 Az energiaárak növekedésével az eddigitÅ‘l eltérÅ‘ technológiával is gazdaságossá válik az olajkitermelés: az olajhomok, az olajpala energia- és vÃzigényes kitermelése azonban akár 15 százalékkal is megnövelheti bolygónk légkörének széndioxid-tartalmát – figyelmeztet a WWF. A kiotói egyezményt aláÃró Kanada pedig máris olajnagyhatalomnak tekinti magát.
A WWF és a The Co-operative Group közös jelentése részletesen bemutatja a kanadai olajhomok és az amerikai olajpala kitermelésének környezeti és gazdasági kockázatait. A tanulmány alapja, hogy az olajárak folyamatos emelkedése, az olajkészletek egyre nehezebb elérhetÅ‘sége miatt Kanada olajhomokjának és Colorado olajpalájának költséges kinyerése többé már nem gazdasági nonszensz, hanem reális lehetÅ‘ség, ami átÃrhatja a világ olaj-térképét.
Kanada lesz a második?
Kanada már is energia-nagyhatalomnak nevezi magát, azt állÃtva, hogy igazolt kÅ‘olajkészletei elérik a 174 milliárd hordót, amivel csak Szaúd-Arábia mögött marad el. összességében a potenciális kanadai olajhomokkészleteket 1700 milliárd hordóra becsülik, amibÅ‘l a jelenleg folyamatban levÅ‘ fejlesztésekkel 315 milliárd hordónyi válik kitermelhetÅ‘vé. Az amerikai olajpalatartalékokat 1500 milliárd hordóra becsülik, ebbÅ‘l az amerikai kormányzat szerint 800 milliárd ki is termelhetÅ‘.
A hatalmas készletek óriási beruházásokat igényelnek. A kanadai olajhomokmezÅ‘kön 2015-ig mintegy 125 milliárd kanadai dollár értékú beruházást terveznek, és 2020-ra napi több százezer hordó olajtermeléssel számolnak. Az amerikai olajpalakitermelés még nem tart itt, de már milliárdokat költenek a fejlesztési munkákra. A nem hagyományos olaj kitermelése azonban nem csupán megterheli a bolygó amúgy is kényes természeti egyensúlyát, hanem közelebb visz minket a klÃmakatasztrófához is – Ãrja aWWF Magyarország.
Környezeti hatások
A nem konvencionális kÅ‘olaj kitermelésének módszerei ugyanis jóval energia-igényesebbek, mint a hagyományos olajtermelés: az olajhomok kitermelése háromszor, az olajpala kitermelése akár nyolcszor akkora szénkibocsátással is jár, jelentÅ‘s élÅ‘helyeket veszélyeztet, komoly erdÅ‘irtással jár, és veszélyezteti a környék tÅ‘zeglápjait és vizes élÅ‘helyeit. Az olajhomok elsÅ‘sorban egy mintegy másfél Magyarországnyi, tajgaerdÅ‘vel borÃtott területrÅ‘l nyerhetÅ‘ ki. A munkálatok eredményeképpen jelentÅ‘s erdÅ‘területeket tettek tönkre a hatalmas járművekhez szükséges utak, a csÅ‘vezetékek, a külszÃni termelést folytató bányák és a szennyezÅ‘ vÃzzel megtöltött tavak is.
Veszélybe kerülnek a környék vÃzrendszereit is. Egy hordó olaj kitermeléséhez átlagosan három, mÃg olajpala esetén 2-5 hordónyi vÃzre van szükség. A felhasznált vÃznek csak 5-10 százaléka kerülhet vissza a folyóba, a többi, toxikus szennyvizet hatalmas, akár 50 négyzetkilométer felületű tavakba töltik. Szennyezetté válik a talaj és a talajvizek is. JelentÅ‘s a légszennyezés is. ElsÅ‘sorban az olajpala termelése hatalmas mennyiségű kén-dioxidot, nitrogén oxidokat, szén-dioxidot és más szennyezÅ‘anyagot juttat a levegÅ‘be. A hatások teljességének megértése azonban további kutatásokat igényel a közeljövÅ‘ben.
„Kanada üvegházhatású gázkibocsátása 26 százalékkal növekedett 1990 óta, holott a kiotói egyezményben 6 százalékos csökkenést Ãgértek. Nem palahegységekbÅ‘l és olajhomokból kellene olajat fakasztani, hanem elÅ‘térbe kellene helyezni az energiatakarékosságot, energiahatékonyságot és az alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelést”- mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
 |
