Összeszorul az ember szíve: gyászolni kezdtek a majmok, amikor meghalt a kis robot társuk

Az állatok érzésvilága mellett talán az élőlényeket egyre jobban mímelő robotika jövőjébe is bepillantást enged a BBC One videója. A természetfilm forgatása közben egy robotmajom halt meg, de "fajtársai" őszintén gyászolták.

A BBC One Spy in the Wild című dokumentumfilm-sorzatának készítői igyekeznek úgy megfigyelni a vadon élő állatokat, hogy az élőlényeket minél kevésbé zavarja meg a megfigyelés. Éppen ezért az állatokhoz hasonló robotokat készítenek, melyeket mi, emberek ugyan nem tévesztenénk össze az élőlényekkel, de maguk az állatok gyakran fajtársukként tekintenek a mechanikus megfelelőjükre. A mozgó és hangokat is kiadó robotállatok szemében kamera van, ez segíti a természetfilm készítőit páratlan szempontból megörökíteni az eseményeket.

Hogy az ötlet mennyire jó, azt jól szemlélteti a dokusorozat langur majmokkal foglalkozó részéből közzétett videó. A felvételen látható, hogy a majmok először csak élénk érdeklődéssel fogadják a kis robotmajmot, majd egyértelműen “közülük valónak” ítélik, foglalkoznak vele. De történik egy baleset, a kis robotmajom leesik a fáról, és nem működik tovább. A videó szívszorító része itt következik: a majmok próbálnak segíteni rajta, majd ugyanúgy gyászolják, mintha saját kicsinyük halt volna meg.



majomok.jpg
 
A legtöbb ember számára a meglepetés erejével bír, hogy az állatok érzésekre képesek, hogy gondolkodnak (ha az egyszerűbb fajok nem is oly módon, mint a fejlettebbek, vagy az ember), hogy a tapasztalás útján és egymástól tanulva eszközöket használnak és így tovább.... az ember mint faj isteni magasságokból tekint le a primitív állatokra.
Elnézve az emberiség történelmét és a mai világot (természet, társadalom, stb.), jogosnak tartom a kérdést, ki is a primitív?
 
Szerintem is nagyon fontos hogy tudjak az emberek milyen erzesekkel birnak az allatok es a kutatasok szamara is fontos.
Nagyon kedvelem az allatokat foleg azokat akik ki tudjak mutatni erzelmeiket.
 
Vártam, hogy reagál valaki a cikkre, de senki... úgy tűnik az 'emberiség' mint mindig, önmagával van elfoglalva.
Kettős idézést tettem mert olvastam még tegnap.
De a hozzáfűzni valóm egy mai kor analógia lett volna.
És az olyan távol áll az állatoktól az adott cikktől.
Amit most teszek meg.
Mi jutott eszembe?
A videó játék, a telefonon ott a virtuális állat etetés!!
Az azonosulás mértéke egy nem valósághoz.(ez itt hasonló)
Ott a virtuális falu a virtuális kapálással satöbbi.
Nem jelenti azt, hogy nem reagált senki a cikkre hogy önmagával van elfoglalva csupán nem elsőrendű ez a cikk az életben.Mármint a napi ügyekben.
Most folytatom Melittával
Szerintem is nagyon fontos hogy tudjak az emberek milyen érzésekkel birnak az allatok es a kutatasok szamara is fontos.
Nagyon kedvelem az allatokat foleg azokat akik ki tudjak mutatni erzelmeiket.
Igen fontos hogy tudjuk milyen érzésekkel bírnak az állatok.
De ezt etológusok már megtették megfigyelésekkel. Le is írták!
Csányi Vilmost ki ne ismerné?
Nem hajtott végre ilyen kísérleteket. Mégis tudja.
Nagyapám is tudta.
Tudja mindenki aki állatokkal foglalkozik.
Talán a mai ölebkutyát tartók nem tudják?
Talán a nyúlsimogatók nem tudják?
Azok akik húsvétra vesznek ajándékba nyulat, majd véresre simogatják.
Utána meg nem tudnak vele mit kezdeni kilökik
Még megemlíthetném az állat etetőket, akik például a városhoz csalogatják mondjuk a medvéket.
Aztán az vadonból kiszoktatott állatokat teherként élik meg.
Mert nem ismernek mértéket, nem ismerik az állatokat.
Arany nagy szívük rengeteg kárt okoz.
 
