Több mint egy évtizeden keresztül elfogadták a magyar képzést Norvégiában, semmi előjele nem volt annak, hogy változások lesznek. Sokan ennek alapján rendezkedtek be, és most azt kell tapasztalniuk, hogy a világuk a feje tetejére állt – nyilatkozta Alexander Lundgreen Flottorp.
Ő egyike annak a több tucat norvég diáknak, akik az ELTE PPK-n klinikai és egészségpszichológia szakirányon szereztek tavaly mesterdiplomát, hazatérésük után azonban azzal kellett szembesülniük, időközben devalválódott a magyar diploma.
Flottorp ugyanakkor az egyetlen az érintettek közül, aki a történtek miatt nemcsak hazájában tett panaszt az illetékes szerveknél, hanem, sorstársai nevében, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) felügyeleti hatóságához is fordult. Ügyvédjével azon az állásponton vannak ugyanis, hogy e változtatások nemzetközi jogszabályokba ütköznek: ellentétesek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezésével, és a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvvel is.
Mint arról beszámoltunk, a Norvég Egészségügyi Igazgatóság – állítása szerint „külső jelzések nyomán” – 2016 tavaszán tájékoztatást kért arról, hogy pontosan mire jogosítja fel az adott végzettség Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánta el magát. Míg korábban a szóban forgó ELTE-diploma birtokában (bár a képzési különbségek áthidalása érdekében egy év kötelező gyakorlatot pluszban eddig is el kellett végezniük) megadták az érintetteknek Norvégiában a működési engedélyt, tavaly beszüntették. Sőt egyelőre úgy tűnik, nincs olyan áthidaló vagy kiegészítő képzés sem, amellyel a norvég fiatalok be tudják számíttatni szakpszichológusi képzésükbe a Magyarországon eltöltött éveket.
A Norvég Egészségügyi Igazgatóság döntésének kritikusai szerint a változtatások több szempontból is igazságtalanok. Egyrészt azért, mert nem kifutó rendszerben vezették be őket, hanem azonnali hatállyal. Másrészt mert a norvég és magyar képzések összehasonlításánál azok tartalma helyett kizárólag azt vették alapul, melyik milyen jogosítványokat ad a végzős hallgatóknak – holott Magyarországon eleve szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, hogy valaki önálló klinikai pszichológusként praktizálhasson. Magyarországon az ötéves képzésen felül szakképzés keretében például további legalább négy éven keresztül egészségügyi tevékenységet kell végezni klinikai szakpszichológus felügyelete mellett. Ezzel szemben Norvégiában a pszichológusoknak már az alapképzés után is van lehetőségük önállóan dolgozni.
Flottorp 22 éves volt, amikor „kalandra éhesen” megérkezett Magyarországra egy európai uniós program keretében. Miskolcon a gyermekvédelmi központban kezdett el önkénteskedni, és – állítása szerint – egy év alatt „beleszeretett Magyarországba”. Szeretett volna tovább itt maradni, ezért amikor megtudta, hogy Norvégiában elfogadják az ELTE klinikai és egészségpszichológia szakirányú képesítését, felvételizett az egyetemre. Hogy tanulmányait finanszírozni tudja, hitelt vett fel. Az öt év (nemcsak a tandíjat, hanem a szállást és egyéb költségeket is beleszámítva) körülbelül 16 millió forintjába került. Mindez pedig kidobott pénz – ha kiderül, hogy hazájában nem tudja majd sehogy elismertetni a nálunk megszerzett tudást.
2017 januárjában – miután az egészségügyi igazgatóság visszautasította munkaengedély iránti kérelmét – Flottorp az EFTA felügyeleti hatóságához fordult. A szervezet az esetek jelentős részében egy éven belül dönt a hozzájuk került ügyekben. Azonban most nemcsak a változtatások jogszerűségét vizsgálja, hanem azt is, hogy a Norvég Egészségügyi Igazgatóság nem követett-e el szabálytalanságot azzal, hogy hosszú időn keresztül hagyta az ELTE-s mesterdiplomával rendelkező norvég fiatalokat kétségek között, hogy megkaphatják vagy sem a munkaengedélyüket. A szabályok megváltoztatása egyébként nem csupán azokat a norvég hallgatókat hozta nehéz helyzetbe, akik tavaly végeztek az említett szakon, hanem olyanokat is, akik bár még nem diplomáztak, de 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat az ELTE-n, illetve akik 2016 előtt végeztek, de még nincs állandó munkahelyük Norvégiában. Ez összesen akár több száz klinikaipszichológus-jelöltet is érinthet.
Ha a hatóság megerősíti, hogy az eljárás sérti az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglaltakat, akkor a norvég államnak meg kell változtatni a döntését.
A hónapok közben telnek. Egyelőre annyi pozitív fejlemény történt a szóban forgó fiatalok ügyében, hogy a norvég parlament néhány hónapja arról döntött, valamilyen formában mindenképpen kompenzálnia kell az érintetteket.
