Élet a halál után

Melitta témája a 'Vallás,szellemtan' fórumban , 2004 Május 2.

  1. Kicsi Fecske

    Kicsi Fecske Állandó Tag

    Milyen meghalni?

    A halál a legtöbb ember számára nyomasztó, félelmetes téma. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy a halál, ugyanúgy mint az adók, elkerülhetetlen dolog. Most a pácienseim regresszióból és progresszióból származó halálélményeit adom k�
    [​IMG]
    Írta: Dr. Bruce Goldberg - Utómunkálatok: Galactus

    Majdnem az összes általam vezetett előző életbe vivő regresszióban elkerülhetetlen a halál átélése — és az egyes páciensek beszámolói majdnem mindig ugyanazt tartalmazzák.Valójában a halál önmagában nem megrázó élmény. A születés folyamata az, ami traumatikus. Képzeljük el egy pillanatra, hogy nagyon betegek vagyunk és a kórházi ágyon fekszünk. Ezután képzeljük el amint az asztráltestünk felemelkedik, és hirtelen meghalunk.Órákig, napokig, vagy akár hetekig is eltarthat, amíg tudatára ébredünk annak, hogy valójában meghaltunk. Ez aligha megrázó.
    [​IMG]
    A halál pillanatában teljesen megszűnik minden fájdalom és kellemetlenség.Most képzeljük el magunkat, amint éppen megszületünk. Az újszülött most tett szert a tudatalattira, és most hagyta el az anyaméhet egy világos és steril környezetbe jutva, ami teljesen más, és sokkal kényelmetlenebb annál, amit kilenc hónapig megszokott. Az újszülöttet csapkodják, nyomkodják a lábát, megtörölgetik, számos módon megvizsgálják,és az élete vadidegen fehér ruhás emberektől függ. A születési folyamat valós fájdalmairól nincsenek adataink, de képzeljünk el pl. egy jéghideg fogót a fejünk körül, vagy mondjuk egy koraszülést.Számomra a születés sokkal félelmetesebbnek tűnik a halálnál.A regressziós és progressziós terápia egyik legnagyobb haszna,hogy megszünteti a halálfélelmet. Csodálatos dolog annak felismerése,hogy a halál nem a vég, hanem egy jobb, gazdagabb és értelmesebb élet kezdete. A halál egyszerűen egy régi test kicserélése egy újra.A halál egy pihenési és újraértékelési folyamat kezdetét jelenti. Ez a megújulásnak, és az újjáépítésnek egy formája. Csak egy köztes állapot, nem a végállomás. Lehet, hogy nehéz megmagyarázni és megérteni a halált, de nem félelmetes.Sok problémás páciens kért arra, hogy segítsek nekik megkeresni bajuk eredetét az előző élet halál jelenetében. Amint ezt a halál jelenetet átélték, a tünetek megszűntek. A megrázó halálélmények, mint pl. lezuhanás egy szikláról, a páciens magasságtól való félelmét okozhatja. A lezuhanás újraélése gyakran eredményezi a fóbia megszűnését.
    [​IMG]
    Egyelőre szeretném ha félretennék a mennyországgal, a pokollal ésa purgatóriummal kapcsolatos gondolataikat. Tegyék félre vallásos meggyőződéseiket, és legyen elméjük nyitott arra, amit mondanom kell. Természetesen nem kell elfogadniuk ezeket az információkat.Csupán azt kérem, hogy fontolják meg nyitott elmével.Amikor meghalunk, akkor a szó köznapi értelmében nem vagyunk valóban halottak. Lehet, hogy a földi szinten nem létezünk, de más szinteken funkcionálunk. Azután az asztrális szinten létezünk és végül a fehér fényhez járulunk és a lélek-szinten végezzük. Tehát, amit mi a halálnak gondolunk, az valójában átkerülés a létezés egy másik szintjére.Mielőtt a halál parapszichológiai magyarázatának részleteibe fognék,engedjék meg, hogy néhány orvosi tényt leírjak.
