutóbb e lap május 24-i számában. Korábban is tett néhány provokatív kijelentést, amit akkor a választási kampány miatt visszavonattak vele. Csak nem egy koncepció része ez a megújult támadás? <o:p></o:p>
Az 1950-es években Rákosi Mátyás mindent elkövetett, hogy az Akadémiát megtörje. Tagrevíziót tartottak, létrehoztak egy új testületet, a Tudományos Tanácsot, befolyásolták a tagválasztást, de az Akadémiát nekik sem sikerült megtörniük. Az Akadémia - világos szabályaival, szigorú elveivel, teljesítmény- és hagyománytiszteletével - mindig is útjában állt mind a diktatórikus, mind az anarchista törekvéseknek. <o:p></o:p>
A rendszerváltás idején is voltak néhányan, akik az intézményt sztálinista maradványnak titulálták, és megszüntetésére törekedtek. Antall József és Kosáry Domokos bölcs döntése volt az Akadémia megőrzése és a "tagrevízió" elkerülése. Az MTA-ról szóló törvény megerősítette a köztestületi jogosítványokat, visszaadta az Akadémia tulajdonának jelentős részét, a doktorok 200 képviselőjének a közgyűlésbe választásával kiszélesítette a döntéshozatalt, az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának létrehozásával pedig jelentős mértékben átalakította a kutatóintézetek irányítását. <o:p></o:p>
Az Akadémia és intézeteinek munkája az elmúlt években sikeres volt és hatékony. 2002-ig kutatóik nyugodtan dolgozhattak. 2002 után is szélárnyékban voltak egy kicsit, hiszen az SZDSZ reformcsapata három évig az egyetemi "kiváltságok" és tekintély elleni küzdelemmel volt elfoglalva. Mióta az MSZP megnyerte a választást, és az SZDSZ nélkül nem tud kormányt alakítani, Kóka János újra támadja az Akadémiát. Nyilván szeretné tetszése szerint szétosztani a kutatási és fejlesztési pénzeket. Ebben útjában van az Akadémia, ahol ráadásul lenne mit privatizálni is, hiszen a kutatóintézetekben tömérdek érték van, nem is beszélve az Akadémia ingatlanjairól. <o:p></o:p>
Kóka János szerint az Akadémia által 2005 őszén kiadott stratégiai anyagban a tudósok korfájának megváltoztatása, az egyetemek és a kutatóintézetek együttműködése, az "agyvisszaszívás" jó elképzelések, de ellenzi, hogy forrásokat szeretnének átcsoportosítani az alapkutatásra. Hogyan lehet azonban megváltoztatni a kutatók korfáját és elindítani az "agyvisszaszívást" pénz nélkül? Tudják-e, hogy "elszívott" kutatóink nálunk szerencsésebb helyeken mivel foglalkoznak? Alapkutatásokkal. És ha visszajönnének, idehaza is ezt szeretnék tenni. <o:p></o:p>
Kóka szerint "nem maradhatnak érintetlenül olyan struktúrák, amelyek szerzett kiváltságokra építenek". Nem tudom, ezt honnan vezette le, hiszen minden működő struktúrában vannak szerzett jogok. Például a vagyon is szerzett jog. Más kérdés, hogy milyen úton szerezték. Az egyetemi vagy akadémiai előmenetel nagyon szigorú szabályok szerint szerzett jog. Az amerikai egyetemeken dolgozó fiatalok szeme előtt a tenure, a fix egyetemi tanári állás, a biztonság lebeg. Ezt a "kiváltságot" igen kemény munkával és teljesítménnyel lehet elérni. Magyarországon is. <o:p></o:p>
Az a vád is elhangzik, hogy "összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért". Az igazság azonban az, hogy a fiatal tehetségeket - akik átveszik majd a pozíciókat is - éppen a tudományos elit neveli fel. Sőt, csak ők képesek felnevelni és soraikba emelni. <o:p></o:p>
Kóka mániákusan a szabadalmakat kéri számon a kutatóintézeteken, amelyeknek elsősorban nem ez a céljuk. Nagyon jó, ha ilyen eredmények is születnek, de az alapkutatások publikálható eredményekben és kiművelt emberfők számában mérhetők. Kóka szerint a kutatásban szükség van az üzleti szférára. Ebben mindenki egyetért. Egyetlen olyan esetről sem tudok, hogy egy akadémiai kutatóintézet fanyalogva elhárított volna egy gyakorlati probléma megoldására vonatkozó szerződést. A baj az, hogy kevés ilyen ajánlat van. "Ma nálunk nincs innovációs menedzsment, nincs egy hely, ahová bárki beviheti a találmányát... Új tudományos testületi formákra van szükség" - mondja Kóka. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalba mindenki beviheti a találmányát. Minden intézet inspirálja kutatóit, hogy szabadalmaztassák találmányaikat, sőt ezt anyagilag támogatja. Ám alkalmazható találmányok nem elsősorban az alapkutatásban születnek, hanem az ipari kutatóintézetekben. Azokat a rendszerváltás során privatizálták, ahogyan az ipart is. Vajon milyen új tudományos testületi forma segítene ezen a helyzeten? Talán egy új Akadémia, amelynek tagjait Kóka János jelöli ki? Mely nem akadékoskodna folyton az újabb és újabb oktatási "reformok" vagy az abszurd "fejlesztési" ötletek esetén, a fejlesztésre szánt állami pénzt pedig tetszésük szerint oszthatnák a hatalmasok? Kóka János az internetet is emlegeti. Erről csak annyit, hogy egy olyan fizikai kutatóintézetben hozták létre, amelyet - ha Magyarországon lenne - Kóka a többi intézettel együtt bizonyára a földdel tenne egyenlővé. <o:p></o:p>
A következő Kóka-vád szerint az MTA máig nem tette nyilvánossá a rendes és levelező tagok tudományos teljesítményét. Ez nem igaz. Minden kutató teljesítménye megtalálható saját vagy intézete honlapján. <o:p></o:p>
Ostobaság az az állítás is, amely szerint "A magyar tudománypolitikára vonatkozó, az Akadémia életével kapcsolatos döntéseket az Akadémia tagjai hozzák, és pozíciókba csakis az Akadémia tagjai választhatók." A tudománypolitikai döntéseket a kormány vagy az Országgyűlés hozza. Az Akadémia életével kapcsolatos döntést az Akadémia közgyűlése hozza, amelynek tagjai a doktorok választott képviselői is. Egyébként kinek is kellene meghoznia az Akadémia belső életével kapcsolatos döntéseket? <o:p></o:p>
"Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) évről évre kevesebb pénzből gazdálkodik, miközben az Akadémia összköltségvetése emelkedett" - hangzik a következő vád. Egy miniszternek tudnia kell, hogy a költségvetést a kormány nyújtja be, és a megszorításokat is a kormány rendeli el. Draskovics pénzügyminiszter megszorító csomagja idején a Pénzügyminisztérium csökkentette az OTKA költségvetését. Kétmilliárddal tervezte, de nemzetközi felháborodás hatására csak egymilliárddal csökkentette. <o:p></o:p>
Kóka János megkérdőjelezi az MTA kutatóinak nemzetközi sikereit is, és integrálódásukat a tudományos élet nemzetközi vérkeringésébe. Véleményét arra alapozza, hogy az akadémiai doktori pályázatokon csak töredék értéken veszik figyelembe a külföldön végzett munkát. Ám nincs ilyen szabály. A doktori eljárás során azt vizsgálják, hogy ki érte el az eredményt. Az, hogy itthon vagy külföldön érte el, nem szerepel a szempontok között. <o:p></o:p>
Az Akadémia - világos szabályaival, szigorú elveivel, teljesítmény- és hagyománytiszteletével - mindig is útjában állt mind a diktatórikus, mind az anarchista törekvéseknek.

