Színdarabok iskolai, óvodai előadásokhoz - Drámapedagógia

[zsuzsi77]

Májusi mese
Csodapatika

[Encsi0320]

Kippkopp karácsonya kicsit lerövidítve, így már elsős gyerekekkel is előadható.

[Encsi0320]

Juhász Magda Alszik az erdő című versére alapuló drámapedagógiai foglalkozás 1-2. osztályosoknak.

[pástimarianna]

A szívtelen csiga

Szereplők. Pillangó

Virág
Méhecske
Hangya
Tücsök
Katica

Csiga
Tündér:


Zenére bevonulás Gryllus V: Som virág…

Csiga: Elindultam egy fűszálon, hogy a világot megjárom,
Csigaút, csigaút, Ki tudja, hogy merre fut!
Feljutottam jó messzire, fűszálának közepére,
Uram fia, ott az út, nagy hirtelen visszafut!
Körbe mentem a fűszálon, nem jártam be a világot!
Csigaút, csigaút, Most már tudom hova jut!

Óvped: Réges- régen, amikor a csigabiga megkapta házát, még nem viselte a hátán.

Tündér:: (behozza a csigaházat) Tessék Csigabiga itt a házad!

Óvped: Boldogan járta körbe-körbe, szarvacskáit nyújtogatta, úgy csodálta a szép kis házat.

Csiga: Ugye kis virágok szép, nagyon szép?

Virágok: (Együtt) Igen nagyon szép.
Csiga háza hófehér, csigabiga belefér
Folyosója csavaros, kívül-belül csavaros.

Gyöngyvirág:Csingilingi csengetek, kis virágok keljetek,
Kis pillangók ide szálltak, és boldog szép napot kívántak.

Hóvirág: Jön a tavasz, szép kikelet, kocsija már közel lehet,
Rügyezik a sok szép faág, s előbújt a kis hóvirág.

Ibolya: Ha ragyog a nap mosolya, akkor nyílik az ibolya,
Csendben élünk, jól elbújunk, messzire száll az illatunk.


Beszállnak zümmögve a méhecskék
Méhecske 1: Zümi, zümi itt vagyunk ide szálltak illatok,
Ide szálltunk oda szálltunk, sok virágra rátaláltunk.
Méhecske 2: Méhecske vagyok, zümmögve dolgozok,
Teletöltöm hatalmas puttonyom, virágporral, csillogó arannyal,
Bejárom a az egész világot tavasszal.
Kirepülnek zümmögve a méhecskék

Zenei betét Egyszer egy hét pettyes…
Katicák: Katica, katica, katica bogárka,
Jaj, de szép, jaj de szép rajtad a kabátka,
Olyan színű, mint a pipacs, hét gomb is van rajta
Tán a szabó, piros pipacs szirmaiból varrta?

Méhecske 1: Nézd ott van két katica kapjuk el őket. ( körbe kergetik odaérnek a csigához)

Katicák: Csigabiga eressz be a házadba kergetnek a daraszak!

Csiga : Mit képzeltek,tiszta virágporos a lábatok, még összekoszoltátok a házamat! Menjetek el innen!
Katicák: menjünk bújunk el a virágok kelyhébe!

Zenei betét Gryllus: Reggeli harmat…

Pillangók: (együtt) Könnyű a léptem, libben a szárnyam, hajnalban már a kertekben jártam.
Csábít a rózsa, rezzen az ága, bókol a szélben tarka virága.
Zenei betét Csepp, csepp csepereg….

Hangya: Szorgalmas a házam népe, gyűjtögetek már a télre,
Kenyérmorzsát cipelgetek, én vagyok a hangya gyerek.
Hangya vagyok, nem tagadom, egész nap csak szorgoskodom.
Teszek-veszek és sietek, nem előznek meg a többiek.
Hangya vagyok kicsi szorgos, észrevétlen igen dolgos.
Csigabiga hangyatojást őriztem a napon, de közben jött az eső eltévedtem, hadd húzódjak meg a házadban!

Csiga: Mit képzelsz, csupa sár a lábad, még összekoszolnád a házam! Menj el innen!

