Sziasztok!
Mindannyian keressük az utunkat, mindenki aki itt van már elindult a maga ösvényén, de néha elágazásokhoz érünk, ahol elgondolkodunk melyik a jó irány. Arra gondoltam, létrehozok egy olyan fórumot, ahol segítjük egymást az előrehaladásban. Az út elején járókkal és egymással is megoszthatjuk tapasztalatainkat, így tudunk igazán fejlődni.
Segítsük egymást.
Kezdem, ha szabad.
Eleinte faltam a könyveket. Amikor érdeklődni kezdtem a téma iránt, akkor még nehezen lehetett ezoterikus témájú könyvekhez hozzájutni, antikváriumokban, zömmel angolul lehetett egy-egyet kifogni. Azután szabaddá vált az ilyen tárgyú könyvek kiadása, és én nagy élvezettel, megemésztetlenül faltam őket. Hatalmas gondot okozott nekem, hogy a felismert igazságokat nem tudtam a mindennapi életem gyakorlatába átültetni, illetve csak igen szegényesen. Magamban mester után kiáltottam, aki segítene eligazodni. Próbálkoztam is, majdnemhogy erőszakkal, de sehogyan sem sikerült összejönni vele.
A belső hangom azt súgta, hogy nem mesterre van szükségem, hanem feladatokra. Persze, hogy pánikba estem, hogy lennék én képes feladatokat megoldani, amikor a felismert igazságokat sem vagyok képes rendesen alkalmazni. A válasz lakonikus volt: csak olyan feladatot kapok, amiket képes vagyok megoldani.
Jajj nekem!!
És jöttek szemközt emberek, ki jó szóra, ki tevőleges segítségre várva. Megpróbáltam tehetségem szerint segíteni. Közben jöttek olyanok is, akik nálam sokkal képzettebbek voltak elmélet terén, de a gyakorlati alkalmazással nagyon le voltak maradva. Rengeteget tanultam tőlük. A legfontosabb talán az, hogy nincs ember, aki ne érdemelne tiszteletet. Meg talán az, hogy a szeretet az én jelenlegi értelmezésemben nem egy szépséges érzelem, hanem emberi hozzáállás a másik emberhez.
És ezzel az odafordulással, és az elmélet gyakorlati alkalmazásával olyan nagyon szépen elvoltam egy darabig, jól is esett, szivesen csináltam, örömöm is volt benne. Egészen addig, míg nem kaptam egy tekintélyes rúgást onnan, ahonnan nagyon nem vártam. Rendes ezos nem kesereg sokáig, hanem levonja a tanulságot. Két nap dühöngéssel vegyes kesergés után tudomásul vettem, hogy az életemnek ez a szakasza lezárult. És lássatok csodát, szemközt jött az interneten ez a fórum. Kellemes társaság, és nicsak, rengeteg letölthető irodalom! Azt hiszem, ezúttal újra az elméleti képzésem kerülhet sorra, és reménykedem, hogy az újonnan tanult dolgok alkalmazása sem lesz már olyan nehéz.
![]()
Helló Anamaya!
Megint megtaláltalak. Büszke vagyok, hogy ilyen emberekkel beszélgethetek! Sikerült minden és köszönöm!! Gratulálok a fórumhoz, megelőztél de hát én még kezdő vagyok.
b.p.! Egyetértek veled. Fogadd meg Anamaya tanácsát, ha még nem ismered a Próféciákat! Az én családomban megváltozak a dolgok és még csak most kezdődik. Úgy érzem mintha idő zavarban lennék, annyi tanulni való van itt. Azt mondták: türelem.
Na szevasztok. megyek olvasni.
Jó olvasást! Én jelenleg csak töltögetek, töltögetek, már mint le, fel még nem nagyon van mit!
A mi életünk is megváltozott /gyökeresen néhány éve/ és a teremtést gyakoroljuk jelenleg!
Talán az alábbi idézet segit másnak is!