Magyar Nemzet
Ő egyike annak a több tucat norvég diáknak, akik az ELTE PPK-n klinikai és egészségpszichológia szakirányon szereztek tavaly mesterdiplomát, hazatérésük után azonban azzal kellett szembesülniük, időközben devalválódott a magyar diploma.
Flottorp ugyanakkor az egyetlen az érintettek közül, aki a történtek miatt nemcsak hazájában tett panaszt az illetékes szerveknél, hanem, sorstársai nevében, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) felügyeleti hatóságához is fordult. Ügyvédjével azon az állásponton vannak ugyanis, hogy e változtatások nemzetközi jogszabályokba ütköznek: ellentétesek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezésével, és a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvvel is.
Mint arról beszámoltunk, a Norvég Egészségügyi Igazgatóság – állítása szerint „külső jelzések nyomán” – 2016 tavaszán tájékoztatást kért arról, hogy pontosan mire jogosítja fel az adott végzettség Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánta el magát. Míg korábban a szóban forgó ELTE-diploma birtokában (bár a képzési különbségek áthidalása érdekében egy év kötelező gyakorlatot pluszban eddig is el kellett végezniük) megadták az érintetteknek Norvégiában a működési engedélyt, tavaly beszüntették. Sőt egyelőre úgy tűnik, nincs olyan áthidaló vagy kiegészítő képzés sem, amellyel a norvég fiatalok be tudják számíttatni szakpszichológusi képzésükbe a Magyarországon eltöltött éveket.
A Norvég Egészségügyi Igazgatóság döntésének kritikusai szerint a változtatások több szempontból is igazságtalanok. Egyrészt azért, mert nem kifutó rendszerben vezették be őket, hanem azonnali hatállyal. Másrészt mert a norvég és magyar képzések összehasonlításánál azok tartalma helyett kizárólag azt vették alapul, melyik milyen jogosítványokat ad a végzős hallgatóknak – holott Magyarországon eleve szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, hogy valaki önálló klinikai pszichológusként praktizálhasson. Magyarországon az ötéves képzésen felül szakképzés keretében például további legalább négy éven keresztül egészségügyi tevékenységet kell végezni klinikai szakpszichológus felügyelete mellett. Ezzel szemben Norvégiában a pszichológusoknak már az alapképzés után is van lehetőségük önállóan dolgozni.
Flottorp 22 éves volt, amikor „kalandra éhesen” megérkezett Magyarországra egy európai uniós program keretében. Miskolcon a gyermekvédelmi központban kezdett el önkénteskedni, és – állítása szerint – egy év alatt „beleszeretett Magyarországba”. Szeretett volna tovább itt maradni, ezért amikor megtudta, hogy Norvégiában elfogadják az ELTE klinikai és egészségpszichológia szakirányú képesítését, felvételizett az egyetemre. Hogy tanulmányait finanszírozni tudja, hitelt vett fel. Az öt év (nemcsak a tandíjat, hanem a szállást és egyéb költségeket is beleszámítva) körülbelül 16 millió forintjába került. Mindez pedig kidobott pénz – ha kiderül, hogy hazájában nem tudja majd sehogy elismertetni a nálunk megszerzett tudást.
2017 januárjában – miután az egészségügyi igazgatóság visszautasította munkaengedély iránti kérelmét – Flottorp az EFTA felügyeleti hatóságához fordult. A szervezet az esetek jelentős részében egy éven belül dönt a hozzájuk került ügyekben. Azonban most nemcsak a változtatások jogszerűségét vizsgálja, hanem azt is, hogy a Norvég Egészségügyi Igazgatóság nem követett-e el szabálytalanságot azzal, hogy hosszú időn keresztül hagyta az ELTE-s mesterdiplomával rendelkező norvég fiatalokat kétségek között, hogy megkaphatják vagy sem a munkaengedélyüket. A szabályok megváltoztatása egyébként nem csupán azokat a norvég hallgatókat hozta nehéz helyzetbe, akik tavaly végeztek az említett szakon, hanem olyanokat is, akik bár még nem diplomáztak, de 2016 előtt kezdték meg tanulmányaikat az ELTE-n, illetve akik 2016 előtt végeztek, de még nincs állandó munkahelyük Norvégiában. Ez összesen akár több száz klinikaipszichológus-jelöltet is érinthet.
Ha a hatóság megerősíti, hogy az eljárás sérti az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglaltakat, akkor a norvég államnak meg kell változtatni a döntését.
A hónapok közben telnek. Egyelőre annyi pozitív fejlemény történt a szóban forgó fiatalok ügyében, hogy a norvég parlament néhány hónapja arról döntött, valamilyen formában mindenképpen kompenzálnia kell az érintetteket.
Magyar Nemzet
