A tűzzel játszik Lengyelország: a végén még a határokat is át kell rajzolni?

A Nyugat-Európában teljesen elszigetelődött lengyel kormány elképesztő felelőtlenséggel korbácsolja föl a német-ellenes érzelmeket. A német történész szerint viszont aki ügyet csinál a jóvátátel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből.

Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál Lengyelország keleti határaiból is.

Már Ausztria is támogatná, hogy megvonják Lengyelország szavazati jogát az EU-ban az igazságügyi reform miatt, amely lényegében teljhatalmat biztosít a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára, mivel az véget vet a hatalmi ágak szétválasztásának. Wolfgang Brandstetter néppárti alkancellár, illetve igazságügyi miniszter szerint azért van szükség az alapszerződés 7-es cikkelyének életbe léptetésére, mert az Unió alapelveinek érvényesülése forog kockán. A politikus ezt a konzervatív ÖVP politikai akadémiája brüsszeli rendezvényén mondta el.

A csóvás emberek

A Nyugat-Európában teljesen elszigetelődött lengyel kormány ezért úgy döntött, hogy a ’legjobb védekezés a támadás’ alapon nekimegy Berlinnek. A varsói kormány az utóbi hetekben teljes vállszélességgel kezdte el követelni Németországtól a második világháborús pénzügyi jóvátátelt. A nemzetközileg beszorult PiS párt ezzel a lengyelekben mélyen kódolt német-ellenességet korbácsolja föl belpolitikai haszonszerzésért. Tegyük hozzá, elképesztő felelőtlenséggel.


Egy hete a lengyel parlament kutatási irodája tett közzé egy 40 oldalas jelentést, amely Varsó igényeit támasztja alá. Ezek szerint az az 1953-as lengyel kormányzati állásfoglalás, amellyel lemondtak a német háborús jóvátételről, nem tekinthető érvényesnek, mivel az a Szovjetunió nyomására született és csak az NDK-ra vonatkozott, nem Németország egészére. Witold Waszczykowski külügyminiszter kijelentette, hogy Varsó igényei Berlin felé elérik a 840 milliárd eurót.

Nein, nein, nein!

Berlin részéről Stefan Seibert kormányszóvivő kategórikusan elutasított a lengyel igényeket. Szerinte 1953-ban Lengyelország az egész Németországra kiterjedő hatállyal mondott le minden kártérítésről és ezt azután számos további alkalommal megerősítette. Berlin szempontjából így a kérdés mind jogilag, mind politikailag egyszer s mindenkorra rendezésre került.

A lengyel vájkálás a múlt sebeiben azonban a jelek szerint fölébresztette a német démonokat is, mégha nyilvánosan egyelőre csupán az akadémiai szintjén. Egy hete a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban Gregor Schöllgen történész arra figyelmeztette Varsót, hogy ha tovább folytatja a jóvátátételes kampányát, akkor azzal feltépi a lengyel határok kérdését is. Schöllgen szerint „aki ügyet csinál a jóvátátel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből is.”

Jó, de akkor jön a határok kérdése

A történész szerint azzal, hogy Sztálin nyugatra tolta Lengyelországot a második világháború végén, óriási német ingatlanvagyon került lengyel kézbe, amellyel az 1953-as lengyel nyilatkozat számolt is. Schöllgen szerint az NSZK elismerte Lengyelország nyugati határait az Odera-Neiße vonalon 1970-ben, Willy Brandt kancellár Keleti Politikájának (Ostpolitik) részeként. Az utóbbi évtizedekben csak a neonácik, az elüldözöttek és a CDU/CSU egyes szélsőségesei követelték az „elveszett keleti területek” visszatérését.

Schöllgen aztán leveszi a kesztyűt. „Aki napjainkban német jóvátételt követelt Lengyelországban, annak tudnia kell, hogy a tűzzel játszik. Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál Lengyelország keleti határaiból is. Aki pedig ügyet csinál Lengyelország keleti határaiból, az elkerülhetetlenül ügyet csinál Lengyelország viszonyából Ukrajnával és Fehéroroszországgal”.

A PiS-nek tehát a jelek szerint fogalma sincs, hogy mivel játszik.

