Élet és tudomány

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
Azt hogy felepitettek valahogy meg elhiszem no de maga a tervezes amit meg a mai napig nem fejtettek meg ... az mar annal erdekesebb. :?
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
bojtorjan írta:
Azt hogy felepitettek valahogy meg elhiszem no de maga a tervezes amit meg a mai napig nem fejtettek meg ... az mar annal erdekesebb. :?
Miert hinned el, hogy felepitettek? :shock:
Egy Japan ceg probalta a lekicsinyitett valtozattal es nem sikerult nekik. Foleg az 52 fokos dolesszog. Pedig volt ott minden a helikoptertol kezdve a daruig.
Persze az epites haggyan.
Eloszor azt kellene eldonteni hogy hogyan vagtak ki a tobb tiz-tonnas kotomboket a tobbszaz kilometerrel arreb levo hegyekbol?! Rez vesovel!?
Manapsag ugy csinajjak, hogy techknikusok es piromanias szakertok kirobbancsak pici toltekkel amik tudalekosan vannak elhelyezve. A Farajo elvtarsnak honnan volt ilyen?
Ezekutan a tobb tiz tonnas tomboket hogyan vittek a gizai fennsikra? Tobbszor egy kilometerrol? Teve haton?
Hogyan etettek es itattak 100,000 melost? 20 even keresztul?
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Hasznajjunk egy kis szamtant:
A piramis 2 millio kobol tevodik ossze. 20 ev alatt epitettek.
Tegyuk fol hogy a melosok dolgoztak 365 napot evente, 24 orat naponta.
Ha kiszamolod akkor ez aztat jelenti, hogy 5 perc 20 masodpercenkent kellett egy kovet berakni a helyere. Eldolok a rohogestol.
Ez a szamitas nem foglalja magaba a tobb mint 20 tonnas darabonkenti borito kolapokat amiket mar a tudosok megerkezese elott elloptak az arabok Kairo epitesehez.
A mai teknika nem bir 20 tonnat 140 meter magasba emelni. Akkor se ha a Csocsi meg az Efi servet kap. :shock:
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Akkor most nezzuk hogy etetunk 100,000 melost.
Tegyuk fol hogy adunk nekik 25dkg hust naponta. Ettol ugyan ehen halnanak de jo a szamolashoz. Nehez fizikai melo, megerdemlik.
A tehen az amelyik a legnagyobb mennyisegu hust termeli. Egy mai Jersey tehen elosulya 420-450kg. Ebbol kb. 140-150kg a hus. A tobbi csont, bor, zsigerek, stb.
100,000 melosnak kell 180 tehenet levagni naponta avagy 65,700 thenet evente. He egy borju teljes kifejlodesi ideje kb. 3 ev akkor kell egy csorda ami legalabb 197,000 tehenbol all. Bikakrol, Csocsirol, Efirol nem is beszelve.
Egy tehen kb. 10kg-ot legel naponta. Ez 1,970,000kg naponta a csordanak.
Manapsag a fejlett teknologia mellett 1acre (4000 m2) 10-13kg legelni valo kajat termel negyszer evene (jo korulmenyek kozott tehat nem sivatagban), avagy 52kg per ev. Ne felejcsuk el, hogy manapsag a legtobb tehen sohasem lat legelot, nem haggya el az istallot mert granulatummal es tapokkal van etetve.
Egy tehen legel 3,600kg-ot evente. Ehhez kell 69 acre megtermelni avagy 3.5km2. A csorda eseteben 689,500km2. Ez 7.4 Magyarorszagnyi terulet.
Nem beszeltunk itatorol, kiszolgalo szemelyzetrol, balesetekrol, halalozasrol, es hogy a napi 25dkg hus melle meg kell valami mast mint pl. kenyeret, vizet, sort, stb. adni.
Ha meg mindig aztat mongya valaki hogy az Egyiptusok etettek 100,000 melost naponta, 20 even keresztul akkor eldobom a Csocsi agyat es lepisilem.
Most valaki elkezdheti ugyanezt kiszamolni gabonara mert tegyuk fel, hogy a melosok csak minden masnap, vagy egy heten csak egyszer kaptak 25dkg hust.
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem semmiert irtam amit irtam, mert a mondatom masodik fele magyarazna az elsot ugyanis ha valahonnan
"segitseget" kaptak a tervezesben az magaval vonja azt a feltetelezest is, hogy az epitkezesben is segitseget
kaptak. ;-) Idezek valamit egy elobbi hozzaszolasombol:


Tenyleg elkepzelhetetlen, hogy valahol ott, leszallt valamilyen UFO, megloktek egy kicsit a fejlodest, talan atugrottak kozep Amerikaba is egy rovid idore, aztan elmentek? Mert a civilizacio fejlodese nagyonis megegyezhet egy ilyen keppel.

???....amugy osztom a velemenyed. 8)
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Bojti,
Az egyiptusok nem kaptak segitseget. Egyszeruen semmi kozuk nem volt se a tervezeshez, se az epiteshez. 8)
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
Ugye az is nagyon erdekes, hogy piramis forma epitmenyek a vilag tobb reszen megtalalhatok nemcsak Egyiptomban.
Itt emlitenem meg peldaul a maya es inka piramisokat amik a templom szerepet szolgaltak.
Az egyik tervem, hogy egyszer Tikalba es Machu Pichuba eljuthassak. Ha talalok valamit leadom a drotot! :D 8) :D

Egy Daniken konyvben olvastam, hogy van egy olyan hely valahol Del-Amerikaban (mar nem emlekszem pontosan hogy hol) ahol szinten millimeter pontossaggal osszeillo, simara csiszolt, oriasi egyenletesen "szeletelt" kotombokbol van felepitve egy epulet. Az erdekessege a dolognak - azon kivul, hogy mar eleve ilyen pontosan osszeillenek- , hogy hasonlo bazalttombok kb. 100 km-es tavolsagban talalhatok csak meg. Ebbol a 100 km-bol kb. 70 km egy hosszu to es csak 30 km a szarazfoldi resz.
Allitolag mas ut nem volt csakis ez ahol a koveket szallitthattak. Ket oldalon hegyes videk de nem bazalt! Tobb 100 kg-os kotomboket az akkori kezdetleges hajocskakkal egy 70 km hosszu tavon??? Arrol nem is beszelve, hogy meg a kereket sem talaltak fel. :?

