Évek óta tart a hazugság: a kislány nem tudja, hogy apja csak egy színész

A férfinak egész vállalkozása épült a hazugságok köré. Cégétől ugyanis olyan színészeket lehet bérelni, akik családtagokat játszanak el.

Ishii Yuichi nyolc éve alapította meg a Family Romance nevű céget. A vállalkozás lényege: színészek nem létező embereket alakítanak.

A 36 éves alapító az Atlanticnek adott interjúban elmesélte: az ötlet onnan jött, hogy egy ismerőse fiát nem akarták felvenni magániskolába, mert nem volt apja, ezért felkérték őt, hogy adja ki magát a gyerek apjaként. Hazugsága akkor nem vezetett sikerre, de alapított egy vállalkozást, amelynek pont ez a legfőbb szolgáltatása.

Ishii Yuichit az induláskor felkérte egy nő, hogy adja ki magát – akkor négyéves – lánya apjaként. Úgyhogy ő nyolc éve, óránként nagyjából 50 ezer forintnyi pénzért azt játssza, hogy a lány apukája. Úgy, hogy maga a 12 éves lány is azt hiszi, hogy Ishii Yuichi az apja.

Gyakran együtt ebédelnek, vásárolgatnak, és Disneylandbe is elvitte már a gyereket. Ishii azt mondja, a lányt sokkolná, ha kiderülne az igazság. A férfi egyébként nem híve az ilyen hosszú ideig tartó megbízásoknak; és amikor egy megbízást kap, Yuichi mindig felteszi a megrendelőnek a kérdést: "Fel van készülve, hogy éveken keresztül hazudoznia kell?”

A Family Romance 800 színészt foglalkoztat, akik egytől-egyig kitalált személyekként szerepelnek valótlan szituációkban. Fontos szabály, hogy egy személy egy időben legfeljebb öt család kamutagja lehet.

Az üzlet úgy indul, hogy a megrendelő elmondja, miről lenne szó, és Yuichi-ék ajánlanak neki egy személyre szabott megoldást: lehet választani haj, arcszőrzet, öltözködési típus és egyebek alapján. A színészek hajlandóak bármilyen szerepet eljátszani a kamubaráttól, a szeretőn át a családtagig.

Ishii Yuichi már három álesküvőn vett részt férjként: ilyen esetekben általában csak a család akarja a lagzit, és a lánynak szerveznek egy látszatesküvőt, ahol a násznép fele színészekből áll. A nagy nap után soha a „férj” többé nem találkozik a „feleséggel”.

Ishii Yuichi elmesélte azt is, hogy olykor maguk a cég munkatársai is bérelnek fel kollégákat, ha például egy szituációban fontos számukra, hogy valaki magasztalja őket mások előtt.

apa kolcson.jpg
 
El térek kicsit a témától, csak ez a mondat ragadt meg bennem.
Annyi hasonló gondolkodású embertől hallottam már ezt majd mikor megöregszenek elkezdenek arról beszélni hogy mennyire régen látták ezt meg ezt a rokont...nekem van olyan rokonom akivel jó ha esküvőn vagy temetésen találkozunk de, onnan folytatjuk a beszélgetésünket ahol x éve abba hagytuk.
Mert a rokonaink azok rokonok maradnak míg a barátok változnak.

Mondanám, hogy sajnos. Mert a régen látott rokon attól régen látott rokon, hogy sose állt közel hozzád. Hány és hány rokonom van, akit nem láttam 10 éves korom óta, akkor is egy esküvőn. Lehet, hogy látom máskor is, mondjuk egy temetésen öt év mulva. De ők IDEGENEK! Ez genetikai kapcsolat, amiért ők felhatalmazva érzik magukat, hogy beleszóljanak az életedbe.

A batárok változnak? Úgy éreted, megváltoznak? Ahogy te? Vagy hogy lepattannak? Akkor nem voltak soha barátok, csak ismerősök. Egy baráttal, ha 20 évig nem látod, tudod ott folytatni, ahol abbahagytátok. Mert a kapcsolatotok azért lett erős, mert összetartoztok valamiért.
Azt mondják: A barátaidat megválogathatod. A rokonaidat nem. Az emlitett ezer éve nem látott/idegesítő/csak az esküvőn látom tipusu rokont nem baj, ha nem látod, csak ha igen. Attól, mert valaki látott 8 évesen, és a nagybátyám feleségének az unokahuga a testvére révén, még annyi köze sincs hozzá, kivel és hogyan élek, mint a gyógyszerésznek.
 
