Nah amig Pittinek gozol a feje en hozzakezdek az en maratonomhoz...(lehet megjobban fog gozologni tole)
Bevallom oszinten nem tudom melyik taborhoz tegyem le a voksom mert mindket reszrol nagyon sok a pro es kontra. Inkabb megprobalom realisan
megvilagitani a "tenyeket" mindket oldalrol.
Kezdjuk azzal, hogy az embernek van egy igen fontos tulajdonsaga - imadja onmagat ami valojaban nem is baj! A gond talan akkor kezdodik
amikor vakul hisz abban, hogy "csakis" o kepes mindenre, elutasit minden olyan magyarazatot ami meg csak fel is veti azt az elmeletet, hogy talan
segiseget kapott valahonnan mert ugye mi vagyunk EMBEREK, nekunk nincs szuksegunk semmire, mi mindent tudunk onmagunk. ;-)
Nagyon figyelemremeltoak a Pitti ervei es nagyon sok dolog kezzelfoghato igazsagnak tekintheto bennuk. A piramisok epitesevel kapcsolatban
(mivel a mai napig nem fejtettek meg) tobb teoria letezik. Az egyik, a Donna altal is emlitett elmelet, hogy foleg a szabad foldmuvesek segitsegevel
epitettek fel a piramisokat kihasznalva az aradas idejet ami 3 honap egy evben.
Nincs meg... ;-) (bocs Pitti, hogy helyetted valaszolok) ... mert nem 9 honap volt a szabadido hanem epp forditva, maximum az alatt a 3 honap alatt
segitkeztek amikor a Nilus elarasztotta a foldeket mert akkor volt lehetetlen a szantas...stb. Szoval ismet ott vagyunk ahol elindultunk, hianyzik az a
sok-sok munkaero, ellatas stb amirol Pitti irt mert a rabszolgak sem megfelelo megoldas ugyanis a szamokkal is gondok vannak...lasd kesobb.
Herodot 100 000 emberrol beszel az epitessel kapcsolatban de Plinius (egy utodja) mar 360 000 munkast emlit es 20 ev helyett 78-rol lehet olvasni az
irasaiban. Plinius arrol a megfigyeleserol is emlitest tesz, hogy Cheops farao (ami valojaban gorog elnevezes) valodi, egyiptomi neven Chufu farao azert
epitette a nagy piramist, hogy lefoglalja, munkat adjon a nepnek mivel az aradasok alatt munkanelkuliseg uralkodott Egyiptomban...termeszetesen ez is
csak egy "teoria". Herodot volt az elso "antik" tortenesz aki emlitest/leirast tesz a piramisok epiteserol. O ir eloszor egyfajta gepekrol "mechanes"(?)
amelyek rovid fatombokbol keszultek...erre kesobb meg visszaterek.
A kovek szallitasa...
A granittomboket amibol a nagy piramist epitettek Assuanbol szarmaznak. Elkepeszto volt az a tehetseguk ahogyan ezeket a kotomboket kitermeltek es
simara csiszoltak(?), foleg akkor ha feltevesunk szerint csak olom- es koszerszamokkal rendelkeztek. Szakemberek elmereszkedtek addig a feltevesig,
hogy az egyiptomiak mar abban az idoben ismertek a bronz- es vasszerszamokat vagy olyan modon meg tudtak dolgozni a rezett ami altal az sokkal
kemenyebbe valt(?)....viszont ez lehetetlen - allitjak a vasszakertok (nem tudom jol irtam-e magyarul, sajnos nemetul ismerem a kifejezest "Metallurgen").
Szoval hogyan is lettek ilyen szepen kitermelt es lecsiszolt kotombok a nagy darab granitokbol???....hmmmm, elegge rejtelyes. ;-)
"Felteve", hogy megvannak a kitermelt es lecsiszolt, mm pontosan osszeillo granittombok valamilyen szallitoeszkozt kellett kitalalniuk szamukra .... a hajot!
A kerdes csupan az, hogy tenyleg elbirtak ezek a hajok 50-60 tonnas kotomboket? :roll: (Azt mar csak zarojelben jegyzem meg, hogy egyes egyiptomi obeliszkek
elerik a tobb 100 tonnas sulyt is!) 8)
Az egyiptomiak epitettek egy kanalist amin a Nilustol majdnem az epitkezes labaig lehetove tettek a kotombok szallitasat. Onnan egy gigantikus felhuzoresz
kb. 1000 m hosszu es 18 m szeles tette lehetove a tovabbi szallitasat a kotomboknek a piramishoz.. A magassaga elerte a 15 metert igy az emelkedese
1,5%-nak felel meg.