Haaat Pitti.... hogy az egyiptusoknak semmi koze nincs hozza azt nem hiszem. Csak ugy megtalaltak es belekoltoztek, ize temetkeztek?
:wink:
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
Szóval van mit rágódni itten. A 230 méter alapszélességű piramis alapja a vizszintestől 2,5 cm-el tér el. Ez azt jelenti, hogy az alap lejtése 0,01086 %. Itt és most megeszem a szalántai Rémet, ha ezt a pontosságot vízmértékkel meg tudták csinálni. Az un. stechmus nevezetű gumicsövet a két végén a kalibrált üvegcsővel meg nemigen ismerhették.
Hérodotosz - aki jó kétezer évvel az építés után járt arra - leirása szerint 100,000 rabszolga 20 évi megfeszített munkájával készült a Kheopsz.
No jó. 20 év x 365 = 7300 nap. Éjszaka csak nem dolgoztak, mert nem volt világitás, délben sem dolgozhattak mert akkor nagyon meleg volt, mondjuk ha a hajcsárok eléggé szorgalmasan püfölték a rabszolgákat, akkor napi 10-12 órát hajthatták őket. Vagyis a piramis építésére 7300 x 12 x 100000 = 87 600 000 munkaórát fordítottak.
Még mindig rejtély, hogy a piramisok építése közben hogyan vitték fel a köveket a magasba. Egy angol szakember most újabb magyarázatot talált.
Amikor Kheopsz fáraó Kr. e. 2528-ban meghalt, monumentális isteni síremlékében 2 millió 300 ezer, egyenként mintegy 2,5 tonnás kőhasáb tornyosult egymáson. Az uralkodó húsz éven át kényszerítette alattvalóit a kemény munkára, és az építési költségek majdnem tönkretették az országot. Hérodotosz, a görög történetíró 2000 évvel később így ír róla: „Kheopsz olyan mérhetetlenül gonosz volt, hogy amikor pénze már elfogyott, saját leányát bordélyházba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bizonyos mennyiségű ezüstöt”. Arról azonban Hérodotosznak sem voltak pontos információi, hogy az ókori építőmunkások hogyan tudták felemelni a hatalmas terheket a piramis 146,6 méter magas csúcsáig. Az ő következtetése szerint egy emelőszerkezettel küzdötték föl a kőhasábokat. Feltételezése csupán egy dologban sántít: az idő tájt az ókori egyiptomiak még nem ismerték az emelőcsigát.
A mai napig ez az egyik központi kérdése az egyiptológiának. Nemrégiben Dick Parry angol mérnök nagy feltűnést keltett egyszerű magyarázatával: szerinte is a „csigaelvet” használták a Nílus menti építőmesterek, annak ellenére, hogy a mai kereket és a kocsit nem ismerték. Az ásatások során napvilágra került több olyan, fából készült libikóka, amelynek az egyik oldalát lekerekítették, de a másik oldala egyenes volt. Ezek leginkább a gyermekek kedvenc játékához, a hintaló talpához hasonlíthatók. Nos, ha négy ilyen elemet egy kőtömb oldalaihoz erősítünk, egy korongot kapunk.
Két ilyen koronggal felszerelve a kőtömbök már guríthatók, és a piramiskezdemény oldalában elhelyezett meredek rámpán viszonylag könnyen a magasba juttathatók. Parry megbízásából az Obayasi cég Tokióban elvégezte a kísérletet. „A puding próbája” sikerült: mindössze tizennyolc emberre van szükség ahhoz, hogy ezzel a technikával a 2,5 tonna súlyú kőtömböt egy 25 százalékos lejtésű rámpán kevesebb mint 1 perc alatt 15 méterrel magasabbra gördítsék.
Na jó. mondjuk egy 2,5 tonnás kőtömb felgurítható, de volt ott sok 70 tonnás kőtömb is, melyet nem a helyszinen fejtettek ki, hanem Assuánból hozták, ami kb. 80 km. Ezek alatt a fából készült gurító úgy összeroppant volna mint a szalántai Rém, ha fejbevágom az ólmosbotommal. A kövek fejtése egyébként állítólag úgy történt, hogy megfelelő távolségra faékeket vertek be és elkezdték locsolni. A megdagadt faék hasította le a sziklát. Jó, ezt is elfogadom. De a piramis kb. 2 300 000 két és féltonnás kőtömbből áll. Ráadásul méretre vannak vágva és csiszolva. Igy aztán nem legendő kijelenteni, hogy kevesebb mint 1 perc alatt 15 méter magasra gurítható. Azt ki kell bányászni, meg kell munkálni durván, helyszinre kell szállitani, méretre kell csiszolni és csak utána beépíteni. Tehát ennek az őrült építkezésnek igen erős logisztikai háttérrel is rendelkeznie kellett. A folyamatos építkezés feltétele az is volt, hogy összehangolják a kitermelés mennyiségét, a megmunkálás sebességét és a beépítés ütemét. No ezt már tényleg nem hiszem. Szerintem a Csöcsi építette a piramist, mert egy kis pálinkáért mindenre képes.
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Efike írta:
Szóval van mit rágódni itten. A 230 méter alapszélességű piramis alapja a vizszintestől 2,5 cm-el tér el. Ez azt jelenti, hogy az alap lejtése 0,01086 %. Itt és most megeszem a szalántai Rémet, ha ezt a pontosságot vízmértékkel meg tudták csinálni.
Na. Arrol nem is beszelve, hogy az alapzat egy lapbol van kivagva. Amikor az 5-os autopalyahoz csinaltam geodeziat 100metren +- 2cm elteres volt megengedve. Lezer muszerrel.
A pirmidon a foldgolyobis szarazfoldi osszertekenek a kozepponjara lett helyezve. Eztet az egyiptusok honnan a francbol tuttak?
Bojti,
A farajo elvtarsak nem temetkeztek a piramisba. Legalabbis nem a harom gizai avagy "nagy" piramisba. Ott ugyanis nem volt hulla. Sot semmi iras se nem volt. Az egyiptusok megprobaltak utanzatokat epiteni de nem tudtak elerni az 52fokos dolesszoget ezert elkezdtek epiteni az ugynevezett lepcsos piramisokat. Sokkal kisebb valtozatban. 8)
Ja. Es a Sumerok emlitest tesznek a piramisokrol az agyagtablaikon. Par ezer evvel az egyiptomi kultura megjelenese elott.
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
A hagyományos történelemkönyvek szerint a piramisokat a fáraók temetkezési helyéül építették. Már az uralkodó születésekor elkezdték az építkezést, hogy halála napjára készen álljon a titokzatos nyughely. Kairótól 20 km-re áll a Kheopsz-piramis. Alapterülete 53 ezer négyzetméter. 147 m magas, 2 millió 300 ezer kőkockából áll, melyek egyenként 2,5 tonnásak. A közelben nem található kőzetből vannak kifaragva. Vajon hogyan szállították ezeket oda?