Káncz Csaba

lengyel_nemet_hatar.jpg
 
Remélem, a történelem nem ismétli önmagát. Lengyelországot anno a nemzetiszocialista és az internacionalista szocialisták együtt osztották fel maguk között. Feltehetőleg a történelemben sohasem létezett tökéletes igazságtétel. Vannak sérelmek, amelyekre nincs vagy aligha van hatékony jóvátételi orvosság. Nem tudom, mit lehet tenni akkor, amikor a sérelmet elszenvedett fél úgy értékeli, hogy morálisan, jogilag vagy politikailag mégsem került rendezésre az ügy. Feltehetően a hidegháború időszakában a nagyhatalmak jegelték, de nem kezelték a kérdést. Várható volt, hogy ez történik! Merkel és az EU a maga bevándorláspolitikájával elkezdte lebontani azt a status quo-t, amely Európát úgy ahogy egyben tartotta. Az EU anno azért is jött létre, hogy konszenzusos módon biztosítsa a tagok kölcsönös előnyökkel járó békés egymás mellett élését. Ma már nem ez a helyzet: az érdekek eltérőek, az előnyök egyenlőtlenek, a vezető tagországok és az EU központja pedig diktátumokkal akarják rákényszeríteni az akaratukat az eltérő álláspontot vallókra, ezzel pedig felélesztik a birodalmi politikát és az arra adott jó/rossz válaszokat is.
 
Utoljára módosítva:
A magyar kormány pár számmal kissebb trükkökkel próbálja az ország belső problémáirol a figyelmet elterelni.
(Akácfa irtás, Heineken csillag, Soros, stb. Mondjuk, OVi mint Európa megmentője, tetszetős
szerepet keresett ki magának)

...Vannak sérelmek, amelyekre nincs vagy aligha van hatékony jóvátételi orvosság. Nem tudom, mit lehet tenni akkor, amikor a sérelmet elszenvedett fél úgy értékeli, hogy morálisan, jogilag vagy politikailag mégsem került rendezésre az ügy...

Svájcon belűl is felmerültek ilyen problémák.;)

1996 ban Zürich kórmánya kapott egy levelet St.Gallenbol. A Toggenburgi csatában a St. Galleni bibliotékbol elrabolt kulturkincseket követelték vissza.
Zürich visszaírta, hogy mi ez a hülyeség, a béketárgyalások eredményeként egy nagy földgömb és pár kézirat kivételével mindent visssza adtak. Különben is a csata 300 ével ezelőtt volt, a cuccokat meg mindenki megnézheti a zürichi "Landesmuseum" ban.
Amikor már Strassburgal fenyegetözzött St. Gallen, a Szövetségi Kórmány közvetítésével valódi svájci kecske-káposzta konszenzus jött létre.

Egy ötven tagú, restauratorok, kézművesek, művészek és tudósokbol állú csapat, 7000 munkaóra alatt csinált nekik egy kópiát a négyszáz éves földgömbröl. Az eredeti Zürichbe maradt.

A tíz évig taró "Vihar a fogmosó pohárban", nekem mint zürichi adófizetőnek 860`000 frankomba került.:D
 
Utoljára módosítva:
A magyar kormány pár számmal kissebb trükkökkel próbálja az ország belső problémáirol a figyelmet elterelni.
(Akácfa irtás, Heineken csillag, Soros, stb. Mondjuk, OVi mint Európa megmentője, tetszetős szerepet keresett ki magának)

azért nem árt napirenden lenni az eseményekkel...például aktuális téma az elszakított területeken levő magyar állampolgárok sorsa, mondjuk az aktuális ukrán nyelvtörvény vagy az elkobzott egyházi ingatlanok (katólikus, református) visszaszolgáltatása romániában.
Megértem azt is hogy sokan csak az illegális migrációnak és a muszlimok erőltetett betelepítésnek tapsolnak.
 
hanem milliónyi magyar állampolgárról, aki akaratán kívül került az aktuális határokon kívülre.
Jaa...a kettős állampolgárokról írsz.
Mert csak azt írtad hogy magyar állampolgárok..azt hittem turisták.
Inkább magyarnak nevezném őket mert nem hiszem hogy mind felvette a magyar állampolgárságot.
 
