A megemlékezés napja

Augusztus végén Lázár György cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a két világháborúban harcoló katonák témája már engem is megérintett néhány évvel ezelőtt, és le is írtam hasonló gondolataimat, mégpedig november 11-e kapcsán.

Az említett cikkben Lázár György tiltakozik a Torontói Magyar Ház falán elhelyezett, a két világháború magyar hőseire emlékező tábla ellen. Amikor “Horthy katonái jónéhány kanadait is megöltek…”, talán nem illene éppen itt ellenséget ünnepelni. Akkor elhatároztam, hogy ebben az évben előveszem a jegyzeteimet, és formába öntöm akkori írásomat.

Fura érzés magyarként ünnepelni az első és második világháborús hősöket. Amikor a legkisebbik fiam büszkén kijelentette, hogy a Megemlékezés napja az ő névnapjára esik és kérdezgetni kezdett a magyar háborús hősökről, no meg arról, hogy a családunkat hogyan érintették a háborúk, akkor megzakkantam egy pillanatra.

Először persze büszkén elmondtam neki, hogy a nevét a nagyapám után és édesapám legidősebb bátyja után kapta. Úgy alakult, hogy mindkét Márton részt vett háborúban, az idősebb az elsőben, a fia a másodikban. De amíg a fiam dédapja hazatért a háborúból és hét gyermeket nevelt fel, addig a nagybácsink, bár hazaért a fogságból, 1948-ban belehalt a sebesüléseibe.

De ami a hősiességet illeti…

A kanadaiak méltán büszkék arra, hogy önkénteseik 1914 óta folyamatosan és odaadóan harcolnak azért, hogy visszaállítsák a békét, megvédjék a demokráciát, az emberi jogokat és nemzeteket szabadítsanak fel. A mai nagyobb háborúktól mentes világ és a viszonylagos egyensúly fenntartása nekik és előljáróiknak is köszönhető. A kanadaiak az elmúlt száz évben harcoltak például Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Vietnámban, Kuwaitban, Irakban, Afganisztánban és Boszniában is.

De kik is azok a kanadaiak? Bevándorlók a világ minden országából, akik büszkén vallják magukat kanadainak. Ők azok, akiknek szülőföldjein ezek a veteránok harcoltak valamikor. Lehet, hogy az ő oldalukon, lehet, hogy éppen ellenük, de mindenképp rengeteg katonai és civil sebesülttel és áldozattal.

Példának okáért a két világháborúban közel száz millióan estek áldozatul, akiknek több, mint a fele civil volt.

A második világháborúban a több, mint 24 millió katonai áldozat között 300 000 magyar volt és 45 300 kanadai. Az utóbbiak elhivatott önkéntesek voltak.

A magyar katonák azonban nem maguktól mentek a háborúba. Őket kérlelhetetlenül besorozták, de nem azért, mert meg kellett védeni a hazát, vagy a szabadságot, s a demokráciához sem volt semmi köze. Őket más országokba hajtották harcolni. El kellett hagyniuk családjukat, otthonukat, városukat és még az országukat is. S ott sem szabadságért, jogokért vagy emberekért harcoltak. Nem. Őket mint a birkákat terelték, hajtották, idomították, feláldozták és hagyták, hogy lemészárolják őket.

A katona nem azért van, hogy gondolkodjon. A katona parancsot követ és végrehajtja azt.
Ezek a férfiak olyan országban születtek, ahol a vezetők a rossz oldalt választották, csak a saját érdekeikre gondolva. Így a közkatonák már nem állhattak a jó oldalra többé. Név, arc, család és célok nélküli ellenséggé váltak, akiket a jó oldal hőseinek le kellett győznie, meg kellett ölnie ahhoz, hogy a csatát megnyerjék és a háborút befejezzék.

