Kedves Sportfórumozók és Látogatók!
Ez a topik az idei Londoni Olimpia eseményeivel kapcsolatos eseményeknek...,képeknek...,videóknak és minden más egyébb
a Londoni Olimpiával kapcsolatos témáknak...,saját véleményeiteknek megosztására ...,kérdéseknek lett nyitva!
Mindenkinek jó forumózást kivánok!
TH Kormányos
A 2012. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a XXX. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény lesz, melyet 2012. július 27. és augusztus 12. között rendeznek meg a nagy-britanniai Londonban.
A rendezvényt a 2012. augusztus 29. és szeptember 9. között zajló 2012. évi nyári paralimpiai játékok követi.
A 2012-es megrendezésével London lesz az első város, amely háromszor rendezhet újkori nyári olimpiát,mivel korábban 1908-ban és 1948-ban is e sportesemény házigazdája volt.
"A csoda szigetei" (Isles of Wonder) címet viseli a nyári londoni olimpiai játékok megnyitó ünnepsége, amelynek több mint tízezer közreműködője lesz - közölték pénteken a szervezők, akik egyben ünnepélyesen átvették a kivitelezőktől a kelet-londoni olimpiai falut is.
A július 27-ei olimpiai nyitány előtt éppen fél évvel tartott pénteki sajtótájékoztatón Danny Boyle filmrendező, az ünnepség művészeti igazgatója és Stephen Daldry kreatív igazgató ismertette a ceremónia részleteit.
Daldry elmondta: a megnyitó ünnepség tartalmáról majd júniusban közölnek többet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a négy ceremónia - olimpiai és a paralimpiai játékok nyitó- és záróünnepsége - annyi közreműködőt mozgat meg, mintha a londoni West End színházi negyedében futó musicaldarabokból "egyszerre 165-öt állítanánk színpadra".
Danny Boyle-t - akinek nevéhez olyan filmsikerek fűződnek, mint az Oscar-díjas Gettómilliomos (Slumdog Millionaire) és a Trainspotting - a sajtótájékoztatón többször is kérdezték arról, hogy nem túlzás-e a július 27-ei megnyitó 27 millió fontos (9,5 milliárd forintos) költségvetése. Boyle úgy fogalmazott, hogy "hatalmas közösségi szórakoztatást" tervez, amire "költeni kell". Hozzátette: a tét az, hogy Nagy-Britannia "jól fessen" a globális nézőközönség szemében.
A két-két nyitó- és zárórendezvényt a szervezők előzetes becslése szerint világszerte négymilliárd tévénéző figyeli majd. Hirdetési szakértők a BBC-nek elmondták: ez hozzávetőleg ötmilliárd font (csaknem 1800 milliárd forint) értékű reklámidőnek felel meg.
A pénteki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a megnyitóra 15 ezer négyzetméternyi színpadterületet alakítanak ki az Olimpiai Stadionban, az ötszáz hangszóró összesen egymillió watt hangteljesítménnyel sugároz, és a műsorban 15 ezer önkéntes vesz részt; közülük több mint tízezren már túljutottak a válogatáson. Az előadásra 23 ezer jelmez készül.
A megnyitó ünnepség "előműsora" este 8 óra után 12 perccel - vagyis a 2012-re utaló 20:12 órakor - kezdődik, és a főműsor 21 órai kezdetéig tart.
Pénteken átadták a londoni olimpiai szervezőbizottságnak a szerkezetkész, de egyelőre berendezetlen olimpiai falut is. A kelet-londoni Stratford városrészben felépített lakónegyedben 16 ezer sportoló és kísérő számára van hely.
A 16 ezer ágy közül az elsőt pénteken, könnyed ceremónia keretében Matthew Pinsent, a brit evezőssport négyszeres olimpiai bajnok legendás alakja, a BBC sportkommentátora emelte be a helyére.
Az átadással egy időben közzétett statisztikák szerint a versenyzők kényelmét mindegyik lakásban televíziós készülék és wifi-szolgáltatás, valamint összesen kilencezer ruhásszekrény, 170 ezer ruhafogas, a nappalikban 11 ezer kanapé szolgálja.
A szervezők még azt is közölték az újságírókkal, hogy a vendégeknek ötezer szemetesvödör és ugyanennyi vécékefe is rendelkezésükre áll majd.
