Haiku

[Peci]

Gondolom bizos kedvelik határon innen és túl

[Peci]

eső koppan
csendben hull a falevél
sötétedik

[Antikbakfis]

Lehullott szirom
repül vissza az ágra?
Csak egy lepke volt.

[Peci]

szellő fut égen
csókot lehel aprót
bizsereg a bőr

[nyilvesszö]

feketerigó
fütyül röppen válaszol
párját keresi

[Antikbakfis]

Fehér pillangó
vörös szegfűk közt repül -
kinek a lelke?

[nyilvesszö]

autokerekek
benzinfüstös szédület
forog a világ

[Antikbakfis]

Ittjártakor az
ablakban feledte a
Holdat a tolvaj.

[nyilvesszö]

zengő orgona
sip,harsona, fuvola
égig szálló hang

[Vinky19]

vak zománc
sötét hang
elmegy az idő

[Peci]

magasra röppen
űrben a csend hangja száll
megérintenek a csillagok

[nyilvesszö]

Jó lenne ha tisztáznánk, mitől hauki a hauki.
Amit a neten olvastam róla, hogy 5-7-5 szótagszám jellemzi, és természeti témájú
Vagy lehet szabadon is? És az is hauki?
Vagy eröltessük meg magunkat, és tényleg haukit írjunk, vagy ne nevezzük annak.

[nyilvesszö]

Mégis kijavítom, mert hátha valaki félreérti. Viccből írtam haukit, mert a mieinknek lehetne ez a neve, mint a haiku kitekert változata.

[Antikbakfis]

Mosolyogj mindig,
széppé varázsol Téged.
Őt is, ki kapja.

[nyilvesszö]

Avarban zöld gyík
napban napozik, zajra
elszalad félve.

[Antikbakfis]

Cseresznyefaág,
hajnali virágodat
csípdesi a dér.

[nyilvesszö]

harmat levélen
kicsinyítő tükröcske,
benne a világ

[Peci]

a nap süt
de takarja
az idő félrelép és megáll

[nyilvesszö]

- Ha-i!...Kukk!...Kia???
- Kuka kakukk kajája.
- Hú-ha!!..Hajjaj!!!... Jaj.....

[nyilvesszö]

Ki hí? A Kakukk?
Ah!(Hi-hi hi, ha-ha-ha)
Új akku híjja.

- ~ -

Új - ajkú kakukk,
Új - hajú, új - hájú juh,
Újak az ujjak.

[Peci]

az idő haladna
múltból kéz mely visszahúz
jövő a mult

[nyilvesszö]

sodródó szálak
fonál,kosár,sövény, fal,
pörög az orsó

[nyilvesszö]

letaposott fű
kétfelé ágazó út
választani kell

[nyilvesszö]

rügyező faág
nevetgélő gyerkőcök
megérett gyümölcs

[Fauve]

Éber az álom
Ólom az ébredés és
Perec az élet.
Ropogós, sós, törékeny

[nyilvesszö]

A

be szürke este
be fekete éjszaka
be vörös hajnal

B

bealkony odás
be-lemerülni édes
kipattaná sokk

C

kimerül-testel
ki-ür-ül,elszenderül
kikel, elered

D
Leszüretelés.
Tél, erjesztés,érés,szesz.
Szem elvetése.

[fájósmancsú]

Jó lenne ha tisztáznánk, mitől hauki a hauki.
Amit a neten olvastam róla, hogy 5-7-5 szótagszám jellemzi, és természeti témájú
Vagy lehet szabadon is? És az is hauki?
Vagy eröltessük meg magunkat, és tényleg haukit írjunk, vagy ne nevezzük annak.

Szia nyilvessző!
Jól olvastad a haiku 5-7-5 morából álló verskép, mely a 13 században született meg ősi elődjétől a tanka-tól mely 5-7-5-7-7 morábóll áll. A haiku inkább verskép, tanka érzelmi szerelem,természet, évszakok megjelenitésre alkalmasabb.
Kedvenc versformám.