A nagybátyám volt a család legidősebb gyermeke. A legfiatalabb már alig ismerhette őt, mert amikor bevonult 25 évesen, nagynéném csak öt éves lehetett. S mire visszaért, már alig volt benne élet. Pedig ő volt a legmagasabb és legjóképűbb a családban. Menyasszonya megígérte neki, hogy megvárja őt.
Az édesapám vele dolgozott a nyugdíjig, tehát mindannyian ismertük őt. Megtartotta az ígéretét: várt. Soha nem házasodott meg, nem szülte meg a megálmodott gyermekeit. Olyan volt, mintha a családhoz tartozott volna. Egy soha-meg-nem-valósult, széttört családhoz, ahol soha nem játszhattam a soha meg nem született unokatestvéreimmel. Az apám soha nem kérhette ki bátyja tanácsát. Azt mesélte, hogy Marci bácsi hasonlított leginkább a nagyapámra: hallgatag volt, bölcs és jóképű.

Azt azonban soha nem mondta senki, hogy hős lett volna. Nem. Ő is és az apja is áldozatok voltak, mint a családjuk is, a hatalom áldozatai. Még ahhoz sem volt joguk, hogy eldöntsék, feláldozzák-e az életüket. A hatalom döntött.

S azok a családok, akik ebben az értelmetlen csatározásban elvesztették kedveseiket, azoknak teljesen mindegy volt, hogy ki melyik oldalon állt és mit képviselt, ki lesz hős és ki lesz a vesztes.
Azonban azok az idők véget értek, és senki sem akart többé emlékezni a bombázásokra és az éhezésre, arra, amikor kukoricát ettek kukoricával.

De voltak utóhatásai is a világháborúknak. Én még emlékszem a hatvanas években a légó gyakorlatokra.

Felhangzottak a szirénák és a hangosbemondón keresztül felszólítottak, hogy készüljünk fel a támadásra. A rollót leengedtük, a férfiak beöltöztek katonai ruhájukba és elmentek gyakorlatozni.

Akkor nem vettem ezt komolyan. Később is szovjet tankokat is csak akkor láttam, amikor Esztergom felé utaztam. Nekem soha nem kellett félelemben élnem, tartanom attól, hogy az életemre törnek.
Ennek ellenére akkor, amikor ezt először megírtam, néhány helikopter alacsonyan repült fel és alá, hatalmas zajjal. Itt történt, Ottawában. Az ablakok beleremegtek, s én hirtelen megdermedtem, és jelenleg a világban folyó értelmetlen harcokra gondoltam, a szomszédaimra, akik a mostani konfliktusok elől menekültek.

Én 1984 augusztusában Kanadát választottam, a gyermekeimet is ide hoztam vissza. Leginkább azért, hogy a három fiamat senki ne kényszeríthesse arra, hogy háborúban szolgáljanak.

A veteránok napja, Márton nap, november 11-e. Az én három Mártonom közül az első kettő részt kellett, hogy vegyen az első két világháborúban. Most itt van az én harmadik Mártonom. Mindannyiunk felelőssége, hogy őt és társait ne érintse meg a háború szele sem, és ebben az értelemben ne legyen ő a harmadik a harmadikban…

Ezzel a gondolattal mostmár én is büszkén kitűzöm a piros pipacsot a kabátomra.

Petényi Judit

rememberday.jpg
 
miert lenne bunos csak mert nem o gyozott
ez butasag

Csak kis kiegeszites az altalad leirtakhoz:
Jogaszok ezrei maig vitaznak azon, hogy az amrikai alkotmany lehetove teszi-e bizonyos feltetelek teljesulesekor az allamszovetsegbol valo kilepest.
A deli allamok a szenatusuk dontesse ertelmeben valtak ki az uniobol. Megszavaztak a kilepest majd sajat elnokot valasztottak.
A lepes jogszerusege mint mondtam maig vitatott.

Abban megegyeznek a torteneszek, hogy Lincoln katonai lepeseit nem a rabszolgasag eltorlese, hanem az unio egybenn tartasa motivalta.

Az utolso dolog amit meg le akarok irni ebben a temaban, hogy Leet nem veletlenul tartjak az amerikai hadtortenet egyik legnagyobb alakjanak. Amikor Appomattoxnal letette a fegyvert, es alairta a fegyverletetelt Granttal, az okmany neki és a deli hadsereg tisztjainek teljes amnesztiat biztositott volna.
Ennek ellenere kegyelmet csak Carter elnok adott neki és az 1980-as evekbens Ford elnok allitotta helyre az allampolgarsagat.
 
