Német tudósok bebizonyították, hogy van élet a halál után

Csodálatos bejelentést tett egy pszichológusokból és orvosokból álló kutatóteam, a berlini Technische Universitäten-ről.

A szakértői csoport azt állítja, hogy a halál utáni élet valamilyen formában létezik, és ezt klinikai kísérletekkel igazolták. A bejelentés olyan orvosi felügyelet melletti, halálközeli tapasztalatokkal foglalkozó tanulmány eredménye, amely klinikai halálozást indukál a pácienseknél, melyet közel 20 percig fenntartanak mielőtt visszahozzák a beteget az életbe.

A négyéves vizsgálat során 944 önkéntest vizsgáltak, valamint olyan gyógyszerek kombinációját, mint az adrenalin és a dimetiltriptamin, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára, hogy túlélje a klinikai halál állapotát és az újraélesztési folyamatot sérülés nélkül. A klinikai halálesetet követően ideiglenes kómát indukáltak a betegeken. Ehhez az orvosok 18 perccel később újrakezdték adagolni az oxigént a páciens vérkeringésébe.

A kísérlet 20 perces hossza csak úgy volt lehetséges, hogy egy újfajta gépet használtak, melyet csak nemrég kezdtek a gyakorlatban is használni. Ez egy cardiopulmonalis (CPR) gép – AUTOPULS. Az utóbbi években ez a fajta eszköz tette lehetővé, hogy olyan embereket is újraélesszenek, akik valahol 40 perc és egy óra közötti ideje már halottak voltak.

A kutatást dr. Berthold Ackermann és csapata vezette, akik szorosan figyelemmel kísérték a kísérleti alanyokat, és összegyűjtötték a tapasztalatokat. Az eredmények azt mutatták, hogy mindegyik alanynak van emléke a klinikai halálból, amelyek nagy része nagyon hasonló volt. Volt azonban néhány változat.

A legtöbb visszaemlékezésben fontos szerepet játszott egy érzés, a leválás a testről, a lebegés érzése, a teljes nyugalom, biztonság, melegség, egy abszolút feloldódás érzés és az erős fény jelenléte.

A kutatók azt is hozzáteszik, hogy ők jól tudják ezek az eredmények nem fognak tetszeni néhány vallási felekezetnek, különösen azért, mert a kísérleti alanyok élményei vallási felekezettől függetlenül azonosak voltak. Pontosabban, a tanulmány különböző vallású emberekkel dolgozott – keresztények, muszlimok, zsidók, hinduk és ateisták is részt vettek benne.

Annak ellenére, hogy a halálközeli élményeket már korábban is jelezték az orvostudományban a múltban, Dr. Ackermann és csapata új oldalról világította meg az ügyet. Összekapcsolták ugyanis a túlvilág létezésének bizonyítékát az elme és a test közötti dualizmus megjelenésével.

Dr. Ackermann: “Tudom, hogy eredményeink zavarhatják sok ember hitét. De bizonyos értelemben az emberiség történetében az egyik legnagyobb kérdésre válaszoltunk, ezért remélem, hogy ezek az emberek képesek megbocsátani nekünk. Igen, halál utáni élet van, és úgy tűnik, ez mindenkire vonatkozik.

Via mycentralhealth

eletutanielet.jpg
 
Ezekben a dolgokban vannak, akik csak akkor hisznek, ha velük történik valamilyen nem magyarázható "élmény".

Azt viszont nem tudjuk, hogy azért "történik" e az élmény, mert azt is a Teremtő akarja. De, ha Ő akarja, az is a teremtésünk igazolása. Talán csak a Túlvilágra nem Bizonyíték. Viszont az emberi megtapasztalások mind egy irányba mutatnak....

A szkeptikusok viszont a tagadáson kívül mást nem igen tudnak felmutatni. De, ha tagadásra épülne ez a Világ, akkor nem is léteznénk.....

Egy agysebész is a hitetlenek közé tartozott, míg más "agyát" gyógyította. De eljött számára az idő, mikor a Teremtő megmutatta neki, miért is kell gyógyítani embereket.....

