Békák minden menyiségben!

[HG3FCB BARBARA]

Szép jó estét kívánok Mindenkinek!

Kedves Cathy és Mindenki! Találtam tök véletlen egy aranyos brekucit mikor a virágoskertbe pakoltam fel a szebbnél szebb virágokat.
Gyorsan ide is hoztam Neked/Nektekszerintem itt a helye.

Aki bújt, aki nem...

[cathy222]

Tudjátok miért tetszik nekem ez a topik?
Mert a békákkal szemben szinte mindenkinek van egy kis ellenszenve. Szívesen simogat az ember egy macskát, kutyát, nézeget órákig békésen úszkáló halakat, de a békától az emberek nagy része undorodik, írtózik.
Persze elméletben tudjuk, hogy hasznosak, meg nem bántanak, de az ellenszenv megmarad.
De én hiszem, hogy ha közülünk ezután valaki meglát egy brekit, akkor eszébe jutnak a mókás és aranyos kis képek is, és nem csak azt látja, ami valójában ott van a szeme előtt.

Ez így igaz! Gondolkodom is egy pókos topikon..

[Borella]

Tudjátok miért tetszik nekem ez a topik?
Mert a békákkal szemben szinte mindenkinek van egy kis ellenszenve. Szívesen simogat az ember egy macskát, kutyát, nézeget órákig békésen úszkáló halakat, de a békától az emberek nagy része undorodik, írtózik.
Persze elméletben tudjuk, hogy hasznosak, meg nem bántanak, de az ellenszenv megmarad.
De én hiszem, hogy ha közülünk ezután valaki meglát egy brekit, akkor eszébe jutnak a mókás és aranyos kis képek is, és nem csak azt látja, ami valójában ott van a szeme előtt.

Kijelentem itten, hogy én nagyra becsültem mindigis a békucikat és igen-igen kedvesnek és mókásnak találtam őket! Semmi ellenszenv, mély szimpátia!
Azért Cathy, pókokat ne inkább... jujj... Nem bántom őket, porrongyban gyengéden megfogva kirázom az ablakon, de nézni ollyan nagyon már nem akarnám őket

Egy igazi békás sztorim, ha már Barbi igazi saját fotót hozott:
Sok évvel ezelőtt macska-ügyeletben voltam nevelőapámnál, mikor elutazott, anyám már nem volt köztünk akkoriban, így három napra visszaköltöztem a régi, kopott, kis kertes házba. Lényeg, hogy egyedül voltam, és nyár volt.
A fürdőszobában a régi lábas kád pereme alatt a fal tövében valami furcsa barnás pacnira lettem figyelmes, azt hittem, valamelyik megátalkodott macska becsinált, de tévedtem. Zseblámpával megvilágítottam az objektumot: hát egy idegenbe tévedt megtermett varangyos béka kuksolt ott rémülten, amolyan barnás-foltos, ronda, de nekem nagyon tetszett.
Gondolkodtam, mitévő legyek? Hogy vigyem ki? A cicák is megijedtek, kiszaladtak, ilyet még nem láttak.
Aztán fogtam a műanyag szemetes lapátot, elétartottam és beszédet intéztem a békához hosszasan. Megmagyaráztam neki, hogy nosza, erre ugorjon fel, aztán kiviszem, semmi oka a félelemre, nem bántom, sőt szeretem, de jobb megoldást nem tudok, ne féljen, ne idegeskedjen, ne gyanakodjon, ne legyen bizalmatlan, ugorjon bátran és szebb jövő vár rá, mint itt a kádunk alatt!
Addig-addig győzködtem, bíztattam, noszogattam kitartóan, szeretettel, míg láttam a szemében az elhatározást, a megszülető ős-bizalmat, egyszer csak fogta magát és egy placcsanással ráugrott a lapát kellős közepére.
Akkor aztán kisiettem vele a konyhán át a kertbe, közben végig beszéltem hozzá, bátorítottam. Letettem a lapátot az ágyásba és ő ugrándozva távozott.
Elmondhatatlanul büszke voltam magamra, hogy sikerült a békát meggyőznöm és a problémát megoldanom, megveregettem a vállamat.
Később mondták nekem, mekkora szerencsém volt, hogy nem spiriccelt szembe, így szoktak védekezni veszély esetén, mérgező anyaggal spiccelik le ellenfelüket. Erről én is hallottam, de szerencsére akkor nem jutott eszembe, különben talán nem sikerült volna az akció. És különben is, rövid, de megalapozott barátság szövődött közöttünk...
Kár hogy nem csókoltam meg, most talán lenne egy királyfim!

[cathy222]

Szia Borella! Én is úgy gondolom, nem mindegy,hogy pók, vagy béka. Aranyos a történeted. Jó rábeszélőkéd lehet, ha még a brekkencset is rávetted, hogy lépjen lapátra.
Nálunk a dolgozós békák elvermelték magukat. Remélem, jövőre le tudom őket fényképezni.

[mézesmaci]

Mit szóltok cukik nem?

