1. Oldalunk irodalmi pályázatot hirdet "Én és a CanadaHun" cimmel!

    Küldd be Te is a novelládat!

    Irodalmi Pályázat: Én és a CanadaHun - A részletekért kattints ide....

  2. Oldalunk hangoskönyv pályázatot hirdet!

    Olvass fel és nyerj...

    CanadaHun Hangoskönyv Pályázat - A részletekért kattints ide....

Óvónőnek tanulok

moona.pr témája a 'Pedagógusoknak' fórumban , 2009 Május 24.

  1.  
    1ovi

    1ovi Állandó Tag

    Sziasztok! Szükségem lenne pedagógia szigorlat tételekhez kidolgozva ha lehet :)), nagyon megköszönném!!!! puszi
  2.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    Ped szig. tétel

    [FONT=&quot]1. Az óvoda, mint közoktatási intézmény[/FONT]

    · Az óvoda a közoktatás rendszerében. A szabályozás dokumentumai (törvények, rendeletek) a magyar óvoda történetében.

    Az intézménylétesítési szabadság kiterjed az óvodákra is. ennek megfelelően a közoktatásról szóló törvény alapján óvodát az állami szervek és a helyi önkormányzatok mellett létrehozhat bármilyen természetes személy, illetőleg jogi személy, abban az esetben, ha az óvodai nevelés, mint szolgáltatás ellátásához szükséges jogosultsággal rendelkezik. Az óvodalétesítési jog alapján számos egyházi, alapítványi, vállalati óvoda működik Magyarországon. Ezek az intézmények lehetőséget adnak a szülőknek, hogy intézményválasztási szabadságukkal éljenek, lehetőségük van megválasztani, hogy gyermekük részére milyen nevelést kívánnak biztosítani. A nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák ugyanis különleges nevelési programjukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők saját igényüknek, vallási, világnézeti meggyőződésüknek megfelelő intézményt válasszanak gyermekük részére.
    Az óvodák létrejötténél kiemelkedő fontosságú az alapító okirat, mely meghatározza az óvoda tevékenységét, feladatait, székhelyét. Az óvoda működhet önálló intézményként, de többcélú intézmény keretében is el lehet látni az óvodai nevelés feladatait. Az óvoda bekapcsolódhat a nemzeti, etnikai kisebbségi gyermekek nevelésébe, és feladata lehet az is, hogy fogyatékos gyermekekkel foglakozzon. Új vonása az óvoda működésének, miszerint tagozatot lehet létrehozni a különböző feladatok ellátására az óvodában (pl. fogyatékos gyermekek, nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozók nevelése). Óvodai tagozatról csak akkor lehet beszélni, ha a feladata ellátására foglalkoztatott pedagógusok külön nevelőtestületet, intézményegységet alkotnak.
    Óvoda akkor jön létre, ha nyilvántartásba vették. Az óvoda jogi személy. Az óvodai nevelés megszervezése kötelező önkormányzati feladat. Az óvodai nevelés ingyenes.
    Az óvoda egész működésének a gyermek érdekeit kell szolgálnia. A közoktatásról szóló törvénynek a gyermek jogokat megfogalmazó rendelkezési is nyilvánvalóvá teszik, hogy az óvodai nevelés célja nem lehet más, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése. A gyermeki jogok közé tartozik, hogy az óvodában olyan feltételeket teremtsenek, amelyek biztosítják részükre a biztonságos és egészséges környezetet. Az óvodai munkarend megszervezésénél gondoskodni kell arról, hogy a gyermek részére megfelelő pihenőidő, szabadidő, testmozgás álljon rendelkezésre. Az óvoda vezetőjének és minden dolgozójának kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és megóvja minden fizikai és lelki erőszakkal szemben.
    Az óvoda a gyermeket 3 éves korától veheti fel, és legfeljebb 7 éves koráig foglalkoztathatja. Az óvodai nevelésbe való bekapcsolódás a szülő elhatározásán múlik annak a nevelési évnek az első napjáig, amelyben az 5. életévét betölti. Ettől az időponttól kezdődően a szülő köteles gondoskodni arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt.

    Az óvoda az első olyan intézmény, ahol tudatos, tervszerű nevelés folyik. Az óvoda a közoktatás szerves része. A Közoktatási Törvény rá is érvényes. Közvetítő intézmény a család és az iskola között.
    A közoktatási törvény (az 1993- évi közoktatási törvényt az 1996. évi kicsit módosította) értelmében a tankötelezettség rugalmas, a gyermek attól a naptári évtől kezdve válik tankötelessé, melyben 6. életévét május 31-ig betöltötte, de csak akkor, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Amennyiben a gyermek iskolaérett, a szülő kérésére akkor is iskolába mehet, ha 6. életévét december 31-ig tölti be. De maradhat a gyermek az óvodában, ha a szülő és az óvónő úgy gondolja. Ha május után tölti be a 6. életévét, a pszichológus, nevelési tanácsadó mondja meg, hogy mehet-e vagy sem. Ha nem iskolaérett, de a szülő mégis ragaszkodik ahhoz, hogy iskolába menjen a gyermek, akkor nevelési tanácsadóhoz küldi a gyereket.

    [FONT=&quot]1891[/FONT][FONT=&quot]-ben megszületik az I. Óvodai törvény.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvoda helye, szerepe (1945-1948). Fenntartók lehettek: egyházak, állam, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek. Legnagyobb számban egyházi óvodák voltak. Ekkor lehetőség volt a családoknak választani hová járatja a gyermeket. Megvoltak a hagyományok, a vallások, a szokások. [/FONT]
    [FONT=&quot]1947[/FONT][FONT=&quot]-[/FONT][FONT=&quot]ben a kommunisták pártja győzelmet aratott.[/FONT]
    [FONT=&quot]1948[/FONT][FONT=&quot]-ban bekövetkezett az államosítás. Minden intézmény az állam irányítása alá került. Megszüntették a felekezeteket, az egyesületeket, és az alapítványokat. Centralizált tartalmi szabályozás lép életbe: az oktatás tantervi dokumentumainak, fejlesztésének meghatározása, a törvénykezés és más központi, jogi, hivatali előírások útján hozott döntésekkel. Nevelési eszmény a szocialista embertípus nevelése. [/FONT]
    [FONT=&quot]1953[/FONT][FONT=&quot]-ban kiadják az első óvodai dokumentumot Óvodai foglalkozások címmel, majd 1957– ben, a Nevelő munka az óvodában című kézikönyv kiadásával lefektették az óvodai nevelés alapjait. (Szürke könyv). Három fő tevékenységet jelöl meg: játék, munka, oktatás egyenlő részben kell, hogy szerepeljen a napi programban az ország minden pontján. Felügyelet ellenőrizte és kérte számon az óvónő munkáját. 3 korcsoportot különített el. Volt kis, középső és nagy csoport. Életkorokhoz rendelte a tevékenységi köröket és módszereket. [/FONT]
    [FONT=&quot]1971[/FONT][FONT=&quot] Megjelent az Óvodai Nevelési Program. Ez a dokumentum egységesítette a magyar óvodáztatást. Mindenkinek ugyanazt kellett csinálni célokban, követelményekben. Nincsenek kötelező foglalkozások, kezdeményezések lettek. Testnevelés, matematika, környezetismeret, ének, rajz, kötelező maradt. A mese, a vers választható lett. A bábozás itt vált az irodalmi nevelés eszközévé. megjelentek jelmezek is hogy a gyermekeket motiválják. A programot többször átdolgozták, főleg rendszerváltás körül. [/FONT]
    [FONT=&quot]1985[/FONT][FONT=&quot] Törvény A kisgyerek fejlettség szerint mehet iskolába. Felismerték, hogy a gyermekek azonos kora nem jelent azonos fejlettségi szintet. Május 31-ét jelöli meg iskolakezdésnek. Az iskolaérettséghez szükséges: biológiai, szociális és mentális érettség. A szociális érettség abban nyilvánul, meg hogy a gyermek tud-e együttműködni társaival és nevelőivel. Biológiai érettség, a testi érettség. Finom motorikája kialakult-e, megfelelő-e a testsúly. Mentális érettség: szellemileg, feladattudat, feladattartás, monotónia tűrés. Ezek felmérése megkíméli a gyermeket az iskolába kerüléskor átélhető kudarctól. A nevelő testület élére óvodavezető kerül. Szakember. [/FONT]
    [FONT=&quot]1989-1990[/FONT][FONT=&quot]. Előtte két innovatív dolog: Dob utca; egységes, folyamatos napirend bevezetése. Mályva utca: Életkor szerinti vegyes csoportok. Heterogén csoportok. 1990 Újra lehet a felekezeteknek, alapítványokat, és egyesületeknek is óvodát fenntartani. Bármilyen jogi személy nyithat óvodát. [/FONT]
    [FONT=&quot]1993[/FONT][FONT=&quot]Törvény Kötelezően előírja az óvodába járást 5 éves kortól. Az óvoda bekerül a közoktatási intézmények sorába. Rendelet születik, hogy ki kell adni az ONOAP-ot. Fenntartó lehet állam, felekezet, egyház, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek. Az Országos Nevelési Óvodai Alap Program keretjellegű, tevékenységi köröket határoz meg, megjelöli az óvoda célját és az iskolaérettség fokát. 1993. évi LXXIX, tv.[/FONT]
    [FONT=&quot]1996[/FONT][FONT=&quot] kiadják az Alapprogramot. 137/1996 (VIII.28.) Korm. rendelet[/FONT]
    [FONT=&quot]1999[/FONT][FONT=&quot] Minden óvodának el kell készíteni a helyi alapprogramját. [/FONT]
    [FONT=&quot]Két irányelv: Nemzeti etnikai kisebbségi irányelv 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet, Sajátos nevelési irányelv 2/2005. (III.1.) OM rendelet[/FONT]
    [FONT=&quot]Két pólus: HOP, ONOAP[/FONT]
    [FONT=&quot]Az Országos Alapprogram és az arra épülő Helyi program adja egy óvoda működési irányelveit. Az alap program az ország összes óvodájára vonatkozik. Ad egy keretet. Meghatározza a tevékenységek körét, az óvoda célját, és az iskolaérettségi szintet. Megjelöli, hogy fenntartó lehet: egyház, felekezetek, állam, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek. Az óvodákban 8 fejlesztési területet határoz meg: 1. játék. 2. vers, mese. 3. ének-zene, énekes játék. 4. rajzolás, mintázás, kézimunka. 5. mozgás. 6. a külső világ tevékeny megismerése. 7. munkajellegű tevékenységek. 8. tanulás. [/FONT]
    [FONT=&quot]Minden óvoda ezek közül választhatja ki, hogy melyiket emeli ki, fő tevékenységének, a gazdasági, a pedagógusi, a gyermekek szintjének megfelelően. Egy vidéki óvoda más felszereltségü, más érdeklődési körű gyermekeket foglalkoztat, mint egy budapesti. Eltér egy városon belül is, a gyermekek fejlettségének színvonala. Más egy VII.; VIII. kerületi óvoda, mint egy II.; XII., kerületi. Eltérhet attól függően is, hogy ki az óvoda fenntartója. Egy adott felszereltsége van, amit az alapprogram előír, de azon túlmenően változó az óvodák felszereltsége. A HPO tartalmazza az óvoda képét, gyermekképét, fő tevékenységi körét. A szolgáltatásokat, amiket nyújthat. A férőhelyet. Leírja azt a tevékenységi kört, amit, kiemelten hangsúlyoz. Ami az óvoda profilját meghatározza. Pl.: hagyományőrző, művészeti. Meghatározza, hogy milyen pedagógiai irányelve van, pl.: Waldorf, Montessori. A kétszínű szabályozás első szintje a központi szabályozó az ONOAP, amely meghatározza a magyar óvodákban folyó nevelőmunka alapelveit, az óvoda funkcióját, az óvodai nevelés célját, feladatrendszerét, az óvodai tevékenységformákat, az óvodai élet megszervezésének elveit és az óvodáskor végére várható fejlődési jellemzőket. Minden más program erre épül. A második színt a HOP, és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő szakmailag összehangolt rendszere, ami biztosítja, hogy az egyes intézményeknek legyen szakmai önállósága. Az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. A HOP kiegészítője kötelezően minden óvodában a sajátos nevelésű gyermekekről szóló irányelv, és a nemzeti etnikai kisebbségről szóló irányelv. [/FONT]
    [FONT=&quot]A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve meghatározza azon óvodák alapelveit, ahol biztosítva van nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés. Megfogalmazza az óvoda nevelési célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvoda nevelési formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését, és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Célja, feladata: anyanyelvi környezetet biztosítani a gyermeknek, ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, készítse fel a gyereket a kisebbségi nyelv, iskolai tanulására, segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.[/FONT]
    [FONT=&quot]Sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének irányelve. A gyermek jogaival összhangban különleges gondozásra tarthatnak igényt mindazok a gyerekek, akik testi, érzékszervi, értelmi beszéd vagy más fogyatékosságban szenvednek. Illetőleg azok a gyerekek is akik, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdenek. Az óvodáknak, akik sérült gyerekeket felvesznek rendelkezniük, kell elsősorban, nevelőmunkát végző gyógypedagógussal, konduktorral, szükség esetén a nevelő és oktató munkát segítő más szakemberrel. Rendelkezni kell a nevelést kiegészítő gyógyászati segédeszközökkel, és technikai eszközökkel. A szülő csak olyan óvodát választhat, amely rendelkezik a megfelelő feltételekkel a neveléshez. A fogyatékosságot szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg. A fogyatékos gyermek is 3 éves kortól 7 éves korig vehet részt az óvodai nevelésben. [/FONT]
    [FONT=&quot]Dokumentumok:[/FONT]
    [FONT=&quot]Közoktatási tv.[/FONT][FONT=&quot]: szabályozza az ovik működését (ki alapíthat, tarthat fenn ovit). Intézményekre íródott, meghatározza, milyen programokat használhatunk, szabályozza a 3-16 évesek intézményrendszerét (3-6 ÓNOAP, 6-16 NAT) [/FONT]
    [FONT=&quot]ÓNOAP[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT][FONT=&quot] alapdokumentum, 1996 szeptember 1. óta. Két lépcsőssé alakította a szabályozást: az óvodai neveléssel kapcsolatos társadalmi elvárásokat, igényeket, közös, kötelező feladatokat az ÓNOAP fogalmazta meg, míg az egyes óvodák sajátos feladatainak megtervezésére minden óvodai testületnek létre kellett hozni egy helyi óvodai programot.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az ÓNOAP tartalma[/FONT][FONT=&quot]: [/FONT]
    [FONT=&quot]Óvodai nevelés célja, alapelvei, irányelvei, gyermekképe, óvodaképe, óvodai nevelés feladatai, személyi-tárgyi feltételei, óvodai élet szervezése, az óvoda kapcsolatai, tevékenységi formák, óv.ped. feladatai, fejlődés jellemzői ovi végére. [/FONT]
    [FONT=&quot]HOP[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT][FONT=&quot] ÓNOAP-ra + helyi sajátosságokra, igényekre épül. Nev.testület készíti el a ped. munka szabályozására. [/FONT]
    [FONT=&quot]Alternatív programok[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT][FONT=&quot] Állam kínál alternatívákat, lehet választani közülük, de sajátot is lehet készíteni.[/FONT]

    · Pluralizmus és alternativitás a közoktatásban.

    Pluralizmus: a társadalom, mindenekelőtt azonban a politika olyan jelenségeire, intézményeire, nézeteire vonatkoztatható, értendő, amely a sokféleséget, a többféleséget tényszerűen elfogadónak, annak megőrzését értékesnek tartja. Jelentése: többszólamúság, sokszínűség. Politikai tudományágból került át a neveléstudományba.
    [FONT=&quot]Az alapelvek és a nevelés lényegéről kialakított álláspontok között szoros az összefüggés. Egyes esetekben meghatározó. A pluralizmus választásából következhet olyan felfogás, amely a nevelés lényegét többféle értékrend felkínálásában ragadja meg, de olyan is, amely tartózkodva az értékorientációtól, a nevelés középpontjaként a képességek kifejlesztését vagy a személyiség teljességének kibontakozását jelöli meg.[/FONT]
    [FONT=&quot]Mihály Ottó[/FONT][FONT=&quot] („Értékpluralizmus és nevelés”) szembeszáll azzal a mindmáig uralkodó pedagógiai szemléletmóddal, amely „a nevelés esélyének kérdését” pusztán az egyén és közösség fogalmi keretében vizsgálja. A szóban forgó tanulmányban Mihály Ottó szembeállította egymással a kommunitárius, közösségelvű és a pluralista értékrendszert. A pluralizmus „a nevelés értéktartalmát az egyén (egy bizonyos életkorig és korlátozottan: a szülők) választási szabadságának körébe utalja, alanyi jogként kezeli”. [/FONT]
    [FONT=&quot]Mihály Ottó azt kívánta bizonyítani, hogy mindenfajta diktatúrával, etatizmussal vagy akár a közösségi nevelés autokratikus elfajzásával szemben az alkotmányos pluralizmus a felnövekvők fejlődésének a legbiztosabb terepe, mivel a közösségek csak az alkotmányos és az értékpluralizmus talaján fejthetik ki a személyiségformálásra irányuló tevékenységüket.[/FONT]

    [FONT=&quot]A nevelés: értékközvetítés[/FONT]

    [FONT=&quot]A neveléstanok az értékelméleti megalapozástól függnek, de némiképpen függetleníthetők az értéknevelés döntő kérdésében kialakított álláspontoktól.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ezeknek 5 típusa különíthető el: - alternatívák nélküli,[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]plurális, [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]mentális, [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a személyes értékvilágra összpontosító,[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]külön pedagógiai értéktartományt tételező.[/FONT]

    [FONT=&quot]A plurális értéknevelés[/FONT]

    [FONT=&quot]Az értékelméleti pluralizmus szellemében viszont sokan vallják, hogy különféle alapértékek mentén egyidejűleg és egyazon társadalomban helye és joga van sokféle értéknevelésnek (a családokban magától értetődően, a köznevelés intézményeiben a fenntartó pluralizmusnak megfelelő megoszlásban).[/FONT]
    [FONT=&quot]Mihály Ottó[/FONT][FONT=&quot] a kognitív pszichológia legújabb eredményeire hivatkozva fogalmazta meg: „A gyermek, a tanuló nem beépíti az értékeket, hanem sokkal inkább saját elméletei, modelljei alapján konstruálja azokat. Polányi kifejezését használva, a személyes tudás, a pluralizmus viszonyai között zajló pedagógiai, nevelési kommunikáció eredméye sem lehet más, mint a személyes célok, értékek a nevelési kommunikáció felől tekintve véletlenszerű együttese”.[/FONT]

    [FONT=&quot]Kulturális pluralitás [/FONT]

    [FONT=&quot]A pluralizmus elismert eszmény és tény a demokratikusnak definiált társadalmakban. De a kulturális pluralizmusra vonatkozó nézetek korántsem egybehangzóak.[/FONT]
    [FONT=&quot]A másik a valóságban legitimált, noha sokak által vitatott nevelési pluralizmus. Kiváltképp az értékpluralizmus ingathatja meg a nevelésmérés tartalmi alapjait. A pluralizmus nem azt jelenti (amit az elvből vagy kénytelenségből megengedő centralizmus is hangoztatni szokott), hogy „egység a célokban – sokféleség a végrehajtásban”. Éppen az egymás mellett és egymás ellenében élő lényegi eltérések létjogát nevezzük pluralizmusnak.[/FONT]

    Az alternativitás jelentése: kettő közötti választási lehetőség.
    Az utóbbi évek változásainak eredményeképpen az alternativitás a hazai közoktatásban ma már természetesnek tűnik. Azaz az egységes iskola, tanterv, tankönyv stb helyett másféle van, s ezek a „mások” nemcsak a hagyományos megoldásoknak, hanem egymásnak is alternatívái lehetnek.
    Az alternativitás tehát különböző szinten (iskola, osztály, módszerek, eszközök stb.) van jelen az oktatás gyakorlatában. A hagyományos iskolára az jellemző, hogy külső előírások adat keretek közt működik; az iskolaélet mindennapjait inkább a megszokott eljárások, megoldások uralják. Ez nem zárja ki, hogy az iskolán belül újítások jelenjenek meg, esetleg kitűnően működjenek, de csak az iskola koncepciójába szervesen nem illeszkedő, engedélyezett, olykor csak megtűrt, vagy éppen ösztönzött, büszkélkedésre alapot adó kivételként. Ezek a jellemzők a hagyományos iskolának nem hibái, hanem sajátosságai.
    A hazai iskolaügyben ezek a hagyományos iskolák vannak döntő többségben. Az iskolák az utolsó két évszázad során egyre inkább „irányítás – függők” lettek, tekintet nélkül arra, hogy állami, vagy egyházi fenntartásúak voltak. Az előírások betartását jól kiépített felügyelői rendszer biztosította. A pedagógusoktól elvárták az írott és íratlan egységes szabályok betartását, alkotóképességük ezen a kereten belül bontakozhatott ki. Ezeket a kereteket áttörni nálunk soha nem volt könnyű.
    Az alternatív iskolák megjelenésnek, számuk növekedésének feltétele a plurális társadalomban működő, a többféleséget az iskolaügyben is természetesnek tartó oktatásirányítás. Az alternatív iskola az előírásokat nem kezeli szigorúan (olykor felmentést kér és kap alóluk); sajátos pedagógiai koncepciónak következményei az iskolaélet mindennapjaiban meghatározóak. Ezek a jellemzők az alternatív iskolának nem feltétlenül értékei, hanem sajátosságai, hiszen ismeretek a fentiekkel jellemezhető, de már-már kifulladó, csalódást okozó alternatív iskolák is. A „jóság” kritériuma ebben az esetben sem lehet más, mint az iskolát választók, az iskola mellett valamilyen módon elkötelezettek igényei, szükségletei, és az iskola mindennapjaiban megjelenő értékek közti megfelelés.

    · Az óvodai nevelés célja, pedagógiai alapelvei, feladatai.

    [FONT=&quot]Az óvoda funkciói:[/FONT]
    [FONT=&quot]Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció.[/FONT]

    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés célja[/FONT][FONT=&quot], hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyerekek ellátását is). [/FONT]

    [FONT=&quot](Az óvodai nevelés gyermekközpontú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.)[/FONT]

    [FONT=&quot]Az óvodai nevelésben alapelvek:[/FONT]

    • [FONT=&quot]A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.[/FONT]
    • [FONT=&quot]A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ennek érdekében gondoskodik: [/FONT]

    • [FONT=&quot]Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretteljes óvodai légkör megteremtéséről[/FONT]
    • [FONT=&quot]A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról[/FONT]
    • [FONT=&quot]A gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra[/FONT]
    • [FONT=&quot]E tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről[/FONT]
    • [FONT=&quot]A kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés feladata: [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:[/FONT]

    • [FONT=&quot]Az egészséges életmód kialakítása[/FONT]
    • [FONT=&quot]Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása[/FONT]
    • [FONT=&quot]Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása (ÓNOAP)[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelési feladatok részletesen:[/FONT]
    [FONT=&quot]1. Az egészséges életmód kialakítás terén: a testi fejlődés elősegítése:[/FONT]

    • [FONT=&quot]Gondozás[/FONT][FONT=&quot], testi szükségletek és mozgásigény kielégítése[/FONT]
    • [FONT=&quot]Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése[/FONT]
    • [FONT=&quot]A testi képességek fejlődésének elősegítése (legyen erős, edzett) [/FONT]
    • [FONT=&quot]Az egészséges életmód, testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása (pl. kulturhigiénés szokások).[/FONT]
    • [FONT=&quot]Az ezekhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása[/FONT]
    • [FONT=&quot]Ha szükséges, szakember bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása.[/FONT]
    [FONT=&quot]2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása terén:[/FONT]

    • [FONT=&quot]Derűs szeretetteljes légkör (különösen fontos, mert a kisgyermek magatartása érzelmi vezéreltségű), pozitív érzelmi töltés jellemezze az óvodapedagógus – gyermek, a gyermek – gyermek kapcsolatot[/FONT]
    • [FONT=&quot]Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének és éntudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek.[/FONT]
    • [FONT=&quot]Teremtsen lehetőséget, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, [/FONT]
    • [FONT=&quot]Fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása[/FONT]
    • [FONT=&quot]Az óvoda segítse – a gyermek nyitottságára építve – hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje, becsülje azt[/FONT]
    • [FONT=&quot]Modell értékű[/FONT][FONT=&quot] legyen az óvodapedagógus viselkedése.[/FONT]
    [FONT=&quot]3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása terén:[/FONT]

    • [FONT=&quot]A gyermeki kíváncsiságre építve változatos tevékenységi formák, melyeken keresztül a gyermek tapasztalatokat szerezhez. (Megtapasztalás lehetősége!)[/FONT]
    • [FONT=&quot]Az anyanyelv fejlesztése kiemelt jelentőségű[/FONT]
    • [FONT=&quot]A tapasztalatok, ismeretek rendszerezése (vegyen észre összefüggéseket, észlelési képességeit tudja használni, tudjon gondolkodni, feladatot megoldani). A kreativitás fejlesztése.[/FONT]

    · Az óvodai élet megszervezésének elvei

    Személyi feltételek
    1. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
    2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
    3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit.
    4. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
    Tárgyi feltételek
    Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.
    Az óvodai élet megszervezése
    1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
    A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
    2. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
    3. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg.
    Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
    Az óvoda kapcsolatai
    1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
    2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.
    3. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel.

    · Az óvodával, mint közoktatási intézménnyel szemben támasztott társadalmi igények, elvárások alakulása.

    [FONT=&quot]- Pedagógus: a társadalom megbízottja, vagyis a társadalom arra bízza meg, hogy tudásának és a társadalmi értékek legjavát közvetítse a felnövekvő nemzedék felé.[/FONT]
    [FONT=&quot]- a társadalom elvárja:[/FONT]
    - [FONT=&quot]Az értékek közvetítését: olyan értékek, amelyek szükségesek lesznek későbbi életvitele folyamán (alkotó módon vezesse életét) + a társadalom számára.[/FONT]
    - [FONT=&quot]Az értékek felfedezése: amelyek a rábízott gyerekek fejlődésében tartóssá válnak.[/FONT]
    - [FONT=&quot]Értékteremtést:[/FONT]
    [FONT=&quot]∙ [/FONT][FONT=&quot]Minden gyerek maga is egy érték (ki kell bontakoztatni)[/FONT]
    [FONT=&quot]∙ [/FONT][FONT=&quot]A gyermek érték átadója is (hatással van a környezetére)[/FONT]
    [FONT=&quot]∙ [/FONT][FONT=&quot]A gyermek értéket is teremt, hiszen értékeinek birtokában felismer olyan értékeket, amelyek következtében felfedezi, és magáévá teszi azt.[/FONT]
    - [FONT=&quot]A pedagógiai hatásrendszer működtetését annak érdekében, hogy elősegítse a mind hatékonyabb értékátadást.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelésnél az értékközvetítés módja:[/FONT]
    - [FONT=&quot]A pedagógus ismeri a gyermek szükségleteit[/FONT]
    - [FONT=&quot]A pedagógus a hatásrendszert az egyes gyerekhez igazítja[/FONT]
    - [FONT=&quot]A pedagógusi hatásrendszer eredményének folytonos elemzése.[/FONT]

    · Az intézményi átmenetek pedagógiai kérdései: család - bölcsőde - óvoda, óvoda - iskola. Az óvodából az iskolába történő átmenet előkészítésének feladatai. A fejlettség szerinti, rugalmas beiskolázás.

    [FONT=&quot]A közoktatási rendszer pedagógiai törekvései, törvényi vonatkozásai, a fejlettségszerinti, rugalmas beiskolázás:[/FONT][FONT=&quot] A gyerek legkorábban, abban a naptári évben, amelyben, a 6. legkésőbb amelyben a 8. életévét betölti, tankötelessé válik. Az óvónő működjön együtt a családdal, és ha szükséges a nevelési tanácsadóval az iskolába lépés harmonikus megvalósítása érdekében. A gyerekek fejlettség szerinti iskolakezdése (rugalmas beiskolázás) tágabb lehetőséget és fokozott felelősséget jelent az óvónő számára az iskola alkalmasság megállapításában. Az óvónő a folyamatos megfigyelései és tapasztalatai, valamint az orvosi szakvélemény alapján javasolhatja, hogy a gyerek megkezdje-e az iskolai tanulást. Döntésének alapja, hogy a gyerekben kifejlődtek-e a a sikeres iskolakezdés alapvető képességei. Ha úgy ítéli meg, hogy ennek az eldöntéséhez kiegészítő vizsgálatra van szükség, forduljon a nevelési tanácsadóhoz. A nevelési tanácsadó nélkül csak akkor döntsön, ha biztos benne, hogy a gyerek könnyedén, feltehetően kielégítő eredménnyel képes megfelelni az iskolai követelményeknek. Különös gonddal mérlegelje ezt a 6. évüket a nyári hónapokban betöltött gyerekeknél. Ha a szülő szeretné, hogy a gyerek még 1 évig óvodába járjon, kérését az óvónőnek teljesítenie kell. De az 1 évre még óvodában maradó gyerekeknek a foglalkozások keretében folyó differenciált fejlesztését gondosan tervezze meg. [/FONT]

    [FONT=&quot]Az intézményi átmenetek pedagógiai kérdései, és a megkönnyítésükre alkalmazott nevelési stratégiák. Család-bölcsőde-óvoda, óvoda-iskola.[/FONT]
    [FONT=&quot] Család-óvoda együttműködésének alapelvei: a családban és az óvodában nevelkedő gyerekért, mind a két környezet felelős. Az óvoda csak a családdal együtt , a család nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, a jó partnerkapcsolatban valósuljon meg. Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a szülő találjon az óvónőben támaszt[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a szülők kérését az óvónő vegye komolyan[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]nagyon fontos, hogy a gyerek egyéni igényeit és szokásait figyelembe vegye az óvónő, mert így előbb lesz meg a gyereknek az a biztonságérzete, ami ahhoz szükséges, hogy jól érezze magát, tehát megkönnyíthetjük a beszoktatást is.[/FONT]
    [FONT=&quot]Együttműködés tartalma (A):[/FONT][FONT=&quot] - a családok helyzetének figyelembevétele. Itt fontos tényező pl. a szülők életkora, a gyereknek a testvérsorban elfoglalt helye, ha a gyerek csak egy szülővel vagy a szülők egyikének új házastársával, esetleg mostoha vagy féltestvérekkel él együtt, a szülők nevelési elvei, valamint a szülő gyermekkel szembeni magatartása.[/FONT]
    [FONT=&quot]A kapcsolattartás módjai, formái (B):[/FONT][FONT=&quot] - az óvónő reálisan, tapintatosan tájékoztassa a szülőket.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a szülő bízhasson az óvónő diszkréciójában[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az óvónő tudatosítsa a szülőben, hogy a gyerek közösségi érzéseit a család is formálja[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]naponkénti párbeszéd: lehetőséget6 adnak a kölcsönös érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot] nyílt napokon a szülő jelenléte a csoportban a gyerek számára is fontos esemény. [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Ezeken kívül a fogadóóra, a szülői értekezlet és a családlátogatás, ami segítheti az óvónőt a családdal való kapcsolattartásban.[/FONT]
    [FONT=&quot]Óvoda-bölcsöde együttműködésének alapelvei: [/FONT][FONT=&quot]az óvodába lépés fordulópont a bölcsis gyerek életében. Alkalmazkodás az új környezethez, az ismeretlen felnőttekhez és gyerektársakhoz pszichés megterhelést jelent. Fontos, hogy az átmenet a bölcsiből az oviba ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyereknek. Ezért fontos a gondozónők és az óvónők közötti kapcsolat, ami a kezdetektől lehetővé teszi a gyerekek egyéni tulajdonságainak figyelembevételét. A kapcsolattartásban fontos a kölcsönös nyitottság és a folyamatosság érvényesítése. Az óvónők és a gondozónők együttesen felelősek az átmenet fokozatosságának megvalósításáért. [/FONT]
    [FONT=&quot]Együttműködés tartalma: [/FONT][FONT=&quot]az óvónő tájékozódjék a bölcsőde életéről és működéséről. Mutassa be a gondozónőnek az óvodát. Az óvónő és a gondozónő közösen tervezze meg a szülőkkel és a gyerekekkel való kapcsolattartás lehetőségeit. Ahol a bölcsi közel van, közös látogatás, esetleg közös programok segítsék a gyerekek és az óvónők megismerkedését. [/FONT]
    [FONT=&quot]Óvoda-iskola együttműködésének alapelvei: [/FONT][FONT=&quot]az óvodából az iskolába való zavartalan átmenet megkívánja a 2 intézmény együttműködését. Az ovi és a suli együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának ismerete és megbecsülése.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az együttműködés tartalma: [/FONT][FONT=&quot]az óvónő ismerje meg az iskola nevelési alapelveit, és az iskola nevelési tervéből az I. osztályra vonatkozó követelményeket. Az I. osztály tanárai, ismerjék meg az óvodai nevelőmunka folyamatát, eredményeit. A kölcsönös érdeklődés, tisztelet, és a gyerek megismerése alapján hangolják össze nevelési törekvéseiket. A vezető óvónő feladata, hogy a helyi sajátosságok figyelembe vételével az ovi körzetében lévő iskolával fenntartsa a kapcsolatot. Elősegíti a kapcsolatot, ha az óvónő lehetőséget ad a tanárnak, az óvodai élet (ill. a csoport) megismerésére. Az ovi elősegítheti a gyerek zavartalan iskolai beilleszkedését, ill. csökkentheti az átmeneti nehézségeket, de nem vállalhatja egyesül a felelősséget a gyerekek iskolai magatartásáért és előmeneteléért. [/FONT]

    [FONT=&quot]Az óvodából az iskolába történő átmenet előkészítésének feladatai.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ezek mellett iskolaérettségi vizsgálatok, ami 2 részből áll. 1. gyermekorvosi vizsgálat, mely minden tanköteles gyermek számára kötelező: belgyógyászati vizsgálat, szemészeti, fogászati, ortopédiai szűrés és fül-orr-gégészeti vizsgálat. 2. pedagógiai vizsgálat: a csoportban lévő óvónő, a ovi logopédusa és pszichológusa konzultálva végzi a gyerek iskolaérettségének pedagógiai és pszichikai oldalát. Ezek után az óvónő kitölti az Óvodai szakvélemény c. nyomtatványt. [/FONT]
    [FONT=&quot]Egyes esetekben az ovi kérhet pszichológiai vizsgálatot is , melyet a nevelési tanácsadó végez el.[/FONT]
    [FONT=&quot]DE sem az ovinak, sem a nevelési tanácsadónak nincs döntési joga. Végső soron a szülő felelőssége, hogy hova íratja be a gyerekét. [/FONT]
    [FONT=&quot]Iskolaérettség:[/FONT][FONT=&quot] A. testi kritériumok: első alakváltás, fogváltás, összerendezett mozgás, fejlet finommotorika[/FONT]
    [FONT=&quot]B.[/FONT][FONT=&quot] lelki (kritériumok): szándékos figyelem; képi gondolkodást felváltja az elemi, fogalmi; emlékezet, szándékossá válik a bevésés, felidézés.[/FONT]
    [FONT=&quot]C.[/FONT][FONT=&quot] szociális kritériumok: szabálytudat, feladattudat, szükségleteit késleltetni tudja. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvónő szerepe az iskolaválasztásban. [/FONT][FONT=&quot]A gyerekről reális képet kell adnia szülőnek, mely területeken kiemelkedő és hol van esetleg lemaradása. Nyílt napokon lehetőséget kell adni a szülőnek, hogy lássa, hogyan viselkedik a gyereke közösségben, feladathelyzetekben. Majd értékelje az óvónő a szülővel (lehetőleg 4 szem közt) a napot. [/FONT]

    · Az óvoda külső kapcsolatai.