A MTV mai Friderikus műsorában ismét Nyilatkozott Szabó Csaba. Vizí Szilveszter, Kóka János hasonlóan. Szabó Csaba Csomagol. Két hét mulva elhagyja magyarországot, vissza utazik az Egyesült Államokba

[Melitta]

A MTV mai Friderikus műsorában ismét Nyilatkozott Szabó Csaba. Vizí Szilveszter, Kóka János hasonlóan. Szabó Csaba Csomagol. Két hét mulva elhagyja magyarországot, vissza utazik az Egyesült Államokba
Vegtelenul sajnalom,de megertem.
Jobban jarnanak a Vizi Szilveszter ur csomagolna.
Tudod Platon annyi ertelmes okos magasan kepzett ember jon el meg mindig otthonrol, es nem fizetesi gondok miatt, hanem a szemlelet, a korlatok, a 100 eves modszerek stb. Remek a Minden tudas egyeteme, de ha csak ennyire futja az MTA nak szomoru. Ezt barmelyik felsooktatasi iskola megcsinalta volna.
Olvastam egy cikket "a reformrol" ott hivatkozott Vizi ur a fejlodes gyorsasagara pl kent a minden tudas egyetemet hozta.
Ami igazan nem teljesitmeny egy kutato doktor doktortol;) hisz csak a nettre van felteve az eloadas.

[platon]

Ha nem szomorítana el ez az áldatlan helyzet, ez a húsz éve tartó lejtmenet, a Magyar Tudományos Akadémián a kutatás fejlesztés terén, akkor "végtelenül sajnálnám", hogy nem értek veled egyet. Igy csak azt írhatom: Kedves melitta! szomorúan igazat adok. A tények makacs dolgok. Meg kell hajolni a tények előtt.
A felső vezetés képtelen szemlélet változtatást elérni. Képtelen a Korszerűtlent lebontani. Egyetemeink, kutatóink, és végsősoron az ország szenvedi ennek kárát. Szabó Csaba esete idehaza és külföldön is szomorú tényként értékelt. Már csak Kóka határozottságában, és a változást akarók erejében bizom. Magyarország, a világ haladó tudományos életének elemi érdeke, hogy a reformok mielőbb célt érjenek.[QUOTE]platon

[platon]

