A mi íróink, művészeink, akik a CanadaHun tagjai, és akikre büszkék vagyunk

[Melitta]

A mi iroink,muveszeink akikre vegtelenul buszkek vagyunk hogy bemutathatjuk oket ,
szeretnenk megtobb reklammal segiteni es koszonetet mondani oldalunk tamogatasaert, baratsagukert, irasaikert. :656:

Elkezdem a sort de szeretnem ha folytatnatok Mr.Polgar Andras, Mr Staub Efraim, Gabor Edit, Obsitos, Donna,Kopacsi Judith, Pieter, John Furst
Koszar Robert, Merenyi Tibor , Krasznai ,Hegedus Bela, Dr Tanka es igy tovabb......lehet a sort folytatni....akiket kifelejtettem arrol sincs elfedkezve :lol:
Akar rovid bemutatkozas, akar egy reszlet a konyvetekbol, es termeszetesen hogy hol lehet megvasarolni a konyvet, amit jo baratsaggal dedikalva elkuldtok nekunk, :wink: mihelyt megerkezik megrendelesunk a penzzel egyutt. :lol:

 

[Melitta]

Mr.Polgar Andras
A www.candahun.com palyazatainak zsuri elnoke, akinek megjelent 22 db konyve.
Aki elinditotta a drama kurzust nalunk.
Reszletes bemutatkozast munkassagarol a weboldalan reszletes leiras talahato.

http://www.polgarandras.hu/




A canadahun drámapályázata - talán - sokakat érdekel, olyanokat is, akik eddig még nem próbálkoztak a színdarab írás műfajűval. A canadahun szervezésében drámaíró kurzust tartok; akit érdekel, akinek terve, szinopszisa, esetleg elkezdett, de be nem fejezett darabja van, keressen meg. Tematikusan, egyénileg szívesen foglalkozom a dráma-kezdeményekkel, egészen a kész darab megírásáig, mellyel esetleg indulni lehet a drámapályázaton! Ne felejtsétek, Beadási határidő 2004. december 31!

pandras
[email protected]

 

[Gabor Edit]

en koszonom! Nekem orom!

Nagyon koszonom a megtiszteltetest, hogy reszt vehetek ezen az oldalon.

Hogy egy rovid mebutatkozas? Hat hosszut nem is nagyon lehet elvarni egy ilyen rovid kis notol!
Meg hat mar ugyis mindenki ismer, ugyhogy ha megengeditek egy regebbi de nagyon ram jellemzo kis tortenetet meselek el!
Mikozben minden szavam igaz!
---------------- -------------------- ------------------- -------------------
"Hirtelen nagycsalados lettem, ( 1975 - 3 gyerek) es annyi penzunk nem volt hogy a villanyszamlat ki tudjam fizetni. Pedig akkor meg nem volt
ilyen merteku sem a fogyasztas sem a dij!
Ossze - vissza jartam, megprobaltam elhelyezkedni, holott a kissebbik fiam osszesen 6 honapos volt.
Hat mit mondjak ez volt a masodik nagy pofon, amit az eletben kaptam, hogy egyreszrol biztatott az allam, hogy szuljek gyereket, es meg csak azt sem mondhatom, hogy nem voltak meg a lakaslehetosegeim arra vonatkozoan, hogy akar harom evig is otthonmaradhassak a gyerekekkel, csak a penz nem volt meg az ellatasukhoz, de egyszeruen elhelyezkedni sem lehetett, mert senki nem akart ugy foglalkoztatni, hogy ovoda meg bolcsode is legyen, es meg fizetest is kapjak!
Merthat kinek kell munkaba egy haromgyerekes anya!De akkor meg mibol lehet megelni?
Eppen munkakeresesbol ballagtam hazafele, amikor meglattam egy nagy tablat, amin azt hirdette a B.K.V.(Budapesti Kozlekedesi Vallalat)hogy ha elmegyek villamosvezetonek, adnak ovodai es bolcsodei ferohelyet a gyerekeknek, es meg raadasul egesz jol lehet majd keresni!!!
Azonnal kitalaltam, hogy majd en megmutatom!
De aztan azt latni kellett volna, ahogy a felvetelinel az orvosi vizsgalaton,
ramnez a doki, es azt mondja:-Hogy jutott eszebe 40 kiloval ide jelentkezni?
-Mert van sulyhatar?- kerdeztem. - De egyebkent csak a gyerekek miatt.
-mi az??? Maganak mar van gyereke? Es mi az a tobbes szam? Hany gyereke van?
Harom! -voltam azonnal kesz a valasszal!