[hajlando]

http://www.geocities.jp/hirai_kjp/G_tanpopo.jpg

[nyilvesszö]

égből leeső
tengerben terpeszkedő
fel-csep(p)-eredő

[nyilvesszö]

karambolozók,
karámból kilógó ló
lábak a zsákból

[nyilvesszö]

rózsabimbóból
kibomló sárgarózsa
magamagából

---

piros és lila
rózsa és ibolya közt
bólya a határ

---

jobbalibaláb
ha Bakonyban bolyong a
kolibrigólya

[menyusa]

sűrű éjszaka
saskarom tépi szívem
pillangó rebben

[nyilvesszö]

gondolataim
repítik gondolámat
viszik imámat

[Peci]

eső koppan
csendben hull a falevél
sötétedik

[nyilvesszö]

lehullott lében
fejen áll fű fa virág,
tócsák tükrében

[Nicola]

Nagyon jó, hogy rátaláltam erre a fórumtémára! Magam is írok néha haikut, olykor a szótagszámokat felcserélve is, ezeket inverz-haikunak hívom.
Alig várom már, hogy állandó tag legyek, és le- és feltölthessek.

[jlaci]

Nagyon jó, hogy rátaláltam erre a fórumtémára! Magam is írok néha haikut, olykor a szótagszámokat felcserélve is, ezeket inverz-haikunak hívom.
Alig várom már, hogy állandó tag legyek, és le- és feltölthessek.

Feltölteni máris tudsz, és az is hozzászólásnak számít. Érezd jól magad ittovábbra is. Üdvözlettel: Laci.

[Tokaji Márton]

Peci-nek üzenem A Haiku- írásnak szabályai vannak, melyeket be kell tartani Első és harmadik sor 5 szótag középső 7 szótagból áll Van még más is de attól eltekintünk egyébként csak így tovább. Antibakfisnak és nyilveszőnek gratulálok. sok örömet és sikereket kívánok kedves mindanyiótoknak. Egy tollforgató.

[nyilvesszö]

kőrepedésből
kicsiny virág igyekszik
Teremtőjéhez

[nyilvesszö]

hatásainkkal
születés és halál közt
beoltjuk egymást

[nyilvesszö]

rengeni kezdett,
terjengett, a nyereg így
lett EGY: tengernyi

[nyilvesszö]

dob hang fülemben,
együtt dobbanó lábak,
dobog a szívem

[nyilvesszö]

üres sűrüség
jelen:előtörő mult
telik az idő

[Gyozi-Bp]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD colSpan=3>Igaz Szerelem


</TD></TR><TR><TD width=85></TD><TD width="100%">Óvd, vigyázd, őrizd, érezd,-
Ezt fájva kérem
Legbelülről.- helyettem.
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Gyozi-Bp]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD colSpan=3>Könnycsepp


</TD></TR><TR><TD width=85></TD><TD width="100%">
Megfogan a szivemben
Szemszületesed
Sos arcmagzatviz vége.
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[jezabel]

rügyező faág
nevetgélő gyerkőcök
megérett gyümölcs

:23:
roskadó faág
érettlen mibe harap
jaj hasa fájó

[jezabel]

Tengerhullám jő
Kicsap a partra vadul
Romban a váram

[jezabel]

És hogy azért az optimizmusomnak is hangot adjak:

Éjjeli sötét
csillag ereszkedik rám
Ébredezek már

[nyilvesszö]

tésztadagasztás
mindent betakar a liszt
gőzölgő bukta

[nyilvesszö]

Hat láb kalimpál,
hátán a kis katica.
Sikerült neki.

[jezabel]

Sikerült neki
dagad már a vitorla
száll szembeszéllel

[Gyozi-Bp]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD colSpan=3>Zongoraszavak


</TD></TR><TR><TD width=85></TD><TD width="100%">Őrültség volna,
Nem hinni a fülemnek.
És mégsem hiszek.

</TD></TR></TBODY></TABLE>

[Gyozi-Bp]

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD colSpan=3>Mit ér?


</TD></TR><TR><TD width=85></TD><TD width="100%">Mit ér az ember,
Hogyha álmodni nem mer?
Fakó lét csupán.

Mit ér az álom,
Ha csak tétlenül várom?
Hasztalan ábránd.

De mit ér a tett,
Ha cél nélkül született?
Rideg nyersanyag.

Ám a cél börtön,
Ahol fogoly az ösztön,
S az elme áll őrt.