Kutatók kiszámították, hogyha 20 ezer munkás 10 kockát tesz a helyére, akkor 664 évig épült volna a piramis, ami elég hosszú egy uralkodó életkorához képest, még ha aggastyánkort ér is meg az illető. Talán nem kell különösebb logika ahhoz, hogy feltételezzük, ezek az építmények nem elsősorban temetkezési helyek. Az egyenlítőn fekvő piramisok eredeti magassága szorozva 1 milliárddal egyenlő a Föld-Nap távolsággal. Az Orbiter-2 űrszondának a Hold felszínéről készített felvételei nagyon is figyelemre méltóak. Nyolc hegyes torony árnyékát mutatják a fotók.


Abamov, szovjet kutatási mérnök elemzése megdöbbentő eredményt mutat. Ezek az objektumok ún. abakuszt alkotnak a Holdon. A mérnök szerint e holbéli tárgyak elhelyezkedése hasonló a Kheopsz, Kefren és Menkaure fáraó által Gizehben épített piramisok térbeli elhelyezkedéséhez. Ha azt mondjuk, hogy ezek az építmények a Holdon egy idegen civilizáció munkái, akkor legalábbis elgondolkodtató a sok egybeesés földi rokonaikkal. Talán a piramisokat is földönkívüliek építették?
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
5. Rhodoszi kolosszus..........
HL661CR_DS4.jpg


Kr. e. 305-ben járunk, amikor Démétriosz, Phürégia és Lükia királya hadba vonul Egyiptom ura Szótér ellen. Démétriosz a rhodosziakat is csatlakozásra szólítja fel, de azok szembeszállnak a király erejével és nemet mondanak. Persze nyomos okuk volt rá, hiszen Rhodosz nem akart ellenséges viszonyt kialakítani legfőbb kereskedelmi partnerével, Egyiptommal.
A király nem bírta elviselni a visszautasítást és ezért ostrom alá vette a várost. A városok elfoglalójának is nevezett fejedelemnek azonban csalódnia kellett. A jól megépített falak, ellenálltak a támadásnak. Így a jó öreg Démétriosz sajnos, a saját csapdájába esett. Ugyanis nem tudott harcba lépni Egyiptom ellen, amíg a Rhodosz elleni háborút be nem fejezte.

A királynak valami új dologgal kellett előállnia, ha győzni akart. A feldühödött uralkodó megelégelte, hogy katonái hiába ostromolják a várost, ezért egy addig soha nem látott méretű gépezetet építetett. A szerkezet a városok rombadöntője, vagyis a Helepolisz elnevezést kapta.
Ez a romboló monstrum 44 méter magas volt és kilenc fakeréken gördült a kiszemelt célpont felé. A hagyományok szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a város alá, amelynek belsejében olyan katapultok voltak elhelyezve, amelyek óriási sziklatömböket tudtak eljuttatni a falakon túlra. Az óriási szerkezet első bevetésén teljes sikert aratott. A rhodosziak teljes kétségbeeséssel nézték a pusztítás. Nem volt mit tenni, minthogy imádkozzanak legfőbb istenükhöz, Hélioszhoz, a napistenhez. Kérték, hogy ne hagyja cserbe őket és megfogadták, hogy a segítségért cserébe egy hatalmas szobrot építenek a tiszteletére. S miközben imádkoztak, remek ötletük támadt. A várfal elé egy mély gödröt ástak, amelyet faágakkal és földdel álcáztak. S hogy mire is kellett az a mély árok? Szerintem mindenki kitalálja. Hát lássuk, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.

Másnap reggel a katonák közelebb tolták a falhoz Helepoliszt, amelynek első kerekei megbillentek és a szerkezet ezáltal mozdíthatatlanná vált. Elzárta azt a lyukat, amelyet az előző nap sikerült a város falába ütni. Mit tehetett mást Démétriosz, minthogy békét kötött. A boldog rhodosziak pedig nem sokáig örültek sikerüknek, egyből nekiláttak a munkának, hogy felépítsék a monumentális szobrot. Az sem volt véletlen, hogy a nép Hélioszhoz imádkozott. Héliosz ugyanis Zeusz legkisebb fia volt. Zeusz felosztotta a világot gyermekei között, de ő valahogy kimaradt az osztozkodásból. Amikor visszatért szokásos földkörüli útjáról, annyit kért apjától, hogy legalább azzal a szigettel ajándékozza meg, amelyet hazafelé látott kiemelkedni az Égei-tenger vízéből. Ez a sziget volt Rhodosz, amelynek neve rózsát jelent. A szobor építése 12 évig tartott. Az építkezés Kr. e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat.
Arról nem maradtak fenn adatok, hogy ezt a folyamatot hogyan végezték, de annyit lehet tudni, hogy összesen 12 tonnányi fémet használtak fel. A mű belsejét a stabilitás érdekében kövekkel tömték meg. A szobor a kezdeti 18 méter helyett, 36 méter magasságba emelkedett, tehát a rhodosziak méltán voltak büszkék az alkotásra. Hogy eltudd képzelni milyen nagyságról van szó, íme néhány viszonyítás. A Gellérthegy tetején el sem férne, viszont a tatai turulmadár nyugodtan megülhetne a vállán. Azóta is csak egyetlen szobor épült magasabbra, ez pedig nem más, mint New Yorkban a Szabadság szobor. Sajnos egyetlen ábrázolás sem maradt fönn a műről, így a régészeknek részben a fantáziájukra kell hagyatkozni, amikor megpróbálják lerajzolni a szobrot.
Van azonban egy vitás kérdés a témában. Mégpedig az, hogy vajon hol állhatott a szobor. Ma már kevesen hiszik azt, hogy a kikötő bejárat fölött tornyosult volna. Valószínű, hogy a szobor a városban állt és abba az irányba nézett, ahol a Nap felkel, vagyis Keletre.