Grácia, meritokrácia, gerontokrácia
Parázs vita Kóka és Vizi E. között http://hvg.hu//images/doc_small.gif<SCRIPT type=text/javascript>addToShelf("20060608mtakoka","Parázs vita Kóka és Vizi E. között","/itthon/20060608mtakoka.aspx?s=hk");</SCRIPT>
<TABLE style="MARGIN-TOP: 5px" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD class=articleHeader vAlign=center>2006. június 08. 08:46
Utolsó módosítás: 2006. június 08. 10:02 </TD><TD width=2>http://hvg.hu/images/spacer.gif </TD><TD class=articleHeaderRight vAlign=center>http://hvg.hu/images/aminus.gif (javascript:eventFaceSmaller()) http://hvg.hu/images/aplus.gif (javascript:eventFaceLarger()) http://hvg.hu/images/email.gif (javascript:window.open('http://hvg.hu/email.aspx?path=http://hvg.hu/itthon/20060608mtakoka.aspx&subject=Parázs vita Kóka és Vizi E. között','email','height=380,width=350,scrollbars=n o,resize=no, menubar=no, status=no, toolbar=no'); void('');)http://hvg.hu/images/print.gif (http://hvg.hu/print/20060608mtakoka.aspx) </TD></TR></TBODY></TABLE>
Szabó Csaba, akinek a Semmelweis egyetem májusban elutasította egyetemi tanári pályázatát, s aki éles kritikát fogalmazott meg a magyarországi tudományos életben uralkodó állapotokkal szemben, bejelentette: két hét múlva visszautazik az Egyesült Államokba.
<FORM id=__aspnetForm name=__aspnetForm action=default.aspx?page=column&columnWebID=itthon&articleID=20060608mtakoka&s=hk method=post><INPUT type=hidden value=dDwtMTM1MzQxNTUyOzs+g2j0UmcI895SFFJjlICshcln 5Q8= name=__VIEWSTATE> Az ATV Friderikusz Most című műsorban a 39 éves kutató nyilatkozatát megelőzően Kóka János kijelölt gazdasági miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke folytatott parázsvitát a magyar tudományos élet teljesítményéről.
"Nézzük meg, hol van a teljesítmény és azt kérjük számon. A másik oldalon pedig ne csak a Nobel-díjasainkra legyünk büszkék, akiket javarészt elüldöztünk ebből az országból, hanem azoknak a kutatóinknak adjunk lehetőséget, akik itt élnek közöttünk és élnek közöttünk ilyenek" – mondta a kijelölt miniszter. „Az egyik probléma, hogy az alapkutatás, alkalmazott kutatás és az üzlet úgynevezett innovációs értéklánca nincsen kitalálva Magyarországon, a különféle kutató intézmények nem működnek megfelelően együtt a gazdaság szereplőivel, a zseniből nem nagyon lesz nemzetközi piacon is értékesíthető termék. (…) A másik [probléma] az intézményi struktúrából fakad: Magyarországon ma (...) intézményeket finanszírozunk: olyan struktúrákat, amiket tíz, ötven vagy százötven évvel ezelőtt valaki kitalált, jelen esetben az MTA-t, és nem igazán mérjük, hogy milyen tudományos vagy gazdasági, vagy társadalompolitikai teljesítmény van mögötte" – mondta Kóka.
A miniszter az innovációs értéklánc helyreállítását nevezte meg célként. Emellett meg kell vizsgálni, hogy az akadémia intézményei előjogok alapján veszik-e fel évről évre a támogatást, vagy ugyanúgy kötelesek elszámolni a teljesítményükkel, "mint mindenki, aki közpénzekért jön".
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke kijelentette: az MTA "értékrendben gondolkodik, értéket őriz és értéket teremt". "Nem a tudományos akadémiával kell foglalkozni, hanem azzal, (...) mi van magyar gazdasággal, miért nem elég érzékeny arra, hogyha vannak ötletek, miért nem lehet szabadalmat bejelenteni?" – jelentette ki az elnök. „Nincs a magyar kormánynak tudománypolitikája egyelőre, mint ahogy a miniszter úr mondta, nincs tudományos menedzsment, itt vannak a hiányosságok" – vélte Vizi E.
A miniszter és az MTA elnöke egyetértett abban, hogy az intézmények ne azért kapjanak pénzt, mert vannak, hanem mert vannak teljesítmények.
Szabó Csaba a Friderikusz Sándorral folytatott beszélgetésben kijelentette: amit meg tudott tenni, azt megtette Magyarországon, s azért megy vissza Amerikába, mert ott a kutatás minősíti a kutatókat. Megdöbbenésének adott hangot, hogy Magyarországon valakit azért érhetnek retorziók, mert egyetért egy miniszterrel. Megítélése szerint az egyetemen azért nem nevezték ki, mert egyetértett Kóka Jánossal, aki bírálta a tudományos életben uralkodó állapotokat. Ez egy ilyen ország, várj fiam a sorodra – illusztrálta az állapotokat.
</FORM>

[óvónéni]

A ma reggeli Vasárnapi újságban hangzott el ez a beszélgetés Baranyi Károllyal, a Nemzeti Pedagógus Műhely elnökével a kétszintű érettségiről és a magyar oktatásról. A civil ember csak érzi, hogy valami nem stimmel, ám a szakember meg is tudja fogalmazni, hogy mi az. Mindez alátámasztja Judith véleményét, amellyel mélységesen egyetértek. Hát ennyit az átgondolatlan reformokról.

Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely elnöke a kétszintű érettségiről, az oktatásról. (Vasárnapi Újság, 2006-06-11)<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Riporter: Itt van a kezemben a Nemzeti Pedagógus Műhely nyilatkozata, amelyben aggodalmaikat sorolják. Az első: az új érettségi vizsga során a tanulókat túlságosan korán döntésre kényszerítik.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Baranyi: Amikor 18 éves kor az érettségi időpontja, akkor nem szabad 16 éves korban eldönteni, hogy pontosan mely kérdésekből akarok magasabb szinten, és mely kérdésekből alacsonyabb szinten válaszolni. Az érettségiző diákok zöme alacsonyabb szinten érettségizik, 5-6 % érettségizik magasabb szinten. Azok, akik magasabb szinten érettségiznek, azok le is válnak az iskolákról, nem ott érettségiznek. Tehát az a baj, hogy az osztályok szétesnek. Abban az időszakban, amikor ki kellene alakulnia a szolidaritásnak, az egymás mellett élés szabályainak – és ennek különösen fontos időszaka a 16-18 éves kor – akkor semmi más nincs a középiskolában, mint hajtanak, hajtanak. A pontokért, nem a tudásért! Miniszter úr azt mondta nemrégen az MTI-nek – utána lehet nézni -, hogy az iskolákban a továbbiakban nem a tudás a cél. Ez döbbenetes dolog. A kétszintű érettségivel az a nagy baj, hogy olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre ha a tanuló az elvárt választ megadja, illetve ezekre begyakorolja a választ, akkor ezekben a tanulókban, diákokban kialakul a felkészületlen, tanulatlan magabiztosság. <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Riporter: Önök nemcsak a kérdések tartalma, hanem formai megjelenése miatt is tiltakoztak.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Baranyi: Elsősorban a formai megjelenése miatt, mert ha olyan formán teszek fel a kérdést, ahogy ezt pl. a történelem érettségiben, a magyarban, fizikában, matematikában megvan, akkor a gyerek butul a kérdésektől. Ez a fő aggodalmunk. Történelemből például forráselemzésnek tekintenek az Újszövetségből kiragadott 4-5 mondatot, azt mondják, hogy ez alapján állapítsa meg a gyerek, 4-5 kérdésre valami kipontozott sorba beírható választ, A gyerek nem meri megtenni, ami intellektuálisan az egyetlen helyes dolog lenne: visszautasítani a kérdésföltevést. Öt kiragadott mondat nem forrás, ebből semmilyen következtetést nem lehet levonni. Nem tisztességes dolog ilyen kérdéseket föltenni, ráadásul ezekre a kérdésekre nem lehet egymondatos választ adni. Én elhiszem, hogy jó dolog tesztet megfogalmazni, mert könnyű javítani, csak éppen a tesztre adott válasz biztos, hogy nem gondolkodásból születik. Fizikánál, legnagyobb meglepetésemre már tavaly, megjelentek a tesztkérdések. Összességében lényegesen gyengébbek, mint a kárhoztatott egyszintű érettségi-fölvételi rendszer kérdései, de sokkal több van, és ezért kevés is rá az idő. A diák arra kényszerül, hogy végigtippelje a feladatsort, ahelyett, hogy számolgatna, mert akkor csak a feléig jut el. Megcélozza, hogy hátha ez a jó!<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Riporter: Ezenkívül még milyen veszélyei vannak a tesztkérdéseknek? <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Baranyi: Például ott van előtte négy lehetőség, ezek közül az egyik jó. Eleve az, hogy a négyből három hamis, de egyszerre jelenik meg a szeme előtt, és bizonyos értelemben egyszerre rögzül. A másik: tegyük fel, hogy 75 %-kal már jeles eredményt kap. Ki mondja meg ezeknek a diákoknak, hogy melyik volt az a 25 %, amelyikben tévedett? Csak annyit tud, hogy 75 %-os teljesítményt nyújtott. Aki tesztkérdések megoldására készül föl, az nem tud problémát megoldani. A tesztkérdés ráadásul életidegen. Soha az életben nem találtam olyan problémát, ami teszt formájában jelent meg. Mint ahogy a sajtónyilatkozatban is elmondtuk, attól félünk, hogy az oktatás színvonalának rohamos csökkenését eredményezi ez a fajta kérdésfeltevés. <o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Riporter: Az érettségi tárgyak túlzottan magas számát is kárhoztatják.<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Baranyi: Igen. Sok tárgy pazarlás. Papírban, a tanárok munkaidejében, az iskolaigazgatók megalázása, a jegyzők frusztrálása, de még csak az írásbelinél vagyunk. Majd most megnézzük, mi lesz a szóbelin! Milliárdokat fordítanak az expediálásra, akkor, amikor egy érettségi dolgozat kijavítása ezer forint, és azt mondják a magyartanárok, hogy becsületesen legalább 3-4, de néha 5 óra. Ez megalázó helyzet. Ez az egész rendszer abból a téveszméből indul ki, hogy az oktatás is, az egészségügy is, minden a gazdaságnak nevezett pénzügyi világ szolgája, annak része, és ahhoz kell igazodni. Ez a kultúra romlásával jár, és a gazdasági esélyek romlásával. Olyan fiatalokat fogunk felnőttekké képezni, akik nem tanulják meg közben a bonyolult, összetett gondolkodást, annak a szabályait. Az életre való felkészítésnek az a lényege, hogy a gyerek ne akarjon azonnal praktikus ismeretekre szert tenni, mert azok elévülnek, mikorra a bizonyítványt megkapja. Éppenséggel nem praktikus ismeretekre van szükség, hanem egy olyan nagyon általános dologra, amit úgy hívnak, hogy a gondolkodás képessége. Hadd idézzem Babits Mihályt. 1910-ben írta fogarasi tanítványainak, így: „Nem tanítunk ismereteket. Nem tanítunk tudományokat és művészeteket, és nem tanítunk a feledésnek. Gondolkodni és beszélni tanítunk.” Hát ez maradt ki a mai iskolából.<o:p></o:p>