Mondanám, hogy sajnos. Mert a régen látott rokon attól régen látott rokon, hogy sose állt közel hozzád. Hány és hány rokonom van, akit nem láttam 10 éves korom óta, akkor is egy esküvőn. Lehet, hogy látom máskor is, mondjuk egy temetésen öt év mulva. De ők IDEGENEK! Ez genetikai kapcsolat, amiért ők felhatalmazva érzik magukat, hogy beleszóljanak az életedbe.

A batárok változnak? Úgy éreted, megváltoznak? Ahogy te? Vagy hogy lepattannak? Akkor nem voltak soha barátok, csak ismerősök. Egy baráttal, ha 20 évig nem látod, tudod ott folytatni, ahol abbahagytátok. Mert a kapcsolatotok azért lett erős, mert összetartoztok valamiért.
Azt mondják: A barátaidat megválogathatod. A rokonaidat nem. Az emlitett ezer éve nem látott/idegesítő/csak az esküvőn látom tipusu rokont nem baj, ha nem látod, csak ha igen. Attól, mert valaki látott 8 évesen, és a nagybátyám feleségének az unokahuga a testvére révén, még annyi köze sincs hozzá, kivel és hogyan élek, mint a gyógyszerésznek.
*
Tökéletes a meglátásod!
 
Csak sajnálni tudom azt a társadalmat mely ilyen hazugságra kényszeritenek embereket ! Mivan abban , hogy egy nö vagy egy férfi egyedül neveli fel gyermekét tiszteségesen mint az , hogy a gyereket meghazutolják egy vásáról papával ! Tudom nekem se empátiám nincs , se képzetségem erre de akkor is baromság részemröl , mert volt és lesz mindig is egyedül álló személy bocsánat singli új magyarul, jártam magam is egyedül mint szinházba ugysmint esküvöre és soha neméreztem magam valahogy "elhagyatottnak vagy kirekesztettnek".
*
Attól, hogy bárki párkapcsolatban, házasságban él - attól még lehetséges, hogy magányos. S, attól, hogy valaki egyedül él, elképzelhető, hogy egyáltalán nem az. Szerencsés alkat vagyok, ha bármi okból egyedül vagyok, mindig kitalálom azt, hogy mit tegyek azért, hogy ne érezzem elhagyatottnak magam.
Ez a sem jó, nem a követendő példa:
images


Ez pedig az igazi magány, amit a valóban magányos Lélek érez:
c5.jpg
 
Vegetable!
Nagyon jól tetted, hogy leszerelted a kellemetlenkedőt. Ezt tettem volna magam is. Vannak neveletlen emberek. Vajon az ilyen kellemetlenkedők nem saját magukról akarják elterelni a figyelmet? 1-2 jól irányzott mondattal simán leállítható a rohamosztagos.
Lehet, hogy ezt is tanítani kéne?
 
Bojana , nagyon furcsálom én azt a társkapcsolatott ahol az egyik fél "magányos" tudod az egy kalap .... sem ér !! Mert egy párkapcsolat az én szemembe arról is szól , hogy nemvagyok egyedül , tudod a tengerészeknek is azért vannak a csikok az egyenruhájuk ujján mert azt jellenti , hogy nemvagy egyedül :rohog:, mesélte nekem vagy 40 éve egy akkor még "Flottilás" barátom amikor megkérdeztük töle mi a jellentése azoknak a csikoknak ;)
 
Vegetable!
Nagyon jól tetted, hogy leszerelted a kellemetlenkedőt. Ezt tettem volna magam is. Vannak neveletlen emberek. Vajon az ilyen kellemetlenkedők nem saját magukról akarják elterelni a figyelmet? 1-2 jól irányzott mondattal simán leállítható a rohamosztagos.
Lehet, hogy ezt is tanítani kéne?

A probléma, hogy néha magadnál észre se veszed. Neki se tünt fel addig, hogy mi a baja az inkvizició-szerü rokonrohammal...
 