Hangya: Legalább a tojásaimat hadd tegyem be!

Csiga: Még azokat sem, menj utadra!

Virágok: (együtt) Gyere ide, mi beengedünk!

Csiga: Megyek tovább, hogy a kisállatok békén hagyjanak!

Pillangó 1: Nagyon korán ébredtünk fel, ilyenkor még aludni kell,
szunnyad még a zöld füvecske, bóbiskol a friss rügyecske.
Jó napocska süss már ránk, olyan vékony a ruhánk.
Reggel óta folyton ázunk, megdermedt a kicsi szárnyunk.

Pillangó 2: Csúnya hideg ez a világ, fázik minden kicsi virág,
Nincsen bimbó még a fákon, szegény lepke mit csináljon?
Hová menjünk merre szálljunk, hideg szélben kivel játsszunk?
Csúnya sáros még a mező, lombtalan még minden erdő!
Pillangó 3: Esik az eső fütyül a szél, nincsen virág, nincs zöld levél
Jaj, de ázunk , jaj de fázunk,egy kis napot, hol találunk?
Pillangó 4 :Tavasz tündér merre repülsz? Minket ugyan miért kerülsz?
Segíts rajtunk gyere gyorsan, mert megfagyunk mi itt sorban.
Testvérkéim gyertek ide, jó szorosan bújjunk össze.
Melegítsük egymást szépen, míg felsüt a Nap az égen.

Virágok: ( együtt) Kis pillangók, mit csináltok, összebújva mire vártok?

Pillangók: (együtt) Tavaszt várunk napsugarat, sok éneklő kismadarat.
Ibolyácskát, hóvirágot, zöld réteket, boldogságot.

Zenei betét Halász Judit Napsugár Közös tánc

Tücsök: Én vagyok a Tücsök Lóri, muzsikálni szeretek
Ezért kedvelnek az erdei gyerekek.
Muzsikus a mesterségem, dicsőség ez nem is szégyen,
Aki nyáron hallgat engem, talán télen sem hagy cserben.
Jaj, jaj csigabiga kiöntött a víz a lyukamból, kérlek engedj be a házadba!

Csiga: Mit képzelsz ez nem szálloda! Menj el innen!

Tündér: Bóbita bóbita táncol, körben az angyalok ülnek,
Béka hadak fuvoláznak, sáska hadak hegedülnek.
Bóbita , bóbita játszik, szárnyat igéz a malacnak,
ráül ígér neki csókot, röpteti és kikacagja.
(odamennek a kis állak) Szerbusztok kisállatok,ti miért szomorkodtok?

Együtt: A szívtelen csigabiga nem engedett be a házába, pedig olyan szépen kértük!

Tündér: Gyertek menjünk el a csigához! Szervusz Csigabiga!

Csiga: Szervusz Tavasztündér!
Tündér: Hallottam mi történt, elmesélték a kisállatok!
Azért, mert ilyen gonosz voltál, elvarázsollak! Nőjön a hátadra a házad, viseld éjjel- nappal, télen-nyáron. Csiribi-csiribá!

Óvped: És a csigának a hátára nőtt a háza, azóta is a hátán cipeli a házát.

Zenei betét Gryllus Csiga vonatozás

Összeszedjük közben a fejdíszeket és tánc a Zeneovi: Tavaszi szél

[gemgeza]

Katolikus általános iskolások figyelmébe

[Ciccpalatty]

Sziasztok!
Ajánlom figyelmetekbe Kaposi László: Drámajáték óvodásoknak című könyvét. A Flaccus kiadótól a könyv megrendelhető.

[rebika]

Sziasztok! Egy gyógypedagógiai intézményben dolgozom, az elsősök osztályfőnöke vagyok. Feladatul kaptam, hogy karácsonyra készüljek velük egy színdarabbal vagy jelenettel. Eddig még nem találtam az értelmi képességeikhez megfelelőt. Ezek a gyerekek a tanulás több területén is sérültek.

[csipkebogyo]

Fésűs Éva: A rakoncátlan lángocska.