Mi hát az ember?
Céltudatos ösztönlény?
Maga sem tudja...
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[nyilvesszö]

a cél csak eszköz,
kell az útinjárónak,
míg rájön:itt van

[jezabel]

míg rájön: itt van
jaj futja a köröket
csend és béke már

a cél csak eszköz
menni, futni körre kört,
az út a cél már

[nyilvesszö]

az út csak eszköz
hová fut ki már itt van:
el se indultam

[Lens]

Mennyit ‚éltem már!?
Vak csillagjós, sánta ló
Vándormadarak.

[nyilvesszö]

jövő menőben,
menő jövőben, itt van
az ittmaradó.

[nyilvesszö]

pacsirta-madár
föl az égbe száll, szabad,
egymagában is

[nyilvesszö]

ősi madárraj,
földreszállt hajdani ár
itt marad, ki-vár

(madarak voltunk,
földre szálltunk,
búzaszemet
szedegettünk...........gyermekmondóka, a tudás megörzője)

[nyilvesszö]

az élet magva
magamagát átadja
a fény a búza

[nyilvesszö]

az elme vágya
gátját maga tágítja
ágait tárja

˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘

ágait tartja
(a gatya ág a gátig)
magjait átadja

˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘˘

magyar mágia,
Ráma írmagja, immár
gyámja Mária

[boholino]

Fejemben nem-merszek
Lehetetlenek serege
Vesztegel

[Gyozi-Bp]

Lomtalanítás.
Sorsunk néma tanúi
útszélre dobva.

[Gyozi-Bp]

<TABLE class=MsoNormalTable style="WIDTH: 470.3pt; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" cellSpacing=0 cellPadding=0 width=627 border=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; WIDTH: 16cm; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" width=605 colSpan=3>Napjaim<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
</TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes; mso-row-margin-right: 16.7pt"><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; WIDTH: 7.2pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" width=10><o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; WIDTH: 451.6pt; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent" width=602>Tegnap félelmeim, ma határtalan érzelemim, a holnap meg sejtelemeim... <o:p></o:p>
</TD><TD style="BORDER-RIGHT: #ece9d8; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #ece9d8; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-BOTTOM: 0cm; BORDER-LEFT: #ece9d8; PADDING-TOP: 0cm; BORDER-BOTTOM: #ece9d8; BACKGROUND-COLOR: transparent; mso-cell-special: placeholder" width=22>
</TD></TR></TBODY></TABLE>

[jos123]

Ez tetszett!

[boholino]

3 kivánság haiku : első

Hátához símulva
hallgatni
Doromboló bölcsességét

[M.Mira]

Felhők között a pillangók
csak arra várnak
hogy újra kisüssön a nap

[greenblue]

Szívtengeremben
egy virágot fürdetek.
Lélek a neve.

[Bar(na)bi]

miért civakodtok
egy sorsú, egymást védő
vándormadarak?

(Bocsánat, ha nem pontos, fejből idéztem)

[dreamaya]

Haiku

Koponyák hegyén
tétova szív némán vár
üvegkönnye szúr

Part túloldalán
árván önmagába hull
a kinyújtott kéz

[Nicola]

Valaki felvetette, hogy a haiku 5-7-5-ös szótagszámmal dolgozik. Szerintem is ezt kellene követni, tartani. Mert ha nem, akkor bárki bármit írhat tetszőleges szótagszámmal, de ez már nem haiku lesz, hanem egyszerű szabadvers.
Álljon itt egy kis elmélet a haikuról:

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CISTV%C3%81N%5CLOCALS%7E1%5CTemp% 5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:6.0pt; margin-left:0cm; text-align:justify; line-height:150%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} h1 {mso-style-next:Normál; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:6.0pt; margin-left:0cm; text-align:center; line-height:150%; mso-pagination:widow-orphan; page-break-after:avoid; mso-outline-level:1; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-font-kerning:0pt; mso-bidi-font-weight:normal;} h2 {mso-style-next:Normál; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:6.0pt; margin-left:0cm; text-align:justify; line-height:150%; mso-pagination:widow-orphan; page-break-after:avoid; mso-outline-level:2; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-font-weight:normal;} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Antal Barnabás
IMPRESSZIÓ 17 SZÓTAGBAN
A haiku