Utoljára módosítva:
Kettős idézést tettem mert olvastam még tegnap.
De a hozzáfűzni valóm egy mai kor analógia lett volna.
És az olyan távol áll az állatoktól az adott cikktől.
Amit most teszek meg.
Mi jutott eszembe?
A videó játék, a telefonon ott a virtuális állat etetés!!
Az azonosulás mértéke egy nem valósághoz.(ez itt hasonló)
Ott a virtuális falu a virtuális kapálással satöbbi.
Nem jelenti azt, hogy nem reagált senki a cikkre hogy önmagával van elfoglalva csupán nem elsőrendű ez a cikk az életben.Mármint a napi ügyekben.
Most folytatom Melittával

Igen fontos hogy tudjuk milyen érzésekkel bírnak az állatok.
De ezt etimológusok már megtették megfigyelésekkel. Le is írták!
Csányi Vilmost ki ne ismerné?
Nem hajtott végre ilyen kísérleteket. Mégis tudja.
Nagyapám is tudta.
Tudja mindenki aki állatokkal foglalkozik.
Talán a mai ölebkutyát tartók nem tudják?
Talán a nyúlsimogatók nem tudják?
Azok akik húsvétra vesznek ajándékba nyulat, majd véresre simogatják.
Utána meg nem tudnak vele mit kezdeni kilökik
Még megemlíthetném az állat etetőket, akik például a városhoz csalogatják mondjuk a medvéket.
Aztán az vadonból kiszoktatott állatokat teherként élik meg.
Mert nem ismernek mértéket, nem ismerik az állatokat.
Arany nagy szívük rengeteg kárt okoz.




Nem értek egyet.
A Föld florája és faunája, valamint az ember egy nagy, bonyolult rendszert képez, nagyon sebezthető (erről az ember gondoskodik) és ha tömegével esnek ki összetevők (naponta százával halnak ki fajok), az egyensúly visszavonhatatlanul felborul...és ez előbb-utóbb teljes kipusztuláshoz vezet, beleértve az embert mint fajt is.
Az ilyen (ha úgy tetszik nem tudományos), érzelmekre ható megmozdulásokkal talán fel lehet hívni a tapló emberiség figyelmét a problémára.

A medve nem azért jön a városba, mert odaszoktatta valaki, hanem mert a város épült az élőhelyére, vagy egyéb módon sérült/szünt meg az élőhelye, a táplálékforrása.
 
Nem értek egyet.
A Föld florája és faunája, valamint az ember egy nagy, bonyolult rendszert képez, nagyon sebezthető (erről az ember gondoskodik) és ha tömegével esnek ki összetevők (naponta százával halnak ki fajok), az egyensúly visszavonhatatlanul felborul...és ez előbb-utóbb teljes kipusztuláshoz vezet, beleértve az embert mint fajt is.
Az ilyen (ha úgy tetszik nem tudományos), érzelmekre ható megmozdulásokkal talán fel lehet hívni a tapló emberiség figyelmét a problémára.
A medve nem azért jön a városba, mert odaszoktatta valaki, hanem mert a város épült az élőhelyére, vagy egyéb módon sérült/szünt meg az élőhelye, a táplálékforrása.
De mivel nem értesz egyet?
Azzal hogy Csányi Vilmos tudja?
Hogy nagyapám tudta mindazt hogy érzéseik vannak az állatoknak?
Hogy ezt ki is fejezik?
Ezeket tagadod?
Helyből tagadsz
Nézzük medvebocs esetét.A medve egy vadon élő állat. Oly sok más példát lehetne hozni.
Ez is kettős hatás.

Igen az fennáll minden vadon élő állatnál amit írsz, (az elvett élőhely.)
De ezen túl ott vannak a turisták, akik még ezen túl is rosszat tesznek.
Rákapatják az állatokat az ember közelre, a szakaszos etetéssel.
Ezzel is nagy kárt okoznak.
Egy állatot ha leszoktatsz hogy maga keressen.És egy helyen az ember közelében talál átszokik.A könnyebbet választja.
De ha csak szakaszos, megy beljebb és már követel.
Ezzel idéződik elő az állatok városi környezetre való áttérése.
A mellett hogy alapvetőleg az ember megjelenése okoz mindenképpen gondot.
Akár úgy hogy az ember települ oda tartósan.(Élettér csökkentés)
Akár úgy hogy kirándulva ostobán viselkedik.
Ebbe a szakaszos etetés és a nem nekik való ételre szoktatás is benne van.
Hajlamos csemegére szoktatni.Édességgel stb amit egyébként ott nem talált volna meg a vadonban. Legalábbis nem abban a formában és mennyiségben.
 