Bojana , nagyon furcsálom én azt a társkapcsolatott ahol az egyik fél "magányos" tudod az egy kalap .... sem ér !! Mert egy párkapcsolat az én szemembe arról is szól , hogy nemvagyok egyedül , tudod a tengerészeknek is azért vannak a csikok az egyenruhájuk ujján mert azt jellenti , hogy nemvagy egyedül :rohog:, mesélte nekem vagy 40 éve egy akkor még "Flottilás" barátom amikor megkérdeztük töle mi a jellentése azoknak a csikoknak ;)

Izé... És tutira társkapcsolatról beszélünk? A hasonló szituban családi kényszerrel szinte összetolt családok, akiket a többiek szája és a gyerek tart össze, tutira társkapcsolat? Két ember, akik együtt élnek papirral vagy anélkül, mert ugy kéznél a szex, könnyebb kijönni anyagilag, befogják a szájukat a rokonok, és még ott a gyerek is, az egy pár?
Olyat is ismerek, ahol a férjet az első hónapok után ki kellett volna billenteni az ablakon, erre a nő szült még három gyereket, és együtt vannak bő 20 éve. Ők egy pár? Esküvő megvolt, de ők társak?

Hidd el, kicsit megkaparod, és bizony 50 átlagpárosból örülhetsz, ha csak 10 ilyen van... No simán lehetsz igy magányos. Nekem egyedül nem sikerült. De kapcsolatban már voltam az.
 
Egy ideális világban...
Senki se lenne magányos akkor se, ha egyedül van, mellette lennének a család és a barátok.
A család meleg, támogató fészek lenne, akik nem bántanak, piszkálnak, nem szívják le az energiádat, hanem támogatnátok egymást.
Minden ember azzal élne együtt és ugy, ahogyan szeretne, és ebbe nem szólna bele senki, legyen bármilyen összetétele a párnak korban, nemben, számazásban.
Minden kapcsolat pár- és társkapcsolatként müködne, ahol a két fél véd- és dacszövetségben él, egymást segítve és támogatva, annyi gyerekük születne, amennyire ők ketten vágynak, és ebbe se szólna bele senki (legyen 0 vagy 10, ha el tudják tartani).
Mindenki élhetne egyedül, ha az élethelyzet így kivánja, gyerekkel vagy anélkül, meg tudna élni, és senki se szólna ebbe bele.

Egy ideális világban nem kéne a fenti szolgáltatás még egy esküvői kiséret céljából se.

Nem élünk ideális világban.
 
Vegetable , már megbocsájts , de most hiába is igaz amit irsz mert sajnos 100%-ig igazat adok neked ebben hiszen magam is láttam illetve látok sok párkapcsolatott körülöttem . Életem magam is egyszer hasonlóban a végén amikor kérdeztem , mi a fenért is hajtok ? De akkor kérlek változtattni kell ! Ez mindenki saját joga ! Ha meg nemteszi meg akkor nemkell panaszkodnia , hasonló mint az italozás ! Vagy abba hagyom és nem iszok többet , itt meg elválok és kezdek egy új életett !! Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa !
 
