Lányok. Tegnapelőtt mondtam valakinek, hogy már napok óta csend van, nyugalom. Ilyenkor kötelességtudóan rám jön a "gyomorgörcs". Mert az nem úgy van, hogy csak úgy csend van, és nyugalom. Minden csendből, minden nyugalomból következik valami. Valami zajos, viharos. "... ki, miben hisz, abban üdvözül..." Mert van, aki élvezi a csendet, és az élet azt hozza neki, és van, aki bevonzza a bajt ... ez vagyok én...
Ez csak két nap története. 2012-t , és a januárt nem mesélem el....![]()
Tehát. Izának már elmondtam, le is beszéltük, megoldás is kerekedett. Ő most van itthon, jó lenne, ha el tudnám küldeni a cuccost, különben is ez a hét a kialkudott időpontja. Eddig minden rendben. ... és tegnap konstatáltam, akármilyen hülyeség is,hogy eltűntek a fonalaim! Nem mondom hosszan, a legvalószínűbb, hogy KIKUKÁZTAM levitézlett, kicsi, buborékos borítékban lévő fonalakat ... Mindent, de mindent felforgattam, ebbe az iskola is beleértendő, holott varráskor a varróasztalnál nagyobb távolságra soha nem viszem a kincseim... totális x akta ... Hátha, hátha elbambultam. No, lebeszéltük, megvan a megoldás...
Ezután, ma délután, miután leleveleztük, torkos csütörtökre indultam a kollégáimmal. Álltam a fürdőben, úrinő mégis csak mosson közösségi program előtt fogat... kevertem, kevertem, vártam, hogy felhabozzon ... vagy egy percig ... mikor végre megéreztem az ízét ... finom, kalendulás ízt. Oké, Weleda, Weleda. De az egyik fogkrém, a másik babakenőcs, amivel télen a képemet kenem.. Fogkefét el kellett dobni, az olajos trutyi teljesen belevette magát... Ezután még pár percig ökölődtem, az íztől... Viszont a nyelvem olyan selymes, amiről elképzelésetek sincs, hahaha....
Ezután elindultam volna a "bulira", amikor is a Mihály (Skodám) azt mondotta volt, kerrrrr, kerrrrrr, kerrrrrr, kerrrrrrrrrrrrrr pöffff. Na, eddig tudtam nevetni, de ettől kaptam majdnem sírást. Nem a buli, hanem a pénz miatt....
És akkor még csak január van,Tudom mondani, hogy ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁ. Ja, ezt sikítottam!
Hát igen, és erre jutott eszembe a régi családi szállóigénk: "mindig sza.ik a kutya valamit"
Csak azért merem leírni, mert úgy ismerlek Andi, hogy talán ezzel nem botránkoztatlak meg, (remélem a többieket sem). Szóval, előttem van a kép a fekete -fehér tévénkben nézzük ... Máté Erzsi, mint házmesterné, fején kendővel, seprűvel kezében a bérház udvarán, a maga mély hangján, beletörődően mondja az éppen az idézett mondatot.
És tényleg.
![]()
Ági
Van egy számomra nagyon nagyon fontos gondolkodás-, élet-, világlátási mód, melynek van egy 6 pontból álló önnevelési rendszere. Semmi nagy dolog, csak , hogy hogyan tanulunk meg koncentrálni, kifelé-befelé figyelni, ... (vagyis persze igen is nagy dolog, mert mi nagy, ha ez nem ...) ezek közül az egyik az, hogy az ember tanuljon meg úgy élni, hogy ne érje semmi váratlanul. Nem közömbösségről, közönyről van szó!!!! , csak a végletes lelkiállapotok karbantartásáról. Sem olaszos zokogás és ökölrázás, sem végtelen, harsány, permanens jókedv. És mindig azt hiszem, hogy már alig valami hoz ki a sodromból.... És akkor jön egy ilyen, mikor ott vagyok a sötét éjszakában, és bámulok bután, mi van, majd olyan szavak tolulnak az elmémbe, amiket még sokszori gugli-fordítózás után, magyarból latinba, latinból lengyelbe, lengyelből kecsuába és vissza magyarba, no, még ezután is csak pironkodva lehetne kimondani. Hogy miért?!?! Miért mindig én??????????? Van 8 milliárd ember a világon, biztos egyik sem tölt a szájába weledás popsikenőcsöt!!!Így, néhány óra múltával már hiszem, hogy pedig de, ... Nem is jöttem volna méregbe, ha hagyták volna, hogy lecsillapodjak, de a Kos pláne nem bírja bennem, ha rögtön mindenki segíteni akar, én meg csak hallgatni....
És amikor megkérdezték: hát mi romlott el a kocsiban, délután még jó volt, akkor úgy éreztem, hogy előveszem a világmegváltó terveimet, de nem azon a szépszavú agape módon, hanem a szívlapátos formán, hahahahhahhahahhahahaaaa.
Ne aggódj,én is mostam már fogat kézkrémmel,nagy élmény volt! Megboldogult Wartburgos koromban megszokott reggeli program volt:utolsó utáni pillanatban bepakolom két kisiskolás és egy db.ovis gyermekemet,tásksákat,csellót,szaxofont,plüss macskákat az autóba. Fordítom a kulcsot,nem indul,szívató,nem indul... Már tíz perce őrjöngve szidom az autót,amikor érettségiző fiam-aki az ablakon keresztül figyeli vergődésemet lejön,és a piszok autó az ő keze alatt pöccre indul!.. Bezzeg őt soha nem hagyta cserben...
