Állandó Tag
Az én párom is szeret uralkodni, megszokta, hogy ő anyuci pici fia, sok mindent én intézek, nem ő, s ha valamiért nem rögtön ugrok, akkor én nem figyelek rá, nem segítek neki.:S
Sztem azokban a kapcsolatokban...ahol is a topik cimében felsoroltak a dominensek...bocs,de azt gondolom kertészkedni kellene...vagyis ha tetszik..hanem a másiknak...ki kell tépni a gazt.., amíg nagyobb gyökeret nem ereszt...és nem hatalmasodik el teljesen...minden ember egy kapcsolatban...csak akkor fogja tudni...,hogy mi az ami elég...,ha önmaga megismeri....azt ami végül is több az elégnél...
Állandó Tag
Valakinek viselni kell azt a nadrágot!
Állandó Tag
Viseljék csak,viseljék csak...Eredeti szerző cicamica58
aztán mi úgy felnézünk rájuk,de úgy
Viccet félretéve,szerintem nem uralkodni kell egymáson,hanem egyetértésben megbeszélni mindent,és persze nagyon jó érzés,ha az a férfi,tényleg férfi,akire van miért felnézni,és bizony mindannyian elérzékenyülünk,ha "megvédelmeznek" bennünket,mondjuk szóban,vagy irásban,mert akkor olyan "gyengének" érezzük magunkat,és olyan kiszolgáltatottnak,és van egy igazi férfi,aki kiáll értünk,mellettünk..
Hiába vagyunk ott belül kemények,mégis a hiúságunkat jót tesz,ha törődnek velünk,mert ha ezt érezzük (és ez még szerelemmel is párosul),akkor a fellegekben tudunk járni!!
Hajrá férfiak!
Állandó Tag
Az én férjem cselédkönynek nézte a házassági anyakönyvi kivonatot. 18 évig tűrtem. Jó hülye voltam. De nem szidom. Én választottam. A válást is. Sokkal jobban érzem magam.
Állandó Tag
jaj ezt olyan aranyosan fogalmaztad meg
Állandó Tag
...nálunk meg egészen másképpen volt,
mivel én voltam az, aki abban a hitben élt, hogy a házassági anyakönyvi kivonat az egyben a cselédkönyvem is....
- olyan önként vállalt alapon működő.
Nekem 28 év kellett, hogy rájöjjek, neeeem,
talán nem így kell legyen.
Az ember mindíg tanul valamit.
"Hamis az az állítás, amely azt mondja csak te teremted saját valóságodat. Aki ezt állítja, az még nem tapasztalt eleget." /A./
Állandó Tag
Azért be kell vallani, ezt belátni nem kis bátorság!!!!!!!!!!!!!!!
Sztem egy kapcsolat "légkörét" mindkét fél teremti meg...ki ki a maga akarata szerint...és annak megfelelően szeretné irányitani...az a baj...,hogy sokan nem igazán vannak tisztába...,hogy a másik is emberből van mellette...azt gondolom..,hogy sokszor a problémák forrása...,hogy alapjáraton ...a ffiak ugy indulnak a kapcsolatukba...,hogy egy nő ingyenes mindenes...és igy "kutya kötelesége" párjának és annak...kénye-kedvére megfelelni...véleményem szerint egy kapcsolatban...ha hiányzik a helyes viselkedési morál oda-vissza...sajnos elég hamar "elsárkányosodik-kiskirályoskodik" a kapcsolat szférája...sokan hibáznak és mindkét nemre vonatkoztatom...,hogy a kezdeti nagy szerelem halványulásával...egy időben..képtelenek a másikat emberként...nőként-ffiként kezelni...nem tudják...,hogy meddig lehet engedni a porázon oda-vissza...,hogy a szabadsága a kapcsolatban...mindenkinek meglegyen...és ne csak az erősebb nem rángathassa folyton a pórázt....