Kr. e. 224-ben egy földrengés rázta meg a várost, amelynek következtében Héliosz térde eltört és a város épületeire zuhant. Ezek után a mű 900 évig feküdt a földön, mert egy jós azt mondta a rhodosziaknak, hogy nem szabad felemelni onnan, mert szörnyű csapások érhetik a népet. Kr.u. 653-ban arabok foglalták el a várost, akik nemcsak a várost, de a szobrot sem kímélték. Leszedték róla a bronz bevonatot és elszállították Mezopotámiába.

A világnak ez a hatodik csodája, és sajnos ez maradt fenn a legrövidebb ideig. Ma már nem is annyira a Rhodoszi kolosszus elnevezést használják, mint inkább a kolosszust. S ha ezt halljuk, akkor az emberek többsége egy óriásra gondol. De mi már tudjuk, hogy ez nem így van.

****
colossus_color.jpg
****
rhodes7_hq.jpg
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
6. Artemisz temploma Epheszoszban...........
hetcsoda6-2.jpg



A görög mitológia szerint az emberek fölött sok-sok isten uralkodik, akik az Olümposzon élnek. Némelyek nagylelkűek voltak az emberekkel, de némelyikük nagyon gonosz és bosszúálló volt. Majd minden tuladonságnak, mesterségnek, cselekedetnek, helynek megvan a saját istene, mint ahogy a katolikus vallásban mindennek van egy védőszentje, így volt ez a görögöknél is. Külön istene volt a szerelemnek, a költészetnek, a bornak, a kovácsoknak, a tolvajoknak, stb. Artemis a vadászat istennője volt, aki egyben a szűzek, az erdők és a fiatal állatok védelmezője is volt. Nagy tisztelet övezte őt a görög kultúrában. Sőt a római kultúrában is jelen volt ez a személy, akit ott Diánának hívtak.
A görögök gyönyörű templomot emeltek az istennőnek Epheszoszban. Ezt a templomot csodálta az egész akkori civilizált világ.




hetcsoda6-3.jpg
Epheszosz városát ión hajósok alapították a Kr. e. 2. évezredben. A Szamosz szigetével szemben fekvő parton létrejött új város hamar virágzásnak indult. Kezdetben csak néhány kunyhót építettek a hajósok, de hamar megindult a fejlődés és pompás paloták és hatalmas templomok nőttek ki az egyszerű kunyhók közül, a kikövezett agórákat (piactereket) pedig jól kiépített, gondozott utak kötötték össze. Epheszosz az óvilág egyik legfontosabb városává, a kereskedelem és a kultúra egyik középpontjává vált.
A hellén telepesek a Kaysztrosz folyó torkolatának közelében, egy védett helyen rábukkantak az őslakók egyik szentélyére. A bennszülöttek itt áldoztak egyik istennőjüknek, aki egy gyönyörű természetistennőként ábrázolt alak volt. A görögök hamar azonosították ezt az istenséget az Ő Artemiszükkel.
A telepesek elhatározták, hogy városuk védelmére áldozótemplomot építenek az istennőnek. Azonnal építkezni kezdtek, és nemsokára egy nagyszerű építmény körvonalai bontakoztak ki az ősi fák tövében.
Bár az építkezést több háború is megakadályozhatta volna, nem vetett gátat neki egyetlen ellenséges uralkodó, idegen király vagy hatalom. Így történt például, hogy a Kr.e. 560-ik esztendőben Krőzus, lídiai király elfoglalta Epheszoszt, de nemhogy megakadályozta az építkezést, de még hatalmas vagyonából támogatta is azt.
A hellén világban sehol nem akadt még egy ilyen pompás építmény. Az új csodát Artemiszionnak nevezték el.

Az építkezéseket nagy gonddal megtervezték. Az alapozásra nem sajnálták sem az időt, sem az anyagot. Figyelembe kellett venni a helyi földrajzi adottságokat, hiszen Kis-Ázsiában gyakoriak voltak a földrengések. Éppen ezért az új szent helyet eleve egy lágy talajú vidéken építették fel. Azt gondolták ugyanis, hogy a puha föld még a leghevesebb földmozgások romboló erejét is elnyeli. Az épület 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt. 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőszerkezetet. A tetőzet cédrusfából, a szentély magas, arannyal és drága festékekkel dúsan feldíszített, csiszolt szárnyas ajtajait ciprusfából készítették. A szentély belsejében helyezkedett el az istennő közel két méteres fából faragott szobra. Artemisz képmását arannyal és ezüsttel borították be.

A tragédia

Kr.e. 356-ban a templom teljesen elpusztult egyetlen éjszaka alatt. Egy Herostratus nevű ember gyújtotta fel a templomot és a tűzben lelte ő maga is halálát.

Plutarkosz történetírótól tudhatjuk, hogy a későbbi hódító, Nagy Sándor éppen ezen az éjszakán született, így - ahogy Plutarkosz szellemesen megjegyezte - túlságosan elfoglalt volt, hogy segítséget küldjön a pusztuló templomhoz. A leomló mennyezet maga alá temette az istennő szobrát, csupán a megfeketedett, megrepedt és megdőlt márványszobrok meredtek vádlón az ég felé. A romok között aztán a helyiek megtalálták a szobrot, amely csodálatos módon épen maradt a tűzvészben.

Az új templom

Epheszosz városa elhatározta: új otthont teremt szeretett istenségének, még szebbet, még nagyobbat, mint amilyen a lerombolt volt. Alexandros híres építőmestere, Deinokrates pedig olyan roppant nagy és pompás templomot épített a 356-ban leégett templom helyébe, melyet később a hét világcsoda közé számítottak.
Mindenfelől szállították az építkezésekhez az aranyat, az ezüstöt, a drága holmikat. A romok eltakarítása után kisimították a területet és a törmelékhalmokból alakították kiaz új alapzatot. Ezt az alapot melyet masszív márványtömbökkel vették körbe, így az épület alapterülete 65×125 méterre növekedett. A további munkák során azonban ügyeltek arra, hogy ne nagyon térjenek el a régi templom szerkezetétől.

Az építészmester törekedett arra, hogy az új templom kövesse az eredeti templom szerkezeti felépítését, ezért például a régi, megrepedezett márványoszlopok helyére állítatta a 127 új tartóoszlopot. A bejárat felett található fríz 36 oszlopon állt és a hellén istenek és félistenek képei díszítették. Az új templom építése több évtizedig tartott.