A doktor leult arra a szekre, amelyiket nekem keszitettek oda, es azt mondta az asszisztensenek: - Irja a papirra hogy ALKALMAS! Ugyan nem
vagyok biztos benne hogy valoban az,-fizikailag- de nem fogom elvenni egy haromgyerekestol ezt a lehetoseget!
Igy hat egy evig villamost vezettem, Angyalfoldon, es ugyan balesetmentesen, de megis tobben megoszultek ezalatt korulottem.

Mindenfelet megtette, ami tilos volt: beszelgettem az utasokkal, es menet kozben hallgattam a radiot.Radasul nem tudtam valtot allitani azzal a rohadt nagy valtovassal,(ehhez kellett volna a suly!) ugyhogy elofordult hogy a 3-sal, amelyik a Vaci uton Rakospalotara ment volna igazabol! atmentem Obudara, mintha 33-as lenne, amitol mindenki agyverzest kapott.
Dehat mit csinaljak?,arra allt a valto, az eso meg omlott! Nem lattam semmit!

----------------------- ------- ---------------- --------------------- ---------------
Szoval ez vagyok en.Es miutan az ember a sajat borebol nem tud kibujni,
azota sem valtoztam meg! De talan mar nem is erdemes!Erre a kis idore?

Es ha valakinek van meg eleg ereje es energiaja, es erdeklodne hogy hol lehet kapni a konyvemet, kerem irjon erre a cimre:[email protected]

 

[Efike]

Na hát ez az Edit ! Megelőzött. Pedig fölötte szerettem volna lenni :twisted:

Születtem egészen kicsi csecsemőkoromban, mikor Rákosi pajtás székelt és irányította az ország ügyeit.
Hangos bömböléssel adtam tudtára mindenkinek, hogy nem tetszik ez a világ.
Ma már nem bömbölök, de a világ továbbra sem tetszik.
Anyám izraelita volt, az apám zsidó. Épp ezért én RK lettem. Erre apám tanított, mert azt mondta, hogy ha a vallásom kérdezik, mondjam nyugodtan, hogy RK. A kérdező majd azt gondolja, hogy római katolikus én meg azt gondolom, hogy rendesen körülmetélt.
Négy éves koromban már tudtam rágni a ceruza végét.
Öt éves koromban írtam, olvastam.
Hat éves koromban ölembe vettem Marxtól a Tőkét, de ledobtam, mert nehéz volt. Helyette inkább Heltai Jenő könnyed verseinek tanulmányozásában merültem el.
Iskolai éveim unalmasan teltek. A pad alatt olvastam. Amíg más focizni járt én a könyvtárban olvastam. És írtam. Aztán széttéptem, és újraírtam.
Akkor még olcsó volt a papír.
Grafikus szerettem volna lenni, gépgyártásipari formatervező. Persze ez lehetetlen kívánság volt, hiszen felelőtlen apám soha nem volt partizán, nem volt párttag és nem volt még egy koszos szocialista érdemrendje sem. Bezzeg a II. Világháború alatt a Vörös Hadsereg ellen harcolt munkaszolgálatosként. Egyébként rettenetesen bátor ember volt. Még fegyvert sem vitt magával a frontra. Egy idő után azonban elunta és nyugat felé indult. Ügyesen kikerülte a kutyákat és a csendőrök szuronyait, és túlélte. Ezért írok én itt, és most.
A nyolcvanas években Szekszárdon járván összehozott a sors dr. Csányi Lászlóval, aki mint irodalmi rovatvezető szerette volna megismerni a verseimet. A szerkesztőségben találtam írógépet és hirtelen írtam kettőt, mert fejből még a saját verseimet sem tudom. Mindkét vers azonnal megjelent a vasárnapi számban ( Játék, Neked csak játék ). Később a szombathelyi Vas Népében jelent meg néhány versem, és 1990-ben Izraelbe jöttem családostól. Itt egy ideig rendszeresen publikáltam humoreszket a Hét Tükrében, írtam az Új Keletnek, megjelentem a New Yorki Figyelőben is, de mert fizetni senki sem akart, abbahagytam. Ma már több mint egy éve rendszeresen publikálok az internetes Kaláka Szépirodalmi és Művészeti Folyóiratban, itt jelent meg Kutyavásár c. regényem is folytatásokban. Néhány hónapig publikáltam a Dobos Attila által szerkesztett Nemzetőrben is. Megújult honlapomon jelenleg száznegyvennék több vers, humoreszkek, mesék, verses mesék, egyéb írások és természetesen a Kutyavásár található http://canadahun.com/efi cimen.