Munkasok...
Egyes torteneszek azt allitjak, hogy kb. 20 000 munkas elegseges arra, hogy az adott 20 ev alatt felepitsek a nagy piramist. Mivel a munkak az aradasok
idejere leszukulnek(?) a munkasok szamat felemelhetjuk 80 000-re ami majdnem megegyezik Herodot saccolt 100 000 munkasaval...talan?
Ha abbol indulunk ki, hogy 2,6 millio darab kotombbol epitettek a nagy piramist akkor naponta 356 darabot kellett volna odaszallitsanak vagyis minden ket
percben egy kotombot! - felteve, hogy ket muszakban dolgoztak es mindegyik muszak 6 orat tartott egesz even at!!! Ha CSAK az aradasok idejen dolgoztak
ez magaval vonja azt a kovetkezetetest, hogy az elobbi szallitasi mennyiseg megnegyszerezodik (4x) ergo - 2 db. kotomb 1 perc alatt!!!???....hmm hmm
Tehat ket kovetkezteteshez jutottam ismet:
1. Egy lehetetlen dologgal allunk szemben - vagy maskepp kifejezve Pitti allitasa kezd beigazolodni...
2. Az egyiptomiak egesz ev alatt epitettek a nagy piramist - vagy maskepp kifejezve Donna altal fevetett teoriaban van a (fel)igazsag...
A kotombok kitermelese, megmunkalasa, szallitasa, felhuzasa es beillesztese a megfelelo helyre nagy mestermuve egy technikai es epiteszeti tudasnak
ha arra gondolunk, hogy mindez a 4. Dinasztia idejen tortent... ha tenyleg akkor tortent es tenyleg ugy tortent??? ... ;-)
Folyt. kov.
Bevallom oszinten nem tudom melyik taborhoz tegyem le a voksom mert mindket reszrol nagyon sok a pro es kontra. Inkabb megprobalom realisan
megvilagitani a "tenyeket" mindket oldalrol.
Kezdjuk azzal, hogy az embernek van egy igen fontos tulajdonsaga - imadja onmagat ami valojaban nem is baj! A gond talan akkor kezdodik
amikor vakul hisz abban, hogy "csakis" o kepes mindenre, elutasit minden olyan magyarazatot ami meg csak fel is veti azt az elmeletet, hogy talan
segiseget kapott valahonnan mert ugye mi vagyunk EMBEREK, nekunk nincs szuksegunk semmire, mi mindent tudunk onmagunk. ;-)
Nagyon figyelemremeltoak a Pitti ervei es nagyon sok dolog kezzelfoghato igazsagnak tekintheto bennuk. A piramisok epitesevel kapcsolatban
(mivel a mai napig nem fejtettek meg) tobb teoria letezik. Az egyik, a Donna altal is emlitett elmelet, hogy foleg a szabad foldmuvesek segitsegevel
epitettek fel a piramisokat kihasznalva az aradas idejet ami 3 honap egy evben.
donna írta:Egyiptomban már az ókorban is élt több millió ember. Ezek az emberek gazdálkodtak, de a mezőgazdaság szigorúan a Nílus áradásához
volt kötve, ami három hónap egy évben. Szóval volt még kilenc hónap, amikor ott volt a rengeteg "felesleges" munkaidejük.Ilyenkor az építkezésen
foglalkoztatták őket. Kosztért-kvártélyért, fizetésért. Az év legalább kétharmadában. Etetni meg abból etették őket, amit a maradékban termeltek.
Enni úgyis kellett...Pitti, megvan a kaja meg a munkaerő?
Nincs meg... ;-) (bocs Pitti, hogy helyetted valaszolok) ... mert nem 9 honap volt a szabadido hanem epp forditva, maximum az alatt a 3 honap alatt
segitkeztek amikor a Nilus elarasztotta a foldeket mert akkor volt lehetetlen a szantas...stb. Szoval ismet ott vagyunk ahol elindultunk, hianyzik az a
sok-sok munkaero, ellatas stb amirol Pitti irt mert a rabszolgak sem megfelelo megoldas ugyanis a szamokkal is gondok vannak...lasd kesobb.