    [FONT=&quot]Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, nevelőotthon), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgálat intézményei, közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező. [/FONT]
    [FONT=&quot]Pl. a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart a kisebbségi szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. [/FONT]
    szasago, manci04 és zsóka2. kedveli ezt.
  3.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    [FONT=&quot]2. A[/FONT][FONT=&quot] szocializáció és szinterei[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · A gyermek- és családkép történeti alakulásának főbb állomásai.
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermekkép történeti alakulása:[/FONT]
    [FONT=&quot]Ókori kelet:[/FONT][FONT=&quot] a gyermeknek központi szerepe van a család megmaradásában, gazdagodásában. A források a fiúk neveléséről szólnak bővebben. Az elemi képzés 4-5 éves korban kezdődik a Tábla Házában. Oktatás folyik, fő tárgyak: olvasás, írás, számtan. A fegyelmezés eszköze: a testi fenyítés, mely igen szigorú. A lányok és nők tanulását engedélyezik, de csak fenntartásokkal. [/FONT]
    [FONT=&quot]Ókori görög: [/FONT]
    [FONT=&quot]spártai modell: a nevelés módját meghatározza az államforma. A nevelés célja a katonai életre való felkészítés. Középpontban van a testi nevelés, a hazaszeretet, és a gátlások leküzdésére való nevelés. Taigetosz szakadék: a Vének Tanácsa által életképtelennek ítélt gyerekek ide kerülnek. A fiúgyerekek 7 éves korig a családban nevelkednek, szigorúan, különösebb igényesség nélkül. Innen egy közösségi táborba kerülnek, ahol 14-15 éves korukig nevelik őket. Ekkor különböző beavatási szertartásokon mennek keresztül, a tábor lakói maradnak 30 éves korukig. Az értelmi nevelés háttérbe szorul, a fiatalokat a lakonikus, tömör beszédre is tanítják.[/FONT]
    [FONT=&quot]Athéni modell: fő nevelési cél: jó polisz-polgárrá válni. Az apa fogadja a tanítót, a gyermek egy rabszolga kíséretében ( pedagoigosz ) ment a tanítóhoz. A képzés több irányú, irodalom, zene tánc és testi nevelés is megvalósul. A lányokat háztartási és gazdasági ismeretekre oktatták. [/FONT]
    [FONT=&quot]Kereszténység[/FONT][FONT=&quot]: megtiltják a gyermekek meggyilkolását. A kitett gyerekeket a kolostornak, templomnak be kell fogadnia. Kialakul a dajkarendszer, de még nem képzett dajkákról van szó. Teológiai viták: bűnnel vagy anélkül érkezik a gyermek a világra. Erős a túlvilágra való koncentrálás. [/FONT]
    [FONT=&quot]A szülő felelőssége elsősorban a gyermek lelkével kapcsolatos [/FONT]Þ[FONT=&quot] a gyermeket meg kell keresztelni, ez a legfontosabb (a gyermeki ártatlanság megőrzése, és nem a jellemformálás). Magas a gyermekhalandóság. A gyermekkor nem kiemelt jelentőségű, [/FONT]Þ[FONT=&quot]csak méretbeli a különbség. [/FONT]
    [FONT=&quot]Reneszánsz[/FONT][FONT=&quot]: megjelennek a gyermekekkel kapcsolatos ünnepek, pl.: dec. 6. Szent Miklós, a gyermekek védőszentje. A nukleáris családok kialakulása révén már lehetőség adódik az egyéni törekvések elfogadására, támogatására, [/FONT]Þ[FONT=&quot] változik a család szerepe. Az egyházi szervezetek is utat engednek a család befelé forduló, érzelmi színezetű tevékenységeinek, [/FONT]Þ[FONT=&quot] intenzívebb foglalkozás a gyermekkel. A gyermek már nem kicsinyített felnőtt, hanem gondoskodást, odafigyelést igénylő lény.[/FONT]
    [FONT=&quot]Jelenségek, melyek fennmaradnak a középkor után is: [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szoptatós dajka intézménye[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]ugyanaz a keresztnév több fiúgyermeknek is[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]érvelések: pl.: himlőoltás ellen; nem az a jó, ha megvédheti gyermekét a halálos betegségtől, hanem ha hagyja érvényesülni Isten akaratát. [/FONT]
    [FONT=&quot]Reformáció[/FONT][FONT=&quot]: Luther úgy gondolta, hogy a szülőknek nagyobb szerepet kell vállalniuk gyermekük vallásos nevelésében, hogy a veleszületett rosszra való hajlamot legyőzhessék. A gyermekkel való fokozatos törődés tehát vallási indíttatású volt. Az individuum iránti megnövekedett tisztelet, odafigyelés a polgári értékrend része volt. Az 1600-1700 években elkészült az első nevelési tanácsokat tartalmazó könyv szülők számára. Ebben kiemelten foglalkoznak a büntetés – verés – témájával. Ennek célját abban nevezik meg, hogy az ne a szülők haragjának levezetése, hanem a gyermek nemkívánatos viselkedésének megváltoztatója legyen. A szülői aggódás jelei kezdenek általánossá válni, míg régebben inkább ösztönösen nevelték a gyerekeket. [/FONT]
    [FONT=&quot]Locke és Rousseau gyermekképe[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT]
    [FONT=&quot]Műveik: Gondolatok a nevelésről és Emil, avagy a nevelésről. [/FONT]
    [FONT=&quot]Közös vonásuk[/FONT][FONT=&quot] a gyermeki lét eddigiektől eltérő szemlélete, és a tudatos nevelés fontossága. A gyermek a középpontba kerül, a gyermekkor megítélése megváltozik. Megjelenik az a törekvés, hogy a gyermeket olyannak tekintsék, amilyen, megismerjék, és eszerint igyekezzenek segíteni nevelni őt. [/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermek természetét[/FONT][FONT=&quot] illetően Locke álláspontja az, hogy születésekor nem hordoz erkölcsi diszpozíciókat, míg Rousseau arra építi nevelési rendszerét, hogy a gyermek jónak születik. Locke neveltje rendszeres ismereteket szerez, míg Rousseau a gyermek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére épít. [/FONT]
    [FONT=&quot]Locke szerint a szeretet és barátság a szülő iránti tiszteletből és félelemből fog kialakulni. A kívánatos erkölcs kialakításában a szoktatás és az ész egyaránt fontos. [/FONT]
    [FONT=&quot]Rousseau művében károsnak tartja a gyermek nevelését a tradíciókhoz, a társadalmi elvárásokhoz, erkölcsi előírásokhoz igazítani. Ezek a normák a felnőttek számára lettek megállapítva, a gyermek pedig nem kicsinyített felnőtt, más mint ők. Másként érzékel dolgokat, másként lehet hatni rá. Természetes fejlődéséhez hozzátartoznak az ösztönök, ezek alapjai és nem gátlói a fejlődésnek. Itt találkozhatunk ilyen megfogalmazásokkal: szeretetreméltó lény és gyermeki szabadság [/FONT]Þ[FONT=&quot] megváltozott gyermekkép.[/FONT]
    [FONT=&quot]XIX. századi gyermekkép, Anglia[/FONT][FONT=&quot]: [/FONT]
    [FONT=&quot]Igen ellentétes elemekből tevődik össze. Egyrészt a gyermeki szépség, jóság, ártatlanság irodalmi szintre való emelése, másrészt a gyermekmunka borzalmai, és a közép- és felső osztályokban megjelenő álszent, elnyomó erkölcsiség. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az irodalom által közvetített gyermekkép: a gyermek világa testesíti meg a jót a felnőttek gonosz világával szemben. A gyermekkor az ártatlanságé, a felnőttkor a bűné, az elfojtott indulatoké, érzelmeké. A felnőttek világába nem érdemes belenőni, mert itt nem lehet megőrizni a gyermeki lét szimbólum-értékét. A korabeli írók sokszor áthidalhatatlannak ábrázolják a jó és a rossz ellentétét, a gyermekhősök gyakran nem is veszik fel a harcot a gonosz ellen; meglepően sok gyermek hal meg ezekben a művekben. [/FONT]
    [FONT=&quot]A társadalom nagy része azt tartotta természetesnek, hogy a gyermek továbbra is a felnőtt akaratának függvénye. A Rousseau-i gyermekkép és a gyermeki romlottság talaján álló felnőtt álláspont sajátos keveréke, vegyülete létezett. [/FONT]
    [FONT=&quot]Előrelépések a gyermek elfogadása felé: gyermekjátékok megjelenése, gyermekirodalom kibontakozása, zenei művek. [/FONT]
    [FONT=&quot]Dualizmus[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT]
    [FONT=&quot]Nagy szerepe van a pedagógiai sajtónak abban, hogy a gyermeknevelési kérdések és iskolai gondok a mindennapok témájává váltak. Közvetíti a valóságot és tartalmazza a közvetített tényekkel kapcsolatos álláspontokat is [/FONT]Þ[FONT=&quot] közvélemény-formáló szerep. Témái: helytelen családi élet bemutatása, a gyermekek jellemző rossz tulajdonságainak bemutatása, a szülők gyermeknevelési szokásait javítani igyekvő cikkek, tiltandó tevékenységek: mint színházba járás; játékszerek és ezek helye a gyermek életében. [/FONT]
    [FONT=&quot]Hatására a gyermekkel kapcsolatos nézetek szakmai kérdésekké válnak. [/FONT]
    [FONT=&quot]XIX. – XX. század fordulója[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermekkel kapcsolatos nézetek, ismeretek a modern tudományok kutatási területeivé válnak. [/FONT]
    [FONT=&quot]Pszichológiai iskolák ember és gyermekképe: [/FONT]
    [FONT=&quot]Freudizmus: a személyiség kulcsát a kora gyermekkorban kell keresni. A szoros testi kapcsolat, a szeretet szükségletének tudományos magyarázza [/FONT]Þ[FONT=&quot] mélylélektani eszmék.[/FONT]
    [FONT=&quot]Pragmatizmus: John Dewey – iskoláztatásban és gyermekfelfogásban programadó nézet. A gyermeknek aktív szerepet szán az ismeretelsajátításban, és gondolkodásra, önálló gondolkodásra ösztönöz. A pedagógusnak, a felnőttnek a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére kell építenie a pedagógiai folyamatot. [/FONT]
    [FONT=&quot]Viselkedéslélektan: Watson, Skinner[/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermek cselekedeteit külső hatások, és nem öröklött tulajdonságok határozzák meg. Az érzelmi függőség kialakítása helyett megfelelő kondicionálással lehet és kell elérni a gyermektől elvárt viselkedést. Nem emocionális alapon közelít a gyermeknevelési problémákhoz. [/FONT]
    [FONT=&quot]Reformpedagógiai irányzatok: [/FONT]
    [FONT=&quot]Jellemzője a pszichológiára, mint tudományra való támaszkodás, és az erre alapozott gyermekközpontúság. [/FONT]
    [FONT=&quot]Elen Key: A gyermekek évszázada c. műve is Rousseau gondolataira támaszkodik [/FONT]
    [FONT=&quot]Montessori: a gyermeki szabadság a szabad tevékenységekben, változatos cselekvési formákban nyilvánul meg. [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Családokról már az ókortól kezdve beszélhetünk, azonban az, hogy mit is értettek e fogalom alatt, a családoknak milyen funkciójuk volt a különböző történeti korszakokban, eltérést tapasztalhatunk. Nemcsak a család megítélése változott a történelem folyamán, hanem a családban élő gyermekek helyzete is. Úgy gondoljuk, mielőtt a mai családdal foglalkoznánk, fontos egy rövid áttekintést tenni, hogy mi is volt jellemző a korábbi történeti korok családjára, gyermekére, miről is tanúskodnak az irodalmi források és képzőművészeti alkotások a családdal kapcsolatban. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Történelem, társadalom, nevelés című kötetben részletesebben is olvashat a gyermekkor és gyermekkép történeti alakulásáról. Jelen fejezetben elsősorban a családra vonatkozó változásokat emeljük ki.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az ókori társadalmakban [/FONT][FONT=&quot]a család legfontosabb funkciója a reprodukció biztosítása és az önellátás volt. Természetesen különbség volt a földrajzi helyzet szerint, valamint a gazdasági, társadalmi, katonai viszonyok változásai is további differenciálást okoztak a család funkcióinak, a családon belüli szerepek alakulásában. Érdekes, hogy az antik világ férfiembere nem ismerte igazán az otthon fogalmát. Megszokta, hogy máshol élje napjait: a zsibongó agórán, a templomlépcsőkön, a földeken, a műhelyben vagy a tengerparton. Itt végezte munkáját vagy itt pihent. Az otthont jelentő kis szobáival, kifelé zárt, udvarra nyíló ablakaival valójában az asszony, a kisgyerekek és a rabszolgák világát jelentették. Athénban ha fiú született, olajkoszorút tettek az ajtó elé, ha lány, gyapjúcsomót, hiszen a nő fontos tevékenysége volt a gyapjú feldolgozása. Az újszülött sorsa felől a felnőtt társadalom döntött, az apának ünnepélyesen nyilatkoznia kellett arról, hogy befogadja- e a gyermeket a családban, avagy nem. Rómában az apa a földre helyezett újszülött csecsemő felemelésével fejezte ki szándékát a gyermek felnevelésére. A patria potestans révén a római családfő élet-halál ura volt, feltétlen hatalommal rendelkezett a család minden tagja felett, akár meg is ölhette gyermekeit. Az ókori társadalmakban a kisgyermekek nevelése általában az anya kötelezettségeihez tartozott, rendszerint hétéves koruk után a fiúk apjuk felügyelete alá kerültek. Ekkor már létrejöttek a családok életét befolyásoló intézmények is (például iskola, katonaság, közélet).[/FONT]
    [FONT=&quot]A középkori család [/FONT][FONT=&quot]fogalma szorosan összekapcsolódott a háznép (háztartás, udvartartás, klán, nemzetség) fogalmával, amely a nagyobb, egymással vérségi, illetve függőségi kapcsolatban álló emberek együttélését jelentette. A háznéphez tartoztak a ház ura, felesége, gyermekeik, cselédek, inasok, a családhoz tartozó egyedülálló személyek, rokonok, esetleg a korábbi házasságból származó gyerekek, azaz gyakran több kisebb család élt együtt. A közös háztartásban élő emberek kapcsolatait az általuk végzett munka rendje határozta meg, melyben mindenkinek meghatározott feladata volt. A közös munka ellenszolgáltatásaként a háztartás minden tagja teljes ellátásban részesült. A városi és falusi háznép életét szigorú patriarchális rend szabályozta. Egyedül a ház ura rendelkezett a megtermelt javak értékesítésének jogaival, valamint felesége, gyermekei és a háztartásában élő személyek gyámja és fegyelmezője volt. A háziasszony önállósága és felelőssége a háztartás vezetésére terjedt ki. A sok ember együttélése nem tette lehetővé sem az intim szféra kialakítását, sem a nyílt konfliktusok megjelenését. Elengedhetetlen volt a kialakult rend betartása, a fegyelem és engedelmesség, ami nemcsak kötöttségeket, hanem biztonságot is jelentett mindenki számára. A gyermekek és felnőttek szoros közössége – a három esetleg négy generáció együttélése – lehetővé tette a viselkedési minták utánzás útján történő elsajátítását és megtanította a társadalmi rendbe való betagolódás különböző formáit.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az európai nemesi családok sem a mai értelemben vett családot jelentették, hanem több, egymással rokon családot, melynek tagjait az apai ági rokonság kötötte össze. Tehát a nemesség családi kapcsolatainak alapvető társadalmi egysége az egy őstől vér szerint leszármazottak összessége, ez a gondolat a későbbi családtörténeti kutatásokban is fontos szerepet kap.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az újkori családmodellek [/FONT][FONT=&quot]a 16-18. században alakultak ki. Ebben fontos szerepet játszott egyrészt a reneszánsz korában megerősödő polgári réteg, másrészt a reformáció terjedése is, amely megerősítette – többek között – a harmonikus családi élet, a személyes példaadás fontosságát. Létrejött a protestáns egyházak sajátos társadalmi intézménye, a lelkészt és családját magába foglaló, új családmodell: a protestáns parókia. A sokgyermekes lelkészcsaládokban a feleség férjének segítőjévé vált, s a gyülekezet számára női, anyai, feleségi mintaként szolgált. A korai újkorban a házasság továbbra sem az érzelmekre, a kölcsönös vonzalomra épült, hanem szoros kapcsolatban állt a rendi társadalom politikájával, gazdaságával, belső szerkezetével. A házasságkötés a rendi társadalomba való beilleszkedés kizárólagos lehetősége volt. Középpontban a gyermek megszületése állt. Ebből adódóan a gyermektelen házasságot társadalmi szempontból elítélték.[/FONT]
    [FONT=&quot]A 18. századi felvilágosodás jelentős változásokat hoz a házasságok terén. Megjelenik a polgári házasság és a „romantikus szerelem”. Törekednek a férfi és nő érzelmeinek összhangjára, az azonos módon gondolkodásra, a másik fél nagyrabecsülésének elnyerésére. Az ennek ellenére keletkező házastárs konfliktusokat azonban csak igen ritkán követi válás. A 18. század végére a gazdasági, társadalmi viszonyok átalakulása, a higiéniai viszonyok és a táplálkozás javulása következtében megváltozott életkilátások átrendezik a házaspárok életkori viszonyait. Fokozatosan eltűnnek a nagy korkülönbség miatt össze nem illő párok. Az ekkor kiteljesedő új polgári családmodell szerint a férfi a racionalitás és aktivitás megtestesítőjeként a család üzleti életének irányítója, míg a nőt érzelmi gazdagsága és passzivitása a család magánéletének gondozása készteti. A férj és feleség kapcsolatát nem kizárólag a közös munka összehangolása határozza meg, hanem a szeretet, a kölcsönös megbecsülés. A szülők kötelessége, hogy gyermekeikből derék, eszes embert neveljenek. Kialakulnak a gyermekkel kapcsolatos ünnepek: születésnap, karácsony. Ugyanakkor a 18. századi Európában a lakosság nagy része még vidéken élt. A paraszti társadalom még hosszú időn át megőrizte a hagyományos nagycsalád intézményét.[/FONT]
    [FONT=&quot]A család változásai a 19. században [/FONT][FONT=&quot]szemmel láthatóak, amelyek magyarázhatóak a század elején Európa szerte lezajló társadalmi-gazdasági átalakulásokkal és az ezt követő robbanásszerű urbanizációs változásokkal. A magánélet legfontosabb tényezője a család lett. A család szabályozta az életkori és nemi szerepeket, meghatározta a különböző szokásokat és rituálékat, biztosította tagjai védelmét, és ápolta azok kapcsolatait. A zárt, otthonközpontú kiscsalád csak lassan és fokozatosan vált le a nagyobb rokoni, illetve helyi közösségekről. A család számos funkcióval gazdagodott: a gazdaság tartóoszlopaiként garantálta a termelés folytonosságát, a kultúra átszármaztatását egyik generációról a másik generációra. A társadalmi reprodukció folyamatában gondoskodott az utódokról, azok felneveléséről, a társadalmi normarendszerbe való bevezetéséről. Emellett a nemzettudat, a nemzeti összetartozás, a közös történelmi hagyományok őrzőjévé vált. A polgári kiscsalád a monogám házasságra épült, melyet a párok kölcsönös egyetértésben, szabad elhatározásukból kötöttek. Az új családeszmény nem zárta ki a romantikus szerelmi házasságot, de nem ez volt a tipikus. Az érzelmek köteléke, a házastársi szeretet általában fokozatosan alakult ki a házasságkötés után. Az apa, aki továbbra is domináns vezetője a családnak, kettős hatalommal bír. Egyrészt a társadalom felé képviseli a családot (politikai jogok, gazdasági ügyek, munkavégzés), másrészt a családon belül is korlátlan hatalma van. Ő dönt a gyermekek neveléséről, házasságkötéséről, a fia pályaválasztásáról. A család gazdasági ügyeit kezeli, és ő birtokolja a lakás főbb tereit. Ez az apamodell összhangban állt a vallási tradíciókkal és mélyen gyökerezett a nép felfogásában is. Az anya tevékenységi köre továbbra is a családon belül maradt, hiszen a legfontosabb feladata az otthon harmóniájának megteremtése volt. Vallásos hite erősítette a családösszetartó erejét, példát mutatott, segítette a gyermekek erkölcsi nevelését. A gyerekek nevelése egyre inkább a társadalom érdeklődésének középpontjába került. A polgári lakásokban megjelent a gyermekszoba, a városokban a gyermekjátékok már fontos árucikké váltak. A polgári családoknál a fiúk nevelését a pap mellett a házitanító tevékenysége egészítette ki. A lányok neveléséért az anyák tartoztak felelősséggel.[/FONT]
    [FONT=&quot]A család 20. századi [/FONT][FONT=&quot]helyzete igen ambivalensen alakult. A házasságkötés és családalapítás többé már nem örökségre, illetve földtulajdonra alapozódik csupán, hanem a családfő által megszerzett családi bevételre. A házastársak közötti szerelem elfogadott alapja lett a házasságkötésnek. A családon belüli termelés és fogyasztás elkülönülésével, a család egyre inkább a magánéleti intimitás színterévé vált. A családfő elsődleges feladata a pénzkereset, a családtagok anyagi biztonságának megteremtése, a feleségé pedig az otthon belső harmóniájának kialakítása. Az anya a gyerekek első nevelője, feleségként pedig a társasági életben a család kulturális és gazdasági szintjét reprezentálja, és biztosítja annak társadalmi elfogadottságát és rangját. A II. világháború után a nők egyre szélesebb rétegei álltak munkába. Ez anyagi-egzisztenciális függetlenséget eredményezett. Nőtt a felsőfokú tanulmányokat folytató értelmiségi nők száma. Egyre több nő számára válik fontossá a hivatás, a szakmai karrier a család mellett, vagy akár helyette. Az 1960-as évektől felerősödött a női egyenjogúságot hangoztató feminista mozgalmak befolyása. Síkra szálltak a nők gazdasági egyenlőségét, szexuális jogaiért, az abortusz engedélyezésért, a válási törvény megváltoztatásáért. Ezzel párhuzamosan szembetűnő változások figyelhetők meg a két nem szerepének módosulásában. A férfi kizárólagos családfenntartói szerepe csökkent, ugyanakkor a családon belüli munkamegosztásba való bevonódása növekedett (házimunka, gyermeknevelés). Megváltoztak a szexuális viselkedéssel kapcsolatos attitűdök. Két ellentétes tendencia figyelhető meg. Egyrészt számos korábban tabunak számító, szexualitással összefüggő téma kap széles körű társadalmi nyilvánosságot. Másrészt egyre többen szeretnék visszafogottan kezelni a szexualitást, és síkra szállnak a nőknek mint szexuális tárgyaknak a megjelenése ellen, és az érzelmi alapokon nyugvó, felelősségteljes szerelmi kapcsolatok mellett. Mindezek a változások napjainkban is folyamatosan érzékelhetőek. Mielőtt azonban megnéznénk a mai családmodell jellemzőit, értelmezzük a család fogalmát, nézzük meg a főbb funkcióit a következő fejezetben.[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · A szocializáció és a nevelés fogalma, sajátosságai.

    [FONT=&quot]A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ennek során: [/FONT][FONT=&quot]emberi viselkedésformákat tanulunk, indulatainkat megszelídítjük és megtanuljuk az érzelmi kifejezési formákat; elsajátítjuk a tárgyakkal való bánás módjait; megismerjük a másokkal való kapcsolat árnyalt lehetőségeit és legfőbb közvetítő eszközét, a beszédet. Összefoglalóan: meg tanulunk emberi módon élni és viselkedni.[/FONT]
    [FONT=&quot]A szocializáció tehát lélektani szempontból a személyiségfejlődés társadalmi vetülete.[/FONT]
    [FONT=&quot]A szocializáció tágabb értelemben az egész életet átszövő folyamat, tehát a felnőttkorban is érvényesül. [/FONT]
    [FONT=&quot]Szűkebb értelemben[/FONT][FONT=&quot] azonban e folyamatban legdöntőbb az a periódus, amikor társas viselkedésünk alapjait alakítjuk ki.[/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásának történéseivel veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fő tényezője ekkor még a család, elsősorban az anya.[/FONT]
    [FONT=&quot]A szociális tér növekedésével (óvoda, iskola stb.) a szocializáció mindinkább a családon kívüli közvetítő rendszerek hatóterébe kerül át, elsősorban a kortárscsoportok jelentősége fokozódik. A gyermek hozzáméri viselkedését a számára jelentős személyekhez- kezdetben a családtagok, szülők, testvérek mintáihoz.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A szocializáció és a nevelés kapcsolata: [/FONT][FONT=&quot]= szoros kapcsolatban álló folyamatok.[/FONT]
    [FONT=&quot]A szocializáció jellemzői:[/FONT][FONT=&quot] [/FONT]

    • [FONT=&quot]Permanens [/FONT][FONT=&quot](folyamatos, a születéstől a halálig tart)[/FONT]
    • [FONT=&quot]Komplex, társadalmi, közösségi jellegű, sok pólusú[/FONT][FONT=&quot], + és – hatásokat is tartalmaz. Átfogó, egyetemes.[/FONT]
    • [FONT=&quot]Dinamikus, dialektikus folyamat ([/FONT][FONT=&quot]kölcsönhatások jelennek meg bennük)[/FONT]
    • [FONT=&quot]Spontán és tudatos [/FONT][FONT=&quot]megnyilvánulásai is vannak.[/FONT]
    [FONT=&quot]Azért nevelünk, hogy szocializáljuk, ehhez család kell (Maugli) ill. ez a ped. egyik fő feladata.[/FONT]
    [FONT=&quot]Nevelés:[/FONT][FONT=&quot] az emberi erőforrásokat termelő folyamatok egyike; a személyiség sokoldalú fejlődését elősegítő, tervszerű, céltudatos, fejlesztő hatásrendszer, amely arra irányul, hogy az egyén képességeit a maga lehetőségeinek felső határáig kiművelhesse, és képes legyen a társadalomban és a magánéletben a reá háruló feladatokat ellátni.[/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelés jellemzői[/FONT][FONT=&quot]: [/FONT]

    • [FONT=&quot]A szocializáció része.[/FONT]
    • [FONT=&quot]Ez is permanens folyamat, hiszen:[/FONT]
      • [FONT=&quot]Felnőtt korunkban önnevelést[/FONT][FONT=&quot] folytatunk[/FONT]
      • [FONT=&quot]Új közegben[/FONT][FONT=&quot] új szoc és nev hatások érnek minket.[/FONT]
    • [FONT=&quot]Bipoláris[/FONT][FONT=&quot] folyamat (= a nevelő és a nevelt kölcsönösen hat egymásra)[/FONT]
    • [FONT=&quot]Közösségi jellegű, társadalmi, komplex[/FONT][FONT=&quot], (szoc., pszic., ped. és biológiai tényezőkből áll.) [/FONT]

    • [FONT=&quot]Dinamikus, dialektikus folyamat ([/FONT][FONT=&quot]kölcsönhatások jelennek meg bennük)[/FONT]
    • [FONT=&quot]Tervszerű, szervezett hatások összessége, amely adott neveltségi szintről egy minőségileg magasabbra juttatja el a neveltet adott nevelési cél elérése érdekében[/FONT][FONT=&quot]. [/FONT]
    • [FONT=&quot]A nevelésben folyamatában a pedagógus vezető szerepet tölt be: a gyereknek szüksége van vezetőre, mert önmagától nem képes nevelődni, szocializálódni.[/FONT]

    · A család mint a primer, az óvoda mint a szekunder szocializáció színtere.

    [FONT=&quot]Család, mint elsődleges (primer) szocializációs közeg:[/FONT][FONT=&quot] = a társ. legkisebb egysége, a közösség sejtje.[/FONT]
    [FONT=&quot]Funkciói: [/FONT]
    [FONT=&quot]1. Fajfenntartó (biológiai szerep):[/FONT]
    [FONT=&quot]Ez a valóságban ma csak bizonyos társadalmi rétegekben működik, bizonyos társadalmi rétegekben nem működik. [/FONT]
    [FONT=&quot]Anómia (értékválság)[/FONT][FONT=&quot] jellemző. A szocialista értékrend felborult, újak lettek, amivel nem tudunk mit kezdeni, meghasonlottunk. Csökken a születések száma a szoc-pol intézkedések miatt ill. a társ-i értékrend megváltozása miatt (élettársi, laza kapcsolatok). [/FONT]
    [FONT=&quot]2. Szocializáló, nevelő funkció:[/FONT][FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]A társadalom érték- és normarendszerének, erkölcsi normáknak a közvetítője legyen[/FONT]
    · [FONT=&quot]Vallásos[/FONT][FONT=&quot] értékek közvetítője az utódokra[/FONT]
    · [FONT=&quot]politikai [/FONT][FONT=&quot]hagyományőrzés[/FONT]
    · [FONT=&quot]feszültségoldás [/FONT][FONT=&quot]a szoros érzelmi kapcsolatok miatt.[/FONT]
    [FONT=&quot] A munkanélküliség miatt ez is borult, az apa lerombolt példakép a gyerek számára. [/FONT]
    [FONT=&quot]=> társadalmi szintű bizonytalanság, meghasonulás.[/FONT]
    [FONT=&quot]=> kinyílt a társadalmi olló, vagyoni különbségek nőttek.[/FONT]
    [FONT=&quot]3. Gazdasági funkció: [/FONT]
    [FONT=&quot]A társadalmi munkamegosztásban a család részt vesz és részesül is, gazdálkodó szervként működik. Nagy az elszegényedés, ez is borul. [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Másodlagos szocializációs (szekunder) közeg: Intézményi nevelés [/FONT]
    [FONT=&quot]Az intézményeknek – ezen belül a pedagógusoknak - is fontos feladata a társadalom érték- és normarendszerének közvetítése:[/FONT]
    · [FONT=&quot]Közvetlen hatása[/FONT][FONT=&quot] van a gyermekközösségre + az egyes gyermekekre (individumra)[/FONT]
    · [FONT=&quot]Közvetett hatása[/FONT][FONT=&quot] is van, mert a gyermekközösség is ráhat az egyes gyermekekre.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés feladata[/FONT][FONT=&quot]: az óvodás korú gyermek testi, - lelki szükségleteinek kialakítása.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ezen belül: [/FONT]
    [FONT=&quot]- az egészséges életmód alakítása[/FONT]
    [FONT=&quot]- az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása[/FONT]
    [FONT=&quot]- az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása[/FONT]
    [FONT=&quot]Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: [/FONT]
    · [FONT=&quot]Érzelmi nevelés: [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodás gyermek jellemző sajátossága – a magatartás érzelmi vezéreltsége.[/FONT]
    [FONT=&quot]A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában – érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Ezért szükséges: [/FONT]
    [FONT=&quot]- már érkezéskor kedvező érzelmi hatások érjék[/FONT]
    [FONT=&quot]- az óvodapedagógus-gyermek, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltése[/FONT]
    [FONT=&quot]- a gyermek szociális érzékenységének fejlődésének elősegítése[/FONT]
    [FONT=&quot]- éntudatának alakulásának segítése[/FONT]
    [FONT=&quot]- társas szükségleteinek kiélésére lehetőség biztosítása[/FONT]
    [FONT=&quot]- másság elfogadására nevelés[/FONT]
    · [FONT=&quot]Szocializáció[/FONT]
    [FONT=&quot] Fontos a közös élményekre épülő – közös tevékenységek gyakorlása.[/FONT]
    [FONT=&quot] ↓[/FONT]
    [FONT=&quot] - erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, önzetlenség…)[/FONT]
    [FONT=&quot] - akarat (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat…)[/FONT]
    [FONT=&quot] fejlődésének elősegítése[/FONT]
    · [FONT=&quot]a gyermek nyitottságára építve – az óvoda segítse elő, hogy a gyermek[/FONT]
    [FONT=&quot]rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt.[/FONT]
    · [FONT=&quot]a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, [/FONT]
    [FONT=&quot]érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, illetve kiemelkedő képességű gyerekek nevelése – speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus…)közreműködésével.[/FONT]
    · [FONT=&quot]az óvodapedagógus viselkedése – példa értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából[/FONT]
    [FONT=&quot]Közösségi nevelés: [/FONT]
    [FONT=&quot]A közösségi nevelés – az óvodai nevelési folyamat alapvető része, amely – lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását.[/FONT]
    [FONT=&quot]A családi és az óvodai nevelés kapcsolatrendszere: [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai és a családi nevelés együttes eredményeként a gyerekek többsége hatéves korára elsajátítja az életkorának megfelelő, és zavartalan iskolai beilleszkedést biztosító közösségi beállítódást, magatartást.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodát – szociális és nevelési funkciója – összekapcsolja a családdal.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a [/FONT]
    [FONT=&quot]családi szocializáció esetleges kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül.[/FONT]
    [FONT=&quot]A kettő összhangja – az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel – a gyerek harmonikus fejlődésének alapja.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az együttműködés alapelvei:[/FONT]
    · [FONT=&quot]egyenrangú nevelőtársi viszony (jó partnerkapcsolat)[/FONT]
    · [FONT=&quot]alapja: kölcsönös segítségnyújtás, bizalom[/FONT]
    [FONT=&quot]- pedagógus tájékoztassa a szülőt, hogy mi történik az oviban[/FONT]
    [FONT=&quot]- pedagógus ismerje meg a családok életmódját, gyerek helyét a családban[/FONT]
    [FONT=&quot]- szülő találjon támaszt, segítőtársat az óvónőben[/FONT]
    · [FONT=&quot]szülő kérését, javaslatát a pedagógus figyelembe veszi[/FONT]
    · [FONT=&quot]pedagógus és a szülő kölcsönös alkalmazkodása[/FONT]
    · [FONT=&quot]a családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása[/FONT]
    · [FONT=&quot]gyermek igényeinek, egyéni szokásainak figyelembe vétele[/FONT]
    · [FONT=&quot]előítéletektől való mentesség[/FONT]
    · [FONT=&quot]minden családdal külön kapcsolatteremtés, együttműködés[/FONT]
    [FONT=&quot]Az együttműködés tartalma: [/FONT]
    · [FONT=&quot]a családok helyzetének figyelembe vétele[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]társadalmi, gazdasági helyzet[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülők életkora[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]gyermek testvérsorban elfoglalt helye[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]család felépítése (csonka család, nevelő szülő, féltestvér…)[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülők nevelési célkitűzése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülői magatartás, bánásmód[/FONT]
    · [FONT=&quot]a kapcsolattartás módja, formái:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülő reális tájékoztatása gyermekével kapcsolatban[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]diszkréció[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]naponkénti párbeszéd[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]nyílt nap: szülő megismerheti az óvodai életet[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]fogadóóra: komolyabb problémák megbeszélése négy szem közt[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülői értekezlet: csoportos találkozás. [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]családlátogatás: kölcsönös ismerkedés, tájékozódás[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülő bekapcsolódása egyes programok szervezésébe, lebonyolításába[/FONT]
    · [FONT=&quot]szülői munkaközösség: [/FONT][FONT=&quot]koordináló és kezdeményező szerepet tölt be az együttműködésben[/FONT]
    · [FONT=&quot]családgondozás:[/FONT][FONT=&quot] rászoruló, veszélyeztetett családok esetében – kapcsolatteremtés[/FONT]
    [FONT=&quot]egészségügyi szakember, gyermekvédelmi intézmény, nevelési tanácsadó, gyámhatóság [/FONT]

    · [FONT=&quot]A család fogalma, típusai, funkciói, funkciózavarai.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    Család: olyan személyek alkotják, akiket házassági, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog egybe. A családban a személyek közös háztartásban egy fedél alatt élnek. Osztoznak egy közös kultúrában, de sajátos egyéni vonásokkal rendelkeznek.
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A család szerkezete, típusai:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Nukleáris család (szülők + gyerekek)[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Nagycsalád[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Több generációs család[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Egyszülős család (egyik vagy mindkét szülő hiányzik)[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Alternatív család (homoszexuális, leszbikus család, együtt élők)[/FONT]
    A család szerepe, funkciói:

    · [FONT=&quot]A népesség utánpótlását biztosítja.[/FONT]
    · [FONT=&quot]A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője. [/FONT]
    · [FONT=&quot]A család értékek, normák kidolgozását viszi véghez és a világról kialakuló kép, életfilozófia forrása. [/FONT]
    · [FONT=&quot]Az identitás forrása. Az egyén önértékelése, énképe a családban kapja meg az alapjait.[/FONT]
    · [FONT=&quot]Irányítja, ellenőrzi a családtagok magatartását, sajátos kontroll funkciót tölt be. Visszajelentő, útmutató rendszerként szolgál.[/FONT]
    · [FONT=&quot]Az érzelmi teherbírást fokozza. [/FONT]
    · [FONT=&quot]A családon kívüli helyzetekben keletkezett feszültségek lereagálása nagyobb érzelmi elfogadásra talál a családon belül.[/FONT]
    · [FONT=&quot]Érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosító funkciója van.[/FONT]
    · [FONT=&quot]A benne élők problémáinak megoldásában segítséget nyújt. Támogatja a rászoruló családtagokat gyakorlati és konkrét segítség nyújtásával. A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. [/FONT]
    · [FONT=&quot]Vonatkozási rendszer, intim jellegű életközösség. Referencia- és kontrollcsoportJogi funkcióval bír.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ahhoz, hogy hatékonyan, szupportív módon működjenek a támogató funkciók, teljesülnie kell néhány feltételnek.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ilyen alapfeltétel, hogy [/FONT]
    · [FONT=&quot]a családtagok felelősséget érezzenek egymásért, elfogadják a családi kontrollt,[/FONT]
    · [FONT=&quot]a kapcsolatok kölcsönösségen alapuljanak,[/FONT]
    · [FONT=&quot]a kommunikáció nyílt és közös nyelvet beszélnek a családtagok,[/FONT]
    · [FONT=&quot]a generációk között kapcsolatok épülnek ki és működnek,[/FONT]
    · [FONT=&quot]a mikromiliő és a tágabb közösség közötti bizonyos fokú egyetértés.[/FONT]
    [FONT=&quot]Fő funkciói:[/FONT]
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]Reprodukciós funkció[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]Szocializációs funkció[/FONT]
    [FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]Gazdasági funkció[/FONT]
    [FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]Érzelmi biztonságot nyújtó funkció[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]1 [/FONT][FONT=&quot]A család az, az intézmény, ahol a népesség újra termelődik. (jelenleg csökken a népesség, 20 év múlva 8 millió lesz). Hogy a népesség ne csökkenjen, ahhoz több mint két gyerek kell, hogy szülessen egy családban. (modernizációval együtt járó jelenség a népesség csökkenése). /a 60-as években 3 gyereket terveztek, 2 született, míg a 80-as években 2 gyereket terveztek, 1 született/. Növekszik azok száma, akik nem akarnak gyereket. Az egyedül álló nők is vállalnak gyereket. (Spanyol-, Olaszországban kevés gyereket vállalnak- átlag 1 gyerek, míg India, Kína, Balkán túlnépesedett). A csökkenés helyszínén bevándorlókat fogadnak be (Németországban a bevándorlók száma 15 millió, balkáni, török, muszlin lakosság 10 % - a). Nem tudnak integrálódni, komoly társadalmi feszültség, hogy nem tudják jól a nyelvet. Magyarországon – cigánynépesség körében sok a gyerek. Óvodába járó gyerekek 10 % - a cigány, az iskola nem tud megbirkózni ezzel a jelenséggel, a felnőttek aránya 7 %. Más a gyermekintézményekkel a viszony, erős az intolerancia mindkét oldalon, valószínűleg ez a tendencia növekszik. A cigányság életkora 10 évvel kevesebb, mint a magyar középosztálybeli.[/FONT]
    [FONT=&quot]2 [/FONT][FONT=&quot]A gyerekek szocializációja a felnőtt élettel[/FONT][FONT=&quot]: a család biztosítja az élethosszig tartó szocializációt. Ez élethosszig tartó folyamat. Modernizáció során az állam átvett ebből a funkcióból [/FONT]®[FONT=&quot] a gyermeknevelést az állami gyermekintézmények, az öregek, betegek gondozását az egészségügyi intézmények vették át. Családi háttér határozza meg a gyerek iskolázottságát, karrierjét. /magániskola = erőteljes szegregáció/ Különböző társadalmi helyzetű embereknek különböző iskolázottságra van lehetőségük. Az iskola leképezi a társadalmat, megváltoztatni nem tudja, a problémákat megoldani nem képes. Erőteljes szegregálódás az egészségügyben: idősotthonok – gazdag befektetők- lelki kultúrahiány = pár hónap múlva elhunynak az öregek. …. Kezdik visszakövetelni a jogaikat, kompetenciájukat a családiasságra. Kisiskolák alakulnak max. 50 fővel. …… környezet, sok a tanár, személyesen ismernek mindenkit, közös az étkezés, az életmód nagycsaládra jellemző, otthonihoz hasonló a légkör – Dániában. Az USA-ban home scooling – a szülők a kisiskolás gyerekeket otthon tanítják, 4-5 gyerek, a szülők egymás közt elosztják, ki mit tanít, iskolába 10 évesen küldik a gyerekeket. Idős és beteg gondozás: fejlett országokban otthon szülés van, vagy családi körben, szülőházban szülnek. Orvosi segítséget csak komplikáció esetén kérnek. Otthoni betegápolás: …. Mozgalom. Európában megingott a bizalom az intézményekkel szemben, megpróbálják családiasítani.[/FONT]
    [FONT=&quot]3 [/FONT][FONT=&quot]Termelői egység – középkori család. Fogyasztási egység – nukleáris család. Szocializmus idején teljes volt a foglalkoztatottság. A rendszerváltás után sok család magánvállalkozásba kezdett – kényszervállalkozás a családdal együtt, nem képesek a versenyt tartani a nagy hipermarketekkel. Újra termelői funkciót látnak el ezek a családok.[/FONT]
    [FONT=&quot]4 [/FONT][FONT=&quot]Modern családok sajátossága[/FONT][FONT=&quot]: hamar felbomlik, ezért fontos, hogy érzelmileg stabil legyen, védelmet nyújtson. Középpontban a házas fél áll. Különösen fontos ez a funkció működtetése a modern családban.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A családi élet szakaszai:[/FONT]
    [FONT=&quot](eltérő élethelyzetek, megoldandó problémák az egyes szakaszokban)[/FONT]
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]"Mézeshetek" - a házasságkötés utáni időszak[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]"A dajkáló család" - az első gyermek megszületésétől (új családi szerep, érzelmi teher...)[/FONT]
    [FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]"A kisgyermekes család" - a mama munkába állása, intézményes nevelés kezdete[/FONT]
    [FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]"Az iskolás gyermeket nevelő család" - viszonylag kiegyensúlyozott, konszolidált állapot[/FONT]
    [FONT=&quot]5. [/FONT][FONT=&quot]"A serdülőt nevelő család" - kritikus évek: a szülőtől való leválás[/FONT]
    [FONT=&quot]6. [/FONT][FONT=&quot]"Üres a fészek" - a gyermekét kibocsátó család[/FONT]
    [FONT=&quot]7. [/FONT][FONT=&quot]"Magára maradt család" - a magára maradt házaspár[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A család funkciózavarai:[/FONT]
    [FONT=&quot]A család egyensúly zavarai.[/FONT]
    [FONT=&quot]Vannak helyzetek, amik komoly érzelmi terheket rónak a gyermekre. Ezeknek a kezelési módja jelentősen befolyásolja, hogy károsító hatásuk lesz-e a gyermek fejlődésére vagy sem.[/FONT]
    [FONT=&quot](testvérféltékenység, válás, gyász, betegségek, örökbefogadás...)[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Válás[/FONT]
    Þ[FONT=&quot] egyszülős család (!nem csonka család!)[/FONT]
    [FONT=&quot]Szinte minden gyerek másként reagál: érettebbé válik / valahogy átvészeli, bár szenved tőle / súlyos zavarok.[/FONT]
    [FONT=&quot]A válás hatásai a gyerekekre:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]izgalmak, problémák, a gyereket megrémítik a szülők indulatai[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]hiányzik neki az eltávozott szülő[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]önmagukat vádolják, úgy érzik az eltávozott szülő elutasítja őket[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]gyakran úgy érzik: állást kell foglalniuk[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]leomlik a referenciakerete - a szüleivel, felnőttekkel szemben csalódást érez - ez hat erkölcsi fejlődésére, beilleszkedésére[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a válás gyakran aláássa a szülői tekintélyt[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a gyerekkel való szülő számára gyakran jelent társadalmi lecsúszást is a válás; csökken a gyerekre költött pénz, a gyerekre fordított idő[/FONT]
    [FONT=&quot]Wallerstein szerint az alábbi pszichológiai feladatokat kell megoldania a gyerekeknek válás esetén, hogy pszichés fejlődése ne szenvedjen zavart:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]elfogadni a házasság felbomlásának, a válás állandóságának tényét, realisztikus reményekkel kell rendelkezni a kapcsolatot illetően[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]nem elköteleződni a szülői konfliktusokban és feszültségekben, folytatni mindennapos tevékenységét[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]feldolgozni a veszteséget[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]feldolgoznia a haragot, önvádat[/FONT]
    [FONT=&quot]Gyász, a közvetlen hozzátartozó halála[/FONT]
    [FONT=&quot]Az 5-6 évesnél fiatalabb gyerekek általában nem értik halál fogalmát, nem értik a megfordíthatatlanságot; de nyugtalanok, ha egy megszokott személy eltűnik környezetéből. Általában kevésbé rendíti meg a halál ténye, kivéve, ha nagyon szoros kapcsolatban volt az illetővel[/FONT]
    [FONT=&quot]5-6 éves kortól már megérti a halál tényét - a halálesettel kapcsolatos érzelmek két forrása:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]tudatára ébred, hogy saját élete is véges[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]bűntudat gyötri, nem viselkedett megfelelően, retteg attól, hogy saját viselkedésének szerepe volt az illető halálában[/FONT]
    [FONT=&quot]Haláleseteknél a felnőttek igyekeznek megkímélni a gyermekeket, távol tartják őket az eseményektől, szégyellik sajt érzelmi válságukat, pedig a gyereknek is arra van szüksége, hogy érzéseit megfogalmazhassa, lereagálja.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ha erre nincs lehetősége, ha ezt a családtagok nem segítik, akkor a feldolgozatlan érzelmek súlyos szorongásokat, félelmeket ébreszthetnek; a hazugság miatt meginog a gyermek bizalma a felnőttekkel szemben[/FONT]
    [FONT=&quot]Különösen problémás, amikor az osztályon belül történik halál, öngyilkosság.. feldolgozásra figyelni, pszichológus segítségét kérni!!![/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Súlyos betegség, hosszas kórházi tartózkodás[/FONT]
    [FONT=&quot]A gyerek betegsége idején elengedhetetlen a szülő állandó jelenléte, érzelmi támogatása. A szülő távollétében: hamar felhagynak a tiltakozással, látszólag együttműködők, valójában reménytelenek. 8-10 év alatti gyereknél az az optimális, ha a szülő állandóan jelen van a kórházban, vagy legalább naponta látogasson.[/FONT]
    [FONT=&quot]A gyereknek a gyógyulás érdekében szüksége van a szülő optimizmusára.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Örökbefogadás[/FONT]
    [FONT=&quot]Az örökbefogadás során felmerülő problémák:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülői motiváció - valódi elköteleződés-e, elbírja-e a szükségszerű áldozatokat?[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az örökbe adandó gyermek veleszületett jellemzői[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]intézeti tartózkodás negatív hatásai [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]megtudhatja-e a gyermek, hogy szülei nem az igazi szülei? Teljesen eltitkolni szinte sosem sikerül. Serdülőkorban fokozott érdeklődés az identitás, származás iránt [/FONT]Þ[FONT=&quot] elég traumatikus, ha akkor derül ki. A 6-7 éves gyerekek gyakran hárítják az igazságot, nem hiszik el, hogy nem a vér szerinti szüleik nevelik őket.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot](- Biológiai: A szülők nem vállalnak gyereket, így csökken a népesség[/FONT]
    [FONT=&quot] - Szociális: nevelő: a szülő nem igazán modell szerepű, a nők nagy számban állnak munkába, megjelennek a kulcsos gyerekek[/FONT]
    [FONT=&quot]senki nem várja őket otthon, a családi nevelés nem tudja megfelelően kialakítani az ideális gyermekképet, a nevelési szerep áttevődik az intézményes nevelésre, a szülő érték és normarendszere deviáns, a társadalommal szemben áll, a gyermek alapvető szükségleteit nem elégítik ki, a gyermek testileg és lelkileg is károsodik[/FONT]
    [FONT=&quot] - Emocionális: válások száma megnőtt, gyász, betegség, örökbefogadás)[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Szülői jogok és kötelességek[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]1) A szülõket megilletõ jogok a közoktatási törvény rendelkezése szerint a következõk:[/FONT]
    [FONT=&quot]a) a szülõket illeti meg az óvoda, illetve az iskola szabad megválasztásának joga. Ezt a jogot a szülõk a gyermek adottságainak, képességeinek, érdeklõdéseinek, (a szülõk) saját vallási, illetve világnézeti meggyõzõdésüknek, nemzeti és etnikai hovatartozásuknak megfelelõen gyakorolják;[/FONT]
    [FONT=&quot]b) A szülõk joga, hogy a gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak. Megilleti õket az a jog is, hogy nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek;[/FONT]
    [FONT=&quot]c) A szülõ jogosan igényelheti, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében az iskola és a kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse. [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A szülõk jogai nem korlátozhatják a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, amelynek gyakorlását a gyermek érettségének megfelelõen a szülõk irányíthatják. A gyermek tizennegyedik életévét elérõ évben az iskolaválasztás jogát a szülõ és a gyermek együtt gyakorolhatja. [/FONT]
    [FONT=&quot]A szülõ joga továbbá, hogy a gyermeke lakóhelyén (tartózkodási helyén) a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy a gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem mûködik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. [/FONT]
    [FONT=&quot]A szülõ joga kérni a polgármestert, hogy lakóhelyén az oktat áshoz szükséges feltételeket teremtsék meg. [/FONT]
    [FONT=&quot]A szülõnek a gyermeke óvodai, iskolai neveléséhez, oktatásához kapcsolódóan joga továbbá, hogy:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]megismerje az óvoda nevelési, az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; [/FONT]
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]gyermeke fejlõdésérõl, magaviseletérõl, tanulmányi elõmenetelérõl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetõje, a nevelõtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja és arra a megkereséstõl számított harminc napon belül érdemi választ kapjon. A”székek”-tõl legkésõbb a harmincadik napot követõ elsõ ülésen kell érdemi választ kapnia;[/FONT]
    [FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]joga továbbá, hogy az óvoda, iskola által meghatározott feltételek mellett kérje: gyermeke a nem kötelezõ foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze;[/FONT]
    [FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]az intézmény vezetõje vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;[/FONT]
    [FONT=&quot]5. [/FONT][FONT=&quot]kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülõi képviselõk megválasztásában mint választó és megválasztható személy;[/FONT]
    [FONT=&quot]6. [/FONT][FONT=&quot]kezdeményezze szülõi szervezet (közösség) létrehozását, és közremûködjön annak tevékenységében; . személyesen vagy képviselõje útján részt vegyen az érdekeit érintõ döntések meghozatalában, az óvoda, iskola irányításában.[/FONT]
    [FONT=&quot]2) A szülõk kötelessége, hogy:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]biztosítsák gyermekük óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítõ foglalkozásokon való részvételét, tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését;[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]megtegyék a szükséges intézkedéseket gyermekeik jogainak érvényesítése érdekében, és megtegyenek minden tõlük elvárhatót a gyermekük fejlõdéséért; rendszeres kapcsolatot tartsanak a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal;[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]elõsegítsék gyermekük közösségbe történõ beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A 2oo3. évi törvénymódosítás a szülõk kötelezettségeit kieg észítette az alábbiak szerint: A szülõnek különösen kötelessége,hogy:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges feltételekrõl[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]figyelemmel kísérje gyermeke fejlõdését, tanulmányi elõmenetelét, gondoskodjék arról, hogy a gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tõle elvárható segítséget[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]elõsegítse gyermekének a közösségbe történõ beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, . megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, a kollégium vezetõi, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]A családi és az óvodai nevelés kapcsolatrendszere, együttműködésük tartalma, hagyományos és alternatív formái, szervezetei.[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A családi és az óvodai nevelés kapcsolatrendszere: [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai és a családi nevelés együttes eredményeként a gyerekek többsége hatéves korára elsajátítja az életkorának megfelelő, és zavartalan iskolai beilleszkedést biztosító közösségi beállítódást, magatartást.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodát – szociális és nevelési funkciója – összekapcsolja a családdal.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvoda nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a [/FONT]
    [FONT=&quot]családi szocializáció esetleges kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül.[/FONT]
    [FONT=&quot]A kettő összhangja – az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel – a gyerek harmonikus fejlődésének alapja.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az együttműködés alapelvei:[/FONT]

    • [FONT=&quot]egyenrangú nevelőtársi viszony (jó partnerkapcsolat)[/FONT]
    • [FONT=&quot]alapja: kölcsönös segítségnyújtás, bizalom[/FONT]
    [FONT=&quot]- pedagógus tájékoztassa a szülőt, hogy mi történik az oviban[/FONT]
    [FONT=&quot]- pedagógus ismerje meg a családok életmódját, gyerek helyét a családban[/FONT]
    [FONT=&quot]- szülő találjon támaszt, segítőtársat az óvónőben[/FONT]

    • [FONT=&quot]szülő kérését, javaslatát a pedagógus figyelembe veszi[/FONT]
    • [FONT=&quot]pedagógus és a szülő kölcsönös alkalmazkodása[/FONT]
    • [FONT=&quot]a családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása[/FONT]
    • [FONT=&quot]gyermek igényeinek, egyéni szokásainak figyelembe vétele[/FONT]
    • [FONT=&quot]előítéletektől való mentesség[/FONT]
    • [FONT=&quot]minden családdal külön kapcsolatteremtés, együttműködés[/FONT]
    [FONT=&quot]Az együttműködés tartalma: [/FONT]