Európa a 19. század második felében kezdte ténylegesen megismerni Japán művészetét, elsősorban a festészetét.
Van Gogh és kortársai lelkesedése a fekete tusrajzok és a színes fametszetek iránt az újonnan felfedezett távol-keleti országra irányította a figyelmet. A nyelvi korlátok és nehézségek leküzdése után az 1900-as években megjelentek a nyugati nyelvekre fordított első haiku-kötetek és irodalmi szenzációként ünnepelték az "impresszionista epigrammákat". Azóta fordítói kötetek százai láttak napvilágot, de felmerül a kérdés, hogy a japán verselés egyes - nyugati - költői és műfordítói mennyire értik és követik a haiku poétikai hagyományait.
A haiku irodalomtörténeti előzményei hosszú évszázadokra nyúlnak vissza. Tudvalevő, hogy Japán igen sokat merített a kínai kultúrából, de tévedés lenne azt gondolni, hogy pusztán szolgaian másolt. Kína hatását soha nem lehetett figyelmen kívül hagyni, de amit Japán átvett, azt mindig "japanizálta", vagyis
a maga sajátosságainak megfelelően átalakította. Nem mentes a kínai költészeti hatástól a japán népdalokból kisarjadó tanka (vagy vaka) versforma, amely a 7. században alakult ki, és igen gyorsan népszerű lett. A tanka ötsoros vers, szótagszáma 5-7-5-7-7, más formai megkötés nincs. Az első három sor rendszerint egy természeti rajz, egy felvillantott látvány, egy élmény, pillanatnyi benyomás rögzítése, közlése. Az ezt követő két sor mintegy lezárása, "magyarázása" ennek az expozíciónak. A középkorban aztán szokássá vált költőtársaságokban, illetve baráti összejöveteleken a közös versírás.
Valaki elkezdte három sorral, a következő kiegészítette a fennmaradó két sorral, majd erre reflektált a harmadik újabb három sorral, majd a negyedik ismét két sorral folytatta és így tovább. Ebből a szokásból alakult ki a láncverselés, vagyis a renga. Idővel elhagyták a lezáró két sort és létrejött a haiku, bár ez az elnevezés csak a 19. századtól használatos, egészen addig a haikai, illetve hokku kifejezéssel jelölték. A 17. század elejére már széles körben elterjedt volt Japánban.
Látható tehát, hogy szinte ezerévnyi átalakulás után vált a haiku a japán költészet legjellemzőbb, legkedveltebb műfajává. Legnagyobb mestere Matsuo Bashó (1644-1694), aki élete nagy részét úton töltötte, akár egy vándorló szerzetes és hosszú barangolásai közben több ezer költeményt szerzett.
Művészetének legnevesebb követői: Yosa Buson (1716-1783) és Kobayashi Issa (1763-1827) voltak.
Formai és tartalmi hagyományok

