Legutóbbi tartalom: Létrahuszár

Hunyadiról írták „Corvinus elsőként indul a csatába, azt befejezve utolsóként távozik.” „Hunyadi győzelmei után istentiszteletek celebrálását rendelte el a templomokban, a hadizsákmányokból pedig gyakran templomokat építtetett… testét még békeidőben is böjttel és imádsággal sanyargatta, és...

A hadak villáma török szemmel A török történetírók Hunyadi katonai képességeit igyekeztek megkérdőjelezni A forrásokban Piszkos Jankónak, a nándorfehérvári ostrom egyik leírásában pedig „átkozott király”-nak nevezték. Azt írták róla, hogy Magyarország fejedelme szeretett volna lenni, s akik...

Mi volt Arkhimédész utolsó mondata? A rómaiak három éven át tartó ostrom után, Kr. e. 212-ben elfoglalták Szirakuzát, s jutalmul a katonák szabadon rabolhattak. Parancsnokuk, Marcellus konzul szigorúan meghagyta, hogy a kiváló tudósnak, Arkhimédésznek a haja szála sem görbülhet meg. Egy...

Férfiak életét veszélyeztető sarlatán A két világháború között az amerikai John Brinkley orvosként vált híressé, noha a diplomájához nem az egyetemi tanulmányai eredményeként jutott, hanem pénzért vásárolta. 1918-38 között dollármilliókat keresett egy speciális műtéttel. 1918-ban 16 szobás...

Az Ál-Hunyadi meghalt, az igazi híres lett 1442 kora tavaszán Mezid bég 16 ezer könnyű lovassal tört be Erdélybe. Március 18-án Lépes György püspök rábeszélésére Hunyadi 2000 fővel Marosszentimre közelében megtámadta, de győzött a túlerő. Lépes fogságba esett, a bég lefejeztette, és a...

A burgonya népszerűsítője Nyugat-Európában a krumpli egyik leghatékonyabb népszerűsítője az élelmiszerek tanulmányozásával is foglalkozó francia gyógyszerész, Antoine-Augustin Parmentier volt. A hétéves háború folyamán (1756-63) porosz fogságba esett, és ott ismerte meg a burgonyát, amit nagyon...

II. Mehmed magyar ágyúöntője A magyar származású ágyúöntő mester, Orbán 1452-ben felajánlotta szolgálatait IX. Konstantin bizánci császárnak. Az uralkodó azonban nem rendelkezett kellő mennyiségű bronzzal, ráadásul a kincstára is üres volt, ezért a pénzszűkében lévő Orbán II. Mehmed szultánnál...

A japánok is kísérleteztek embereken A japánok 1932-ben foglalták el Kína északkeleti tartományának, Hejlungcsiangnak a fővárosát Harbint. A város közelébe különleges katonai csoportot telepítettek, a 731-es egységet, amely járványmegelőzési és vízellátási hivatal fedőnéven működött. Valójában...

Jegyek a pénzhamisítás megnehezítésére A pénzhamisítást mindig büntették, de a kibocsájtók is igyekeztek olyan technikai eljárásokat alkalmazni, amelyek a hamisítás megelőzését szolgálták. I. András például hitelesítő jeleket tetetett az érmékre. I. Károly elrendelte, hogy a pénzverdék saját...

(Ami kimaradt:) Királyi ajándék A sakk a 11. században kezdett elterjedni Európában, s a 14. században hazánkban is megjelent a királyi, majd néhány főúri udvarban. A bábukat csontból faragták, és a két csapatot rovátkázással, befúrással, pirosra festéssel különböztették meg. A figurák a...

Japán biofegyverei a kínaiak ellen Az 1920-as években Shiro Ishii japán orvos érdeklődésének középpontjába a biológiai fegyverek hadászati felhasználása került, és szorgalmazta ilyen program elindítását. Kilenc évvel később ő lett a titkos kutatásokat végző 731-es egység irányítója. A...

Somogy egy követ szemével 1486 nyarán Parenti nevű jogász vezetésével követség indult Mátyás király udvarába Velencéből. amelynek létszáma Zágrábban mintegy harminc főre növekedett. Szerencséjükre. Miután átlépték a Drávát, Somogyvár közelébe értek, egy nemesi családból származó, Mátyás király...

Egy önkéntes fogoly Auschwitzban Miután a németek megtámadták Lengyelországot, Witold Pilecki lengyel tiszt csatlakozott az ellenállókhoz, és különleges feladatra vállalkozott. Hagyta, hogy 1940 szeptemberében egy varsói razzia során elfogják, s büntetőtáborba vigyék. Thomasz Serafinsk álnéven...

Kinizsi megmentette Nándorfehérvárt Kinizsi a déli részek főkapitányaként szívügyének és kötelességének tartotta az ország védelmét. II. Ulászlónak térden állva könyörgött, hogy több katonát bocsásson a rendelkezésére, mert szerette volna kiverni a törököket mindenünnen, ahová befészkelték...

Így emlékeztek meg Pesten a legnagyobb magyarról Széchenyi Istvánt 1860. április 11-én temették el Nagycenken, de nagyszabású megemlékezésre április 30-án került sor a fővárosban, amelyen a becslések szerint 80 ezren vettek részt. A Vasárnapi Ujság többek között így írt e napról: „A nap...