A magyarországi roma közösség továbbra is "az élet minden területén" megkülönböztetéssel kénytelen szembenézni, és a melegek is változatlanul "erőszakos csoportok intoleranciájával találkoznak" - áll az Amnesty International által csütörtökön kiadott világjelentés Magyarországgal foglalkozó fejezetében.

A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának 2009-es összefoglalója a Magyarországról szóló másfél oldal élén említi a Magyar Gárdát, amelyet "elsődlegesen romaellenes, radikális jobboldali szervezetként" ír le. Az AI megemlíti, hogy decemberben a bíróság kimondta a Magyar Gárda feloszlatását, de a szervezet vezetője közölte, hogy fellebbeznek a végzés ellen.

A jelentés felidézi azt is, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nyáron - a véleménykifejtés szabadságának korlátozása címén - megsemmisítette a polgári és a büntető törvénykönyv módosításait, amelyekkel a parlament 1992 óta "már negyedszerre próbálta" kiigazítani a gyűlöletbeszédről szóló törvényt. Az Amnesty International szerint a romákat továbbra is sújtó megkülönböztetések közé tartozik a közoktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a lakhatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hiányos hozzáférés.

Az AI idézi egy nem kormányzati szervezet jelentését, amely szerint a romák oktatási szegregációjának felszámolását célzó intézkedések "egyes helyi hatóságok részéről ellenállásba ütköznek", és 170 településen léteznek továbbra is tényszerűen szegregált, csak romákat oktató iskolák. A rendőrség külön, ötven fős vizsgálati csoportot állított fel a romák ellen elkövetett, Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal és egyéb fegyverekkel végrehajtott támadások számának növekedése miatt - áll az Amnesty-jelentésben.

Az emberi jogi szervezet felidézi azt is, hogy a tavalyi melegfelvonulás részvevőit kísérő rendőrökre "több száz erőszakos szélsőjobboldali tüntető robbanószerkezeteket hajigált, miközben fenyegető szólamokat skandált". A jelentés megemlíti, hogy a budapesti rendőrfőkapitány a felvonulást - biztonsági aggályokra hivatkozva - először nem engedélyezte, de nemzetközi és hazai nyomásra megváltoztatta a döntést. A Magyarországgal foglalkozó fejezet azt írja, hogy tavalyig még nem azonosították azokat a rendőrtiszteket, akik felelősek voltak a tüntetőkkel szembeni nem megfelelő bánásmódért, illetve a túlzott rendőri erő alkalmazásáért a 2006-os budapesti demonstrációk rendőri biztosítása során.

A jelentés szerint tavaly nem történt "jelentősebb pozitív fejlemény" az állítólag két rendőr által 2007-ben megerőszakolt E. Zsanett ügyében; a bírósági eljárás még az év végén is folyt.