daca era prea personal nici o problema ca ai sters-o...
si sa nu mai aud ca "unul stie mai multe decat cealalta", ca adevarul este ca:
nici unul dintre noi nu stim prea multe... - pe deoparte
din alta privinta, poate ca asta e problema ca "stim" prea multe...
hai sat-i atrag atentia cu citatul asta din cartea lui H.H.
- Bölcs vagy, samana - szólt a Tiszeletreméltó. - Bölcsen szól ajkad, barátom. Óvakodjál a túl nagy bölcsességtől!
cu drag, g.s.
Utoljára George Sand módosította 2013-01-19, 09:36 AM-kor Oka: www.youtube.com/watch?v=4mwGqznN5Z0
a Gítáról ezuttal a következőket:
Mahatma Ghandi - a Nagy Lélek - akit a hazájában egyáltalán nem politikusként, de sokkal inkább szentként tisztelnek
(ha katolikus lenne akkor a phanteonban/paradicsomban minimum a Boldogoknak fenntartott tribünön csücsülne és onnan dícsérgetné az Úrat napestig),
szóval Ghandi a Gíta jelntőségét és üzenetét egyértelműen a Hegyi beszéd-hez viszonyította... és szerintem tudta az Öreg, hogy mit beszél...
persze mi az érinthetetlenek, a páriák, a kaszton kívüliek nem érhetjük mindezt ésszel fel, de!
vigyázó szemünket mégis a Gítára vethetjük, mivel nemcsak kultúrtörténeti érdeklődésünkre számot tartható kerettörténete van az ősi bölcseletnek...
de a sztori mögötti tanulság levonása az igazi kihívás... mondhatni szellemi csemege...
bárki önmagának levonhatja a személyére szabott tanulságot
vérmérséklete és értelmi felfogóképességének megfelelően...
A döntés előtt álló ember szimbolikus története - akár ezzel a reklámdumcsival is lehetne futtatni a Magasztos Szózatát
egyszóval: nem fékezett habzású cuccal van dolga annak aki belevág ebbe a gyönyörűséges történetbe
Milyen részekből áll az ember, és miért érezzük néha, hogy ki vagyunk feszítve ég és föld között?
Kik és miért küzdenek bennünk és hogyan győzhetünk belső csatáinkban?
A Karma törvénye. Mi is az a sokat használt és egyáltalán nem értett izé? az a Karma...
Hogyan cselekedjünk helyesen és mit jelent a helyes cselekvés?
Hogyan kerülhetjük el a végleteket?
Érdemes-e harcolni az igazságosságért?
stbstbstbstb...
szóval ezért, ezekért, az ilyen azonnal beugró témákért gondoltam rögtön a Gítára amikor legelőször a szufi mesét megláttam itt...
és végül, de nem utolsó sorban: nem véletlen hogy a szó szerinti prózafordítást javasoltam...
ha kinyitottam ezt a linket http://mek.oszk.hu/00100/00159/00159.htm és mit olvasok? Rögtön az első sorban...
"A Bhagavad-Gítá a védikus irodalom egyik alapműve, amely mindazok számára készült, akiknek nincs elég idejük arra, hogy áttanulmányozzák a végeláthatatlan védikus irodalma."
nos az hogy "mindazok számára készült, akiknek nincs elég idejük..." úgy baromság ahogyan van...
a bosszantó, hogy aki ezeket a sorokat írta nagyon jól tudta, hogy NEM "azért" íródott...
az pedig a Széchényi Könyvtár szégyene, hogy semmi adatot nem tár fel a fordításról
de szerintem ez a Krisna tudatú egyház saját házi fordítása
és mint olyan tendenciózus, mint a bevezető sorokból hamar kiderül
de! minket amúgy sem egyházi vonatkozásban érdekel...
ha érdekel egyáltalán...
a továbbiakban jó kutakodást kívánok, én egy időre kidumáltam magam
csókolom.
Imi place, ca vorbesti cu mine intr-o limba aparte.Chiar era prea personal...