Herodot 100 000 emberrol beszel az epitessel kapcsolatban de Plinius (egy utodja) mar 360 000 munkast emlit es 20 ev helyett 78-rol lehet olvasni az
irasaiban. Plinius arrol a megfigyeleserol is emlitest tesz, hogy Cheops farao (ami valojaban gorog elnevezes) valodi, egyiptomi neven Chufu farao azert
epitette a nagy piramist, hogy lefoglalja, munkat adjon a nepnek mivel az aradasok alatt munkanelkuliseg uralkodott Egyiptomban...termeszetesen ez is
csak egy "teoria". Herodot volt az elso "antik" tortenesz aki emlitest/leirast tesz a piramisok epiteserol. O ir eloszor egyfajta gepekrol "mechanes"(?)
amelyek rovid fatombokbol keszultek...erre kesobb meg visszaterek.
A kovek szallitasa...
A granittomboket amibol a nagy piramist epitettek Assuanbol szarmaznak. Elkepeszto volt az a tehetseguk ahogyan ezeket a kotomboket kitermeltek es
simara csiszoltak(?), foleg akkor ha feltevesunk szerint csak olom- es koszerszamokkal rendelkeztek. Szakemberek elmereszkedtek addig a feltevesig,
hogy az egyiptomiak mar abban az idoben ismertek a bronz- es vasszerszamokat vagy olyan modon meg tudtak dolgozni a rezett ami altal az sokkal
kemenyebbe valt(?)....viszont ez lehetetlen - allitjak a vasszakertok (nem tudom jol irtam-e magyarul, sajnos nemetul ismerem a kifejezest "Metallurgen").
Szoval hogyan is lettek ilyen szepen kitermelt es lecsiszolt kotombok a nagy darab granitokbol???....hmmmm, elegge rejtelyes. ;-)
"Felteve", hogy megvannak a kitermelt es lecsiszolt, mm pontosan osszeillo granittombok valamilyen szallitoeszkozt kellett kitalalniuk szamukra .... a hajot!
A kerdes csupan az, hogy tenyleg elbirtak ezek a hajok 50-60 tonnas kotomboket? :roll: (Azt mar csak zarojelben jegyzem meg, hogy egyes egyiptomi obeliszkek
elerik a tobb 100 tonnas sulyt is!) 8)
Az egyiptomiak epitettek egy kanalist amin a Nilustol majdnem az epitkezes labaig lehetove tettek a kotombok szallitasat. Onnan egy gigantikus felhuzoresz
kb. 1000 m hosszu es 18 m szeles tette lehetove a tovabbi szallitasat a kotomboknek a piramishoz.. A magassaga elerte a 15 metert igy az emelkedese
1,5%-nak felel meg.
Munkasok...
Egyes torteneszek azt allitjak, hogy kb. 20 000 munkas elegseges arra, hogy az adott 20 ev alatt felepitsek a nagy piramist. Mivel a munkak az aradasok
idejere leszukulnek(?) a munkasok szamat felemelhetjuk 80 000-re ami majdnem megegyezik Herodot saccolt 100 000 munkasaval...talan?
Ha abbol indulunk ki, hogy 2,6 millio darab kotombbol epitettek a nagy piramist akkor naponta 356 darabot kellett volna odaszallitsanak vagyis minden ket
percben egy kotombot! - felteve, hogy ket muszakban dolgoztak es mindegyik muszak 6 orat tartott egesz even at!!! Ha CSAK az aradasok idejen dolgoztak
ez magaval vonja azt a kovetkezetetest, hogy az elobbi szallitasi mennyiseg megnegyszerezodik (4x) ergo - 2 db. kotomb 1 perc alatt!!!???....hmm hmm
Tehat ket kovetkezteteshez jutottam ismet:
1. Egy lehetetlen dologgal allunk szemben - vagy maskepp kifejezve Pitti allitasa kezd beigazolodni...
2. Az egyiptomiak egesz ev alatt epitettek a nagy piramist - vagy maskepp kifejezve Donna altal fevetett teoriaban van a (fel)igazsag...
A kotombok kitermelese, megmunkalasa, szallitasa, felhuzasa es beillesztese a megfelelo helyre nagy mestermuve egy technikai es epiteszeti tudasnak
ha arra gondolunk, hogy mindez a 4. Dinasztia idejen tortent... ha tenyleg akkor tortent es tenyleg ugy tortent??? ... ;-)
Folyt. kov.