Szereplõk:
TÛZANYÓ, PARÁZS NÉNI, KUNKORI, FÉNYESKE, SZIKRÁCSKA, PANNI, GYURI

MESÉLÕ :
Téli estéken, kályhában, tûz helyben
halkan duruzsol tûzanyóka. Akinek messzelátó
szeme van, meg is lesheti a kályharácson át,
amint bõ piros szoknyában üldögél a fahasábo -
kon, és dohogva, pattogva próbálja ráncba szedni izgõ-mozgó láng gyerekeit.


TÛZANYÓ No mi lesz? Igazán abba hagyhatná -
tok már a ficánkolást, nézze meg az ember, adta
brikett pusztítói!
KUNKORI (Rá se hederít a dohogásra. ) Anyu,
adj egy kis aprófát.
TÛZANYÓ Eredj már, Kunkori, hisz most faltál
fel egy egész alágyújtóst, Szikrácskának meg
Fényeskének nem is hagytál belõle.
PARÁZS NÉNI Van gond a gyerekekkel, ugye
Tûzanyó?
TÛZANYÓ Van bizony, Parázs néne. Kivált
Kunkorival. A többinek is háromszor kell szólni
mindenért, de neki legalább harmincháromszor.
KUNKORI (nyűgösen) De mikor én mindig
éhes vagyok!
PARÁZS NÉNI Istenkém, ha meggondolom,
hogy milyen kis szikra volt és maholnap
már felnõtt láng lesz.
TÛZANYÓ Azám, csak esze is olyan gyorsan
nõne, mint õ maga! (Kunkorihoz) No, itt van, te
éhenkórász! Fogd ezt a tojásbrikettet, aztán iszkiri,
a leveses fazék alá! Fél óra múlva lesz ebéd.
KUNKORI Addig várjak, míg a gazdasszony
megrakja a tüzet? Hiszen addig éhen pusztulok!
(durcásan) Ez a tojásbrikett a fél fogamra sem
elég.
FÉNYESKE Mama, szólj rá Kunkorira. Megint
én melegítsem az egész levest?
SZIKRÁCSKA Igen, Kunkori, tessék neked is
segíteni!
KUNKORI (megvetõen) Segíteni. Hát azt
hiszitek, hogy egész életemben a levesfazék
alját fogom nyaldosni? Amint lehet, fogom
magam és megszököm.
SZIKRÁCSKA Hova akarsz menni, Kunkori?
KUNKORI Mit tudom én – elég nagy a világ.
És van fogalmatok, hogy mennyi finom harapnivaló
van benne. Például itt áll mindjárt mellettünk
a fásláda.
FÉNYESKE Nem szabad Kunkori. Elrontod a
gyomrod.
KUNKORI Mesebeszéd. Onnan elérem a
konyha széket, sõt, talán még a konyha asztalt
is. Nylon abrosz van rajta. Ettetek ti már nylon
abroszt?
FÉNYECSKE Nem.
KUNKORI No hát, én már kóstoltam egyszer.
Micsoda zamata volt. Szinte elolvadt az ember
szájában.
SZIKRÁCSKA Dehát Kunkori, hogy jönnél
vissza?
KUNKORI Vissza?
SZIKRÁCSKA No igen, ha már jóllaktál.
Hiszen, ha annyi mindent megeszel, úgy
megnõsz, hogy be sem férsz többet a tûzhelybe.
KUNKORI Hát aztán. Nem akarok ebben a
kormos lyukban megvénülni!
FÉNYECSKE De még is hová mégy? Hol élsz
eztán?
KUNKORI A Vén Tuskó mesélte, hogy fiatal
korában olyan helyen lakott, ahol egymást érték a fák.
SZIKRÁCSKA Igazából létezik ilyen hely?
KUNKORI Persze, hogy létezik. Úgy hívják,
