A hercegnő és a béka
Klasszikus:
A királylány megcsókolta a békát. A béka gyönyörű herceggé vált. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
13+1 variáció egy témára
1.
A királylány megcsókolta a békát. Ő is békává változott. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
2.
A királylány megcsókolta a békát. Ő is békává változott. Boldogtalanul éltek és meghaltak.
3.
A királylány megcsókolta a békát. A királylányból királyfi lett. A béka nem változott.
4.
A királylány megcsókolta a királyfit. A királyfiból béka lett. A királylány kolostorba vonult.
5.
A királylány megcsókolta a királyfit. A királylányból béka lett. A királyfi bevonult.
6.
A királyfi megcsókolta a békát. Abból is királyfi lett. Kézen fogva elmentek parádézni.
7.
A királyfi megcsókolta a királylányt. Belőle is királylány lett. Büszkén vállalták egymást.
8.
A királyfi megcsókolta a királylányt. Erre kiderült, hogy a királylány is királyfi. Hatalmi viszálykodást kezdtek és jól elpusztították egymást.
9.
Egy béka megcsókolt egy másikat. Az egyik királyfivá, a másik királylánnyá változott. Többször nem is mertek csókolózni, mert féltek, hogy visszaváltoznak békává.
10.
Egy béka megcsókolt egy másikat. Hamarosan új békák születtek. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.
11.
A királyfi megcsókolta az anyósát. Abból béka lett. Azelőtt kígyó volt.
12.
A királyfi megcsókolta a békát. Abból anyós lett. A királyfi megnézte, majd elvette a lányát.
13.
A királylány megcsókolta a békát. A béka királyfivá változott, de a csajnak a béka volt az esete.
+1
A királyfi megcsókolta a királylányt. Még egy ideig csókolóztak, aztán a királyfi megunta a csajt és lelépett. A királylány azóta békára vadászik
Egy kicsit másképp:
Volt egyszer messzi földön egy gyönyörű, önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján környezeti kérdésekről elmélkedve, egyszer csak meglátott egy békát.
A béka ráugrott a térdére és azt mondta:
- Oh, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak.
Ha most megcsókolnál, összeházasodnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél.
Aznap este, miközben a gyönyörű hercegnő könnyű vacsoraként fehérborban és enyhe hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:
- Én ezt kurvára nem így gondolom!
Megint kicsit másképp
Az alapállás ugyanaz, de a hercegnő kezdi hullatni csikófogait, apja meg szeretné végre nyugalomra hajtani a fejét, úgyhogy kihirdeti (immáron tizenötödjére), hogy eladó a hercegnő a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett. Most csak egy próba lesz viszont fele királyság helyett 75% a kilátás.
A tó is megvan, bár most tele van piranjákkal.
Szóval jő a kérők serege, legalább harminc délceg harcos, meg egy ágrólszakadt pásztorfiú, akit természetesen hazazavarnak.
Hercegkisasszony:
- Óh dicső harcos! Ez hercegi gyűrűmet Mély tó vizébe vetem! Te azt kiszedvén szemembe nézel, s kezembe helyezed, s boldogan élünk, míg meg nem halunk.
S a gyűrűt a tóba dobta.
Vitéz harcos utána, forrt a víz, a piranják elégedetten büfikéztek kettőt, szóval mielőtt a nap lement elfogyott az összes jelentkező, s a hercegnő még mindig kisasszony volt. Közben azonban visszajött a pásztorfiú, hogy ő is megpróbálná kiállni a próbát.
Persze kiröhögték, de ha pusztulni akar, hát legyen;
- Na, te kis tetves békapásztor! Ez hercegi gyűrűmet Mély tó vizébe vetem! Te kiveszed, szemembe nézel, s kezembe teszed, s boldogan élünk, míg meg nem halunk.
S a gyűrűt a tóba dobta.
Erre a pásztorfiú kivette, mélyen a hercegnő szemébe nézve a kezébe adta.
Máig is élnek, ha meg nem haltak.
rokica
SZÉP,KELLEMES NAPOT KIVÁNOK! BREKK.....
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
KELLEMES VASÁRNAPOT MINDENKINEK! BREKK...
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Egy szép napon az erdei állatok versenyt rendeztek saját szórakoztatásukra. Építettek egy magas falat és megkérték a békákat másszák meg. Csábító volt a fődíj, finom falatok, így hát sok jelentkező akadt a feladatra. Körbegyűltek az állatok, nyulak, medvék, rókák és farkasok, no meg persze vaddisznók. Felharsant a kürtszó és kezdetét vette a viadal. Legalább ötven béka indult neki a meredek falnak.
-Úgy sem sikerül nekik- mondta egy nyúl és mikor kimondta három béka le is esett a földre.
-Túl gyengék ehhez!- harsogta a medve és láss csodát: tíz béka megint lepottyant a talajra.
-A békák nem is tudnak falat mászni- nevetett a vaddisznó, erre vagy húszan zuhantak le a falról!
Ez így ment egészen addig, míg csupán egyetlen béka haladt a csúcs felé. Ő viszont már majdnem felért.
-Le fog esni- morogta a farkas de nem így történt. A béka felért a csúcsra! Egyedül az ötvenből,, egyedüli békaként teljesítette a távot. Pedig olyan kis vézna béka volt. Az állatok körbeállták. Gratulálunk, hogy sikerült épp neked?-kérdezte a róka.
-Mi a titkod?- kérdezte egy másik béka. Gyakoroltál?-szegezte neki kérdését a farkas. Csakhogy a béka csendben maradt. Ekkor döbbentek rá: a győztes béka SÜKET! Ő nem hallotta, nem hallhatta a kétkedő, lekicsinylő és pesszimista megjegyzéseket. Csak saját belső hangját hallotta:-Feljebb, feljebb, feljebb! mondogatta magában. Tudta, hogy képes rá és nem vették el önbizalmát.
Mert lássuk be, nap mint nap találkozunk olyanokkal akik ezt sulykolják belénk. Úgyhogy tanuljunk meg a kellő időben süketté válni! Olyankor csak saját, őszinte belső hangunkra hallgassunk!
Akkor többször érünk fel a csúcsra.
There are currently 1 users browsing this thread. (0 members and 1 guests)