 

[obsitos]

Melitta kedves ! Köszönöm érdeklődésedet, eszerint már elosztogattad azt a 10 könyvet amit (el)adtam Neked. Nos, újabb példányok már csak a kiadómnál lehetnek, a könyvesboltokban én sem igen látok belőle. (A félreértések elkerülése végett: t.i. olyan kevés példányban jelent meg.) Ez pedig az ACCORDIA Kiadó (1062 Bp. Lehel-u.3/B T/F: 06-1/239-2330 vagy 06-30/ 212-0996 számon, esetleg [email protected] e-mailen érhető tetten). Magamról nem szívesen, hiszen - említettem - egy könyv okán még nem lettem író. Ha mégis valamit, talán a "prológ"-ból idéznék:
"Mert mond meg őszintén, mit érdekel Téged nyálas olvasó, egy még csak kezdőnek sem nevezhető, műkedvelőnek is kontár, egzaltált és frusztrált nevenincs senki nyavalygása. Mégha valami újat tudnék mondani, vagy legalább a régit másképpen, de nem. Pontosan azt és úgy hordom össze, amit és ahogy megéltem (vagy nem), amit és ahogy Te is megéltél (vagy nem). Ebben a füzetecskében nincs gyilkosság, nincs horror, nincsenek fura zöld manók, hallhatatlan csodalények, nincsen ebben semmi izgalmas talány, rejtélyes titok. Elég vén vagyok, hát mi különös lenne abban, hogy már '45-ben az elszórt kapszlikkal játszadoztam az utca porában, a józsefvárosi romok között, hogy már akkor fürödtem az "aranylavórban", amikor annak gyógyító vize csak három bombatölcsért töltött meg, hogy én még voltam farkaskölyök, és elégettem a cetlire írt nevemet a tenyeremen, hogy voltam lelkes kispajtás és selyemnyakkendős uttörő is, hogy az érettségit csak pótvizsgával abszolváltam, hogy '56-ban közelről láttam a forradalmat, lelkesített és kétségbe ejtett, de utána nem mentem világgá (bár hívtak), és munkásőrnek sem álltam (bár oda is hívtak), hogy tucatszám okleveleket és bizonyítványokat gyüjtöttem (tudás helyett) hogy voltam főnök és beosztott, de messze elkerültem a politikát, (inkább háromszor nősültem), hogy tudom: kell a vallás, tisztelem is a tisztelendőt, de magam nem tudok mit kezdeni vele, hogy megéltem milyen apának és nagyapának lenni, de azt, is milyen eltemetni egy gyereket, hogy a Hősök terén előbb ültem azon a trónszéken, amiben másnap a Pápa, hogy a nagy újratemetésen díszörséget álltam a Műcsarnok lépcsőjén, hogy miniszterek tapostak a lábamon, és paroláztam Kádárral, Hornnal, hogy "szálláscsinálója" voltam Antall Józsefnek, és apróbb szívességeket tehettem a hazai közélet sok más egyházi és világi nobilitásának, minisztereknek, hirtelen hazatalált hercegeknek, grófoknak és báróknak, hogy megéltem a rendszerváltást, a század, és ezredfordulót, (ha marad rá időm, még "európai" is lehetek), és hogy összehoztam ezt a néhány oldalt." Ennyi igazán elég is magamról. :wink:

 

[obsitos]

Látod Melitta kedves, mégis csak Te vagy az ész. Szóval annyira "nemíró" vagyok, (kedves Gábor Edit azért igazad van) hogy a könyv címét le sem írtam. Tehát "Heptameron" (múltszázadi történetek) címen és Bojár Cassino néven követtem el (ami csak anagramma a nevemből) és 1490.-Ft-ért vesztegetik. Az őszi könyvnapon ott ültem kb.2 órán át a kiadóm pavilonja elött, ezalatt egyetlen példányt dedikáltam, mégpedig a "zsókuci"-nak, mert Ő - ígéretéhez híven - eljött oda. Ennyit a "nagy író" ismertségéről.