Jaa...a kettős állampolgárokról írsz.
Mert csak azt írtad hogy magyar állampolgárok..azt hittem turisták.
Inkább magyarnak nevezném őket mert nem hiszem hogy mind felvette a magyar állampolgárságot.

nem hinném, hogy lenne különbség az állampolgár és a kettős állampolgár közt... a kormány kötelessége tőrődni az állampolgáraival.
 
a ballibek ... úgy általában. Van pártvezér aki haza is viszi az illegális migránsokat és a kertben fotózkodik velük...és lelkesen ecseteli, hogy micsoda veszélyekkel járnak a külhoni magyarok.
NAgyon pottyos a majad. Ha valaki egy fikarcnyit is humanus es probal segiteni maris a szadra veszed, ne tedd, annal is inkabb mert minden beirasodba ekezed a menkulteket, akiket meg lehet soha nem lattal.
 
nem hinném, hogy lenne különbség az állampolgár és a kettős állampolgár közt... a kormány kötelessége tőrődni az állampolgáraival.
Íme a törődés...
Tizenötmillió magyarnak akarok a miniszterelnöke lenni!” Majd elkövetkezett 1991.
Dr. Antall József miniszterelnök (MDF)december 6. és a magyar kormányfő aláírta Kijevben a 10 évre szóló magyar-ukrán alapszerződést, amelyben ő maga egy személyben mondott le ősi magyar területekről egy olyan állam, az Ukrán Köztársaság javára, amely – a Szovjetunióból kiszakadva – öt nappal korábban, december 1-jén jött létre népszavazás során. Kárpátalját még a 2. világháború végén szerezte meg háborús zsákmányként a megszálló, területhódító Szovjetunió részét képező Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság. Az Antall-kormány által aláírt szerződésben (24 cikkelyből, 277 sorból áll) egyetlenegyszer sem szerepel a „magyar kisebbség”, „magyar nemzetiség” vagy „magyar etnikum” megfogalmazás. "Viszonzásképpen" az ukrán parlament 1992. június 25-én hatályba léptette A nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, Kárpátalja terület elnöki megbízottja 1992. december 17-én rendeletben rögzítette annak területi érvényességét. Többek között előírta: „ahol a lakosság többsége meghatározott nemzeti kisebbséget alkot, az állami, társadalmi szervek, intézmények és szervezetek hivatalos személyei kötelesek beszélni az állam nyelvét és a nemzeti kisebbség nyelvét olyan szinten, amely hivatali teendőikhez szükséges.
 
ahol a lakosság többsége meghatározott nemzeti kisebbséget alkot, az állami, társadalmi szervek, intézmények és szervezetek hivatalos személyei kötelesek beszélni az állam nyelvét és a nemzeti kisebbség nyelvét olyan szinten, amely hivatali teendőikhez szükséges.

mindenesetre azóta polgárháború van az ukránoknál ... pontosan a kissebségi jogok miatt, mintha az állampolgárságnál 100X többet jelentene a nemzeti érzés.

Valóban forrong Európa, a spanyoloknál se véletlenül tüntetnek milliók.
 
Utoljára módosítva:
A Nyugat-Európában teljesen elszigetelődött lengyel kormány elképesztő felelőtlenséggel korbácsolja föl a német-ellenes érzelmeket. A német történész szerint viszont aki ügyet csinál a jóvátátel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből.

Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál Lengyelország keleti határaiból is.

Már Ausztria is támogatná, hogy megvonják Lengyelország szavazati jogát az EU-ban az igazságügyi reform miatt, amely lényegében teljhatalmat biztosít a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára, mivel az véget vet a hatalmi ágak szétválasztásának. Wolfgang Brandstetter néppárti alkancellár, illetve igazságügyi miniszter szerint azért van szükség az alapszerződés 7-es cikkelyének életbe léptetésére, mert az Unió alapelveinek érvényesülése forog kockán. A politikus ezt a konzervatív ÖVP politikai akadémiája brüsszeli rendezvényén mondta el.