Csak kis kiegeszites az altalad leirtakhoz:
Jogaszok ezrei maig vitaznak azon, hogy az amrikai alkotmany lehetove teszi-e bizonyos feltetelek teljesulesekor az allamszovetsegbol valo kilepest.
A deli allamok a szenatusuk dontesse ertelmeben valtak ki az uniobol. Megszavaztak a kilepest majd sajat elnokot valasztottak.
A lepes jogszerusege mint mondtam maig vitatott.

Abban megegyeznek a torteneszek, hogy Lincoln katonai lepeseit nem a rabszolgasag eltorlese, hanem az unio egybenn tartasa motivalta.

Az utolso dolog amit meg le akarok irni ebben a temaban, hogy Leet nem veletlenul tartjak az amerikai hadtortenet egyik legnagyobb alakjanak. Amikor Appomattoxnal letette a fegyvert, es alairta a fegyverletetelt Granttal, az okmany neki és a deli hadsereg tisztjainek teljes amnesztiat biztositott volna.
Ennek ellenere kegyelmet csak Carter elnok adott neki és az 1980-as evekbens Ford elnok allitotta helyre az allampolgarsagat.
erdekes amit irsz

tehat ha eldontik a kerdest hogy jogosan valtak ki vagy nem es az jon ki belole hogy igan akkor lincoln lesz a rosz fiu

szegeny avokado akkor mit fog mondani a szabadsagrol

biztos azt hogy a deliek szabadok akartak lenni de az rossz szabadsag lett volna gondolom

es arrol is erdekelne a velemenye hogy a gyoztesek nem tartottak be amit alairtak gondolom azert mert ok gyoztek es akkor minden jo amit ok csinalnak
 
n e védekezési módszert elutasították!

de azzal kezdodik hogy hadat uzentunk az egyesult allamok ellen

a katona sirokat minden fejlett oszagban gondozzak nem csak a sajatokat hanem az ellensegeket is
vannak ithon is amerikai katonai temetok
Sírok?
Hol van szó sírokról?
Egy háborús emléktábláról van szó, amit Torontóban a magyar háznak nevezett épület falára raktak ki.
 
es arrol is erdekelne a velemenye hogy a gyoztesek nem tartottak be amit alairtak gondolom azert mert ok gyoztek es akkor minden jo amit ok csinalnak

Az indok az volt, hogy Grantnak nem volt joga ilyen dolgokat alairni.Arra termeszetesen volt, hogy elfogadja a fegyverletetelt :)

Egy apro kis adoma Grantrol: Tudvalevo, hogy igen kedvelte az italt. Sot mint a korral foglalkozo torteneszek leirtak tulzottan is. Az ellenfelei, mar mint a sajat oldalarol ezzel probaltak megfurni. Allandoan ezzel etettek Lincolnt aki vegul megunta es igy valaszolt a vadra:
- Uraim. Tudjak meg mit iszik, es en ezt fogom itatni a tobbi tabornokommal is :)
 
Sírok?
Hol van szó sírokról?
Egy háborús emléktábláról van szó, amit Torontóban a magyar háznak nevezett épület falára raktak ki.
Egy magat kulturaltnak tarto nepnel ez nem lehet problema.
Ha peldat kellene irni az ellenoldalrol, gondolj csak bele mit jelent az, hogy I. Szulejman türbeje emlekhely lett.
A törökök ketsegtelenul ellenfeleint vooltak, de a magyarorszagi Szigetvar ostromakor meghalt szultan immar feltart sirepulete nem csak hogy nem zavar senkit, hanem emlekhely rangjara emeltek.
Itt nem a Zrinyiekre, hanem Szulejmanra emlekeznek az emberek.
Zavar ez valakit?
Nem hiszem!
 