Azért nem szabad kihagyni...,hogy a ffiak alapjáraton uralkodni szeretnének a kapcsolatukban...igen hamar a mézes-mázos hetek elteltével...hiszen ez a kép gyerekkoruktól bennük él...hiszen azt látták...,hogy az apjuk is basáskodott és az anyjuknak..."Csend" volt a neve...tehát azt mondom...,hogy sajnos az emberek...BOCS...mintakövető "állatok".....és ha gyerekkorukból otthonról nem láttak...akár pozitiv...vagy negativ mintát...,akkor keresnek maguknak baromi gyorsan...egy vagy több... instant mintát....és sajnos erre a kapcsolatukban probálnak rátalálni...ami esetleg ezeket az instand kevergetéseket nem birja el...
Azért embere válogatja....és manapság a nők is bizonyos szinten átléptek a ffiak sikjára...
Sztem addig kell lépni és kifelé azokból a kapcsolatokból...ahol "az önkényuralom" halvány szele már lengedezik...amig viharokká nem erősödik...
Sztem
Azért szép a házasság..... valahol mindenki vágyik rá....,de
tényleg sajnos.... sosem lehet tudni.... mit hozz az élet....
viszont azért nő és ffi tehet...,hogy szebb legyen....
Az a véleményem...,hogy csak az nem tud normálisan élni...és a kapcsolatában pláne... akik a televíziót..., a női-ffi magazinok értékrendendjét.... tartják magukra nézve mércének....
Mindenkinek lévén felnőttekről van szó...el kellene tudja dönteni mit tesz abba a kapcsolatban...és azt is...,hogy mielőtt egyáltalán...kezdődik a kapcsolat...társat vagy házimindenest szeretne a másikban...,mert az utóbbihoz elég sok sok pénz kell...hisz a "bejárónők" ma már szép summáért tevékenykednek...
Sztem egyre kevesebb ffival lehet normális és harmonikus kapcsolatot kialakitani...családot alapitani...és ez nem is az uralkodási hajlamuk miatt...véleményem...,hogy a nők nagy része nem akar cseléd lenni....és TELJESEN JOGOSAN...a ffiak hibája...,hogy fogalmi zavarokkal küzdenek...igy a társ fogalmát sem ismerik igazán...lehet jómagam sem...de nekem az a véleményem...,hogy az igazi társ az...., aki partner jóban...., rosszban...,akivel megosztozom... örömön és bánaton..., minden nehézségen....,és nem pedig az..., aki a másik után... fáradtan lerogy a kanapéra az egésznapi munkák után...és szedegeti a koszos holmiját....párja után..., vacsorát főz...., átnézi a gyerek leckéjét..., kivasal...., elmosogat és utána még szexis fehérneműben érzéki táncot lejt..., nehogymá fáradt uracskája más nő után loholjon....
Sztem igen is képes tud lenni minden nő...aki rossz kapcsolatban él párjával...,hogy kilépjen abból...bármilyen nehéz is sok sok összetevő miatt...és ne vesse alá magát...a párja uralkodói akaratának...
Se nő...sem férfi nem "cselédnek" született...és egy kapcsolatban ki kell zárni...az "ujvilági rabszolga tartás" minden kis szikráját is...nőknek és ffiaknak egyaránt...és persze nem elnyomás alatt élni...akár milyen szempontra hivatkozván...
Állandó Tag
Ez olyan szép..... mindjárt potyognak a könnyeim.................
Nem mondom én is vágytam erre a sok zöldségre, bocsi pózsaszínségre, de rá kellett jönnöm, hogy ez egy hülyeség. Ha elvárásaim vannak a másik felé, akkor kibe is szerettem bele?
Ha olyanná válik, mint amilyennek ÉN elképzeltem, akkor nem is őt szeretem, hanem egy általam faragott bábot! Az egomat!!!
Ha nem felel meg az elvárásaimnak, akkor szidi fogom, és meg leszek sértődve, hogy miért nem olyan. Aztán háborúba kezdek vele....és a háborúban ugye gyilkolászás is van...és ő már csak azért sem akar nkem megfelelni, tehát a háború egyre véresebb lesz.
Szóval akkor most mi legyen?
El kell fogadni a másikat. De nem úgy, hogy bólogatok, és alárendelem magam. Ő legyen Ő, és én legyek ÉN.
Tudom, ehhez két ember kell!!!
There are currently 1 users browsing this thread. (0 members and 1 guests)
Üzenetküldés szabályai
Válasz idézettel