Összeszedtünk pár helyet a Földön, ahol a nálunk aggódva várt mínusz 20-25 fokokra enyhülésként tekintenek, és kimennek kertészkedni. Vagy állatkertbe. Van olyan hely, ahol -46 fokban még van tanítás. Ezek a világ leghidegebb települései.
Verhojanszk, Oroszország
2002-ben 1434 lakosa volt a szibériai városkának, az itteni település alapja egy 1638-ban épült erőd volt. Állattenyésztés, ón- és aranybányászat jellemzi. Jakutszktól 404 mérföldre fekszik, az Északi-sarktól pedig 1500 mérföldre délre. A 19. század második felétől az 20. század elejéig politikai interánlótáborként is működött. A januári átlaghőmérséklet -48 fok, októbertől áprilisig a mínuszok uralkodnak. 1892-ben -67 fokot mértek itt.
© AFP / Anadolu Agency / Gunay Nuh
Ojmjakon, Oroszország
Verhojanszk nagy ellenlábasa a leghidegebb lakott település címért folyó harcban, az itt lakó 500 ember szerint itt is mértek 1933-ban -67 fokot. A falu egy hőforrásról kapta a nevét, amelynek a helyiek jó hasznát veszik, a hely egyre inkább vonzza az extrém tapasztalatokat kereső turistákat. -46 fokban a helyi iskola még bőven üzemel.
Íme, egy kedélyes videó egy átlagos -40-50 fokos napról:
Jakutszk, Oroszország
Ez a világ leghidegebb városa, októbertől májusig fagypont alatt csücsül a higany. A januári átlaghőmérséklet a szolid -36 fok, és -62,7 a hidegrekord. A városnak 200 ezer lakosa didereg az év java részében, található itt színház, múzeum több is, sőt még állatkert is 123 fajt bemutatva, többük nyitott ketrecben akár -50 fokban a mormotától az amuri tigrisen át a jegesmedvééig:
Hell, Norvégia
Hell, azaz pokol, és januárban valóban nem mennyei az átlagos -31 fokos hőmérséklet. A pokoltól eltérően itt viszont decembertől márciusig be van fagyva minden.
Barrow, USA
1300 mérföldnyire az Északi-sarktól Barrow az USA legészakibb települése a maga 4500 lakosával. November végén lemegy a nap, és január elején bukkan fel ismét – erre mondaná Hosszú Katinka, hogy a leghosszabb éjszakának is vége szakad egyszer. A hidegnek viszont sosem: még a legmelegebb júliusban is 2,7 fokig szökik fel csak a hőmérő higanyszála az átlag tekintetében, amely júniusig a mínusz tartományban tanyázik – a tél az uralkodó évszak egész évben. Az energetikában utazó várost csakis a tenger felől lehet elérni repülővel.
© AFP / Olivier Morin
Snag, Kanada
A Yukon területen fekvő falut a Klondike-féle aranyláz idején alapították szerencsevadászok a White folyó völgyében. 1944. február 3-án megtört az egynapos, február 2-án felállított rekord: a kevéssé barátságos -63,9 fokot mérték itt, ami a kontinentális Észak-Amerika hidegrekordja a mai napig – ekkor 8-10 lakója volt a népesnek nem nevezhető településen. Az átlaghőmérséklet a 0 és -12 fok között húzódik meg ott a mélyben. A kutatók itt figyelték meg azt a máig nem magyarázott jelenséget, hogy a hang mérföldekre elhallatszik.
Plateau állomás, Antarktisz
Ez már nem a lakott települések, hanem a meteorológiai kutatóállomások kategóriája, ez a több ilyen intézménynek helyet adó Maud királyné földön található. A leghidegebb hónap itt a július, a leghidegebb mért hőmérséklet pedig a -83,8 fok volt. Az éves átlaghőmérséklet -56,4 fok.
Vosztok állomás, Antarktisz
Na, ez lenne a Föld leghidegebb pontja, szintén nem állandóan lakott kutatóállomás. 1300 km-re a Déli-sarktól fekszik, és itt mérték a valaha volt leghidegebbet: −89.2 fokot természetes körülmények között, azaz nem hűtőkabinokban, laboratóriumi körülmények között. 3488 méterrel a tengerszint fölött az oxigénhiány és a pára teljes hiánya teszi még lakályosabbá a helyet.
Innen integet a hideg: Szevosztok!
Az éves átlaghőmérsékelt -55,4 fok volt 1966-tól 1990-ig, a Plateau állomáson mérthez képest kész trópusok. De átlaghőmérséklet tekintetében a leghidegebb a Dome A nevű antarktiszi hely, amely távolabb esik a Déli-sarktól, és magasabb ponton, 4092 méterrel a tengerszint felett – itt mérték 2005-ben a -58,3 fokos átlagot, ami rekord.