És mégis milyen érdekes, hogy milyen messziről érkezik "haza", vagyis úgy gondoltam: valóban minden út Rómához vezet, mint ahogyan Balázs Béla meséje is., ami annak titkát fedi föl számomra,hogyan szeret jól az ember...Beavat és ez egy út...
Miért embertelen állandó képet szeretni, miért hűtlen a változásokkal, a maya fátylaival együtt mozduló hűség..., és mit jelent lelke gyökeréből látni egy embert...
![]()
"Van-e természetesebb valóság, minthogy mi beszélgetünk?"(Mallász Gitta)
"...arccal az ismeretlennek..."(K.M.)
( Zárójel![]()
:
Sejtések a nevek magyarázatához röviden és egészen egyszerűen: BalaPandita világi rangot méltóságot képvisel, a Pandita nagyméltóságú, szenteket is kinevelő indiai család neve (felvetül a kérdés itt is: vajon, ha embert szeretek, szerethetem-e ezt a fedhetetlen méltóságot benne, lényeges-e ilyen Képhez kapcsolódnom...Az ember több ennél..."Az állandót (a rögzült képet) nem kell követni...")
Kamalila neve nekem a "kamaloka", Káma-loka fogalmára rímel, ami egyfajta előpokol, a vágyak "helye"....(szerethet-e igazán a másik vágyainak hullámhosszán rezdülve az ember... Ha a másik időben-térben változó vágyai szerint alakuló arcát nézem, és utána alakulok, hűség-e az? Mihez való hűség az, ha zuhanásával együtt zuhanok és emelkedésével együtt emelkedem, ha szolgai módon követem, de nem látom? Társa lehetek-e így? "Hűtlen a hűség..."
Anangaraga a látó..., úgy érzem a Másik forrásához tud kapcsolódni, amiből Az megszülethet újra és újra..., önteremtő forrásnak nevezném...Valódi lehetőségeiben, képességeiben is látja a másikat..., ahhoz a részéhez kapcsolódik, és azt ébreszti a maga egészséges lényével, ami a másikban is egészséges...teljes, önmagát újraszülő, akinek szabad bármivé változnia, mert bármi elfogadható ebből a forrásból, ezért lehet nyugodtan önmaga....Anangaraga ismeri az embernek ezt a természetét...
Legyőzi a Karmát...Ha valaki innen tud kapcsolódni, ezt az ajtót tudja megnyitni önmagában ott összetartozás van..., mert ott él valójában az ember...
Ez számomra mégsem valami eleve elrendelés szerű dolgot jelent, mint ahogy a mese vagy a karma hagyományos értelmezése sugallná, inkább valami belső látás kialakítására való képességet..., ami a "szeretet művészetének" a feltétele, s ami ébredésével felülírja az arcokat felvillantó és elpusztító változót....
Szándékosan hagytam utoljára Suryakantát, mert róla semmilyen adatom nincs egy régi mesén kívül, ahol király. De azt tudom, hogy a király jelképe a mesékben a cselekvő én jelképe s ha ez a "látás" minőségével összekapcsolódhat, akkor nyerheti el valódi királyságát...
Ez egyfajta öntudatra ébredt látás, ugye érti, inkább az élete a "szeme"...., s szemében az élete...nem fogalmi látást jelent....élő tudást inkább...)
S mindenki lát(Ó!) egy kicsit, barátom!![]()
![]()
![]()
Utoljára Csillagvirag módosította 2013-01-21, 05:25 AM-kor
"Van-e természetesebb valóság, minthogy mi beszélgetünk?"(Mallász Gitta)
"...arccal az ismeretlennek..."(K.M.)
A Bhagavad Gítát tanulmányozni fogom (hála neked! Namaste!).
Általában a művekkel való személyes találkozás érdekel, s az, hogy hol "léphetek be" én, s hol léptél be te... Ez a megszólítottság tud mondani valamit. Valójában titokban arra is kíváncsi lennék téged hogyan szólít meg, vagy egyszerűen hogyan vezet, vagy hogyan találkoztál vele..., és milyen tapasztalat született ebből a találkozásból.