    Testünk sejtjei állandóan elhalnak és kicserélődnek. Az alvási állapot egyik feladata,legalábbis orvosi szempontból, hogy a nap folyamán elhalt sejtek millióit újjáteremtse. Az alvás folyamán az elvesztett energiáinkat is visszanyerjük. A tudósok azt mondják, hogy kilenc hónaponként testünk valamennyi sejtje legalább egyszer kicserélődik. Vagyis kilenc hónaponként fizikai értelemben meghalunk. A testünk teljesen más, mint egy évvel ezelőtt volt, és mint ami egy év múlva lesz. Mi természetesen nem érezzük a halált, jól funkcionálunk.A sejtek kicserélődésének folyamata olyan simán zajlik, hogy nem vagyunk tudatában annak, hogy valami különleges történik. A fizikai felfogóképességünk csap be bennünket úgy, hogy azt érezzük,évről évre változatlanok vagyunk.
    A HALÁLÉLMÉNY
    Mikor meghalunk, legalábbis kezdetben, az történik, amit elvárunk,hogy történjen. Más szóval, a halállal kapcsolatos elvárásaink hatással vannak a valódi halál élményre. A pokol tüzeiben vagy a mennyország fellegeiben való hit sokszor manifesztálódik, legalábbis ideiglenesen.Szerencsére ezek a képzelgések hamar eltűnnek, és a halotthoz csatlakoznak a Mesterek és a Vezetők. Ezek az angyalszerű lények megpróbálnak minket segíteni abban, hogy hozzászokjunk az asztrális szinthez, ők vezetnek rá bennünket fokozatosan arra a felismérésre, hogy meghaltunk, és ideje továbbmennünk. Lehet, hogy először nem is fogadjuk el, hogy halottak vagyunk, mivel nem érzünk semmi különöset. Bár egy nagyon fontos különbség van: most minden kényelmetlenségtől mentesek vagyunk. Az új környezet sokkal kevésbé korlátozott, mint a fizikai sík, amelyet elhagytunk.Az asztrális síkon az elhalt rokonai és barátai között találhatjuk magunkat. Itt a telepátia uralkodik, vagyis a barátaink és rokonaink iránti valódi érzelmeink könnyen ismertté válnak. Az asztrális síkonnincs képmutatás.Amikor esténként elalszunk, akkor testen-kívüli élményt tapasztalhatunk és ez hasonlít a halálélményhez. Ez a látszólagos halál csak tréning a későbbiekre. Amikor azt álmodjuk, hogy zuhanunk, vagy repülünk, akkor az az asztrális projekció maradványa a tudatban. Korábban hivatkoztam a fehér fényre. Ez a fehér fény egy expresszvonat a lélek-síkra — arra a síkra, ahol értékeljük előző életeinket és kiválasztjuk a következőt. A Mesterek és Vezetők, valamint „halott" rokonaink és barátaink azt fogják tanácsolni, hogy járuljunk a fehér fény elé. Ha megteszük, akkor minden jól fog menni. De, mint korábban említettem, ha nem tesszük meg, akkor úgynevezett „nyugtalan lélekké" válunk, és az asztrális szinten maradunk, bizonytalanságban kilétünket és teendőinket illetően. Kísértetként megfigyelhetnek bennünket a földi szinten, vagy észrevétlenek maradunk és egyszerűen csak céltalanul bolyongunk.