Az "átvert" Nagy Sándor

Kr. e. 334. egy újabb fontos évszám volt a város és a templom történetében.Ugyanis megjelent a már említett Nagy Sándor a város falainál. Nagy Sándor nem akarta lerombolni az épületet, sőt annyira lenyűgözte a templom szépsége, hogy arannyal, munkaerővel, tervekkel támogatta volna annak befejezését, cserébe, hogy a templom falára felkerül az ő neve is.
Az epheszosziaknak azonban nem kellett a makedón király aranya, ezért cselhez folyamodtak, és Sándor elé borulva kijelentették: a mindenkit leigázó makedón király maga is egy igazi istenség. Azt pedig senki sem gondolhatja megfelelő megoldásnak, hogy egy istennő templomát egy másik istenség építtesse fel.
Az ephezosziak jól számoltak, mert Nagy Sándornak annyira megtetszett a hízelgő ígéret, hogy kivonult a városból.
A munkálatok még ezek után az események után is évtizedeken át tartottak. Az újjáépített templom a vallásos élet központjává vált, ezenkívül valóságos új város nőtt ki körülötte a földből. Az Artemiszion a vidék legnagyobb bankjának számított, hiszen a hellén kereskedőknek természetes volt, hogy a templomban kereskedjenek.

A római birodalomban

Kr. e. 133-ban meghalt III. Attalos, pergamoni király, és Rómára hagyta birodalmát, így az ahhoz tartozó Epheszoszt is, mely Ephesus néven az újonnan alapított Asia provincia fővárosa lett. A rómaiak nem pusztították el a templomot, mert felfedezték, hogy a görög Artemisz nem más, mint Diana, a vadászat római istennője. Így a város és a templom egy valóságos aranykor beköszöntét ünnepelhette. A gyönyörű Artemiszion még három évszázadon át a vallási és gazdasági élet középpontja maradt, míg a Kr. u. 262-dik esztendőben az erre vonuló gót hordák áldozatává nem vált. A gótok kifosztották és részben lerombolták a pompás épületet. A templom aztán végleg elveszítette jelentőségét, amikor I. Theodosius római császár a kereszténységet tette meg a hatalmas birodalom államvallásává, és elrendelte a pogány szent helyek bezárását. Az Artemiszion ezzel végképp idejétmúlttá vált. Az építmény köveit a környék építkezéseire hordták.



A maradványok............
hetcsoda6-5.jpg


A 19-dik század közepe táján kezdtek kutatni először azon a vidéken. Európai tudósok az elsüllyedt város titkai után kezdtek kutatni. Először John Turtle Wood professzorra mosolygott a szerencse. Egy hat méter vastag sárréteg alatt bukkant rá az Artemiszion alapjaira. 1903-ban David Hogarth szenzációs felfedezést tett: megtalálta Artemisz istennő legendás kincsét! A pénzverés legelső emlékeinek számító, elektronból, egy különleges arany-ezüst keverékből készített fémpénz halmai, 3000 értékes igazgyöngy, fülbevalók és dísztűk kerültek elő. Amikor 1956-ban Pheidiász, a nagyhírű szobrász műhelyét is sikerült feltárni, a kutatók a korai Artemiszion szobrainak hasonmásaira is rábukkantak. Ezek a páratlan műremekek ma a törökországi Epheszosz és Szeldzsuk városok múzeumaiban láthatók.

Az ókori világ hét csodája közül a gízai píramis az egyetlen, amely még látható. A többi csoda csak a visszaemlékezésekben, képeken, rajzokon maradtak meg a számunkra.
Artemis templomának kincsei és a templom maradványai jóval látványosabb emlékek, mint a Rhodoszi kolosszus, amiből egy kőtömb sem "élte meg" korunkat , ráadásul semmiféle hiteles ábrázolás sem maradt ránk erről az építményről, emiatt számunkra csak az ábrándozás marad mindaddig, míg valaki fel nem találja az időutazást.


****************************
Artemis.jpg
**********************
 

donna

Állandó Tag
Állandó Tag
Piramisok - emberek, csodálkozom, hogy Stonehenge-gel még nem jött senki.
Először feltennék néhány kérdést.
Ki építette Stonehenge-et? Stonehenge köveit bizonyítottan 100-300 km-ről vitték a helyszínre. Nincs írásos nyoma az építésének. Valószínűleg idősebb, mint a druida kultúra.
Kőkori.
Több tonnás tömbökről beszélünk.
Lemodellezték, kikísérletezték, bebizonyították, hogy néhány tucat ember képes volt megmozgatni őket, egymásra tenni őket, és egyáltalán a helyszínre juttatni őket. Nem egy év, valószínűleg nem is egy generáció alatt készült el. Vallási alapokon ment. Tudjátok, a régi sztori. Nem kell ahhoz földönkívülinek lenni, hogy az orránál fogva vezessék a népet, hogy egy csatasorba állítsanak egy ügyért ennyi embert, és hogy teljesen összehangolt munkát végeztessenek velük.
Az indiánok maguktól sose lépték át a kőkor küszöbét. Aranyuk-ezüstjük volt, de a vas megmunkálásáig nem értek el.
Ennek ellenére tengeri úton kereskedtek az ókori Egyiptommal (NatGeo - A kokainos múmiák titka). Ők népesítették be a polinéziai szigetvilágot (Thorn Heyerdall és a Kon Tiki), piramisokat emeltek fémszerszámok nélkül, ésatöbbi.
Nincs mégegy olyan ókori kultúra, amiről annyit tudnánk, mint Egyiptom. Ugyanakkor van egy másik kultúra, mely történelmében és tudományában felér vele: a KÍNAI. Ugye, azt még senki nem merte állítani, hogy a puskaport is a földönkívüliek hozták el nekünk? SZVSZ az űrkorban már a puskapor csak múzeumi tárgy lesz.
Kérdem én, miért becsüljük le saját fajtánk képességeit?
Az emberi evolúció az elmúlt 10000 évben megrekedt, gyakorlatilag 10000 éve nem változott sokat a külsőnk (csak a fajkeveredés miatt), és nem változott agyunk mérete. Miért ne lett volna az ember ugyanolyan kíváncsi, ugyanolyan jó megfigyelő, és ugyanolyan analitikus gondolkodásra képes, mint ma?
Én a gyerekemnek is mindig azt mondom, mikor nekikeseredik, hogy valamit nem tud, nem buta, csak még keveset tanult.
Szóval az Egyiptomiaknak is nyilván megvoltak a maguk Newtonjai és Eisteinjei, akik nem az integrálszámítást vagy a relativitáselméletet alkották meg, hanem megoldották azt a kérdést, hogy lehet piramisokat építeni.
Az agyi potenciál megvolt hozzá.