 

[Efike]

Az őszi könyvnapon ott ültem kb.2 órán át a kiadóm pavilonja elött, ezalatt egyetlen példányt dedikáltam, mégpedig a "zsókuci"-nak, mert Ő - ígéretéhez híven - eljött oda. Ennyit a "nagy író" ismertségéről

Ne lógasd emiatt az orrd Obsitos. Én egy időben az agyvérzés határára kerültem, amikor megláttam, hogy kiknek osztogatnak ma Magyarországon József A. díjat. Idegroham kerülgetett amikor a Magyar Irodalmi Akadémiában megláttam néhány mai "nevet", mint pl. Tolnai Ottó. Aztán legyintettem. Az értékedet nem az szabja meg, hogy tolonganak-e a könyvsátor előtt. Lásd Kertész Imrét, gyakorlatilag a magyar irodalom fenékvizeiben úszkált évtizedekid. Megjelentek a regényei, de nem tudott megélni belőle. De elkerült Berlinbe és ott ránevetett a jó sors. Irodalmi Nobel. Végigolvastam a Sorstalanságot és még néhány könyvét és ásítoztam. A feleségem nem bírta végigolvasni. Mit lehessen tenni ? Várunk amíg ránkköszön a szerencse, vagy amíg meghalunk. Utána peregnek majd a posztomusz díjak. :twisted:

 

[Melitta]

Obsitos
Latod en figyelek Rad! Figyelemmel kiserem feledekenysegedet is azert szoltam a hianyzo cimrol is. :roll:

Ne legy telhetetlen Istvannal vagy 10 konyvet dedikaltal nekunk! Es meg jol el domcsiztunk is. :wink:
A legkozelebbi konyved dedikalasnal Zsokucival egyutt megyunk es olyan csinadratat csinalunk hogy sorba fognak allni. :lol:

 

[pieter]

Tisztelt CanadaHun

A lehetőséget köszönöm. Szemeiddel nézlek című kötetemet interneten kereszetül az Írók boltjából lehet megrendelni, vagy Budapesten megvenni ugyanott illetve, tudomásom szerint, a Hauer cukrászdában is.

Üdvözlettel,
Szabó Péter
www.muzsa.net

 

[Melitta]

Szabó Péter - Szemeiddel nézlek
Kedves olvasó!

Ez a kötet meglepetés.

Arról szól, hogy tanulnunk kell:
A görög, a magyar versformát,
Az egymértéku ritmikai alkatot,
Meg, hogy mire jók a szófajok,
A jambusi-anakreoni hetest,
A teljes szabad verseket,
A versmértéket,
A pentamétert,
Az ütemelozos ütemet,
A verssorvégi metszetet,
A képeshangszimbolikát
A rímeket. József Attilát.

Minden más csak van.

Kedves olvasó, ez a kötet meglepetés volt. Arról szólt, hogy tanulnunk kell a Windowst használni, vadászni, halászni, a színeket látni, egyenesen járni, villamosra várni, a kaput bezárni, néha injekciót adni, földet szántani, aratni, csecsemőt etetni, tanulni, feledni, a tizenegyest rúgni, friss hóban elaludni. A szerelem és a versírás csak van.

Kapható Erdélyben, Budapesten a Litea könyvesdoltban és az Írók boltjában.


Bocsi egy kicsit bovebben,mert nagyon szerenykedsz!

