Juuuhúúúú! Na, ki jött meg?!Ági és mindenki! Sajnos nagyon nagy dumás vagyok, de igyekszem ritkán megszólalni, mert akkor másnak nem jutna hely. Néha aláírom, hogy Andi vagyok, hát én vagyok az Andi néni.
Szeretek tanítani, akármilyen megátalkodott dolog ilyet mondani a mai átok világban, rajongásig a virágokat, pontosabban a természetet. Na, nem a virágültetős, kertészkedős módon, a virágaim leginkább egy elvadult angol parkhoz hasonlítanak, de mindenki kap egy esélyt, megmutatni, mit tud. Nézni, megfigyelni szeretem a természetet, azon kevesek egyike vagyok, aki látásból, könyv nélkül megkülönbözteti egymástól a gilisztaűző varádicsot és az odvas keltikét, de nem szedi le, mert élni muszáj. Régen szerettem olvasni, hajnalig, egyszerre 4 könyvet, ma már sajnos nincs hozzá türelmem. Szoktam varrni is, de a rosszabb fajtához tartozom, sok munkám van, aminél lehet, már csak 9 x kellene és 3 cm kontúr, és kész is lenne. És akkor veszek magam elé másikat.
Persze a gyerekeknek hogy tudom mondani, hogy tessék mindent befejezni.
Na, mindegy. És mindent szeretek, ami a kézhez kapcsolódik, Isten áldása, hogy ezer dolgot meg is tudok csinálni. Még csipkét is verek, no. (Hogy miért kell a csipkét verni, azt most hagyjuk). Megtetszett a 0.-ban, hogy a Toszkána felvetésem elindított egy kis helybéli lavinát, olyan kis csevejes lett, de belátom, hogy annak nem ott a helye, pedig oda is illene. Csak hát igen, ahogy Anyóka mondta, hogy mikor hol beszélgetünk a főzésről, annyira azért hosszú távon nem volna mindenki annyira fegyelmezett, hogy ezt magában koordinálni tudja és akarja. Szóval eljöttem ide utánatok, akárhogy is menekültetek, most pedig uff, én beszéltem, megyek tovább.
Bogyimami, kedves, mit jelent, hogy szolgáltad a hazát? Szó szerint, vagy átvitt értelemben?
Érdekes, jut eszembe, hogy néhány éve, ha valamiről kijelentettem, hogy na, ezt nekem nem... és én ezt sohasem, az az x volt. Nem tudom miért, talán mert rossz volt a kezdet, ezer éve, gyerekkoromban és is kötelezően megkaptam karácsonykor a kislányoknak szánt x mintás játékot, jó nagy x-szel, el sem lehetett téveszteni, aztán sokáig eszembe sem jutott. Nem szerettem, amíg rá nem jöttem, hogy hiába vannak szabályok, ha nekem az nem jó, akkor az a lényeg, hogy én élvezzem, örömmel csináljam, legyen úgy, ahogy én akarom, és azóta megy a dolog. (Nem tudok, pontosabban nagyon nem szeretek szabályosan varrni, hogy előbb az oda "átlók", aztán ugyanazon vissza, hanem rögtön leöltöm a szemeket, megvan az x, aztán levan róla a gond, azóta nagyon megy.)
Ez nagyon jó! Kicsit olyan, mit régen a hímzőkör! Én ugyan nem mindig tudok több felé figyelni - ha végre van időm kicsit hímezni, nagyon szívesen olvasom az írásaitokat is közben, de válaszolni nem mindig marad időm, de nagyon örülök, hogy van egy hely, ahol dumálhatunk kicsit, annak meg még jobban, hogy egyre többeknek van is kedve beszélgetni. Köszönöm, hogy én is a közösség (bár többnyire még elég passzív) tagja lehetek, igazi kikapcsolódás nekem!
Szevasztok, bökdöső, löködő, tűforrgató, szófaragó Népek!
Nemis tudom hol kezdjem.
Talán itt is azzal, hogy megtiszteltetés hozzátok tartozni. És azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül.
A bölcsek azt mondják a szónak ereje van. és pont. De látni, hogy kezdők mert a ponttal nincs vége a mondatnak, mert helyesen így hangzik:
A szónak ereje van, de tűvel együtt végzetes a hatalma.