hogy erdõ.
FÉNYESKE Az erdõrõl én is hallottam már.
De hát ez nagyon messze van,
KUNKORI No és! Nem kell gyalog menni.
Csak jussak ki a mezõre, onnan már elröpít a
szél a hátán.
SZIKRÁCSKA Fel akarsz falni egy egész erdõt?
KUNKORI Egyet? Legalább hármat. Meg a rétet.
Meg a nádast. Emlékeztek a száraz nádra,
amit a születésnapomra kaptam?
FÉNYESKE (elgondolkozva) Az erdõben
madarak élnek, a nádasban meg vadlibák, vadkacsák.
Errõl is mesélt a Vén Tuskó.
KUNKORI Hát aztán! Ti mindentõl meg rémültök.
Aki bátor velem tart.
FÉNYESKE Hát én…
SZIKRÁCSKA De azért mi…
KUNKORI Értem. Hát csak pislákoljatok
szépen továbbra is a leveses fazék alatt. Jó
mulatást, Fényeske, Szikrácska, szervusztok.
(Kiugrik a kályhából a mellette álló ládához.)
SZIKRÁCSKA Kunkori!
FÉNYESKE Ez tényleg ki ugrott.
SZIKRÁCSKA Pedig azt hittem, hogy csak
henceg. Odanézz Fényeske, már a fásládánál
van. (Nagy ropogás, pattogás)
KUNKORI (diadalmasan) Haha! Ha ha ha! Óriás
leszek. Óriás! Mindent felfalok, mindent elhamvasztok.
PANNI (berohan) Mi van itt! Jaj nekem! Anyu,
anyu! Ég a konyha! Ég a terítõ. Gyuri! Vizet!
GYURI (vödörrel be) Szent Isten. Látod Panni
nyitva felejtetted a kályhaajtót.
PANNI (rémülten) Ég a terítõ!
GYURI Ne félj, amíg engem látsz! Itt a víz!
(Nyakon önti Kunkorit) Így kell tüzet oltani.
Látod! (Nagy sistergés.)
KUNKORI (Cérnavékony hangon.) Segítség!
Segítség!
SZIKRÁCSKA – FÉNYESKE Mama! Mama segíts!
Mindjárt eloltják Kunkorit!
TÛZANYÓ Jaj, Kunkori! Kunkori, kisfiam.
Rohanj, mert ellobbansz. Ne törõdj semmivel, csak
rohanj – nézd, itt van az ajtó. Szerencsétlen kis
csacsi gyerek! Egy szikra híja, hogy el nem oltottak.
KUNKORI (Visszavánszorog a kályhába, pihegve.)
Jaj, mama én úgy megijedtem… úgy
megijedtem…
SZIKRÁCSKA (részvéttel) Adjál neki egy kis
szenet mama, attól visszanyeri az erejét.
TÛZANYÓ Szenet? Hová gondolsz? Elfojtaná,
annyira legyengült. Egy kis újság papírt, hamar –
ott van a gyógyszeres skatulyában.
SZIKRÁCSKA Igenis mama – hozom – tessék.
KUNKORI Köszönöm. Ez jólesik…
(Virgoncabban) Most már talán a szenet is elbírnám.
TÛZANYÓ (Látja, hogy most már nincs
komolyabb baj.) Hogyne, még mit nem. Mars a sütõbe.
Te rosszcsont, míg az egész tepsi pogácsát
meg nem sütötted!
KUNKORI (szepegve) Igen, mama. Ígérem,
hogy nagyon szép pirosra fogom sütni, és
vigyázok, hogy meg ne égessem az alját.
PARÁZS NÉNI Kis gyerek kis gond, nagy
gyerek nagy gond – ugye, Tûzanyó?
TÛZANYÓ Hát gond, az van velük bõven
Parázs néne, de van velük öröm is. (Büszkén)
Nézze azt a gyönyörû leveles pogácsát. Kunkori
sütötte egész egyedül.