    Mestereink és Vezetőink újra és újra emlékeztetnek minket, hogy járuljunk a fehér fény elé. De semmi sem kényszeríthet erre bennünket.Képzeljük el ezt az utat. Épp most haltunk meg. A halált megelőző pillanat talán megrázó volt. A mennyországgal vagy a pokollal kapcsolatos várakozások töltenek el minket. Ekkor néhány ismeretlen lény megpróbál minket meggyőzni arról, hogy lépjünk a vakítóan fehér fény elé. Félünk, és ellenállunk. Ne feledjük, a lélek mindig szabad akarattal rendelkezik. Nem nehéz megérteni, hogy habozunk csöbörből vödörbe kerülni, ám a lélek-szintre jutáshoz elengedhetetlen,hogy a fehér fény elé járuljunk. Előttünk áll a feladat. Mi a valós? Mia képzeletbeli? Mi a jó? Mi a gonosz? Kik a jóbarátok? Kik és mik a rosszak? Ezekre a kérdésekre kell választ adni, mielőtt a lélek elhatározza,hogy a fehér fény elé lép.
    A lélek meghozza ítéletét, hogy kinek, vagy minek hisz. Ezt a léleknek egyedül kell eldöntenie. Ebben az elhatározásban segíthet a tudat állapota a halálkor, a karmikus ciklus, az asztrális síkon lévő környezet, és más tényezők. Eltarthat órákig, vagy akár egy évszázadig is mire a lélek választ ad. Egy tapasztaltabb léleknek, aki most fejezett be egy karmikusan pozitív életet, kevesebb időre van szüksége,és nagyobb valószínűséggel hoz helyes döntést. Érdekes módon a személy vallása és a halál élménye között nagyon csekély összefüggés van. Más szóval, nem érdekes, hogy a páciens a gnosztikus, ateista, keresztény, zsidó, hindu vagy egyéb hitű:az elmondott tapasztalatok hasonlóak.Pácienseim sokféle típusú reakciót írnak le, amikor az előző életbe vivő regresszióban átélik a halált. Pácienseim halál élményei közül a leggyakoribbakat adom itt közre.
    ÁTKELÉS
    Először, majdnem minden alkalommal egy lebegő érzést írnak le. A fizikai kényelmetlenségek, amelyeket a páciens a halál pillanatában érzett, teljesen megszűnnek. Ebben a pillanatban nincs semmi fájdalom,és semmilyen más érzés. A páciens egyszerűen lebeg. Nagyon gyakori a belső béke és nyugalom érzése, amely a félelem teljes hiányával párosul. A lent lévő testet úgy szemlélik, mint ami többé már nem része a páciensnek. Valójában pontosan ez a helyzet. Engedjék meg, hogy megismételjem, az előző élet halál élményének átélésekor a páciens halálának veszélye nem áll fenn, még mély transzszint esetén sem.A páciensek azonnal észlelik, hogy van testük, de ez egy teljesen más típusú test, egészen más fizikai törvényeknek alávetve. Ez az asztráltest olyan képességek birtokában van, amivel sok olyan dolgot megtehet, amit a fizikai test nem. Például ez az asztráltest keresztülmehet a falon és ajtón, másodpercek alatt ezer mérföldeket tehet meg. Ezen a szinten nem észleljük az időt, az asztráltest birtokábanvan az előző életek teljes ismereteinek és még a vele kapcsolatba kerülő emberek gondolataiban is tud olvasni.
    AZ EZÜSTFONÁL