Ez a véleménye a szkepticizmusának sutba dobásával:

A tudományos kételkedőket valójában rossz névvel illetjük. Ők nem kételkednek egyáltalán. Egyszerűen csak a saját vallásukat követik, saját szent meggyőződésüket, melyet szerintük sohasem lehet kétségbe vonni. Ezen hiedelmek közé tartozik az univerzum teljesen materialista nézete. Ezzel együtt az úgynevezett "szkeptikusok" nem hiszik, hogy ők maguk tudatos lények, hanem csupán biokémiai agyfunkciókkal ellátott "tárgyak".

Szerintük nincs túlvilág, e nézetükhöz nagyon ragaszkodnak. Nincs elme orvoslás, a placebo hatás használhatatlan, és nincs olyan dolog, mint előérzet, távolbalátás vagy pszichés jelenségek. Ó igen, és ahhoz is ragaszkodnak, hogy intravénásan higanyt, MSG-t és formaldehidet adjanak be maguknak védőoltásokon keresztül, és állítják, hogy a fluorid tartalmú termékek jók a közegészségügynek, és egyébként minél többen együnk génmódosított élelmiszereket, növényvédő szereket és szintetikus vegyi anyagokat.


Nem meglepő, hogy ezek a "tudományosság" kultuszában hívők nem hisznek a halál utáni életben. Ez az, ami lehetővé teszi számukra, hogy népirtást kövessenek el génmódosított élelmiszerek, kísérleti gyógyszerek, mérgező oltóanyagok és más halálos törekvések segítségével. Véleményük szerint az embereknek nincs lelkük, ezért megölésüknek sincs jelentősége.

Dr. Alexander azt mondja:

"A tudományos közösség egyes tagjai, akik vállalták a materialista világnézetet, újra és újra ragaszkodnak ahhoz, miszerint a tudomány és a spiritualitás együtt nem létezhet. Tévednek.
"

Hát persze, hogy azok. A "tudományos szkeptikusok" halálosan tévednek szinte mindenben, amit állítanak, vagy támogatnak. De a legnagyobb hiba az egészben az, hogy a saját lelkük létezését is tagadják. Mondani sem kell, hogy mindannyian kudarcot fognak vallani az emberi tapasztalás nevű szimulációban, és szembe fognak nézni az ítélettel. Istenem, micsoda meglepetés lesz ezeknek a szomorú lelkeknek, amikor elérkezik az a nap!
 
A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. ... Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”.....”
Össze lehet egyeztetni, csak akarni kell, és a lényegre kell koncentrálni.
Nem vagyok katolikus, de II. János Pál pápa „Fides et ratio” (magyarul „Hit és ész”) kezdetű enciklikája szép képet fest a hit és az ész kapcsolatáról, ennek összefoglalását adja a kezdő mondat: „A hit és az ész olyan, mint két szárny, melyekkel az emberi szellem felemelkedik az igazság szemlélésére.”
 

Hacsak azért nem, mert elég egyszer is ebből a "rongyos életből".....;)

Sok évvel ezelőtt hithű katolikus imerőseim tündéri ötödikes fiúgyermeke szigorúan négyszemközt megvallotta nekem, hogy ő hisz a reinkarnációban és ha lehet, ő kutya szeretne lenni.
Megöleltem és mondtam neki, mindenki abban hisz, amiben akar, de hittanon a bonyodalmak elkerülése érdekében ezt ne nagyon emlegesse.....:D
 
Utoljára módosítva:
Abban is lehet megnyugvást találni, ha "nem örök az élet, hogy holt nem kel, nem ébred, s folyó, bármerre téved, tengerben elpihen." (Swinburne) Ennek a végső elcsendesedésnek feleltethető meg a nirvána, a lélek fejlődésének végállomása is, valamint az ateisták beletörődése is. Ezt így persze könnyű mondani, de aki úgy hal meg, hogy bűnbánat gyötri, be nem teljesült vágyak feszítik, stb., őt bizony kínozza valami, vagy nem (! :). "Rab vagy, amíg a szíved lázad" (József Attila)
 
Ezekben a dolgokban vannak, akik csak akkor hisznek, ha velük történik valamilyen nem magyarázható "élmény".

Azt viszont nem tudjuk, hogy azért "történik" e az élmény, mert azt is a Teremtő akarja. De, ha Ő akarja, az is a teremtésünk igazolása. Talán csak a Túlvilágra nem Bizonyíték. Viszont az emberi megtapasztalások mind egy irányba mutatnak....