<o:p> </o:p>
Tudvalevő, hogy a haiku 17 szótag, soronként 5-7-5 szótagszámmal. De az íratlan szabályok szerint a költő nem írhat bármiről; ámbár elég nehéz is lenne ilyen röviden bemutatni bonyolult lelki rajzot, vagy heves szerelmi vágyat. Az emberi érzések és kapcsolatok megjelenítésére más irodalmi műfajokat használtak a japánok: a nó- és kabuki drámákat, valamint a monogatari-kat (történeti elbeszélés).
A haikunak nincs versmértéke, rímpárja is csak ritkán, mintegy véletlenül.
Zeneiségét, ritmusát a meghatározott szótagszámú sorok szabályos váltakozása és a vers hangulatának megfelelő magán- és mássalhangzók adják. A versforma tartalmi jellegzetessége, hogy nem leíró, nem elbeszélő, hanem "csak" tényszerűen felmutat egy természeti képet. "A mályvarózsák / a nap útját követik / Esik az eső." Való igaz, hogy ez így első hallásra prózainak hat. Ne gondoljuk azonban, hogy a haiku rövidsége rejtett értelemmel bír; pusztán ember és természet (környezet) kapcsolatának szemlélete. Hasonlóan a haikuhoz más japán művészetek is egyszerűnek tűnnek az európai szemben. Gondoljunk csak a tusfestészetre, ahol néhány ecsetvonással kész a festmény, vagy a nó színdarabra, ahol nincs mimika, mert álarcot használ a színész, és nincs gesztikuláció, a játék lassúnak, vontatottnak, szinte mozdulatlannak tetszik számunkra. Nem így a japánoknak; számukra egy festmény, egy színdarab, egy tanka vagy haiku alkalom a rácsodálkozásra, a szemlélődésre, az elmélyülésre. A távol-keleti ember mentális világszemlélete más, mint a miénk. Az európai költészet rímekkel, jambusokkal, időmértékkel él; leíró, cselekvő, és átüt rajta a költő személyisége. Ezzel szemben a haiku felvillant egy természeti állapotot, vagy egy hétköznapi történést - bármiféle minősítés nélkül. A japán poétika ezt a felmutató jelleget a sono-mama ("éppen ilyen") kifejezéssel jelöli:
Rizshántolásból
hirtelen a holdra néz
a parasztgyerek.
(M. Bashó)
<o:p> </o:p>
Alkonyi tücsök.
Utoljára kivillan
a tóra a nap.
(K. Issa)
(Tandori Dezső fordításai)
De hogyan lesz ebből költészet? Az olvasó teszi azzá úgy, hogy megéli és továbbéli a verset, hiszen a rövid három sor csak elindít benne egy gondolati, érzelmi asszociációt. Ezért a haikut nem elég olvasni; látni, hallani, érezni is kell. Az olvasónak "lelki szemeivel" látnia kell, hogy a holdfény szikrázik a havon; hogy a cseresznyevirág pörög a tavaszi szélben, stb. A költő tényszerű közléséből mindenki a saját vérmérsékletének, érzékenységének, hangulatának megfelelően kibontja, kitágítja magának a verset; tehát költő és olvasó együttesen teszi a haikut költészetté. Kosztolányi Dezső írta haiku fordításaihoz a következőket:
"A haikut... az európai epigrammákkal vetették egybe, de az csak külsőleg - a tömörségével, a szűkszavúságával - emlékeztet. [...] A haiku egy természeti rajz, egy rajz körvonala, utalás egy festményre, vagy ennek a festménynek csak a címe[...] A természeti rajz mögött - melynek mindig pontosnak, valószerűnek kell lennie, lírai közlések nélkül - egy másik rajz is van, egy lelki rajz. De ez nem a költő lelki rajza, hanem általános emberi - mondjuk - az olvasó lelki rajza. [...] A költő háttérben marad, a vers mögött, az érzése mögött, s egy rajzot nyújt át az olvasónak. Ezt a rajzot az olvasó világítja át érzésével, s ekkor kiszínesedik..."
A fentebb írtakra érzékletes példa a következő vers: "A bronzharangra / pillangó telepedett. / Alussza álmát." Ha magunk elé képzeljük ezt az "állóképet", érezzük, hogy ennél azért több. Először a mozdulatlanságban fedezzük fel az első ellentétet: a hatalmas, súlyos, vaskos harang és az apró, pihekönnyű pillangó békés nyugalmát, amely örökérvényűnek tűnik. Ám egy időbeli ugrással megjelenik a második ellentét: a harangot megkondítják, s a pillangó felriadva elillan. Amint a harang lassan jobbra-balra kileng, halljuk zúgását, s látjuk a lepke néma és gyors szárnyverdesését: vége a csendes nyugalomnak, amíg szól és mozog a harang. Ez a vers jelképe lehet a múlandóságnak és a körforgásnak.
A haikuk íratlan tartalmi követelménye általában, hogy valamely évszak tipikus hangulatát adja vissza, megemlítve az évszakra jellemző növényt, vagy állatot. Tavasz: szilva- és cseresznyevirág, csalogány, béka és a szél; nyár: szúnyogok, tücskök, kakukk, kabóca, mákvirág és a nap; ősz: a színpompás falevelek, krizantém, a költöző madarak és az eső; tél: varjú, vadkacsa, retek, csupasz ágak, hó és a hold. A legtöbb japán antológia nem irodalmi korszakok vagy szerzők szerint csoportosítja a haikukat, hanem a négy évszak szerinti beosztásban. Jobban mondva Japánban az újévet szinte külön évszaknak tekintik, ami náluk február eleje.