    Egy állandó megfigyelés, amelyről beszámoltak nekem, az „ezüstfonál" jelenléte. Elméletileg, amikor valaki nem halál élménnyel kapcsolatban tapasztal asztrális projekciót, akkor egy ezüstfonál csatlakozikaz asztráltest fejének hátsó részéhez és a földön lévő fizikai test gyomorszája tájékához. Amíg az ezüstfonál ép, addig a test eleven.A halálkor az ezüstfonál elszakad.
    HANGOK A HALÁLBAN
    A másik megfigyelés a hallással kapcsolatos. A halált követően az emberek mindenféle hangokat hallanak. Sokan beszámoltak zümmögő hangokról, melyek úgy tűnik, a fejen belül keletkeznek; hangos csengő hangokról, kattanásokról, morajlásokról, füttyről és más zenei hangokról. Az egyik teória szerint az egyes szinteket sajátos fény- és hangkombinációk jellemzik, és ezek váltakoznak, amikor felszállunk vagy alászállunk a különböző szintekre. Az egyén rezgésszintje szintén változik. Gyakran látnak ilyenkor ragyogó színeket is. Ezek sűrűn változnak és látszólag nagy sebességgel mozognak.
    AZ ALAGÚT
    Véleményem szerint a halálélmények közül a legmegragadóbb és legfontosabb az áthaladás egy hosszú sötét alagúton. Sok páciens a „vákuum" kifejezést használja. Úgy érzik, mintha ebbe az alagútba behúznák őket, s ezen a sötét építményen keresztül viszik őket a túloldalra,vagyis az asztrális síkra. Ez az idő dilatációhoz vagy a „feketelyuk"-hoz hasonlítható.Amikor a pácienseimen regressziót vagy progressziót hajtok végre,gyakran azt javaslom, hogy képzeljék magukat el, amint egy olyan alagútba lépnek be, aminek a végén fehér fény világít.
    [​IMG]
    Azt szuggerálom,hogy elágazás van az alagút végén. Ha a páciens a jobboldali utat választja, akkor az előző élethez jut. Ha a baloldalit választja,akkor a végállomás a jövendő élet lesz. Ez a módszer nagyon sikeres,ezt használjuk leggyakrabban a páciens előző vagy jövendő életbe vezetéséhez. Hipnotikus állapotban vagy halálkor ez az átvezető út a következő szintre.
    MÁSOK JELENLÉTE
    Miután a páciens stabilizálta magát az alagútból való kijutás után és hozzászokott a lebegés érzéséhez, mások jelenlétét veszi észre. A„mások"-kal a Mesterekre és a Vezetőkre utalok, akik felajánlják segítségüket és tanácsaikat. A páciensek még a „halott" barátaikról és rokonaikról is beszélnek, akik segíteni próbálnak nekik. Ez idő alatt minden kommunikáció telepátia útján zajlik. Általában gyakori a melegség,biztonság és belső béke érzése. A páciens úgy érzi, hogy szeretik;minden halálfélelem elmúlik.
    FEHÉR FÉNY
    A fehér fény a halálélmények tetőpontja.
    A páciensnek bemutatják a fehér fényt, ami ez alkalommal a tiszta fehér fény majdnem vakító és mégis békés aurájaként jelenik meg. Ez a fény nagyon hasonlít ahhoz a képhez, aminek elképzelését a földi síkon különböző gyógyítási módszerekben használjuk fel. Ha elképzeljük, hogy beteg testrészünket körülveszi ez a fehér fény, akkor elősegíthetjük saját gyógyulásunkat.Az asztrális síkon a páciens annak veheti a legtöbb hasznát,ha a fehér fény elé járul, ahonnét a léleksíkra kerül, hogy értékelje előző életét, és kiválassza a jövendőt. De, mint korábban említettem,nem mindenki választja azt, hogy azonnal a fehér fény elé járul, és néhányan sok évig, vagy akár századokig is az alsóbb asztrális síkon vándorolnak, mielőtt végül megteszik ezt a lépést.
    EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK
    A halál élmények nem mindig követik az előbb leírt sorrendet. Időkésleltetések lehetnek az egyes lépések között. Néhányan gyorsan és könnyen elfogadják a halált. Másoknak több idő és irányítás kell, míg elfogadják a halál gondolatát, nem is szólva arról, hogy a fehér fény elé járuljanak.Emlékezzünk, a halál állapotával kapcsolatos elvárások is hatással lesznek a valódi tapasztalatokra. Ha azt várjuk, hogy glóriás angyalok vegyenek körül, fehér ruhákban, hárfán játszva, akkor a Mesterek és Vezetők mindent meg fognak tenni, hogy ezt a helyszínt teremtsék meg, mert tudják, hogy a páciens számára ez a legkellemesebb. Ezek a magasabb rendű lények csak amikor már kényelmesen érezzük magunkat,akkor informálnak arról, hogy hol vagyunk, kik vagyunk, és mi a feladatunk. A halál nem olyan élmény, amelytől félnünk kell. Talán nem olyan dolog, amit keresni kell, de nem is félelmetes.Az előző életbe vivő regressziók halálról szóló beszámolói néhányuk számára talán nem elegendő bizonyíték. Számos klinikai halál állapotában levő páciens beszámolója is rendelkezésre áll, akik végül is életben maradtak. Amikor élményeikről kérdezték őket, akkor az itt leírtakhoz megdöbbentően hasonló megfigyelésekről számoltak be. Pedig ezek a halálküszöb-élményt megtapasztaló emberek rendszerint sohasem hallottak az előző életbe vivő regresszióról.
    Ha a különböző vallású emberek, akiken regressziót hajtottam végre,és a klinikai halál állapotából visszatért emberek valamennyien ugyanazt a tapasztalatot írják le, akkor a beszámolók közötti egybeesés több, mint véletlen. Azonban végső soron Önöknek kell véleményt alkotniuk. A halál olyan élmény, amellyel sokszor szembe fogunk nézni. Az már az Önök dolga, hogy úgy értelmezzék ezt a fogalmat,hogy beleilleszkedjen saját személyes meggyőződésük rendszerébe.Feladatom, hogy az élménnyel kapcsolatos tévhiteket megszüntessem úgy, hogy amikor eljön a halál ideje, akkor a lehető legnagyobb békét és nyugalmat tapasztalják. Ha ezen írásom elolvasása után halálfélelmüknek akár csak egyik aspektusa is elmúlik,akkor erőfeszítésem nem volt hiábavaló.
     