 

[donna]

csak röviden

Melitta biztatására - és mert mások már elkezdték a sort.
Én egy kis bányászvárosban nőttem fel Komárom-Esztergom megyében. Nem mondom meg hány éves vagyok :00: , de azt elárulom, az én évfolyamom volt az utolsó, aki még '56-ból érettségizett (és persze azt a tételt pont én húztam :twisted: - izgult is a tanár úr, mert én nagyon szabadszellemű gondolokodónak számítottam - már akkor is... - sose felejtem el az arcát, szinte megkönyebült örömmel bólogatott végig, hogy nem térek le a kijelölt irányról :roll: ).
Nagyon régóta írok. Már óvodában sokszor volt, hogy engem ültetett az óvónéni középre, és én meséltem, meséltem...
Az első sci-fi könyvemet tíz évesen írtam négy teljes vonalas füzet terjedelemben, és 14 évesen megírtam a csillagok háborújának a Jedi utáni részét. Aki olvasta, megesküdött rá, hogy jó, de tegyük hozzá, mivel odahaza az én írói tevékenységem mindig szőnyeg alá sepert dolog volt, nagyon nehezen jutottam el odáig, hogy meg merjem mutatni bárkinek is :cry: .
Általános és középiskolában több pályázaton indultam, nyertem is párszor.
A mai napig nem tudom, mit gondol a családom minderről, mert nekem matekból és fizikából "kellett" nyernem a versenyeket, a többi csak vele(m) járt.

Az első történelmi romantikus regényt úgy írtam, hogy egy unalmas estén véletlenül kezembe akadt Amanda Quick "Csábítás" című könyve, és rácsodálkoztam, hogy ezt a műfajt is lehet művészi szinten művelni.
Akkor voltam terhes a legnagyobb fiammal, és az utolsó két hónapot otthon töltöttem. Volt rá ídőm. Utána öt évig persze nem mertem megmutatni senkinek.
Ha nincs Erzsébet, aki a Móricz Zsigmont körtéren árult könyvet, és nem beszéli ki belőlem, hogy elolvashassa, utána pedig nem biztat, sose jutok el addig, hogy kiadókhoz menjek vele.
Mivel én nem vagyok a "kirúgnak az ajtón bemegyek az ablakon típus" - aki ismer, az most ne értse félre, én olyanak LÁTSZOM, de az igazán fontos dolgokak mindig megtartom magamnak.
Szóval előttem valószínűleg az összes olyan kiadó ajtaját becsapták, ahol ilyen témájú könyveket publikáltak. Nem azért, mert nem tetszett, hisz át se vették a kéziratokat - hanem azért, mert MAGYAR VAGYOK. Magyarországon. És ezt úgy mondták, mintha magyarnak és leprásnak lenni azonos fajsúlyú dolog lenne.
Mikor már tíz könyvem kész volt, egyik eljutott a megjelenésig - ez önmaga külön sztori, de itt helyhiánya miatt... - és akkor jött a következő fázis. Sajtót, reklámot szerezni - mert ez se a kiadó dolga.
Több női lapba (például Nők Lapja) bekerült az ajánlása. Erre büszke vagyok, mert nem fizetős kuncsaft voltam.
Nem egy újságíró mondta nekem ugyanazt, amit a kiadók. Az a pechem, hogy nem vagyok amerikai.
És ugye a magyar nacionalizmus így fest: "senki se lehet próféta a saját hazájában."
Személy szerint úgy gondolom, a nemzeti egységet nem lobogókkal, hanem például a belső piac támogatásával és öntudatra ébresztéssel lehet elérni. Franciaországban az ott publikált könyvek 60%-a francia, nálunk mennyi a magyar?
10?
5?
Hm???
Én érettségi után Kanadában tanultam, és bár nagyon sokan próbáltak ott tartani, egy év után hazamentem. Mert az a hazám. Az anyanyelvem. Én azon ÍROK.
Kellett hozzá tíz év, és sok tiszteletkör a könyviparban - IPAR -, hogy beteljen a pohár. Félreértés ne legyen, ez egy nehéz és fájdalmas (de nem hosszan elnyújtott) elhatározás volt. Miután eldöntöttük, fél éven belül a férjem egy nagy denveri cégnél landolt egy remek állásban.

Ma Amerikában élek. Nem volt könnyű elhitetni magammal, hogy képes leszek egy második nyelven is úgy írni, mint magyarul, és valószínűleg soha nem leszek ugyanazon a nyelvi szinten, de már képes vagyok nyelvi lelemények használatára, ezer darabos szólás-mondás gyűjteményem van, és heti 7 könyvet olvasok angolul.
Az első könyvem félig kész, és partnerem van két nem romantikus regényre.
Itt az ipar másképp működik.
Itt sokkal könnyebb. Itt nem szégyen, hogy az ember álmokat kerget, itt mindenki végtelenül segítőkész.
Itt még el tudom hinni, hogy tehetség elég az érvényesüléshez.
A többit majd meglátjuk :wink: .