[orsi6535]

Grimm meséjét (báb)színpadra írta: Zalán Tibor

[orsi6535]

Mesélő= varázsló: Szervusztok, kedves gyerekek! Fogadjunk, hogy kitalálom, miért vagytok itt. Szerintem ti a Mikulást várjátok. Igazam van?>>

>>


>>


>>


Látogatás a Mikulásnál>>

Szereplők: Mesélő = varázsló>>
Mikulás>>
Manó 1>>
Manó 2>>
Manó 3>>
Kabát>>
Bal csizma>>
Jobb csizma>>
Sapka>>
Rénszarvas 1>>
Rénszarvas 2>>
Szánkó>>
Postás>>
Anyuka a nézők közül>>
Akármennyi szótlan manó>>
Mesélő = varázsló: Szervusztok, kedves gyerekek! Fogadjunk, hogy kitalálom, miért vagytok itt. Szerintem ti a Mikulást várjátok. Igazam van?>>
Gyerekek: Igen.>>
Varázsló: Nagyszerű! Aztán áruljátok csak el nekem, járt-e már valaki közületek a Mikulásnál? Látta-e már valaki, hogyan készülődik a Mikulás a nagy napra, az ajándékok kiosztására?>>
Gyerekek: Nem!>>
Varázsló: Akkor én most odavarázsollak benneteket a Mikulás házába, ahol már kezdődik a készülődés a nagy ajándékozásra. Csukjátok be jó erősen a szemeteket, és amire hármat számolok, már ki is nyithatjátok. Jól figyeljetek! Csiribí-csiribá, legyünk ott, ahol akarunk, legyünk gyorsan a Mikulás házánál!>>
/Míg ezt mondja, a szereplők előjönnek, és mindenki elfoglalja a megfelelő helyét. A kabát, csizmák és a sapka a szekrényben áll mozdulatlanul. A rénszarvasok és a szánkó az istállóban alszanak. A Mikulás és a manói sürögnek-forognak a házban egyelőre szó nélkül. />>
Varázsló: Egy – kettő – három! Most már kinyithatjátok a szemeteket! Íme, itt a Mikulás háza. De jók legyetek ám, nehogy megzavarjátok a nagy készülődést!>>
Mikulás: Na, manócskáim! Nézzük akkor a leveleket! Úgy látom, már szép számmal összegyűlt.>>
/Kopognak. />>
/A manók kinyitják az ajtót, és belép a postás. />>
Postás: Jó napot kívánok. Hoztam még néhány levelet, Mikulás barátom.>>
/Lerak két nagy zsákot, tele levéllel. />>
Manók: /Egyből nekilátnak, kibontják a zsákokat, sorra veszik elő a leveleket. egyszerre bontogatják ki, és olvassák hangosan. Ki-ki a magáét. Olvasnak, pakolnak, sürögnek-forognak. />>
/Ezután egyenként, felváltva olvasnak egy-egy levelet, majd miután felolvasták, elmennek pakolni./>>
Manó 1: „Kedves Mikulás Bácsi! Pistike vagyok, még óvódás. Ezért anyukám ír helyettem. Légy szíves, hozz nekem sok-sok édességet, mert nagyon jó voltam. Köszönöm szépen.” Édesség. Hol is vannak az édességek? Aha! Itt. /odamegy egy polchoz, és csomagol. />>
Manó 2: /Kinyit egy újabb levelet, és olvassa hangosan. />>
„Kedves Mikulás! Lehet, hogy azt mondod, hogy én nem is vagyok jó gyerek, de tudd meg, hogy néha próbálok jól viselkedni, de nem nagyon sikerül. Azért szeretnék egy autót és egy kis csokit kapni tőled.”>>
/Odamegy ezzel a levéllel a Mikuláshoz ./>>
Mikulás! Olvasd csak el ezt a levelet! Mit szólsz hozzá? Megérdemli ez a kisgyerek az ajándékot?>>
Mikulás: /Elolvassa. />>
Úgy olvasom, hogy igyekszik jó lenni. Értékeljük ezt. Pakold csak be neki az ajándékot.>>
/Manó 2 elmegy és csomagol. />>
Manó 3: /Olvas hangosan. />>