A napi 24 órában üzemelő fő étteremben egyszerre ötezren étkezhetnek, és az olimpiai falu vendéglátóhelyei naponta összesen 60 ezer adag ételt szolgálhatnak fel. Ehhez az előzetes becslések alapján 25 ezer vekni kenyeret, 232 tonna burgonyát, 75 ezer liter tejet és 330 tonna gyümölcsöt és zöldséget használnak majd a szakácsok.
A szervezők szerint ez lesz a világ legnagyobb, békeidőben valaha is megszervezett "étkeztetési művelete".
Negyven magyar paralimpikon lehet ott Londonban
2012. 02. 03. 01.41
![]()
Körülbelül negyven magyar sportoló lehet ott a nyári paralimpián, melyre tizenketten már megszerezték a kvótát. Ezt Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke jelentette be azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen a szervezet együttműködési megállapodást kötött az Allianz Hungáriával.
Az eseményen aláírt szerződés értelmében összesen 85 sportoló és edző részesül kiemelt biztosítási ellátásban, illetve a külföldi viadalokon megsérült versenyzők ellátásáról a megállapodásban rögzített egyedi szolgáltatás keretein belül gondoskodnak. A biztosító mindemellett pénzügyi segítséget is nyújt az MPB-nek, s ez az összeg Gömöri elmondása szerint a szakmai és az adminisztratív munka támogatására használható fel.
"A paralimpiai nevezési listát a májusi közgyűlésen hagyjuk majd jóvá - mondta az MPB elnöke. - Időközben a Sportkórház közreműködésével elindult a londoni játékokra készülő sportolók kiemelt egészségügyi ellátása, s a paralimpikonoknak az elkövetkező időszakban három doppingellenőrzésen kell majd átesniük."
Gömöri tájékoztatása szerint eddig Berecki Dezső, Csonka András és Pálos Péter asztaliteniszező, Sors Tamás és Vereczkei Zsolt úszó, Gurisatti Gyula és Dávid Krisztina sportlövő, Szabó Nikolett cselgáncsozó, valamint Osváth Richárd, Szekeres Pál, Krajnyák Zsuzsanna és Dani Gyöngyi vívó szerzett kvótát.
Gömöri megemlítette, hogy a londoni paralimpián az enyhén értelmi fogyatékosok is újra versenyezhetnek. Ebben a kategóriában Pálos már megszerezte a kvótát, atlétikában nagyon valószínű, hogy lesz magyar versenyző, úszásban pedig - ahogyan az MPB elnöke fogalmazott - van remény a sikeres kvalifikációra.
"A múlt pénteki közgyűlésen az új sporttörvény által előírt kötelezettségeknek eleget téve az MPB országos szövetséggé alakult, így megszűnt a 2004-ben megkapott köztestületi státusza" - tette hozzá Gömöri, utalva arra, hogy a hazai sportéletben január 1-től egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság vette át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként.
Sport mindenek felett!
Lehet még venni jegyeket?
Már várom hogy kezdődjön.
Sziasztok!
Nem tudjátok, hogy eddig hány magyar szerzett kvótát az olimpiára?
Kösz az infót!
Szia!
2012.januári adat!
Egyelőre eddig 86-ra nőtt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) összesítése szerint - az idei nyári játékokra nevezhető versenyzők száma.
Magyar kvótások (86 fő), további reális lehetőségek (74-96)
ASZTALITENISZ (2 kvótás) +1-2 fő
Tóth Krisztina
Póta Georgina
ATLÉTIKA (15) +5-6
A-szint:
Pars Krisztián (kalapácsvetés)
Kiss Dániel (110 m gát)
Kővágó Zoltán (diszkosz)
Kálovics Anikó (maraton)
Rakonczai Beáta (maraton)
Erdélyi Zsófia (maraton)
B-szint:
Fazekas Róbert (diszkosz) - nem indulhat
Füsti Edina (20 km gyaloglás), Madarász Viktória (20 km gyaloglás)
- csak egy indulhat
Kovács Tamás (maraton)
Kürthy Lajos (súlylökés)
Németh Kristóf (kalapácsvetés) - nem indulhat
Márton Anita (súlylökés)
Minczér Albert (3000 m akadály)
Farkas Györgyi (hétpróba)
Orbán Éva (kalapácsvetés)
Baji Balázs (110 m gát) - nem indulhat
Deák Nagy Marcell (400 m)
Kazi Tamás (800 m)
B-szinttel egy versenyző indulhat, de csak akkor, ha nincs A szintes. Az erősebb szinttel három versenyző szerepelhet egy számban.