Ahhoz, hogy számomra logikusan indokolható legyen, miért az ember alkotta őket, a következő alapfeltételek kellenek:
- az emberi agy fejlettsége (namármost, ez az agy képes kidolgozni egy relativitás- kvantumtérelmélet- húrelmélet szintű ABSZTRAKT MATEMATIKÁT, a piramisok egyszerűen algebrára épülnek! És ez az agy ugyanaz!)
- fejlődési folyamat - lássuk, hogy az ember MEGTANULT piramist építeni.

1. A fáraók első temetkezési "dombjai" napon szárított agyagtéglákból készültek, csúnyák voltak és bunkerjellegűek, "masztaba" névre hallgattak, ezek többsége porrá omlott az évezredek alatt.
2. Dzsószer fáraó (Kr.e 2690-2640 körül) számára készült az első lépcsős piramis. Ezt menet közben kétszer tervezték át - egyre nagyobbra. Eredetileg mastabának készült, de már mészkőből, aztán egy zseni kitalálta, hogy lehet itt nagyobbat is... és félúton rájött, hogy még nagyobbat is... Ezt a zsenit Imhotepnek hívták. Nem csak építészetben, de pl. orvostudományban, szobrászatban, csillagászatben is olyat alkotott, amit sokáig nem bírtak a kultúrák felülmúlni. A NatGeo róla is készített kétszer egyórás filmet. Közrendű kisemberből lett a fáraó "vezír"-e. Hmm. A zseniket már akkor is kiemelték.

Szóval a lépcsős piramisoknál tartunk, ami a tudományos mérések szerint mégiscsak a legkorábbiak. Az első kísérlet pl. egy összedőlt piramis, a nevét most így hirtelen nem tudom felidézni. Aztán ez a nagyobbítgatott változat. Szóval az ember TANULT építeni.

És az egyenes oldalú piramisoknál:
A "megtört" piramis eredetileg kétszer olyan magasra volt tervezve, de egy ponton a szögét megváltoztatták 54fok 31' 13''-ről 43fok 21'-re. Nem pontos szám, tehát a változtatás "nagyjából" történt, nem tervezőaasztalon, gyakorlatban. (itt megjegyezném, hogy a középkori katedrálisok is extraterrateritális közreműködés nélkül, mérnöki tervezőasztalok nélkül, húsz-harminc év alatt épültek - Ken Follett: Katedrális című könyvét melegen ajánlom - angolul Pillars of the Earth).

A gizai piramisokhoz temetkezési templomok tartoztak, de mivel ezek fából-agyagból épültek, ma már csak az alapjaik láthatók (szóval vallási funkciót töltöttek be, nem konkrétan sírok voltak, de a halotti kultuszhoz tartoztak).

A piramisok nem olyan idősek, mint az átlagemberek tudatában él, "csupán" a harmadik dinasztia idején kezdték építeni őket, azaz kevesebb, mint 4600 évesek. A Szfinx Kr.e. 2555-2532 között épült. Illetve nem kőtömbökből épült, hanem fogták a khomokkő hegyet, és kifaragták belőle (olyasmi lehetet, mint a Monument Valley tanúhegyei), esetleg még az alapforma is megvolt, ez ihlette a végső mű formáját.

Szóval ott tartunk, hogy látom a szellemi potenciált, látom a tanulási folyamatot, de hiányzik még valami, amit Pitti már felemlegetet:
a LOGISZTIKA.

Logisztika - ez külön fejezet
Az biztos, hogy nagyon fegyelmezett és nagyon szervezett társadalmi berendezkedést bizonyít.
A fegyelmezés alapja a vallás, a szervezés meg tudomány volt, van, lesz.
Régen úgy gondolták, rabszolgák építették a piramisokat. Ma már írásos bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy ezek szabad emberek voltak, jobbára földművesek.
Egyiptomban már az ókorban is élt több millió ember. Ezek az emberek gazdálkodtak, de a mezőgazdaság szigorúan a Nílus áradásához volt kötve, ami három hónap egy évben. Szóval volt még kilenc hónap, amikor ott volt a rengeteg "felesleges" munkaidejük. Ilyenkor az építkezésen foglalkoztatták őket. Kosztért-kvártélyért, fizetésért.
Az év legalább kétharmadában. Etetni meg abból etették őket, amit a maradékban termeltek. Enni úgyis kellett...
Pitti, megvan a kaja meg a munkaerő?

Mi hiányzik még? A módszertan.

A kőtömbök hasításáról Bojtorján már beszélt. Tény, hogy a bányákban a mai napig megvan a nyoma. A szállításhoz ott voltak a farudak, az emberek, a tevék (ló helyett), és a víz. Stonehenge köveit is leúsztatták a folyón (kiszáradt mederből került elő elsüllyedt tutaj maradványa kőtömbbel), miért ne alkalmazhatták volna a vizet, mint szállítóeszközt?
Sőt, én továbbmegyek. Miért ne használhatták volna az áradást, mint "emelőt"?

Volt egyszer egy indián kultúra, mely a perui tengerparton élt, az Andok lábainál, a mai sivtagban.
Abból éltek, hogy csatornarendszereken keresztül a hegyekből levezették a vizet, és termővé tették a kietlen síkságot. Mindezt több, mint 7000 évvel ezelőtt.
A csatornarendszerek régészeti feltárása jelenleg is folyik.


Nem azt mondom, hogy nincsenek megmagyarázhatatlan dolgok. De azok nem a piramisok építése, sokkal inkább az élet kialakulása és fennmaradása. Vagy maga az evolúció, ami pont az emberig vezett. És nem biológiailag megmagyarázhatatlan, hanem matematikailag. Ugyanis ennek a verziónak volt a legkisebb valószínűsége. És akkor ezen a ponton újra jöhet a képbe egy "teremtő" :lol: :lol: :lol:

"Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb"
 

bojtorjan

Állandó Tag
Állandó Tag
Itt szeretnem megemliteni peldaul a Piri Reis-fele vilagterkepet is. Piri Reis torok admiralis volt aki a terkepet valahol keleten talalta.
Erdekessege ennek a terkepnek, hogy tokeletesen pontos, a Foldkozi- es Holt tenger tersegere, Eszak es Del Amerika
partjaira vonatkozoan. A legerdekfeszitobb viszont, hogy az Anktartisz korvonalai is fel vannak tuntetve. A hegylancok es
a hegycsucsok, folyok, fennsikok hihetetlen pontossaggal vannak felrajzolva. A bibi ott van, hogy az Antarktisz hegylancait
csak 1952-ben fedeztek fel!!!
Egy racsos sablon segitsegevel atmasoltak a regi terkepet egy mai globuszra. A tovabbi vizsgalatok es a merterseges
holdaknak a Foldrol keszitett legutobbi felvetelei megerositettek azt a feltetelezest, hogy az eredeti Piri Reis terkep
nagy magassagbol keszitett felveteleken alapul ami abban az idoben az akkori "tudassal es lehetosegekkel" lehetetlen volt.