„Kedves Mikulás! Úgy gondolom, hogy tavaly óta sokat javultam. Esténként, mielőtt lefekszem, már elrámolom a játékaimat is. Ugye, te is úgy gondolod, hogy kaphatnék egy mesekönyvet tőled?” Mesekönyv, mesekönyv! >>
/Keresgél, majd mikor megtalálja, beleteszi egy zacskóba./>>
Teszek egy kis csokit is mellé, hiszen ez nagy szó, hogy egy kisgyerek már elpakolja a játékait.>>
/Újabb kopogás />>
Postás: Még egy adag levél érkezett. /Leteszi az újabb zsákot, majd elmegy. />>
/A manók tovább sürögnek-forognak, bontogatják a leveleket, pakolnak szótlanul, csak mozgással és szájmozgással. />>
Varázsló: Látjátok, mennyi munkájuk van a manóknak. Nem irigylem őket, de úgy látom, nagyon ügyesen végzik a munkájukat. Hagyjuk is őket dolgozni, nehogy rosszul csomagolják be az ajándékokat. Most pedig lássuk azt is, mi újság van a Mikulás ruhásszekrényében!>>
/A ruhásszekrény ajtaja kinyílik. Benne mocorog a kabát. />>
Kabát: Mi ez a nagy zaj? Nem tudok aludni. >>
Hú! Mi folyik itt a szobában? Már december lenne? Ekkorát aludtam volna? /Megdörgöli a szemét, kibújik, jobban körülnéz/.>>
A betyárját! Tényleg már itt az idő, hogy készülődjünk a nagy útra. Akkor sok a teendő.>>
/Mellette vannak a csizmák és a sapka is. Elkezdi őket ébresztgetni. />>
Csizmák! Sapka! Ébresztő! Sok a teendőnk. Itt az idő, hogy rendbe szedjük magunkat. Mindjárt indulunk a nagy útra.>>
Csizmák és a sapka: /Ébredeznek, nyújtózkodnak. />>
Bal csizma: Mi ez a lárma?>>
Jobb csizma: Miért nem hagysz minket aludni?>>
Kabát: Nézzétek, micsoda munkában vannak már a manók! Nekünk is el kell kezdenünk készülődni.>>
Bal csizma: /Kibújik a szekrényből, körülnéz. />>
Húha, tényleg itt az idő!>>
Sapka: /Kiugrik a szekrényből. />>
Tényleg! Úgy látom, rajtunk a sor.>>
/A ruhák elkezdenek készülődni /.>>
/A kabát lekeféli magát mindenhol. />>
/A két csizma egymást pucolja ragyogó tisztára. />>
Sapka: /Hajlong erre-arra, hogy hogyan is álljon majd a Mikulás fején. />>
Így szép vagyok? Nem! Nem jó. Talán így? Á, dehogy! Nem lesz jó. Így leesek a Mikulás fejéről. Na, talán így jó lesz. Ugye, kabát, csizmák? Így elég csinos vagyok?>>
Kabát és csizmák: Igen, így jó leszel. Na, mi is elkészültünk.>>
/Bemennek abba a szobába, ahol a manók dolgoznak, és megállnak a Mikulás előtt. />>
Sapka: /Hajlongva. />>
Mikulás! Mikulás! Mikulás! >>
/Egyre hangosabban kiabálja. />>
Mikulás: Tessék! Ki szólít?>>
Sapka: Én. Azaz mi, a ruhák. Készen vagyunk az útra.>>
Mikulás: Nagyszerű! Nagyon ügyesek vagytok. Menjetek az előszobába, és várjatok türelemmel!>>
Ruhák: /Odébb mennek, félreállnak. />>
Varázsló: Szerintetek, gyerekek, kiknek kellene még felkészülni a nagy útra?>>
Vagy a gyerekek, vagy>>
a varázsló mondja: A rénszarvasoknak.>>
Varázsló: És mit húznak a rénszarvasok?>>
Gyerekek: Szánkót!>>
Varázsló: Bizony, bizony. A rénszarvasoknak és a szánkónak is itt az idő, hogy készülődjenek. Nézzük csak!>>
/Az istállóban a rénszarvasok fekszenek, mocorognak. />>
Rénszarvas 1: Mi ez a zaj? De furcsa hangok!>>
Rénszarvas 2: Milyen kellemes illat. Vajon mi ez?>>
Rénszarvas 1: Szerintem ez a hó illata.>>
