Helena szerelmes versei...

Magányos virág


Helena


Virágba borultak
a karcsú ágak
sóhajt a tavaszi szél,
szirmokkal a hajad
már táncra is perdül,
oson rajt a tavaszi fény.

S ha jönnek
zord fellegek,
törékeny szirmuk megremeg...
Temetni kell rövid létüket,
porba hullva
siratják végüket.

Ragyogj ránk
égnek azúrja,
szívünk is
új tavaszt remél...
Csodás varázs,
mikor karod elringat,
szirommal takarj
tavaszi szél.

S ha jönnek
sötét fellegek,
szellő szárnyán elrepítlek...
Virágzó selyem rét ölén,
csak enyém leszel, hogy
szeresselek.

Ragyogj ránk
égnek azúrja,
szívünk is
új tavaszt remél...
Csodás varázs,
mikor karod elringat,
szirommal takarj
tavaszi szél.

Karoddal ölelj,
mert szívem remél.