    medve1616, Ág65 és pitti kedveli ezt.
  2. Csillagözön

    Csillagözön Állandó Tag

  3. yeti108

    yeti108 Állandó Tag

    Indiában egy levágott kobrafej mart halálra valakit....
     
  4. www.sissy

    www.sissy Vendég

    Nahát! Lassan 12 éve lesz, hogy Melitta megnyitotta ezt a topikot! :)

    Kicsit elhanyagoltuk.

     
    kadars kedveli ezt.
  5. anom

    anom Állandó Tag

    Szerintem minden ember megtudja fogalmazni akinek már van élettapasztalata. Viszont mivel nincs 2 egyforma élet nem lenne 2 egyforma fogalom se erre.
    Az hogy mi nevezhető élőnek azt a biológiai ismeretem szerint próbálták már megfogalmazni tudományosan, de az eléggé behatárolja a dolgot és nem írja le azt amit ténylegesen magába foglal. Főleg, hogy egyre egyértelműbb az, hogy nem csak biológiai szervezetek lehetnek "élők".
    Kérdés az is, hogy az élet valójában megszűnik e a halállal, mert ha nem akkor az élet önmagában nincs, hanem csak egy folyamatos létezés van, ami állandóan mozgásba, változásban, rezgésben van. Az ami nincs rezgésben (ha van ilyen egyáltalán) az nem is létezik a létezők szemszögéből.

    Persze megint más, hogy emberként mi tűnik "élőnek", mert ez érzékelés kérdése is. A mi érzékünk pedig általában behatárolt eléggé, még technikai eszközökkel is.
     
    Utoljára módosítva: 2016 Február 19
    www.sissy, phoenyx és V.T. kedveli ezt.
  6. Csillagözön

    Csillagözön Állandó Tag

    Ma már óriási irodalma van annak, hogy a Világunkban minden rezgés által jelenik meg, és a különböző hullámok kavalkádja okozza megjelenését Világunknak, benne magának az embernek. De ezzel a magyarázattal már nehezebben tudom a lélek "szerkezetét" megérteni, szerepét még nehezebben...

    Bár az is lehet, hogy nagyon földhözragadt a gondolkodásom, de hát, itt élek én is a Földön..:))

    Kérdezhetnénk azt is, hogy ugyanannak a rezgő világunknak a részei azok az Istenek, akik nagyon sok nép mondájában, mítoszokban szerepelnek. Valóságosságukat nehéz vitatni, hiszen az előbbi hagyományokban tényként van szerepük megfogalmazva.

    Viszont akkor ők is olyan alapon kellettek, hogy létrejöjjenek, mint mi. Tehát részei a "rezgő Világnak". Így aztán pláne nem értem, hogy a nagy Rezegtető, vagy Rezegtetők mi célból hozták létre e rezgő világot? Az Isteneket "díszleteknek" teremtették? Mert hogy a szóban forgó Istenek nem lehettek a Teremtő Isteneink.

    Hiszen amit térben és időben be tudunk határolni, az mind ebben a "rezgő világban" létezett, létezik...

    Ki, vagy kik lehetnek nagy rezegtetők?És, ahol Ők vannak, az másik, vagy Más Világ? És az hogy működik? Az is rezgés által, csak magasabb "oktávban"? De akkor ki, vagy kik a Fő Rezegtetők? És a kérdést lehet tovább ismételni.....

    Persze ezek csak költői kérdések, amiben nagyon el lehetne mélyülni. Azzal, hogy talán az irány sem biztos, hogy az igazi...
     