Donna


hogy a könyvem kapható-e valahol, nem tudom. A SUNBOOKS forgalmazza(ta), de ők csak viszonteladókat szolgálnak ki. Könyvesboltokban lehet érdeklődni.

 

[Melitta]

A kovetkezo szereny ironk Hegedus Bela akinek konyv ajanlojat beirom,mert o a konyveben nyilik ki az olvasonak. Tehat erdemes elolvasni!
Pedig mar mindent bedobtam, :lol: hogy irjon egy par sort magarol,de nem volt sikerem. :cry:


Hegedûs Béla nem tartozik az Arany János által megbélyegzett
"szavajátszók" táborába. Minden sorát teljes egyéniségén szüri át,
mérlegeli az élményt, postázza az üzenetet, hálásan megköszöni a
szivhez szóló hatást. Ezért válhatott õ az internetes honlapokon
úgynevezett "Mindenki Költõjévé". Olvasói felolvadván spontán
patakzó soraiban, tapasztalják: itt nem egy önmaga hiú karrierjét
sietösen egybekontárkodó pancserról van szó, hanem valódi
életmesterõl. Miként Bélának valóban kenyér és levegõ, paplan és
pajzs a szó. Védi az avatatlan sorscsapóktól, s beburkolja lágy
álomiságában. Kihallszik a képek mélyérõl a természettudományosan és
mûszakilag képzett, kimunkált szellem gondossága, pontossága,de
egyúttal a harmins éve pályán szorgoskodó pedagógus szeretetteljes
tapintata és bõséges bölcsessége szintén. Ha még személyes adalékként
hozzátesszük, hogy ez az immár hatvanadik esztendejébe forduló poéta
egyedül neveli ( mosva-fözve- takaritva) két széppé serdülõ leányát,
s ápolja élemedett korú rokkant édesanyját, akkor meg is tudjuk
nevezni, miféle energiaforrásból merülnek fel a sokatmondó énekek,
szivhezszóló gnómák, Bodri Ferenc konzseniális, elanyátlanodó s újra
életrekapó grafikái pazarul illuminálják a szaporodó Hegedûs-
köteteket. Ajánlom a magyarul érzõ távolbaszakadt testvéreink
figyelmébe ezt a megszenvedett alföldi lirát.


Dr Turai Kamil, esztéta

Azert csak kapunk valaszt hol lehet kapni a konyvet? :wink:

 

[Judith]

Én gondolom, hogy ez a kritika önmagáért beszél:

Sírnak-e a hősök?
Kopácsi Judit emlék írásáról

Elolvasván Kopácsi Judit „A Hősök nem Sírnak” című memoárkötetét, a címből sarjadó kérdésre mindenképp igen a válasz. Igen, a hősök is sírnak. Ettől is hiteles és emberi elmondanivalójuk a korszakról, amely mögöttük marad; az életről, amelyet megéltünk. Ki így, ki úgy. Mindannyian, akik az ötvenes években voltunk fiatalok. Erről a korszakról, számos emlékirat született az elmúlt évtizedekben. Többségük sajnos, túl korán, nem várva meg évtizedek letisztító távlatait, hogy indulatok elültével a hitelesség próbakövén is jobban helytálljanak az emlékek és gondolatok, a tények és tanulságok. Kopácsi Judit könyve ez utóbbiak közé való. Fájdalmas és igaz visszaemlékezés a gyermekkor, diákkor éveire; fiatal korára. Emberpróbáló évtizedekre, amelyekről – és amikről! – nemigen eshetett szó itthon, pláne nem ezzel a névvel.

A szerző apja, Kopácsi Sándor Budapest Rendőrfőkapitánya volt az ötvenhatos forradalomig. Majd a titkos Nagy Imre-per életben maradott – Életfogytiglanra” ítélt- tanúja, aki a többiekkel együtt az 1963-as amnesztiával szabadult. Az akkor -1956-ban tízéves kislány egy kapcsos emlékkönyvet kap szüleitől a születésnapjára. Naplót vezet, álmában sem gondolva, hogy sorai, dátumai valaha forrás értékűek lesznek.