    • [FONT=&quot]a családok helyzetének figyelembe vétele[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]társadalmi, gazdasági helyzet[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülők életkora[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]gyermek testvérsorban elfoglalt helye[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]család felépítése (csonka család, nevelő szülő, féltestvér…)[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülők nevelési célkitűzése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülői magatartás, bánásmód[/FONT]

    • [FONT=&quot]a kapcsolattartás módja, formái:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülő reális tájékoztatása gyermekével kapcsolatban[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]diszkréció[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]naponkénti párbeszéd[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]nyílt nap: szülő megismerheti az óvodai életet[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]fogadóóra: komolyabb problémák megbeszélése négy szem közt[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülői értekezlet: csoportos találkozás. [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]családlátogatás: kölcsönös ismerkedés, tájékozódás[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szülő bekapcsolódása egyes programok szervezésébe, lebonyolításába[/FONT]

    • [FONT=&quot]szülői munkaközösség: [/FONT][FONT=&quot]koordináló és kezdeményező szerepet tölt be az együttműködésben[/FONT]
    • [FONT=&quot]családgondozás:[/FONT][FONT=&quot] rászoruló, veszélyeztetett családok esetében – kapcsolatteremtés[/FONT]
    [FONT=&quot]egészségügyi szakember, gyermekvédelmi intézmény, nevelési tanácsadó, gyámhatóság [/FONT]
  4.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    [FONT=&quot]3. A[/FONT][FONT=&quot] nevelés, mint értékközvetítő, személyiségfejlesztő folyama[/FONT]
    [FONT=&quot]Értékek, egyén és közösségfejlesztő értékek, értékközvetítés.[/FONT]
    [FONT=&quot]Értékek, értékközvetítés:[/FONT]
    [FONT=&quot]Értékek: [/FONT][FONT=&quot]nevelési értékek Minden értékelmélet, célelmélet. Politikai vagy filozófiai irányból fogalmazódott meg. Deduktív volt az érték megfogalmazása. Devalválta (csökkentette az értékét) Nem gyakorlat csinálta. A filozófiai megalapozás nem helyes. Nem deduktív, hanem induktív úton jusson el az elméletáltalánosítás felé. Az érték egy olyan produktum, ami kettősfunkciójú: - közösség fejlesztő, - individuális funkciót is betölt. Pl. egészség ügy: a közösség és az egyén jólétéért is „dolgozik”. [/FONT]
    [FONT=&quot]Mi lehet nevelési érték vagy pedagógiai cél? [/FONT]
    [FONT=&quot]Az egyén konstruktív életvezetése. [/FONT]

    [FONT=&quot]Szociálisan értékes és egyénileg is eredményes[/FONT]
    [FONT=&quot]Megszilárdítjuk a konstruktív magatartást és tevékenység formákat = konstruktív életvezetés kialakítása. + leépítjük a destruktív megnyilvánulásokat [/FONT]
    [FONT=&quot]Az egyén magatartása közvetlenül nem befolyásolható.[/FONT][FONT=&quot] ill. csak addig amíg jelen vagyunk) [/FONT]
    [FONT=&quot]Autokrata: csak addig formál, amíg jelen van. [/FONT]
    [FONT=&quot]Lewin[/FONT]
    [FONT=&quot]Laissez-faire (lesszéfer): szabadon csinálni. Az egyén magatartása közvetlenül nem formálható, mivel nem determinálatlan. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az ember magatartása közvetlenül nem befolyásolható, hiszen számos dolog befolyásolja. Szubjektív feltételrendszer szabályozza. [/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelés értékteremtésébe beletartozik, hogy a szubjektív oldalról szabályozó személyiségbeli sajátosság csoportokat is kifejezi.[/FONT]
    [FONT=&quot]Hogyan lehet a szubjektív oldalt befolyásolni? [/FONT]
    [FONT=&quot]Szelektív hatásrendszerrel. [/FONT][FONT=&quot]= pozitív, megerősítendő dolgokat jutalmazunk, megerősítünk. Ami elvetésre érdemes tiltjuk, elutasítjuk szankciókkal, kritikával illetjük. [/FONT]
    [FONT=&quot]A szelektív hatásrendszert folyamatosan működtetni kell. Alapvető nevelői hiba: a nevelői közömbösség. [/FONT]
    [FONT=&quot]Melyek azok a konstruktív magatartásformák, amiket meg kell erősíteni? [/FONT]
    A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások. A normatív és értékrelatív nevelési koncepciók
    [FONT=&quot]A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások:[/FONT]
    [FONT=&quot]Nevelés fogalma:[/FONT][FONT=&quot]Mindazon fejlesztő hatások összessége, amelyek az egyént formálva alkalmassá teszik őt egyéni és társadalmi feladatai ellátására. Célja: Hogy az egyén autonóm módon, belső indíttatásból ösztönözve törekedjen végrehajtani a konstruktív magatartási és tevékenységi formákat. A nevelés mindig a személyiség egészére hat. A nevelő mindig úgy hat a gyermekre, hogy az vevő rá, nem erőltet a gyermekre semmit. A nevelés egyszerre hat az egyénre és a közösségre. A személyiség csak akkor válik jelentőssé, ha a közösséghez viszonyítom. Nevelési módszerek: ösztönző (pozitív), szabályozó (negatív) vagy, szervező (pozitív), végrehajtó (negatív). A nevelés területei: I. egyéni bánásmód,Feladata: Önérvényesítésre, önmegvalósításra nevelés, az egyénhez vezető motivációs út megtalálása (differenciált bánásmód). Hatékony nevelés csak differenciáltan lehetséges!![/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelési értékközvetítés érvényesülés szerint:[/FONT][FONT=&quot] 1. [/FONT][FONT=&quot]Normatív nevelési koncepció:[/FONT][FONT=&quot]A maradandó emberi erkölcsi értékek, magatartási normák közvetítését és interiorizálást (személyiségbe építését) a nevelés által kívánják elérni. Meghatározzák céljukat és értékelméletüket. 2. Értékrelativista nevelési koncepció:Az erkölcsi normák, értékek elavulnak a világ változásával, ezért az erkölcsi normák, értékek közvetítése helyett a gy-t életszerű körülmények között kell, tevékenykedte, hogy tapasztalatokat szerezzenek az ezzel maguk, alakítsák ki normáikat. Nem szükséges részletek kidolgozott normarendszer.[/FONT]
    [FONT=&quot]II. A nevelési folyamat hatásszervezése szerint: 1.[/FONT][FONT=&quot] Intellektualista nevelési koncepció. Az intell. Logikai, - verbális hatások, töltik be az alapvető személyiség és magatartásformáló szerepet. 2. Naturalisztikus nevelési koncepció. A tapasztalati, beidegző – begyakorló hatások a fontosak. Meggyőződés formálása a gyak-i tapasztalatokon nyugszik.[/FONT]
    [FONT=&quot]III. A nevelési folyamat szabályozottsága szerint: [/FONT][FONT=&quot]1. Irányított nevelési modell[/FONT][FONT=&quot]. A ped. Általi irányítás fontos, előírja a tananyagot, feldolgozás, sorrendjét, módját, a gy-nek nem sok teret enged az alkotótevékenységre, önállóságra.2. Szabad nevelési modell. A ped. Általi irányítást a gy. Spontán érdeklődéséhez, szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz kell igazítani. A nev. Feladata a feltételek megteremtése.[/FONT]
    Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, feltételei, megszervezése, a nevelési folyamat irányítása, indirekt és direkt nevelési módszerek.
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés országos alapprogramja – a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében- meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az alapelvek meghatározásánál abból indul ki, hogy[/FONT]
    [FONT=&quot]1.) [/FONT][FONT=&quot]az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia;[/FONT]
    [FONT=&quot]2.) [/FONT][FONT=&quot]a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg; [/FONT]
    [FONT=&quot]3.) [/FONT][FONT=&quot]a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az ONOAP alapján érvényesülhetnek az ó-i nev.-ben a különböző ped.-i törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodák saját nevelési programjuk alapján dolgoznak [/FONT]Þ[FONT=&quot] összhang az ONOAP-pal. Az óvoda készíthet önállóan programot és a kész programok közül is választhat. Az alapprogrammal összhangban lévő programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, és az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek a társadalom elvárásai az óvodai neveléssel szemben.[/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését sok tényező befolyásolja, így: genetikai adottságai, az érés sajátos törvényszerűségei, és a környezeti hatások. [/FONT]
    [FONT=&quot]Mindezek együttes hatásának eredményeképp a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő. [/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelés célja: hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés célja: hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodai nevelésben alapelv a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a gyermek szeretete, és megbecsülése. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a semmivel sem helyettesíthető játékra. Gondoskodik a tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről, valamint a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről. [/FONT]
    [FONT=&quot]Általános feladatok: a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. [/FONT]
    ®[FONT=&quot] az egészséges életmód alakítása: a testi fejlődés elősegítése.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]gondozás, testi szükségletek és mozgásigény kielégítése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a testi képességek fejlődésének elősegítése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az egészség védelme, edzése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az ezekhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szükség esetén szakember bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. [/FONT]
    ®[FONT=&quot] az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: [/FONT]
    [FONT=&quot] Az óvodáskorú gyermek magatartása érzelmi vezéreltségű, ezért fontos, hogy már az óvodába lépéskor derűs, szeretet-teli légkör vegye körül. Ehhez szükséges, hogy: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének és én-tudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek, teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság elfogadására. A szocializáció szempontjából fontos a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ennek érdekében segíteni kell a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rá tudjon csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, az érzékszervi vagy mozgássérült, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén a megfelelő szakember közreműködésével. [/FONT]
    ®[FONT=&quot] az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása:[/FONT]
    [FONT=&quot]gyermeki érdeklődésre, kíváncsiságra építve [/FONT]Þ[FONT=&quot] változatos tevékenységformák, melyeken keresztül a gyermek tapasztalatokat szerezhet.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az anyanyelv fejlesztése kiemelt jelentőségű További feladatok: tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai élet megszervezése:[/FONT]
    [FONT=&quot]Személyi feltételek: a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájának hozzá kell járulnia a nevelés eredményességéhez. + a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére vonatkozó további feladatok. [/FONT]
    [FONT=&quot]Tárgyi feltételek: fontos, hogy a berendezések, a helyi adottságok oly módon alakíthatók legyenek, mellyel biztosítható a gyermekek biztonsága, megfeleljen testméreteiknek, lehetővé tegye a mozgás és játékigény kielégítését, harmonikus legyen. Biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógus számára is. [/FONT]
    [FONT=&quot]A napirend a rendszeresen visszatérő ismétlődésekkel érzelmi biztonságot teremt a gyerekek számára. Jellemzője a folyamatosság és a rugalmasság, a pedagógus alakítja ki. A nevelés tervezését, az egyes gyermekekről készített feljegyzések, dokumentumok is segítik.Közvetlen és közvetett irányítás (nevelési módszerek)[/FONT]
    Ha semmilyen irányítás nincs, az leállítja a gyerek fejlődését. (teljes irányítatlanság)
    [FONT=&quot]Közvetlen irányításra 10 éves korig befogadóak a gyerekek, ezután van egy váltás. Miután már csak áttételesen lehet, -tevékenységeken keresztül- orientálni. A tevékenységek megszervezésével a gyerekek közötti interakciókat is hatékonyan ki lehet használni. [/FONT]
    [FONT=&quot]Korábban heteronóm (kívülről megszervezett) tevékenységekben gondolkodtak. „Csak azoknak van nevelési hatása.”[/FONT]
    [FONT=&quot]Tevékenység formái[/FONT][FONT=&quot]: Tevékenység jellege: [/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]tanulmányi -önfejlesztő[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]fizikai -közösségfejlesztő[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]önkormányzati - önérvényesítő (egoisztikus) leépítendő[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szabadidős[/FONT]
    [FONT=&quot]tevékenység aktivitás: [/FONT][FONT=&quot]kezdetben:[/FONT]
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]az aktivitás szituatív hatások alatt áll. Kevéssé irányított, impulzív.[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]személyi környezettől kapott gondoskodás –szükségletek kielégítése- hatására kialakul a felnőttekkel való kapcsolattartás szükséglete. Ez a szükséglet elvezet oda, hogy elfogadja a tekintély irányítást, ennek veti alá az aktivitását. [/FONT]
    [FONT=&quot]Ezzel párhuzamosan a társakkal való kapcsolattartás szükséglete is kialakul. (ez függ attól, mennyit van közösségbe, jár-e bölcsibe, oviba, stb.) A tekintély szabályozását kiegészíti, majd felváltja a szszociális szabályozás. A tevékenység tekintélyi és szociális szabályozása is heteronóm. Tárgyi-környezeti sz. Impulzív. A tekintélyi személyeken keresztül közvetlen (direkt), a feladatokon, kortársi interakciókon keresztül közvetett (indierkt) hatások érik a gyereket. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvoda kapcsolatai: [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel is, melyek az óvodába lépés előtt, annak ideje alatt, illetve az után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. [/FONT]
    A neveltségi szint és mérése.
    Neveltségi szint:
    [FONT=&quot]Valamely csoport vagy egyén egy adott időpontban megállapítható fejlettsége, a nevelési célhoz viszonyítva. A pedagógiai értékelés viszonyítás a cél és a hatás között. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodapedagógus céljainak területei a nevelésben: [/FONT]
    [FONT=&quot]Szervező-végrehajtó személyiségkomponensek megalapozása: a teherbírás megalapozása, mozgáskoordináció, finommotorika, testi szükségletek szándékos irányításának képessége, tanulási képességek megalapozása, az érzékelés-észlelés differenciálódása, szándékos figyelem képességének megjelenése, fogalmi gondolkodás képességének megjelenése, elemi ismeretek önmagáról és környezetéről, érthető kommunikáció, szociális képességek megalapozása.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ösztönző-reguláló személyiségkomponensek megalapozása: szabálykövetés megalapozása, szokásrendszer megalapozása, feladattudat kialakítása.[/FONT]
    [FONT=&quot]Dokumentációk az óvodában: ¼ éves nevelési terv, napi bejegyzések, személyiséglap.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodában spontán szituációk megfigyeléséből és a vizsgálati eredmények együtteséből lehet érdemi képet kapni az egyes gyermekek fejlettségéről. ( beszélgetés, gyermekrajz, családrajz )[/FONT]
    [FONT=&quot]Nevelési módszerek:[/FONT]
    [FONT=&quot]Nevelési módszerek alatt azokat az eszközöket és helyzeteket értjük, amelyek segítségével a nevelő a növendékre hatást gyakorol, azzal a szándékkal, hogy annak magatartását vagy cselekvéshez szükséges indítékát kialakítsa, megszilárdítsa vagy megváltoztassa. [/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelési módszer megválasztásának befolyásoló tényezői: a gyermek viselkedése, az előzmények, a gyermek szándéka, a gyermek kora, a nevelő szándékai és céljai, a nevelési módszerek hatása: nem jutalom az, amit a gyermek nem érez annak.[/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelési eszköz hatását befolyásolja: a nevelő személyisége, a gyermek egyénisége, a közöttük lévő kapcsolat, a helyzeti adottságok, stb.[/FONT]
    [FONT=&quot]Egy adott nevelési eszköz hatása nem általános érvényű, nem jelezhető pontosan előre, esetenként más és más. [/FONT]
    [FONT=&quot]Támogató nevelési módszerek[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT]
    [FONT=&quot]A nevelés minden olyan szándékos eszköze és eljárásmódja, amivel kedvező állapot idézhető elő, tartható fenn, és bizonyos viselkedésmód alakítható ki és tanulható meg. [/FONT]
    [FONT=&quot]Dicséret és jutalmazás[/FONT][FONT=&quot]: A nevelő által olyan tudatosan alkalmazott ingerek, amelyek hatása pozitív, és amelyekkel azt kívánja elérni, hogy a gyermek gyakrabban viselkedjen az elvárt, helyes módon, és ezáltal sajátítsa el ezt a viselkedést. [/FONT]
    [FONT=&quot]Szociális megerősítés: elismerés, mosoly, gondoskodó törődés, barátságos gesztus, helyeslés, szóbeli vagy írásbeli dicséret, a bizalom kimutatása, helyeslő kézszorítás, bólintás, stb. [/FONT]
    [FONT=&quot]Anyagi megerősítés: játék, ajándék formájában, vagy nem anyagi természetű, pl.: kedvelt tevékenység engedélyezése, kellemetlen feladat elengedése. [/FONT]
    [FONT=&quot]Mindezek védő és ösztönző hatást váltanak ki, mely lehetővé teszi, hogy növekedjen az elvárt, helyes magatartás előfordulási valószínűsége,, fokozódjon a gyermek kíváncsisága, érdeklődése, kreativitása, [/FONT]Þ[FONT=&quot] pozitív hatás a tanulás- és teljesítménymotivációra,, a magatartás növekvő biztonsága önbecsülést és önbizalmat eredményez.[/FONT]
    [FONT=&quot]Problémák a dicséret és jutalmazás alkalmazásakor: túlzott és tartós alkalmazásával értékét veszti, a pozitív viselkedés csak akkor jelentkezik, ha jutalom követi, és egyre nagyobb a gyermek elvárása, ha nem a megfelelő időben alkalmazzuk elszalasztjuk az alkalmat,, ha szelektíven alkalmazzuk.[/FONT]
    [FONT=&quot]Siker: [/FONT][FONT=&quot]Fennáll a veszélye, hogy a dicséret és jutalmazás függőséget alakít ki a nevelőtől ( később más személyektől is ), és korlátjává válik a szabad önrendelkezésnek. Sokkal előnyösebb, ha a nevelő alternatívaként a dicséret és a jutalmazás mellett sikerélményhez juttatja a gyermeket. Siker alatt olyan pozitív következményt értünk, amely közvetlenül adódik egy bizonyos magatartásformából cselekvésből vagy egy adott dologból. A siker előnye még: a gyermek a feladat kedvéért cselekszik, ezzel megakadályozható az idegen befolyás. [/FONT]
    [FONT=&quot]A bátorítás elve:[/FONT][FONT=&quot] A gyermek nevelésében a legfontosabb alkotóelem a bátorítás. Ennek hiánya a kialakult hibás magatartásformák fő okának tekinthető. A neveletlen vagy gyengébb teljesítményű gyermeknek van a legnagyobb szüksége arra, hogy sikerélményei legyenek. Ehhez az szükséges, hogy a gyermek és a nevelő között baráti, egyenrangú kapcsolat alakuljon ki, és a nevelő ismerje el és értse meg a gyermeket. Akkor beszélhetünk bátorításról, ha a nevelő olyan feladatokat állít a gyermek elé, amelyben őt sikerrel jutalmazzák, abban az esetben, ha tudásának és képességeinek megfelelően teljesít. [/FONT]
    Ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek:
    [FONT=&quot]Olyan szándékos eszközök és eljárásmódok, melyek által egyrészről egy kellemetlen állapot enyhíthető, elkerülhető vagy megszüntethető, és ezzel egy másik viselkedési forma alakítható ki [/FONT]Þ[FONT=&quot] negatív megerősítés.[/FONT]
    [FONT=&quot]Másrészről egy magatartásmód csökkenthető vagy megszüntethető [/FONT]Þ[FONT=&quot] büntetés.[/FONT]
    [FONT=&quot]Emlékeztetés, figyelmeztetés, szidás: [/FONT][FONT=&quot]Azért alkalmazzák, hogy a gyermek tudtára adják: viselkedése helytelen,a gyermeket visszatartsák ettől, illetve a kívánt viselkedésforma elsajátítására ösztönözzék. [/FONT]
    [FONT=&quot]A szidás hatásai: elrettent, kedvtelenséget eredményez, bizonytalanná és bátortalanná tesz, az aktivitást gátolja, kisebbrendűségi érzést kelt, nem változtatja meg a viselkedést, csak elnyomja azt.[/FONT]
    [FONT=&quot]A szidást – ha már elhangzott- feltétlenül követnie kell felszólításnak is, hogy a jövőben ezt hogyan kell csinálni. Így lehetőséget kap a gyermek, hogy helytelen magatartását helyessel egyenlítse ki, és a kárt jóvátegye. Ezenkívül a gyermek megtudja, hogy a nevelő képesnek tartja őt jobb magatartás produkálására is, és ennek lehetőségét rá is bízza. [/FONT]
    [FONT=&quot]Fenyegetés: [/FONT][FONT=&quot]A gyermek fejlődését gátolja, a gyermekből ezáltal félénk, megfélemlített, közönyös vagy agresszív ember válhat. Ettől jobb a felszólítás és kérés.[/FONT]
    [FONT=&quot]Büntetés: [/FONT][FONT=&quot]Mint nevelési eszköz értelmetlennek tekinthető, mert a helytelen viselkedést nem építi le vagy nem akadályozza meg tartósan, csupán elnyomja azt. Negatívnak tekinthető mert csak negatív hatást vált ki. Nem belátásra ösztönöz, hanem a félelem, a megrettentés eszközével éri el, hogy a helytelen viselkedés többé ne jelentkezzen. [/FONT]
    [FONT=&quot]Formái: a szeretet megvonása: messzemenő károkat okozhat a személyiségfejlődésben, a gyermek bizalmát rombolja szét, méltóságát semmibe veszi, ezért kerülendő. [/FONT]
    [FONT=&quot]Verés: nem ösztönöz; elutasítást, gyűlöletet vált ki; arra tanít, hogy a konfliktusokat csak így lehet megoldani; az emberi méltóságot sérti; a javulásra való szándékot is megsemmisíti. [/FONT]
    [FONT=&quot]A jóvátétel elve és az objektív következmények[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT]
    [FONT=&quot]A büntetés negatív következményeit el kell kerülni. Ehhez: a büntetettnek tudnia kell, miért büntették meg, a büntetésnek arányban kell lennie a helytelen viselkedés mértékével, igazságosnak kell lennie, szoros tartalmi és tematikus összefüggésben kell állnia a vétséggel, mely kétféle módon jöhet létre: jóvátétellel vagy un. logikus következmények által.[/FONT]
    [FONT=&quot]Jóvátétel: érvénytelenítés kiegyenlítés, a jó kapcsolat visszaállítása, pl.: bocsánatkérés. Logikus következmény: a helytelen viselkedés kellemetlen következménye a nevelőtől függetlenül arra a belátásra ösztönzi a gyermeket, hogy változtasson viselkedésén. [/FONT]
  5.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> 4. tétel
    A játék mint az óvodai nevelés eszköze
    A játék fogalma és értelmezése
    Az emberi tevékenység lehet:
    1. létfenntartást szolgáló (alapszükségletet elégít ki)
    2. nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, sport, játék...)
    Játék és kultúra
    A lelki kultúra mérhető azon, hogy miként játszik egy kor népe.
    A játék közös vonást mutat más tevékenységekkel:
    munka: nem pusztán az alapszükségletek kielégítésére szorítkozik, lehetnek játékos elemei is;
    vallás: tartalmazhat játékos elemeket, de alapvetően létigazságokkal foglalkozik;
    művészet: a játékhoz hasonlóan a hétköznapitól elkülönülő, fiktív világot teremt, de más eszközökkel.
    Nincs merev határ, de nem is egybemoshatóak: nem minden játék.
    A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, amely magáért a cselekvésért folyik.
    A játék néhány elméleti megközelítése
    1. Biológiai magyarázatok (klasszikus játékelméletek:)
    A játék adaptív funkciói:
    felkészíti az egyedet az életre: a tapasztalatszerzés egy módja – "gyakorláselmélet" (Groos)
    "szelep", a felhalmozott energia levezetője – "energiafölösleg-elmélet" (Spencer)
    regenerál, felfrissülést nyújt a játékosoknak – "üdülés-elmélet" (Lazarus)
    fejlődési szakaszai az emberiség történetét modellálják – "megismétlési elmélet" (Hall).
    a humánspecifikus motiváció elsikkad
    A játék mint szabályozó – kapcsolatos az önkontroll-funkciókkal
    optimális aktivációs szint beállítása: unalom ® izgalomkeresés (Hebb)
    motivációs mechanizmusa: az averzív feszültség és örömérzet (Grastyán)
    2. Filozófiai magyarázat
    Huizinga: Homo ludens (1938.)
    Univerzális, az emberi kultúra eredője vagy mozgatórugója (művészet, vallás, tudomány...)
    Szakrális: misztikus cselekmény, a hiten alapul
    Gadamer:
    Természeti folyamat, a természet mozgásformája
    Cél: feloldódás a játékban, önmagunk játékba hozása
    3. Antropológiai magyarázat
    Mead
    Kiindulás: az én és az öntudat fejlődési termék, társas eredetű.
    Az én alakulásában másoknak és az interakcióknak van kitüntetett szerepe.
    A játék szociális tanulás, a "másik beépítése" utánzás útján.
    A gyermek
    játékában hasonmásokat, képzeletbeli játszótársakat teremt (mint a primitív népek a mítoszokban és rítusokban )
    átveszi azok szerepét, akiktől függ, akik hatással vannak rá: szülők, felnőttek (a törzsi népek a felettük álló hatalmakat – állatősöket – idézik, a zsákmányállatokat utánozzák)
    a szerepeket vagy szereprendszereket beépíti viselkedési repertoárjába (megjelennek az énfejlődés fokozatai: szerepjáték ® szabályjáték).
    Játékformák:
    szerepjáték (play): konkrét mintakövetés, igazodás az egyéni szabályokhoz
    szabályozó játék (game): normatív, intézményesített azonosulás a kollektív szabályokkal.
    4. Pszichológiai magyarázatok
    ( a gyermek felől közelítenek és a játék különböző aspektusait emelik ki)
    Érzelmek és a játék (analitikus megközelítésben)
    funkcióöröm, a "jó működés" érzése (Büchler)
    feszültség-levezetés, élményfeldolgozás, katarzis (Freud)
    kompenzációs mechanizmus (Adler)
    Fejlődés és a játék
    A játék az életösztön megnyilvánulása (Buytendijk).
    A gyermeki dinamika jellemzői: az érzékszervi és értelmi összefüggések kialakulatlansága, a mozgékonyság, az érzelmi beállítottság, a félénkség. A játék hátterében:
    szabadságra való törekvés (szabadulási ösztön)
    környezettel való egybeolvadás (egyesülési ösztön)
    feszültségoldás (ismétlési ösztön).
    A játék és az értelmi fejlődés – Piaget "két-világ elmélete": a gyermek a játékban újrakódolja tapasztalatait, a maga mentális struktúráját vetíti a valóságra.
    Szocializáció és a játék
    Az együttműködés, a társas jelleg hangsúlya – Wallon
    Játék: a „legközelebbi fejlődési zóna” – Vigotszkij
    <strike>·</strike>A játék pedagógiai értelmezése az alapdokumentumokban
    A játék értelmezése az ONOAP szerint:
    1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.
    2. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
    3. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.
    4. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
    <strike>·</strike>A játék fejlődése és az egyes játékformák az óvodáskorban
    A játék a gyermek leginkább fejlesztő hatású tevékenysége
    mentális támogató rendszer – a "legközelebbi fejlődési zóna" (Vigotszkij)
    az alkalmazkodás gyermekkori formája (Piaget, Erikson,)
    Funkciói:
    segíti a gyermeket önmaga és a világ megismerésében; fejleszti mozgását;
    segíti élményei feldolgozásában, érzései elfogadásában; a társas szabályok gyakorlásának tere.
    Az első játékok mozgásos és érzékelési élményei
    a gyermek a saját aktivitásán keresztül ismeri meg a világot
    a korai tapasztalatokban a mozgásos és az észlelési élmény egységben van.
    Formái
    játék saját testtel – elősegíti a saját test megismerését, a testi én kialakulását
    a gyermek befelé figyel, kapcsolatot alakít ki saját testével, megtapasztalja saját testének határait; „autokozmikus játék” (Erikson, id. Benedek)
    játék tárgyakkal – explorációval kísért a manipuláció
    a gyermek birtokba veszi közvetlen környezetének tárgyait; „mikrokozmikus játék”
    feltétele: a fogóreflex oldódása, a csipeszfogás megjelenése ( 6-8. hó), a testközépvonal keresztezése (4-6. hó)
    felnőttek játékai kisgyermekekkel – a kommunikáció testi szinten zajlik
    kéz: tapsoltatók, ujjszámolók, tenyérjátékok, csipkedők...
    száj: ajakjátékok, csettintés, berregés...
    fej: arcsimogatók, arcmutogatók, orrdörzsölők, fülhúzók, egyéb arcimitációk...
    láb: patkolók, csikizők, táncoltatók, sétáltatók...
    test: ringatók, hintáztatók, lovagoltatók...
    Testélmények
    Taktilis kommunikáció
    - Érintés. kapcsolódás és elhatárolódás – mindig együtt jár valamilyen kontaktussal;
    - A gyermek igen korán érzékeny a taktilis stimulációkra;
    - Receptora: a bőr (az érintéssel a hőmérséklet, a nyomás és a fájdalom érzékelhető);
    - Az érintésmódok: ütögetés, paskolás, csapás, csipkedés, cirógatás, simogatás, fogás, karolás...
    - Élményminőségek, érzetek: száraz, nedves, meleg, hűvös, hideg, fájdalmas, bizsergető, lágy, puha, kemény, határozott, bizonytalan, megnyugtató, vibráló, semleges...
    Vesztibuláris stimuláció
    - Vesztibuláris rendszer: a test mozgásváltozásait és a gravitációval szembeni egyensúlyát állítja be, a vizuális rendszer kontrollja mellett az izomtónust, a testtartást, a térbeli tájékozódást segíti.
    - mozgások: forgások, repülések, hintázások, ugrás vízbe, homokba, puha matracra, legurulás füves vagy havas lejtőn...
    - eszközök: lengő eszközök: hinta, kötéllétra, függőágy, gyűrű, függőágy; ugráló labdák, ugróasztal, mászófalak, gördeszka, forgószék, alagutak...
    Az első játszótárs: az anya
    Az anya megteremti a kommunikációs keretet, közelsége a gyermek számára biztonságot nyújt.
    Stimuláló helyzetet biztosít (kísérlet 12-24 hónapos gyerekekkel: amikor az anya bekapcsolódik a játékba, a gyermek cselekvése kevésbé ismétlődő, mint amikor egyedül játszik). Lehetőséget teremt az explorációra.
    A kisgyermek előnyben részesíti az interaktív játékokat, az első életévben már tanulja a játékra hívó jelzéseket és a játékot kísérő metakommunikációt; játékra jellemző arc (felvont szemöldök, csodálkozás...); játékra jellemző tekintet; játékot kísérő hangok.
    A korai társas játékok a kisgyermek számára szociális tanulás lehetőségei: alkalmat adnak
    a közeledés és távolodás gyakorlására, a saját határainak megtapasztalására;
    a feszült helyzetek átélésével és feloldódásával a feszültségtűrés gyakorlására;
    a pozícióváltás gyakorlására;
    az intimitás és a saját hatóképesség megtapasztalására
    ("Én leejtem, a mama felveszi" típusú játékok) ;
    a játékot kísérő érzések átélésére (meglepetés, visszautasítás...).
    A korai társas játékok – viszonylag egyszerűek; ismétlődő jellegűek; határozott kezdetük és befejezésük van.
    Váltakozós játékok – "az énformálás gyakorlatai" (Wallon), pl.: bújócska, kukucs-játék, labdagurítás, tárgyadogatók.. Ezekben a gyermek –
    váltogatja a helyeket és szerepeket, ugyanannak a helyzetnek hol egyik, hol másik pólusán helyezkedik el (oda–vissza, a cselekvés alanya–tárgya, aktív–passzív);
    az ellentétes vagy kiegészítő szerepekben átéli a két helyzetnek megfelelő indulatokat, érzéseket;
    megtanulja kiemelni önmagát az egymást követő helyzetekből: az énje függetlenedik a cselekvéstől, a háttértől.
    <strike>·</strike>Játék értelmezése és szerepe a reform- és az alternatív pedagógiai irányzatokban
    Új áramlatok a pedagógiában – reformpedagógia
    A reformpedagógia néhány jellemzője
    ideológiai vagy/és pszichológiai háttere van
    eszmei háttér: a gyermek évszázada, szabadságeszmény, Goethe panteizmusa, Rousseau boldogságetikája
    pszichológiai bázis: fejlődés-lélektani koncepciók, gyermeki sajátosságok felismerése, gyermektanulmányozás, aktivitás a nevelésben, a verbalitás és a tekintély háttérbe szorítása
    meghatározott társadalmi réteg
    fogyatékos, beteg gyerekek, a szegények, a munkások, a falusi-mezőgazdasági munkások gyermekei
    pedagógiai elméletben és gyakorlatban stabilan kidolgozott program
    hagyományokat folytató és felújító tendenciákkal bír (múltja van)
    a nevelés egészére ható koncepció (valamennyi területet érinti)
    Képviselői
    Maria Montessori (1870-1952.) olasz orvosnő
    Rudolf Steiner (1861-1925.) német antropozófus
    Celestin Freinet (1896-1967.) francia néptanító
    Reformpedagógusok a játékról: eltérő koncepciók – eltérő pedagógiai gyakorlat
    Montessori a játékot munkának nevezte, az óvodát iskolának; a manipulációt helyezte előtérbe a speciális az eszközök felkínálásával; nincs utánzás, mindenki a saját feladatával foglalkozik; a felépített feladatmegoldások, az individuális foglalkozás, az elmélyülést, koncentrálást segítették elő; a teljesítmény örömét a saját cselekvéssel és nem a pedagógus elismerésével köti össze;önálló problémamegoldással erősíti a gyermek önbizalmát, lehetővé teszik az egészséges önértékelést és pozitív kapcsolat kialakítását önmagával és a világgal; gyakorlati tennivalókra, az öntevékenységre, az önellátásra helyezi a hangsúlyt; a fantáziajátékot, a mesét nem építi be a mindennapokba.
    Waldorf az ember és a természet harmóniáját keresi a természetes alapanyagú eszközökben;a játék és az egész óvodai élet az ünnepek köré csoportosulnak
    (a gyermek is átéli az ősi formákat);a tanulás folyamatában a szabad játék az elsődleges;az óvónő anyai szerepet tölt be (dajka nincsen, az óvónő főzi meg a reggelit, mosogat, takarít);a mese, az ének hangsúlyos;a mozgás természetes része a mindennapoknak;nincs hagyományos értelemben vett tanulás.
    Freinet: játék, munka, tanulás egységben van, nem válik külön; a szabad önkifejezést támogatja (szabad fogalmazás, mozgásos kifejezés, színház, szabad rajzolás…);valódi eszközökkel valódi munkát végeznek.
    <strike>·</strike>A játéktevékenység szociális és környezeti feltételei
    1. Hol játszanak a gyerekek?
    A gyermekek igényei
    a kicsik a felnőttek közelében érzik magukat védettségben, biztonságban;
    a nagyobbak (7-8 éves kortól) a függetlenséget szeretik;
    szívesen vonulnak olyan helyekre, ahol kizárólag egymás társaságában lehetnek.

    A játékterek fajtái
    természetes (szabad) terek: erdők, ligetek, utcák, terek, padlás, pince...
    mesterséges (kötött) terek: a felnőttek által kijelölt játszóhelyek, iskolai, óvodai játszóterek, vidámparkok, játékbirodalmak (Madurodam, Disneyland, Legoland…)
    Játéktér az óvodában
    tagolt – a funkciók elkülönülése a tevékenységtől, a játék jellegétől függően
    közös terek « egyéni játékra alkalmas terek
    nagy tér (mozgáshoz) « intim kuckók (családi játékokhoz, fantáziajátékokhoz barkácsoláshoz)
    zajos helyek (pl. kockázáshoz) « csendes zugok (pihenéshez, elvonuláshoz)
    változtatható, rugalmasan átalakítható
    a gyerekekkel való megbeszélés eredményeképp közösen átrendezhető,
    a rendezés a játék része (kevésbé rombolnak a gyerekek, ha maguk alakíthatják ki a játék színhelyét (Millar); átjárható.
    Példák:
    családi játékok tere - szobai és konyhai kellékekkel és imitációs kiegészítőkkel
    mesekuckó, olvasóhely - nyugalmas hely puha párnákkal, szőnyeggel, könyvekkel
    építőjátékok tere - fakockákkal, kirakó és összerakó játékokkal
    rajzolás, festés, - kézmosóval, mosogatóval
    gyurmázás, barkácsolás helye - megfelelő eszköztárral – szerszámokkal
    kísérletező hely - természetes anyagokkal és felszereléssel (mágnes, nagyító...)
    mozgásos játékok helye - tornaterem, udvar (rögzített játékokkal és kéziszerekkel)
    az énekes játékok tere - hangadó játékokkal, kellékekkel, bábokkal
    2. Mivel játszanak a gyerekek?
    A játék mindig valamivel való tevékenység.
    A játékszerek eredete
    poligenezis: a világ minden tájékkán hasonló formák jelennek meg
    természetes alapanyagok
    elemi formák (gömb – labda: az alapforma maradt, a minőség változott)
    elemi mozgások (csigák, forgók…)
    monogenezis: egy meghatározott helyen keletkezik és innen terjed széjjel (Fakató)
    A jó játéktárgyak "maguk is játszanak a játszóval" (Buytendijk);
    egyszerre lehetnek tárgyak és szimbólumok;
    részben ismertek, rendelkeznek ismeretlen tulajdonsággal is;
    alkalmat adnak a próbálkozásra, a felfedezésre;
    megmozgatják a fantáziát, beemelik a véletlent.
    Játékeszközök az óvodában:
    saját test ( kéz, hang...)
    természetben található anyagok (homok, víz, sár, kavics...)
    tárgyak (virágok, termések, állati szőr, csont...),
    nem játék céljára készült tárgyak (bútorok, edények, takarók, gombok, fonalak...)
    kiegészítő kellékek (sapkák, koronák, párták; szoknyák, ruhák, ingek…)
    játékszerek; a játék céljára előállított eszköz legyen –
    sokféle, de ne túl sok
    személyes jellegű (pl. a babáknak legyen neve, kora; a szülők varrhatják a ruhájukat, a nagymama kertjéből hozott gyümölcsből készítsék el a gyümölcssalátát...); hozzáférhető, elérhető magasságú polcokon.
    A játékeszközök kritériumai
    Pedagógiai kritériumok:
    életkornak megfelelő, biztonságos, könnyen tisztítható, viszonylag tartós, esztétikus.
    Jogi előírások:
    A játékok biztonságáról jogszabály is rendelkezik. Előírja azokat a követelményeket, amelyek a játékok biztonságosságát befolyásolják. (a játékok mérete, anyaga – pl. nyálban oldódó festék – , használat során fellépő kockázati tényezők…)
    Hagyományos játékszerek
    Egyes munkaeszközök, tárgyak túlélték az eredeti funkciót, és mára játékszerré váltak: pörgettyűk, keljfeljancsik, kötéljátékok, fonaljátékok, gólyaláb, karika, kötéllétra, parittya, ijesztgetők: csörgők, kereplők, forgók, töklámpás...
    Adalék:
    Régi játékok eredete
    Fröbel „adományai”
    Montessori játékok
    Játékok életkoronként
    A fiúk és lányok kedvelt játékszerei – személy és tárgyorientáció (babázás és autózás)
    Elektronikus játékok az óvodában
    Az óvodapedagógus szerepe és feladatai a játék támogatásában

    <table class="MsoNormalTable" style="margin-left: 70.8pt; border-collapse: collapse;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style=""> <td style="width: 246.45pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="329"> modell, segítő
    bevonható, együttműködő társ
    ismeri a gyermekeket
    ismeri a játék természetét
    </td> <td style="width: 123.45pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="165">

    Szerep
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 246.45pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="329"> megteremti a játék feltételeit (idő, hely, eszközök)
    biztosítja a nyugalmas légkört
    támogatja a gyermekek alakuló kapcsolatait:
    együttműködés a versengéssel szemben
    </td> <td style="width: 123.45pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="165">

    Feladat
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 246.45pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="329"> a gyermekek spontán játékainak befolyásolása
    a szervezett játékok – mozgásos, énekes és egyéb társas játékok – irányítása
    szituációfüggő, hogy az óvónő közreműködése
    – feltétlenül szükséges
    – lehetséges
    – semmiképpen nem ajánlatos
    </td> <td style="width: 123.45pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="165">


    Beavatkozás
    </td> </tr> </tbody></table> Az óvónő feladatai a játék folyamán:
    megfigyelés = mit csinál, mit tesz a gyermek, milyen érzéseket mutat...
    megértés = mire van szüksége (figyelem, elismerés, támogatás...)
    beavatkozás = a helyzet ismeretében, személyre szólóan
    A beavatkozás célja a gyermek játékának támogatása:
    technikai segítség (balesetveszély, tárgyak kezelése...)
    a szociálisan elfogadható viselkedés megerősítése (a gyermek viselkedésének módosítása)
    A beavatkozás módja: közvetett vagy közvetlen
    Az óvónő az adott helyzet ismeretében dönti el, mikor és milyen módon avatkozik bele.
    Ha az óvónő a játékon belül van:
    a gyermek játszópartnere, (belehelyezkedik egy szerepbe); részvétele a gyermek kérésére és/vagy beleegyezésével; a játék folyamatában gazdagítja a játék tartalmát; elakadásnál mozgásba hozza a gyerek fantáziáját, továbblendíti a játékot; segít összekötni a különálló "fantáziaszigeteket"; befolyásolja a gyermekek közötti kapcsolat jellegét; a játék nyelvén kommunikál.
    Ha az óvónő a játékon kívül marad fizikai vagy szociális segítséget nyújt;felnőttként tanácsol, javasol, ajánlást tesz, megerősít.
    A beavatkozással kapcsolatos ellentmondások
    Elhangozhatnak (elsősorban a szerepjátékokban) olyan, rejtett utasításokat tartalmazó tanácsok, amelyek sértik a spontaneitást, a gyermek kezdeményező kedvét; fokozzák a gyermekfüggőséget; megzavarják a játék intimitását; csökkentik a játék örömét.
    A játék során a gyermekek akkor fordulnak leggyakrabban óvónőjükhöz, ha:
    nem tudják a konfliktust megoldani; megerősítést várnak (produktum értékelését); jóváhagyást, engedélyt várnak (tevékenységre, eszközre).
    A gyermekek megismerése a játékban
    A játék alkalmas a gyermekek megismerésére, mert a gyermek
    természetes megnyilvánulása, az élményeit cselekvésbe fordítja át
    a játékban felkínálja magát, hozza a problémáját, örömmel vesz részt benne.
    A gyermek a játékában vall arról, hogy
    milyennek látja és milyennek szeretné látni a világot;
    hogyan magyarázza (hogyan éli át helyzetét, kapcsolatait a felnőttek és a gyermekek világában);
    milyen problémái vannak (kitől vagy mitől fél, milyen sérelmei vannak, mit hiányol);
    milyen megoldási stratégiái vannak (milyen erőfeszítéseket tesz igényei kielégítésére).
    A játék a feszültségek, vágyak feldolgozásnak egyik módja
    Minden játék alkalmas arra, hogy a gyermek a feszültségeit belevigye.
    A feszültség eredője a gyermek vágyai és lehetőségek közötti ellentmondás.
    Hátterében áll: a ragaszkodás és a biztonság igénye, az agresszív feszültségek;
    a szeretet elvesztésétől való félelem, az én érvényesítésének feszültségei.
    Magasabb szintű feldolgozások: elaboráció, szublimáció
    Elaborációt kínáló tevékenységek gyermekkorban: a játék, rajzolás, a tartós érdeklődés, a gyűjtés stb.
    A játék eszköz és lehetőség arra, hogy a gyermek a vele történteket átalakítsa, az élményeket átdolgozza, negatív élményeit "tárgyiasítsa", legyőzze félelmeit; kompenzálja kicsinységét; kitöltse agresszióját; elégtételt vegyen sérelmein; megbirkózzon ellenséges érzelmeivel (pl. féltékenység); feldolgozza titkolt érzéseit (bűntudat, szégyen).
    Ezzel elindulhat az öngyógyító folyamat.
    A játék információt nyújt az óvónőnek a gyermek…
    mozgásfejlődéséről – hogyan jár, fut, mászik, ugrál (nagymozgások koordinációja)
    – miképpen tájékozódik a térben
    – biztonsággal mozog-e különböző tárgyakon (hinta, mászóka, bicikli, roller...)
    finommozgásáról – milyen módon bánik a játéktárgyakkal (manipulációs ügyesség)
    – melyik kezét (lábát) részesíti előnyben
    – milyen játékokat konstruál (építőjáték, szerelőjátékok, anyagok formálása...)
    – milyen a viszonya különböző anyagokhoz: víz, homok, agyag...
    beszédfejlődéséről – mit mond játék közben, milyen kifejezéseket használ
    (szókincs, nyelvhelyesség)
    – milyen a beszédértése (hallása)
    szociális érettségéről – milyen módon képes társaival együttműködni
    – képes-e kontrollálni viselkedését
    – részt vesz-e a csoportos játékokban (aktometria: Mérei)
    – felhasználja-e a játéktárgyakat helyettesítésre (= játszik-e szerepjátékot).
    Az értékelés szempontjai
    1. Megfelel-e a gyermek játéka az életkorának?
    Az óvónő számára jelzés, ha a csoportjába járó gyermek
    általában a fiatalabb gyermekekre jellemző módon játszik (bizonyos határok elfogadhatóak); nem tud elmélyedni a játékban; inadekvát vagy sztereotip, esetleg bizarr módon használja a tárgyakat, vagy tevékenykedik.
    Ha a ez a játékmód tartósan és rendszeresen megfigyelhető, szakember tanácsát kell kérni.
    Rendszerint a gyermek csak bizonyos, körülhatárolt területeken mutat elmaradást, de lehetséges lassúbb értelmi fejlődés, elmaradottság (retardáció), esetleg fogyatékosság is.