A szkeptikusok viszont a tagadáson kívül mást nem igen tudnak felmutatni. De, ha tagadásra épülne ez a Világ, akkor nem is léteznénk.....

Egy agysebész is a hitetlenek közé tartozott, míg más "agyát" gyógyította. De eljött számára az idő, mikor a Teremtő megmutatta neki, miért is kell gyógyítani embereket.....

Ez a véleménye a szkepticizmusának sutba dobásával:

A tudományos kételkedőket valójában rossz névvel illetjük. Ők nem kételkednek egyáltalán. Egyszerűen csak a saját vallásukat követik, saját szent meggyőződésüket, melyet szerintük sohasem lehet kétségbe vonni. Ezen hiedelmek közé tartozik az univerzum teljesen materialista nézete. Ezzel együtt az úgynevezett "szkeptikusok" nem hiszik, hogy ők maguk tudatos lények, hanem csupán biokémiai agyfunkciókkal ellátott "tárgyak".

Szerintük nincs túlvilág, e nézetükhöz nagyon ragaszkodnak. Nincs elme orvoslás, a placebo hatás használhatatlan, és nincs olyan dolog, mint előérzet, távolbalátás vagy pszichés jelenségek. Ó igen, és ahhoz is ragaszkodnak, hogy intravénásan higanyt, MSG-t és formaldehidet adjanak be maguknak védőoltásokon keresztül, és állítják, hogy a fluorid tartalmú termékek jók a közegészségügynek, és egyébként minél többen együnk génmódosított élelmiszereket, növényvédő szereket és szintetikus vegyi anyagokat.


Nem meglepő, hogy ezek a "tudományosság" kultuszában hívők nem hisznek a halál utáni életben. Ez az, ami lehetővé teszi számukra, hogy népirtást kövessenek el génmódosított élelmiszerek, kísérleti gyógyszerek, mérgező oltóanyagok és más halálos törekvések segítségével. Véleményük szerint az embereknek nincs lelkük, ezért megölésüknek sincs jelentősége.

Dr. Alexander azt mondja:

"A tudományos közösség egyes tagjai, akik vállalták a materialista világnézetet, újra és újra ragaszkodnak ahhoz, miszerint a tudomány és a spiritualitás együtt nem létezhet. Tévednek.
"

Hát persze, hogy azok. A "tudományos szkeptikusok" halálosan tévednek szinte mindenben, amit állítanak, vagy támogatnak. De a legnagyobb hiba az egészben az, hogy a saját lelkük létezését is tagadják. Mondani sem kell, hogy mindannyian kudarcot fognak vallani az emberi tapasztalás nevű szimulációban, és szembe fognak nézni az ítélettel. Istenem, micsoda meglepetés lesz ezeknek a szomorú lelkeknek, amikor elérkezik az a nap!

Ateista vagyok és materialista..... a többi sokszáz millió hasonszőrűvel egyetemben nem követtem el az idézett bűnöket és nem is tartom magam kevesebbnek, ostobábbnak egy hívőnél, annál is inkább, mert én tiszteletben tartom bárki hitét (amennyiben nem sért, bánt vele másokat) és nem savazok senkit a felfogása, gondolkodása miatt.
 
Ateista vagyok és materialista..... a többi sokszáz millió hasonszőrűvel egyetemben nem követtem el az idézett bűnöket és nem is tartom magam kevesebbnek, ostobábbnak egy hívőnél...
Szerintem ez így tökéletes. Egy tisztességes ateista könnyebben üdvözül (ha mégis kell, ugye), mint egy rosszakaratú hívő. „Csak tisztességes embernek szabadna megengedni, hogy ateista legyen. Mert ő paradicsomi jutalmakról mond le. A gazember mindig szívesen istentagadó, mert ő a büntetésektől, a pokol tüzétől menekül.” – Diderot.
 
Össze lehet egyeztetni, csak akarni kell, és a lényegre kell koncentrálni.
Nem vagyok katolikus, de II. János Pál pápa „Fides et ratio” (magyarul „Hit és ész”) kezdetű enciklikája szép képet fest a hit és az ész kapcsolatáról, ennek összefoglalását adja a kezdő mondat: „A hit és az ész olyan, mint két szárny, melyekkel az emberi szellem felemelkedik az igazság szemlélésére.”