„Kit érdekel egy tízéves gyermek emlékvilága?” – kérdezték tőle sokan.

„Mert akár akartam, akár nem, apám sorsa közvetlenül kihatott rám. És én ezt a másodlagos sorsot írtam meg. Tiltakozásul, hogy hetedíziglen büntetjük a gyereket az apja-anyja „bűneiért” –válaszolja a szerző. Mélységesen igaza van.

A könyv kapható a torontói Pannónia Könyvesboltban,
104 Belmont St. Toronto, ON M5R 1P8,
Telefon: 416-966-5156
www.pannonia.ca

Ára: $14.90

 

[Judith]

Itt egy másik leirás a könyvről:

Budapest hajdani rendőr főkapitányának lánya, Kopácsi Judit, 1956-tól, tízéves korában kezdte el írni, és a hatvanas évek közepéig vezette naplóját, amelyet a „Hősök Nem Sírnak” címmel könyvben meg is jelentetett. A történelem során a politikát közelről látó, mégis kívülről figyelő ifjú író mondatati villantják fel a gyerekszemmel megbámult ötvenes, majd kamaszlányként átélt későbbi időszak világának megpróbáltatásait.

Kopácsi Judit egyszerre tárgyszerű, mégis érzelmes visszaemlékezésben nem regényt komponált, „csak” a saját sorsáról tudósit. Amíg a Judit korú kislányok általában születésnapi uzsonnáról, egy csodaszép ruháról, szigorú matektanárról vagy egy messziről imádott, gátlásos, pattanásos arcú kamaszról vallanak, Kopácsi Judit a házkutatásról és beszélőkről, a várva várt, ám gyötrelmes börtönlátogatásokról tudósit naplójában.
"Fájok" - vallja meg, egyetlen szóba süritve mindazt ami testben lélekben gyötri. Politikailag megtévesztett vagy kiszolgáltatott tanárok, rosszindulatu diáktársak között iszonyu teher a magány. Egyesek rossz néven veszik, hogy "törvényesen" elitált édesapját bálványozza, mások mesterséges gátakat állitanak érvényesülése elé. Vagy egyszerüen elnéznek felette, szavak nélkül is kiközösitik. A különbek viszont segitik, bátoritják és egy kicsit igenis felnéznek rá. Kitalálhatatlanul hitelesek a némi büszekeséggel megörzött hétköznapi gyözelmek is, például amikkor valaki rájön, menneyivel több féra börtönhatóságok által engedélyezett, harminckétsoros levélbe, ha az ember keresztbe forditja a papirt.

A könyv két részből áll. Az első része a gyermek visszaemlékezése 1956 és az utána következő korszakról, a másik pedig az 1965-ben Kanadába került fiatal lány küzdelme a család egyesítéséért. Ezt férje, Gelberger Péter segítségével 1975 nyarán éri el, annak ellenére, hogy eredetileg politikailag jól értesült emberek egy a millióhoz adtak esélyt erre.

 

[Judith]

És itt egy baráti levél:

Kedves Jutka,

Nagyon sajnálom, hogy csak most iródik e levél, de eddig tartott amig hozzájutottam, hogy nyugodt körülmények között elolvassam könyvedet, melyet kötelező olvasmánnyá kellene tenni a magyar iskolákban, hogy jobban megértsük egymást, s egy szebb magyar jövőt épithessenek unokáink.

Többször könnyes szemmel forgattam a lapokat. Sok, sok köszönet, azért hogy megirtad, meg azért is amit még (velünk együtt) tenni fogsz a szókimondó, őszinte magyar megbékélésért.

Egri és Faludy Gyurkákat, ha látod őket sok szeretettel ölelem, Mamádnak köszönöm a reggelit és a kis női pisztolyt amit november 2-án adott, Édesapádnak pedig azt az emberi tartást, mellyel nem csak a kopácsiakhoz volt és maradt hű...

Szeretettel, Béla bátyád

 

[JeepCKing]

Sziasztok!