Haikut fordítani európai nyelvre igen nehéz, még a legjobb fordítások is csak megközelítőleg tudják visszaadni lényegét és hangulatát. A nyugati nyelvekben az igéket és főneveket sűrűn körülveszik a névelők, segédigék és prepozíciók, ezért szinte lehetetlen 17 szótagba sűríteni a haiku tömör tartalmát. Erre a magyar nyelv - talán - alkalmasabb. A japánban nincs névelő, nincs többes szám, sokkal kevesebb a grammatikai kötőanyag; majdnem hogy mozaikszerűen követik egymást a szavak. Ezeknél a sajátosságoknál fogva a japán nyelv nem igazán alkalmas a rímes, az időmértékes vagy a hangsúlyos verselésre; talán éppen ezért is alakulhatott ki a haiku-forma. Ezt leginkább egy példán keresztül tudnám megvilágítani:
<o:p> </o:p>
Asagao ni
tsurube torarete
moraimizu.
(Kaga no Chiyo)
<o:p> </o:p>
Hajnalka kúszott
kútunk láncára. Vizet
máshonnan hozok.
(Rácz István fordítása)
Az asagao a hajnalkának megfelelő növény, szó szerint: "reggeli arc"; a tsurube vízhúzó eszköz (a kút lánca vagy kötele); a torarete jelentése: megfogni, (bele)kapaszkodni; a moraimizu pedig összetett szó, a mizu főnév vizet jelent, de a "moraimizu" már ige, azt fejezi ki: a szomszédtól (máshonnan) hozni vizet. A költőnő vízért megy a kútra, de gyönyörködve veszi észre a kútláncra tekeredett hajnalkát. Húzzon vizet a kútból, letépve ezzel a csodás virágot? Nincs hozzá szíve, így inkább a szomszédba megy vízért. Gondoljunk bele, hogy ezt az egyszerű élményt bármelyik európai, lírikus költő hány sorban, milyen formai és nyelvi gazdagságban írta volna meg, bőven ellátva hasonlatokkal és metaforákkal a verset. Kosztolányi sem tudta megtagadni európai és lírikus gondolkodásmódját fordításaiban. Érdeme ellenben a lelkes úttörőmunka és a páratlan érzékenységű beleérző készség, amivel a legtöbb haikunak visszaadta a hangulatát, ha nem is 17 szótagban. Tandori Dezső műfordításai sokkal közelebb állnak az eredeti jelentéshez, és az 5-7-5 szótagú tagolást is betartja. Összevetésként ugyanaz a Bashó-vers kettőjüktől:
A száraz ágon komoran időz
egy óriás, fekete holló.
Megjött a ősz.
(Kosztolányi)
A száraz ágon
varjú telepedett meg.
Ősz van, este van.
(Tandori)
Érezhető a különbség: Kosztolányi fordítása túl lírai, túl sötét, komor és érezhető a Poe-i hatás. Mindezzel együtt nagyon jó vers, de inkább epigramma, mint haiku. Tandori közelebb visz az eredetihez, fordítása nem annyira végletesen lemondó, jobban megragadja a japán ember viszonyát az elmúláshoz.
Halál előtti búcsúversek A jisei kifejezés a sokszor közvetlenül a halál előtt haiku vagy tanka formában írt verseket jelöli. A Távol-Keleten nem olyan végleges és félelmetes a halál közelsége, mint a nyugati kultúrákban. (Gondoljunk például a szamurájok harakirijére). A haikut egyszerűsége, letisztultsága, és a japánok természetszeretete révén - mint a japán művészeteket általában - igen mélyen áthatja a zen-buddhizmus. Így a halálra - utazásra, mely a következő világba vezet - szinte derűs nyugalommal készülnek. A jisei korántsem végrendelet, hanem egy utolsó gesztus az itt maradókhoz, ami a legtöbbször ugyanolyan életteli, mint bármelyik haiku. A halálra készülő vagy haldokló ember nem ragaszkodik görcsösen múlandó életéhez, és nem fájlalja, hogy véget ér. Ez a szemlélet az "újra testet öltés"-ben vagy lélekvándorlásban való hitükkel is magyarázható. A zen szerint, aki úgy hal meg, hogy erősen ragaszkodik az élethez, vagy a megmentést egy következőben reméli, az még nem világosodott meg. A megvilágosodás a tudatnak olyan állapota, amely mentes a teoretikus gondolkodás kötöttségeitől. Végezetül három példa a jisei-re: Okano Kin'emon Kanehide, a "negyvenhét szamuráj" egyike, 24 évesen a harakiri (vagy szeppuku) előtt írt verse:
Az utolsó éj
havas mezői felett -
szilva illata.
(Somogyvári Zsolt fordítása)
Taigen Sofu zen-szerzetes, 60 évesen egy tankát hagyott hátra (sajnos magyarul lehetetlen visszaadni ennek a versnek a formáját):
Életem tükrét arcomhoz
emelem: hatvan év.
A képet egy ütéssel összezúzom -
A világ mint mindig;
minden a helyén.
(Somogyvári Zsolt fordítása)
Ezekből a versekből is látható, hogy a haiku műfaja mennyire életteli, természet közeli, gondolatébresztő, érzelem keltő és megindítóan emberi - mindenképpen érdemes a megismerésre és az olvasásra.