    2. Előfordulnak-e érzelmi konfliktusra utaló elemek a játékban? (Kósáné)
    Érzelmi kiegyensúlyozatlanságra utaló jelzés, ha a gyermek
    agresszíven bánik a tárgyakkal, rombol, társaival szemben támadó viselkedést mutat; mozdulatai bizonytalanok, félénk, szorongó; nem tud elmélyülten játszani, kapkod és felületes; kényszeresen tapad egy-egy játékhoz, játéktémái szegényesek, hiányzik a kezdeményezés.
    Az óvónő feladata:
    A gyermek folyamatos megfigyelése (regisztrálja, hol tart a gyermek a fejlődésben, milyen elmaradások, esetleg érzelmi problémák tapasztalhatók)
    A gyermek támogatása a játékban
    Az egyéni fejlesztés módjának, lehetőségeinek megkeresése
    Lehetőség megteremtése, hogy a gyermek olyan módon vezesse le feszültségét, játssza ki indulatait, amellyel a többi gyermeket nem veszélyezteti
    Konzultáció a szülőkkel
    Szakember bevonása (pszichológus, ideggyógyász, logopédus, gyógytornász), ha az óvónő úgy véli, felkészültsége nem elegendő a segítséghez.
    Játékterápiák (pszichoterápiák és mozgásos hangsúlyú terápiák...)
    A szakemberek által leggyakrabban alkalmazott eljárások:
    a gyermek szimbolikus játékát felhasználó terápia: Világjáték (Lowenfeld, Polcz), Sceno teszt, bábjáték...
    mozgásterápiák: Ayres, Frostig, Delacato
    speciális mozgásterápiák (sérült gyerekekkel foglalkozók: Tunyogi, Dévényi...)
    <strike>·</strike>Konfliktusok kezelése a játékban
    A játék közben előforduló konfliktusok leggyakrabban a játéktárgyak megszerzéséért és birtoklásáért alakulnak ki;rendszerint a felnőtt közbeavatkozása nélkül megoldódnak.
    Az óvónő feladata a konfliktus megelőzése!
    Kialakult konfliktusnál helyes, ha az óvónő nem avatkozik be minden áron; lehetőséget teremt, hogy a gyermekek elmondhassák, mi történt, mit szeretnének; elfogadja a gyermekeknek a történtekkel kapcsolatos érzéseit (a haragot, az indulatokat, az elkeseredést);tisztában van azzal, hogy ezek az érzések átmenetiek;bízik abban, hogy a gyermekek képesek megtalálni a számukra jó megoldást;nem kényszeríti a saját megoldását a gyermekekre;nem tesz igazságot a gyermekek között.
    A játék jellemzői
    A játék szabadsága
    Választott tevékenység – a játékba való belépés önkéntes, kényszer nélküli.
    Illúzió: a "minden minden lehet " világa.
    Térben és időben végtelen: minden újrakezdhető.
    Önmagunkkal lépünk teremtő kapcsolatba – újraalkotjuk magunkat.
    Kettős tudat: átjárás az egyik tudatszintről a másikba (megkettőzés: kreatív folyamat).
    A játék rendje – kulturális és individuális kötöttség
    Alapelem a szabály (mozgás, logikai szabály... az utánzás maga is lehet szabály = szerepjáték)
    Mindig helyhez és időhöz kötött (gyermekek játékaiban elmosódottabban)
    A szabályokat magunk alkotjuk, megtartásuk a játék lényege
    Körülhatároljuk a játék világát – a fizikai és a képzeletbeli határokat (tér, idő, eszköz...)
    Játéktér: a valós világtól elkülönülő, potenciális tér, az emberi kultúra terepe (Winnicott)
    A játék rendje sokféle, pl.: ritmus az énekes játékokban, azonos színek a kockán, a pálcák mozdulatlansága a Marokkó-játékban, életmodell a táblás játékokban
    Rendteremtő játékok menete: rendezettség ® a rend felbomlása ® újabb rendezettség
    Rítusok – szertartásszerű mozdulatok (pl.: lépkedés a járda szélén, átlépés a kőkockán, egyik lábat a másik után, stb. ): a játszó önállóan találja ki a feladatokat, maga hajtja végre, meggyőződése, hogy a szabályok megtartása mágikus eredménnyel jár – uralja a helyzetet (Bettelheim).
    Nem rutinjellegű tevékenység
    Különbségek a játék és a mindennapi cselekvések között: a játék során –
    a cselekvés eltér a megszokottól (átalakítások, túlzások, sorrendi változások, abszurditások); előfordul, hogy egy viselkedéssorozatban egy bizonyos viselkedési aspektus kap hangsúlyt; a cselekvéshez nem a megszokott funkció társul; gyakori az ismétlődés; nagyfokú a variabilitás; a szerepek cserélődnek;
    a motiváció független a játékosok külső szükségleteitől; "a tevékenység nem az, aminek látszik, csupán annak mintájára épül fel" (Goffman*).
    *Átkódolás:
    olyan szisztematikus átalakítás, amelyben a résztvevők a helyzetet egy meghatározott séma szerint átértelmezik; a játékosok ismerik és értelmezik a módosítást (transzformációt); a kezdetet és a befejezést "keret" jelzi , a módosítás csak ezeken a kereteken belül érvényes; a játék megkezdése előtt a játszók kölcsönösen jelzéseket adnak egymásnak (játékra felhívó jelzések: kacsintás, mosoly, eltérő intonáció stb.).
    Önjutalmazás és opiáttermelődés
    A játék legfőbb örömforrásai:
    a funkcióöröm; a létrehozás öröme; a ritmus kellemessége; az ismétlés biztonsága; a veszély legyőzése; a beavatottság érzése; az elaboráció öröme;
    az együttesség öröme (Mérei )
    I. Az explorációs játék
    (gyakorló, funkciós, érzékszervi-mozgásos, kísérletező játék...)
    A játék kezdete
    A csecsemő cselekvéseiről (gőgicsélés, fej- és kézmozgások, tárgyak érintése, csörgőrázás stb.) önmagában nem, csak a tényleges működés ismeretében dönthető el, hogy ismerkedés vagy játék.
    Az odafordulás, figyelem, a vizsgálódás még nem játék, hanem akkomodációs erőfeszítés.
    A játék akkor alakul ki, amikor a gyermek a jelenséget megérti, és már nem ösztönzi felfedezésre; a gyermek a maga örömére ismétli a tevékenységet. (Piaget)
    A gyermek első játékai:
    játék saját testtel, hangokkal, mozdulatokkal
    helyváltoztatás: mászás, gurulás, kúszás mozdulatai
    manipuláció tárgyakon, tárgyakkal; tárgyak széjjelszedése; "romboló játék" különféle anyagokkal (homok, víz...)
    Jellemző életkor: csecsemő- és kisgyermekkor (0-2 éves kor között)
    megjelenésének feltétele: a fogóreflex oldódása; a koordinált szem és kézmozgás.
    A gyakorló játék mozzanatai (Millar):
    exploráció (= felfedezés, felderítés) tapasztalatok szerzése, a megértésre irányuló cselekvés
    A csecsemő fáradhatatlan kísérletező, információt szerez a körülötte lévő tárgyakról, érzékleti minőségük szerint vizsgálja azokat (megismerése eleinte „szájterű”: megtapint, szájba vesz)
    manipuláció (= kézzel végzett cselekvés)
    létrehozza a lehetséges változásokat, kísérletezik, készségek gyakorlása, a funkciók működtetése; pl. egyszerű gyakorlás: nyomogatás, csapkodás, bökdösés, simítás, gyűrés, húzás, lökés, töltés-öntés, szétszedés-összerakás...
    ismétlődés, variációk: az információ kódolása, játékfeladat megjelenése (elaboráció)
    l: a már begyakorolt készségét bonyolultabb formában is kipróbálja, nehezíti
    (alighogy megtanult járni, egy nehéz táskát cipel, hátrafelé lépeget…)
    Jellemző öröme: funkcióöröm – "Az vagyok, amit működtetni tudok"
    az új képességek tudatosodásának öröme (a szem és kézmozgás összehangolása...)
    a hatékonyság: a saját tevékenység és a megjelenő változás között összefüggés felfedezése
    Mit tanul a gyermek ezekben a játékokban?
    tanulja fókuszálni a tekintetét
    megtanulja elválasztani a tárgyakat saját cselekvésétől
    gyakorolja az ülést, mászást, kúszást, járást
    tanulja összehangolni a mozdulatait
    tapasztalatot szerez a téri viszonyokról, térbeli elrendeződésekről (sorbarendezés)
    ismerkedik a tárgyak fizikai tulajdonságaival (kicsi, nagy, sima, érdes, hideg, meleg, puha, kemény, koppan, csattan, csörren, könnyű, súlyos…)
    felfedezi az oksági összefüggéseket (saját tevékenysége és a létrehozott változás között)
    növekszik önállósága
    kialakul önbizalma

    A kisgyermek fizikai fejődését segítő eszközök (Einon):
    tologató és húzogató játékok, lábbal hajtható kismotor, kiskocsi
    alagutak, hintaló, háztartási eszközök, talicska, csúszda, rongylabda, papírlabda
    A jó játék feltétele: lehetőséget ad az önálló próbálkozásra, ugyanakkor biztonságos.
    Az explorációs játék átalakulása
    Az explorációs játék előfordulása a beszéd kialakulásával csökkenő tendenciát mutat (telítődés, új funkciók belépése...), de megtalálható a nagyobb gyermekek játékában, és előfordul a felnőttek egyes tevékenységeiben is.
    Folytatása:
    ® a konstrukciós játékban – produktumot hoz létre;
    ® a szimbolikus játékban;
    ® szocializálódik és szabályjáték lesz belőle;
    ® a bonyolultabb és összetettebb mozgásformák részévé lesz, elvezet valós alkalmazkodáshoz.
    II. Szimbolikus játék és szerepjáték
    (színlelő játék, szerepjáték, fantáziajáték, fikciós játék, alkotójáték, szociodramatikus játék...)
    1. A gyermek és a tárgyak
    tárgyakkal különféle mozgásokat hoz létre – manipulál
    érzékleti benyomásokat szerez – explorál, szenzomotoros tapasztalatokhoz jut
    tárgyakból valamit készít – konstruál;
    tárgyakkal helyettesít más tárgyakat – szimbólumokat alkot.
    2. A szimbolikus játék
    Megjelenésének feltétele: a "mintha-elem" működése
    A gyermek
    a szenzomotoros sémáktól eljut a képzeti sémákig;
    képessé válik a belső reprezentálásra, a világ megkettőzésére – "kettős tudat"
    helyettesíti a dolgokat és a helyzeteket;
    eltávolodik saját konkrét cselekvésétől;
    fantáziája segítségével keres pótlást ott, ahol a valóság megértésében hézag van;
    kontrollálja a körülötte lévő (fizikai és társas) világot;
    megjelenít, megeleveníti a gondolatokat, érzéseket.
    Jellemző életkor: óvodáskor
    Öröme: az illúzió, az utánzás az alkotás, az átváltozás, a másnak lenni érzése, a titok a feszültsége
    "Az vagyok, aminek el tudom képzelni magam."
    3. A valóság utánzása a szerepjátékokban (Elkonyin, id. Mérei)
    Játéktéma:
    a valóságnak az a területe, amely a játékban tükröződik (vásárlás, utazás, papás- mamás…)
    Mit utánoznak a gyerekek?
    Cselekvéseket, képzelt és valós személyeket, állatokat, tárgyakat
    Játéktartalom: a játékban konkrétan megjelenő történés, amelyet a környező valóság, az emberi tevékenység és az emberi kapcsolatok befolyásolnak
    A szerepjáték eredete: társadalmi (szerep: egy társadalmi helyzethez tartozó viselkedés összessége)
    4. A szerepjáték fejlődési szintjei
    3-5 év: a témát a környezetből átvett, társadalmi jellegű tárgyi cselekvés hordozza:
    a játék tartalmát a meghatározott tárgyakkal folytatott cselekvések képezik;
    a történést a manipuláció tartja össze;
    a szerepet az ismétlődő műveletekből álló cselekvés szabja meg (etetés...);
    a szerepet a tárgy hitelesíti;
    a szerepelnevezés eleinte hiányozhat;
    a cselekvés egyre gazdagabbá válik, új elemekkel bővül ki;
    a gyermek igyekszik szerepével a valósághoz közelíteni (sorrend megtartása...), "ezt így szokták csinálni".
    5-7 év: A játék témája maga a szerep – előtérbe kerülnek a szociális funkciók:
    a gyermek igazodik a szerepviselkedést meghatározó szabályokhoz;
    a szerepek világosan körvonalazódnak és megnevezik egymás szerepeit;
    a gyermek a logika szintjén is igyekszik összhangba hozni a szerepcselekvéseket a valósággal, a külső mintával;
    a beszéd-megnyilvánulások szerepszerűekké válnak.
    5. A belső tartalmak kivetítésének módja a szimbolikus játékban (Piaget):
    1. kombinatív szimbólumok:
    a gyermek az egyes elemeket úgy kombinálja, hogy megfeleljen a képzeteinek;
    a belsőt helyettesíti az aktuális mással.
    2. kompenzáló játékforma:
    ami a gyermek számára rossz, azt valamilyen átalakítással megpróbálja ellensúlyozni;
    úgy vesz elégtételt, hogy a probléma megoldását elfogadhatóvá alakítja – korrigálja;
    szembeszáll a félelmeivel, megteszi, amit a valóságban nem merne megtenni;
    katarzist él át: megkönnyebbül, megszabadul a félelmeitől.
    3. likvidáló játékforma:
    a gyermek változatlanul megismétli a számára kínos, fenyegető helyzetet;
    a kellemetlen eseményt játékában jeleníti meg, a problémát kívülre helyezi;
    az én uralma alá rendeli a történéseket – felülkerekedik az eseményeken;
    a fiktív helyzetek újraélésével csökkenti a feszültséget.
    6. A szimbolikus játék átalakulása
    ® a gyermek kiterjeszti társas körét, és más területek lesznek fontosabbak ;
    ® a szocializációs folyamatban megjelennek a kollektív szimbólumok;
    ® a szimbólumok egyre inkább a valóságnak rendelődnek alá.
  6.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    5. TÉTEL

    A tapasztalat- és ismeretszerzési folyamat óvodai sajátosságai
    Az értelmi nevelés feladatai az óvodában:
    Az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése az óvodában a szemléletes és élményvezérelt gondolkodáson alapuló, a kíváncsiságot kielégítő, cselekvésen és érzékelésen, észlelésen alapuló tapasztalatszerzést, változatos tevékenységeket biztosító hatásrendszer, amelyben a kisgyerek világlátása- kompetenciája formálódik érdeklődéssé, tanulási képességekké. Ebben elsődleges jelentőségű az anyanyelv fejlesztése, a beszédmegértés és a beszédkedv, a beszédgondolkodás, fogalmi gondolkodás fejlődése és fejlesztése, valamint a konkrét műveletek kialakulásával alapozza a matematikai gondolkodás fejlődését is.
    A spontán és szervezett tap.szerzés lehetőségei, feltételei, folyamata, tartalma, módszerei, megszervezése az óvodában:
    Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátos szervezett tevékenység. Az óvodában a gy. spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvónő a gy. megismerési vágyára, érzelmi beállítottságra, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát. Különösen érdekesek számukra azok a foglalkozások, amelyekben összefüggéseket fedezhetnek fel, maguk oldhatják meg a feladatot. Az óvodai tanulás cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tap.okra épüljön. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gy. önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Az óvónő ezt segítse elő, de ne erőltesse. Ezért a gy.t egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tev.re. Az óvónő biztosítja a tanulás tap.szerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. A szervezett tanulási folyamatokban képessé válnak arra, hogy tev.i vágyukat, érdeklődésüket a céloknak alárendelve érvényesítsék, elfogadják óvónőjük javaslatait, ötleteit. A helyzettől függően képesek lesznek az óvónő által kínált megoldási módok között választani, és megvalósítsák saját elgondolásaikat is. Anyanyelvi nevelés: hanglejtés, hangsúlyozás, hangképzés, beszédritmus, hangerő, szünettartás, beszédkészség, metakommunikáció fejlesztése, mondatalkotás. Irodalmi nevelés: mondókajáték, vers, verses mese, próza. Ritmus, hangzás elsődleges. Ismétlés fontos. Hangsúlyozás.
    Zenei nevelés: Halk-hangos közötti megfigyelés, magas-mély hangok felismerése, egyenletes lüktetés érzékelése, tempótartás. Tiszta éneklés, magasabb és mélyebb hangok megkül. térben mutatással, szövegmotívumok visszaéneklése, halk-hangos fogalompár megértése, dal felismerés, egyenletes lüktetés kifejezése mozgással, ritmuskiemelés. Hangterjedelem d-l és sz-m. Dallambújtatás, hangszínek megfigyelése, megkül.,egyenletes lüktetés és dalritmus megkül., dallamkitalálás.
    Vizuális nevelés: Plasztikai munkák készítése: agyagból, gyurmából, termések felhasználásával. Építés: Tornyok, kerítések, kuckók. Téri viszonyok ábr., plasztik munkák: forma tagoltság, főbb részformák. Képalakítás: alatt, fölött, mellett, festékoldás, színfolt. Bábok, díszek, játékok, modellek készítése; hajtogatás, tépés, nyírás, ragasztás, varrás, kötözés, fonás, szövés, stb. Építés: homok, hó; kül. makettek készítése, ágyasok, utak, szegélyek létrehozása kavicsból, kövekből. Műalkotások nézegetése.
    Környezet megismerésére nevelés: 3→4 éves: ismerkedjenek a körny.ükkel, testükkel, évszakok vált., időjárás és öltözködés közötti összefüggések, közlekedés, gyümi, virág, zöldségféle, állat megfigy. Rácsodálkoztatás, bemutatás, megfigyelés. 4 → 5 éves: beszélgessenek a családról, testápolásról, term. évszakonkénti változásairól, időjárás-öltözködés, gyakorolják a közlekedést, hajtogassanak virágot, gyümölcs, zöldségféle, állat megfigyelése. Játékhelyzetek a családról, felnőttek munkájának megfigyelése, emberi testrészek megnevezése, közlekedés gyakorlása, napszakok, évszakok megfigyelése, állatok csoportosítása hol élnek. Tevékenységek szervezése, megfigyelés, tapasztalatok megbeszélése.
    Matematikai nevelés: Összehasonlítás: szétválogatás, sorba rendezés. Számfogalom előkészítése: mennyiségek , halmazok összemérése, megszámlálás. Geometria: építések, alkotások szabadon és másolással. Tevékenység tükörrel. Szétválogatás, sorba rendezés. Számfogalom alakulása: mennyiségek, halmazok (15-20ig) összemérése, sorszámok. Mérések különböző egységekkel. Geometria: építés szabadon. Tájékozódás térben és síkban.
    Testnevelés: Mindennapos tesi: szerep- és utánzó játékok, futójátékok sorban, körben, szétszórtan, fogójátékok körben, házzal, 1 fogóval. Zárt lábbal áll, egyenes testtartás, nyújtott kar, befelé néző tenyér, emelt fej, járjanak, fussanak, álljanak meg, üljenek egymás mellé, alakítsanak kört kézfogással. Gimnasztika, Járás Futás. Guruljanak egyenes irányba a test hossztengelye körül. Ugrás, Labdagyakorlatok: labda fogása, tartása, gurítása. Két kezes alsó és felső dobás, labdavezetés, labdaátadás.
    A tanulás értelmezése az óvodában; feltételei, lehetséges formái, folyamata, tartalma, módszerei, megszervezése és megtervezése:
    A tanulás a gyerekek fő tevékenységi formája
    A tanulás sikeressége, sikertelensége, a gyerekek tanulásból származó élményei hatnak a gyermek iskolai karrierjére, személyiségfejlődésére, életpályájának alakulására.
     Fontos az iskolakezdés, az iskolára való felkészülés…
    Hogyan tanul az óvodás gyermek?
    A tanulás módja függ az értelmi fejlettségtől (Piaget)
    0-2; két éves koráig tanulását elsősorban érzéki és mozgásos tapasztalatai irányítják
    2-7; óvodáskorban tanulását közvetlen szemlélet irányítja; – utánzás alapú.
    7- kisiskoláskorban: elkezdődik a közvetlenül elsajátított tapasztalatok nyelvi kódolása.
    A tanulásának hátterében:
    · belső (intrinzik) motiváció: nincs külsőjutalom, maga a tevékenység jutalmazó jellegű
    · a világra való nyitottság (megismerési vágy, explorációs motivum) )
    – nagy kedvvel kutat, keres, próbál, kísérletezik
    · kompetenciára való törekvés – a beavatkozás, a cselekvő átalakítás igénye
    · utánzási késztetettség (késleltetett utánzás: a korábban látott cselekvés megismétlése)
    A késleltetett utánzásmegjelenése: az első életév végén (a szerepjáték alapja). A gyermek
    spontán utánzás során – reprodukálja a másoktól látott mozdulatokat;
    nem tudatosan vesz át viselkedései mintát, szabályokat, szerepeket;
    egyre pontosabban közelít a valósághoz.
    játékában azokat utánozza, akik – érzelmileg közel állnak hozzá (szülő, óvónő...)
    tekintéllyel rendelkeznek (lányok: tanítónő, fiúk: tűzoltó, rendőr...)
    ismétlődő vagy tartós kapcsolatban állnak vele.
    A játék a gyermek tanulási terepe (nem időtöltő tevékenység)
    · kötődik a mindenkori individuális tapasztalati és fejlettségi állapothoz
    játékban a gyermek úgy mozdul, ahogyan neki a legjobb
    onnan indul, ahol éppen ő tart (fizikai és mentális területen egyaránt)
    addig vesz részt, ameddig érdekli, ameddig dolga van vele
    · lehetőség ad a nem szándékos tanulásra (intuíciók)
    · lehetőség a cselekvő megismerésre ad módot (komplex tanulás: mozgásos, érzékszervi...)
    · lehetőség arra, hogy a csoport hatására változzon a gyermek viselkedése (társas facilitáció) a mindenkire érvényes játékszabályok önmagára vonatkoztatásával.
    Mit tanulnak a gyerekek játék során?
    A mozgásos játékok(járás, kúszás, mászás, csúszás, ugrás, dobás...)
    · hozzájárulnak a testséma és a testtudat kialakulásához, megerősödéséhez
    · elősegítik az elemi mozgások összerendezését
    · a térbeli tájékozódást szolgálják (irányfelismerés és iránykövetés)
    · fejlesztik az egyensúlyérzéket
    · segítenek az érzékszervi tapasztalatok szervezésében
    A manipulációs, konstruáló játékok, kézimunka, barkácsolás(tárgyi játékok) során a gyermek
    · folyamatosan gyakorolja a finommozgásokat (a szem és kézmozgások összehangolása)
    · tanulja a dolgok elemekre bontását és összerakását
    · tanulmányozza az elemek tulajdonságait, az egész és a részek viszonyát
    · rendez (csoportosít, sorakoztat...) módosít, alkot és újraalkot
    · átéli a létrehozás örömét, sikerrel nyugtázhatja a létrehozott produktumot.
    A szerepjáték, bábozás, dramatizálás
    · elindítja a fantázia működését
    · segít a szociális világ bonyolult rendszerének kitapogatásában
    · a gyermeknek megtanítja tanulja élményei átfordítását
    · gyakoroltatja a társas igazodást, a szociális szerepeket
    · fejleszti a nyelvi és a kommunikációs képességeket
    A szabályjáték(a speciális játékfeladaton kívül elsősorban )
    · az önkontroll, a szabálytudat erősítésében meghatározó.
    Melyik játékban tanul legtöbbet az óvodáskorú gyermek?
    · amelyet örömmel és lelkesen csinál (izgalom, várakozás, beteljesülés...)
    · amelynek jó az érzelmi klímája – átélheti az elfogadást, elismerésben részesül...
    · amely személyes, neki/róla szól, őt foglalkoztatja, beleviheti egyéni élményeit...
    · amely mozgásos vagy mentális erőfeszítést kíván
    (le kell küzdeni az önként vállalt kihívásokat, a játékfeladat megpróbáltatásait).
    A különböző tevékenységekbe (játék, gondozás, munka jellegű tev.) ágyazott tanulás alapelvei, módszerei: Az óvónő gondoskodjék arról, hogy a gy. minél jobban megismerjék környezetüket. Törekedjék arra, hogy a tap.- és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, élménnyé váljék. Tervszerűen, tudatosan alakítsa úgy az óvoda életét, hogy a tap.okat, élményeket nyújtson a gy. számára. Éljenek a séták, kirándulások, látogatások lehetőségeivel. Igyekezzék megismerkedni a z óvodán kívüli tapasztalataival. A játékban gyakran megjelennek az óvodán és a családon kívül szerzett élmények, események is. A gy. közti kül. a tap.szerzés folyamatában is jelentkezhetnek és ez a játékukban is megmutatkozik. A munka végzése közben a gy. megfigyeléseket végeznek, tap.okat, ismereteket szereznek term.i, társ.i körny.ükről. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal is, hogy megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme, felébred a gy.ben a dolgozó ember szeretete. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.
    Az óvodás gy. sajátos igényeihez igazított, differenciált tap.szerzési lehetőségei: Ahhoz, hogy a tanulás szüks.ként lépjen fel a gy.ben, próbálkozzunk olyan tev.et, elfoglaltságot kínálni, abban érdekelté tenni, amelyben minden 1es gy. 1élni szüks.ei kielégítést nyernek.A motivált állapot a tanulás pszichés feltétele. Csak a motivált állapotban történő tanulással tud a gy. érdekelté válni a tanulás folyamatában. A tanulás motívumainak kialakulása és fejlődésének elősegítése az óvodai nevelőmunka során jelenik meg előx. Az óv.ped. 1ik legfontosabb feladta, hogy eljutassa az óvodás gy.et a szándékos megtanulni akarás vágyáig, kialakítsa benne a megismerés vágyát úgy, hogy közben figyelembe veszi 1éb szüks.eit és a reá jell. tanulási sajátosságokat. Az óv. gy. tanulási motívumainak jell.: Minden gy. rendelkezik sajátos, csak rá jell. motívumrendszerrel. Minden gy. 1 adott időben a meglévő aktuális állapotától függően motiválható. Ez azt jelenti, hogy motívumrendszeréből csak bizonyos motívumok aktivizálódnak. Mi pedagógusok tudjuk, hogy a gy. fejlődése akkor a leghatékonyabb, ha saját fejlődésének aktív részese, aktív átélője, s így önmaga formálója is. Ahhoz, hogy a gy. sajátos fejlődésének valóban aktív részesévé válhasson, érdekelté kell tenni benne. Amennyiben a gy. szüks.eit felfogjuk, tudnunk kell arra olyan pedagógiai hatásrendszert megválasztani, amely előhív olyan motivált vis.t és tev.et, ami nevelési célunk felé tart. Vis elősegíti azt, hogy az 1én saját fejlődésével fejlődjön a szociálisan és individuálisan is értékes alkotó személyiség irányába. Szervezési módok, amelyek elősegítik a gy. szabad alkotó megnyilvánulásait: az önálló tev.ek, amelyek engedik a gy. számára a próbálkozást, az 1éni megoldások keresését, kipróbálását az 1énre szabott tev., amelyek a gy. sajátos szüks.éhez, aktuális állapotához, fejlettségi szintjéhez megfelelő: csoportos munkaforma, ahol mód van 1éni és társas munkára, páros munkaforma, ahol a pár elképzelésein, összedolgozásán, szociális 1üttműködésen és meg1ezésen múlik. Óvodapedagógusi szerepek: segítőkész, biztonságot ad, érdeklődésére, elfogadására, elismerésére számíthatnak, ösztönző, bíztató, bátorító, tanácsadó.

    Fogalmak:
    Oktatás:A tanulás és a tanítás egysége. ( Ismeretek átadása, jártasságok, készségek kialakítása )
    Tanulás: az a folyamat, amelynek során az élőlény viselkedése tapasztalatai hatására megváltozik.
    Spontán tanulás: erőfeszítés nélkül sajátítható el az ismeret, tapasztalat. Ilyenkor nem a tanulási folyamatra összpontosítunk, hanem a tanulás tárgyára.
    Szervezett tanulás:
    Tanítás: A tanár célirányos, tervező, szervező, szabályozó, értékelő eljárásai, amelyek a tanuló munkáját összekötik, irányítják, segítik Þ hatékonnyá teszik.
    Tapasztalatszerzés: Tapasztalat: az emberi megismerés, a mindennapi tevékenység és érintkezés érzéki alapja, a világ érzéki-empirikus visszatükröződése.
    Oktatási folyamat: a tanulók és a pedagógusok azon tevékenységének láncolata, amely valamely időtartama alatt a tanulók az oktatás célját elérik, tartalmát elsajátítják.
    Fő mozzanatai: motiválás; tények, információk gyűjtése, bemutatása, közlése; tények, információk feldolgozása (elemzése, absztrahálása, általánosítása); rögzítés-rendszerezés; gyakorlás-alkalmazás; ellenőrzés-értékelés.
    Az oktatás célja: A gyermek személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások, amik tanulási-tanítási folyamat eredményeként valósulnak meg.
    Oktatás tartalma: az ismeretek, jártasságok, készségek azon rendszere, amelyet a korszerű műveltség egészéből a nevelési célok elérése érdekében kiválasztunk, elsajátítunk és tanítunk. Oktatás tartalma, nem más, mint az oktatás céljának megvalósítása érdekében kiválasztott és elrendezett műveltségi javak, amelyek összekapcsolódnak a műveltségi nevelés és az oktatás értékeivel és következményrendszerével.
    Műveltség: mindaz a tudás,képesség rendszerezett összessége, melyet egy adott történelmi korban és társadalomban a kulturális elit értékesnek minősít, kulturális színvonal.
    Ismeret: Mindaz az információ, adat, elmélet, fogalom, amit megtanítunk
    Jártasság: A tevékenységnek az a foka, amikor a tanuló az ismeretekkel rendelkezik, tudja a gyakorlatban alkalmazni, de a szabályok ismétlésére szükség van.
    Készség:A tevékenység azon foka, amikor a tevékenység már automatikussá vált.
    Képesség: Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság a személyiség sajátossága, melynek előfeltétele az adottság megléte, és a kedvező környezeti hatások egysége.
    Tanterv: Az az írásban rögzített dokumentum, mely tartalmazza az iskolában feldolgozandó műveltséganyagot.
    Tananyag: az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga. Komplex rendszert alkot, ismeretek és alkalmazások együttese.
    Tananyag elrendezése: : a pedagógiai célok elérése érdekében kiválasztott „tudás” elrendezését jelenti, melynek egymásra épülésével elő kell segítenie, hogy a tanulók a környező világot a maga összefüggésében megtudják érteni.
    Tematikus terv: Valamely feldolgozandó műveltségi tartalom részletes ped.-i terve.
    Epochális terv:Az oktatásnak olyan szervezési kerete, melynek lényege, hogy egy-egy tantárgy tanítási nem heti órarendben, hanem sűrítve, blokkosítva történik.
    Projekt terv: Valamely komplex téma olyan feldolgozását jelenti, melynek során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése, a témával való foglalkozás, a közös munka eredményének létrehozása a gyerekek valódi önállóságán alapul. Időtartamát tekintve lehet néhány napos, hetes, de kiterjedhet egy v. több tanévre is.
    Oktatási-tanulási módszerek: tanítás, tanulás, nyílt oktatás, zárt oktatás, rejtett tanterv
    Szervezeti keretek: az oktatás szervezeti kerete az oktatási rendszer, melyben megtörténik a tantervekhez megfogalmazott tartalom feldolgozása.
    Munkaformák: adott szervezeti kereteken belül, a tevékenység sajátos formája, amely formában a gyerekek munkáját megszervezzük. Pl. csoportos, páros, egyéni, egyénre szabott.
    Kötött szervezési mód:
    Kötetlen szervezési mód:
    Koncentráció: idegrendszeri jelenség, mely egy adott ingerületet vagy gátlást egy bizonyos területen összpontosít. Pszichikai értelemben akaratlagos képesség a figyelem fenntartására egy kiterjedt időszakon át szellemi erőfeszítés árán.
    Tartalmi integráció:integráció: egybeolvasztás, megújítás kiegészítéssel.
    Komplex tevékenységek:
    Játékba ágyazott tevékenységek:
    Játékba integrált tevékenységek:
    Differenciálás: az egyének közötti különbségtevés.
    A tanár kétféle eljárást alkalmazhat eredményesen a tanulók irányításában oly módon, hogy azok önálló és valódi döntéseinek teret enged. A közvetlen (direkt) és a közvetett (indirekt) irányítási mód biztosíthatja a pedagógus elképzelései és a tanulók törekvései közötti összhang megvalósítását.
    A differenciálás alkalmazásának feltétele a tanulók egyéni sajátosságainak pontos ismerete.
    A gyermekismeret biztosítja az irányított differenciálás feltételeinek megteremtését, illetve a megfelelő környezeti tényezők biztosítását.
    Egyéni bánásmód:A nevelés olyan elve, amely figyelembe veszi, hogy minden gyermek sajátos, egyszeri és megismételhetetlen, hogy minden gyerek egyéniség, akivel szemben egyéni adottságainak és lehetőségeinek megfelelő elvárások támaszthatók. Célja a személyiség egészének a fejlesztése úgy, hogy kifejeződjék az egyéniség.
    Tanulási zavar:a tanulási részképességek különböző okok miatti zavarát jelenti. Ezek a képességek: - a kognitív funkciók (észlelés, gondolkodási műveletek, figyelem, emlékezet); - kommunikáció (verbális, nonverbális); - mozgás (nagymozgások, finommozgások =manualitás, grafomotorikum).
    Ezek sérülése már óvodás korban jól diagnosztizálhatóak, s korai fejlesztésükkel az iskolai tanulási zavarok megelőzhetőek illetve csökkenthetőek.
    Iskolakészültség: testi, lelki és szociális területeken elért fejlettségszintek, amelyek egyaránt fontosak az iskolai munkához. Az ONOAP meghatározza az iskolába lépés előtti fejlettség összetevőit. A fejlettség és az életkor együttes figyelembe vételével történik a beiskolázás.
    Tevékenység: tartós, rendszeres cselekvés. Cselekvés: olyan viselkedés, amely tudatosan kitűzött cél elérésére irányul.
    Tevékenységformák:művelet, feladat, probléma.
    Tanulás formái:komplex tanulás, belátásos tanulás.
    Tanulás fajtái:habituáció, klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás,komplex tanulás.
    Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: agy mieleinizációja és a féltekei lateralizáció befejeződik, kialakul a kézdominancia, megtanulják összehangolni a nagymozgásokat a finommozgásokkal, alkalmas lesz az iskolára,
    3-6 év: Fallikus szakasz – A nemi élet végleges alakjának mintegy előfutára.
    Érzelmi krízis: Ödipális konfliktus (A gyerek szerelmesen ragaszkodik az ellentétek nemű szülőkhöz, s ennek következtében az azonos nemű szülővel szemben negatív érzelmeket kezd táplálni.)
    A vágy, hogy helyébe léphessen, igen erős => rivalizációs feszültség -> agresszív indulatokat kelt, vagy bűntudata támad.
    5 év körül azonosulni kezd azzal a szülővel, akivel korábban versengett, kezdi példaképnek tekinteni, belsővé teszi attitűdjeit = Identifikáció
    Analitikus identifikáció = rátámaszkodó azonosulás: A távol lévő szeretet tárgyat (szülő) belső képének felidézésével pótolja.
  7.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    6. TÉTEL
    A nevelés tervezésének szükségessége és lehetőségei az óvodában

    AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A NEVELÉSI HATÁSRENDSZER MEGTERVEZÉSÉBEN
    Tervezés:
    Alkotó folyamat, a jövőben megvalósítandó elképzelés kialakítására.
    A pedagógiai munka egyik összetevője, amely a gyermekkel való foglalkozás egyes tevékenységeit – előzetesen határozza meg.
    Nevelés:
    a személyiség sokoldalú fejlesztését elősegítő – tervszerű, céltudatos, fejlesztő- hatásrendszer, amely arra irányul, hogy az egyén – képes legyen a társadalomban és a magánéletben rá háruló feladatok ellátására.
    Szocializáció és nevelés szinte szétválaszthatatlan egymástól.
    Nevelési folyamat szerepe: felerősítse és intézményes keretek között szervezze a gyermek fejlődését (társadalmiasulását, személyiséggé válását) segítő hatások érvényesülését.
    Nevelésfejlesztő tevékenység: a tudatosan tervezett és a spontán hatások összekapcsolása.
    (Hunyady-M. Nádasdi: a nevelés tervezésének szükségessége és lehetősége az óvodában)
    Nevelés feladatrendszere:
    Olyan tevékenységek együttese, és azok hierarchizált rendszere, amely hozzásegíti a gyermeket személyisége teljes kibontakoztatásához.
    Mindez a legalapvetőbb biológiai - és fiziológiai szükségletek kielégítésétől elvezet a szükséglethierarchia csúcsán elhelyezkedő önmegvalósító szükséglet kielégítéséig.
    (Maslow motivációs piramis: 1. fiziológiai szükségletek, 2. biztonság szükségletet,
    3. szociális szükségletek, 4. önbecsülés szükséglete, 5. önmegvalósítás szükséglete)
    Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadság tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia:
    - a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg
    - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelezettsége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik.
    Az óvodai nevelés feladata:
    - az óvodáskorú gyermek testi – és lelki szükségleteinek kielégítése.
    ezen belül: - az egészséges életmód alakítása
    - az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
    - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
    - figyelembe kell venni:
    - a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelveit
    - a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit
    (ha az óvoda kisebbségi, vagy fogyatékos gyermekek nevelését végzi)
    - az életkori sajátosságokat
    - a gyermek egyéni testi,- lelki szükségleteit
    - gondoskodás, óvó-védő funkciók megtervezése, biztosítása
    - tevékenység nélkül nincs nevelés, (oktatás) – tevékenységen keresztül, az életkornak megfelelő műveltségtartalom közvetítése, különös tekintettel a játékra, amely semmi mással nem helyettesíthető.
    - napirend, hetirend készítés
    - személyi, tárgyi környezet megtervezése, megteremtése
    - gyermek alapos megismerése, már a tervezés előtt (kiindulási pont)
    2. A GYEREK MEGISMERÉSÉSNEK FONTOSSÁGA ÉS MÓDJAI
    A gyermek személyes megismerése nélkül nem tervezhetünk.
    A tervezés alapvető feltétele, hogy előzetesen tájékozódjunk a gyermekről.
    - családi háttér
    - születés körülményei
    - eddigi fejlődése, hol tart most a fejlődésben
    - egészséges, - vagy speciális nevelést igényel-e
    - etnikai, vallási, nemzeti hovatartozás miatt igényel-e speciális nevelést…
    A megismerés módjai:
    - anamnézis,
    - környezettanulmány, családlátogatás
    - megfigyelés az óvodai élet folyamatában
    (reggel érkezéskor, gondozás során, egyes tevékenységekben…)
    - játékban való megfigyelés
    - kérdések, beszélgetések, feladatok, cselekedtetés:
    játékban, tanulási tevékenységben és egyéb cselekedetei alapján, - főként spontán, időnként céllal szervezett helyzetekben
    - szociometriai, aktonometriai vizsgálat
    Szociometriai vizsgálat: érzelmi, rokonszenvi választások a csoporton belül.
    Szociogramm: az adott csoport társas szerkezetét bemutató térkép.
    Aktonometria: tevékenység mérés – társas indítékú, hatású cselekvések rögzítése, csoportos foka, szervezettsége, benne részt vevők aktivitása
    3. A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ALTERNATÍVÁI
    Alternativitás: választhatóság.
    Választási lehetőség a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök között.
    Alternatív program: választható program.
    A közoktatási törvény által meghatározott, a nevelési intézményekben a helyi nevelési program megválasztásának szabadsága alapján kapott értelmet.
    Ez jelenti azt, hogy a szakmailag önálló, autonóm intézmény – maga dönti arról, hogy milyen program alapján dolgozik.
    A választás elősegítése érdekében az állam alternatív (választható) programokat kínál az intézmények számára, amelyek közül is lehet választani, de az intézmény saját, önálló programot is írhat.
    (önmagától ír, vagy adaptál az Országos Közoktatási Intézet akkreditált programjaiból – átír saját körülményeire)
    A programnak minőségbiztosítási szempontokat is tartalmaznia kell (önértékelés, önellenörzés)
    Az Óvodai nevelés országos alapprogramja: meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.
    Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján érvényesülhetnek az óvodai nevelésben a különböző pedagógiai törekvések, mivel
    az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, - megkötéseket, csak a gyermek érdekében tartalmaz.
    Az óvodák saját nevelési programjuk alapján dolgoznak, amelyeknek összhangban kell állniuk az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal.
    Az óvoda
    - vagy önállóan készít programot,
    - vagy kész programok közül választ
    - vagy átírja saját körülményeire.
    Az óvodai nevelési program elkészítésekor - az Óvodai nevelés országos alapprogramja – mellett – figyelembe kell venni:
    - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét
    - a fogyatékos gyerekek óvodai nevelésének irányelveit
    ha az óvoda ilyen gyermekek nevelését végzi.
    HOP: helyi óvodai nevelési program
    Lehetőséget ad, hogy az óvodák- helyi körülményeikhez, adottságaikhoz igazodva, a humán erőforrások, az objektív és szubjektív feltételek figyelembe vételével tervezzék meg munkájukat.
    Szakértők véleménye és a fenntartó jóváhagyása által válik az óvoda hivatalos dokumentumává.
    4. A PROGRAMKÉSZÍTÉS FOLYAMATA, BEVEZETÉSÉNEK FELTÉTELEI
    Programkészítés folyamata:
    - helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés
    - a helyi nevelési program tartalmi kidolgozása
    - elfogadás, jóváhagyás, nyilvánosságra hozatal
    1. Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés (áprilisig)
    Annak meghatározása, hogy
    - melyek az óvoda erősségei
    - melyek a fejlesztésre váró területek
    - mire képes a nevelőtestület.
    Annak eldöntése, hogy
    - önálló, saját program készít,
    - vagy egy választható program adaptál,
    - vagy átvesz egy programot
    2. a helyi nevelési program tartalmi kidolgozása (áprilistól – januárig)
    Szakszerű helyzetelemzésre épül.
    Helyi körülmények figyelembevételével.
    Fenntartó módosíttathatja, ha jogszabályellenes leírásokat észlel, vagy ha olyan többletfeladatokat terveztek, amelyeket nem kíván finanszírozni)
    3. elfogadás, jóváhagyás, nyilvánosságra hozatal (februártól – augusztusig)
    Szakértő átdolgozási javaslatot ajánlhat lényeges tartalmak hiánya esetén
    A javasolt időpontok csak ajánlások, de ajánlatos az ehhez hasonló munkafázisok időbeni megtervezése és a lehetőségek többoldalú megközelítése.
    5. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ÉS - BIZTOSÍTÁS ÉRTELMEZÉSE
    AZ INTÉZMÉNYI MUNKÁBAN
    Minőség: célnak való megfelelés
    a minőség az óvodában – a nevelésben érdekeltek által határozható meg.
    · Középpontjában: a felhasználó igényeinek minél tökéletesebb kiszolgálása áll:
    - a gyermek szükségletei, érdekei
    - szülők igényei
    - fenntartó igényei
    · az intézményi élet azon jellemzői, sajátosságai, amelyek – biztosítják, hogy:
    - a gyerekek jól érezzék magukat
    - sokoldalúan fejlődjenek
    - az intézményhasználók elégedettek legyenek (fenntartó, szülők, tanítók)
    ezek az intézményi sajátosságok, pl.:
    - gyermekközpontúság
    - differenciált fejlesztési program
    - egyéni különbségek figyelembe vétele
    - sokoldalú nevelési program
    - biztonságosan felszerelt udvar
    - gazdag játékeszköz kínálat
    - pedagógusok magas színvonalú szakmai munkája
    - megbízható, hatékony gazdasági működés…
    Minőségértékelés:
    Az ellenőrzésnél árnyaltabb megközelítés, általában – külső értékelés, egy
    adott állapot diagnosztikus, vagy fejlesztő célú felmérésére.
    Értékelés a közoktatásban:
    Az intézmény – a fenntartó és a központi oktatásirányítás jóváhagyott dokumentumaiban megfogalmazott – szakmai célkitűzéseinek összevetése a tényleges működési eredményeivel.
    Minőségbiztosítás:
    A célnak való megfelelést biztosítja.
    Olyan tudatos tevékenység, amely a
    - a célok megvalósítás és - a tényleges működés közelítését szolgálja
    - a felhasználók igényeinek kielégítését középpontba állítva.
    Minőségbiztosítás a közoktatásban:
    Olyan rendszer létrehozása, amely – alkalmas a közoktatással szembeni igények és elvárások teljesítésére.
    Minőségbiztosítás az óvodában:
    Minőségbiztosítás: normáknak és értékeknek való megfelelést is jelent.
    Minőség az óvodában:
    1. Céloknak való megfelelés:
    · a legfontosabb célokat a helyi nevelési program fogalmazza meg.
    ez a minőségbiztosítás alapdokumentuma.
    · Óvodai nevelőmunka minőségének alapja:
    A helyi nevelési programban megfogalmazott célok és az azokhoz való közelítés, azaz – a nevelési program beválása.
    · A cél megközelítésének mértéke a nevelési folyamat ellenőrzésével és értékelésével állapítható meg, s ezáltal javítható a szervezet működése
    (1/2 éves, 1 éves, 3 éves)
    2. Normáknak való megfelelés:
    · Óvodában a normákat:
    - jogszabályok
    - óvoda belső szabályzatai határozzák meg
    · Az ellenőrzés alapja: az előírás (norma) és a tapasztalt magatartás, tevékenység összehasonlítása
    (óvoda dolgozói betartják-e a szabályokat, munkájukat a szabályoknak megfelelően látják-e el? )
    3. felhasználók igényeinek való megfelelés:
    · Fontos a szülők, és az óvodai nevelést igénybe vevők visszajelzése.
    Külső és belső ellenőrzés, értékelés egyaránt szükséges. A kettő kombinációja képes a továbbfejlesztéshez szükséges megfelelő impulzusokra, amely – a minőségbiztosítást célozza.
    Mindkét ellenőrzés során azt kell vizsgálni, hogy:
    - megfelelően folyik-e a nevelőmunka
    (elfogadott dokumentumoknak, tartalmi szabályozóknak, jogi előírásoknak)
    - az igények kielégítése milyen mértékben valósul meg.
    A minőségbiztosítás elemei:
    · Önértékelés, önelemzés
    · Külső, - belső ellenőrzés, elemzés, értékelés
    · Pedagógiai szakmai szolgáltatás
    · Szakértői hálózat
    · Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont
    A minőségbiztosítás követelményei:
    · Önmeghatározás
    · Követelmények, célok, elvárások megfogalmazása
    · Jelen szituáció összehasonlítása az elvárt értékekkel, célokkal, követelményekkel
    (ellenőrzés, elemzés, értékelés folyamatos megszervezése
    A minőségbiztosítás tárgya lehet:
    · Az óvodai nevelési program megvalósíthatósága, megvalósítása
    · A gyermek fejlődése
    · Az óvodai dolgozók munkájának színvonala
    · A tárgyi feltételek színvonala.
    A minőségbiztosítás eszközei:
    · Jogi szabályozás, belső szabályzatok
    (óvoda működését meghatározó jogszabályok, SZMSZ)
    · Tartalmi munka szabályozói:
    - óvodai nevelés országos alapprogramja
    - helyi nevelési program
    - munkaterv
    - óvodai csoportok éves terve
    · Nevelési gyakorlat
    (óvodában elfogadott módszerek, gyakorlat)
    · Óvoda adminisztrációs munkája
    - tanügyi dokumentumok
    - ellenőrzés, értékelés írásos dokumentumai
    - jegyzőkönyvek
    - feljegyzések
    · Külső kapcsolatok rendszere
    - szülők
    - más nevelési színterek
    - közművelődési intézmények
    Az óvodai nevelés minőségbiztosítása:
    · az ágazati irányítás
    · a fenntartói irányítás
    · az intézményvezetés feladata és felelőssége.
    A három szint együttműködése lehetővé teszi:
    - a közoktatási rendszer fejlesztését
    - a közoktatással szembeni igények és elvárások magas színvonalú teljesítését.
    A közoktatási törvény 1999-es módosítása után jelent meg az
    Oktatási tárca – közoktatási minőségfejlesztési programja, amely – minőségbiztosítás helyett minőségfejlesztésről beszél.
    Minőségfejlesztés:
    „ az intézményen belül műveletek, tevékenységek, és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése,
    az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és
    a partnerek elégedettségének növelése érdekében”
    6. A PEDAGÓGIAI TERVEK ÉS A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
    TARTALMI FORMAI ALTERNATÍVÁI A NEVELŐMUNKÁBAN
    A tervezés írásos formái az óvodában:
    - az óvoda helyi nevelési programja
    - az óvoda munkaterve
    - a gyermekcsoportok fejlesztési terve
    - az óvoda továbbképzési terve
    - az óvoda működésével kapcsolatos tervek (SZMSZ, házirend, munkarend)
    az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. sz kormányrendelet
    · Meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munkák alapelveit
    az óvodai nevelés országos alapprogramjára épít:
    - a hazai óvodai neveléstörténet értékeire, sajátosságaira
    - a pedagógiai és pszichológiai kutatásokra
    - a magyar óvodai nevelés nemzetközileg elismert gyakorlatára
    · az alapprogram az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében – a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – tartalmazza az óvodai nevelőmunka elveit.
    · Az alapprogram meghatározza:
    - a gyermekképet
    - az óvodaképet
    - az óvodai nevelés feladatait
    - egészséges életmód alakítása
    - érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása
    - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
    - az óvodai élet megszervezésének feltételeit
    - személyi feltételek
    - tárgy feltételek
    - óvoda kapcsolatai
    - óvodai élet tevékenységformáit
    - óvodapedagógus feladatait
    - a fejlődés várható jellemzőit
    A legfőbb tevékenységformák az óvodában:
    játék, vers-mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, külső tevékeny megismerése – ezen belül matematikai tartalmú tapasztalatszerzés, munka, tanulás
    a/ HELYI NEVELÉSI PROGRAM
    A közoktatási törvény szerint az óvodák – az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján – nevelési programok közül választhatnak.
    Ezzel a szabályozással az óvodák lehetőséget kaptak arra, hogy helyi körülményekhez, adottságaikhoz igazodva – a humán erőforrások, az objektív és szubjektív feltételek figyelembe vételével – tervezzék meg munkájukat.
    · az intézmény globális, átfogó terve
    · tartalmi követelményeit meghatározza:
    - óvodai nevelés országos alapprogramja
    - közoktatási törvény 47 §-a
    · időtartamát, illetve azokat a körülményeket, feltételeket, amelyek esetén módosításra kerülhet sor – az óvoda határozza meg
    · tartalmaznia kell:
    - az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit
    - nevelési feladatokat, melyek – biztosítják a
    - gyerek fejlődését
    - közösségi éltre felkészítését
    - szociálisan hátrányos helyzetűek felzárkóztatását
    - gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységeket
    - a szülő- gyermek-pedagógus együttműködésének formáit
    - nemzeti, - etnikai kisebbség nevelésének feladatait