[Melitta]

Jobb ha visszakeri a tandijat a Baranyai ur is, mert sajna o sem tanulta meg annak idejen hogy haladni kell a korral.
Aki vizsgazott tesztlapokon az tudja hogy igaz hogy 1 jo valasz van de nem 3 olyan rossz valasz hogy nem tanulassal egybol ki lehet szurni, hogy az tuti hogy hamis.
Regen 14 evesen kellett eldonteni hogy mi is lesz a gyerek, ugy szakmat valasztani ugy szakkozepiskolat stb.
A legtobb esetben nem az erdeklodes vagy elhatarozas egy szak fele dontott hanem hogy hol van hely hova lehet besuvasztani a gyereket. A legkevesbe volt fontos hogy erdekli a gyereket az a szakiskola.
A lenyegrol nem beszelt a szakember Baranyai ur hogy olyan tudas kell adniuk hogy azt a vilagon mindenhol el is fogadjak.
HA 1-2 % beszel oroszul akit 8 evig tanitottak sokat mondok. A mai fiataloknak es ezzel a modszerrel 8 ev nyelv tanulas tuti felsofoku nyelvizsga.
NEm tartom jo szakembernek aki az ujat elveti aki nem a legfrisebb modszereket alkalmazza aki nem allandoan az ujitas es reform mellett kardoskodik.
A pedagogus palya nem arrol szol hogy mennyit kap egy dolgozatert mert az eremeny a pedagogust legalabb annyira vizsgaztatja mint a diakot.
Kulonben is nem reg kaptak valami hatalmas fizetes rendezest.Van meg ennek a palyanak mas elonyei is hogy 9 honap az ev.
Mikor 10 gyerekre jut 1 pedagogus es az is keptelen felzarkoztatni a lemaradt gyerekeket akkor itt kellenne kritikat gyakorolni, es szakmai segitseget adni ezeknek a gyengen teljesito pedagogusoknak.
Persze vannak igazi elhivatott tanarok akik nem csak a fizetesert es a konyebb modszerert reklamalnak hanem a diakoknak minden tudast probalnak tovabb adni. Azok megtanitjak az uj modszereket es kutatjak es mindig a legujabb felkeszultseggel birnak.

[óvónéni]

Részben egyetértek veled, részben nem:

- "Regen 14 evesen kellett eldonteni hogy mi is lesz a gyerek, ugy szakmat valasztani ugy szakkozepiskolat stb.
A legtobb esetben nem az erdeklodes vagy elhatarozas egy szak fele dontott hanem hogy hol van hely hova lehet besuvasztani a gyereket. A legkevesbe volt fontos hogy erdekli a gyereket az a szakiskola."
Ha jobban belegondolsz, ez ma is csak így van. Sőt! Ma még hozzájön az is, hogy a szakiskola biztosítja-e a gyakorlati képzést, vagy a szülőnek kell találnia olyan "gyakorlati oktatót", aki - nem kis pénzért - vállalja a gyereket. És ez bizony súlyos szempont!

- "Aki vizsgazott tesztlapokon az tudja hogy igaz hogy 1 jo valasz van de nem 3 olyan rossz valasz hogy nem tanulassal egybol ki lehet szurni, hogy az tuti hogy hamis."
Mivel nem tudom, hogy milyenek voltak a mostani tesztlapok, ehhez érdemben nem tudok hozzászólni. Csak halkan teszem hozzá: bizony találkoztam már silány tesztlappal.

- "A lenyegrol nem beszelt a szakember Baranyai ur hogy olyan tudas kell adniuk hogy azt a vilagon mindenhol el is fogadjak."
Ezzel így egyetértek, de abban igazat adok neki, hogy kreatív tudást kell kapniuk. Tehát: alkalmazni is tudják azt, amit elméletben tudnak. Sokszor tapasztaltam azt, hogy ha a gyerek nem a "megszokott" módon kapta a kérdést, már nem tudta megválaszolni, leblokkolt. És ezt hiányolja Baranyai úr. (Ne érts félre, nem ismerem, nem védem. De sokmindenben igazat adok neki.)