  7. anom

    anom Állandó Tag


    Na igen, mi az igaz mi nem, nehéz leszűrni és egyáltalán az igazat meg tudnánk e érteni képesek lennénk e felfogni?
    Valery Uvarov aki az orosz mondjuk úgy "ufo" kutatás vezetője tőle hallottam erről egy érdekes elméletet, mármint Isten származásáról és hogy miért úgy teremtett ahogy. Hosszan nem írom le, ha érdekel utána lehet olvasni mert angolul is fent vannak az írásai neten.
    Annyit tudni kell erről az emberről, hogy nagyon materialista tudósként kezdte, tehát nem igen beszél olyasmiről amit nem tud tesztelni vagy mérni. De van 1-2 elmélete amit nem tudom honnan szed mint pl azt is, hogy Isten lényegében egy "felemelkedett" lény aki egykor hozzánk hasonlóan halandó volt. De már halandóként is nagyon magas szinten létezett és mikor "meghalt" akkor tudatosan egy még magasabb szintre lépett és egy saját univerzumot volt képes teremteni magának (miénket). Viszont ezt az újonnan létrohozzott számára is ismeretlent, hogy megtudja ismerni tudatos létformákat hozott létre benne, akiken-amiken keresztűl tudja megismerni ezt.
    Dióhéjban kb ennyi, viszont nem tudom ezt honnan vette. Talán ez a fajta megközelítése annak, hogy mi is a teremtő egy analitikusabb elmének elfogadhatóbb.

    Egyébként ez az ember főleg a piramisok kutatásával foglalkozik és nagyon sok érdekes eredményt ért el, olyan szinten, hogy kicsiben piramis komplexusokat építetett szibéria kietlen részein (orosz állam támogatsával), hogy tanulmányozza közelebről is. Sőt már gyakorlati hasznát is veszi több mindenben. Főképpen gyógyítás és élelmiszer minőség javítási illetve hosszabb ideig tárolásra. Van egy raktár helység az ottani piramisokban sok száz raklapnyi élelmiszerrel, amit boltok vásárolnak fel és raktározzák el ott. Illetve egyféle kommunikációs és GPS-re hasonlítható behatároló eszköz is a piramis véleménye szerint, amit a párhuzamos dimenzióból ide érkezők használtak\használnak a járműveikhez. Egyébént a boszniai piramis kutatásában is nagy szerepe van ennek az embernek.
    Érdekes az is, hogy az orosz állam minden ilyen jellegű kutatást nyíltan támogat arrafelé, és közzé is tesznek minden kutatási eredményt, konkrétan 2009 óta (amióta a Kreml felett egy méretes tetraéder alakú fekete objektum megjelent és lebegett több mint 1 órán keresztűl) szinte minden ilyen infó elérhető ott az orosz emberek számára.

    Na de a témára visszatérve, rezgés nem más mint folyamatos mozgása a dolgoknak már a legalapvetőbb quantum szintektől kezdve. Mintha minden ami létezne örök mozgásba lenne, az élet tánca ha szépen akarnánk mondani, így nyilvánúl meg a létezés. Na de ez a fajta rezgés az nem csak a mi általunk érzékelhető dimenziókban, hanem azon túl is jelen van és működteti azokat ugyan úgy. Ezt az egész mozgást az univerzumonkban pedig egy központi "forrás" látja el energiával és tartja így "életben" mozgásban-rezgésben. Ez a forrás ugye az amit a teremtőnek is nevezhetünk. Persze emberi szemszögből már ennél jóval alacsonyabb szintű entitásokat, fejlett élőlényeket is neveztek már Isteneknek és emiatt nagy a kavalkád és a kavarodás a témában. A tényleges forrás ezért is nevezhető nehezen egy entitásnak , mivel minden az ami létezik és rezeg ebben az univerzumban az "ő" maga egyféle megnyilvánulása, ezt pedig nehéz megérteni egy dualitásokban gondolkozó lényeknek mint amilynek mi vagyunk. Elfogadni meg még inkább, mert ehhez ugye túl kell tudni lépni azon, hogy mit tartunk jónak és rossznak.
    Ez már az én meglátásom a dologról.
     
