M. Laurens
ANYÁK NAPJÁRA
Mondd, emlékszel e még édesanyádra,
Halkan szelíd csitító szavára
Mikor keblén szoptatva éhesen,
Füledbe súgta - Nagyra nőj életem! -
Mondd, emlékszel e még arra a dalra,
Amit dúdolgatott drága ajka,
Láztól égő kicsiny tested féltve,
Aggódó könnycsepp csillogott szemébe.
Érezted-e,
M.Laurens
HATVANEGY
-Születésnapomra-
Hát hogymint vagy otthon Miklóskám?
vajon gondolsz e még néha rám?
Gondolsz az elmúlt hatvanegyre,
mi friss dért hozott vén fejedre.
Vajon fújod e már a gyertyát,
mind a rengeteg, hatvanegy szállt,
s ünnepeled e még önmagad,
most hogy hullatod a hajad.
Vagy szép csendben beletörődtél,
hogy csak annyi vagy,
M.Laurens
TE CSAK VÁRJ!
Parafrázis
Bereményi Géza:Magyarok Istene dala című versére
Tekints le a hídról folyód két partjára.
Csak lessed, hogy vize megvan-e még?
Néhanap az ember már azt is csodálja,
hogy nem lopták még el, lyukas zsebét.
Apádnak s anyádnak nyomozz utána,
s nődet is figyeltesd, hogy hitves-e még?
Minden pillanatban ügyelned kell,
hogy magadé-e,
M. Laurens
Üzenet az őslevesből
A bolondok felsőbbrendű gőgjével
Játszunk sorsunk langy pocsolyájában
Mi; akik csak hitvány senkik vagyunk
Az öröktől teremtő vegykonyhában.
Őslevesből épp-hogy kikecmeregve,
Máris hallatjuk szánalmas hangunk,
Két lábra állásunk ünnepelve,
Mell- döngetéssel dicsőítjük arcunk.
Piszkáljuk Isten megvalósult álmát,
Mit sem sejtve
M. Laurens
FAGYOTT LELKEM KÉK EGÉN
Ott fenn, a fenyőfák hegyén,
A vad hegyeknek tetején,
Süvít a szél és hull a hó,
És fagytól bennreked a szó.
Ott fenn, a Hargitán fészkel,
Hófehér köd lágy ölében,
Cseppnyi lélek: a kis rigó,
Ott dalolja, hogy élni jó!
S dala száll a tiszta égen,
Mily sok szép tavasz volt régen,
Hogy jön még nyár sok virággal,
Honlap
Üzenetei megtekintése
Cikkei megtekintése
Blogbejegyzései