- "Mikor 10 gyerekre jut 1 pedagogus es az is keptelen felzarkoztatni a lemaradt gyerekeket akkor itt kellenne kritikat gyakorolni, es szakmai segitseget adni ezeknek a gyengen teljesito pedagogusoknak."
Ez így nem valós. Van ilyen is, de nagyon sok olyan iskola van, ahol 30-35 fős osztályok vannak.
Sőt: a legutóbbi "reform" szerinti integrált osztályok, ahol a normál gyerekek mellett sérült gyerekek is tanulnak. Ahol a "normál" gyerekekre kiképzett pedagógusnak kell(ene) foglalkoznia a speciális foglalkozást igénylő gyerekekkel.
Sajnos, az is igaz, hogy van a pályán sok olyan "pedagógus", aki nem oda való. (S amíg a felsőoktatásban az a helyzet, hogy ha máshová nem veszik fel, akkor még a tanítóképzőbe bejuthat, akkor még sokáig így is lesz!) De ebből nem szabad általánosítani.

- "A pedagogus palya nem arrol szol hogy mennyit kap egy dolgozatert mert az eremeny a pedagogust legalabb annyira vizsgaztatja mint a diakot.
Kulonben is nem reg kaptak valami hatalmas fizetes rendezest.Van meg ennek a palyanak mas elonyei is hogy 9 honap az ev."
Miért lenne más a pedagóguspálya, mint akármelyik másik? Miért elfogadott pl. egy informatikustól, egy mérnöktől, hogy olyan munkát vállal, amivel többet kereshet? A pedagógus is (de még az egészségügyben dolgozó is) csak abból él, amit megkeres. Valahogy nehezen tudom elfogadni, hogy állandóan a hivatástudatra appellálnak. Hidd el nekem, a legtöbb pedagógusban él a hivatástudat, csak ezt állandóan kihasználják. Sokszor érzem úgy, hogy a közoktatásunk már régen összeomlott volna, ha nem lenne az a sok hivatástudatos pedagógus. A "hatalmas fizetésrendezésről" meg csak annyit: 35 év után még most sem annyi a fizetésem, mint a szakmájában (és nem is menő szakmában) most kezdő 23 éves fiamnak.

[Melitta]

Legalabb van valami amiben egyet ertunk.:D Azaz egy ket dolog.
A baj hogy ez a cikk is csak a negativumokat emeli ki es nem a pozitiv dolgokat sugal.
Van ez is az is, itt is van aki csak par orara megy be tanitani es van akinek allando osztalya van nyilvan a fizetese ennek aranyaban van.
En meg nem hallottam elegedett pedagogust. Mikor megkaptak a fizetes rendezest akkor sem.
Ha a tanar mindennel elegedetlen es nem tamogatja a reformokat nem lep nem kepezi magat, (mellesleg itt vizsgazni is kell hogy felkeszult es alkalmas-e a tanitasra rendszeresen, tavobbkepzesre kell mennie, ha nem megy akkor nyilvan az kapja az osztalyt akinek meg van minden up date tudasa)) az soha nem lesz jo pedagogus.
Az marad az orok elegedetlen a reklamalo es nem az alkoto kerativ tanar aki tovabb azt tudja adni amit maga is kepvisel, amiben maga is hisz.
Szerintem van par szakma amihez nelkulozhetetlen a hivatastudat, tanar , orvos, apolono,szinesz pap stb ha nincs meg es ez kiderul, ha a szulo megtudja mar visszi is el a gyermeket ebbol a kozegbol.
A negativ cikkekbol dopping van.
MIkor a gyerekeket tuntetni viszik vagy politikai partok felhasznaljak es ehhez aszisztal az iskola a tanar az biztos hogy megerdemnek hogy lapatra tegyek oket. Erre azert van ido inkabb a tesztlapok magyarazatara kene forditani.;)
Nekem nagyon sok pelda van otthon es itt is. Mi itt akik ateltuk a gyerekekkel egyutt a "felzarkoztatast" 1 ev alatt teljesen utolertek a tananyagot, es mar fel ev utan a masodik nyelvet a franiat is elkezdtek eleg intenziven a kulonbozo orszagbol es kulturabol es iskola rendszerbol erkezo gyerekek.
Sok cigany csalad erkezett ide gyerekek rovid 1 ev alatt beilleszkedtek.
magyarul ciganyul angolul es franciaul beszelt sok gyerek, soknak nem sikerult itt maradni, haza mentek es nem egy nem ketto gyereket a gyogypedagokiai iskolaba tanacsoltak, azt a gyerekeket akik mar 4-5 eve tanulta az angol irodalmat aki verset ir angolul es itt 85% felett teljesitett. Az ok 4-5 evet nem lehet behozni a magyarnyelv oktatasba es a felzarkozas lehetetlen.
Valami nagyon hibadzik otthon. Azt hiszem a szemlelet az valami nagyon elavult.

