 Politikai üggyé dagadt a német fővárosban egy nagycsalád sorsa.Utcai zenéléssel, szélvédőmosással vagy koldulással akartak
Berlinben pénzt keresni. Jó egy hónap elteltével fejenként 250 eurós
"hazautazási hozzájárulással" a zsebükben távozhattak azok a romániai
romák, akik sorsa heves politikai vitát kavart a 3,4 millió lakosú
német fővárosban.
A közel száztíz fős klán Románia egyik legszegényebb vidékéről,
Havasalföld déli részéről érkezett Németországba. Berlinben egyébként
megszokott jelenség, hogy nyaranta "szezonmunkára" kelet-európai romák
jönnek, a Caritas segélyszervezet külön lakókocsitábort tart fenn
részükre. A Rosiori de Vedéből származó csapat azonban az egyik berlini
parkban ütött tanyát. A rendőrök pár napig tolerálták a
vadkempingezést, aztán "kiszorították" őket a Görlitzer parkból. A
romák hirtelen támogatókra találtak, kreuzbergi baloldali csoportok
karolták fel, s egy foglalt házban szállásolták el őket.
A kerületi önkormányzat nem nézte jó szemmel az akciót, a romák
által belakott épületrészt óvodának szánják, s nemrég újították fel.
Közben a baloldali csoportok ideológiai-politikai témává tették
pártfogoltjaik helyzetét. Követelték, hogy a tartományi jogú német
fővárost irányító szenátus adjon politikai menedékjogot a turistaként
érkezett romániai cigányoknak. Arra hivatkoztak, a romákat mindenütt
kirekesztik, a legszegényebb és kiszolgáltatottabb társadalmi rétegként
- főleg a gazdaságilag nehéz időkben - könnyen bűnbaknak kiáltják ki
őket.
Maguk a cigányok nem igazán szólaltak meg, az eseményekkel úszva
követték szószólóikat, akiknek sugallatára egy kreuzbergi katolikus
templomot foglaltak el. A St. Marien-Liebfrauen-Kirche plébánosát
alaposan meglepték a bevonuló romák, a konfliktust igyekezett békésen
rendezni. Ez sikerült is, a szociáldemokraták és a Balpárt által
irányított berlini "Vörös Tanácsháza" végül egy menekültszállást jelölt
ki. A románok közül többen oda már nem mentek el. Állítólag attól
féltek, hogy rájuk fogják gyújtani az épületet, ahogy azt
Olaszországban a felhergelt tömeg megtette egy romatábor lakóival. A városvezetés végül eldöntötte: pénzzel próbálja távozásra
ösztönözni a népes klánt. Kétszázötven eurót kaptak azok, akik aláírták
a nyilatkozatot, hogy önként hagyják el Berlint. A szenátus szóvivője
szerint a megállapodást megszegőktől visszakövetelhetik a pénzt, arra
azonban nem tudott válaszolni, hogy ez a gyakorlatban miként működne.
Repülőre egyik roma sem szállt, de több rendőrjárőr látta a klán egy
részét délre, Nürnberg felé tartani.
A Der Tagesspiegel az ügyet úgy kommentálta: sokak szemében
a romák kétség kívül "pimasznak" tűnnek, de EU-polgárokként jogukban
áll szabadon utazni. Arról nem is beszélve, hogy ugyanolyan emberek,
mint azok a német kábítószeresek és más súlyos szociális esetek, akiket
Berlin közpénzekből tart el. Ennyi "pimaszságot" egy önmagát a világra
nyitottnak tartó metropolisnak el kell viselnie - vélte a berlini lap. |