Vagy: mit idéznél egy ilyen laikusnak, mint én?![]()
Utoljára Csillagvirag módosította 2013-01-21, 05:26 PM-kor
"Van-e természetesebb valóság, minthogy mi beszélgetünk?"(Mallász Gitta)
"...arccal az ismeretlennek..."(K.M.)
szerintem a kerettörténet (lásd: http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/mahab.html és http://web.zone.ee/aurin/regek/BEmiamahabharata.html)
ismerete nélkül nekiugrani a Gítának
olyan mint előjáték nélkül szeretkezni...
Nagyszerű írás, oda visz el abba a tudatállapotba, ahova a Ji King is ...
A Ji King fogalmai szerint ez a Közép helye, ahonnan minden a helyére kerül...(engem most nagyon megnyugtat):
"Ó, Bharata leszármazottja, egy teremtményért sem kell
bánkódnod, hiszen a testben lakozó örökkévaló, és sohasem
lehet elpusztítani."
"Van-e természetesebb valóság, minthogy mi beszélgetünk?"(Mallász Gitta)
"...arccal az ismeretlennek..."(K.M.)
Sziasztok!
Kb. 1,5 éve én is el kezdtem olvasni a Bhagavad-Gitá-t,és nagyon megfogott.Aztán igazából maga a könyv által élvezem a tartalmat (online olvasva elvész "valami" varázs..),és azonnal megrendeltem a könyvet.Küldték is,de a Jehovások (),de ahogy körül irják
...már nem ugyan az,ezért azóta sem folytattam az olvasást.
Nem tudom,de minden magyarázat nélkül jobban ráéreztem az izére..![]()
"Akkor olybá tünt,mintha hirtelen megpillantottam volna szivük titkos szépségét,a szivük mélyét,ahová sem bűn,sem vágy,sem önismeret el nem ér,valóságuk magvát,azt a személyt,akinek az Isten mindnyájukat látja.
Bárcsak mindnyájan képesek lennének olyannak látni önmagukat,amilyenek valójában! Bárcsak ekként láthatnánk egymást szakadatlanul! Nem volnának többé háborúk,nem volna több gyűlölet,több kegyetlenség és kapzsiság...
Azt hiszem,a nagy gond csak az lenne,hogy leborulnánk és egymást imádnánk." /Merton/
Számomra is inkább könyvformában élvezhetőek ezek az írások, a Krisnás vátozatot most kinyomtattam...A bevezetőn nehezen verekedtem át magam... De különben nem rossz fordítás, amennyire ezt én megítélhetem...!Olvasom s találkozom vele
... (Ami most megkap éppen az az, hogy miközben harcra, tettre hív, a tettek érdeknélkülisége fontos, az elvárások kiiktatása... az eredményt illetően......Felszabadító...De hát még csak az első benyomások szintjén vagyok, alig látok, csak találkozom
.)
Utoljára Csillagvirag módosította 2013-01-29, 04:12 AM-kor
"Van-e természetesebb valóság, minthogy mi beszélgetünk?"(Mallász Gitta)
"...arccal az ismeretlennek..."(K.M.)
Nekem a Krisná-s változat 766 oldalt tesz ki +63 old.különféle jegyzékek...1-1 vers magyarázata 3x,vagy akár 10x is lehet a versnek.
Amikor ráhangolódom a versre,kizökkent az a sok magyarázat...
A régi gépemen az eredeti "natúr" változat volt.Sajnos arról eltünt minden...![]()
"Akkor olybá tünt,mintha hirtelen megpillantottam volna szivük titkos szépségét,a szivük mélyét,ahová sem bűn,sem vágy,sem önismeret el nem ér,valóságuk magvát,azt a személyt,akinek az Isten mindnyájukat látja.
Bárcsak mindnyájan képesek lennének olyannak látni önmagukat,amilyenek valójában! Bárcsak ekként láthatnánk egymást szakadatlanul! Nem volnának többé háborúk,nem volna több gyűlölet,több kegyetlenség és kapzsiság...
Azt hiszem,a nagy gond csak az lenne,hogy leborulnánk és egymást imádnánk." /Merton/
There are currently 1 users browsing this thread. (0 members and 1 guests)