Ha valamiféle elmarasztalást éreztél ki a hsz-emből a szkeptikusok felé, akkor elnézést. Nem célom a sértegetés.
Az ilyen levelezős beszélgetéseket is azért szeretem, mert az ember olyan ismeretekre is szert tehet, amely kitágítja az ember "horizontját". Amely megerősíti az embert az esetleges tapasztalataiban.

A Világot...JPG

Azért egy dolgot érdemes mindenkinek figyelembe venni, - főleg az utóbbi évszázad materialista sulykolására gondolok - mármint nem biztos, hogy a tudomány által sulykolt anyagelvűség igaz.



Hiszen a tudomány érdekes megállapításokat tesz: Pl.:

"olyan, mint anyag nem létezik."

"A kvantumfizika szerint van élet a halál után."

" A tudósok szerint a reinkarnáció LÉTEZIK és a tudatot a halálunk után is megőrzi az univerzum."

Nem sorolom, hiszen akit érdekel, megtalálja ezeket, és az ehhez hasonló írásokat. Nem akarom mondani, hogy a darwinizmus
úgy ahogy van, megbukott....

 
Utoljára módosítva:
Mióta az ember képes a gondolkodásra,mindig foglalkoztatta ez a téma,biztosat senki nem tud ,csak próbálkozik a legkülönbféle elméletekkel.(feltámadás,reinkarnáció stb.)Apám (87 évesen halt meg) azt vallotta:Senki sem jött még onnan vissza! valahogy én is ezt gondolom!Az előző írás gondolatával viszont egyetértek"sok még az ismeretlen a világnak ezen a területén is "Az egyházak elmélete szerint "a lélek él, találkozunk". Szerintem vigasz az itt maradottaknak!
*
Kedves Anikó! Amit ide most leírok, azt nem kitaláltam, azok megtörtént tények. Édesanyám 9. éve, hogy meghalt. Halála előtt kb. 1 héttel azt mondta, hogy bejött egy férfi a szobájába. Természetesen nem láttam, édesanyám nem beszélt félre, teljesen ép tudattal jelentette ki. Sőt azt is mondta, hogy ez a férfi megnyugtatta, hogy már nem sokáig szenved, hamarosan meghal. Sőt azt is mondta, hogy ez a férfi volt a Halál. Mit mondjak, végig futott a hideg is rajtam, gondoltam, megnyugtatom. Behoztam a söprűt és elkezdtem "hadakozni" a söprűvel és mondtam, hogy "Takarodj, nincs itt helyed!". Édesanyám erre mosolygott, azt mondta, hogy hiába kapkodok a söprűvel, az a férfi engem mindig kikerül. HűŰŰ. el tudja képzelni bárki is, hogy mit érezhettem?! Szörnyű volt. Nem tudtam elaludni sem, a lámpát is felkapcsolva hagytam. Édesanyám pedig időnként megszólalt, hogy ott ül a férfi a sarokban, de ne féljek, mert nem csúnya, jóképű és jól öltözött. Hiába mondott nekem ezek után bármit, mosolyogtam, persze, hogy mosolyogtam és azt mondtam, hogy én nem látom, s ő is biztosan csak álmodta. Ő erősködött, aztán nem vitatkoztam vele. Tény, hogy cudarul éreztem magam, amit természetesen nem mutattam ki.
Aztán amikor haldoklott. Egyszerre elmosolyodott és azt mondta: - Hááát eljöttél Laci? Eljöttél értem?
Laci az apám volt. Első szerelme és első férje. Apám hagyta el édesanyámat, érdemtelenül. Édesanyám később férjhez is ment, egy aranyos, valóban jó emberhez, nagyon szerettem az édes"mostoha"apámat. Jobban, mint az igazit.
Előtte pedig nagymamám és nagyapám halálos ágyánál voltam. Mindketten látták, hogy eljött értük Ő, akit a világon a legjobban szerettek. Nagyanyámhoz - a bátyja, Józsi. Nagyapámhoz pedig - drága jó nagyanyám. Nagyapám így reagált: "Sadikám, drága Sadikám, de jó, hogy eljöttél!"
Ezek tények. Talán másnak el sem hinném, de én ezt átéltem. Ott voltam, hallottam és láttam, az arcukat, ahogyan felderült, az örömet a viszontlátás miatt. Megszólították a "hozzájuk lépőt". Azt, aki abból a "másik világból" eléjük jött.
Írhatnám azt is, hogy hazudok, írhatnám azt is, hogy kitaláltam. De ezek igaz történések. Ott voltam. Átéltem.
Ekkor mit is gondolhatnék?
De tudnék mást is írni, de nem teszem. Vannak dolgok, amelyek számunkra érthetetlenek, megfejthetetlenek. Majd, ha oda kerülünk, s reméljük, hogy ennek még sok-sok, nagyon sok év múlva lesz ideje, akkor megértjük, mi is történik velünk. Ami a lényeg, a halál nem fáj, én úgy láttam. Az, ami egyes embereknek előtte van, a súlyos, fájdalmas betegségek, azok fájnak. A halál azokban az esetekben megváltás. De vannak hirtelen halálesetek is, amikor a hozzátartozó képtelen feldolgozni azt, hogy percekkel ezelőtt még volt, utána már nem a szeretett személy. Mindenki a hirtelen és gyors halálban reménykedik, s ez érthető. Senki, soha ne kerüljön kiszolgáltatott, reménytelen állapotba, ágy rabságába. Ezért is támogatnám az eutanáziát. Igaz, ahhoz is nagy lelki erő kell, hogy rábólintson az, aki már tényleg felmérte, hogy nincs sem kiút, de vissza út sem.
Maradjunk annyiban, hogy ejh ráérünk a titkokat megfejteni. Majd akkor, mindent megtudunk.
Az is sok embert foglalkoztat, hogy a születés előtt, akkor mit érezhet a magzat, a már érett csecsemő? Azt tudom, hogy hall, mert a fiammal a 9. hónapban voltam, amikor a nagy huzattól egy kétszárnyas ajtó becsapódott. A baba (a fiam) szinte megugrott a hasamban. Tehát hall. Ezt már kimutatták, sőt, vannak baba zenék is...
A lányomnak énekeltem, meséltem halkan, amikor egyedül volt(unk), mármint amikor Őt vártam. Amikor megszületett, sírt, halkan dúdoltam azt a dalt, vagy mondtam a mondókát, amit még akkor, születése előtt mondogattam, s ettől megnyugodott. Ezt mire véljem? Mire alapoztam? Arra, amikor a fiammal átéltem azt, hogy a becsapódott ajtótól megrémült, ott a hasamban, belülről.
Erre alapoztam, amikor a kisleányomat megszólítottam, már egészen piciny magzat korában.
*
Minél többet tudunk a világ dolgairól, annál inkább úgy érezzük, hogy még mindig milyen keveset tudunk... S, így van ez jól. Legyenek dolgok, amelyeket csak akkor tudunk meg, ha már a küszöbön leszünk.
upload_2017-10-6_20-56-55.jpeg
 