BIRKÓZÁS (3) +4-5
Módos Péter (kötöttfogású 55 kg)
Deák Bárdos Mihály (kötöttfogású 120 kg)
Sastin Marianna (női 63 kg)
CSELGÁNCS (0) +6-7
EVEZÉS (2) +2
férfi kormányos nélküli kettes
HEGYIKERÉKPÁR (0) +1-2
HOSSZÚTÁVÚSZÁS (0) +1-2
KAJAK-KENU (14) +2-3
hét férfi kajakos
hat női kajakos
egy kenus
KERÉKPÁR (1) 0
egy férfi a mezőnyversenyben
KÉZILABDA (0) +férfi csapat (14)
LOVAGLÁS (0) +1
MŰUGRÁS (0) +1-2
ÖKÖLVÍVÁS (3) +1-3
Varga Miklós (60 kg)
Káté Gyula (64 kg)
Harcsa Zoltán (75 kg)
ÖTTUSA (4)
Marosi Ádám
Kasza Róbert
Tóth Adrienn
Kovács Sarolta
Maximum négy fő szerepelhet Londonban, de többen kvalifikálhatják magukat
RITMIKUS GIMNASZTIKA (0) +1
SPORTLÖVÉSZET (3) +1
Bognár Richárd (dupla trap)
Sidi Péter (puska)
Csonka Zsófia (pisztoly)
SÚLYEMELÉS (0) +1-2
SZINKRONÚSZÁS (0) +2
SZÖRF (2) 0
Gádorfalvi Áron
Detre Diána
TEKVONDÓ (0) +1
TENISZ (0) +1-2
TORNA (3)
Berki Krisztián
Hídvégi Vid
Böczögő Dorina
TRIATLON (0) +3-4
ÚSZÁS (20) +5-10
A-szint:
Risztov Éva
Cseh László
Kis Gergő
Biczó Bence
Kapás Boglárka
Verrasztó Dávid
Bernek Péter
Mutina Ágnes
Hosszú Katinka
Jakabos Zsuzsanna
Verrasztó Evelyn
Gyurta Dániel
Takács Krisztián
B-szint:
Kozma Dominik
Zámbó Balázs
Gyurta Gergely
Balog Gábor
Molnár Ákos
Pulai Bence
Madarassy Ádám
Povázsai Eszter
Sztankovics Anna
Dara Eszter
Szilágyi Liliána
György Réka
Joó Sára
kvótát szerzett:
4x200 méteres női gyorsváltó
Az, hogy a B-szintesek közül, illetve a váltóba kiket lehet majd ténylegesen nevezni az olimpiára, csak a szintteljesítésre megszabott határidő lejártával derül ki. A MOB az összesítésében pillanatnyilag hét fővel kalkulál B-szintesek közül.
VITORLÁZÁS (1) +1
Berecz Zsombor (Laser)
VÍVÁS (0) +6-10
VÍZILABDA (13) +női válogatott (13)
férfi válogatott
Remélem minnél több magyar arany érem születik Londonban!!!
Keleten a helyzet változott - London 2012 (1. rész)
![]()
Jancsó Kornél, az MTI Sportszerkesztőségének főmunkatársa írja: Mióta világ a világ, de legalább is azóta, hogy újkori olimpiákat rendeznek, vissza-visszatérő kérdés: nem kerül ez túlságosan is sokba, és mi lesz az ötkarikás játékokra készült létesítményekkel a versenyek végeztével.
Vagy hogy csökkenthetők-e utólag a költségek az újrahasznosítással? Felmerült mindez évtizedekkel ezelőtt is persze, ám az efféle főfájás azt követően erősödött fel igazán, hogy - mennyiségben, pénzben egyként - gigantikus méreteket kezdtek ölteni az olimpiákhoz kapcsolódó beruházások, olykor már-már fájdalmasan nagy anyagi áldozatokat követelve meg a házigazdáktól, miközben sok esetben az olimpiarendezőknek gyakorlatilag a nyakukon maradtak a kihasznál(hat)atlan "felépítmények".
Különösen óvatosságra intő lehet nem csupán a jelen, de a jövő házigazdái számára is Athén esete: a 2004-es nyári sportcsúcsnak otthont adó görög főváros, sőt az egész ország csaknem belerokkant az olimpiai (túl)költekezésbe, a megtérülés elmaradásába, és akadnak jócskán olyanok, akik a mai általános görög válságot részben a rendezéssel összefüggő, az államháztartást is roppant mód megterhelő hatalmas pénzkiáramlásra vezetik vissza.