Sírok?
Hol van szó sírokról?
Egy háborús emléktábláról van szó, amit Torontóban a magyar háznak nevezett épület falára raktak ki.
nem erted a parhuzamot

gondolom akik kitettek azok a haboruba meghalt rokonaikra emlekeznek nem a haborura meg hogy ki volt ellenseg meg ki nem

biztos van kanadaba is ismeretlen katona emlekmu az se a sajatokert vagy az ellensegert van hanem az emberekert akik meghaltak a haboruba
 
Beka , Vietnám , Irak , de Afganisztán sem küldött hadüzenetett Kanadának , tudomásom szerint ?! Ez is benne van a hirben !

Kedves Gyulám
-
November 11.-én az elsö és második világháborus álldozatokra emlékezünk.
-
Az egyiket "A Fegyverszünet-", a másikat az "Emlékezés-Napjának" nevezik.
Mindenkinek a privát ügye kire gondol a 2 perces néma csönd alatt.
(Megjagyzem Kölnben ekkor kezdödik a karneval hivatalosan)
-
Ha pontosan tudni akarod, a Vietnami háboru álldozataira (Agent Orange Victims) minden év agusztus 10.-én gondolnak Hanoi-ban és az USA-ban.
-

-
Elnézést a sorrendért, a világháborukra még visszatérek mert nekem is van rokonom aki három napot feküdt egy krumpliföldön megsebesülve, ott hagyta az egyik szemét és az egyik lábát. "A hazáért élni kell és nem maghalni!" volt a véleménye, és utálta a háborut.
 
mi az a nato kikepzes nem tudom
en voltam katona es csak katonai kikepzes volt nem nato kikepzes vagy szovjet kikepzes

de az igaz hogy megvaltoztatja az embert es sok fiatalon latszik hogy nem volt katona es ez baj

Ezeket a képeket hiánylod?
-
topelement.jpg

-
En voltam az USA-ban és megnéztem egy Veterans Memorial Museum-ot (van több) és feltünt, hogy az orvosi-táskában szinte kizárolag fürészek voltak és minden ami az amputáláshoz kell.
-


Veterans Memorial Museum
Veterans Memorial Museum
 
A kommunizmus idelyén is ápolták a magyarországon elesett Wehrmacht-katonák sirjait, természetesen valutáér.
-
A hozzátartozoknak alá kelett irni egy papirt, hogy nem csinálnak ennek propagandát, ök egy halott ember sirját ápolják és nem egy naci hadsereget szolgálot.
 
Csak kis kiegeszites az altalad leirtakhoz:
Jogaszok ezrei maig vitaznak azon, hogy az amrikai alkotmany lehetove teszi-e bizonyos feltetelek teljesulesekor az allamszovetsegbol valo kilepest.
A deli allamok a szenatusuk dontesse ertelmeben valtak ki az uniobol. Megszavaztak a kilepest majd sajat elnokot valasztottak.
A lepes jogszerusege mint mondtam maig vitatott.

Abban megegyeznek a torteneszek, hogy Lincoln katonai lepeseit nem a rabszolgasag eltorlese, hanem az unio egybenn tartasa motivalta.

Az utolso dolog amit meg le akarok irni ebben a temaban, hogy Leet nem veletlenul tartjak az amerikai hadtortenet egyik legnagyobb alakjanak. Amikor Appomattoxnal letette a fegyvert, es alairta a fegyverletetelt Granttal, az okmany neki és a deli hadsereg tisztjainek teljes amnesztiat biztositott volna.
Ennek ellenere kegyelmet csak Carter elnok adott neki és az 1980-as evekbens Ford elnok allitotta helyre az allampolgarsagat.

Nézd én magam se kétlem hogy az északi államokat elsősorban az USA egybentartása motiválta, sokkal inkább mint a rabszolgaság eltörlése. Ez oké.

Ugyanakkor viszont, az északiaknál igenis szempont volt azért a rabszolgaságellenes érzelem is, és erre bizonyíték, hogy ők már annyira a kezdetektől fogva nem akartak rabszolgaságot, hogy amikor a Függetlenségi Nyilatkoztaot megfogalmazták, abba beleírtak egy passzust ami az angolok bűnei közé sorolta a rabszolgaságot is. Ezt azonban később el kellett távolítani belőle, a DÉLI ÁLLAMOK követelésére! Azok azt mondták, nem támogatják a függetlenségi törekvéseket ha ez benne marad...