© AFP / John B. Weller
Verhojanszk, Oroszország
2002-ben 1434 lakosa volt a szibériai városkának, az itteni település alapja egy 1638-ban épült erőd volt. Állattenyésztés, ón- és aranybányászat jellemzi. Jakutszktól 404 mérföldre fekszik, az Északi-sarktól pedig 1500 mérföldre délre. A 19. század második felétől az 20. század elejéig politikai interánlótáborként is működött. A januári átlaghőmérséklet -48 fok, októbertől áprilisig a mínuszok uralkodnak. 1892-ben -67 fokot mértek itt.
© AFP / Anadolu Agency / Gunay Nuh
Ojmjakon, Oroszország
Verhojanszk nagy ellenlábasa a leghidegebb lakott település címért folyó harcban, az itt lakó 500 ember szerint itt is mértek 1933-ban -67 fokot. A falu egy hőforrásról kapta a nevét, amelynek a helyiek jó hasznát veszik, a hely egyre inkább vonzza az extrém tapasztalatokat kereső turistákat. -46 fokban a helyi iskola még bőven üzemel.
Íme, egy kedélyes videó egy átlagos -40-50 fokos napról:
Jakutszk, Oroszország
Ez a világ leghidegebb városa, októbertől májusig fagypont alatt csücsül a higany. A januári átlaghőmérséklet a szolid -36 fok, és -62,7 a hidegrekord. A városnak 200 ezer lakosa didereg az év java részében, található itt színház, múzeum több is, sőt még állatkert is 123 fajt bemutatva, többük nyitott ketrecben akár -50 fokban a mormotától az amuri tigrisen át a jegesmedvééig:
Hell, Norvégia
Hell, azaz pokol, és januárban valóban nem mennyei az átlagos -31 fokos hőmérséklet. A pokoltól eltérően itt viszont decembertől márciusig be van fagyva minden.
Barrow, USA
1300 mérföldnyire az Északi-sarktól Barrow az USA legészakibb települése a maga 4500 lakosával. November végén lemegy a nap, és január elején bukkan fel ismét – erre mondaná Hosszú Katinka, hogy a leghosszabb éjszakának is vége szakad egyszer. A hidegnek viszont sosem: még a legmelegebb júliusban is 2,7 fokig szökik fel csak a hőmérő higanyszála az átlag tekintetében, amely júniusig a mínusz tartományban tanyázik – a tél az uralkodó évszak egész évben. Az energetikában utazó várost csakis a tenger felől lehet elérni repülővel.
© AFP / Olivier Morin
Snag, Kanada
A Yukon területen fekvő falut a Klondike-féle aranyláz idején alapították szerencsevadászok a White folyó völgyében. 1944. február 3-án megtört az egynapos, február 2-án felállított rekord: a kevéssé barátságos -63,9 fokot mérték itt, ami a kontinentális Észak-Amerika hidegrekordja a mai napig – ekkor 8-10 lakója volt a népesnek nem nevezhető településen. Az átlaghőmérséklet a 0 és -12 fok között húzódik meg ott a mélyben. A kutatók itt figyelték meg azt a máig nem magyarázott jelenséget, hogy a hang mérföldekre elhallatszik.
Plateau állomás, Antarktisz
Ez már nem a lakott települések, hanem a meteorológiai kutatóállomások kategóriája, ez a több ilyen intézménynek helyet adó Maud királyné földön található. A leghidegebb hónap itt a július, a leghidegebb mért hőmérséklet pedig a -83,8 fok volt. Az éves átlaghőmérséklet -56,4 fok.
Vosztok állomás, Antarktisz
Na, ez lenne a Föld leghidegebb pontja, szintén nem állandóan lakott kutatóállomás. 1300 km-re a Déli-sarktól fekszik, és itt mérték a valaha volt leghidegebbet: −89.2 fokot természetes körülmények között, azaz nem hűtőkabinokban, laboratóriumi körülmények között. 3488 méterrel a tengerszint fölött az oxigénhiány és a pára teljes hiánya teszi még lakályosabbá a helyet.
Innen integet a hideg: Szevosztok!
Az éves átlaghőmérsékelt -55,4 fok volt 1966-tól 1990-ig, a Plateau állomáson mérthez képest kész trópusok. De átlaghőmérséklet tekintetében a leghidegebb a Dome A nevű antarktiszi hely, amely távolabb esik a Déli-sarktól, és magasabb ponton, 4092 méterrel a tengerszint felett – itt mérték 2005-ben a -58,3 fokos átlagot, ami rekord.
© AFP / John B. Weller
-- ha munkámról, a munkáról volt szó. Ma már nyögíjasként, úgy gondolok vissza előző éveimre, mintha milyen rettenthetetlen lettem volna. Pedig csak bindultam, mivel már születésemkor "felhúztak", mint a vekker órát és mentem, csináltam a dolgaimat. Nem tartott vissza sem eső, sem hó, de jég sem, a betegségeket lábon hordtam ki. De az biztos, hogy voltak nehéz időszakaim, éppen az időjárás miatt.
. Hiába, az évek múlásával egyre kevesebb a tűró képességem. Hiába is titkolnám, elkoptam - kissé.