Ami jól látszik: a csaknem magyarországnyi lakosú London, az idei nyári olimpia gazdája igyekszik okulni a negatív esetekből, sőt talán saját példájából is, hiszen korábban már két ízben - 1908-ban és 1948-ban - is rendezhetett nyári játékokat a szigetország fővárosa.
Bár a magántőke is beszállt az ötkarikás bizniszbe, szó sincs arról, hogy a központi büdzsé mindent elbír, sőt utóbb - nyilvánvalóan az általános nemzetközi gazdasági krízis miatt is - kényszerintézkedésekkel jelentősen visszafogták az ötkarikás beruházásokkal kapcsolatos állami kiadásokat.
Az angolok megpróbáltak és igyekeznek ma is csak annyit és olyan célra költeni, amennyi és amire indokoltnak tűnik. Így is tetemes a július 27. és augusztus 12. között esedékes idei játékok objektumegyüttesének megteremtésére szánt summa, amely alighanem - az ügy természeténél fogva - azért még nőni fog.
Nem keltett csillapíthatatlan felzúdulást
Kezdetben - miután London 2005. július 7-én megkapta meg a rendezési jogot - bő ötmilliárd angol fontból gondolták "lefedni" a teljes olimpiai kiadást, majd az idő előrehaladtával gyakorlatilag megduplázódott az összeg, miután a LOCOG, a játékokat szervező bizottság előirányzataiból, konkrét terveiből kiderült: nem elég az olimpiai helyszínekre és az infrastruktúra fejlesztésére eleinte kalkulált 5,3 milliárd sem, ahhoz bizony még hozzá kell tenni például a biztonsági intézkedéseket fedező több száz újabb milliót éppúgy, mint a környezetrendezésre, átépítésre, modernizálásra fordítandó további tételeket is (pillanatnyilag magyar pénzben számolva több mint háromezer milliárd - mintegy 3,3 billió! - forintos projektumról van szó…)
Ez utóbbi gigantikus méretű büdzsé mindazonáltal nem keltett csillapíthatatlan felzúdulást az olimpiai kiadásokra egyébként nehezen rábólintó fővárosi potentátok körében. Tudniillik a 2012-es olimpia gazdái bölcs előrelátással és komolyan megfontolt szándékkal döntöttek pár esztendeje úgy, hogy az olimpiát egyszersmind városfejlesztésre is fel - vagy ha úgy tetszik: ki - fogják használni. Mivel az egyértelmű volt, hogy ötkarikás versenyekre alkalmatlan például a City, a pénzügyi-tőzsdei centrum éppúgy, mint ahogyan a West End, a kulturális-szórakoztatóipari-bevásárlói negyed, mondhatni az "igazi nyugat", vagy éppen a turistalátványosságokkal zsúfolt Central London.
Annál inkább okos és célszerű, egyszersmind bölcs megoldásként azt találták ki, és aligha tévedtek, hogy az eladdig elhanyagolt, elmaradott, szegény és csúfságos Kelet-London legyen az ötkarikás világvetélkedő központja. Ennél fogva aztán a főváros eme részébe telepítették az összes nagyobb sportberuházást, itt húzták fel a versenyek színhelyéül szolgáló új stadionokat, csarnokokat, pályákat, de ide került a 10 és fél ezer sportoló befogadására alkalmas olimpiai falu és az Olimpiai Park is (mihez tartás végett: utóbbinak a területe mintegy negyedfélszáz futballpályának felel meg).
Szükségből erényt kovácsolva
Olyan területeken fognak versenyezni július-augusztusban a földkerekség legjobbjai, amely London szégyenfoltjának számított, ahol annak idején a külföldi - ázsiai, afrikai - bevándorlók vertek olykor szó szerint is tanyát az ósdi kikötők, a hajózáshoz kapcsolódó dokkok világában.
A keleti városrész baljós hírét közvetítette a világnak éppenséggel a leghírhedtebb tömeggyilkosok élcsapatába tartozó Hasfelmetsző Jack, és nem a körzet vonzerejét növelte a bűzös, koszos, fertőző csatornák errefelé húzódó, kiterjedt hálózata sem.
Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy ha már Londoné lett a 2012-es olimpia, ennek a nyomasztó örökségnek az eltüntetésével, a terület gyökeres megváltoztatásával kössék össze az ötkarikás kötelezettségek teljesítését, ha úgy tetszik: szükségből erényt kovácsolva az olimpia örvén vessenek véget a több évszázadnyi nyomorúság "képi világának".