Barátságot erősit, közösséget formál, alkot és felemel, emberi sorsokat ölt egyben. Hát nem érdekes ez?
Na jó ne lökdössél már. Abba is hagyom az elmélkedést.
Mizoadhidd el nem a beszélgetéstől lett emberi, hanem a közös dühtől. (ha szabd így fogalmaznom)
Meclod Andivoltak pillanatok amikor azt gondoltam, na ez a csajszi bepöccen és most lép le. Köszönöm a kitartásodat. Remélem most már nem azt látod, hogy piszkálodom
És ne fogd vissza magad, mond el amit szivesen orrunkra kötsz.
Zsazshasználjátok a HIDe-t a linkekhez.
BogyiÉviTök kellemes és jó elfoglaltágot nyertél, főleg ha a lánykád a "fönököd". Ez a szolgálatos dolog engemet is izgat.
Én nagymája vagyok két Aprónépnek 7 és 3,5 évesek. A fene kerülget mert a kicsit a héten mütik a mandulái miatt. Most már igen toporog, hogy játszunk.
Úgyhogy most időt kérek, folyt.köv
Nos a "barátunk" lánykori neve himbilimbimint a ladányban a mékű ténfereg, de mindenhol utálják a fontoskodó piszkálódásai miatt. 1 hely van ahol előszeretettel szerepel, miközben nem veszi észre, hogy csak használják. Ennél több szót nem érdemel. Ha bárhol látjátok az írását nyomjatok egy jelentést.
Privibe vagy skypon elmondom a föbb ismérveit.
Himbilimbis kaladom már volt egyszer (na nem ezzel), de akkor is a fél háló dölt a röhögéstől.
nos egyszerre ennyit.
pusza kata
Sziasztok,
Nos akkor én is írok pár szót magamról:
Munkám szerint az aprónépet tanítom szépen, helyesen beszélni (lyogopédosz vagyok). Van két lánykám: 6 és 9 évesek. Szépek, okosak...
Ha mondjuk 5 évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy egyik legnagyobb hobbim a xszemes lesz, kiröhögöm...s lám, Toscanaban jártam (mint már említettem), és utána megláttam egy gyönyörű xszemes képet Toscanaról. Ekkor ugrott elő belőlem, hogy ördög legyek, ha én ezt meg nem csinálom. Aztán így maradtam. Amúgy maradék kevéske időmben imádok olvasni, meg mindenféle kézműves dolgot csinálni: ékszerkészítés, tűzzománcozás, patchwork, decoupage.
Nagyon örülök hogy nyílt ez a fecsegős lehetőség, mert sokkal emberibb, barátságosabb, közelibb lett minden a mintatopicban.
Biztosan fog még sokminden az eszembe jutni, de hirtelen ennyi?.)
Adri
Manyó, ugye képeket is látunk majd a többiről? Itt még ezt is lehet, látod a hide is engedélyezve van!
Anyóka, én már is röhögtem, ahogy leírtad! Igen, való igaz, hogy ott sem sokat szól, de az ottaniak jól kihasználják a mintagyüjteményét. Tegyék, lelkük rajta!
Bogyimami, de jó, hogy jöttél! Én más fórumokról ismerem ám a te csodálatos odaadásod, ahogyan szívvel-lélekkel szervezed ezeket a kézműves összejöveteleket.
Kedves Mizoad, három fiú gyermek egyedül? Azért az nem semmi! Minden elismerésem a tiéd! (Ha nem tudnád, egy nyugdíjas soha, semmire nem ér rá, annyira elfoglalt - komolyan!)
Ma nem szeret engem a szerver!
Andi, én sem úgy hímzek, ahogy az előírás van, én is xszemenként haladok, ráadásul még bal kézzel! De szerintem is az a lényeg, hogy élvezzük, amit csinálunk.
Zsuzsa/Zsazs
sziasztok lanyok!
Azt nem igerem,hogy mindig fecsegni fogok itt veletek(neha jobb szeretek hallgatni),de bemutakozom egy kicsit en is.
Kilenc evvel ezelott jottem ide Belgiumba,uj eletet kezdtem,uj tars oldalan.