    Utoljára módosítva: 2016 Február 20
    pitti kedveli ezt.
  8. pet54232

    pet54232 Állandó Tag

    Az élet, amit általánosan Földi élet fogalmát jelképezi a társadalomban, egyszerűen annyit jelent, hogy tedd, azt amit tenni akarsz: azt ismered meg több formában, hogy a téged "szolgáló" dolgok milyen tapasztalatod adnak. Mindezek a cselekedeteid, gondolataid, "szavaid" által valósulnak meg minden pillanatban (vagy egyetlen/örök pillanatban ahogy tetszik). Így ismered magad, azt, amit már tudsz. Fizikai tested a metafora, hogy megértsd az én vagyok költeményét. Az én vagyok az összes rész, hogy megtapasztalja önmagát, akiről már tud, hogy létezik. Az én létezése a mindenség, aki öntudatára mindig ébredve, az öntudás megtapasztalása végett illúziókat hozott létre önmaga "felosztásával" (elkülönülés illúzióját), hogy viszonyítási közegekben ismerje meg magát.

    A halál nem létezik, mint ahogy a halál utáni élmény beszámolók egy újabb "káprázat" eredményei. Rendszerint azok fogalmi rendszerek hiedelmei, amit közölnek veled, meghatározzák, mit akarsz látni a valóságnak és a tested elhagyása után te (akinek mindig is gondoltad magad=én vagyok) ezekből mintákból építed fel az "új" valóságodat. Rendhagyóan vagy az illúziókban ragadva reagálva vagy az illúziók nem valóságnak választása mellett döntve éred el minden pillanatban, hogy mi a te valóságod. Kiemelve: a halál (test illúziója) nem létezik, csak egy viszonyítási közeg, hogy tapasztalj. Csupán létezés van, amelynek sosincs vége, mert nem volt sosem kezdete.
     
    phoenyx és evapatocs kedveli ezt.
  9. evapatocs

    evapatocs Állandó Tag

    Pontosan erről beszél Villás Béla is,hogy az Isten felosztotta önmagát,hogy ezáltal megtapasztalja minden teremtményben saját magát..., igy önnön maga a Teremtő és a Teremtés is.A kérdés csupán hogyan...:)
    gondolattal,szóval,cselekedettel (és mulasztással,én vétkem,én vétkem... :),ahogy azt a gyónásban mondjuk.),de ez forditva is működik...:)
     
  10. pet54232

    pet54232 Állandó Tag

    Nem ismerem. Az "Isten" kifejezést használva, a hogyan: Isten és a felosztás ugyanaz a dolog és egyik rész sem kevesebb/kisebb (vagy más hozzárendelt szó) a másiknál, vagyis Istennél. Felosztás ugyanakkor egy káprázat is, amiben a rész másként tapasztalhatja meg önmagát, különállónak tekinti magát Istentől, és így ő maga az egész és egy része is. Az egész az én tudat és az illúziók sokaságában elvarázsolva hiszed "magad" résznek. Egyszóval mindenki és minden Isten. És írom neked: nincs mit meggyónnod, mert nincs bűn, és büntetés sem. Nem tudsz rosszat tenni, hogyan tehetne a mindenség rosszat? A mindenség csoda, ahogy te is. A rossz és jó, vagyis az értékelés ugyancsak egy újabb "fátyol", hogy még több varázslatban legyen részed a felismerésekben.
     
  11. evapatocs

    evapatocs Állandó Tag

    "Várom",hogy lehulljon végleg az a "fátyol"...
    A várni szót nem abban az értelemben használom,hogy görcsösen vágyom,hogy lehulljon a lepel....,és mégis ez az egyetlen,ami az élet értelme lenne ezen a föld nevű bolygón!!
     
  12. pet54232

    pet54232 Állandó Tag

    Dehogy, amíg a Föld nevű bolygón vagy, nem hullik le a lepel, és ha nem itt leszel, akkor is van egy tengernyi lepel a "te kedvtelésedig". Nézd így: minden a tied lehet, mert eleve a tiéd volt, csak úgy tűnik mintha nem, és így tapasztalhatod meg, hogy minden a tied, mert ehhez viszonyítva nyer jelentést, amiről nem tudtad, hogy mi az, ami van.
    A Föld nevű bolygón értelmet választani tudsz az életednek. Ha akarsz tenni, akkor az akarását kapod meg, ha kivárni szeretnéd a kivárást kapod meg. Egyszerűen mindig az létezett a világodban, amit mindig is csinálsz/mondasz/gondolsz, élvezd hát. Illúzióra reagálva vagy az illúziónak tekintve döntve. Tied a teljes választás szabadsága, hogy ki vagy minden pillanatban, és tudtod kívül számtalanszor már meg is valósítottad önmagad. A Föld nevű bolygón az élet az ami itt van, és az ahogy te ennek értelmet adsz. Hallgass magadra, nem tudsz tévedni, hiszen te vagy az élet és az értelem is, és kedved lehelted benne, ha ezt választod.
     