Keleten a helyzet változott - London 2012 (2. rész)
![]()
Így juthatott kiemelt szerephez East London egyik korábbi igen rút része, Stratford, amely az olimpia szíve lett.
Itt épült meg például - az örökké, de már nem örökre koszos, a piszoktól, a szennyeződésektől több ezer önkéntes közreműködésének is köszönhetően mára javarészt megfosztott, egyenesen kiszépült Lea folyó közelében - a nyolcvanezres Olimpiai Stadion, de több más versenyhelyszín is.
Errefelé született meg nem is egy új vasúti pályaudvar, ahonnan metró-összeköttetés is segít a nézők célba juttatásában, és összesen kilenc vonalon juthatnak el az utasok a városközpontba, és onnan vissza.
Kelet megváltozott helyzetének ékes bizonyítéka az is, hogy Docklandsbe, az egykori dokknegyedbe ágyazva óriástartályok, raktárak helyén épült ki a nem kevesebb, mint hét sportág olimpiai versenyeinek otthont adó ExCel csarnok. És ezen a vidéken működik robogó szerelvényeivel a korszerű magasvasút, a londoni metróhoz szintén kapcsolódó Docklands Light Railway is.
Nem kis elégedettség tölthette el a LOCOG minden tagját, de az átlagpolgárt is, amikor - nem is olyan régen - elkészült a városi park a zöld olimpiára tett ígéretek egyik nagy beteljesüléseként.
A környezetvédelmi-egészségmegóvási-zöldövezeti beruházásokat is tartalmazó ötkarikás terv egyik ékeként jött létre nem pusztán Anglia, de egész Európa másfél évszázada legnagyobb városi parkja, a kivitelezők szerint parádés élővilággal megtöltve: színes és őshonos állat- és növénytársulatok, fák, virágok, madarak, méhek, afféle biológiai csodakert várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat, például két sportesemény között.
Az ötkarikás "kísérőprojekt" szám szerint előírja félmillió növény elültetését a lápos-vizenyős részeken, és a természetes zöldövezetek kialakításával párhuzamosan több mint 8 kilométeres szakaszon hajózható csatorna, de legalább csónakázásra feltétlenül alkalmas vízi út megteremtése is követelmény.
Kelet-London nemrég gazdagodott egy hatalmas bevásárlóközponttal is, ahol vagy 300 üzlet mellett kaszinó és ugyancsak új látványosság gyanánt a Westfield Stratford City sétálóutca fogadja már múlt év októberétől az ott lakókat és az arra tévedő idegeneket egyaránt.
A kiadások jelentős része várhatóan megtérül
Hogy mi lesz az olimpia után?
Az Olimpiai Stadion nem afféle "műintézményként" szolgál majd a játékok után sem: a nyolcvanról 25 ezresre csökkentendő befogadóképesség ellenére igyekeznek majd megtölteni vonzó, és nemcsak sport-, hanem kulturális-kereskedelmi programokkal is a nézőteret.
Úgy tervezik az angolok, hogy az olimpiai falu és a központi stadion térsége összeolvad a városi óriásparkkal afféle kelet-londoni megasportcentrummá. A létesítmények a játékokat követően részben sportklubok, helyi közösségek tulajdonába vagy használatába kerülnek át, a profik mellett az amatőrök, a szabadidős sportolók számára is hozzáférhető módon. Az utóhasznosítás keretében az olimpiai falu épületeit, ahogy példának okáért Athénban is történt, lakóépületként hasznosítják majd.
A kalkulációk szerint a kiadások jelentős része megtérül az által, hogy az olimpiához kapcsolódóan naponta 350 ezren látogatnak majd az országba, persze alapvetően Londonba.
A számítgatások alapján a külföldiek 11 milliárd fontot fognak elkölteni, de más forrásból is befuthatnak "kárenyhítő" pénzek: a jegyeladásokból, a televíziós-rádiós közvetítések jogdíjaiból, az olimpiai csecsebecsék értékesítéséből, hogy csak néhány lehetőségről essék szó, de az is nyereség, afféle közprofit, hogy az olimpiai "szülemények" egy része, főleg az infrastrukturális beruházások ott maradnak a versenyeket követően is.
Méghozzá a köz hasznára, ami olykor nem feltétlenül mérhető, de - krízis ide, takarékosság oda - tán nem is mérendő pénzben egy tehetős ország, a világ egyik vezető metropolisa esetében...
There are currently 1 users browsing this thread. (0 members and 1 guests)