Rénszarvas 2: Szerintem ezek pedig a manók.>>
Rénszarvas 1: Tényleg! Tél van. Esik a hó.>>
Rénszarvas 2: Akkor ez azt jelenti, hogy fel kell kelnünk. Eljött a mi időnk.>>
Rénszarvas 1: Bizony! Talpra, pajtás! Egy, kettő!>>
/Felállnak, nyújtózkodnak, majd tornásznak egyet. />>
Rénszarvas 1: Lábhajlítás egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő!>>
Kéznyújtás egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő!>>
Derékhajlítás egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő!>>
Rénszarvas 2: Én már fel is ébredtem. Friss vagyok, útra készen állok.>>
Rénszarvas 1: De hol a szánkó?>>
/Keresgélnek az istállóban össze-vissza. Rá is találnak az alvó szánkóra. />>
Rénszarvas 1: Ébresztő, szán barátom! Itt a tél! Indul a munkánk!>>
Szánkó: Na! Hagyjál!>>
Rénszarvas 2: Ébredj! A manók már nagy munkában vannak.>>
Szánkó: De én aludni akarok. Hagyjatok!>>
Rénszarvas 1: Nem lehet! Neked is dolgod van.>>
Rénszarvas 2: Ébredj már! Szedd rendbe magad, mert mindjárt indulunk.>>
Szánkó: Na ne! Én még álmos vagyok!>>
/Kintről a Mikulás hangja hallatszik. />>
Mikulás: Manók, hogy álltok a munkával? Holnap december hatodika van, és mennünk kell.>>
Szánkó: /Mikor meghallja a Mikulás hangját, felpattan. />>
Hát miért nem ezt mondtátok? >>
/Gyorsan letörölgeti magát, és befogja magát a rénszarvasok mögé. />>
/A Mikulás házában eddigre a manók már nagyon sok csomagot összeállítottak. />>
Mikulás: Szóval, készen vagytok, manócskáim?>>
Manók: Igen.>>
Mikulás: Akkor most alszunk egyet, és holnap indulás!>>
/Alszanak, közben halk zene szól. Egyszer csak megszólal egy vekker, azaz mobilon a Hull a pelyhes fehér hó…/>>
/Felébred a Mikulás, a manók is. A ruhák is, a rénszarvasok is. Mindenki friss, üde, tettre kész. A ruhák felöltöztetik a Mikulást. />>
Mikulás: Hol is kezdjük? Hová is induljunk először? Tudom már. Belenézek a mindent látó távcsövembe, és megnézem, hol várnak rám a legjobban és a legszebben a gyerekek. >>
/Belenéz, nézelődik erre-arra. />>
Varázsló: Azt hiszem, a Mikulás minket néz. Legyetek most nagyon jók! És énekeljünk valami szépet a Mikulásnak! Hagy lássa, hogy mi már nagyon várjuk őt. Ismeritek azt a dalt, hogy Szívünk rég ide vár…?>>
Gyerekek: Igen!>>
Varázsló: Akkor énekeljük el!>>
/ÉNEK />>
Mikulás: /Közben nézelődik, s megakad a szeme a gyerekeken. />>
Varázsló: Nagyon ügyesek voltatok. De most lássuk, hogy döntött a Mikulás.>>
Mikulás: Ott lent, a távolban vár rám sok-sok nagyon jó gyerek. Olyan szépen énekelnek. Azt hiszem, ők a Bogáncs utcában várnak rám, ott vannak az iskolában. Ők lesznek idén az elsők, akiket meglátogatunk, és megajándékozunk. Manók! Nézzétek csak meg, mit is kértek ezek a gyerekek a levelükben!>>
Manók: /Keresik a levelet, keresik, de nem találják. />>
Varázsló: Gyerekek! Írtunk mi levelet a Mikulásnak?>>
Gyerekek: Igen. Nem.>>
Varázsló: De így együtt, szerintem nem írtunk. Akkor most mi legyen? Mi lesz, ha a Mikulás nem talál olyan levelet, amit mi írtunk? >>
/Töpreng a varázsló. />>