    daibo és phoenyx kedveli ezt.
  13. evapatocs

    evapatocs Állandó Tag

    Már haladok.. :)
    Életem legnagyobb ajándékának azt tartom,hogy megjelent "bennem" a Tudatosság!
    Ez sem úgy történt,hogy olvastam valahol,vagy hirtelen ráébredtem,hanem olyan trauma által,amit nem birtam elfogadni,megemészteni...még jó,hogy nem testi megbetegedésben nyilvánult meg,mert általában úgy szokott.
    Itt nem volt megállás,csak hajtott tovább valami,és még mindig tart.Igaz,már nem a könyveket bújom,mert már nem kell bizonyosság...
    Azt mondják a bölcsek: Azt akit keresel,Az aki keres...és még sem találom:(

    Azt irod:"amíg a Föld nevű bolygón vagy, nem hullik le a lepel," - mégis egyre többen vannak,akik a lepel mögé látnak,sőt onnan szólnak,és tesznek (Eckhart Tolle,Adyashanti,Mooji,és még sokan mások..)
     
  14. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Drága Éva!

    Túljutottak félelmeiken!
    Neked még mindig van..ezt a legnagyobb tisztelettel írom, meg ne sértődj! Úgy vagy jól, ahol épp tartasz, az válik javadra!
     
    evapatocs kedveli ezt.
  15. evapatocs

    evapatocs Állandó Tag

    Szia phoenyx! :)
    Túl léptek az ego-n,röviden ennyit jelent.:)

    Éés vajon ki sértődik :)...hát az ego (elme).Ez szerencsére nincs,elmúlt,nem azonosulok vele,átlátok rajta,éés valóban felülemelkedtem rajta,mint oly sok mindenen.:)
    DE: még ott van.Nem igazán félelem formájában,hanem ahogy az egyik Drága Barátném fogalmazott,azért néha elvisz a málnásba...:):):)
    Puszi Neked Drága,és örültem,hogy hozzá szóltál irásomhoz!:)
     
    phoenyx kedveli ezt.
  16. evapatocs

    evapatocs Állandó Tag

    Csak hogy a topic ciménél maradjunk,és ami valójában túl mutat ezen...Egy idézet,ami mindent magában foglal.
    "Az élet titka: a halál előtt meghalni, és rájönni, hogy nem létezik halál." (E. Tolle)
    :)
     
    Röfike és Ág65 kedveli ezt.
  17. pet54232

    pet54232 Állandó Tag

    Örülök, hogy kedved leled a Tudatosságodban és a felsorolt emberekben. Az egó is egy csodás ajándék élvezd az ő műsorát is: igazán szórakoztató bűvész, érzékeny gyerek, bölcs mester, szégyenlős diktátor... , mert ő a kreatív forgatókönyved, amire "történeteidet" írod, miközben ő kiszínezi vagy "szívecskéket, villámokat" rajzol.

    Azt mondják a bölcsek: Azt akit keresel,Az aki keres...és még sem találom:( - Hiszen megtaláltad: te vagy az, úgy ahogy vagy.
     
    ionon, evapatocs és daibo kedveli ezt.
  18. phoenyx

    phoenyx Állandó Tag

    Hát én "meghaltam" a halál előtt, s még élek, kedves Éva...
    Annyit mondhatok, az Élet rendkívüli ajándék, ezt akkor, azután értettem meg...
     
    Csillagözön és evapatocs kedveli ezt.
  19. anom

    anom Állandó Tag

    Egészen szép összefoglalója ennek a témának, legalább is számomra:

     
    Röfike kedveli ezt.
  20. Röfike

    Röfike Kitiltott (BANned)

    anixe kedveli ezt.

Megosztás