[platon]

Nem tagadva pozitívumainkat. Most a refomra érett rendszer változtatásának szükségességén van a hangsúly. Egyre kevesebb születendő gyermek létszám mellett sok területen sok a pedagógus. Hasonlóan óvoda stb. A tanárképzők létszáma évről évre növekszik. Szomszédomban látom, hogy nyolc óvodásra jut négy óvónő, dadus, + egyéb személyzet. Nem is szólva most a különböző szakok képzési létszámáról. A tényleges igény a képzés mennyiségéről, minőségéről is bírálatot mond. Egy rossz, korszerütlen iskola, oktatási rendszert kell változtatni. Elvek, módszerek, szemlélet változtatásra érettek. "Gondolkodni tanítani, az életre felkészíteni most nem csak a tanulókat, hanem a "tanítókat", szervezőket is kell minden szinten. Hogy van ellenállás? természetes. Néztem egy nagy közigazgatási intézményt. Több tanári képzettségű "szakember" volt, mint közigazgatási, nem képzettségüknek megfelelő munkatársak dolgoznak ott ahol magasan kvalifikált szakképesítettre lenne szükség. Sok intézményünkben kevés a tudományos mínősítéssel, több nyelvismerettel rendelkező tanár, kutató. Sok a továbbképzésre már alkalmatlan, stb. Aki ismeri intézményrendszerünk bürökratikus nehezékeit, megérti, hogy van erős ellenállás, ellenérdekeltség is. A közigazgatás egészére igaz ez. A rendszereknek a változó feltételeknek kell, hogy megfeleljenek, hogy valóságos feladatokra alakitsanak funkciókat, ne legyenek diszfunkciók, felesleges, alacsony hatásfokú szervezetek. Most a minőség, hatékonyság, rugalmasság a követelmény. A verbalizmusból elég, tettek kellenek. Következetes reform. (Ezzel nem az alapok felszedését, a jó szervezetek kényszerű változtatását értem.A jó "alkatrészek" metódusok, funkciók maradjanak, a rosszakat cseréljék.)

[platon]

Népszabadság • Révész Sándor (http://nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=22161) • 2006. június 16.

Tegyünk egymás mellé két összeférhetetlen fejleményt. Az egyik: jogerősen elítélték a miskolci önkormányzati iskolák szegregációs gyakorlatát. Először történt ilyen, és reméljük, nem utoljára. A másik: a kormány arra készül, hogy a tanítók, tanárok kötelező óraszámát s ezzel a munkaidejét húsz százalékkal megnövelje, s az ily módon megtakarított létszámot kivonja az iskolákból.
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Ez a két fejlemény azért nem fér össze, mert nem kivonni, hanem bevonni kell munkaerőt, ha azt az irányt és azt a szemléletet kívánjuk követni, amit a debreceni ítélőtábla határozata tükröz - mindazzal együtt, amit az oktatási kormányzat az elmúlt években tett és kezdeményezett annak érdekében, hogy Magyarország iskolái Magyarország gyermekeit és velük a jövő magyar társadalmát ne szétszabdalni, hanem összetartani, összenevelni törekedjenek.
Elvárnánk a tanártól, hogy ne "tanterv-lebonyolító automata" (Németh László), hanem önállóan tervező-alkotó egyéniség legyen; hogy ne száműzze a "kényelmetlen" gyerekeket gettóiskolába, bukott szamár vagy gyogyós státusba; hogy tartalmas, egyedi jellemzéseket készítsen legalább a legkisebbekről egyetlen ítélő számjegy helyett; hogy a gyermek jogait és méltóságát tartsa tiszteletben, és mondjon le azokról az autoriter eszközökről, amelyek ezzel nem férnek össze; hogy nézzen szembe a rasszizmus kísérteteivel a rábízott közösségekben és önmagában; hogy "szocializálja össze", már amennyire lehetséges, a különböző életmódokból, szubkultúrákból érkezett gyerekeket; hogy fölzárkóztasson, kibontakoztasson, személyre szabottan neveljen; hogy életvezetési útmutatókkal szolgáljon; hogy szabadidejét a gyerekek szabadidejével lekötve élményeket adjon és élményközösséget teremtsen, miközben már az ő költségeinek a megtérítése is tiltva vagyon.
A kormány egyébként joggal és helyesen egy sor olyan minőségi követelménnyel állítja szembe a pedagógusokat, amelyek pluszenergiát (főleg szellemi energiát, idegi állóképességet, kreativitást) igényelnek, akkor ezzel párhuzamosan nem növelheti a mennyiségi követelményeket, hiszen ezek már eddig is túl nagyok voltak ahhoz, hogy kellőképp érzékeny, toleráns, igényes és kreatív maradhasson a pedagógus. Akik azok maradtak, túlhajszoltak, kizsigereltek, s alkalmasint előbb-utóbb kiégnek.
A pedagógiai konzervativizmus, az intézményi tehetetlenség ellenálló ereje önmagában is elég nagy, a kormány pedig a minőségi-mennyiségi kettős préssel egyesíti a konzervativizmus és a kizsákmányoltság ellenálló erejét, holott éppen energiákat kellene fölszabadítania, hogy ki lehessen szabadulni a megszokások rabságából.
Elénk tesznek összehasonlító számokat, melyek szerint a magyar pedagógus nincs eléggé kihasználva, mert kevesebb a kötelező óraszáma, mint a Lajtán túli kollégáinak. Csakhogy a magyar iskolából már eleve kispórolták az asszisztenciát, ezért a magyar pedagógus nemcsak pedagógus, hanem közönségszervező, szabadidő-szervező, ünnepségszervező, technikai munkatárs, szertáros, pénztáros, hoppmester, lakberendező és szállítómunkás - munkaideje ama részében, melyben boldogabb nyugati kollégái a szakmájukat művelhetik. Most pedig a szakmájukon kívül ledolgozott részt még egyszer ledolgoztatnák velük a szakmájukban is. Kétségkívül egyszerűbb a pedagógustársadalmat takarékossági terror alá helyezni, mint az intézményrendszert racionalizálni.
De ha a kormány a könnyebb úton indul el - lefelé, akkor a pedagógusokat is arra tereli. Az emberszabású iskola pedig az ellenkező irányban van.