    - az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét
    - a nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzékét
    - eszközfejlesztés, eszközbeszerzés megtervezését
    Adaptálás: amennyiben az óvoda nevelőtestület úgy dönt, hogy a minősített programok közül választ – a programot sajáttá kell tenni a helyi viszonyoknak megfelelően.
    Oka:
    - minden óvoda más környezetben működik
    - más az óvodapedagógusok személyisége, felkészültsége
    - az oda járó gyerekek szociális háttere
    Az óvodának a helyi programban érvényesíteni kell:
    - a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokat
    - a fogyatékos gyermekek nevelésének irányelveit
    A helyi nevelési dokumentummal szemben támasztott követelmény:
    · jogszerűség
    · szakszerűség
    · megvalósíthatóság
    Jogszerűség:
    Jogszabályi előírásokkal és az óvoda más belső szabályzataival való összhang
    - alapító okirattal
    - szervezeti és működési szabályzattal
    - házirenddel
    Szakszerűség:
    - tudományos megalapozottság
    (óvodás korú gyerek fejlődéslélektani sajátosságai)
    - hitelesség
    - értékek-célok-feladatok közötti összhang
    Megvalósíthatóság:
    Rendelkezésre álló tárgyi, - anyag, - humán erőforrások biztosítása.
    Jóváhagyás:
    Az óvoda programját a nevelőtestület fogadja el
    a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
    (a jóváhagyásról a fenntartónak augusztus 31-ig kell döntést hoznia, hogy
    szeptember 1-től érvénybe léphessen a program)
    A fenntartó jóváhagyásához szükséges:
    - az országos névjegyzékben szereplő - szakértő szakvéleménye
    - nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetén a - kisebbségi önkormányzat véleménye
    Fenntartó a jóváhagyást megtagadhatja, ha a program:
    - nem felel meg a jogszabályokban előírt követelményeknek
    - olyan többlet feladatot tartalmaz, amelyhez a feltételek nem biztosítottak
    Programkészítéshez szükséges:
    - továbbképzések, önképzés keretében szakirodalom tanulmányozása
    - részletes, sokoldalú helyzetelemzés
    - szülői igények felmérése
    - minősített programok megismerése
    - jogszabályi előírások ismerete
    - óvoda saját erősségeinek feltárása
    - meglévő feltételek elemzése
    - szociálkultúrális környezet adottságainak felmérése
    - fenntartó elvárásainak figyelembe vétele
    - közoktatási fejlesztési tervekben megfogalmazott feladatok figyelembe vétele
    b/ AZ ÓVODA MUNKATERVE
    · egy nevelési évre határozza meg az óvoda működésével kapcsolatos feladatokat (nevelési év = szeptember 1-től - a következő év augusztus 31-ig tart)
    · kötelező tartalmi elemeit a 11/1994 MKM rendelet határozza meg
    · a munkatervnek tartalmazni a kell:
    - a nevelési év rendjét
    -az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását
    - a szünetek időtartamát
    - a megemlékezések, óvodai ünnepek időpontját
    - a nevelőtestületi értekezletek időpontját.
    - óvoda fejlesztési tervét:
    (személyi, tárgyi, környezeti feltételek fejlesztése)
    - az óvoda ellenőrzési tervét:
    - az óvodán belül, vagy az óvodák között működő munkaközösség éves tervét
    - a gyermekvédelmi feladatokat
    (óvoda vezetője, helyettese, vagy a gyermekvédelmi felelős látja el)
    Nevelés nélküli munkanapok:
    - Az óvodák számára jogszabályban biztosított 5 nevelés nélkül munkanap áll rendelkezésre.
    - Meg kell határozni hány ilyen napot kíván az óvoda felhasználni.
    - Meg kell tervezni ezeknek a napoknak a időpontját, felhasználási célját
    - szülőknek gondoskodni kell a gyerek elhelyezésérő,
    - óvoda dolgozóinak fel kell készülni a nevelés nélküli munkanap tervezett tevékenységére.
    (ez lehet: szakmai továbbképzés, nevelőtestületi értekezlet…)
    Szünetek
    - meg kell tervezni a szünetek időtartamát, mert az óvoda a nevelési év folyamán – folyamatosan működő intézmény
    - a téli és a tavaszi iskolai szünetek időpontjában sokan nem igénylik az óvodai ellátást. Célszerű az igényfelmérés után megtervezni a szünet időpontját.
    - az óvoda zárva tartását csak a fenntartó engedélyezheti
    - nyári zárva tartás ideje általában 4-6 hét.
    A felújítási, karbantartási, nagyobb takarítási munkákat erre az időszakra célszerű tervezni.
    Heti és napi nyitva tartás:
    - általában a hét 5 napján, napi 11 vagy 12 órás nyitva tartással működnek
    - nyitva tartás időtartamát a fenntartó engedélyezi
    - megállapításánál a szülők munkahelyi elfoglaltságából kell kiindulni
    Ünnepek: a feladatok megtervezése segíti a felkészülést, sikerest megszervezést
    Nevelőtestület értekezlet: időpontjának megtervezése elegendő időt biztosít a felkészülésre
    c/ A GYERMEKCSOPORT FEJLESZTÉSÉNEK TERVE
    · egy nevelési évre szól
    · a csoport óvodapedagógusai készítik el
    a tervkészítés kritériuma a az óvodapedagógusok együttműködése, hiszen
    a csoportban dolgozók együttesen felelnek a terv megvalósításáért.
    · Az óvodai élet tevékenységformáinak
    – a csoportra vonatkozó -cél és- feladatrendszerének terve
    · A tervkészítésnél figyelembe kell venni:
    - az óvodai nevelés országos alapprogramját
    - a helyi nevelési programot
    - az óvoda munkatervét.
    · Tartalmaznia kell:
    - a csoport napirendjét és hetirendjét.
    - a tevékenységi formák tartalmát
    - a fejlődés várható eredményét
    Napirend, hetirend:
    - igazodik a csoport különböző programjaiban megfogalmazott feladataihoz
    - figyelembe veszi a helyi szokásokat és igényeket
    Napirend:
    - a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével biztosítja a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket.
    - a jó napirendet a folyamatosság és rugalmasság jellemzi
    · az óvodai csoport programtervét, valamint a gyerekek megismerését és fejlesztését az óvodapedagógus által készített feljegyzések és dokumentumok is szolgálják.
    - személyiséglap
    - fejlődési napló
    szasago és manci04 kedveli ezt.
  8.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1032"/> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapelayout v:ext="edit"> <o:idmap v:ext="edit" data="1"/> </o:shapelayout></xml><![endif]-->
    7. tétel
    Az inter- és multikulturális nevelés az óvodában

    · Az interkulturalizmus fogalma, az interkulturális óvodai nevelés alapelvei
    Interkulturális: kultúrák közötti kapcsolat (a gyerekek közvetítik egymás között)

    Integrált - inkluzív nevelés

    Kérdés: Az iskola a társadalmi egyenlőtlenség újratermelődésének vagy kiegyenlítésének eszköze.
    · Tanulók és családjaik eltérő társadalmi rétegződése
    · Tanulók eltérő képességei
    · [​IMG]Tanulók eltérő kulturális háttere, származása, vallása

    Alapvető teóriák kiindulópontja: - társadalmi rétegződésből fakadó kulturális tőke
    - többség és kisebbség együttélésére született bikulturális szocializáció

    Az eltérő társadalmi és oktatási rendszerek eltérő fejlődéséből adódik (60-as évektől), hogy hol a kulturális tőke iskolai érvényesülését hangsúlyozzák, hol pedig a multikulturális társadalmak jellemzőit látják elsősorban az iskolára ható tényezőknek.
    <table align="left" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr> <td width="191" height="7">
    </td> </tr> <tr> <td>
    </td> <td>[​IMG]</td> </tr> </tbody></table>

    Integrált nevelés elfogadó nevelés

    Magyarországon az intézmény alapító okiratában megjelölt fogyatékosságtípust mutató gyermekek többségi óvodában/iskolában történőnevelése/oktatása, a fogyatékosságtípust vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján.

    [​IMG][​IMG]Inkluzív nevelés befogadó nevelés A tanulók egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) komplexitásában tekintve, maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet


    A nevelési térben résztvevő valamennyi személy (tanárok, diákok, szülők) a kölcsönös együttműködés szellemében megismerik, értékként fogadják el és építenek az egyéni különbségekre. Azaz a gyermeki jogok elvéből kiindulva, a minőségi környezet a hatékonyság, eredményesség, méltányosság hármas egység valósul meg.

    · A nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelés óvodai irányelvei

    A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

    A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

    A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata
    1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.
    2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy
    a) biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;
    b) ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;
    c) készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;
    d) segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.
    3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.
    4. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

    A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése
    1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.
    2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.
    3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).
    4. A kisebbségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.
    5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.
    6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

    A kisebbségi óvodai nevelés formái
    A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.
    Anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda
    Az anyanyelvű óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelő óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.
    Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda
    A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződjék.

    Cigány kulturális nevelést folytató óvoda
    1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat
    a) a kisebbség nyelvén,
    b) két nyelven,
    c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.
    2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.
    3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előremenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.

    A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
    A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként
    a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;
    b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;
    c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;
    d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);
    e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

    · A multikulturalizmus fogalma, eredete és szintjei, lehetőségei az óvodai nevelésben
    Multikulturális: a kultúrák sokfélesége

    Multikulturalizmus

    · XX. század második felétől való előtérbe kerülés oka: globalizáció, a kommunikációs rendszerek változása, migráció, turizmus
    · [​IMG]Multikulturalizmus elkülönülő kultúrák együttélése. Együttélés jelenthet egymás mellettiséget és egymásra hatást egyaránt.

    Multikulturalizmus eredete és szintjei

    Eredője lehet:
    · hosszú távú történelmi folyamat
    · középtávú – migrációs – esemény
    · rövid távú politikai fordulat
    Kiterjedése különböző szinteken figyelhető meg
    · globális: nemzetek feletti közösségek
    · makroszintű: szövetségi államok
    · mezo szintű: többféle etnikumból álló országok
    · mikro szintű: kisebb csoportok
    · egyéni szint: egy személy, aki több kultúrát hordoz

    A multikulturalizmus, azaz a társadalom különböző csoportjainak együttélése során különféle elvárások és stratégiák alakultak ki a többség és kisebbség részéről. Ennek megfelelően beszélünk:
    · asszimilációról: saját kultúra elvesztésével járó beolvadás
    · marginalizálódás: a társadalom peremére kerülés
    · szegregáció: erőszakos elkülönítés
    · szeparáció: önkéntes elkülönülés
    · integráció: saját kultúra megtartása mellett az együttélés megteremtése
    · inklúzió: sokszínűségre építő befogadó társadalmi környezet

    Multikulturális nevelés demokratikus oktatási rendszert feltételez, ahol a diáknak joga van saját kultúrájának megtartása mellett a sikeres társadalmi integrációra.
    Történetiségének szakaszai:
    · „Ethnic studies” szakasz, az 1960-70-es évektől a kisebbségre vonatkozó tananyagtartalmak megjelenítése az iskolai curriculumban
    · „Multi etnikus oktatás” szakasza, mely a kisebbség különböző igényeire reagáló oktatási rendszer a nagyobb esélyegyenlőség biztosítása érdekében
    [​IMG]


    Kisebbségi tananyagtartalmak megjelenítése
    mellett a többségi diákok érvényesítését is
    fontosnak tartja
    · Nők és fogyatékkal élők oktatási jogainak teljeskörű biztosítása
    · Elmélet és gyakorlat összefüggéseinek kutatásokkal való segítése

    · Alternatív pedagógiai koncepciók

    "Lépésről-lépésre" óvodai program
    A Lépésről lépésre óvodai és iskolai program célja, hogy segítse a gyermekeket az aktív, önirányításon és önálló döntéseken, egyéni és közösségi felelősségvállaláson alapuló magatartás kialakításában.
    A pedagógus szerepe
    A Lépésről-lépésre programban a pedagógus elsősorban a tanulási folyamat segítője, azaz facilitátor. Megőrzi, felkelti, és folyamatosan fenntartja a tanulási kedvet. Segíti, támogatja, szervezi a gyerekek önálló tapasztalat- és ismeretszerzését, biztosítja a sikeres tanulás feltételeit, az iskolai és az azon kívül szerzett tapasztalataik integrációját. Minden eszközzel törekszik a gyerekek mélyebb megismerésre, az egyéni különbségekre építve tervezi meg a pedagógiai folyamatokat.
    Tanulókörnyezet
    A gyermekek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez igazodó bútort, berendezést és eszközöket úgynevezett “tevékenységközpontokban” helyezik el. Az osztálytermekben író, olvasó, matematika, művészeti és természetismereti „sarkokat”rendeznek be. Itt szabadon, a gyerekek számára mindig elérhetően található meg minden anyag és eszköz, amelyre a tevékenységekhez a gyerekeknek szükségük lehet. A megszokott eszközökön kívül különböző „kincsgyűjtemények”, játékok, saját készítésű tárgyak, növények, terrárium, akvárium gazdagítja az élményszerzés lehetőségét. Ezeket a gyerekek önállóan tartják rendben. Egy nagy szőnyegen ülve történik a közös beszélgetés, a mesehallgatás, valamint a tevékenységek indítása és összegezése. A terem falait a gyerekek szemmagasságban elhelyezett művei díszítik.
    Tanulásszervezés
    Az időkeretek rugalmasan alkalmazkodnak a gyerekek pillanatnyi állapotához, szükségleteihez. A napi és a heti időbeosztást kezdetben piktogramokkal, majd szöveggel, olvasógyakorlatként is felhasználva jelzik a gyerekeknek. A közös munkát a reggeli nyitó- és a délutáni záróbeszélgetések foglalják keretbe. A tanulás egy része projektekben történik, amely a különböző műveltségterületeket változatos tevékenységek keretében, összefüggésekben ismerteti meg. Az egyéni naplóírás, a saját “könyvek” készítése, a szituációs- és drámajátékok érdekessé, vonzóvá, örömtelivé teszik az iskolai tanulást, felszabadítják a szorongásokat, kibontakoztatják a kreativitást. A munka többnyire párokban, csoportokban, a kooperatív tanulás módszereit alkalmazva történik, ami tág teret biztosít a szociális tanulás számára.
    Kapcsolat a szülőkkel
    A program hisz a pedagógusok és a szülők közös felelősségében. A szülőket bevonják az osztály életébe; iskolán kívüli programok szervezésével, érdekes foglalkozások vezetésével, gyűjteményeikkel gazdagítják a csoport tapasztalatait, s ők is közvetlen tapasztalatot szerezhetnek saját gyermekükről. Az iskolai és a családi szocializáció egymásra épül, kiegészíti egymást.
    A Lépésről lépésre (Step by Step) programot a ’90-es években dolgozták ki amerikai szakemberek, a reformpedagógiák legnevesebb képviselői – többek között Montessori és Freinet – munkássága alapján. A hazai megvalósításról és a programban részt vevő iskolákról bővebben az Ec-Pec Alapítvány honlapján olvashatnak.

    Montessori- és a Freinet- szellemiségű programok az inter- és multikulturális nevelés szolgálatában

    Hátrányos helyzetű, kisebbségi, más nemzetiségű gyermekek integrálása Montessori programjában
    – Mind a Montessori rendszer pedagógiai elvei, mind pedig az eszközrendszer megkönnyíti a hátrányos helyzetű, más népcsoporthoz tartozó, kisebbségi, vagy idegen anyanyelvű gyermek/ek integrálását
    – A másság elfogadása egyformán fontos éppen az óvodában, ahol ezáltal megelőzhetjük az előítéletek kialakulását
    – Már egészen kis korban tapasztalhatják, hogy minden gyermek hordoz értékeket, attól függetlenül, hogy milyen a bőrének színe, és minden gyermekben van valami szeretni való, mindenkitől lehet valamit tanulni
    – Ha kisebbségekhez tartozó gyermek van csoportunkban, be kell hoznunk az adott gyermek/ek népi kultúrájának értékeit a csoport életébe
    – Pl. népművészeti ágak, zene, tánc, stb. Ezáltal nő az adott gyermekek önbecsülése és megbecsülésük az egész csoportban.

    · Roma, migráns - külföldi családok gyermekeinek nevelése az óvodában
    Együtt vagy külön? Együtt! Minden gyermeknek azonos nevelési feltételek járnak az óvodában is. Öt éves kor körül válnak képessé arra, hogy etnikai azonosulásuk kialakuljon. A családok nem biztos, hogy vállalják cigány voltukat, vannak akik büszkék erre, vannak akik sértésnek veszik ezt a megállapítást. Az előítéletek a felnőtt viselkedések alapján alakulnak ki a gyerekekben. A pedagógus pedig a meggyőzés, a konfliktuskezelés eszközével igyekszik tompítani az előítéleteket. A cigány gyermekek családból hozott értékrendje erősebben tér el az óvodáétól. Nem szabad azonosan megítélni az óvodába kerülő gyerekeket. Sok apró lépéssel kell megnyerni a szülők bizalmát és a kicsiket befogadni. Közelítsünk a gyerek szemszögéből. Nem csak a cigány családokban fordul elő, hogy egészen más szokások értékrend szerint élnek, mint az átlagos család. Azonban sok dolog szinte ismeretlen a cigány családoknál. Ezért a cigány gyerekek nem is értik miért kell másként viselkedniük az óvodában, mint otthon. Miért kell elkérni mástól a játékot, amikor el is veheti, miért kell megköszönni, amit kap, miért nem viheti haza, amit akar stb. Elsősorban az igényt kell felébreszteni bennük és türelemre is szükség van. A személyes törődés, az egyéni fejlesztés, a megerősítés elengedhetetlen.
    A drámajátéknak megelőző szerepe van a gátlások leküzdésében, oldja a szorongást, segít a visszahúzódó gyerekeknek, enyhíti a magatartászavart, és a másság kiegyenlítésében is jó szolgálatot tesz.
  9.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    8. tétel
    Az óvodapedagógus hivatása, kapcsolatrendszere

    · Az óvodapedagógusi munka neveléstörténeti megközelítése (az első kisdedóvóktól napjainkig)

    A középkor gyermekfelfogása
    A kisgyermekkor határát az öt-hatesztendős korban szabták meg, mikor a gyermek elhagyta anyját, dajkáját. Hétéves korukban már iskolába mehettek, s ettől kezdve már fiatal felnőttnek számítottak.
    A középkor nem sokra becsülte a gyermekkort.
    A középkorban a gyermek akaratának megtörését igen korán elkezdték. El kellett fogadnia azt, hogy ő egy tökéletlen lény, aki csak akkor válhat erkölcsileg értékessé, ha feltétel nélkül elfogadja a felnőttek felsőbbrendűségét. Nem volt ritka a gyermekek ijesztgetése szellemekkel, boszorkányokkal, halállal, s mindennapos volt a testi fenyítés.
    A gyermekek élete hétéves korukban alapvetően megváltozott. Általában elküldték őket otthonról: a szegények gyermekei szolgálni mentek, a gazdagok gyermekei iskolába vagy valamely más házhoz tanulni. Ettől kezdve szinte felnőttként kezelték őket. Változást e téren csak a humanizmus moralistái hoztak, de ez a fejlődés megrekedt a pedagógiai tárgyú írások, traktátusok szintjén, s nem vált gyakorlattá.
    A reneszánsz gyermekképe
    A reneszánsz több jelentős változást hozott a középkor gyermekszemléletébe. A XV. századig - de alsóbb néposztályok körében még tovább - a mai értelemben vett gyermekkor viszonylag rövid időszakra, azaz hat-hétesztendős korig terjedő periódusra korlátozódott. A gyermeket hétéves koráig általában nem tartották igazán értékes lénynek - többek között azért sem, mert a hatalmas arányú gyermekhalandóság miatt könnyen elveszthették szülei. Ezután viszont gyökeresen megváltozott a helyzete: szinte átmenet nélkül a felnőttek világába került. Felnőttként kezelték és felnőttes viselkedést vártak el tőle.
    A reneszánsz humanistái írásaikban ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a gyermekkor az ártatlanság kora. A kisgyermek védelemre szorul, s a nevelés nemcsak az ismeretek átadását jelenti, hanem az erkölcsi gyarapítást is. Ezt fogalmazta meg többek között Erasmus és Montaigne.
    A reneszánsz "felfedezte" a gyermeket, de korántsem kezelte még úgy a gyermekkort, mint egy sajátos értékekkel rendelkező periódust.
    A humanisták attitűdje a gyermekek iránt még más volt. A rendkívül magas gyermekhalandóság lehetett az oka annak, hogy a kicsiny gyermekek életének értékét alábecsülték. Montaigne írja saját magáról: "Két vagy három gyermeket vesztettem el a bölcsőből, nem sajnálat, de harag nélkül. Ugyancsak ő volt az, aki rendkívül ingerülten szól az újszülött gyermeküket "kényeztető" anyákról.
    A mai gyermekcentrikus felfogás előképének, korai megnyilvánulásának tekinthető Morus Tamás humánus nevelési módszere: az szeretet és gyengédség, amellyel három lányát nevelte.
    Mint már láttuk, humanisták többsége határozottan állást foglalt a gyermekek verése ellen. Az emberibb bánásmód igénye többnyire jámbor óhaj, illetve egyes családokra korlátozódó elszigetelt jelenség maradt csupán. Az értekezésekben megfogalmazott humánus nevelési elvek többnyire nem váltak valóra.
    A humanisták mindezzel együtt jelentős mértékben hozzájárultak egy újfajta gyermekszemlélet kiformálódásához. Munkásságuk első állomás volt abban a folyamatban, amelynek a gyermek és a gyermekkor tisztelete felé vezetett.

    A magyarországi óvodamozgalom
    A XIX. század első felében kezd kibontakozni.
    Összefonódik a polgárság fejlődési ütemével.
    Megvannak a külföldi minták (pl. az első európai óvoda Angliában, amely Wilderspin nevéhez fűződik, majd Pestalozzi intézményei, és ő is foglalkozik óvodáskorú gyerekekkel).
    Brunszvik Teréz (1775–1861): megalapítja az első óvodát Angyalkert néven (Buda, 1828).
    Ez nem a mai értelemben vett óvoda, inkább egy sajátos kisiskola.
    A sok játék mellett van betűvetés, számolás, fogalmazás, a szép beszéd tanítása; vagyis: széles körű elemi oktatás folyik itt.
    Férfiak vigyáznak a gyerekekre.
    A felügyelők alapos gondoskodást nyújtanak.
    Bezerédj Amália (1804–1837; a kisdedóvás, a magyar gyermekirodalom úttörője)
    1836: megalapítója Hidgye községben az első vidéki óvodát (uradalmi cselédek számára).
    A XIX. század első fele

    Óvodák azért jönnek létre, mert egyre több nő dolgozik, és megjelenik az-az igény, hogy a gyermekeikről intézményes keretek között gondoskodjanak.
    Közép-Európa első óvodája:
    Megnyitás: 1828, Krisztinaváros
    Alapító: Brunszvik Teréz
    Inkább kisgyermekiskola.
    A gyerekek életkora: 2–6. életév.
    Amivel foglalkoznak:
    olvasás, számolás, rajzolás
    földrajzi, természetrajzi, technológiai és egészségtani ismeretek
    a Pestalozzi-féle beszéd- és értelemgyakorlatok
    Az első falusi kisdedóvó:
    Ø Alapító: Bezerédj Amália
    Ø Alapítás: 1836, Hidja-puszta.
    Ø Uradalmi cselédek gyermekei számára jött létre.
    Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület:
    Ø Megalakulás: 1836.
    Ø Első igazgatója: Wargha István (a magyar óvodapedagógia elméletével foglalkozik).
    Kisdedóvás:
    Ø Eötvös ezt is fejleszteni akarja, de halála (1871) miatt nem tudja.
    Ø 1891: kisdedóvást szabályozó törvény.
    Ø Ahol van óvoda: 3–6. életév között kötelező.
    Ø Cél: testi, értelmi és erkölcsi fejlődés elősegítése.
    Ø Rendelet az óvónőképzésről (képesítővizsga elméletből és gyakorlatból).
    - Iskolaügy a forradalmak idején:
    · Kultuszminiszter: Lovász Márton, Kunfi Zsigmond
    Ø a tervezett iskolarendszer:
    § óvoda (3–6. életév)
    § nyolcosztályos népiskola (14 éves korig)
    § szakiskolák (négy évfolyammal)
    § ötéves középiskolák
    § átszervezett felsőoktatás

    · A pedagógusok jogai és kötelességei

    A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében a pedagógusokra az alábbi jogok és kötelezettségek vonatkoznak: 19. §.

    (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy:
    a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,
    b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,
    c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket.
    d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,
    e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,
    f) minősítse a tanulók teljesítményét,
    g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
    h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
    i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
    j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
    k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

    (2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

    (3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

    (4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.

    (5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételével látogassa.

    (6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe.

    (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
    a) gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse
    b) figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
    c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,
    d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,
    e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.
    f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
    g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,
    h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
    i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

    (8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni.

    · Pedagógusetika

    Az ezeréves magyar iskola története során neves gondolkodóink időről időre megfogalmazták, hogy mit várnak el a tanítói mesterség gyakorlóitól. Most a pedagógustársadalom önmaga számára fogalmazza meg szakmai munkavégzésének etikai normáit. Hasonlóképpen más jelentős hazai értelmiségi csoportokhoz, amelyek fontosnak tartják önmeghatározásuknak ezt a módját.
    A Független Pedagógus Fórum első ízben 1996-ban készítette el és adta ki a pedagógusok szakmai etikai kódexét.
    A kódex nem tér ki a jogi eszközökkel szabályozott területekre. A pedagógusok jogainak és kötelességeinek törvényben foglalt gyűjteményét függelékben közli. Ugyanígy függelékben közli az állam és az iskolafenntartók felé megfogalmazott legfontosabb követelményeket. Ezek a pedagógusok alapvető szakmai jogainak tekinthetők. Teljesülésük elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a tanítótársadalom betarthassa a szakmai etikai normákat.
    A kódex megalkotásának és terjesztésének az a célja, hogy igazodási pontokat nyújtson a pedagógusoknak olyan helyzetekben, amelyek nem szabályozhatóak pusztán jogi eszközökkel. Célja az is, hogy a szakmai közmegegyezésen alapuló szabályok elfogadása, valamint a velük való azonosulás révén erősítse a pedagógustársadalom belső összetartozását, ezáltal fokozza társadalmi megbecsültségét. Célja továbbá, hogy az iskola partnereit informálja a pedagógus munkavégzésének erkölcsi normáiról.

    A kódex felépítése
    1. A kódex érvényességi köre
    - Minden pedagógus számára ajánlásnak tekintendő. Csak annak számára bír kötelező érvénnyel, aki egyénileg, szervezetileg vagy intézményesen csatlakozik hozzá
    - A kódexhez csatlakozó intézmények a pedagógiai, illetve a nevelési programjukban hivatkozhatnak a kódexben foglaltak betartásának vállalására
    - A nevelési-oktatási intézmények szervezeti-működési szabályzatában a kódex tartalma szükség szerint értelmezhető
    2. A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával kapcsolatos etikai normák
    - tanulmányai során kötelessége önmagát fejleszteni az alábbi területeken:
    a) a választott szakterület (ek) tudományos igényű ismeretében és az adott tudományág önálló művelésének készségében
    b) az emberről, kiemelten a fejlődésben levő emberről szóló tudás bővítésében
    c) a pedagógushivatás gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, jártasságok és készségek gyarapításában
    d) az értelmiségi embertől megkívánt általános műveltség: a kultúra, a tudományok és a gyakorlati élet területén
    - Állandó önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását, illetve képességeit
    - Testi és lelki egészségét karbantartja
    - A pályakezdő pedagógus gyakorlottabb kollégáitól tanulva folytatja szakmai gyakorlati önképzését
    - Vezetői, szakértői, szaktanácsadói vagy vizsgaelnöki megbízást akkor fogad el, ha megszerezte az adott beosztás megkívánta gyakorlatot és szakismereteket, illetőleg ha vállalja ezek szervezett képzés formájában történő elsajátítását
    - A pedagógus munkájának lényege az, hogy tudását átadva, és a tanítványaiban rejlő képességeket kibontakoztatva hozzásegítse őket az értékeket és javakat teremtő élethez. E munkafolyamatban a pedagógus a teljes személyiségével vesz részt, és a tanítványainak is a teljes személyiségére hat
    - A pedagógus - a nevelőmunka eredményessé tétele érdekében - állandóan törekszik a saját személyiségének, képességeinek fejlesztésére, kiemelten a következő értékek tekintetében: emberszeretet, optimizmus, lelkiismeretesség, igazságérzet, megbocsátani tudás, nyíltság, türelem, empátia, önzetlenség, a másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll és felelősségvállalás
    - A pedagógus, mint minden ember, tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai kötelessége
    - A pedagógusok a magyar társadalom legnépesebb értelmiségi csoportját alkotják. Természetes igényük, életformájuk az állandó tanulás és a környezet, a társadalom életének alakításában való alkotó részvétel.
    - A pedagógus felismeri, és személyes megnyilvánulásaival képviseli a természettisztelő magatartást, a környezettudatos életvitelt.



    3. A nevelő-oktató munka etikai normái
    · a gyermek, tanuló (a továbbiakban: növendék) egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja, nem bántalmazza, nem alázza meg
    · törekvéseinek, céljainak elérése érdekében sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmaz
    · eljárásait a növendékek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja; semminemű olyan tevékenységet nem fejt ki vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet a növendékek testi vagy lelki épségére
    · döntéseit a növendékek érdekeit és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg
    · minden egyes növendékével törődik, fejleszti, diszkriminációt nem alkalmaz
    · érvényre juttatja az intézmény nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat
    · törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok megelőzésére, illetőleg feloldására
    4. A gyermekekkel való kapcsolat etikai normái
    · A pedagógus kapcsolata a diákokkal mester-növendék kapcsolat. Ebben azonban nem lehet hideg, elutasító, a formai fegyelmet előtérbe állító. Arra törekszik, hogy pozitív érzelmeket közvetítő, elsősorban a gyermek testi, szellemi, erkölcsi növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen.
    · Elfogadó
    · Vezető és nevelő szerepét a növendék egyéniségének tökéletes tiszteletben tartásával, és a növendékek kezdeményező hajlamának tág teret adva tölti be
    5. A szülőkkel való kapcsolat etikai normái
    · A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amely csak egyetlen területen, a pedagógia kompetencia területén aszimmetrikus. Itt - szaktudása alapján - a nevelő vezető szerepe érvényesül
    · A szülői értekezleten a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyalja. Nem minősíti, nem szidja az értekezlet előtt egyes növendékeit.
    · A pedagógus sem a szülőktől, sem a növendékektől nem fogad el olyan ajándékot, amely értékénél vagy az ajándékozás módjánál fogva lekötelezettséghez vezethet.
    6. A pedagógus szakmai kapcsolatainak etikai normái
    · A pedagógus szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése, a fejlődés iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség dominál.
    · A pedagógus az intézményi szervezet tagja.
    · aktívan részt vesz az intézmény szervezeti kultúrájának alakításában;
    · méltó módon képviseli intézményét és a pedagógushivatást a külvilág előtt;
    · A vezető és vezetett kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi.


    7. További szakmai etikai normák
    · kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében alakítja kapcsolatait
    · semmiféle jogtalan előny megszerzésére sem használja föl
    · magántermészetű információkkal kapcsolatban a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége van
    · nem bírál
    · nem csorbítja alaptalanul intézményének és hivatásának jó hírét
    · a pedagógus önkritikusan viszonyul saját munkájához, azt állandóan ellenőrzi és értékeli
    · a pedagógus munkája a következő mutatók alapján értékelhető:
    - képzettsége
    - a növendékeinek tapasztalható és mérhető fejlődése
    - kötelességeinek teljesítése
    - személyiségének fejlődése, a hiányok pótlására való törekvése
    - az etikai normák megtartása

    · A pedagógiai kommunikáció

    - pedagógiai kommunikáció – sajátos kommunikáció – Zrinszky László több oldalról közelíti meg
    - szociálpszichológia:
    - pedagógusok és a diákok-tanulók-óvodások viselkedésének minden aspektusa kommunikatív
    - mindenfajta személyközi kommunikációban benne rejlik a pedagógiai mozzanat
    - kibernetika, információelmélet
    - átvettek elnevezéseket (adó, vevő, csatorna)
    - az oktatás makro és mikor folyamatainak és a tananyag programozásában használt fogalmakat magáévá tette a pedagógia
    - Falus Iván – kibernetika és a pedagógia között fennálló tárgybeli közösség alapján a didaktika számára hasznos: 1. törvényszerűségek átvétele 2. alkalmazott módszerek hasznosítása 3. berendezések pedagógiai felhasználása
    - nyelvpedagógia
    - anyanyelvi nevelés
    - idegen nyelv az oktatásban
    - kommunikációpedagógia
    - szemiotika
    - kódrendszerek
    - jelrendszerek, szimbólumok használata (matematika, logika)
    - kultúraelmélet
    - művelődés és iskoláztatás útján adják tovább a való világot
    - aktívan fogadják a következő nemzedékek a kulturális örökséget, elsajátítják, meg is haladják, újjá formálják, válaszolnak az utókor üzeneteire – az oktatás ezeknek a színterei
    - Ernst Orth: kultúra és kommunikáció azonosak – minden olyan folyamat és teljesítmény, melyet kultúraként jelölünk, információk cseréjeként megy végbe
    - új vizuális kultúra
    - a régi szemléletes eljárások és bizonyos fokig a szemléletességi elv újjáfogalmazása: kiterjesztése és fokozott differenciálása
    - úton vagyunk hogy a vizuális környezetet a dinamikus és interaktív eszközök a tudatos pedagógia tervezés részévé legyenek
    - szociolingvisztika
    - a kommunikáció beleszól az iskolai teljesítőképesség alakulásába és ezekre valamilyen módon hatással vannak a tanítási-tanulási folyamatok
    - manipulációkutatások
    - felerősítette a manipulatív kommunikáció vizsgálatát a médiumok elterjedése, propaganda, reklámcélok felhasználása
    - állampolgári nevelésre hatással vannak ezek
    - gyakorlati ösztönzések
    - tréning módszerek, szimulálások – problémamegoldások a pedagógiában
    - drámapedagógia, játékos szituációk
    - pedagógiai kommunikációelmélet
    - ezek a megállapítások lazán egymáshoz kapcsolódó megállapítások és feltételezések együttese
    - az integráció felé mutatnak, pedagógiai kommunikáció felé

    · Az óvodapedagógus beszédkultúrája

    Minden pedagógusnak legfőbb munkaeszköze az élőszó, a beszéd. Ebből következik, hogy beszédkészségünket fejleszteni, beszédműveltségünket folyamatosan bővítenünk kell. Az óvodapedagógus példaértékű beszéde a legfőbb biztosítéka a műveltségi és tárgyi tartalmak közvetítésének, az óvodás korú gyermekek személyiségfejlesztésének.

    - legyen beszéde referenciális – közölje a tényeket, ismeretek gazdag változatosságát
    - emotív (érzelmi) beszéddel fejezze ki érzelmeit – érzelmi magatartása jusson kifejezésre
    - konatív (felhívó, felszólító) beszéde utasítást, befolyásolást, szükségleteket fejezzen ki, mely utasításban fogalmazódjon meg
    - fatikus (kapcsolatfenntartó) beszédével teremtsen kapcsolatot, tartson fenn kapcsolatot beszédpartnerével p.: légy szíves
    - érvényesüljön a beszéd poétikai funkciója – tartalmi, nyelvi jegyei mellett igyekezzen esztétikai hatást is kelteni az őt hallgatókban
    - a beszéd etikai követelményeinek tegyen eleget – higgyen abban, amit mond

    Akkor példamutató és követésre méltó a pedagógus, ha:
    - minden helyzetben törekszik a változatos hangzású beszédre – figyelemmegtartás
    - ügyel a tiszta és hibátlan hangképzésre
    - kerüli a hangos beszédet

    Az óvodapedagógus ne „kívülállóként” szóljon a gyermekekhez, hanem a reális szituációnak megfelelő világos, egyértelmű fogalmazással, példamutatóan igényes nyelvhelyességgel és személyragozással beszéljen minden szöveghelyzetben:
    - kerülje a rideg hangulatú „parancsolgatást”
    - szókincse legyen gazdag, változatos, árnyalt
    - ne tűrje meg a trágárságot
    - gátolja a tegező használatot
    - kerülje az emelt hangú, távolságtartó, utasító beszédmagatartást
    - kerülje a modoros, szakszerű kifejezésmódot
    - Kerülje, hogy a közlés értelme ellentétben álljon a közlés szándékával
    - ne használjon az iskolában megszokott tanári kifejezéseket

    · Mentálhigiéné, önismeret, önkontroll szerepe az óvodapedagógus testi-lelki egészségének megtartásában

    Mentálhigiéné: egészségközpontú szemlélet, tudás, magatartáskultúra...
    · Az emberi kapcsolatok hálózata:
    · primer csoport kiterjesztett közössége (rokonság...)
    · közösségi kapuőrök (óvónő, tanítónő, orvos, lelkész...)
    · szomszédsági közösség (lakóhely, élettér...)
    · Az óvoda, mint mentálhigiénés intézmény (megelőzés, együttműködés, nyitottság)
    · Az óvónő mentálhigiénés eszközei (jelenre és a jövőre orientált szemlélet, a kapcsolati kultúra, saját erőforrások)

    A pedagógus testi- lelki egészsége
    · Minél kielégítetlenebb egy közösségi vagy egyéni szükséglet, annál valószínűbben jön létre ellenszervezet, amely a hiányokat pótolni kívánja.
    · Ilyen képződmények az önsegítő (Self-help) csoportok.
    · Az intézményen belüli önsegítő munkák lehetnek:
    [FONT=&quot]o [/FONT]Expresszívek (a résztvevők probléma megoldásának, személyiségének, munka-egyensúlyának támogatására irányulók)
    [FONT=&quot]o [/FONT]Értékőrzők és értékteremtők (közösségi hagyományokat ápoló, azokat megmentő, közösségek)
    [FONT=&quot]o [/FONT]Instrumentálisak (az adott intézmény érdekképviseletét, az intézmény életének reformját, elősegítők)

    · A kiégés folyamata, megelőzése

    A hivatásgyakorlatot fenyegető ártalom a kiégési jelenség (burnout szindróma)
    · A foglalkozás megterhelése és stresszek következtében jelentkező kimerültség, kifáradás, érdektelenség.
    · Négy szakaszát különböztetjük meg:
    § Lelkesedés
    § Stagnálás
    § Frusztráció
    § Apátia
    Tünetei:
    · A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése
    · A munka elveszíti korábbi izgalmát, élvezetét
    · Egészségügyi panaszok (fejfájás, émelygés, alvási zavarok)
    · Szaporodó konfliktusok, munkatársakkal
    · Visszahúzódás a társas kapcsolatoktól
    · Csökkenő önbizalom és önértékelés

    A kiégés megelőzésének lehetőségei:
    · Tanácsadó szolgáltatás pedagógusoknak és más mentálhigiénés programok a lelki egészség védelmének érdekében
    · Oktatási programok, amely során tudatosítják a tanárokban a stressz okozta egyéni tüneteket, valamint a leküzdésükre alkalmas módszereket

    A stressz leküzdésének egyéni módszerei lehetnek:
    · A személyes támogató hálózat megerősítése
    · Megbeszélés más olyan személyekkel, akik hasonló helyzetben vannak
    · A nem munkával kapcsolatos érdeklődés, elfoglaltságok, hobbik kialakítása
    · Az otthoni és munkahelyi problémák teljes szétválasztása
    · Egészségesebb életstílus kialakítása, több sport és helyes táplálkozás

    · A pedagógiai munka megújítása (önképzés, továbbképzés)

    Önképzés
    A ped. szakmai felkészültsége gyarapításának, képességei fejlesztésének személyes elhatározáson alapuló módja publikációk feldolgozásával, mások tapasztalatainak megfigyelésével, munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és a tanulságok elemzésével. Minden szervezett továbbképzésnek kiindulópontja és egyben célja is a pedagógus-önképzés folyamatossága. Sajátos formája, amely egyben összekapcsolja a szervezett továbbképzéssel, az irányított önképzés. Ez külső vagy a résztvevők által közösen elfogadott tartalmi programon alapszik. Feltételezi a résztvevők önálló irodalom-feldolgozó, feladatmegoldó munkáját, időközönként az egyéni munkaszakasz felváltását a problémák, tanulságok, tapasztalatok közös feldolgozását, megvitatását tartalmazó munkaformákkal. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Magyar Pedagógiai Társaság.