Van egy ötletem! Gyorsan írjunk most! Aztán én majd odavarázsolom hozzá a levelünket, mintha már régóta ott lenne. Van valaki a szülők között, aki elvállalja, hogy gyorsan ír egy levelet a nevünkben?>>
Anyuka /én /: Majd én segítek. Van is nálam véletlenül toll is, papír is, meg boríték is. /Kimegy. / >>
/Folyamatosan írom és mondom. />>
„......................., az iskolában fogunk rád várni. Sok-sok jó kis és nagy gyerekről van szó. Szeretnénk, ha hoznál nekünk valami meglepetést. Lehet csoki vagy játék, vagy lufi, vagy könyv. Rád bízzuk, hogy mit hozol, hiszen idáig még sosem csalódtunk benned. Előre is köszönjük. Nagyon várunk!”>>
/Hangosan mondva meg is címezem a borítékot, beleteszem a levelet, leragasztom, és odaadom a varázslónak. />>
Varázsló: Na akkor máris ott lesz a Mikulásnál. Hókusz-pókusz, egy-két-há! >>
/Berakja a levelet a szobába az asztalra. />>
Manó 1: /Az asztalhoz megy, felveszi a levelet, és olvassa. />>
/Az iskola címét olvassa/. Ez az! Hát itt a gyerekek levele!>>
Mikulás: Add csak ide! >>
/Végigfutja a szemével. Gondolkodik, majd odasúg valamit a manóknak. />>
Manók: /Elmennek, majd rövid idő múlva nagy zsákkal térnek vissza. Már benne van a gyerekek ajándéka. />>
Rénszarvas 1: Most már rajtunk a sor. >>
/Bejönnek a házba. A manók felteszik a zsákot a szánra. A mikulással együtt elindulnak. />>
Varázsló: Na, most már erre tart a Mikulás. De hosszú ám az út idáig. Amíg ideér, énekeljünk valami szépet.>>
Ének: /Csengőszó hallatszik. />>
Mikulás: /Megérkezik. />>
Szervusztok, gyerekek! Ugye, jó helyen járok? >>
/Előveszi a borítékot, és felolvassa a címet. />>
Én a ………iskolában várakozó gyerekeket keresem.>>
Gyerekek: Mi vagyunk azok.>>
Mikulás: Tudjátok-e hogy ti vagytok idén az elsők, akiknek ajándékot hozok? Amikor belenéztem a mindent látó messzelátómba, ti voltatok a legjobbak, és ti énekeltetek a legszebben. Szeretnétek még énekelni nekem valami szépet? Esetleg van köztetek valaki, aki tud szép verset mondani?>>
> >
Mikulás: Nagyon ügyesek vagytok. Szépen tudtok énekelni és szavalni. Meg is érdemlitek az ajándékot. De van egy kis baj. A manóim otthon maradtak. És ti olyan sokan vagytok, hogy egymagam nem is tudom kiosztani nektek az ajándékaimat.>>
Varázsló: Ez nem baj. Ne legyek többé varázsló, ha nem tudom neked idevarázsolni a manóidat.>>
Mikulás: Az bizony nagyon jó lenne.>>
Varázsló: Szívesen megteszem. Figyelj csak! Hókusz-pókusz, csiribókusz! Manókák, ide gyertek hozzánk!>>
/Megérkeznek a manók. />>
Manók: /Egyszerre. />>
Itt vagyunk, Mikulás. Mit tehetünk érted?>>
Mikulás: Segítsetek nekem, legyetek szívesek, kiosztani az ajándékokat ezeknek a kedves kis gyerekeknek.>>
Manók: Szívesen!>>
Osztják az ajándékokat.>>
A végén:>>
Varázsló: Köszönjük meg ezt a sok szép ajándékot egy szép énekkel!>>
Ének:>>
Mikulás: Köszönöm a sok szép dalt, verset. Az ajándékokat pedig nagyon szívesen adtam és adom. De tovább már nem maradhatok, mert még nagyon sok helyre kell mennem, hiszen ezen a napon minden gyerek vár rám. Jövőre majd újra eljövök hozzátok. Most pedig viszont látásra, szervusztok!>>
>>