Bojana , nagyon furcsálom én azt a társkapcsolatott ahol az egyik fél "magányos" tudod az egy kalap .... sem ér !! Mert egy párkapcsolat az én szemembe arról is szól , hogy nemvagyok egyedül , tudod a tengerészeknek is azért vannak a csikok az egyenruhájuk ujján mert azt jellenti , hogy nemvagy egyedül :rohog:, mesélte nekem vagy 40 éve egy akkor még "Flottilás" barátom amikor megkérdeztük töle mi a jellentése azoknak a csikoknak ;)
*
Kedves Udvarfy! Sajnos, ismerek több olyan házaspárt, akik szinte alig, vagy nem is szólnak egymáshoz. Dolgoznak, majd hazamenve a férj tévézik, vagy "mókol" bármit a "szentélyében", a műhelyében v. a külön irodájában, vagy a kertben. Az asszony pedig végzi a házimunkát, aztán tévé és lefekvés. Reggel ismét a munka... Az asszonynak volna mondandója, de a férj meg sem hallgatja. Mondván, éppen elég baja van bent a munkahelyén, ő nem akarja megosztani a feleségével sem a gondjait, de a benti sikereit sem. Nem érdekli. A tévé műsorán régebben vitatkoztak, hogy ki mit akar nézni, aztán vettek egy másik tévét. Azóta külön is nézik a műsort, még azt sem osztják meg. Pedig volna rá igénye mindkét félnek. Mégsem teszik. Hja, ki ne felejtsem a gyereket. Régen a gyerekek egy szobában éltek a szülőkkel, együtt ettek, együtt tévéztek. Ezek fontos dolgok. Az asztalnál sok mindent meg lehet(ne) beszélni, mégsem ezt teszik. Külön-külön tálcán lakmároznak, s ez nagyon sok családban az elfogadott. A gyerek is külön szobában, külön tévézik, külön étkezik. Mindenki egyedül és kivel-mivel tartják az emberi kapcsolatot? A fiatalok a Facebookon, meg egyéb netes kapcsolatokat építenek ki maguknak. Láttam olyan fiatal párt, hogy egymás mellett éltek, s mindegyik a külön telefonját bizergélte. Nem volt mondandójuk egymásnak. Mi ez, ha nem társas magány?
Nem, ennek nem így kellene lennie. Pontosan tudom, hogyan kellene élnünk. Hiába tudom, hiába kürtölöm, a szavaim visszacsapódnak és hozzám...
A kapcsolatok is úgy működnek, mint a zoknik. Ha kilyukadnak, nem stoppolnak, nem varrnak, nem gyógyítanak... Eldobják. Jön egy másik kapcsolat... A férfiakat nem szólom meg, de nap, mint nap azzal szembesülök, hogy közel 50 évesen 30 éves barátnőt csípnek fel, majd azt az asszonyt, aki végig csinálta velük az egyetemet, a lakás, ház építkezést, a fiatalkori nélkülözést, azt az asszonyt "lecserélik" egy fiatalabbra, csínosabbra. Mivel a feleség megkopott és különben is veszítette varázsát...
Így, ezzel a módszerrel létesülnek a mozaik-családok. Tehát én is hozok az új házasságba 2 gyereket, Te is hozol egyet, aztán még nekünk is sikerül akár hármat is összehozni. Itt aztán elmondható, hogy az én, meg a Te gyereked veri a miénket...
Ezek a férfiak nap, mint nap a tévéből mosolyognak ránk, ez engem kimondottan dühít. Semmit nem tudok ellene tenni.
Voltak és remélem vannak is olyan házasságok, ahol ha érzik, hogy süllyed a hajójuk, azonnal "gyógyítják" a "sebeket". Elutaznak, közös élményeket gyűjtenek, elmennek kettesben vacsorázni, kirándulni, csak azért, hogy valóban ketten meg- és kibeszéljék magukat, hogy újból felfedezzék egymást. Megerősítsék a lazuló kapcsolatot. Aztán ismét egymást segítve és szeretve folytatják további közös életútjukat. Egyfelé és nem szerte-szana...
 
A probléma, hogy néha magadnál észre se veszed. Neki se tünt fel addig, hogy mi a baja az inkvizició-szerü rokonrohammal...
*
Valóban imádnak rá- és belekérdezni, hogy mikor lesz esküvő, sőt gyerek? S, ha van, akkor miért ennyi meg annyi? Miért ott dolgozol ahol és ha nincs, akkor miért nincs munkád? Osztják az észt, amiből nekik is kevés jutott. Mert csak az a rokony, akarja a tuttit megmondani, aki náladnál csak rosszabbul szervezte meg az eddigi életét. No az ilyenektől nekem is fordul a gyomrom és a sarkam is, mármint kifelé... hátra arc... s, egy leszerelő mosoly. Aztán viszlát! Rokony! - sok év múlva, amikor ismét nem tudom el- ill. kikerülni a találkozást.
 