    Továbbképzés
    1. A pedagógus tevékenysége a munkájához szükséges szakértelem gyarapítása, elmélyítése céljából egyrészt önképzés útján, másrészt a szervezett lehetőségek igénybevételével.

    2. A közoktatási intézmény, az intézményfenntartó, a pedagógus-képző intézmény, társaság, szerv., ill. magánszemély által szervezett lehetőség a szakmai tudás, képességek, tájékozottság felfrissítésére, kiegészítésére, új területek megismerésére. Szervezett továbbképzés az, amelyet előzetesen megterveznek, meghirdetnek; tanfolyam jellegű az a szervezett pedagógus-továbbképzés, amelynek tagjait nyilvántartják, s legalább három-négy foglalkozási alkalomból áll.
    Tartalmi elemeit tekintve a pedagógus-továbbképzés irányulhat: vezetőképzésre, vez. továbbképzésre, szaktud.-i, tantárgyped.-i, metodikai, okt.-technológiai ismeretekre, olyan tantárgyközi témákra, mint a pszich.-i ped., szociológia, mérésmetodika, számítástechnika, környezetvédelem, devianciakezelés stb.
    Az alkalmazott munkaformákat tekintve gyakori: az előadás, a bemutatás, a megfigyeltetés, a konzultáció, a vita, az irodalom-feldolgozás, feladatmegoldás, kipróbálás, mérés, témakidolgozás. A felsorolt munkaformákat egy-egy foglalkozáson, ill. a tanfolyami foglalkozások során kombináltan is alkalmazzák. A felsorolás a résztvevők személyes aktivitásának intenzitását is jelzi a befogadástól az önálló alkotásig. Az eredményes pedagógus-továbbképzés a résztvevők aktivizálására törekszik, s ált. arra, hogy a követendő tartalmak adekvát munkakeretek között kerüljenek feldolgozásra. A modern okt.-technológia előretörésével kialakuló távoktatás i munkamódok a pedagógus-továbbképzésben is utat törtek, főleg az alkotó körök és az (irányított) önképzés szervezésénél.
    A tanfolyami továbbképzés gyakori fajtái: a szaktudományii előadás-sorozat, a módszertani tanfolyam, a gyakorlati szeminárium, a komplex gyakorlati szeminárium, a stúdió, az alkotó kör, az irányított önképzés, a műhely.
  10.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if !mso]> <style> v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> 9. tétel
    A sajátos nevelési igény, differenciált bánásmód az óvodai nevelésben

    A sajátos nevelési igény fogalma a közoktatási törvény szerint[FONT=&quot]A sajátos nevelési igény meghatározása[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    121.§ (1) 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
    a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd
    b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
    Forrás:A közoktatásról szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXVII. törvény
    <strike>·</strike>
    A csoport -A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességét mutató gyermekek/tanulók.
    I. Értelmi fogyatékosság –Értelmileg akadályozottak
    1. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek
    - 69 és 50 közé esik az intelligencia övezetben
    - nincsenek külön óvodáik
    - nagycsoportban, ill. iskolában jelenik meg a probléma (pl.: verset nem tud megjegyezni)
    - diagnózist: tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állít fel (1 team: neurológus orvos, pszichológus és egy az értelmi fogyatékos szakkal rendelkező gyógypedagógus)
    - megfogalmazzák a hiányt, de ugyanakkor a megfelelő fejlesztést is
    - BNO kódot kapnak, szövegszerűen leírják, hogy a gyermek sajátos nevelést igényel
    - fontos, hogy minden adat szerepeljen ebben a leírt diagnosztikai írásban, mert ha nem akkor az Óvoda elesik a fejkvótától
    - kijelölik az Intézményt, ahová mehet a gyermek, vagy utazó pedagógust rendelnek ki (ő egyéni fejlesztési tervet készít)
    2. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek
    - 49 és 30 közé esik az intelligencia övezetben
    - Pl.: Down szindróma, Williams-szindróma
    3. Értelmileg súlyosan akadályozottak
    - 29 alatti az intelligencia övezet
    - kicsi fejűek, manóarcúak
    - KT kimondja, hogy 6 éves korig korai fejlesztésben kell részesülniük
    - otthon utazó pedagógus segíthet a fejlesztésben
    - ha mobilizálható, akkor vagy korai fejlesztő központba, vagy gyógypedagógiai és módszertani intézetbe kell vinni heti rendszerességgel
    - amikor iskolások, 10 órát kell vagy otthon, vagy az adott intézményben fejleszteni
    II. Látássérült gyermek
    1.Gyengén látók- szemüket 10-15 dioptriával korrigálják, de ha ennek ellenére problémájuk van
    - integrálják őket
    - van speciális iskolájuk
    2. Alig látók -fényt, formákat, sziluetteket látnak
    - jól integrálhatóak
    3. Vakok -semmi látással nem rendelkeznek
    - jól integrálhatóak
    - speciális óvoda, általános iskola és középiskola nincsen
    - diagnózist: a látást vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság ad ki róluk – szemész
    III. Hallás sérülés
    1.Nagyothallók -jól integrálhatóak (attól függ, hogy mikor diagnosztizálták a nagyot hallást és hogy beszélt e már akkor?...)
    - Magyarországon csecsemőkorban már diagnosztizálnak
    2. Alig hallók -jól megtanulnak beszélni, csak a készülékkel sem hallanak jól
    - regrediáló (visszafejlődő, javuló, csökkenő, visszafelé fejlődő) állapotuktól függ, hogy hova kerülnek
    - szurdologopédus (hallássérültek kiejtését, a beszédérthetőséget fejlesztő tevékenység, melyet a hallássérültek tanárai végeznek egyéni foglalkozások keretében)
    3. Siketek -Magyarországon kevés siket gyermek van
    - siketek Óvodájába mennek, megtanulnak beszélni (taktivitás – látás alapján megtanulnak beszélni)
    - nehezen érthetőek (2 irányzat – 1. jeleljenek 2. ne legyen megtanítva a jelelésre)
    - diagnózist: a hallás vizsgálók szakértői és rehabilitációs bizottsága ad ki róluk
    IV. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek
    - vagy neurológiai ok miatt (az agy nem tud megszervezni választ), vagy valamilyen beszédszervi probléma miatt alakul ki
    - nehezen érthetőek, vagy egyáltalán nem is érthetőek
    - motoros diszfázia (sajátos nyelvi fejlődési zavar): mindent megért a gyermek, csak az agyának azon területe sérült, amely a beszéd-választ szervezi (enyhe mozgássérülés is lehetséges), nem cél hogy ne járjanak óvodába, részlegesen lehet őket integrálni, külön fejleszthetők többnyire
    - elektív mutisták: nem szólalnak meg – idegen helyen nem beszélnek – szoronganak – pszichés betegség – terápia van erre (ha egyedül vannak lehet, hogy beszélnek, énekelgetnek, de mások előtt ezt nem teszik) – soha nem lesz tág az ismeretségi köre, iskolában tökéletesen írnak
    - diagnózist: a beszédvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsága ad ki róluk - fül-orr-gégész
    V. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek
    - akik önállóan helyet tudnak változtatni, azok óvodába jól integrálhatóak – itt cél, hogy az óvoda akadálymentesített legyen
    - diagnózist: mozgásvizsgáló szakértői bizottság (neurológus+pszichológus+szomatopedagógus) állít ki
    VI. Az autista, autisztikus gyermek
    - Kanneri autizmus (jó képességűek – van egy kirívó képességük – átlag alatti a többi képessége DE igazából nem tudjuk hogy mi zajlik bennük igazán – nem tűrik a testi kontaktust – sztereotípiájuk és mániájuk van valamiben, ezekbe belelépni nem szabad, különben őrjöngenék – eszközként használják a környezetüket – csak E/3. személyben beszélnek, egy részük integrálható)
    - Aspergeri autizmus
    - diagnózist: a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság végzi
    VII. Megismerés és/vagy viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető hosszantartó és súlyos rendellenessége (speciális tanulási zavarok súlyos formái, súlyos beilleszkedési zavarok pl.: hiperaktivitás)
    - integrálhatóak, nincs speciális intézetük
    - ha ebbe a kategóriába esnek, utazó gyógypedagógusnak kell a fejlesztést végeznie
    - diagnózist: tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állít fel
    B csoport -A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességét mutató gyermekek/tanulók.
    Az értelmi fogyatékos, autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus és nem organikus okokra visszavezethető rendellenességeit mutatók óvodai/ iskolai elhelyezésére, az egészségügyi és pedagógiai célú foglalkoztatásra, habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkoztatásra, egyéni bánásmódra, fejlesztésre adott diagnózist a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság készíti el. Itt a gyermek egy komplex gyermekneurológiai vagy gyermek-és ifjúságpszichiátriai, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálaton vesz részt, és ennek eredményeként fogalmazzák meg a szakértői véleményt.
    <strike>·</strike>A sajátos nevelési igény megjelenése az óvodai nevelésben
    Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.
    Az óvodai irányelv célja
    Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy
    · az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,
    · fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
    · a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
    · a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé.
    A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; míg terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságtípusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges.
    Az integrálhatóság jogi és szakmai, szervezeti feltételei
    Az oktatás szervezésének oldaláról

    · Szociális integráció (azonos épületben, de külön csoportokban, osztályokban vannak a sérült gyermekek)
    · Részleges integráció (részben közös, részben külön foglalkozásokon vesznek részt a sérültek)
    · Teljes integráció (minden foglalkozáson, tanórán együtt vannak az ép és a sérült gyermekek)
    Az intézmény vállalása alapján

    · Spontán integráció (a beiratkozott gyermekről menet közben derül ki, hogy valamely területen sérülést mutat)
    · Tudatos integráció (a pedagógusok felkészülten, tudatosan vállalják a sérült gyermekeket)
    Az elfogadás oldaláról

    · Hideg integráció (a sérült gyermek érzelmi elutasítása)
    · Meleg integráció (a sérült gyermek elfogadása, biztonság nyújtása)
    <strike>·</strike>A differenciálás fogalma, típusai és lehetőségei az óvodában
    Differenciálás szükségessége
    © minden gyermek más:
    - öröklött adottságok miatt
    - környezeti hatások és a
    - tanulás hatására
    v minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy:
    - a neki megfelelő nevelésben részesüljön
    - adottságait, potenciális lehetőségeit kibontakoztathassa
    - teljesítőképességei maximumát érje el
    - jogait tiszteletben tartsák
    Differenciálás alapelvei
    l teljes tevékenységrendszerrel /nem csak a tanulásban, hanem megközelítőleg a teljes magatartásra és cselekvéskomponensre hatva/
    l a pedagógiai hatás az egész gyermeki személyiségre hasson
    l az önmegvalósítás lehetőségét kínálja, humanisztikus gyemekszemlélet érvényesüljön
    Differenciálás pedagógiai funkciói
    © a különbözők közel azonos kimenethez való eljuttatása minden területen – azonos követelményekben valósul meg = mennyiségi (kvantitatív) differenciálás, teljesítményoptimalizálás
    © az előzőekre építkező, annak meghosszabbítása, minőségi (kvalitatív) differenciálás, egyéni képességek kibontakoztatása (egyéni irányultság, kíváncsiság, tudásvágy)
    Egymást feltételezik!
    Differenciálás gyakorlata
    · [FONT=&quot]A probléma észlelése, tudatosodása[/FONT]

    · A probléma megfogalmazása
    · Tényfeltárás:
    1. különféle feltáró módszerekkel: (anamnézis, családlátogatás, megfigyelések, aktometria, szociometria, kikérdezés stb.)
    2. különféle területekről (mozgás, percepció, beszéd, gondolkodás, viselkedés)
    3. különféle tevékenységekben (gondozás, játék, munka, tanulás)
    4. sajátos szükségleteinek feltárása
    · Az egyes tényfeltáró módszerek által kapott adatok elemzése
    · Vizsgálatok eredményeinek összegezése
    · A differenciálás területeinek kijelölése
    · Differenciált bánásmód tervének összeállítása
    · A bánásmód hatásrendszerének megállapítása
    · Differenciálás eredményeinek értékeléséhez a mutatók meghatározása
    · A differenciált bánásmód eredményeinek értékelése a mutatók alapján
    · További teendők megfogalmazása
    A gyermek fejlesztéséről akkor beszélünk, ha a foglalkozások szintje egy lépéssel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét. Nem feltétlenül az életkor határozza meg a tervezés tartalmát.
    A fejlesztő program alkalmazásának alapelvei:
    - szervesen illeszkedjen a nevelési programba
    - messzemenően építsenek a gyermek érzelmi-belső motivációjára
    - lehetőség szerint kapcsolódjon a gyerek spontán tevékenységéhez
    - az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott folyamatos – következetes alkalmazást igényel
    - az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható legyen
    - alapvető követelmény a gyermek jó környezetének biztosítása, ezért a fáradás jeleit észlelve – módszerváltás, vagy teljes elhagyás az ésszerű
    Az ENSZ által 1959-ben deklarált, a gyermekek jogairól szóló VI. és VII. alapelv így fogalmaz:
    VI. alapelv: „Személyiség harmonikus kibontakoztatásához a gyermeknek szeretetre és megértésre van szüksége. Amennyiben csak lehet, szülei őrizete és felelőssége alatt nőjön fel, de mindenképpen erkölcsileg és anyagilag biztonságos, szeretetteljes légkörben…”
    VII. alapelv: „A gyermeket megilleti az oktatás, amelynek legalábbis elemi fokon ingyenesnek és kötelezőnek kell lennie. Olyan oktatást és nevelést kell kapnia, amely növeli általános műveltségét és lehetővé teszi, hogy egyenlő eséllyel fejleszthesse képességeit, … A gyermeknek legyen meg minden lehetősége, hogy játszhasson és szórakozhasson, ezek a tevékenységek feleljenek meg a nevelés által kitűzött céloknak: a társadalom és a hatóságok igyekezzenek előmozdítani ennek a jognak az élvezetét.”
    Alapelvek, gyermekképünk:
    - olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés és szeretet övezi
    - A másság elfogadása, tiszteletben tartása
    - Optimális környezeti feltételek megteremtésével és megszervezésével a korai fejlődés tudatos támogatása, prevenciója a mozgáson és játékon keresztül
    - Az óvónő azonosulási minta, akinek úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak. Úgy vezesse el a gyermeket az iskola küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészült, alkalmas legyen, s eközben boldog gyermekkorát megőrizhesse.

    · A beilleszkedési zavar tünetei, korrekciós lehetőségek az óvodai csoporton belül
    Tényezők, melyek befolyásolnak
    1.) Születés-biológiai tényezők
    a.) genetikai hibák -pl. Down-kór/mongoloid idióták
    - sok kísérő tünet jellemzi, általában 36 év feletti anyák
    - régebben 20évnél nem éltek tovább, ma már igen
    - terhesség alatti vizsgálatokon kiderül
    b.) alkohol, drogok, AIDS -Bármilyen kis mennyiség is károsít.
    c.) ólom szennyeződés -civilizációs betegség, diszfunkciók alakulnak ki miatta (nagyvárosokban már olcsóbban adják az ólommentes benzint)
    d.) táplálkozás -Az anya mit eszik a terhesség alatt? Az mind hat a gyerekre.
    e.) szülés körülményei -Felsír-e a gyerek? Felléphet oxigénhiány is.
    f.) koraszületés- Az idegrendszer érése nem fejeződött be még.
    g.) fogós szülések - sérülések miatt
    h.) elhúzódó szülések
    pl. farfekvéses szülésnél
    i.) balesetek -leesnek valahonnan, elütik őket, sérüléseket szereznek
    2.) Pszichológiai hiányosságok
    a.) születés előtt
    - magzat emlékszik erre (énekek, szívhangok)
    - beszélgetés a magzattal
    - simogatás
    - anya: súlyos stressz àhormonok à magzat labilis élete
    b.) szülés alatt
    apás szülés
    c.) szülés után
    - pszichológiai környezet
    - biztonságos kötődés (szociális kapcsolatok, vallás, problémamegoldás, személyiségek)
    - törődés, simogatás, babusgatás (deviánsoknak érintésterápia)
    - szabadság, felelősség, játék
    3.) Szociális tényezők
    Erre is érvényes, hogy szülés előtt, alatt és után is hatnak.
    - öröklés/környezet hatás
    - család is lehet betegítő tényező (gyermekbántalmazás, félelem, szexuális abúzus)
    - iskolai ártalmak (pedagógus, társak, iskolai stressz, teljesítménycentrikus követelmények, zsarolások)
    - TV: értékek, ideálok közvetítése, de agresszió is, mely érzéketlenné tesz, valósághoz való viszony megváltozik
    - társadalom
    Organikus zavarok és tünetek
    A figyelemzavarok
    3 területen jelenik meg:
    - motoros (mozgás): állandóan mozgásban vannak, alvás közben is mozognak (?), a finommozgások rendezetlenek
    - figyelem: perifériás figyelme jó, de nem tud koncentrálni, minden eltereli a figyelmét, akaratlagos figyelme gyenge
    - impulzivitás: vágy, nem bír várni, türelmetlen, hamar ráun dolgokra
    Ez nagyon nehezíti az iskolai életet. Nagyon érzékenyek a jutalomra, gyenge önkontroll jellemző.
    Tünetcsoportok, ahol az idegrendszeri probléma van a háttérben:
    PSO – pszicho organ
    MCD – Minimális Cerebrális Diszfunkció
    LD – Learning Disability (tanulási nehézség)
    Az idegrendszer minimális sérülése. Régen hiperaktivitásnak hívták, de a vezető tünet a figyelemzavar. Már 6 éves kortól megjelenik.
    Elméletek:
    - a túl sok inger eltereli a figyelmüket
    - több ingerre van szükségük, magasabb az optimum arousal szintjük
    Feladat:
    - a gyerek nem rossz, nem vétkes!
    - a szülőnek is tudni kell ezt
    - időt strukturálni kell, rövid időt szabni nekik
    - apró teljesítményt is jutalmazni kell
    - szeretet, mert sok kudarc éri őket
    Diszfunkciók – Dislexia
    Olvasási nehézség.
    1.) idegrendszeri zavar:
    [FONT=&quot]— [/FONT]Minimális sérülés (öröklött, szerzett, mérgezés, szennyezés, születéskor)
    [FONT=&quot]— [/FONT]féltekei specializáció nem alakul ki jól
    [FONT=&quot]— [/FONT]memóriazavar
    [FONT=&quot]— [/FONT]motoros/szenzoros rendszer nem hangolódik össze
    2.) pszichés funkciózavar
    [FONT=&quot]— [/FONT]percepció zavara (vizuális probléma, nehéz differenciálni)
    [FONT=&quot]— [/FONT]térészlelés zavara (jobb/bal, fönt/lent tévesztés, téri tájékozódás, távolságbecslés, időbecslés zavara)
    Megelőzni? Segíteni?
    Nem az iskolában kell megkezdeni, már óvódás korban fel lehet ismerni. A gyerek megmérettetik az iskolában, ami nehéz számára. Kialakulhatnak magatartási zavarok, mert énképe, önértékelése alacsony lesz. Többen követnek el közülük bűncselekményeket.
    Bernstein: A rossz helyzetű gyerekek a családban, az iskolában még rosszabbul teljesítenek. Oka: a nem hátrányos helyzetű gyereknek nem a szituáció függvényében beszélnek. Alacsony nyelvi kóddal beszélnek sokan, ezek a hatások összekeverednek. Ha időben fejlesztik, elkerülhető a dislexia.
    Pszichés zavarok: Szorongás
    Tárgytalan félelem. Kisgyerekeknél gyakori, mert még nem értik a világot.
    1.) Kisgyerekeknél- A kötődés elvesztésének félelme, 6-9 hónap az idegenektől elkezdenek félni. Ha anya és gyermeke elszakadnak egymástól: hospitalizáció (Spitz) – sírás, visszahúzódó lesz, nem eszik, befelé fordul, akár bele is halhat. Amit érinthet:
    · szobatisztaság: 3-4 éves koráig nem gond, ha utána is, akkor organikus problémák állhatnak mögötte (pl. nyitott gerinccel született). Ha már kialakul, és utána esik vissza, akkor beszélünk pszichés problémáról.
    · evészavarok
    · beszédzavar: (nem beszédhiba!)
    [FONT=&quot]— [/FONT]dadogás: hiperaktivitásban is megjelenik, de inkább trauma következménye, vagy szorongásé
    [FONT=&quot]— [/FONT]elektív mutizmus: választott némaság, egy-egy személlyel nem beszél
    2.) Prepubertás (6-12 év) Új közeg: az iskola. Elvárások, teljesítmény, kortársak befogadása.
    Jelentkezhet:
    · iskolafóbia: testi tünetek iskolába menéskor
    · dadogás
    · lelassul a fejlődés
    · iskolai fejlődés, zavarok
    [FONT=&quot]— [/FONT]abszolút probléma: pl. zsarolás
    [FONT=&quot]— [/FONT]relatív probléma: személyfüggő, sok minden lehet
    Akkor van a legnagyobb baj, ha otthon sem tudja elmondani.
    3.) Serdülőkör
    [FONT=&quot]— [/FONT]nagyon sebezhetőek
    [FONT=&quot]— [/FONT]sok változás
    [FONT=&quot]— [/FONT]sok nehézség
    · Változások:
    [FONT=&quot]— [/FONT]Önmagához való viszony:
    Testi változások. Kialakulhat bulimia, aneroxia. Felerősödik a nappali ábrándozás, ez természetes folyamat. Ez egy énvédő mechanizmus, csökkenti a feszültséget, akkor válik kórossá, ha elrugaszkodik a valóságtól.
    [FONT=&quot]— [/FONT]Szülőkhöz való viszony:
    Fel kell oldani a régi kapcsolatokat, későbbi párkapcsolatban jelenik meg. A szülő társ lesz, barát, nem parancsoló erő.
    [FONT=&quot]— [/FONT]A másik nemhez való viszony:
    Kialakul a nemi identitás, elkezd érdeklődni a másik nem iránt.
    [FONT=&quot]— [/FONT]Kortársakhoz való viszony:
    Barátságok köttetnek, itt élik ki az egyenrangúságot.
    [FONT=&quot]— [/FONT]Biológiai változások:
    Testmagasság, másodlagos nemi jelleg, hormonális változások.
    · Betegségek ebben a korban:
    [FONT=&quot]— [/FONT]hebefrénia
    [FONT=&quot]— [/FONT]dementia preacox
    (saját megjegyzés: ez mind a skizofrénia válfaja, a d.p. a skfr. régi neve.)
    [FONT=&quot]— [/FONT]paranoid skizofrénia
    Ez mind teljesítményzavarokkal jár.
    Laufer: vészjelek a serdülőkorban:
    1.) enyhe:
    [FONT=&quot]— [/FONT]erős infantilizmus
    [FONT=&quot]— [/FONT]túlságosan felnőttes
    [FONT=&quot]— [/FONT]elveszíti az önkontrollt
    [FONT=&quot]— [/FONT]gyerekkorra jellemző kapcsolatokat alakít ki (nála kisebbekkel barátkozik, kerüli a másik nemet)
    [FONT=&quot]— [/FONT]szülők kiemelkedő szerepe
    2.) súlyos:
    [FONT=&quot]— [/FONT]érzelmi közöny
    [FONT=&quot]— [/FONT]gyanakvás
    [FONT=&quot]— [/FONT]ábrándozás, fantáziák
    [FONT=&quot]— [/FONT]bűntudat
    [FONT=&quot]— [/FONT]úgy érzi kívülről irányítják
    Stressz: Sellye János kezdett el foglalkozni vele. Ha túl érős: leblokkol valaki. Ha nincs: az sem jó. A nehéz élethelyzetek stresszforrások, de ezek megoldhatók.
    1.) Stresszhelyzet forrásai:
    [FONT=&quot]— [/FONT]változások (egyéni különbségek a stresszérzékenységben, gyerekkori élmények meghatározóak)
    [FONT=&quot]— [/FONT]veszteségek
    A sok kis stressz, vagy az egy nagy, ugyanolyan hatást kelt.
    2.) Értékelő mechanizmusok
    [FONT=&quot]— [/FONT]elsődleges (Milyen a helyzet? Mennyire fenyegető?
    [FONT=&quot]— [/FONT]másodlagos (Vannak –e megoldási stratégiáim?)
    [FONT=&quot]— [/FONT]harmadlagos (Harcolunk vele)
    3.) Megoldási stratégiák
    · érzelemközpontú (érzelmet akarom csökkenteni): megnyilvánulhat vásárlásban, drog-, alkoholfogyasztásban, panaszkodásban, sportban
    · problémamegoldó (vagy a helyzetet, vagy az önmagához való viszonyt keretezi át)
    [FONT=&quot]— [/FONT]konzerváló megküzdés: az előbbi helyzet álljon vissza
    [FONT=&quot]— [/FONT]átalakító megküzdés: más irányba indul el
    Milyen hatásai vannak a stressznek? A stresszhormonok szintje megemelkedik, pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki: pl gyomorfekély. Ide sorolható még a tanult tehetetlenség és az önsorsrontás, mint stresszfaktor.
    A válás: Sok a veszekedés, nagy változás, hat a gyerekre is. De innen még visszafordítható. Magyarországon minden második házasság válással végződik. Ahol több gyerek van, ott kevesebb az esélye.
    Mi határozza meg a gyerekre való hatását? Kötődés, életkor, személyiségjellemzők, támogatók.
    A válásnak van:
    [FONT=&quot]— [/FONT]rövid távú hatása: elvesztett szülő
    [FONT=&quot]— [/FONT]hosszú távú hatása: rossz mintákat tanul, hogy nevel a férfi és a nő, nem tanul meg elköteleződni, problémamegoldásnak tekinti
    Tényezők, melyek befolyásolnak:
    1.) kor
    [FONT=&quot]— [/FONT]1 éves korig: összeszokás időszaka szülők rájöhetnek, hogy nem ezt akarták, nem illenek össze. Itt még kicsi a gyerek, csak hosszú távú hatása van.
    [FONT=&quot]— [/FONT]óvódáskor (3-6): komoly bűntudata lehet, visszaeshet a fejlődésben (dadogás, szobatisztaság)
    [FONT=&quot]— [/FONT]kisiskoláskor (6-10): össze akarják békíteni a szülőket. Azonosul az egyik szülővel, ekkor haragszik a másik szülőre.
    [FONT=&quot]— [/FONT]10-12 éves kor: végignézték az egészet, erős bosszúvágy bennük, a fiúkat az anya partneri szintre emelheti (?), pszichésen megterhelő lehet.
    [FONT=&quot]— [/FONT]12 év felett: már a bíróság megkérdi, kihez szeretne menni, a másik fél haragudni fog
    [FONT=&quot]— [/FONT]serdülőkor: amúgy is lázad, magával van elfoglalva, rossz, hogy nem lát mintát.
    2.) Reakciók
    [FONT=&quot]— [/FONT]visszacsúszik
    [FONT=&quot]— [/FONT]„csináltok, amit akartok”
    [FONT=&quot]— [/FONT]átveszi az anya vagy az apa szerepét
    [FONT=&quot]— [/FONT]vagy azt mondja: én nem hagyom, hogy tönkremenjen a házasságom
    3.) Érettség
    [FONT=&quot]— [/FONT]hol tartanak? (intellektus, probléma megoldás)
    [FONT=&quot]— [/FONT]betegségek (betegségeket produkál, addig együtt van a család, így szabályozza a kapcsolatukat)
    4.) Körülmények
    [FONT=&quot]— [/FONT]nagyszülők milyenek? Azonosul – e a gyermekével vagy szidja (láthatatlan családtag)
    [FONT=&quot]— [/FONT]iskola: Milyen a pedagógus? Hogy áll hozzá? Támogat? Vagy nem? Az iskola strukturálja a gyerek életét, sikerélménye lehet.
    Magatartászavarok: Sokat változott az idők során. Hívják beilleszkedési zavarnak, nehezen nevelhetőségnek.
    · Szociológiai megközelítés: beilleszkedési zavar
    · Pedagógiai megköz.: nevelhetőség
    · Pszichológiai: magatartászavar
    Szocializációs zavarnak tekintjük. Ennek vannak formai és tartalmi szempontjai: nevelési stílus, értékek, szabályok, normák (ha illeszkedik, jó lesz a nevelés), külső minta.
    Ha valamelyikbe hiba csúszik, akkor hiba keletkezik a nevelésben. Az iskolában ezek csak fokozódnak, ha az iskola rendszere rossz, akkor az tovább rontja a helyzetet. Nagy szerepe van még a televíziónak, a számítógépeknek, mert mintát adnak, a hősök példát nyújtanak.
    Tünetei:
    1.) passzív: magányosság, bizalmatlanság, félénkség
    2.) aktív: hangos, dühroham, engedetlenség, dac, agresszió, verekedés, zsarolás, csalás
    Az emberek segítségnyújtásra törekszenek, ha a tünetek passzívak, de ha aktívak, akkor büntetnek. Pedig ez nem helyes, a probléma okát kéne megtalálni.
    Mik ezek a magatartászavarok?
    1.) Hazugság
    Kb. 7 éves kor körül alakul ki. Előtte a valóság és a fantázia összekeveredik: lehet énvédő mechanizmus, tagadás, vagy figyelemfelkeltés. Ha megjelenik, hogy másnak rosszat akar vele, akkor van baj.
    Nem szabad ezt erősíteni. Megjelenhet: pletykákban (kicsiből nagyot csinálni – ez is az agresszió kifejezése), valamint előnyszerzésre irányuló hazugságban.
    2.) Csalás
    Lehet előnyszerzés, de kockázatvállalás is egyben (ez már személyiségtényező).
    3.) Lopás
    Kiskorban nem igazán tekintjük annak. Saját tulajdonát tudja, de másét nem. Gyenge még a kontrollja. Szembesítjük a szituációval, ha jól nevelik, bizalom alakulhat ki. Nő a kontroll, ha elképzeli a következményeit tettének (hogy esne a másiknak?).
    Nagyon lényeges az empátia hiánya, ha nem tudja odaképzelni magát. Megjelenik az előnyszerzés célja. Valaki úgy szerez barátokat, hogy lekenyerezi őket, ennek fel kell kutatni a hátterét.
    4.) Trágárság, csavargás
    Ezek már nem zavarok, hanem hiányok.
    Ezeket a gyerekeket sokan börtöntölteléknek tartják. De nem antiszociálisak, csak nincs kész személyiségük. Az iskola nem nagyon tud mit kezdeni vele: a tanárok legfőbb stresszforrása.
    Amit tehet: megelőzés, elvárás, szabályok, empátiára nevelés. Létezik külön iskola erre, több tanárral, kevesebb gyerekkel.
    Pedagógus feladata:
    [​IMG]
    1. Okkeresés. (A közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér megtalálása.)
    2. A konstruktív kivezető út megtalálása. (A gyerek eredeti szükségleteivel, indítékaival összhangban.)
    3. A pedagógus és a gyerek közös tevékenységére épülő eljárás. (A nevelő a gyerek mellé állva, vele együttműködve, esetenként partneri kapcsolatban alakítja ki a nevelési szituációt.)
    4. A társak bevonása a megoldásba. (Nem csupán a közös megvitatás, hanem a társakkal végzett együttes tevékenység szervezése.)
    5. A gyerek saját aktivitásának ösztönzése cselekvéses vagy verbális formában. (A gondot jelentő viselkedéshez való viszony megismerése, a gyerek szándékának, igényének felébresztése – nem formális úton – a helyzet megoldására.) Ez az elv különösen függ az életkortól
    6. A gyermek szükségleteinek kielégítése, indítékainak figyelembevétele. (Összefügg a 2. pontban leírtakkal. A viselkedésben kifejeződő „üzenet” vétele a nevelő részéről, és törekvés arra, hogy ne csupán a konkrét eseményekre, hanem erre az „üzenetre”, a gyerek belső érzelmi állapotára válaszoljon.)
    7. Elmarasztalás barátságos, segítő formában, szükség esetén következményes büntetés. (A nevelő őszinte érzelemnyilvánítása; a negatív megnyilvánulás hatásának, következményeinek a gyerek által történő észlelése, tapasztalása.)
    8. Önkritikus magatartás, a pedagógiai tevékenység megváltoztatása. (Iskolai, pedagógiai ártalmak lehetőségének végiggondolása.)
    9. A pedagógus kollégák bevonása a megoldásba
    10. A szülők bevonása a megoldásba

    · A korai fejlesztés fogalma, helye az intézményrendszerben
    Korai fejlesztés a 0-6 éves korú testi, érzékszervi, értelmi, beszédsérült, illetve más fogyatékossággal bíró gyermekek tervszerűen felépített komplex programja. Korai fejlesztés célja:
    · Megelőzni a tünetek manifesztálódását (prevenció), újabbak kialakulását, ráépülését a már meglevőkre
    · Elősegíteni a gyermek fejlődését, a kialakulatlan képességeket, készségeket létrehozni; a lassabban fejlődőket vagy sérülteket speciális szakemberek által végzett terápiákkal fejleszteni
    · Támogatást és segítséget nyújtani a családnak
    · Csökkenteni a társadalom és az egyén terheit
    · Egy jobb életminőség lehetőségeit megteremteni
    · A lehető legtökéletesebben beilleszteni a sérült gyermeket az épek társadalmába

    - intézmények (korai fejlesztő, Látásvizsgáló /Hallásvizsgáló/ Mozgásjavító/ Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ; Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekvédelem, Gyámhatóság
    - szakmai segítségek: (gyógytornász, logopédus, szurdopedagógus, tiflopedagógus, konduktor, szomatopedagógus, védőnő, fejlesztő pedagógus, partnerek -kollégák, óvodavezető, külső segítség: orvos, gyógypedagógus, pszichológus, … szakkönyvek, szülők, szupervízió speciális szakemberekkel, szerződéskötés a szülőkkel, s a gyermekkel)
    - fejlesztő programok: zeneterápia, gyógytorna, korai vízi fejlesztés, konduktív pedagógia, Sindelar-féle komplex fejlesztő eljárás, Komplex-prevenciós program (Porkolábné Dr. Balogh Katalin), szenzoros integrációs terápia, mozgás-terápia, játékterápia (gyógyító játék, integratív játék, drámajáték, …), viselkedésrendezés, bátorító nevelés, DOB-program (Differenciált-Óvodai-Bánásmód), Lépésről-lépésre Óvodai program, Waldorf-Személyiségközpontú Óvodai program, …), Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika

    · Szakellátás szerepe a sajátos nevelési igényű gyermekek diagnosztizálásában, elhelyezésében, fejlesztésében
    · A szakellátás és az óvodapedagógusok kapcsolata, együttműködése
    Elfogadni sajnálat nélkül – XXII. kerületi integrációs modell
    - az intézménytípusokba, de még azokon belül is az életkoronként tagozódó csoportokba a gyermekek fejlettségi szintje és nem az életkora szerint integráljuk
    - „az integráció egy adott társas környezetben nem egymás melletti élést jelent, hanem szerves odatartozásból adódó komfortélményt” – Grant
    - ezek alapján a program két pólusú:
    - 1. a speciális szükségletű gyermekek képességeinek optimális kibontakoztatása és harmonizálása – a képességek fejlesztése komplex – iskola előkészítő program bevezetése – fejlesztés csoporton belül, rendszeres és egyéni korrekcióval
    - 2. a gyermekközösség elfogadóvá formálása – a hagyományos intézményes élményeken kívül bővíthetünk családos kirándulásokra, zsúrokra – együttes élmény, elfogadás, szeretetteljes kör – a szülők megismerhetik a másik szülő problémáit, empátia
    Gyógypedagógiai szegrációs intézmények: óvodai integráció, bölcsődei integráció, játszócsoport
    Egészségügyi szegrációs intézmények: diagnosztikus és terápiás szakellátás, egészségügyi szakellátás, család
    A gyógypedagógus feladatai az integrációs modellben:
    I. Gyermekkel kapcsolatos feladatok
    - bevezető szakasz: megfigyelések, fejlesztő diagnózis felállítása, egyéni fejlesztő program kidolgozása, fejlesztés
    - integráció: beszoktatás, státuszok készítése, programmódosítás, ill. új program írása, fejlesztés
    - befejező szakasz: záróvélemény készítése státuszok alapján
    II. A szülőkkel kapcsolatos feladatok
    - bevezető szakasz: első interjú, anamnézis felvétele, exploráció, foglalkozási és fejlesztési tanácsok, játszócsoportba való bevezetés
    - integráció: családlátogatás, beszoktatás, foglalkozási és fejlesztési tanácsok, közös programok
    - befejező szakasz: a gyermek jövőjének megbeszélése, új intézményválasztás
    III. A nevelőkkel kapcsolatos feladatok
    - bevezető szakasz: felkészítés az integrációra (tanfolyam, egyéni konzultáció), a gyermek megismertetése a vállalás érdekében
    - integráció: foglalkozási és fejlesztési terv közös alakítása, a csoportban alkalmazható speciális fejlesztési gyakorlatok megtanítása, közös státuszfelmérés
    IV. Más szakemberrel kapcsolatos feladatok
    - bevezető szakasz: az integrációt ismertető vonások orvosok számára, védőnők felkészítése a korai felismerésre, kapcsolatfelvétel a gyermeket ellátó más szakemberekkel
    - integráció: kapcsolattartás a gyermeket ellátó szakemberekkel, utazó gyógypedagógussal
    - befejező szakasz: integrációs nevelésre felkészítés tanítók számára, kapcsolatfelvétel a gyermeket átvevő más intézmény pedagógusaival
  11.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    10. tétel
    Az egészségfejlesztés pedagógiája
    Az egészség fogalma (WHO meghatározás)
    FOGALMA- KORÁBBI MEGHATÁROZÁSOK
    · „EGÉSZSÉGNEVELÉS=egészségügyi felvilágosítás = ismeretátadás, ismeretközlés, ismeretterjesztésre irányuló tevékenység „( Székely L 1987)
    · „olyan tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő és magatartást formáló tevékenység amely a szervezet ellenálló képességének fokozása, az egészség megtartása, helyreállítása érdekében tudatos döntésre ,cselekvésre készít fel, és ösztönöz” (Métneki J.1987)
    MAI MEGHATÁROZÁS
    · „változatos, kommunikációs formákat használó ,tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége,amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a köz egészségének előmozdítása érdekében”( WHO)
    · fogalmának lényege a korszerű értelmezés tükrében
    · kifejezi az általános és az egészségkulturáltsággal való kapcsolatát
    · az egyén személyisége áll a nevelés központjában
    · az egészségre irányuló személyiségformálás az egyéni és közösségi szinten is kifejezésre jut
    · a nevelési hatások elérésében a kommunikációs eszközöknek is szerepe van
    EGÉSZSÉGNEVELÉS–EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI
    AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉK!
    1 Egészség WHO „Az egyén teljes szomatikus, pszichés és szociális jólét állapota nem csupán a betegség , valamint a nyomorékság hiánya”
    2 Egészség-betegség dinamikája- Állandóan változó minőségű, relatív állapotot jelöl egészség - betegség érzet
    3 Egészségkultúra = Életmód -Az egészségkultúra szoros összefüggésben áll az egyéb kultúra területeivel (erkölcs, esztétika,szociális, fogyasztási, termelési, családi, stb,)
    4 Életmód = Egészségi állapot -Az egyén életmódja révén szabályozhatja egészségi állapotát, életmódjával elégítheti ki egészségével kapcsolatos szükségleteit
    CÉLJA
    · a személyiségre irányul!
    · Az egészségkulturáltság kialakítása
    · Az egyént alkalmassá tenni, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga elégítse ki
    FELADATA
    · Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység
    · Ismeretek átadása,egészségi jártasságok,készségek, szokások kialakítása
    · Mindezeket prevenciós szemlélettel interiorizálja az egyén
    PREVENCIÓS SZEMLÉLETE
    1 Primer prevenció
    - az egészséges emberekre irányul (szűrővizsgálatok, anya- gyermekvédelem stb.)
    2 Szekunder prevenció
    - az egészségesekre, valamint a kockázati helyzetben lévőkre és a betegekre irányul (mentálhigiénés klub, terhes gondozás stb.)
    3 Tercier prevenció
    - kompenzált állapotú egyensúlyban lévő idült betegekkel az utógondozottakkal és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok stb.)
    TERÜLETEI
    Szomatikus
    - higiénés nevelés : személyi és környezeti
    - testnevelés: kondicionálás, állóképesség növelése
    - baleset megelőzés, elsősegélynyújtás,
    - önvizsgálat, önszűrés,
    - táplálkozás
    Pszichés-elhárítás
    - egészséges életvezetés
    - stressz elhárítás
    - deviancia profilaxis,
    - érzelmi nevelés (empátia, kommunikáció)
    - relaxáció
    Szociálhigiéne
    - társas kapcsolatok pozitív kialakítása, szerepfeszültségek feloldása, szociálisháló, társadalmi izoláció prevenciója
    Egészséges gyermek:
    - biztonságban érzi magát
    - érzi, hogy a felnőttek és társaik szeretik őket
    - örül szüleinek és a családi életnek
    - nyugodt, elégedett
    - szívből tud nevetni, ha alkalma nyílik rá
    - szeret játszani
    - nyílt és szabadon megnyilatkozik
    - szeret óvodába járni
    - társaival barátságos
    - érdeklődik a körülötte lévő világ iránt
    - igényli a mozgást
    - igényli az önállóságot
    - hatni szeretne másokra, környezetére
    - jól alszik
    - jó étvágya van
    - nincsenek hosszantartó félelmei

    · Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságai, alapvető testi és lelki szükségletei
    Lelki szükségletek:
    - Érzelmi biztonság iránti szükséglet - Joga van az örömhöz, nyugalomhoz, a kiegyensúlyozott légkörhöz, emberi méltóságának tiszteletéhez, érdekeinek védelméhez, ahhoz, hogy segítséget kapjon, saját élet-ritmusának megfelelően éljen, pihenjen, ne bánjanak vele felelőtlenül, lehetőségeinek ismeretéhez, ahhoz, hogy nem kell mindig tökéletesnek lennie, bizalomra, saját fejlődési tempójának elfogadásához stb
    - Szeretet iránti vágy - önmagáért szeressék, akarják, feltétel nélküli elfogadáshoz, érzelmi biztonság, bizalom, személyisége tisztelete, megbecsülés, joga van a szeretethez, a viszontszeretéshez
    - Szociális szükségletek (társigény, barátság…) - Joga van anyjához, mindkét szülejéhez, mindkét nem-beli testvérhez, barátokhoz, felnőttekhez, hogy ne kondicionálják, ne erőltessenek rá doktrínákat
    - Dicséret, elismerés iránti igény - Joga van az elfogadáshoz, megértéshez, joga van ahhoz, önmaga lehetőségeivel tisztában legyen
    - Kíváncsiság, tudásvágy - Joga van, hogy kérdéseire koherens választ kapjon, joga van bármiféle tudás megszer-zéséhez, jelenségek meg-értéséhez, tudatosításhoz, sikerhez
    - Esztétikum iránti igény - Joga van az esztétikai érzelmekhez (rácsodálkozáshoz, gyönyörködéshez…stb.)
    - Alkotásvágy, felfedezés vágya - Joga van a sikerhez, feltaláláshoz, alkotáshoz, kísérletezéshez
    - Önmegvalósítás vágya, önkifejezés igénye - Joga van ahhoz, hogy kiteljesíthesse lehetőségeinek maximumát, kísérletezéshez, autonómiához, felelősségvállaláshoz,
    - Szabadságvágy - Sikerhez, hibázáshoz, környezetébe beavatkozni, joga van bírálni, joga van ahhoz, hogy ne erőltessenek rá doktrínákat
    Testi szükségletek:
    § Elsősorban alapvető testi szükségleteinek kielégítése jelent számára biztonságot úgy, ahogy azt már megszokta, hiszen ő ebben a tekintetben, sok esetben szinte teljes mértékben kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott azért, mert önmaga nem képes még minden esetben kielégíteni szükségleteit. Nem képes önállóan éhségét csillapítani, tisztálkodását, pihenését stb. önnönmaga számára biztosítani, és ráadásul lehet, hogy az óvodában másképp végzik a gyermekek
    § Gyakori az olyan a gyermek, aki még felismerni sem képes ezen alapvető szükségleteit. Ám, ha ezek kielégítést nyernek, akkor megnyílik annak lehetősége, hogy jelentkezzenek más, magasabb rendű szükséglet iránti igény is. Így például: érdekes tevékenységek felé váljon nyitottá, vagy társat keressen egy játékeszközzel való játékhoz
    § Továbbá biztonságot és a védettség érzését is megéli azzal, ha a viszonylagos állandóság megléte, a rendszeresen egymást követő, de rugalmas napirend is biztosított számára. Azonban, ha a gyermek például éhes – vagyis alapvető szükséglete hiányt szenved, akkor addig nem fog jelentkezni a tevékenység iránti vágy, vagy a benne való aktív részvétel igénye sem, míg a hiányállapot fennáll
    § Táplálkozás - „A gyermeknek kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége.” Igény szerint: annyit és akkor ehet, amikor éhes, amennyit kíván, annyit és akkor ihat, amikor szomjas, amennyit kíván
    § Pihenés, alvás - A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. - alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet
    § Mozgásigény mozgásigényének megfelelően mozoghat
    § Tisztálkodás: - WC-használat szükség szerint, amikor szükségét érzi - kézmosás igény szerint - szájöblítéstől a fogmosásig a próbálkozásra biztatás
    § Az óvodás gyermek testi szükségleteinek kielégítése mind az óvodapedagógus, mind a dajka feladata. Ezért tisztában lehetnek azzal, hogy a fellépő testi igények, szükségletek a gyermek viselkedéséből következtethetőek, így tetten érhetőek, így a kielégítésre van mód, eleinte a gyermek általában nincs tisztában ezekkel a fellépő szükségletekkel, és azzal sem, hogy mely érzések milyen szükséglete megjelenését éreztetik vele, csak diszkomfort érzete jelzi számára, és az óvodapedagógus számára is. A későbbiekben azonban a jelzések tudatosulnak a gyermekben
    § Kielégítetlenség esetén állapotában kedvező változás következik be, megnyugvás, nyitottság, érdeklődés stb.
    Az egészséges életmódra nevelés feladatai, valamint feltételrendszere az óvodai nevelés folyamatában
    Az egészségnevelésről Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái (életviteli helyzetei) közül a legegészségesebbet válassza, az egészséget választó képességét kifejlessze. Az egészségvédő potenciál fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlevő) feladatává. Az egészségnevelés fogalmát újra kell fogalmaznunk, túl kell lépnünk a korszerűtlen, un. testi nevelés beszűkült fogalmán, amely csupán a testi gondozást, a testi szükségletek kielégítését, a mozgás fejlesztést, az edzést és a test ápolást foglalta magában. A modern egészségnevelés fogalma (ez került az óvodai nevelési alap-programba) követi az egészség modern fogalmának összetevőit . Az egészség fogalmát az Egészségügyi Világszervezet így definiálta: "Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota , nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya." A definíció szerint az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók:
    - a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ),
    - a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) ,
    - a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.)
    - az egészségvédő képesség fejlesztése.
    - a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása,
    - az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása,
    - a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer)
    - az iskola-egészségügyi szolgálattal való együttműködés
    Meggondolásra késztet a definícióban alkalmazott "jólét állapota" kifejezés, amelyben a jólét (well-being) a teljes egészségi potenciál elérését jelenti, az egészségre való esélyt, amit szokás magyar fordításban jól-létként jelölni. A jólétben az emberi szükségletek kielégítésének "tisztességes" lehetősége tárgyiasul, az egészséghez való jog- és esélyegyenlőség (equity), valamint a méltányosság. Az állapot nem mozdulatlanságot fejez ki, hanem az adott élet- és munkakörülményeket, a szociális-kulturális szükségletek kielégítésének választási lehetőségét, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség mértékét. Ebben az egészség-fogalomban az esélyegyenlőség is kifejezésre jut. Ismert, hogy egyes társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészség-ügyi vagy közoktatási-közművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakáskörülmények között élnek stb. A szegényebb, kulturálisan elmaradt társadalmi csoportoknak nem igen marad más választásuk, mint az adott szociális állapotuk minimális szinten tartása. Tovább fokozza kedvezőtlen helyzetüket a problémák halmozódása, egymásra hatása, összegződése, fokozódása. Gondoljunk a szegénység mellé szegődött krónikus betegségek megjelenésére, a gyermekek nevelési költségének magas szintjére, a családba befurakodó káros szenvedélyre és mindezek összegzett hatására. Mindezekre gondolva az óvodai egészségnevelés programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra vonatkozó tanácsokat az óvodásgyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. Az egészségnevelés tartalmi kérdései Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint "az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése". A kisgyermek alapvető szükségleteit a program három körben jelöli ki:
    (1) az egészséges életmód alakításában (szomatikus nevelés),
    (2) az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában (pszichikus fejlesztés) és
    (3) a szocializáció megvalósításában és az érzelmi nevelésben (pszichoszociális fejlesztés).
    A látszólag elhatárolt területek a valóságban egységet alkotnak, egymástól elválaszthatatlan tulajdonságokat és tevékenységeket takarnak. A program felületes olvasója e feladatrendszert úgy értelmezheti, mintha az egészségnevelés csupán az egészséges életmód tartományára terjedne ki. Valójában azonban a holisztikus egészség-szemléletünk és óvodapedagógiai gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy az értelmi fejlesztés és a szociális kapcsolattartás fejlesztése ugyancsak egészségvédő, nevezetesen: lelki egészségvédő feladata minden óvónőnek és védőnőnek.
    Az értelmi fejlesztés igénye Az értelmi nevelés feladatait az Alap-program a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program - értelemszerűen - azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.).
    Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda vagy megerősít vagy gátol, leépít. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg , illetve rendszerez (ilyen pl. a szív munkáját bemutató foglalkozás, a szívverés megfigyelése, a légzés szaporasága). Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra.
    A szocializáció elősegítése
    Az egészségnevelés fő területe az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítése és a szociális érzékenység fejlődése-fejlesztése. Az óvoda a gyermek viselkedésének második legfőbb mintaadó közössége (nyilván az első: a család). Ebben a közösségben az óvónő és más felnőtt személyek magatartása elsajátítandó mintául szerepel, azaz modell-értékű. A gyermek-gyermek, valamint a felnőtt-gyermek kapcsolat érzelmi töltése, társkapcsolati igénye, biztonság-nyújtása biztosítja az együttérzés, az önzetlenség, a segítés, az önfegyelem kialakulását.
    Az óvodai szocializáció közvetlenül kapcsolódik a családi szocializációhoz, az óvodának "csak" kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett.
    Ha a szocializáción legáltalánosabban a "társas-társadalmi lénnyé válást" értjük, akkor az óvónőnek számítania kell arra, hogy lesznek gyermekek, akik nehezebben szocializálódnak (illeszkednek a közösségbe, nehezebben tartják meg a közösség szabályait), lesznek lassabban fejlődők, alacsonyabb értelmi szinten állók, érzelmileg "sérültek" vagy érzékszervi-, mozgásos fogyatékosok, higiénésen elhanyagoltak, és mások, akiknek harmonikus életvezetéséhez az óvónőnek sokkal több egészségpedagógiai ismeretre, érzelmes kapcsolatra, sajátos törődésre van szüksége.
    A szegénység, a szociális kirekesztettség, az elhanyagoltság, a szeretethiány mély sebeket üt a gyermek lelkén. Az ilyen állapotú gyermek a nyílt és őszinte óvodapedagógushoz, a derűs és szeretetteljes védőnőhöz, a biztonságot nyújtó óvónőhöz vonzódik. Ez a tény határozza meg az óvónő és a védőnő szociohigiénés (társas egészségvédő) karakterét, viselkedési normáját.
    Az óvoda egészségnevelési programja. Az óvoda feladata az egészséget elősegítő feltételek megteremtésében, a szokások kialakításában
    Egészségnevelési program
    Az egészséges életmód alakítása
    Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:
    – a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése
    – a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
    – a gyermek testi képességei fejlődésének segítése
    – a gyermek egészségének védelme, edzése
    – az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
    – a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása
    – ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása

    Az óvoda feladata az egészséget elősegítő feltételek megteremtésében, a szokások kialakításában
    § Az óvodapedagógusnak kötelessége kell, hogy legyen:
    · elégítse ki a gyermekben jelentkező szükségleteit
    · ismertesse fel, fedeztesse fel, ébressze rá a gyermeket a jelentkező szükségleteire, és tudatosítsa benne szükségleteit
    · segítse elő, hogy kulturált, szocializált formában elégítse ki szükségleteit
    · a rendszeres szükséglet-kielégítés mentén érje el, hogy a gyermekben az egészséges életmód ezen szokásai kialakulhassanak, és értékként beépülhessenek a gyermeki személyiségbe
    · Az óvodai nevelés alapprogramja az egészséges életmód alakításáról, az egészséges életvitel igényének alakításáról, fejlesztéséről ezeket tartalmazza:
    § Kiemelt jelentőségűnek tartja a program a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét. Ez az alapvető óvónői feladat az óvodásgyermek higiénés nevelését, az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatását (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos korrekcióját) foglalja magában, így a tisztálkodás, az anális toalet, a székelés és vizelés regulációja, a kulturált étkezés, a környezeti higiénia és rend, a balesetmentes viselkedés (a szúró-vágó eszközök használata), a ruházat tisztántartása megtanítását.
    § Ez a program a testápolás, az egészségvédelem, egészségfejlesztés megalapozó szokásainak alakítását célozza.
    § Kiemelt jelentőségű az óvodai élet minden fázisában a kisgyermek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztése. Ebben a követelményben a gyermek testi képességeinek fejlesztése fogalmazódik meg, a tudatos, célszerű összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése mind az alapvető mozgásfunkciókban (a járásban, sietésben, futásban, lépcsőn járásban), mind pedig az emberi kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen humán mozgáskultúrában (játékban, feladatteljesítésben, együttes tevékenységben, segítésben, baleset-megelőzésben, fertőzést megelőző magatartásban).
    § Az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés a tevékenykedő személy viselkedésében mutatkozik meg és a személy magatartására épül. A program ezért nevezi meg külön is az egészséges életmód alakításának pedagógiai követelményét.
    § Az életmód fogalmáról szerteágazó vita folyt a hazai és a külföldi szakirodalomban. Az óvodai nevelés szempontjából fogadjuk el azt a meghatározást, amely szerint: életmód alatt - általában - az emberek azon tevékenységi, maga-tartási rendszerét értjük, amelyet több-kevesebb tudatossággal életük formálására, különböző szintű szükségleteik kielégítésére szerveznek.
    § Ezt véve figyelembe az óvodai nevelés során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul a kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére, egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre. Mindez az egészség megvédésére történő beállítódást (attitűdöt), az egészség megvédésére vonatkozó érdeklődést , véleményt, szándékot , "érzékenységet" jelen.
    § Az egészséges életmód alakításának feltétele az egészséges környezet biztosítása. Már tettünk említést arról, hogy a higiénét, a baleset megelőzését, kulturált étkezést, zavartalan játékot, szabad levegőn való tartózkodási lehetőséget biztosító tárgyi környezet (óvodai épület, felszerelés, csoportszoba, játékszerek, munkaeszközök stb.) nem önmagában képezi az óvodásgyermek környezetét.
    § Igen jelentős (talán a tárgyi környezetnél is jelentősebb) környezeti tényezőt alkotnak a gyermekeket körülvevő személyek (kortárs gyermekek és felnőttek), azaz a szociális környezet. Ennek szeretetteljes, harmonikus légköre, pajtási-baráti hangulata rányomja a bélyegét a gyermek személyiségfejlődésére.
    § Speciális gondozási, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatokról is szól az alap-program . E feladatok között olyan esetekre kell gondolnunk, amelyek az óvodásgyermekek együttélésében, közös nevelésében gondot okozhatnak, így az érzékszervi fogyatékos (nagyothalló, gyengén látó), a mozgásszervi fogyatékos, a veleszületett (kongenitális) betegségben, rendellenességben szenvedő, vagy értelmi (érzelmi) fogyatékos kisgyermekek speciális gondozása.
    § Ilyen esetekben az óvónő szakértők bevonásával végezheti csak el eredményesen az egészséges életmódra nevelés pedagógiai feladatait.
  12.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    11. tétel
    Konfliktusok az óvodában

    · A konfliktus fogalma
    · A konfliktusok (gyerek-gyerek, pedagógus-gyerek, szülő-pedagógus, vezető-pedagógus, pedagógus-pedagógus, pedagógus-kisegítő személyzet) hatása a gyermek szocializációjára
    · A konfliktuskezelés és -megoldás stratégiái az óvodai nevelésben (gyerek-gyerek, pedagógus-gyerek, szülő-pedagógus, vezető-pedagógus, pedagógus-pedagógus, pedagógus-kisegítő személyzet)
    1. A konfliktus fogalma
    - a latin conflictus szóból ered
    - jelentése: fegyveres összeütközés
    - tartalma összetettebb, szinonimái: összecsapás, összetűzés, bonyodalom, nézeteltérés, harc, ellentétes erők összecsapása, perpatvar
    - Pedagógiai Lexikon: „két vagy több ellentétes, egymást kölcsönösen kizáró motívum (vágy, törekvés) egyidejű fellépése, ütközése”
    - tartalmi jegyei: közeledési konfliktus, kerülési konfliktus, kerülési-közeledési konfliktus
    - nevelésben: „részben a gyermeki fejlődés sajátosságaiból természetesen adódó, részben nevelési folyamat és nevelői magatartás esetenkénti inadekvát jellege következtében előidézett ellentmondás”
    - összeütközések: igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények és értékek kerülnek egymással szembe
    - érzelmi töltéssel rendelkeznek
    - lejátszódása: függ a szereplők személyiségétől, aktuális lelkiállapottól, környezet minőségétől
    - gyakoriságának meghatározója: az általános feszültségi szint, melyben a társadalom, az intézmény, a csoport, az egyén él
    a, Fajtái
    Szintjei szerint: belső (intraperszonális) konfliktus – ember belsejében zajlódik
    Emberek, csoportok közötti külső (interperszonális) konfliktus
    Szereplők szerint: egyén-egyén, egyén-csoport, egyén-intézmény, csoport-csoport, csoport-intézmény, intézmény-intézmény.
    Tartalom szerint: igény-, értékkonfliktus, realisztikusak vagy hamisak.
    Relevanciája szerint: látszatkonfliktus (látványos, hatása rövid), peremkonfliktus (hatása nem túl erős, viszonylag könnyen feloldódik), központi és extrémkonfliktus (hatása hosszan tartó, megoldása igényes és bonyolult feladat, feloldásához esetenként külső segítség kell).
    Bekövetkezés indoka szerint: szükségszerű, elkerülő.
    Megjelenés formája szerint: nyílt, rejtett (feloldása és megoldása nehezebb).
    Hatásuk szerint: konstruktívak (ha gazdagítják az egyén önismeretét…), destruktív (negatív következményekkel jár, káosz, erőszak).
    b, Konfliktusok a pedagógiában – funkciók
    Ma többet jelent, mint néhány évtizede (aktuális társadalmi változások, pedagógiai elméletek fejlődése miatt)
    Alapkonfliktus – tanár-diák konfliktus
    Pedagógiai irodalomban: innováció hatása, iskolások erkölcsi-társadalmi fejlesztésének vizsgálata, stb.
    Társadalmi környezet beleszólási joga miatt a lappangó feszültségek felszínre kerültek, így felerősödtek a család-intézmény, család-pedagógus közötti ellentétek
    Megjelent: a konfliktus a pedagógiai folyamat szerves része, kezelése a szakmai tudáshoz tartozik
    Folyamatjellege feltételezi a folyamat szakaszait (nyílt, felszín alatt – felismerés, kiteljesedés, érzés, csúcspont, következmény, stb.) – komplex volta miatt egyszerre több folyamat is jelen lehet, így bonyolult a döntés
    A konfliktusok jól hasznosíthatók (kideríthetőek az ellentétek, megoldást lehet keresni rájuk, önismeret, szociális tanulás fejlődhet általa)
    c, A pedagógus szerepe a különféle konfliktusban
    Fontos hogy a pedagógus képes legyen megfelelően feldolgozni, értelmezni, elemezni, harmonizálni.
    Fontos hogy a gyermeket alkalmassá tegyük saját konfliktusaik elkerülésére, önálló megoldására. A szükségletek eltérőek, belső konfliktus: szerepkonfliktus, külső konfliktus: emberek-csoportok ütköznek. Pedagógus szerepét az aktuális lelkiállapot és az önismeret foka döntően meghatározza.
    d, Erőszakmentes konfliktuskezelés
    Erőszakmentesség elutasítja az erőszak minden formáját – gyakorlati megvalósítása igen nehéz. világunkban az erőszak a konfliktus megoldásának elfogadott módja (gyermekünk így eltanulja, agresszív lesz, és azt gondolja, hogy érvényesüléshez erre van szüksége).
    Erőszak fajtái: fizikai, pszichológiai, intézményi erőszak
    Fontos, hogy a pedagógus ismerje a viselkedés modelljeit, konfliktus megoldó gyakorlata direkt, indirekt módon formálja a gyermeket, fontos a megfelelő légkör
    Erőszakmentesség alaptételei:
    az ember felelős azért hogyan alakítja környezetét – meg kell tanulnia legyőzni az erőszakot, és hogy ő maga erőszak nélkül megvalósítsa céljait. Az erőszak ellen fel kell lépni. cél nem lehet az ellenfél megsemmisítése, különbséget kell tenni személy-szerep, ember és probléma között. mérlegelni kell, mielőtt valamit tennénk. a másik fél szempontjait is figyelembe kell venni. valóságos értékekre, szükségletekre és ne pozíciókra hivatkozzunk
    e, Konfliktusmegoldás
    A megoldás és kezelésének lehetséges menete segít a megoldás gyakorlásában
    Thomas Gordon
    I. Igénykonfliktusok
    Probléma meghatározása, lehetséges megoldások keresése, megoldások értékelése, megfelelő megoldás kiválasztása (döntés), döntés végrehajtási módjának meghatározása, megoldás eredményességének utólagos értékelése.
    II. Értékkonfliktusok
    Az illetékesség meghatározása (csak akkor beavatkozni, ha erre felkérnek, ill. ha jogunk van hozzá), megfelelő felkészülés az adott témából (hitelesség), tömör, tényszerű közlés, a felelősség „kliensnél” marad (hatalmi eszközökkel senki sem kényszeríthető a másik véleményének elfogadására).
    Egy pluralista demokráciában mindenkinek joga van a saját értékeihez, meggyőződéséhez, ameddig az nem sérti mások jogait, érzékenységét.
    2. Óvónő és a gyermek, gyermekcsoport közötti konfliktusok jellege, okai: csoportdinamikai folyamatok ütközéseket hoznak létre, feszültségeket indukálhatnak, beszoktatásnál már jól körvonalazódnak az egyes problémacsoportok, agresszív viselkedés, előítélet, konfliktusokat okozhat az intézmény kialakult szokásrendje, tárgyi feltételek hiányosságai, türelmetlen, ideges nevelői attitűd, rossz lelki állapot, feszültség, kapkodás, apró csínytevéstől a legkomolyabb problémáig jelenhetnek meg különféle konfliktusok.
    3. Konfliktusok a gyermekek között: csoportdinamikai folyamatok, különféle háttér miatt, a konfliktusok tanulási folyamatot jelentenek, agresszivitás a leggyakoribb (frusztráció, szorongás, antiszociális példák, önzés, feltűnési vágy, figyelemfelhívás), rivalizálás, „másság”, előítéletesség, konfliktusok mérsékelhetőek, hasznosíthatóak.
    A pedagógus szerepe: megfigyelés, észlelés, szükség szerinti beavatkozás, csendes háttérben maradás
    4. A szülő és a pedagógus közötti konfliktus jellege, okai: túlbuzgó szülő/passzív szülő, hiányos együttműködés, kommunikáció és bizalom hiánya, meg nem értés és agresszió, magasabb igényszint megjelenése az óvodával szemben, másság elutasítása, személyiségspecifikus okok, empátia, türelem, szempontváltás.
    Iskolaérettség, mint specifikus konfliktusforrás szülő és óvodapedagógus között: az iskolai életre való alkalmasság nem célja, hanem eredménye az óvodai nevelésnek, a szülő és pedagógus megítélés különbsége az iskolaalkalmassággal kapcsolatban konfliktushoz szokott vezetni.
    5. Szülő és nem saját gyermekével való konfliktus az óvodában: gyermekünket ért valós vagy vélt sérelmek miatt, előítélet – igazságtétel, konfliktus lezajlása függ az iskolázottságtól, társadalmi, anyagi helyzettől, kisebbségi érzésektől, óvodapedagógus közbelépése az ellentétek kialakulásánál sokat segíthet a megelőzésben.
    6. Konfliktusok a testületben: óvoda légköre kihat az ott végzett tevékenyég minőségére, a gyakorlat nagyban segít abban, hogy lássuk a problémákat és azokból tanuljunk, a konfliktusok adódhatnak személyes, kapcsolódhatnak konkrét óvodai munkákhoz, a kialakult hierarchiából, információáramlás hiánya, téves megítélés, következetlen nevelői magatartás, szakmai hiányosság, pletyka, félreértés, generációk közötti különbség…
    Vezetők-beosztottak, Óvónők közötti, Óvónők közötti speciális probléma: saját gyermek az óvodában, Óvónő és dajka ellentéte, Egyéb esetek.
    7. Belső konfliktusok
    Konfliktusmegoldó stratégiák:
    Győztes-vesztes (versengő vagy agresszív), alkalmazkodó (önfeladó), elkerülő (ignoráló), kompromisszumkereső, győztes-győztes (problémamegoldó).
    Versengés: a versengő maximálisan önérvényesítő, domináns. A másik szempontjait nem veszi figyelembe, semmiképpen sem akar veszíteni. Sokféle taktikát lehet használni: hatalom, fenyegetés, érvelés, mások meggyőzése
    Alkalmazkodás: az alkalmazkodó feladja célkitűzéseit és hagyja, hogy a másik szempontja érvényesüljön. Rendszerint igyekeznek fenntartani a kapcsolatokat, és félnek olyan dolgok megtételétől, amely az embereket eltávolíthatja egymástól. A konfliktusokat rossznak tartják. Nagylelkűséget, emberiességet vagy engedelmességet tükröz
    Kompromisszum: a kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről, mint az alkalmazkodó
    A cél elérése szempontjából ez félút. Lényege, hogy mindkét fél számára nem a kívánt, de még elfogadható megoldás születik. A kompromisszumok segítségével fenntarthatók a kapcsolatok Ez nagyon gyakori módja a konfliktusok kezelésének. Főleg piaci környezetben
    Elkerülés módszere: többnyire időnyerés a célja, egyik fél se megy bele nyílt konfrontációba, kitérnek a probléma felvállalása alól is. Rendszerint nagyon felkavarja őket érzelmileg az a feszültség, ami a konfliktusból ered. Az elkerülő szerint a konfliktus egy rossz dolog
    Problémamegoldás módszere vagy együttműködés: a rivalizálást a feladatorientáltság váltja fel. Kifejezésre juttatják szükségleteiket és céljaikat, komoly és alapos munka különböző megoldások, alternatívák feltárására. Elkezdik tisztelni a másik nézőpontjait. Megerősítheti a kapcsolatot, és kölcsönös tiszteletet válthat ki
    Konfliktusmegoldás egy lehetséges menete – Becker: probléma tudatosítása, konfliktus relevanciájának meghatározása, első reakciók mérlegelése, okok feltárása, szempontváltás, megoldási lehetőségek összegyűjtése, megoldási lehetőségek elemzése, megoldás koncepciójának kialakítása.
    Konfliktusmegoldási stratégiák
    Elkerülő- Konfliktuskerülő, nem vállalja nyíltan önmagát. Kilép, nem oldja meg a konfliktust, amely vagy megszűnik, vagy többszereplőssé alakul, de nélküle zajlik le. Egy darabig hasznos ez a magatartás, de lesz olyan pont, amikor már nem tudja elviselni a helyzetét. A „mindig meg kell felelnem” magatartás kisebbértékűség-érzést gerjeszt. Alacsony önmegvalósítás, alacsony együttműködés jellemzi
    Versengő- Csak az egyik oldal érdeke érvényesül, az egyik fél el akarja fogadtatni az ő igazságát. Lesz győztes és vesztes. A vesztes helyzetnek negatív önértékelési hatása lehet. Önmegvalósításban saját akaratát juttatja érvényre
    Alkalmazkodó- Az egyik fél megváltoztatja vagy föladja az álláspontját. Értékeinek feladásával teljesen és egyoldalúan alkalmazkodik. Énvédő mechanizmusa megpróbálja elfogadni önmaga alávetését. Önbecsülésének fenntartása félelemből, aszimmetrikus viszonyból vagy tapintatból, esetleg a másik iránti viselkedéskultúrából adódik. Lehet helyes, káros vagy romboló hatású. Alacsony önmegvalósítás és magas együttműködés jellemzi
    Kompromisszumkereső- Az igényeit egyezteti a másik féllel. Mérlegeli a másik fél álláspontját. Nincs vesztes vagy győztes, a felek között korrekt megegyezés születik. Közepes együttműködés, közepes alkalmazkodás jellemzi
    Problémamegoldó- Megtörténik a két álláspont egyeztetése, a megegyezés közösen alakul ki. Mindkét fél mérlegeli a másik szempontjait, enged a szándékából, és egy harmadik megoldás érvényesül. Nincs vesztes. Magas önmegvalósítás, magas együttműködés jellemzi

    · A nevelő és a nevelt harmonikus kapcsolatának jellemzői. A vezetési stílusok és nevelői attitűdök pedagógiai konzekvenciái

    A SZÜLŐK NEVELÉSI ATTITŰDJEI ​
    Schäffer-Becker, '50.
    1. Az érzelmi skála mentén: hideg ¾ meleg
    A szeretet megléte vagy hiánya (gyerekközpontúság, elfogadás...)
    Mérése: a büntetés módja (a kevésbé elfogadó, szerető szülő a hatalmat hangsúlyozza)
    Hatalom: beveti-e a hatalmát a szülő és ez milyen ellenállást vált ki a gyermekből.

    <table class="MsoNormalTable" style="margin-left: 38.95pt; border-collapse: collapse;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"> <tbody><tr style=""> <td style="width: 77.95pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="104">
    </td> <td style="width: 117.55pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="157">
    hatalom
    </td> <td style="width: 180.15pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="240">
    szeretet
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 77.95pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="104"> módszer
    </td> <td style="width: 117.55pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="157"> fizikai, verbális agresszió.
    </td> <td style="width: 180.15pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="240"> érvelés, magyarázat
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 77.95pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="104"> büntetés
    </td> <td style="width: 117.55pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="157"> egész személy
    </td> <td style="width: 180.15pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="240"> viselkedés, tett
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 77.95pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="104"> agresszió
    </td> <td style="width: 117.55pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="157"> modell, frusztrál
    </td> <td style="width: 180.15pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="240"> kooperatív, szociális, melegszívű
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 77.95pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="104"> lelkiismeret
    </td> <td style="width: 117.55pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="157"> a vétséggel
    </td> <td style="width: 180.15pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="240"> kapcsolatos reakciók
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 77.95pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="104">
    </td> <td style="width: 117.55pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="157"> külsődleges, ellenállást provokál, externalizál
    </td> <td style="width: 180.15pt; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="240"> belső erőforrással látja el saját viselkedésének megítélésében - az erkölcsi jó, a helyes megítélése
    </td> </tr> </tbody></table>
    2. A kontroll skála mentén: korlátozás ¾ engedékenység
    å ami engedékeny, jóváhagy Þ valamit megerősít
    å ami korlátoz, STOP Þ valamit gátol
    (A kívülről jövő korlátozásnak az életkorral együtt csökkenni kell.)
    Alaptípusai: család és a nevelői attitűd


    Meleg, szeretetteljes
    Túlszerető, túlgondozó + barátságos, őszinte, nyílt
    kézen fogva kísérgeti a szabályok rugalmasak (nem merevek)
    beosztja a gyermek. idejét, kisajátító együttműködő: beszélgetések, mérlegelések
    Tiltja a nyílt agressziót a gyermek. a családi élet aktív alakítója
    Korlátozó engedékeny
    A szülő áldozatot hoz a szülő nyílt ellenszenve (büntet, ver)
    A gyermek hálátlan távolságtartó, elutasító, közönyös
    Korlátozza a gyermek. önállóságát sekélyes érzelmi kapcsolat.
    Merev, súlyosan fenyít elhanyagoló, nincs modell,
    --- nem alkalmas a problémák megbeszélésére
    Hideg, elutasító

    Következmények: a gyermek viselkedésére


    Meleg, szeretetteljes
    Tekintélytisztelő, konformista engedetlen, kevésbé beszabályozott
    dependens, függő aktív, nyílt, őszinte
    Kevésbé kreatív autonóm, kreatív
    Nem agresszív proszociális agresszió
    jó társ, jó vezető
    Korlátozó engedékeny
    Az agresszió. nem manifesztálódik az agressziónak nyílt útja van
    Szorongó, neurotikus antiszociális, valódi normaszegő
    Nem szeretik, minden tilos mindig rosszban van a világgal
    Elutasított, önbüntető identifikációs gondjai vannak
    Legrosszabb kons.: az egyénre legrosszabb konst.: a társadalomra
    Hideg, elutasító

    A nevelési módszer függ: a szülő személyiségétől, életkörülményeitől, nemétől, korától, kulturáltságától, érzelmi állapotától...; a gyermek személyiségétől - az "illeszkedés jósága"
    Introvertáltak: érzékenyek a büntetésre ® több megerősítést igényelnek
    Extrovertáltak jutalomra érzékenyek ® a korlátozás hatékony
    Diana Baumrind, '60-as évek
    Vizsgálata: szabad játékhelyzetben figyelte a gyermekeket és megnyilvánulásaik alapján három csoportra osztotta fel őket:
    Kompetens: vidám, kíváncsi, jóban voltak a világgal
    Visszahúzódó: boldogtalannak látszó, néha verekedős
    Impulzív: éretlen, tapadós
    Otthon figyelte meg az anyák viselkedését (egy feladatot kaptak: valamilyen játékot kellett megtanítaniuk gyermekeiknek, majd rendet tenni a gyermek bevonásával)
    Dimenziói: A szülői kontroll. A szülő - gyermek kapcsolat nyíltsága. Az érettségre vonatkozó követelmények. A törődés – gondozás.
    Nevelői típusok
    - mértékadó, autoritativ: gyermekközpontú és követel, vannak szabályok, magas követelményeket állít, bátorítja az érvelési stratégiákat, tekintélyelvű, autoriter "csináld, mert ezt mondom", feltétel nélküli tiszteletet, engedelmességet vár, a gyermeknek csak a kötelességét hangsúlyozza.
    - engedékeny, permissziv: a gyerekkor valami élvezendő jó, a gyermeknek csak jogai vannak, kerüli a konfrontációt (nincs szabály, elvárás, követelés, kontroll).
    Adalékok: a korlátozottan tekintélyelvű nevelést tekinti ideálisnak. mind a tekintélyelvű, mind az engedékeny szülők túlvédők, megóvják gyermekeiket a stressztől (megakadályozzák a kezdeményezéstől vagy nem kényszerítik konfrontálódásra saját cselekedeteikkel).

    · A vegyes csoportban folyó nevelőmunka sajátosságai


    <table class="MsoNormalTable" style="width: 461.4pt; margin-left: -3.4pt; border-collapse: collapse;" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="615"> <tbody><tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: 4.5pt 1pt; border-style: double solid; border-color: windowtext; background: none repeat scroll 0% 0% silver; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Óvodás gyermek szükségletei
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: 4.5pt 1pt 4.5pt medium; border-style: double solid double none; border-color: windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% silver; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> A XXI. században a neveléstől elvárt értékek
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: 4.5pt 1pt 4.5pt medium; border-style: double solid double none; border-color: windowtext windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% silver; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Vegyes csoportszervezés jellemzői
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Mozgásigény, biológiai-fiziológiai igények
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Egészséges életmód értékei, szokások elsajátítása, önkiszolgálás, egészség értéke, óvása stb.
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Szokások gyorsabb elsajátítása, idősebbek példát mutatnak, szokásrendre figyelmeztetik, segítik, függetlenedés felgyorsul
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Tevékenységi vágy, aktivitásigény
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Dolgos, vállalkozó, önmagát ellátni képes, független, konstruktív életvezetésre nyitott
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Különböző szintű és nehézségű tevékenységre való lehetősége egy csoporton belül is, vállalástól, kedvtől, késztetéstől, igénytől, utánzóhajlamtól függ, hogy kipróbálja, leutánozza azt, aki már kompetens benne
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Érzelmi biztonság
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Érzelmi értékek, feltétel nélküli elfogadás, bizalom, optimizmus, megértés, nyitottság a másság iránt, tolerancia, lelki béke, családias légkör
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Átélheti az érzelmi biztonság érzését, megteremtheti a rászorulóknak, átélheti az adás örömét, kihez-kihez technikákat választhat azok igényei szerint.
    Testvérrel együtt érkezhet, biztonságot ad.
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Szeretetigény
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Érzelmi értékek: vonzalom, szeretet, barátság, elfogadás, kedvesség stb., amelyek a feltétel nélküli szeretet adásához, és a másság elfogadásához szükségesek
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Szeretet kimutatásának technikáival szembesül, próbálkozik ő is úgy adni másnak, átélheti a feltétel nélküli szeretet adásának élményét, ez empátiát, együttérzést, adakozást szül. Családias hangulat.
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Társigény
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Szociális értékek: szülői, testvéri, baráti, kapcsolat, tolerancia, empátia, segítőkészség, együttműködő készség, önfegyelem, stb. Másság elfogadása, tolerálása, együttélés
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Széles életkorú társkapcsolat lehetősége, egyke – testvéri érzést kaphat és adhat, könnyebben találhat megfelelő társra, sokféle kultúrát, szokást, életkort, fejlődési zavarral, gátoltsággal, fogyatékossággal élőktől szerezhet tapasztalatot.
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Dicséret, elismerés iránti igény, joga van a bírálathoz
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Tolerancia, elfogadás, önbizalom, önfegyelem, elismerés, optimizmus, életöröm, nyitottság
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Társak is kifejezik elismerésüket, véleményt mondanak, technikáik hatását kipróbálják, megérzik az elismerés és a bírálat közötti érzelmi ráhatás különbségét, örömet szereznek, véleményt mondanak.
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Kíváncsiság, megismerési vágy, tudásvágy
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Intellektuális értékek tudás, kreativitás, problémaérzékenység, felfedezés, önálló gondolkodás, alkotóképesség, előrelátás, hobby, intelligencia, kommunikáció, tudás értékének átérzése, stb.
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Kompetencia lehetősége kinek-kinek hajlama szerint, önállóság lehetősége, szívesen, magyaráz, értelmez, tudatosít, tanítja a kicsiket, türelmes, megértő a kevesebbet tudókkal, ösztönzi a tudás megszerzésére, kíváncsiságot szít iránta.
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Esztétikum iránti igény
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Esztétikai értékek: szépség, harmónia, arányosság, kellemesség színekben, formákban, ízlésesség, igényesség stb.
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Törekszik a szépségre, a példamutatásra mind magatartásában, környezetében, munkáiban, alkotásaiban.
    </td> </tr> <tr style=""> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="109"> Alkotásvágy, felfedezés vágya
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="234"> Intellektuális értékek tudás, problémaérzékenység, felfedezés, alkotóképesség, előrelátás, hobby, intelligencia, önállóság
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; padding: 0cm 3.5pt;" valign="top" width="272"> Szívesen, kitartóan próbálkoznak, igyekeznek sikereket elérni, szívesen juttatják sikerekhez a kicsiket, előzékenyek, türelmesek azok elősegítésében.
    </td> </tr> <tr style="height: 35.9pt;"> <td style="width: 81.6pt; border-width: medium 1pt 1pt; border-style: none solid solid; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt; height: 35.9pt;" valign="top" width="109"> Önmegvalósítás vágya, önkifejezés igénye
    Szabadság iránti vágy
    </td> <td style="width: 175.85pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt; height: 35.9pt;" valign="top" width="234"> Pl: gazdasági értékek: takarékosság, beosztás, önmaga ellátása, megfontoltság, tervszerűség, önállóság, kitartás, akarat, erkölcsi értékek: jóság, udvariasság, tisztelet, hazafiság, humanisztikus értékek stb.
    </td> <td style="width: 203.95pt; border-width: medium 1pt 1pt medium; border-style: none solid solid none; border-color: -moz-use-text-color windowtext windowtext -moz-use-text-color; background: none repeat scroll 0% 0% rgb(224, 224, 224); padding: 0cm 3.5pt; height: 35.9pt;" valign="top" width="272"> Szívesen kipróbálják kompetenciájuk határait, önállóságra törekszenek, segítséget adnak, megmutatják mire képesek, konstruktív életvezetés próbálgatása, előre kigondolják, megszervezik, megvalósítják elképzeléseiket, segítik társaikat is ebben, és türelmesek ez alatt.
    </td> </tr> </tbody></table> ​