[platon]

Százezer analfabéta Magyarországon<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>

. <o:p></o:p>

<!-- No image -->Magyarországon százezerre tehető az analfabéták száma, amely nem annyira magas szám; az egyik probléma, hogy ez egy újratermelődő réteg a társadalomban - közölte Csoma Gyula oktatáskutató szerdán, Szegeden. <o:p></o:p>
<TABLE class=MsoNormalTable style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent"><o:p> </o:p>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A VIII. Közművelődési Nyári Egyetem előadója az MTI-nek elmondta: azokat szokták analfabétáknak tekinteni, akik a népszámlálási adatgyűjtésnél úgy nyilatkoznak, hogy nem jártak iskolába vagy legfeljebb egy osztályos képzésben részesültek.

A nagyobb probléma a funkcionális analfabétizmus. Ezek az emberek tudnak írni, olvasni, sőt mindezt használni is tudják valamire, de amire használják, az egyre kevésbé lesz elegendő, hiszen az élet fejlődik, az igények is nőnek - tette hozzá.

Kitért rá, hogy egyes vélemények szerint a XXI. században funkcionális analfabéta mindenki, aki nem tud gépkocsit vezetni, internetezni vagy nem beszél három világnyelven. Bár ezek túlzások, azért igazság is van benne; ez a relativizmus van jelen a funkcionális analfabétizmus fogalmában.

Ez a munkaerő-piac alsóbb rétegeinél jelent igazából gondot. Egy vizsgálati becslés szerint az általános iskolát elvégző diákok nagyjából egyharmada úgy jön ki az iskolából, hogy funkcionális analfabéta vagy annak tartaléka - mondta a szakember.

[novum]

Mi a véleményetek arról,hogy Mo-n sorra zárják be a falusi iskolákat, ezzel is elősegítve a falvak elnéptelenedését?

[E.Ágnes]

Mi a véleményetek arról,hogy Mo-n sorra zárják be a falusi iskolákat, ezzel is elősegítve a falvak elnéptelenedését?

Hmm... ami azt illeti, tényleg nem lehet tízfős iskolákat működtetni - de a gazdaságosság miatt gyakran elfelejtik, mekkora pedagógiai lehetőséáget jelenthet egy kisiskola. Kis osztály, a gyerekek egy szűkebb közösségből jönnek, nagyjából homogén az összetétel, könnyű lehet(ne) velük dolgozni.

[lampard]

Érdekes volt számomra Melitta írása, hogy külföldön milyennek látják a magyar oktatást. Nem igazán vagyok pedagógusok közelében, így nem tudom, hogy a panaszaik mennyire jogosak vagy nem, de aki nem tanár, és minimálbérért dolgozik napi 8-10 órát, az ő helyzete sem könnyebb, és valóban nekik aztán se nyaruk, se telük, csak a szimpla szabadságuk.
Azt elfogadom, hogy készülniük kell az órákra, de valószínű, hogy 2-3 év után ebbe is belejönnek, rutinosabbakká válnak, és nyilván sok feladatsort a következő években is használnak.
Azt pedig hogy bezárnak falusi iskolákat, gondolom a drága technikai felszerelés, számítógép, internet stb. egy kis falu nem tudja megvásárolni, és esetleg a falusi gyerek ilyen esetben el is maradhat fejlődésben a városi nebulóktól.

[E.Ágnes]

Azt elfogadom, hogy készülniük kell az órákra, de valószínű, hogy 2-3 év után ebbe is belejönnek, rutinosabbakká válnak, és nyilván sok feladatsort a következő években is használnak.
Azt pedig hogy bezárnak falusi iskolákat, gondolom a drága technikai felszerelés, számítógép, internet stb. egy kis falu nem tudja megvásárolni, és esetleg a falusi gyerek ilyen esetben el is maradhat fejlődésben a városi nebulóktól.

Aha... Bezzeg ha a falusi gyerek ezután minden áldott nap hajnalban kel, buszozik, vonatozik az iskoláig és vissza, akkor beéri a városi nebulókat! :confused:
Ami a tanári rutint illeti: az nem könnyebbség, hanem az eredményes oktatás nélkülözhetetlen eleme. Nem lusta a rutinos tanár, bár tényleg időt takarít meg a rutinnal - ideális esetben a kreativitását és a nevelői technikáit fejlesztheti a rutin által felszabadított időben.