Utoljára módosítva:
A fenét tagadok helyből, ne ugorj a torkomnak. Azzal nem értek egyet, hogy huszadrangú kérdés.
Csányi nevét és munkásságát ismerem, nem ilyen, másmilyen kísérleteket végzett, szerettük, mert a miénk volt, de közepes etológus.
Az etológia már régen nem a Konrad Lorenz-féle elheverek-megfigyelek módszerrel dolgozik. (Hogy sok esetben milyennel, arról jobb nem beszélni.)
Amikről te beszélsz a (modern/városi) tudatlan ember reakciója a természetre/állatokra. Minden tudás nélkül, emocionálisan közelítenek a témához és haszon helyett ártanak.
Eklatáns példa a téli madáretetés....szegény kerti madárkák éhesek, adjunk nekik enni...aztán januárban elutazunk 2 hétre síelni, a szomszédok nem etetnek, a madarak pusztulnak....vagy áprilisban, májusban még feszt rakják ki a napraforgót, aztán csodálkoznak, hogy egyre kevesebb a madár a kertben, mivel a fiókák megfulladtak a nagy magoktól, mert a szülők a szupernormális inger hatására ezekkel próbálják eteni őket.
De nem ilyen eseti történésekből, hanem a kapzsiság, a profitéhség, a csontig lerablás felelőtlenségéből keletkeznek a hatalmas károk.
Végül is már nagyjából mindegy...globálisan a kár helyrehozhatatlan.

Azt hiszem, sőt tudom elég zavaros voltam, de már fáradt vagyok, késő van...és a téma szerteágazó, nem egy poszt terjedelmében tárgyalható.
 
Utoljára módosítva:
A fenét tagadok helyből, ne ugorj a torkomnak. Azzal nem értek egyet, hogy huszadrangú kérdés.
van...és a téma szerteágazó, nem egy poszt terjedelmében tárgyalható.
Nem is mondtam hogy huszadrangú legalábbis nem látom.
Viszont az hogy a művilág az első üzenetemben beszéltem róla mennyire hasonlít a cikkben írtakhoz az egy távoli dolog volt.
De itt ismét egy beteges művilág(ezektől ne várd hogy ismerjék az állatok természetes életmódját)
Így Az óriási aranyszívű új generációs állatvédők se fogják.
Helyette olyan videókat néznek.

Jöjjön a virtuális élet egy újabb szörnyszülötte:

A szerelem mindent legyőz, akár a távolságot is, de azért ehhez jól jöhet egy internetes „csókküldő” is.
iPhone-okhoz készült a Kissenger nevű tartozék vagy – ahogy a fejlesztői nevezik – a világ első mobil csókküldője. Ezzel a kiegészítővel meg lehet csókolni bárkit, és az sem számít, milyen távolságra van tőlünk az illető. Egy a fontos, neki is legyen egy ilyen eszköze.

A tartozékban nagyon pontosan dolgozó érzékelők vannak, amelyek mérik a dinamikus erőket, miközben csókot adunk a szilikon részre. A készülék elküldi az adatokat a csatlakoztatott és a megfelelő appot futtató telefonra, amely valós időben továbbítja ezeket a másik készülékhez.
image.aspx
 
Nem is mondtam hogy huszadrangú legalábbis nem látom.
Viszont az hogy a művilág az első üzenetemben beszéltem róla mennyire hasonlít a cikkben írtakhoz az egy távoli dolog volt.
De itt ismét egy beteges művilág(ezektől ne várd hogy ismerjék az állatok természetes életmódját)
Így Az óriási aranyszívű új generációs állatvédők se fogják.
Helyette olyan videókat néznek.

Jöjjön a virtuális élet egy újabb szörnyszülötte:

A szerelem mindent legyőz, akár a távolságot is, de azért ehhez jól jöhet egy internetes „csókküldő” is.
iPhone-okhoz készült a Kissenger nevű tartozék vagy – ahogy a fejlesztői nevezik – a világ első mobil csókküldője. Ezzel a kiegészítővel meg lehet csókolni bárkit, és az sem számít, milyen távolságra van tőlünk az illető. Egy a fontos, neki is legyen egy ilyen eszköze.

A tartozékban nagyon pontosan dolgozó érzékelők vannak, amelyek mérik a dinamikus erőket, miközben csókot adunk a szilikon részre. A készülék elküldi az adatokat a csatlakoztatott és a megfelelő appot futtató telefonra, amely valós időben továbbítja ezeket a másik készülékhez.
image.aspx

Erre nincs mondanom. Beteg dolog egy beteg világban.
 
No igen de éppen ezek a beteg dolgok egy beteg világban képtelenek érteni az állatokat.
A felnövekedett nemzedék már csak videóból érzékeli.
És a az Arany nagy szívű állatvédők a szobakutya estével be is fejeződött tusásuk.
Mondtam hogy nem ilyen megható videókból lehet megismerni.
Tudta már nagyapám és tudja Csányi Vilmos
A műanyag állatvédelem az fotelből szerzett tudás videót nézegetve.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,798
Tagok
615,336
Legújabb tagunk
Pántlik László
Oldal tetejére