Autó gondjaim most már nincsenek(itt jönne most a reklám helye...),viszont népes családom:két gimnazista lányom és három egyetemista fiam,továbbá három kutyánk és a munkám mellett nem panaszkodhatom,hogy unalmas és egyhangú lenne az életem!...![]()
Valahogy így utólag úgy jellemezném a tegnapi napot Január bosszúja.
Sajnos a tegnapi nap nekem is emlékezetes marad.Munkahelyi jellegű,nem akarnám leírni. Katasztrofális események sorozata ami egy újszülött részlegem nem kívánatos jelenség.A műszak végére már mindenkinek gyanússá vált.......mi lehet a levegőben?
Mára kivettem egy nap szabitNem biztos hogy jól döntöttem,igaz nem kellet korán kelnem ez a pozitív,gyönyörű napsütés ez is pozitív,de mit látok óóóóóóóóó ezt nem
,ezt nem akarom látni, mindent vastagon takar a por
a képernyőre rendesen rajzolni lehet.Na megyek én ezt nem nézem tovább.
Nem ezért maradtam ithoooooooooooooooooooooooooooooon!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!!!!!!!!
Nálunk a pelenkázó mellett a köldökápoló alkohol és a szájpenész elleni ecsetelő volt hasonló üvegben. Nem részletezem. Először azt gondoltam, szar anya vagyok, de aztán rájöttem, hogy akkor már 8 napja nem aludtam 2 óránál hosszabbat egyvégtében. (Mizsuzsa, elképzelem az arcod... jáááj, nemsokára csönget a gyámügy...)
Ne búsulj,a tegnapi ügyelet és a mai munka után én is romeltakarítást végeztem!... Családomnak fogalma sincs,hogyan nyílik a mosogatógép... Az,hogy esetleg feltakarítsanak,már luxus-kategóriába sorolható!! Szünetben a lányok többé-kevésbé besegítenek,de ilyenkor nagyon elfoglaltak:iskola,zeneiskola,tanulás,gyakorlás... alig van csepp szabadidejük! Én meg erre vagyok kitenyésztve!!![]()
Hát......nálunk a popsi kenőcs és fogkrém volt egyszer, anno keveredésben.
Megkértem férjuramat hozzon fogkrémet a gyerkőcöknek, hozott is, akkor még "Gabi" márka volt nálunk a befutó.
A gyerekek bőszen mosták vele fogukat, majd lett nagy köpködés.....
Megyek, nézem mi történt....bizony ez popsi kenőcs.....nem fogkrém.
Azóta nagyokat viháncolunk a régi történeten -"amikor Papa a popsi kenőccsel mosatta fogunkat "- családi anekdota lett.
Így változnak egyes események az idő múlásával...
Csak fel a fejjel, pár hét múlva, te is kacagva meséled ezt a bizonyos napot, amikor......!
És akkor mondom a poén, amennyiben vicces volna... miután leszerveztem, ezek után hogy megyek dolgozni, tekintve, hogy mehetnék ugyan busszal is, de az egyetlen busz befelé a faluba hajnali fél hét körül megy, ami kicsi baj volna, hiszen minden nap ötkor ébredek, évek óta, magamtól, de az egyetlen odavezető buszmegálló az kb. 2 km-re van a téli sötét hajnalon, na neeeeeee ... szóval még csütörtök este azonnal felhívtam a szerelőt, jön vontatni, leszerveztem a fuvart, majd egész nap, 4-ig reszkettem, mi van vele. Rácsörögtem, mert hát mégis csak férfiember, esze nem sok ...... bocsánat, de itt az igazolás: szépen szerelgetett ő a műhelyében, de az, hogy ne idegeskedjen a kuncsaft, az naaagyon magasról nem érdekelte... majd közölte, csak azért, hogy neki legyen igaza, ő a Férfi, én meg a hülye Nő, hogy nem tudja, miről beszéltem, a kocsi pöccre indult, nagyjából tízszer egymás után... Ó, hogy az a búbánatos ............... De szerencsére nem kért pénzt... Mi lehetett? Csuda tudja. Nagyon,nagyon, nagyon boldog voltam. Leginkább az lehetett a háttérben, a kocsi maga tudta, amit másnap a kollégáim meséltek, hogy tök jó, hogy nem voltam ott, mármint "jó", mert ilyen pocsék kiszolgálásban, pocsék szervezésben, több asztalnál gyakorlatilag szinte ehetetlen ételben, féláron féladagban!!! volt részük úgy, hogy még a számlavezetés sem volt rendes,és a végére maradt 3 embernek kellett kifizetnie a maradék cehhet, úgy, hogy még volt, aki így is, tisztességből borravalót adott... És, hozzátéve, hogy habár ez étterem, és akár kirándulás közben is megállhatott volna éhségében ez a 25 ember, de mi mégis kb. két héttel előre leadtuk a rendelést, kötött időpontunk volt, amire már rég kész is lehetett volna minden... A főnéni és a pincérek kifejezetten pökhendien viselkedtek ... Csak arra nem számítottak, hogy 25 ember ötszáz irányba viszi a negatív reklámot. Siófok, Széplak felső - Piroska csárda. Ennyi.
There are currently 1 users browsing this thread. (0 members and 1 guests)