Vegetable , már megbocsájts , de most hiába is igaz amit irsz mert sajnos 100%-ig igazat adok neked ebben hiszen magam is láttam illetve látok sok párkapcsolatott körülöttem . Életem magam is egyszer hasonlóban a végén amikor kérdeztem , mi a fenért is hajtok ? De akkor kérlek változtattni kell ! Ez mindenki saját joga ! Ha meg nemteszi meg akkor nemkell panaszkodnia , hasonló mint az italozás ! Vagy abba hagyom és nem iszok többet , itt meg elválok és kezdek egy új életett !! Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa !
*
Érdemes azért a válás előtt átértékelni a kapcsolatot. S,ha lehet és érdemes, akkor gyógyítani, keresni a megoldást, hogy mentsük ami menthető, s talán helyre is hozható. Tudjuk a szerelem elszáll, de a szeretet, annak maradnia kellene... Nagyszüleim példás házasságban éltek, s bármennyire is hihetetlen, de igaz. Nagyapám egyszer elmondta, ha a felesége férfinek születik, ő lett volna a legjobb barátja. S, ez az, ami a legfontosabb lenne. Vakon megbízni a másikban, abban, ha én elbukom, bármi okból, akkor van aki felsegít. A biztonság érzete, az, hogy tudták egymásról, a legnagyobb bajban is kitartottak egymás mellett. Amikor nagyapám a frontról alig 50 kilósan vánszorogva, de hazaért, nagyanyám átölelte és semmit nem kérdezett, csak ölelte szorosan. Ez az ölelés volt a válasz a sok kérdésre, ami nagyapámban előzőleg felmerült. S, átvészelték, mint minden nehézséget, egész életükben. Amikor nagyanyámat megoperálták, s levették az egyik mellét, nagyapám átölelte és azt mondta, hogy "nekem így is Te vagy a legszebb". Nem agyalt azon, hogy a felesége így vagy úgy néz ki, az értékek megmaradtak. Azok az értékek, melyek a legcsillogóbb gyémántnál is tisztábbak és fényesebbek. Ilyen házasságot ritkán látni, pedig ezek az igazi értékek, nem a pénz és nem a vagyon. Az emberi érték az, ami a legtöbbet érne a tőzsdén... Kár, hogy de sok embernek más erről a véleménye...
 
Gyula! Azért nem minden fekete vagy fehér.
Varázsdoboz , persze hogy nem ! De könyörgök egy tánchoz 2 személyre van szükség !!! Nekem senki neprobálja bemesélni , hogy nemlehet egy f..kalapott otthagyni , mert nemlehet a gyerk mitt ! Miaz , hogy nemlehet ? inkább tönkre teszi a gyerek életét is mintsem elvállna ! Ha a sajátját tenné egye fene , de azthiszitek a gyerkek nemveszik ezt észre ? hogy ök nemszemvednek csendesen ? Mi az hogy külön esznek ? Magam a régi idökben legalább akkor amikor esetleg hétvégeken otthon voltam akkor megprobáltam , hogy minimum az ebédet közösen egy asztalnál fogyasszuk el . Amugy Varázsdoboz , mindenki csak magából tud kiindulni , mert csak a saját tapasztalát tudja átadni ,gondolom én .
 
*
Sajnos, ismerek több olyan házaspárt, akik szinte alig, vagy nem is szólnak egymáshoz. Dolgoznak, majd hazamenve a férj tévézik, vagy "mókol" bármit a "szentélyében", a műhelyében v. a külön irodájában, vagy a kertben. Az asszony pedig végzi a házimunkát, aztán tévé és lefekvés. Reggel ismét a munka... Az asszonynak volna mondandója, de a férj meg sem hallgatja.
1) Azeeee ki ne hagyjuk a buliból ,hogy azee nincs közük sem egymáshoz
mert fényévekre vannak egymástól ,a kezdetekben is úgy volt csak akkor meg nem volt annyira idegesítő egy mindig butuska asszonyság .
Korosodó korban idegesítő a folyamatos sületlenség .
Eljön az a perc hogy nem beszélnek mert idegesítik egymást .

2) A másik oldal sem szimpla
Egész életében mackó nadrágban szagosnyulottpoloban vacsorát
dobrogi módjára sort szurcsolve fotelba tespedve várva.
Az asszonyt ugráltatva igazi hím sovinisztakent uralkodva elő férjet
eljön az idő mikor megelégelik és nincs mit társalogni vele .
Kirepültek a gyerkocok és rájönnek semmi közük egymáshoz .
Igen élesen elotor mindez ha különböző a cultura
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,609
Tagok
615,326
Legújabb tagunk
redbaron77
Oldal tetejére