En nagyon szeretnem ha erre is talalnal magyarazatot vagy legalabb egy logikus elmeletet...kivancsi vagyok.
Azt viszont nem fogadom el, ha azzal ervelsz, hogy akkor mar repulni is tudtunk es az oseink mar bejartak az Antarktiszt csak mi nem tudunk rola. :wink:

A piramisok rejtelyere meg vissza szeretnek terni de most nincs idom.
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
donna írta:
Pitti, megvan a kaja meg a munkaerő?
Mi hiányzik még? A módszertan.
Donna,
Nem igazan tudok mit valaszolni a beirasodra, annyira tavol vagyunk ebben az elmeletben. :(
Annyira kezlegyintve elhessented az igazan fontos technikai kerdeseket, hogy egyszeruen nem tudok vitaba szallni.
Igen, az egyiptomiak epitettek piramisokat, legalabbis megprobaltak utanozni a piramis epitest, de nem ok epitettek a harom nagy gizai piramist.
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Donna,
sajnos nekem is ellent kell mondanom és Pitti mellé kell felsorakoznom, holott tudom, hogy ő most is fáradhatatlanul lopott pálinkáshordókat görget.
A logisztikai problémát egyébként én vetettem fel, de nem inditok plágiumpert ebben az ügyben.
Az emberi agy, az emberi tehetség mint irod az elmúlt 10,000 évben nem változott. Akkor talán az emberi természet sem. Emberi természetünkkel vonzódunk a parányi kezes mütyürökhoz, a monstrumok visszatetszést keltenek bennünk. Egy fárajó a hatalmát a gazdagságának növelésével, értékeinek halmozásával növelheti, ez ad lehetőséget arra, hogy kellő erősségű hadsereget szereljen fel és működtessen,ha országa és hatalma védelme megkivánja. Egy ilyen megalomániás beruházásnak nincs semmi értelme. Ha a piramisokat megfelelően kiképzett szakrabszolgák épitették volna akik pontosan tisztában voltak a geometriával, a megmunklási, szállitási, emelési technológiákkal, akkor talán nem szólnék. De az az állitásod, hogy a földművelő parasztok az üres kilenc hónap alatt épitgették, ez teljességgel hihetetlen. Ha most 2004-ben összeszednél 100,000 egyiptomi parasztot és valamiféle alapitványból fedeznéd egy újabb piramis épitését, akkor az a piramis nem készülne el még az unokáid életében sem. Ennyit butult volna az ember 6500 év alatt ? Lehet, hogy az egyiptomiaknak is volt Einsteinje, de nem állt rendelkezésére az az ismert matematikai apparátus, ami Einsteinnek már rendelkezésére állt.Galilei, Newton, Maxwell nélkül, Lorenz nélkül Einstein sem juthatott volna el a speciális relativitáselmélethez. De nem csak a tudás a probléma. Ha minden tudásoddal együtt kiraknálak egy szigetre, ahol semmi nincs, csak kaja és feladatul szabnám Neked, hogy épits egy vikkendházat, abba belebuknál. Mert az eszközeid hiányoznának. Hogyan magyaráznád meg, hogy a piramis egy tömbből való alapjának lejtése kisebb, mint amit Pitti lézerrel ki tudott mérni ? Hogyan magyarázod meg a piramisban foglalt meghökkentő méreteket ? A körzőt ismerték, hát miért nem választották az egyszerű 60 fokot, ami a körző egyszeri elforgatásával kiszerkeszthető lett volna ? Az egyiptomiak nem ismerték a PI pontos értékét sem, 3,16-al számoltak. Nagyon sok a kérdés és nagyon kevés a válasz. Pontosabban nincsennek is válaszok, csak hypotézisek, amelyek mai logikánkon alapulnak. De mi a biztosíték arra, hogy az ő logikájuk azonos volt a miénkkel.
 

donna

Állandó Tag
Állandó Tag
Efike, miből gondolod, hogy a három nagy piramist nem emberek építették?
Az pedig, hogy parasztok építették, nem az én agyam szüleménye, hanem a feltárt hajdani bányák falába hieroglifákkal leírják, hogyan épült ez meg az a piramis, kik voltak a munkavezetők név szerint... stb.
Előkerültek agyagtáblák, melyeken szám szerint leírják, egyes falvak miből és hogyan működtek. Kik és mennyit dolgoztak az építkezésen, mely falvakból, és anak is nyoma van, hogy áradás idején a munkák álltak.
Az ókori Egyiptom nagyon másképp működött még, mint a mi világunk. Amolyan törzsközösség szerűen. A termés mindig ment a fáraó tulajdonába, aki aztán fejadagra adta vissza ennek egy részét. Ezért volt nagyon fontos a sok írnok meg számszedő. Ezt leadminissztrálni agyagtáblákon!

Pitti, én nem vagyok mérnök, a technikai részletekhez nem értek pontosan. Csak végignéztem a NatGeo-n az egyiptomi hetet, amikor napi 3 órában esténként az ókori Egyiptommal foglalkoztak (ja, egy rész még az ott élők szexuális szokásait is kitárgyalta - szvsz nagyon érdekes volt a szociális berendezkedésük, és az erről vallot felfogásuk, történetesen teljesen eltérő a mai erkölcsöktől :lol: ).
Szóval elég alaposan kitárgyalták mérnökök is a piramisok felépítésének rejtelmeit, demonstrálták, hogy s miként lehetett az egészet megvalósítani. Az elmélet számomra meggyőző volt, bár tegyük hozzá, nem vagyok fogékony a technikai részletekre.