Regen,Mo-n sok ruhat varrtam(par evig itt is),a gyerekeimnek,magamnak,sokat kotottem(ma mar nem csinalom)himezni inkabb csak laposoltessel abban az idoben.
Bar csinaltam az anyukamnak egy xszemes teritot(halala utan hozzam kerult vissza),de ez volt az egyetlen.Aztan itt,amikor megszuletett a kisunoka a parom fiaeknal 2004-ben,neki varrtam ki eletem elso xszemes kepet.Azota mar rengeteget varrtam,tobbnyire ajandekba.
bogyimamit mar regebben megismertem az NLC-rol,druszak vagyunk.Szia Evi))
Orulok,hogy bekerulhettem kozetek!![]()
Sziasztok Lányok!
Szép Estét!
Nagyon örülök, hogy alakul a kis csapatunk!
Andi, szószerint értsd,hogy a hazámat szolgáltam, katonalány voltam. Szép volt,jó volt. Most már nem olyan,mint a mi időnkben. A Honvédelmi Minisztériumban dolgoztam.
El kell, hogy meséljem nektek:tavaly ilyenkor Hévízen voltunk a férjemmel.Kata lányom telefonált,hogy anya nem egy,hanem két csomagot kaptál,egyről tudtam,mert kedves Dusi barátnőmtől vártam,természetesen xszemes dolgokat.Haza jöttünk, és kezdtem nyomozni,mert wzsazsát nem ismertem, bár volt RR-es társam, Százhalombattáról,de ő nem Zsuzsa volt.Aztán kiderült turpisság, Dusi "mesélte"rólam,Zsuzsnak, és ő küldött nekem, a gyerekeknek hímezni valókat.Amit itt is szeretnék megköszönni, a gyerekek nevében is. Igen hasznos volt, hímeztünk s még fogunk is hímezni az ajándékba kapott fonalakkal!
Most nagy munkában a bökögető kis csapatom. A nyári szünetre házi feladat, egy-egy mesekép elkészítése,amely majd a Könyvtár gyerek részét fogja dísziteni.Jövő héten szombaton, bográcspartyra várom a lányokat.
Drusszám, örülök, hogy te is itt vagy!
Na ez most nálam is hosszúra sikeredett.
Szép álmokat kedves mindnyájatoknak!
Sziasztok!
Én is örülök, hogy rátok találtam, szuper ez a rengeteg minta és hogy itt mindenki olyan kedves. A környezetemben nincs sok ember, aki szeret hímezni ezért jó néha csak úgy feljönni ide és akár csak nézelődni is. Én sem vagyok az az állandó hozzászóló, inkább csak csendben figyelek. Sajnálom, ami a mintagyűjteménnyel történt, hogy embereket ez miért tesz boldoggá, sose fogom megérteni. De talán ennek hála, de valahogy felfrissült a topic.
Örülök, hogy hozzátok tartozhatok.
Kriszta
Sziasztok!
Gondoltam én is bemutatkozom egy kicsit. Három gyerek anyukájaként most éppen itthon vagyok, bár már csak a nyár végéig, így van időm ennyit garázdálkodni itt a fórumon.
Az egészségügyben dolgozom mozgásszervi betegeket kezelek, illetve a leendő kolléganőket tanítgatom, ha van kit, szakoktatóként, (sajnos egyre kevesebb az utánpótlás).
A keresztszemes nekem is gyerekkori kedves időtöltés, bár a munkáim igazából szóra sem érdemesek, legalább is, addíg míg ide nem találtam. Próbálkoztam sok terítővel, autodidakta módon, és sok-sok év után jöttem rá, hogy mitől lesz szebb az a munka. Azután itt láttam igazából, hogy hogyan is kellene. Persze a munka szabályos hátulja sosem megy, de hát azt ugye nem nézzük.
Na és az a sok csodaminta, amiről nem is tudtam! Nekem is van egy jó pár mukom, és talán nem is fognak már elkészülni, mert ezek nem olyan munkáknak indultak, amiket ma már kiadnék a kezemből, de lehet, hogy újrakezdem majd őket.
Nagyon örülök, hogy itt lehetek közöttetek, és szóljatok rám, ha velem lenne tele a fórum, én is hajlamos vagyok sokat írni.
Ági
There are currently 2 users browsing this thread. (1 members and 1 guests)