[Nicola]

Először kettő a saját haiku-imból:

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CISTV%C3%81N%5CLOCALS%7E1%5CTemp% 5Cmsohtml1%5C03%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:6.0pt; margin-left:0cm; text-align:justify; line-height:150%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Szeptember<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Diólevél hull
Kerti asztalomra.
Nyárvéget jelez.
<o:p> </o:p>
Őszi reggel<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Harmatcsepp csillog
Egy pókhálón kertemben,
Hát kikerülöm.

És játékképpen kitaláltam az inverz-haikut (csak én nevezem így), ami ugyancsak 17 szótaggal dolgozik, de 7-5-7 szótagos sorokkal. Ime:

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CISTV%C3%81N%5CLOCALS%7E1%5CTemp% 5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-top:0cm; margin-right:0cm; margin-bottom:6.0pt; margin-left:0cm; text-align:justify; line-height:150%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; mso-bidi-font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026"/> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapelayout v:ext="edit"> <o:idmap v:ext="edit" data="1"/> </o:shapelayout></xml><![endif]--> 1. Hajnal<o:p></o:p>
<o:p> </o:p>
Az éj sötét leple már
oszladozóban,
vedd a papiruszt: dolgozz!

[Gyozi-Bp]

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5Cuser%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsoht ml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Evező csobban
Ladikom pereme mentén,
Csendjén a folyamnak.

[halom]

régen elmentem
ungot-berket bejártam
visszaérkeztem

[Discipulus]

Minden nap látom a lombok színének változását hazafelé autózva. Innen jött a gondolat.

Erdőn őszi lomb
Elmúlt időtől kapott
Gyönyörű halál

vagy

Erdőn őszi lomb
Elmúlt időd mutatja
míly szép a halál.

[Discipulus]

Miért a célt nézed,
Ha nyilad talál: halott,
De láttad röptét?

------


Feszülő íjon
Célba vágyik a vessző
Meghal ha talál.

------
Bushido

Nyílvessző suhan,
Időtlen röptében él.
halálom a cél.

[Jucka22]

Mindenből válaszd,
az utolsót s remélj!
első lehetsz vele....

[Teriel]

A szamuráj halála

vércsepp a szűz hón
meséli el halálom
elolvad minden

[Teriel]

fakadó virág
lelkem látva könnyeznek
a cseresznyefák

[kalapp]

A vízére fújt
cseresznyevirágokkal
elfut a folyó.
(Issza)

[kalapp]

Bolha ugrott be
a Nevető Buddha
tátott szájába.
(Issza)

[ER-81307]

ébredj balga, mert
szerelmes szív nincsen, csak
csaló és ármány

*

fürkészem mélyét
feneketlen mélységnek
nem lelem többé

de szemem megcsal
mert sekély víznek sötét
alját látom csak

*

idővel a kép
mely oly jól látszott régen
fakó, nincs többé

*

eltelt még egy nap
olyan mint bármely másik
holnap gyere már

*

ki versbe önti
mi nyomja szívét, lelkét
tehetné jobban

[sukiaki]

nézd csak édes nézd
a szerelmed visszfénye
a szememben ég

[sukiaki]

szél vizet fodroz
ezüst holdfény simogat
bénító magány

[sukiaki]

Szarvas szökell
Ágak között függ a hold
Égi lampion

[sukiaki]

Lehelet röppen
Jégvirág az ablakon
Enni kér a tél

[boholino]

Menj Veresbegyem ,
lelj szebbet messzebb , Kedves !
Keblem nehezebb