Szóval, az északiak ilyen értelemben igenis „jó fiúk” voltak már a kezdetektől!
 
Nézd én magam se kétlem hogy az északi államokat elsősorban az USA egybentartása motiválta, sokkal inkább mint a rabszolgaság eltörlése. Ez oké.

Ugyanakkor viszont, az északiaknál igenis szempont volt azért a rabszolgaságellenes érzelem is, és erre bizonyíték, hogy ők már annyira a kezdetektől fogva nem akartak rabszolgaságot, hogy amikor a Függetlenségi Nyilatkoztaot megfogalmazták, abba beleírtak egy passzust ami az angolok bűnei közé sorolta a rabszolgaságot is. Ezt azonban később el kellett távolítani belőle, a DÉLI ÁLLAMOK követelésére! Azok azt mondták, nem támogatják a függetlenségi törekvéseket ha ez benne marad...

Szóval, az északiak ilyen értelemben igenis „jó fiúk” voltak már a kezdetektől!
A függetlenségi nyilatkozat egy meglehetosen alszent, iromany. Szövege nagyon szep, csak sajna azok a jogok amik az iras bevezetö reszeben szerepelnek, sokszor maig nem valosultak meg.
Ami a rabszolgasagot illeti konkretan: a törteneszek Jefferson paradoxonnak nevezik azt a tenyt, ami nemikepp arnyekot vet erre a nagyon szep iromanyra.
"Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulálsát."

Most ha ehhez hozzavasszuk azt, hogy Thomas Jefferson az allamok 3. elnoke maga is mintegy 100-150 rabszolgat tartott, mindenesetre erdekes:)
Ugyan akkor nem valtoztat azon amit az ezzel kapcsolatos elso bejegyzesemjben irtam.
Amerikaban delen kemeny vitakat gerjeszt nem ccsak Lee tabornok, hanem Jefferson szobranak eltavolitasa is, ami nevetseges, es inkabb a tudatlanssagnak, mint a politikai "korrektsegnek" tudhato be.
 
A függetlenségi nyilatkozat egy meglehetosen alszent, iromany. Szövege nagyon szep, csak sajna azok a jogok amik az iras bevezetö reszeben szerepelnek, sokszor maig nem valosultak meg.
Ami a rabszolgasagot illeti konkretan: a törteneszek Jefferson paradoxonnak nevezik azt a tenyt, ami nemikepp arnyekot vet erre a nagyon szep iromanyra.
"Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulálsát."

Most ha ehhez hozzavasszuk azt, hogy Thomas Jefferson az allamok 3. elnoke maga is mintegy 100-150 rabszolgat tartott, mindenesetre erdekes:)
Ugyan akkor nem valtoztat azon amit az ezzel kapcsolatos elso bejegyzesemjben irtam.
Amerikaban delen kemeny vitakat gerjeszt nem ccsak Lee tabornok, hanem Jefferson szobranak eltavolitasa is, ami nevetseges, es inkabb a tudatlanssagnak, mint a politikai "korrektsegnek" tudhato be.

Nem értem, mi a gondod, mit akarsz bizonyítani. Ha a Függetlenségi Nyilatkozatba bekerülhetett volna a rabszolgaságellenes passzus, akkor nyilvánvalóan nem tarthatott volna rabszolgát az USA HARMADIK elnöke ugyebár, hiszen a kezdetektől fogva nem tarthatott volna ott rabszolgát senki!

Az tehát hogy Jefferson vagy akárki rabszolgát tarthatott, a déli államok bűne (elsősorban), mert ők tiltakoztak ezellen a Nyilatkozat kapcsán is már!

Különben meg nem értem, ez az egész miért baj neked. Régen voltak ott rabszolgák, most nincsenek. Régen lehetett ott szobra Lee-nek, most úgy néz ki nem. Ez azt jelenti, MOST az USA tökéletesebb mint régen, erkölcsi elveit tekintve is. Mi ebben a baj? Az a rossz talán hogy FEJLŐDIK, morálisan is?! Az volna a tragédia ha nem fejlődne!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,694
Tagok
615,329
Legújabb tagunk
Amberer
Oldal tetejére