„Német tudósok bebizonyították, hogy van élet a halál után

Csodálatos bejelentést tett egy pszichológusokból és orvosokból álló kutatóteam, a berlini Technische Universitäten-ről.

A szakértői csoport azt állítja, hogy a halál utáni élet valamilyen formában létezik, és ezt klinikai kísérletekkel igazolták. A bejelentés olyan orvosi felügyelet melletti, halálközeli tapasztalatokkal foglalkozó tanulmány eredménye, amely klinikai halálozást indukál a pácienseknél, melyet közel 20 percig fenntartanak mielőtt visszahozzák a beteget az életbe. „

Ezek borzasztóan gyenge érvek: "bebizonyították, bejelentést tettek, az állítja, halálközeli..."

Nekem sokkal kézzelfoghatóbb és racionálisabb érvek vannak a birtokomban.
Egy, ebben a kérdésben autentikus ismerősöm, aki történetesen sírásó és unokatestvére az egyik temetőgondnoknak, munkaidő után pedig a temető biztonsági őre, arról számolt be, hogy egészen biztos van élet a halál után és valószínűleg megfelelő a minősége is, mert eddig még senki sem jött vissza és nem hallottak más kollégáktól sem reklamációt.

Éljenek a német tudósok, csak így tovább :)
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,920
Tagok
615,341
Legújabb tagunk
Palasti69
Oldal tetejére