Azon, hogy vannak-e földönkívüliek vagy sem, nem akarok vitatkozni. Egyszer még Mo-n éjjel láttunk mi is olyasmit, amire azóta se tudok magyarázatot. Mentünk a tudomisén hányas úton kifelé Pestről Vecsésnek. Már majdnem Ferihegynél jártunk, oldalról láttuk a felszálló gépeket. Egyszercsak mintha velünk szembe jött volna egy gép, tisztára, mint egy utasszállító, úgy kivilágítva. Csak néztük a férjemmel, hogy honnan szállt vajon fel, hogy itt jön velünk szembe... pont az út fölött. Aztán rájöttünk, hogy áll. Ott lebegett mintegy 20-30 méter magasan az út fölött. Megálltunk alatta. Kinéztünk az ablakon.
Óriási, felfújt repülő lámpákkal? De nem láttunk semmiféle kábelt, ami a földhöz rögzítette volna.
Én nem mondom, hogy UFÓ volt, mert csak lebegett, nem repült. De fura volt, az biztos. Nagyon fura.
Visszaúton már nem volt ott. :roll: :?:

Ettől függetlenül nekem az ilyen Daniken és hasonszőrűek elméletei nagyon erőltetettek. Soroljátok fel pontokba szedve, miért nem építhették emberek, én pedig pontonként utánajárok, lássuk, képes leszek-e cáfolni a részleteket :wink: . Lehet, hogy már csak ha visszajöttünk Kanadából. Szombat hajnalban indulunk Calgaryba kocsival, át Wyomingon meg Montanán.
Szurkoljatok, hogy ne essen a hó... :lol: .
 

pitti

Állandó Tag
Állandó Tag
donna írta:
Az pedig, hogy parasztok építették, nem az én agyam szüleménye, hanem a feltárt hajdani bányák falába hieroglifákkal leírják, hogyan épült ez meg az a piramis, kik voltak a munkavezetők név szerint... stb.
Előkerültek agyagtáblák, melyeken szám szerint leírják, egyes falvak miből és hogyan működtek. Kik és mennyit dolgoztak az építkezésen, mely falvakból, és anak is nyoma van, hogy áradás idején a munkák álltak.
Ez igy igaz. Ahogy elobb irtam az egyiptusok epitettek piramisokat es az mind tokeletesen dokumentalva van. A piramis belso es kulso falai tele vannak hieroglifakkal, hogy ki, hogyan es mikor, stb. Nagy szo volt az ilyen es a Farajo hatalmatol es dicsosegetol zengett az egesz piramidon. Viszont ha figyelmesen koveted az informaciot akkor megtudod, hogy a harom "nagy" piramisban egy szem hieroglifa, semmifele iras vagy utalas nem talalhato. Nem talaltak semmifele nyomot!
A sumerok leirjak a piramis letezeset tobb mint 1000 evvel az egyiptomi nomad torzsek megjelenese elott.
Minden tudost aki azt fejtegeti es bizonyitja, (itt egyiptologusokrol beszelek nem a Danikenrol) hogy a nagy piramis legalabb 5-6000 evvel elobb epult mint az elfogadott teoria, teljesen nevetsegesse tesznek. Az egyiptomi kormany betiltott minden tovabbi kutatast ahogy kiderult hogy tobb titkos kamra lett beepitve a piramisba. Miert? :idea:
 

Efike

Állandó Tag
Állandó Tag
Egy argentin kutatópáros azt állítja, hogy az egyiptomi piramisokat föntről lefelé építették, elméletüket következtetés útján állították fel.
2004.12.17 16:08 Spicy Press Hírügynökség



Meglepő és vakmerő feltételezéssel állt elő két argentin tudós az egyiptomi Kheopsz piramissal kapcsolatban, ugyanis azt állítják, hogy az építményt nem alulról felfelé, köveket egymásra helyezve építették, hanem egy hegyből faragták ki speciális kézművesek munkájával.

A világ hét csodájának egyikét már rengetegen vizsgálták, s most az orvostudományok doktora, Edmundo Ashkar, és az egyiptomi hieroglifa fordító Amalia Frontini újabb elmélettel gazdagítja a piramis rendelkezésre álló adatait. A kutatók egy 60 fős tudományos testület előtt számoltak be elméletükről, melynek nagy részét dedukcióval érték el.

A falaival pontosan a négy égtáj felé mutató, ie. 2557-ben épült, 147 méter magas monstrum véleményük szerint 2.500.000 alkalommal, vagyis minden egyes kövével szembeszegül a gravitáció törvényével.

Azt nem tudják megmondani, hogy hányan és mennyi ideig dolgoztak a piramis "kifaragásán", de biztosak abban, hogy az eddigi elméletek hamisak, mivel a gyakorlatban sem a rámpákkal, sem az emelőkkel, kötelekkel épített változatot nem tudták bebizonyítani, ráadásul úgy gondolják, hogy Egyiptomban nem áll rendelkezésre annyi fa sem, amennyi egy ilyen jellegű építkezéshez szükséges lett volna.
 

donna

Állandó Tag
Állandó Tag
http://www.pbs.org/wgbh/nova/pyramid/explore/builders.html
Ezen a linken írják le, hogyan és hányan vitték a köveket. Nagyon érdekes cikk.
Namost a három nagy piramis alatt melyikeket értitek? A gizaiakat?

A cikk a nagy piramis építéséről szól, hogy hányan építették, hogyan építették - ennek milyen bizonyítéka van. Leír néhány népszerű érvet a földönkívüliek mellett, és ennek tudományos cáfolatát.
Na, most tényleg megyek csomagolni, majd valamikor jelentkezem. Efike, köszönöm a jókívánságot.

részlet:
So these are not guys lifting boilers in Manhattan, these are senior civil engineers with one of the largest construction corporations in the United States. And I'm sure they'd be happy to go on record with their study which looked at what they call critical path analysis. What do you need to get the job done? What tools did they have? And they contacted me and other Egyptologists and we gave them some references. Here's what we know about their tools, the inclined plane, the lever and so on. And without any secret sophistication or hidden technology, just basically what archaeologists say, this is what these folks had. DIM JIM came up with 5,000, 4 to 5,000 men could build the Great Pyramid within a 20 to 40 year period. And they have very specific calculations on every single aspect, from the gravel, for the ramps, to baking the bread. So I throw that out there, not because that's gospel truth, but because reasoned construction engineers, who plan great projects like bridges and buildings today and earthworks and so on, look at the Great Pyramid and don't opt out for lost civilizations, extraterrestrials, or hidden technologies. No, they say it's a very impressive job, extraordinary for the people who lived then and there, but it could be done. They are human monuments.
 
Oldal tetejére