Egy éjszaka abban a szerencsében volt részem, hogy nékem húzta Tóbiás.
Valószínű, hogy betelepedett az ablakomban lévő virágtartó ládámba.
Egész éjjel "mulattam" reggelre dagadt szemekkel ébredtem.
Tóbiás elég rendesen húzta a talpalávalót, azért nem bántam...
Tóbiás a kintornás…
Helena
Élt egy tücsök, Fű Tóbiás...
Bizonyára volt már részed abban a páratlan élményben, mikor a hajnal ébred.
Csodás ez a kép, ami ilyenkor az ember elé tárul. A természet lágy ölén, egy tó körül, sikerül meglesnie ennek a pillanatnak a varázsát.
Erről a hajnali élményemről írtam a versemet, de ez az élmény, újra és újra magával ragad.
A távolban az erdő neszei, a lovardából a lovak rakoncátlan
Dalszöveg
Felajánlom!
Add a pirulád...
Helena
A csókod a legjobb orvosság,
Minden bajra jó, jöjj, add hát.
A doktor rég felírta nékem...
Gyógyulásra így van csak esélyem.
Arcom tüzel, égek a lázban...
A család ettől van most is frászban.
Nézek a fejemből, s nem is látok,
Mi van velem? Szédülve járok….
Hol
Tél az erdőben
Helena
Búcsúzik az ó esztendőhóban vigad a vén erdő,
megrázza a hó sapkáját
erdő népe tátja száját.
Összegyűl az állat seregálmos maci sem kesereg,brummog ő is jó nagyokatnem is bánja a fagyokat.
Üzenetei megtekintése
Cikkei megtekintése
Blogbejegyzései