Ha valamelyikőtöknek akad önálló kötete - márpedig azt csiripelték nekem a madarak, hogy akad -, mely akár magyar honból is megrendelhető, és elérhető, azt szivesen betesszük honlapunk könyvajánlójába is mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. Amit ezügyben kérünk:

- a könyv borítójának digitális kópiája (ha lehet jpg file)
- egy ajánló szöveg a könyvről (max 1000 karakter)
- a cím, amin keresztül megrendelhető
- és a megrendelés teljesítéséhez szükséges végösszeg (ebben legyen benne konkrétan a csomagolási és a postaköltség is, és amennyiben - és feltételezem így van - nem forintban kell fizetni, akkor a pénznem is legyen feltüntetve)
- ha a könyv kiadón keresztül jelent meg, akkor a kiadó adatai (e-mail és weblap címe)

Az adatokat az [email protected] címre kérjük elküldeni a polgári nevetek, valamint itt - a canadahun - portálon regelt nicketek megjelölésével. Ez egy teljesen ingyenes, azaz ellenszolgáltatás nélküli promotálási lehetőség a Canadahun weblapon regisztrált saját kötettel rendelkező tagok számára.

A mi honlapunk:

Amatőr Művészek Fóruma

Üdvözlettel: Jeep C. King,
az Amatőr Művészek Fóruma weboldal
főszerkesztője!

 

[lelkes.miklos]

Kedves Irodalombarátok!

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy megjelent
Lelkes Miklós - A Szépség Csillaga
című netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében.

A mű a www.aszepsegcsillaga.uw.hu címen olvasható.


AJÁNLÁS
A költészet olyan szellemi varázslat, amely a befogadó-értő olvasót is varázslóvá teszi. Megteremti a csodát az értelem és az érzelem, a szépség és a rútság, a jó és rossz elviselhetetlen világában. A nagy költők az álom és az ébrenlét között lebegő emberek. Ilyen költő Lelkes Miklós is. Álmodja a mesebeli jövőt, ahol az Igazság Királya uralkodik. Ahol nem a "pénzpokol" uralja a társadalmat, hanem egy igazi forradalommal megújított "igazi szocializmus". Belső emigrációba vonul a "gyönyörű és ijesztő varázslathoz", ahol a látó embert szeretettel fogadják. Ezért olyan nagy felelősség a lélekakarat életfára szegezése, vállalva a "hirdetmény" ódiumát is, mert nem a politikai kóklerek szájíze szerint való kinyilatkoztatás a lényeg, hanem ami egyetemes, következetes és emberi.
Lelkes Miklós szenvedéllyel küzdő, perelő poéta. Költészetében a csillagistennel fenyegető értelem indul harcba, de gyönyörű szóképek: metaforák, megszemélyesítések, különös jelzős szerkezetek stb., vagyis a költőiség minden "fegyverével" az elképzelt igazságállam megteremtéséért. Táj és filozofikus versei egyenértékűek társadalomkritikai verseivel. Költészete lírai varázslat, nem fog rajta a múló idő.
Lelkes Miklós a lélekrácsok mögé önkéntes száműzetésébe vonult, vállalva a legkisebb fiú szerepét, akár a mesében, mert nincs szellemi alku, csak igaz megmérettetés az értelem igazi műhelyében. Miért kell a száműzetés lelki terrorját vállalni a huszonegyedik század kötőjének? Mert a kiprovokált terror, a félelem modern pestise terjed, és Olcsó Jánosok butítják a butítható gondolattalan embertömegeket. Reklám-agyú marketing-ész dominál az utcán, a lakásban, az ágyban, és mindenütt a társadalomban.
Lelkes Miklós, a Lant Irodalmi Folyóirat "ősrégi" munkatársa. Rendszer-kritikai verseivel forradalmian új szemlélet képviselője. Csillagistene reménységünk nagy lehetősége. Nem az alkuszok "hotdog-embere", hanem feléledésünk poéta lelke. Kötéssel kiharcolt létünk öröksége. Olcsó lélek-pokol nincs, csak vállalható szenvedés önnön oltárunk reménysége előtt.
Ez Lelkes Miklós költészete!

Németh Dezső​

 

[Melitta]

Gratulalunk!!!

KOszonjuk hogy megosztottad velunk uj konyved megjeleneset.
udv
Melitta

 

[0197]

talán érdekes lehet:

megrendelhető még jelenleg CD melléklettel a www.hauercukraszda.hu címen vagy a www.netrera.com oldalon

 

[Melitta]

Koszonjuk Miklos!