Meditáció az életemről
Hátrahagyom eddigi életemet.Megváltozom. Hiszem és akarom, elképzelem,tudom, hogy hogyan teszem.Épp itt az ideje.Hívtalak Atyám és azonnal a segítségemre jöttél.Nem is akárhogy, a teljességeddel.Köszönöm mérhetetlen kegyelmedet, hogy a Tefényedben, vonzásodban, közelségedben, szeretetedbenegyszer bűnbánatot tarthattam.Azóta itt ugyanezt teszem.Atyám, bocsásd meg eddigi életemet,vétkeimet, bűneimet.Ellenségeim már nincsenek, mindenkinekmegbocsátottam.Akiket megbántottam, azoktól régbocsánatot kértem.Csak szeretek, elfogadok.Előbb-utóbb szeretnek, elfogadnak.Elindultam a cselekvő szeretetútján és ebben növekedem.Szemléletemet átalakítom.Kiüresítem magam,hogy Szent Lelkeddel feltöltekezhessek.Istenért teszem azt, amit teszek.Hogy legyen meg a Te akaratod bennem,mely az idők kezdete előtt létezettés most hosszú út után visszajutvaTehozzádMinden beteljesedjenörök szeretetedben.
Valóban szükséges a türelem. Ennél is fontosabb, megélni a dolgokat, tapasztalatokat szerezni, mert nem elég elolvasni a dolgokat meg is kell élni, akkor lesz a mienk. Természetesen ezúttal is saját tapasztalatomra hagyatkozom! Mennyi mindent szeretnék még tudni, szerintem még az elkövetkező 20 életem sem lesz elég mindenre!
Szerintem b.p. élete, amit leírt példaértékű. Hallgat a belső hangjára, megéli a dolgokat! Megpróbálom én is hasonlóan élni az életem, de nem mindig megy.
váratlan támadásokban nekem is volt részem, mi több van is. Már sokat gondoltam arra, ezzel tesztelnek, hogy mennyire állok ki a hitem, a véleményem mellett. jöhetett bármi rossz, sokszor a rosszakaróimat is kihúztam a gödörből, mert a lelkem ezt diktálta.
A tudás haszontalan,amit a külvilág által fedeztél fel,annak nincs értéke..
Azt már felfedezték..
A legnagyobb felfedezés Önmagad megismerése,minél többet tanulsz annál kevesebbet tudsz..
Még senki nem fedezte fel az ön-ön lényed..
Egyedül Te vagy az aki felfedezheti,senki más..
A könyvek,a filmek a zenék,utmutatók,mankók,melyek segitenek megismerni az életet rejtelmeit..![]()
Azt gondolom, a küvilág által felfedezett tudás hasznos, mert a lélek/felsőbb én/tudatalatti nem felejt, s amit egyszer megtanult a tudás megmarad. Azt is el tudom képzelni, hogy későbbi életben profitál a tudásból a lélek. Fontos felfedezni önmagunkat, és ezáltal az elsajátított tudást megélni, és akkor válik saját tudássá. A könyvek, filmek, zenék éppannyira mankók, útmutatók, mint egy másik ember tapasztalatai, tanácsai. Érdemes elolvasni, meghallgatni, és leszűrni azt, ami számunkra emészthető, legalábbis én így teszem.![]()
Anamaya!
Biztos, hogy igazad van. Tudjuk, hogy minden mindennel összefügg és mindenki, akivel kapcsolatba kerülünk az üzenetet hoz számunkra.
Tehát megpróbálok figyelni de ez a fantasztikus férfi egó mindig beledumál.
Üdv.
Az én példám, kedves Morey, kicsit ellentmond a tiednek. Műszaki végzettségem van és ez gondolkodásmódot ad, amiből nem tudok és ezért nem is akarok kibújni. Életem során kétszer volt, amikor a természettudományokból levont következtetés szolgált bizonyságul Isten létezésére és a teremtés igazságára. Természetesen mindnyájan más indítással érkeztünk, más utat jártunk be, az én példám nem lehet álatalános érvényű, de a tied sem.
A könyvekkel, filmekkel és egyéb forrásokkal példálul úgy vagyok, hogy mind az elefántot írják le, mint a példázatbeli vakok. Csak aki a lábánál áll mást érzékel, mint a fejénél álló. Így bizony vannak olyan irodalmak, amik nem az én mentalitásomhoz valók, ahelyett, hogy profitálnék belőlük, mosolyra gerjesztenek. Vannak mások, amiknek minden szava hozzám szól. Talán ezek egy másféle beállítottságú embert sokkal kevésbé érintenek meg.
There are currently 1 users browsing this thread. (0 members and 1 guests)