A csóvás emberek

A Nyugat-Európában teljesen elszigetelődött lengyel kormány ezért úgy döntött, hogy a ’legjobb védekezés a támadás’ alapon nekimegy Berlinnek. A varsói kormány az utóbi hetekben teljes vállszélességgel kezdte el követelni Németországtól a második világháborús pénzügyi jóvátátelt. A nemzetközileg beszorult PiS párt ezzel a lengyelekben mélyen kódolt német-ellenességet korbácsolja föl belpolitikai haszonszerzésért. Tegyük hozzá, elképesztő felelőtlenséggel.


Egy hete a lengyel parlament kutatási irodája tett közzé egy 40 oldalas jelentést, amely Varsó igényeit támasztja alá. Ezek szerint az az 1953-as lengyel kormányzati állásfoglalás, amellyel lemondtak a német háborús jóvátételről, nem tekinthető érvényesnek, mivel az a Szovjetunió nyomására született és csak az NDK-ra vonatkozott, nem Németország egészére. Witold Waszczykowski külügyminiszter kijelentette, hogy Varsó igényei Berlin felé elérik a 840 milliárd eurót.

Nein, nein, nein!

Berlin részéről Stefan Seibert kormányszóvivő kategórikusan elutasított a lengyel igényeket. Szerinte 1953-ban Lengyelország az egész Németországra kiterjedő hatállyal mondott le minden kártérítésről és ezt azután számos további alkalommal megerősítette. Berlin szempontjából így a kérdés mind jogilag, mind politikailag egyszer s mindenkorra rendezésre került.

A lengyel vájkálás a múlt sebeiben azonban a jelek szerint fölébresztette a német démonokat is, mégha nyilvánosan egyelőre csupán az akadémiai szintjén. Egy hete a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban Gregor Schöllgen történész arra figyelmeztette Varsót, hogy ha tovább folytatja a jóvátátételes kampányát, akkor azzal feltépi a lengyel határok kérdését is. Schöllgen szerint „aki ügyet csinál a jóvátátel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből is.”

Jó, de akkor jön a határok kérdése

A történész szerint azzal, hogy Sztálin nyugatra tolta Lengyelországot a második világháború végén, óriási német ingatlanvagyon került lengyel kézbe, amellyel az 1953-as lengyel nyilatkozat számolt is. Schöllgen szerint az NSZK elismerte Lengyelország nyugati határait az Odera-Neiße vonalon 1970-ben, Willy Brandt kancellár Keleti Politikájának (Ostpolitik) részeként. Az utóbbi évtizedekben csak a neonácik, az elüldözöttek és a CDU/CSU egyes szélsőségesei követelték az „elveszett keleti területek” visszatérését.

Schöllgen aztán leveszi a kesztyűt. „Aki napjainkban német jóvátételt követelt Lengyelországban, annak tudnia kell, hogy a tűzzel játszik. Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál Lengyelország keleti határaiból is. Aki pedig ügyet csinál Lengyelország keleti határaiból, az elkerülhetetlenül ügyet csinál Lengyelország viszonyából Ukrajnával és Fehéroroszországgal”.

A PiS-nek tehát a jelek szerint fogalma sincs, hogy mivel játszik.

Káncz Csaba

Csatolás megtekintése 1565278
*
Igazából dehogyis tetszik, sőt NEM TETSZIK! Félelmetes, hogy mennyire forrong Európa is. Nyugalmat, békét szeretnék, erre hol itt, hol ott szembesülök azzal, hogy egyes országok vezetői nem férnek a bőrükbe. Pedig "csittre" kellene őket szólítani. A jó fenében, nem akarok háborút megélni, de a gyerekeimnek sem kelljen félniök. Borzalmas.
 
*
egyes országok vezetői nem férnek a bőrükbe. Pedig "csittre" kellene őket szólítani.
Szerintem tévedsz! Ezek csak felszíni szimptómák! Valójában a világban hosszú ideje érlelődő és mélyülő konfliktusok megnyilvánulásairól van szó, olyan - csettintéssel nem megoldható - konfliktusokról, amelyekkel nem törődtünk, vagy amelyeket nem akartunk észre venni, de most már alattunk dübörögnek! Bárcsak egyes vezetőkről lenne szó [bár feltehetően nem ugyanazokra gondolunk], és neked lenne igazad. Akkor a baj se lenne ekkora.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,636
Tagok
615,328
Legújabb tagunk
KissViktória12
Oldal tetejére