[elke]

Volt 1x1, messziföldön (jó messzi volt az, biztos) híres béka, aki egy tóban éldegélt békességesen. Az éldegélés és béke ugyan sokba került, mert teljesíteni kellett hitvese és porontyai kéréseit, el kellett tartania őket, és mindamellett mintabékaként is tetszelegnie kellett népes rokonságában.

Még az oly gonosz gólyákat és egyéb békaevőket is megvette a békesség kedvéért, békalencsével fizetve.

Nem járt káka tövére a többiekkel kocsmázni és még a könnyűvérű békahölgyeket is kerülte de még a bérbékacsajokat se fizette le egy kis békanász öröméért.

Úgy gondolta: a sors dolga, hogy sorsoljon, a békáké meg, hogy tűrjön, hiszen a táplálkozási lánc csúcsa tőle még messze van. Ám egyszer, egy csillagos, holdas, szép éjszakán, amikor még a szúnyog is a legfinomabb, árnyék vetült rá. Ijedten rántotta össze kirántottnak való combjait, mert az árnyék mindig rosszat jelent. Gólyalábon álló békagyilkost vagy békanyúzó biológiatanárt, aki begyűjtőútját végzi a másnapi oktatáshoz.

De nem! Két csillagszem ragyogott reá a szőke haj alól.

-Ez már döfi- ámuldozott hősünk, és mert azért tanult némi illemet, bátortalanul megszólalt - Kuty-kurutty- Válasz semmi, csak egy puha kéz érinti s emeli fel. Felidézte a nádiiskolában hallott legendát, ami valami békává varázsolt hercegről és megmentő királylányról szól, valami csók közbeiktatásával. Na ennek a csóknak a mibenlétét sosem merte megkérdezni és most átkozta magát tudatlanságáért. Mindenesetre az nem baj, ha brekegek, majd csak kidumálom magam ebből a helyzetből. Akár még jól is kijöhetek belőle, nem úgy, mint a sógor a házasságából, vagyonát és eszét vesztve. Brrrrr. Akkor inkább az első sikló alá vetem magam.

- Kutty-kurukutty- szólalt hercigen ,nem véve észre a nyelvi különbségek okozta áthidalhatatlan akadályt. Édes csilingelő, bíztató választ hallott, mitől elégedettség és bizalom árasztotta el.

-Válaszolt! Engem akar! -gondolta és fel sem rémlett benne francia konyha mibenléte.


Tanulság ? Vonja le, aki tudja...

[Szobafenyő]

[elke]

Békamese

Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek a saját szórakoztatásukra.
Építettek egy magas falat és megkérték a békákat, hogy másszák meg. Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok - nyulak, medvék, rókák, farkasok, vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal.
Legyalább ötven béka indult neki a meredek falnak.
- Úgysem sikerül nekik! - mondta egy nyúl és amint ezt kimondta, három béka azonnal leesett a földre.
- Túl gyengék ehhez! - harsogta a medve és láss csodát, tíz béka megint lepottyant!
- A békák nem is tudnak falat mászni! - nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak a mélybe.
És ez így ment egészen addig, míg csupán egyetlen béka maradt a falon. Ő viszont már majdnem felért.
- Le fog esni! - morogta a farkas, de nem így történt.
A béka végre felért a csúcsra! Az ötven induló béka közül egyedül ő teljesítette a távot. Pedig olyan kis vézna béka volt.
Az állatok körbeállták
- Gratulálunk! Hogyan sikerült éppen neked? - kérdezte a róka.
- Mi a titkod? - kérdezte egy másik béka.
- Gyakoroltál? - szegezte neki a kérdést a farkas.
Ám a béka csendben maradt...
És a többiek ekkor döbbentek rá, hogy a győztes béka süket!
Ő nem hallotta, nem hallhatta a többiek kétkedő, lekicsinylő, pesszimista megjegyzéseit. Csak a saját belső hangjára figyelt és elszántan haladt a cél felé.


Talán Te is találkozol nap mint nap olyanokkal, akik megpróbálnak letéríteni az útról és szépen elmagyarázzák neked, miért nem fog sikerülni.
Egy azonban biztos.
Akár azt hiszed, hogy sikerülni fog, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad lesz!
Úgyhogy tanulj meg a kellő időben süketté válni!

[mézesmaci]

Rózsás kísértetbéka (Heleophryne rosei)
(A felvételt a Londoni Zoológiai Társaság jóvoltából közöljük)

A fokvárosi kísértetbékák (Heleophrynidae) családjába hat faj tartozik. Míg legtöbb fajuk Dél-Afrika sebes folyású patakjaiban honos, egyikük élőhelye a Fokváros környéki Skeleton Gorge, azaz "Csontváz-szurdok", ahol valaha tradícionális temetkezési hely terült el - innen ered rosszat sejtető nevük.

Hmmm na most be vagy ki?

Sok kicsi sokra megy nem?
Jó éjt!

[kicsiirma]

Weöres Sándor : Békák
Brekekex, brekekex, brekekex.
Gyere bújj víz alá, ha szeretsz.
Ide lenn soha sincs vad idő!
Idelenn sose hull az eső!