    Vélemények:
    Kevesebb figyelem jut egy-egy korcsoportra, egy-egy gyermekre az óvónő részéről.
    Az interjú során kiderült, hogy a vélemény mögött az a szokásrend áll, ami a foglalkoztatás módjában mutatkozik meg. Főképp azok az óvónők hivatkoznak erre, akik korosztályok szerint differenciálnak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes korcsoport számára külön-külön biztosítanak foglalkozásokat. Ezt a rendszert először a ’71-es ÓNP–hez igazított útmutató mutatta be. Ez a szervezési mód 33 évvel korábban, egy más igény szülte óvodai nevelési programhoz igazodott. Nem kívánom véleményezni ezt az útmutatót, hiszen nem is tehetem, nem lenne objektív. Az eltelt idő alatt meg kellett változtatni az óvodai nevelés célját, funkcióit, feladatait, óvodaképét, gyermekképét és sorolhatnám, hiszen megváltozott a közoktatási törvény is, annak irányelvei, jogi, törvényi, tartalmi háttere is. Természetes tehát, hogy ez a cél és feladatrendszer változást hozott az óvodai nevelés folyamatában, módszereiben, szervezésében, eszközeiben. Ami akkor korszerű volt, az a megváltozott körülmények következtében felülvizsgálatra szorul. Az óvodai nevelésnek tehát a jelen kihívásaira kell megtalálnia a legjobb válaszokat. Ezeket a válaszokat a múlt értékeit figyelembe véve, azokat felülvizsgálva, átértékelve, megszüntetve-megőrizve kell megadnia. Mint ahogy azok az óvónők is megtalálták a helyes válaszokat, akikről cikkem elején válogattam véleményeket. Nyilván helyes válaszokat találtak a kihívásokra, hiszen nemcsak ők érzik jól magukat az ilyen csoportszervezésben, hanem a gyermekek is szeretnek az ő csoportjukba járni, sőt a szülők is elfogadták, értékesnek tartják az ott folyó nevelőmunkát
    „Mások szerint az 5-7 éveseknek lemaradást jelent a vegyes csoport a homogén csoportban fejlődő nagyokhoz képest. Ezt külön nekik tervezett tevékenységekkel meg lehet oldani, de szerintem a normális napi tevékenység során is rengeteg alkalom adódhat arra, hogy ők még többet kapjanak
    Úgy is vélekednek, hogy a nagyok fejlettebb játéka nem tud igazán kibontakozni, mert a kisebbek folyton belezavarnak, akarva-akaratlanul.
    Talán a csoportszoba elrendezésén kellene úgy alakítani, hogy megoldják a helyproblémát, és így a kicsik nem ”lógnak bele” a nagyok játékába. De még jobb megoldás az, ha a nagyok megtanulják szépen megkérni a kicsiket arra, hogy most ne zavarjanak. Az ilyen helyzetek is szociális képességeiket fejlesztik. Követendő példát kínál az a megoldás, amikor az óvónő játszótársként vesz részt a játéktevékenységben, és úgy hat a gyermekekre, úgy mutat példát az ilyenkor előforduló konfliktus békés, toleráns rendezésére.
    Arra is hivatkoznak az óvónők, hogy a nagyok kihasználják a kicsiket, amikor olyan szerepeket osztanak rájuk a játékban, amit közülük már senki sem vállalna el. Lehet, hogy a játéktevékenységben magukra maradt gyermekekre ez ilyenfajta viselkedés előbb utóbb jellemzővé válhat, de az óvodapedagógus együtt-játékával erre a negatív véleményre is megoldást találhatna személyes példájával, tudatos pedagógiai jelenlétével, szeretetteljes légkört biztosító magatartásával.
    Mások azt fogalmazzák meg, hogy: „ zavaró lehet a nagyoknak, hogy a kicsikre várni kell, hogy folyton tekintettel kell rájuk lenni, mert ők kicsik. A segítségadás, a gondoskodás felelősségérzet átélése, a hála kimutatásának felemelő érzése, és folytathatnám azokat az érzéseket, amelyeket alkalom van átélnie mind a kisebbnek, mind a nagyobbnak.
    Azok az óvónők, akik a vegyes életkorú csoportokat kedvelik, ezt a szituációt is pontosan ellenkező előjellel értékelik. Éppen ebből kovácsolnak értéket, nevelnek toleranciára, támogatják meg a nagyobb gyermekek segítőszándékát. Ebből a gondolatból kitűnik az egyes vélemények értelmezésének kérdése. Ki milyen előjellel – optimizmussal vagy pesszimizmussal közelit meg hasonló helyzeteket, történéseket; a kihívásból értéket, vagy a nehézségből kifogást kovácsol. De amennyiben ezeknek ellenére is zavaró a várakozás, akkor különféle módon enyhíthetőek ezek. Többféle leleményes ötlet simul az óvónők tarsolyában.
    Ezek után kérdéses, hogy látunk-e némi igazságot abban, hogy nem minden testvérpár esetében szerencsés, ha egy csoportba járnak. Sokszor a kicsi nem tágít a nagyobb mellől - jegyzi meg néhány óvónő -, tudomást sem vesz a többi gyerekről. Ilyenkor egyikük sem tud felszabadultan játszani. Ráadásul, ha a kicsi ilyenkor bekapcsolódik egy szabályjátékba, mert a nagy azt játszik, szinte biztos a kudarc.
    Lehet, hogy ilyen esetben külön csoportba kellene járniuk? Nem olyan jellemző ez a probléma, hogy veszélyeztetné a vegyes életkorú csoportok szervezésének kérdését. Ha a kicsi már elég éretté válik, magától le fog válni idősebb testvéréről, és rácsodálkozik a sok-sok érdekességre, megkívánja azok kipróbálását.
    De amennyiben az óvónő látja, észleli ezt a problémát, kezelheti is. Kezelheti megfelelő barátok szorgalmazásával, vagy azzal, hogy közös játékba hívja a terhesnek mutatkozó gyermeket. Ha jó az óvónő és a gyermek viszonya, nincs olyan gyermek, aki ennek a hívásnak ellent tudna állni –, s máris felszabadul az idősebb testvér. Ugyanakkor csak néhány ilyen alkalom kell, és a tolerancia is kialakul a kisebb testvér felé.
    A fenti pozitív és negatív vélemények válogatásából kimaradt a legtöbb negatív véleményt hordozó terület, ez pedig a szervezett tanulási tevékenység. A legproblematikusabbnak vélik az óvónők a vegyes életkorú csoportokban a tanulást, annak megszervezését, tartalmi kérdéseit, a differenciálás lehetőségeit, módszerhasználatát. Ezért e cikk folytatásaként ehhez szeretnék tanulás-módszertani segítséget adni.
    Megjegyzendő és elgondolkodtató, hogy a szociális tanulás mennyi-mennyi helyzetét tudja kihasználni az óvodapedagógus, ha a fenti szituációkat kihasználja! Ezeket a helyzeteket nem is kell megszerveznie, bizton adódnak, - csupán kellő figyelemmel kihasználnia úgy, hogy ezen értékeket megtapasztaltatva, megtámogatva többszöri átélésre ösztönözve beépülésüket elősegítse. Érdemes beletekinteni az Óvodai nevelés országos alapprogramjának utolsó fejezetébe! Ebben olvashatók azok a fontos jellemzők, amelyet z óvodáskor végére egy nevelés- és gyermekközpontú óvodai nevelés ki tud bontakoztatni a gyermekben. Láthatóvá válik az olvasó számára a szociális tanulás elsődlegessége és az elemi ismeretek másodlagossága.
  13.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    12. tétel
    Erkölcsi nevelés, hazaszeretetre nevelés
    · Az erkölcs fogalma, változása
    Erkölcs: azoknak a szokásoknak, tulajdonságoknak, szabályoknak, normáknak, parancsoknak, cselekvési mintáknak az összessége, amelyek magatartásunkat az „erkölcsi jó” érdekében gyakorlatilag szabályozzák a magunk és a mások javára.
    Az erkölcs nem valamiféle abszolút és megváltoztathatatlan szabályok kódexe, hiszen a „jó” és a „rossz” fogalma a helyesnek, ill. helytelennek ítélt viselkedés a különböző történelmi korokban és a különböző társadalmakban nem azonos. Egy adott közösségbe, társadalomba csak akkor tudunk harmonikusan beilleszkedni, ha elsajátítjuk és megtartjuk az adott közösségben elfogadott viselkedéses, magatartási, azaz erkölcsi szabályokat. (Ezek közvetlenül vonatkoznak meghatározott cselekvési módokra, és leginkább tilalmakból állnak. Megtartásuk engedelmességet kíván)
    Az erkölcsi elvek a morális döntések általános vezérfonalai. Ilyen elv pl. az emberi személyiség tisztelete. Megtartásuk belátást kíván.
    A mi társadalmunk az erkölcs szempontjából is átmeneti társadalom: ősi, elöregedett normák, értékek, előítéletek vesztették, és vesztik napjainkban is, érvényüket, amelyeket emberi kapcsolataink megszervezése során új törvényekkel, új szabályokkal kell helyettesítenünk.
    Két oldalból tevődik össze: az egyik az erkölcsi tudat, az, amit az erkölcsről tudunk, amit az erkölcsös viselkedésről érzünk, a másik pedig az erkölcsi viselkedés. A kettő nem mindig esik egybe (bűnöző)
    Az erkölcsi viselkedésnek két alapismérve van: a csábításnak való ellenállás és a bűntudat jelentkezése. Kb. 9-10 éves korra kell eljutnia a gyereknek arra a szintre, hogy erős csábításnak is ellen tudjon állni, akkor is, ha a szabályt érvényesítő személy nincs jelen.
    Az erkölcsi értékek közvetítésének lehetőségei és módszerei az óvodai nevelési folyamatban. Magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt és indirekt módszerei. A büntetés és a jutalmazás pedagógiai kérdései. Munka jellegű tevékenységek szerepe az erkölcsi nevelésben.
    A szocializáció folyamata során tanuljuk meg, milyen viselkedés helyes, elfogadott, ill. helytelen egy adott közösség számára. A nevelésnek kezdettől fogva az a célja, és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek (szülők, nevelők) azt szeretnék elérni, hogy a gyerek fejlődése során egyre inkább megtartsa a viselkedési szabályokat. Az erkölcsi fejlődés:
    A kisgyerek számára még nem létezik erkölcsileg helyes és helytelen, jó és rossz. Viselkedését még a pillanatnyi örömszerzés irányítja, befolyásolja.
    Az első életévekben már képesek bizonyos (eleinte igen egyszerű) viselkedéses szabályoknak megfelelően cselekedni, ill. amennyiben megszegik ezeket a szabályokat, valamiféle megbánást, bűntudatot éreznek. Ezek jelei a lelkiismeret kialakulásának.
    Az erkölcsi fejlődésben szerepet játszó tényezők:
    A kisgyerek számára még nem létezik erkölcsileg helyes és helytelen, jó és rossz. Viselkedését még a pillanatnyi örömszerzés irányítja, befolyásolja. A szülők, a gyerekekkel foglakkozó felnőttek már igen korán elkezdik alkalmazni a jutalmazást és büntetést, hogy a gyerekeket megfelelő viselkedésre késztessék: dicsérettel, mosollyal, ill. korholással, felemelt hanggal minősítik a gyerekek „akcióit”. A büntetéstől való félelem miatt kezdik a szabályokat betartani. A büntetés két fajtája: A gyerekkel szorosabb érzelmi kapcsolatban lévő felnőtt a köztük lévő szeretetkapcsolatra épít, ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, annál többször alkalmazzák a dicséretet, megerősítést. Az erős érzelmi kapcsolat esetén a szülő rosszallása, helytelenítése azért büntetésértékű, mert a gyerekben félelem ébred, hogy ez által veszít a szülő szeretetéből. A gyerekhez fűződő hideg, elutasító kapcsolatban a felnőtt a hatalmát hangsúlyozza, a gyerek feletti erejüket hangsúlyozzák a büntetésben. A kétféle büntetési típus eltérő következményekkel jár a gyerek egész személyiségfejlődésére, ezen belül az erkölcsi fejlődésére és a lelkiismeret kialakulására.
    A „hatalmat hangsúlyozó” büntetési mód olyan viselkedésre késztet, melynek elsődleges célja a büntetés elkerülése. Amint lehetősége van a büntetés veszélye nélkül megtenni a tiltott dolgot, meg is fogja tenni. A szeretetet „hasznosító” büntetési eljárások a vétséggel kapcsolatban a belsővé vált reakciók fejlődésének kedveznek: felelősségvállalás, csábításnak való ellenállás, vétkek bevallása.
    A felnőttekkel való azonosulás révén is erkölcsi tanulás megy végbe. Az azonosulás (identifikáció) alapja az a minden gyermekben meglévő erős vágy, hogy szeretnének olyanok, lenni, mint az őket körülvevő felnőttek. A viselkedésutánzáson kívül átveszik a felnőttek erkölcsi ítéleteit, véleményét, erkölcsi viselkedését. A felnőttek értékítéletének átvétele erősíti azt az érzést a gyerekben, hogy hasonlít a felnőttre, ez pedig tovább erősíti a velük való azonosulást. Így az identifikáció útján a gyermek beépíti, internalizálja a szülők, a felnőttek értékelő, erkölcsi attitűdjét.
    A nevelő felnőttek szerető, elfogadó nevelői attitűdje, amely megfigyelése szerint összefüggést mutat a lelkiismeret kialakulásával. Az érvek segítik a gyereket abban, hogy pontosabban tudja megítélni, mi volt a jó, és mi volt a helytelen a saját és mások viselkedésében. A szoros érzelmi kapcsolat mindig jutalomértékű a gyermek számára, a szabályok megszegése mindig a szeretet csökkenésével fenyeget. Ezt a veszélyt a gyermek próbálja kiküszöbölni a szabályok megtartása révén.
    Érzelmi kapcsolat esetén az identifikáció folyamata is intenzívebb, és így gyorsabban és hatásosabban internalizálódnak a felnőttek elvárásai.
    Kognitív tényezők szerepe az erkölcsi fejlődésben: A konkrét, szituációkhoz kötött tiltásokkal ellentétben az általános érvényű, magasabb rendű szabályok megértéséhez már az absztrakt gondolkodás bizonyos fejlettségi szintje szükséges. Amíg a jó, a rossz, az idő az értékek fogalma nem alakul ki a gyerekben, nehezen tudják tetteik következményeit pontosan előrelátni. A gyermeki gondolkodásra a gyermeki egocentrizmus (énközpontúság) jellemző bizonyos ideig, ez akadálya annak, hogy a gyerek bizonyos fejlődési szintje elérése előtt képes legyen maga és mások tetteit különböző tényezők (szituációk, motivációk) figyelembevételével értékelni.
    A morális viselkedést meg kell különböztetni az erkölcsi tudattól. A szabályok ismerete még nem garantálja az emberek megfelelő viselkedését.
    Az erkölcsi tudat kialakulása:
    Erkölcsi tudat: az erkölcsi normaismeret és belátás, a morális gondolkodás és erkölcsi érzelmek egysége. Mint társadalmi tudatforma általánosított formában tartalmazza az adott közösség értékeit kifejező erkölcsi követelményeket. A múltból ered, de a jövőre vonatkozik. Fontos szerepe van az erkölcsi ítéletalkotásainkban, erkölcsi értékeléseinkben, vagyis mások magatartásának és cselekedeteinek megítélésében, saját magatartásunk szabályozásában és értékelésében, vagyis az erkölcsi önkontrollban.
    Piaget szerint a gyerekeket életkoruk miatt más erkölcsi tudat jellemzi. Kb. 10 éves korig heteronóm erkölcsről, ezután autonóm erkölcsről beszélünk.
    Heteronóm erkölcs: az erkölcs korai formája, egyoldalú tekintélytisztelet jellemzi. A legfőbb tekintély a szülő, az általa szerkesztett szabályok szentek és sérthetetlenek. A gyerek megszegheti ezeket a szabályokat, de a szabály maga nem alakítható át. A gyerek nem vonja kétségbe annak igazságát. Becsapni másokat, hazudni, csalni nem önmagában elítélendő dolog, hanem azért rossz tett, mert ezzel a felnőtt tilalmát hágjuk át.
    Autonóm erkölcs: lényege az előző ellentéte. A szociális viszonyokat az együttműködés és a kölcsönös elismerés iránti igény jellemzi. Itt már nem a szabály kényszeres alkalmazásáról, tekintélytiszteletről van szó, hanem kölcsönös egyezményről.
    A törvények 3 alapvető formája:
    4-5 éves korig nincsen igazi szabálytudat, csak szabályosság van a tv. arra való, hogy büntessünk, ez a gyereknek abból a hierarchikus helyzetéből adódik, melyben teljes mértékben elfogadja a felnőtt felette állását, felsőbbrendűségét. Retributív igazságosság
    7-8 éves korban a tv. lényege az, hogy gondoskodjon arról, hogy mindenből mindenkinek, mindentől függetlenül ugyanannyi jusson. Ez a primitív igazságosság. A tettek következményeinek erkölcsi megítélésekor következményetikát követnek. A tettek morális értékelésekor nem veszik figyelembe a szándékot, a szubjektív mozzanatot, csak az okozott kár, az objektív tényező, a következmény nagyságát. = erkölcsi realizmus
    10 éves kor után: az igazi egyenlőség tv.-e. tekintetbe veszi a különböző szempontokat és körülményeket is. Ez az igazi igazságosság. = az erkölcsi realizmust felváltja a „mérlegelt”, a „viszonyított” erkölcs.
    Az erkölcsi fejlődés szintjei – Kohlberg

    I. Premorális szint (hedonisztikus szemléletmód)
    1. Büntetésorientáció (szabályok követése a büntetés elkerülése érdekében)
    2. Jutalomorientáció (alkalmazkodás a jutalom és a jóindulat elnyerése érdekében)
    II. Konvencionális erkölcs
    3. Jógyerek-orientáció (alkalmazkodás mások helytelenítésének elkerülése érdekében)
    4. Tekintélyorientáció (a törvények és társas szabályok betartása annak érdekében, hogy elkerülje a tekintélyek helytelenítését, valamint az abból eredő bűntudatot, hogy "nem teljesíti kötelességét")
    III. Posztkonvencionális erkölcs (Elismert erkölcsi elvek)
    5. Társadalmiszerződés-orientáció (az áltanosan elfogadott, a közjóléte szempontjából lényeges elvek által vezérelt cselekvés és ezen elvek követése, hogy megőrizze a társak tiszteletét és ez által az önbecsülését)
    6. Etikaielv-orientáció (saját választású etikai elvek - általában az igazságosság, méltóság és egyenlőség értékei által vezérelt cselekvés, és ezen elvek követése, hogy elkerülje az önvádat)
    Erkölcsi realizmus:
    Gyermeki realizmus: a gyermek számára nincs különbség a külső és belső, a szubjektív és objektív között. A 3-4 éves gyerek az álmot is valóságként éli meg, nem tesz különbséget szubjektív és objektív valóság között.
    A gyermeki realizmus az erkölcsben: 3 kísérleti helyzet, ügyetlenség, lopás, hazugság. Történetpárok. A gyerekek nem képesek figyelembe venni, hogy szándékosan vagy véletlenül történik-e valami, így számukra a bűnös mindig az, aki a nagyobb kárt okozta (tinta).
    Következményetika: a következmények, és nem a mögöttes szándékok alapján ítélik el a cselekedeteket, nincs enyhítő körülmény.
    Objektív felelősség: a gyerek mindig realista módon ítél, számára az a mérvadó, hogy ki okozta a nagyobb bajt. (ki lopta a többet, ki hazudta a nagyobbat, ki okozta a nagyobb kárt)
    A gyerekeknek ebben az életkorban van egy olyan jellegű erkölcsi nézete is, amit úgy szoktunk nevezni, hogy természeti erkölcs. A gyermek gondolkodásmódjában a természetnek valamilyen büntető ereje van, az erkölcsi vétkeket a természet megbünteti. Ennek nyomait a felnőtt világban is felfedezhetjük.
    Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelő hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelési funkciójukat.
    A nevelési cél megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, amelyekkel a tanulókat pozitív tevékenységre biztatják, a károsakat pedig elkerültetik vele. Nevelési módszerek több szempontból csoportosíthatók, például a nevelési folyamat belső szerkezete szerint, vagy a hatásszervezés módja szerint stb. Nevelési módszerek például: átterelés, példakép, elismerés, jutalmazás, büntetés stb.
    A nevelési módszereket befolyásoló tényezők: a gyerek viselkedése, előzmények, a gyerek szándéka, gyerek kora, nevelő szándékai, céljai, nevelési módszerek hatása.
    A legfontosabb nevelési módszerek: dicséret és jutalmazás, siker, bátorítás, törődés, jó példakép, jó példa, szoktatás, játék, munka, beszélgetés, valamint a tanítás, az emlékeztetés, figyelmeztetés, megrovás, fenyegetés és a büntetés.
    Támogató nevelési módszerek: a nevelés minden olyan szándékos eszköze és eljárásmódja, amivel kedvező állapot idézhető elő, tartható fenn, és segítségével bizonyos viselkedésmód alakítható ki és tanulható meg.
    1. Dicséret és jutalmazás:
    A nevelő által olyan tudatosan alkalmazott ingerek, amelyek hatása pozitív, és amelyekkel azt kívánja elérni, hogy a gyermek gyakrabban viselkedjen az elvárt, helyes módon, és ez által sajátítsa el ezt a viselkedést.
    Szociális megerősítés: elismerés, mosoly, gondoskodó törődés, barátságos gesztus, helyeslés, szóbeli vagy írásbeli dicséret, a bizalom kimutatása, helyeslő kézszorítás, bólintás, stb.
    Anyagi megerősítés: játék, ajándék formájában, vagy nem anyagi természetű, pl.: kedvelt tevékenység engedélyezése, kellemetlen feladat elengedése.
    Mindezek védő és ösztönző hatást váltanak ki, mely lehetővé teszi, hogy növekedjen az elvárt, helyes magatartás előfordulási valószínűsége, fokozódjon a gyermek kíváncsisága, érdeklődése, kreativitása, Þ pozitív hatás a tanulás- és teljesítménymotivációra,a magatartás növekvő biztonsága önbecsülést és önbizalmat eredményez.
    Problémák a dicséret és jutalmazás alkalmazásakor: túlzott és tartós alkalmazásával értékét veszti, a pozitív viselkedés csak akkor jelentkezik, ha jutalom követi, és egyre nagyobb a gyermek elvárása, ha nem a megfelelő időben alkalmazzuk, elszalasztjuk az alkalmat, ha szelektíven alkalmazzuk.
    2. Siker: Olyan pozitív következmény, amely közvetlenül adódik egy bizonyos magatartásformából, cselekvésből vagy egy adott dologból.
    3. A bátorítás elve:
    A gyermekek nevelésében a legfontosabb elem, legnagyobb szüksége van rá a leggyengébb gyerekeknek. A neveletlen gyereket sohasem bátorították.
    Alapvetései: Az ember közösségi lény. A személyiséget egységes egészként kezeli. A bátorító pedagógia megtanulható, módszerei elsajátíthatók.
    A pedagógus szerepe: A gyermek maga dönt arról, hogy akar-e tanulni. A gyermeket a tanulási folyamatra meg kell nyerni. A gyermeket olyan tanulási élményben kell részesíteni, hogy élvezetessé váljon számára. Forradalmi változások szükségesek a pedagógiai módszereiben ahhoz, hogy a gyermek buzgalommal igyekezzen tanulni. A gyermek motívumait meg kell értenie, s ha kell át is kell tudnia alakítani. A pedagógusképzésben a gyermeki motivációra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Minden pedagógus erre képessé tehető. Kevesebb időt áldozzon arra, ami zavarja a gyermek viselkedésében, helyette arra törekedjen, hogy magatartását befolyásolja olyan irányba, amely a gyermek céljait a helyes irányba befolyásolja. A fegyelmezések és a figyelmeztetések nem változtatják meg a gyermek alapvető magatartását. A fenyegetések megfélemlítik a gyermeket, de az után állandósul életstílusában, hogy a nehéz helyzetben szimptómaváltáshoz folyamodjon. Büntetést nem megszüntetni kell, hanem fokozatosan más, mélyreható nevelési eszközökkel kell felváltani. A büntetés nélküli nevelés csak cél lehet. A dac, a kötekedés, stb. külső jelenség, a belső okokat kell megszüntetni.Dicséret: vigyázat, megváltoztathatja az erőfeszítés célját. Nem az ügy miatt cselekedhet úgy, hanem a dicséretért.
    A bátorító nevelés alapelvei:
    Megismerni és megérteni a gyermeket, magatartását és azt a környezetet, amiben megjelenik az a viselkedés.
    Érteni a lényeget, nem csak azt, hogy mit csinál, hanem azt is, hogy mi a magatartásmód célja
    Minden ezzel összefüggésben lévő lényeges és lényegtelen magatartást regisztrálni
    Figyelni az ismétlődő magatartásbeli sémákra
    Figyelembe venni a gyermek fejlettségét
    Figyelembe venni, hogy a magatartás nem csak reakció, hanem ezzel helyet teremt magának a világban is
    Analizálni kell a látottakat
    <strike>·</strike>Az óvodapedagógus, mint magatartási modell.
    Azonosulás (identifikáció): spontán módon veszi át a gyermek az érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait.
    A modellkövetés egy magasabb szintje: kiválaszt egy modellt, és olyan szeretne lenni, mint ő, nem csak bizonyos helyzetekben követi a viselkedését, hanem bensőleg idomul a modellhez. Nem a sikeres viselkedés a cél, hanem a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása nem csak akkor viselkedik úgy, amikor a modell jelen van. Az azonosulás kiváltója pl. az a feszültség, amikor a gyerek a szülő tilalmaival szembesül, Þ azonosulással csökkenti a feszültségét, beépíti a tilalmat.
    A legteljesebb azonosulás ált. a korai gyermekkorban figyelhető meg, amikor a gyermek teljesen azonosul a szeretett szülővel. (szeparációs félelem –anya távolléte váltja ki.) A folyamat hasonulással zajlik, a gyerek teljesen „magába olvasztja” a szülő viselkedését.
    Ha a gyerek magáévá teszi a szülői követelést, nem sérül a szülő iránti szeretete, ugyanakkor elkerüli a büntetést, és átélheti a szülők örömét, dicséretét ® alakul az „én” önszabályzó képessége, az önkontroll ® az egyén beépül a társadalmi szabályrendszerbe.
    Az azonosulás feltétele: szülő-gyerek szeretetkapcsolat ® olyan szeretnék lenni, mint ő vágya
    Elsősorban a légkör és a példa nevel. A gyermek közvetlen környezetéből meríti a modelleket, a szerepeket, amelyekkel azonosulni igyekszik. A család e tekintetben nagyon erősen ható tényező. Modell a gyerek számára az, amit a szülők egymás iránt éreznek és mutatnak. Ebből tudja, mennyire szeretik és tisztelik egymást, de fontos, hogy a szülők ismerjék és tiszteletben tartsák a gyerekek tevékenységeit. A normák nélkül élő szülő egy idő után tehetetlenné válik gyermekével szemben, aki nem fogad szót, uralkodik felette. Ha a gyermek nem kapja meg az áhított szeretetet, követelőzni kezd, agresszívvá válik. A szülő-gyerek kapcsolata egyre bonyolultabb a korszakváltás következményeként, a szülők sok esetben elveszítik kommunikálási igényüket a gyerekükkel, így automatikusan semmisülnek meg azok az értékalapok, szokások a családban, amelyek gyermek szocializációját támogatják. Értékek nélkül nincs mihez mérni magunkat, ha fel sem épül a gyermek saját értékességének tudata, elakad a személyiségfejlődés, ez a gyermekmagatartásában is meglátszik.
    Az óvoda az a társadalmi intézmény, amely ma még a legtöretlenebbül képes formálni a gyermek személyiséget. Nem közvetlenül formál, hanem megteremti a legkedvezőbb feltételeket tudatos irányítással. Az óvoda nyugodt légköre segíti a gyermek öntevékeny kibontakozását, megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek nyitott legyen. Az óvodapedagógus érzelmei is nagyon fontosak a nevelésben.
    A gyerek számára fontos, hogy szeressék, hogy meghallgassák, hogy figyeljenek rá. Mindez befolyásolja a személyhez való kötődését, viselkedését, részvételét a tevékenységben. Az óvodapedagógus érzelmei segítik a gyermeket abban, hogy ne csak tudja, hogyan kell viselkednie, belső kényszer hatására alakuljon ki benne egy olyan magatartásforma, amely meghatározója személyiségének. A példamutató személy fontos a gyermek életében. Biztonságot, jó közérzetet jelent. A félelem azért van jelen, mert fél, hogy az érzelmi kötődés csorbát szenvedhet. A szeretet és a félelem együtt kell, hogy fejlődjön a gyermekben, hiánya erkölcsi problémákkal járhat. Azok a gyerekek, akiket csak dédelgetnek, akiknek mindent megadnak féltő szeretetükkel, de nem követelnek, azoktól nem várható az erkölcsi érzelmek megerősödése, a normák kialakulása, hiszen a nélkül is elfogadják őket.
    Egészséges erkölcs nem jöhet létre megfelelő érzelmi fejlettség nélkül.
    A pozitív érzelmekkel fűtött légkör, a derülátó viselkedésminták a gyermeket a nehéz helyzeteken is átsegítik.
    A nevelés folyamatában olyan jó szokásokat, cselekvésmódokat kell kialakítani a gyerekekben, amelyek a felnőtt életszakaszban alapszükségletként jelentkezhetnek, de óvodáskorban még nem kialakult jellemvonásokat tükröznek. Fontos, hogy a nevelés folyamatában interiorizálódjanak, lassan belső meggyőződéssé alakuljanak. Az óvodáskorban kialakított magatartásformák meghatározói lesznek felnőtt korú gondolkodásának, tetteinek. A kialakított magatartásformáknak minden esetben, szituációban lényegesnek kell lennie a gyermek személyiségében. Az óvónő nem engedheti meg, hogy a gyerekek értékek nélkül éljenek, tetteiket bizonytalanság jellemezze.
    Szerep: egy társadalmi helyzethez tartozó viselkedési kellékeknek, cselekvési módoknak olyan együttese, sztereotipje, amelyet a külvilág elvár attól, aki társadalmi viszonylatai révén ilyen helyzetben van. Az óvodai szerepjátékban a szerepet a valóság táplálja, amely a játék témájában és tartalmában mutatkozik meg. Ilyen szerepek: anya, orvos, sofőr stb.
    A gyermeki szerepre jellemző:
    - önként vállalt, következménynélküli – nincs benne kötelességtudat;
    - nem a szerepet reprezentáló személlyel, csak viselkedésével való azonosulás;
    - szerepfunkciók csak részjelenségek, az idő, tér, a helyzet teszi azzá.
    Szerep: minden embernek meghatározott helye van a társadalmi szerkezetben. Minden szereppel szemben a táradalom bizonyos elvárásokat állít, ezeknek meg kell felelni. A gyermek szerepvállalását érzelmi motívumok hajtják, ezt nevezzük azonosulási vágynak, így történik bizonyos magatartásformák elsajátítása. Olyan szeretne lenni, mint az édesanyja. A különböző szerepekhez kötődő magatartásformák elsajátítása, belsővé válása a viselkedésben valósul meg. Az erkölcs közege a magatartás, váza a reális tevékenység. A gyermek a szerepeken keresztül mindent megtanul, amire szüksége lehet környezete eligazodásában. Megismeri, elsajátítja azokat a normákat, amelyekre szüksége van most és felnőttkorában.
    Ha egy gyermektől mindig, minden helyzetben helyes viselkedést kívánunk, akkor ebből előbb vagy utóbb kialakul a helyes magatartás, ez pedig hatással van az alkalmi viselkedésre is. Az értékek nem alakulnak ki maguktól a gyerekekben A gyermek igényli az irányítást, ettől szerez biztonságot, bizalmat, nyugalmat, ezt azoktól várja, akikhez érzelmileg kötődik.
    <strike>·</strike>A pedagógus feladata, hogy a gyermekek minél több pozitív példával találkozzanak, azok helyességéről meggyőződjenek, azok követését tekintsék helyesnek. Közben alakuljon értékelő-ítélőképességük, amellyel tovább erősíthetik a tudatos döntésük képességét. Mindehhez nagyon jó szokások, következetes nevelői hatások szükségesek.
    szasago és Yalan kedveli ezt.
  14.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    [FONT=&quot]13. Az esztétikai nevelés[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Az esztétikai nevelés és a hozzátartozó fogalmak (esztétika, esztétikum) definiálása[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelés[/FONT]
    [FONT=&quot] Az esztétikai nevelés hatásossága nagyrészt az óvónő felkészültségén, érzelmi beállítottságán múlik. Az esztétikai nevelés nem egyenlő a művészetre neveléssel, több annál, mert magában foglalja a viselkedés, a nyelvi kifejezés, a környezetalakítás, az alkotás stb területeit is. Az óvodás gyermekre érzelmein keresztül lehet hatni, ezért lényeges része az esztétikai nevelésnek, hogy az óvónő szeretettel, örömmel, élvezettel vegyen részt a nevelésben és irányítsa azt! Birtokában kell, legyen mindazoknak a nyelvi kifejezéseknek, melyekkel mondanivalóját hatásosan tudja megérteni, elfogadtatni.[/FONT]
    [FONT=&quot] A pedagógus feladata a környezet harmóniájának biztosítása, hiszen a kicsik egész nap óvodában vannak, így nem közömbös, hogy környezetük milyen, mert állandó hatásának vannak kitéve. A csoportszoba színeinél figyelembe kell venni a színek kedélyállapotra gyakorolt hatását, a megnyugtató pasztellszíneket kell előnyben részesíteni. A csoportszobának áttekinthetőnek, levegősnek kell lennie. A dekorációban az egységes hatásra kell törekedni. Az óvónő által készített szemléltetőeszközök legyenek igényesek.[/FONT]
    [FONT=&quot]A műalkotásokkal való ismerkedés feltétele a pedagógus kifejezőkészsége, művészettörténeti tudása, műelemző készsége, műveltsége. Mit mondjon az óvónő egy műalkotásról?[/FONT]
    [FONT=&quot] Ha műalkotással szemléltet, akkor nyilván a foglalkozás célja határozza meg a mondanivalót. Meghatározó lehet a téma is. Az olyan műalkotás, mely valamilyen történetnek a kifejezése, adja azt a lehetőséget, hogy beszéljen az óvodapedagógus a szereplőkről, a cselekményről. Beszélgethetnek az ábrázolt dolgok felismerhetőségéről, ezzel kapcsolatban a színekről, karakterjegyekről. Alkalomadtán történelmi ismereteket is közölhet a gyermekekkel. Itt elsősorban életmódra, viseletre, viselkedésre gondoljon.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A gyermek az otthoni környezetéből különféle élményekkel, tapasztalatokkal érkezik az óvodába. Az eltérő élmények és tapasztalatok eltérő ízlésvilágot tükröznek. Az esztétikai nevelés tudatos nevelőmunkát igényel. Célja a tapasztalat és élménynyújtás, amelynek segítségével a környező világ a kisgyermek számára érzéki síkon válik megfoghatóvá. A cél az, hogy képessé tegyük a gyermeket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására és a saját világának megvalósítására, létrehozására.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodapedagógusnak céltudatosan kell számbavennie azokat a lehetőségeket, amelyek a gyermek életkori sajátosságaival összefüggésben teret adnak a gyermek kíváncsiságának és fantáziájának. Kisgyermekkorban a gyermek vonzódása a különböző esztétikai tevékenységek iránt spontán. Esztétikai hajlama adott, a nevelés célja, hogy ez a nyitottság szándékosabbá váljon. A gyermek és a felnőtt együttlétekor alakul ki a látás, az ábrázolás, a mozgás észlelése, a saját mozgás harmóniája. [/FONT]
    [FONT=&quot]A környezet esztétikai élményeinek forrása a beleérző képességen túl, a szimbólumalkotással kapcsolatos. Az óvodáskorú gyermek már elemi fokon rendelkezik szimbolizáló képességgel. A szimbólumalkotás érzelmekkel kapcsolatos.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelésnek összetett hatásrendszere van. Ez a hatásrendszer segíti a:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a világról alkotott kép befogadását, újraalkotását[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az önálló szemlélet kialakítását[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]legyen képes önmaga kifejezésére és megismerésére[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az ismeretszerzés lehetővé teszi a tágabb összefüggések feltárását, további ismeretek megszervezését[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]a gyermeknek élményt nyújtson az esztétikai tevékenység[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelési folyamat a gyermek spontán beszéd – ének – mozgás - képi kifejezési hajlamára épít. Az óvodai nevelés során a motiváció erre épít. Az esztétikai nevelés tartalma elsősorban azoknak a környezeti hatásoknak a rendszerére épül, amelyek a gyermeket közvetlenül veszik körbe.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelés átfogó célja:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az esztétikailag is kiművelt[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]kellő esztétikai fogékonysággal rendelkező[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]esztétikai ítélő- és alkotóképességgel[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]esztétikai ízléssel rendelkező ember kialakítása.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A valóság esztétikai elsajátítása konkrét képszerű ismereteket nyújtva, sajátos módon járul hozzá a valóságról alkotott tudásunk, tapasztalatunk gyarapításához, ezzel együtt annak mélyebb megismeréséhez. Ennek során önmagunk, saját személyiségünk felfedezéséhez, formálásához, változásához segít hozzá. Ezt elsősorban azzal éri el, hogy esztétikai élményeink, ítéleteink általában összefonódnak az erkölcsi ítéleteinkkel. Ezt a folyamatot a műalkotásokon figyelhetjük meg, hiszen a műben kifejezésre jutó szépség, rútság, tragikum vagy komikum mindig magában foglalja a jó, a szabadság vagy az ezzel ellentétes erkölcsi tartalmakat.[/FONT]
    [FONT=&quot](kalokagathia. Az erkölcsösséget és a szépséget szoros összefüggésben tekintő ókori görög eszmény.)[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai értékátadás az esztétika és a pedagógia alapjaira épül.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétika:[/FONT][FONT=&quot] a filozófia részterülete. Foglalkozik a törvényszerűségekkel, a művészi alkotás, és befogadás problémáit feltárja, elemzi és megoldja.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelés jelentősége a gyermek érzelemvilágának alakítása.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelés célja:[/FONT]
    [FONT=&quot]- felkészíteni az embereket az esztétikai élmények befogadására, átvételére[/FONT]
    [FONT=&quot]- esztétikum létrehozása[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikum:[/FONT][FONT=&quot] látható, hallható formában megjelenő társadalmi, emberi lényeg. Pozitív oldala az emberi szabadság (szépség), negatív oldala a korlátozottság, alávetettség (rútság). Az esztétikum az esztétikai viszonyokon keresztül érvényesül. Esztétikai viszonyok jönnek létre, ha a valóság esztétikumot tartalmazó különböző jelenségei és az ember kapcsolatba lép egymással. Ez a kapcsolat kétféle lehet:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]befogadói:[/FONT][FONT=&quot] ha az ember elsajátítja valamely jelenség esztétikai minőségeit[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]alkotói:[/FONT][FONT=&quot] ha átalakítja a jelenségeket, hogy azok az általa kívánt esztétikai minőségekkel rendelkezzenek.[/FONT]
    [FONT=&quot]Azesztétikum (társadalmi-emberi lényeg) különböző jellegű és értékű válfajai az esztétikai minőségek. A látható-hallható érzéki forma feltétele minden esztétikai minőségnek, és szoros egységet képez a tartalommal. Ugyanazok az érzéki formák más és más összefüggésben ellentétes esztétikai minőséget képviselhetnek: a gyermek vékony hangja bájos, de ha felnőtt férfié – inkább komikus.[/FONT]
    Esztétikai minőségek:
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szépség – rútság[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]fenséges – alantas[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]bájos – groteszk[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]kellemes – kellemetlen[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]választékos – közönséges[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]arányos – aránytalan[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]művészi – művészietlen.[/FONT]
    [FONT=&quot]Önálló esztétikai minőség is létezik: mértéktelen, rettenetes, csodálatos, megható, felemelő.[/FONT]
    [FONT=&quot]A valóságnak minden egyes, az emberi látás és hallás számára felfogható jelensége esztétikai tárgy is egyben. Az esztétikum szférájának tagolása az esztétikai tárgyak különböző csoportjainak megfelelően történik, eszerint létezik:[/FONT]
    · [FONT=&quot]művészeten kívüli esztétikum köre: [/FONT][FONT=&quot]a természeti esztétikumok és olyan jelenségek, melyekben az esztétikai minőség tudatos emberi alakítás nélkül, véletlenszerűen jelentkezik[/FONT]
    · [FONT=&quot]alkalmazott művészetek: [/FONT][FONT=&quot]az ide sorolható jelenségek jellegzetessége, hogy értékrendjükben az esztétikai érték valamilyen más értékrenddel párosul ugyan, de szükségszerűen jelen van. Ide tartozik: a plakátművészet, az ipari formatervezés, az iparművészet, a kertművészet, a díszítőművészet[/FONT]
    · [FONT=&quot]autonóm művészetek köre:[/FONT][FONT=&quot] a társadalmi-emberi lényegnek egy-egy történelmi pillanatban adott teljességét mutatja meg érzéki formában. Nem kell szolgálniuk semmilyen közvetlen gyakorlati, tudományos, politikai stb. célt. E körbe tartozik a képzőművészet, zene, irodalom.[/FONT]
    [FONT=&quot](katarzis: [/FONT][FONT=&quot]a műalkotásnak az a hatásmódja, amellyel az embert a köznapok világából kiemeli, és magasabb, megtisztult erkölcsi-lelki világba emeli)[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Az esztétikai és az erkölcsi nevelés kapcsolata, neveléstörténeti gyökerei.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Az esztétikai élmények forrásai, az esztétikum megjelenése az óvodai tevékenységekben.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Forrásai:[/FONT]
    [FONT=&quot]- természeti környezet,[/FONT]
    [FONT=&quot]- mesterségesen konstruált környezet,[/FONT]
    [FONT=&quot]- kommunikáció.[/FONT]
    [FONT=&quot]Lehet: [/FONT][FONT=&quot]forma, táj, tisztaság, fotó, irodalom.[/FONT]
    [FONT=&quot]Hatékonyságát befolyásolja:[/FONT]
    [FONT=&quot]- tárgyi-környezeti feltételrendszer,[/FONT]
    [FONT=&quot]- a tanulók tevékenységrendszere,[/FONT]
    [FONT=&quot]- módszerek[/FONT]
    [FONT=&quot]- pedagógus magatartása.[/FONT]
    [FONT=&quot]Alapvető esztétikai kategóriák:[/FONT]
    [FONT=&quot]- szép-rút,[/FONT]
    [FONT=&quot]- kellemes-kellemetlen,[/FONT]
    [FONT=&quot]- művészi-giccs,[/FONT]
    [FONT=&quot]- ízléses-ízléstelen,[/FONT]
    [FONT=&quot]- fenséges-alattomos.[/FONT]
    [FONT=&quot]A művészet az esztétikai értékeket tükrözi.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelés folyamata: [/FONT]
    [FONT=&quot]- Befogadás: valamilyen reakciója keltődik a gyereknek[/FONT]
    [FONT=&quot]- gyermek érzelemmel reagál: lehet ellentétes, köztes.[/FONT]
    [FONT=&quot]- Alkotás: újra előidézés.[/FONT]
    [FONT=&quot]- Katarzis: az esztétikum befogadásának folyamatában a mű újraalkotása a cél, melynek optimuma a katarzis. Megrendítő élmény.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ízlés:[/FONT][FONT=&quot] az embernek olyan ítélőképessége, amely képes megkülönböztetni a helyest a helytelentől, a jót a rossztól, a szépet a rúttól.[/FONT]
    [FONT=&quot]Giccs:[/FONT][FONT=&quot] olcsó hatásra törekvő, felszínes, érzelgős. (pl. kép, film)[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelés tényezői:[/FONT]
    [FONT=&quot]- esztétikai szemlélődés,[/FONT]
    [FONT=&quot]- esztétikai alkotás igénye,[/FONT]
    [FONT=&quot]- esztétikai igényesség,[/FONT]
    [FONT=&quot]- élmény befogadás.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai élmény forrása lehet:[/FONT]
    [FONT=&quot]- irodalom,[/FONT]
    [FONT=&quot]- képzőművészet,[/FONT]
    [FONT=&quot]- sport,[/FONT]
    [FONT=&quot]- természet.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelés színtere:[/FONT]
    [FONT=&quot]- család: kirándulás, színház[/FONT]
    [FONT=&quot]- iskola: tantárgyi lehetőségek (irodalom, ének, rajz)[/FONT]
    [FONT=&quot]- tanórán kívüli lehetőségek[/FONT]
    [FONT=&quot]- pedagógus személyiségének esztétikuma[/FONT]
    [FONT=&quot]- a „rejtett tanterv”, tanár ízlése, tájékozottsága[/FONT]
    [FONT=&quot]- iskola környezete, légköre (épület állaga, tisztasága)[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétika az esztétikum törvényszerűségeit feltáró tudomány. [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikum: látható, hallható formában megjelenő társadalmi emberi lényeg. Pozitív oldala az emberi szabadság (szépség), negatív oldala a korlátozottság, alávetettség (rútság).[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikum (társadalmi-emberi lényeg) különböző jellegű és értékű válfajai az esztétikai minőségek. Az esztétikum az esztétikai viszonyokon keresztül érvényesül. Esztétikai viszonyok jönnek létre, ha a valóság esztétikumot tartalmazó különböző jelenségei és az ember kapcsolatba lép egymással. Ez a kapcsolat kétféle lehet: befogadói, ha az ember elsajátítja valamely jelenség esztétikai minőségeit; alkotói, ha átalakítja a jelenségeket, hogy azok az általa kívánt esztétikai minőségekkel rendelkezzenek. A látható-hallható érzéki forma feltétele minden esztétikai minőségnek, és szoros egységet képez a tartalommal. Ugyanazok az érzéki formák más és más összefüggésben ellentétes esztétikai minőséget képviselhetnek: a gyermek vékony hangja bájos, de ha felnőtt férfié – inkább komikus.[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai minőségek:[/FONT]
    [FONT=&quot]Szépség --- rútság; fenséges --- alantas; bájos ---groteszk; kellemes --- kellemetlen; választékos --- közönséges; arányos --- aránytalan; művészi --- művészietlen.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelés három síkja[/FONT]
    [FONT=&quot]Nevelés az esztétikum által. A neveléselméletek tekintélyes része a személyiség ki- és továbbfejlődéséhez nélkülönözhetetlennek tartja az esztétikummal való rendszeres találkozást és a „befogadó aktivitáson” túl a cselekvő, alkotó esztétikai értékű aktivitások kibontakozását. Ez a természeti esztétikum, az emberben rejlő esztétikum és különösen a művészetekbe sűrített esztétikum pozitív hatásainak módszeres kiaknázását, valamint az esztétikum álformáihoz, a bennük kifejeződő dehumanizáló tartalmakhoz való kritikai viszony kiépülését jelenti.[/FONT]
    [FONT=&quot]Mivel az esztétikum koncentráltan a művészetekben van jelen, az esztétikai nevelés centrumában a műalkotások értő befogadására való nevelés áll.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelés mint embernevelés[/FONT]
    [FONT=&quot]Ezt a felfogást leginkább azzal indokolják, hogy az esztétikum érzéki formában megjelenő emberi lényeg, melynek elsajátítási folyamata a humanizáció feltétele. Amióta csak szétkülönült a vallás, az erkölcs, a tudomány és a művészet, problematikussá vált a művészet nevelő funkciója, bár a nevelők ezt kevéssé vették észre.[/FONT]
    [FONT=&quot]A „tanító művészet” lényegéből eredően egyértelműségre törekszik. Az esztétikai nevelés klasszikus elmélete akkor született meg, amikor a 18.szd-ban összekapcsolódott a művészettörténeti rendszerekkel és a szerves növekedés művelődéstörténeti paradigmájával.[/FONT]
    [FONT=&quot]A „klasszikus” pedagógia sem hanyagolta el a művészeteket, de[/FONT]
    [FONT=&quot]- nagymértékben intellektualizálta,[/FONT]
    [FONT=&quot]- idegenkedett a kortárs irányzatok elismerésétől, a múltbéli művészeti értékek túlzott kultuszával, - a műalkotások egyetlen értelmezését fogadta el „helyesnek”, [/FONT]
    [FONT=&quot]- nagyrészt perifériára szorította a felnövekvő önálló kreatív megnyilvánulásait,[/FONT]
    [FONT=&quot]- az irodalom mellett alig kapott hivatalosan megbecsült helyet a zene, tánc, képzőművészet.[/FONT]
    [FONT=&quot]A művészetpedagógiai irányzat alapeszméi túlélték a reformpedagógia korai szakaszát. Napjainkban ugyan elhalványult az a törekvés, hogy az egész nevelést meghatározóan uralja az esztétikumból áradó harmónia, életöröm és játékosság, de nemcsak megmaradt, hanem felerősödött a gyermeki kreativitásra építő esztétikai nevelés elve. [/FONT]
    [FONT=&quot]Elsődlegességi viták[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelés mai elméletei a következő elsőbbségi kérdésekkel kerülnek szembe:[/FONT]
    [FONT=&quot]1. Milyen céljai és eredményességi mutatói lehetnek ennek a nevelésnek, hiszen az esztétikumhoz való viszony legalább annyira függ az észlelési és az érzelmi érzékenység kiműveltségétől, mint az értelemtől?[/FONT]
    [FONT=&quot]2. A[/FONT][FONT=&quot] művészeti befogadás és alkotás mélységesen szubjektív.[/FONT]
    [FONT=&quot]3. A[/FONT][FONT=&quot] nevelés szempontjából további nehézség, hogy az ízlésvilágot különösen sok tényező befolyásolja, és amióta az esztétikailag értékes műalkotások élvezete „egy kisebbrendűség merőben szubjektív időtöltésévé vált”, a tömegkultúrában eluralkodott az esztétikai igénytelenség.[/FONT]
    [FONT=&quot]4. Az irodalomközpontúság már korábban is megnehezítette a mozgás-, zene- és képzőművészet adekvát megközelítését.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai befogadóképesség nevelése egyben érzékszervi, az észlelés minőségére is ható nevelés.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Az óvodapedagógus feladatai az esztétikai értékek közvetítésében, befogadásában, az ízlésformálásban, az esztétikai alkotó képesség, a kreativitás fejlesztésében, a tárgyi környezet esztétikumának alakításában.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    Az esztétikai elsajátítás folyamata

    [FONT=&quot]A valóság esztétikai elsajátítása kétféle tevékenység körében történik:[/FONT]
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]befogadás: [/FONT][FONT=&quot]érzékelhető tartalmakat felfogja, megérti, saját élmény- és tapasztalatvilágával a maga számára megalkotja, értékeli[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]alkotás:[/FONT][FONT=&quot] cselekvő tevékenység, élmény kíséri, gondolatokat vált ki, az akarati cselekvés elindítója.[/FONT]
    [FONT=&quot]A befogadás végbemehet: szemlélődés, rácsodálkozás, teljes érzelmi azonosulás fokán is.[/FONT]
    [FONT=&quot]Ezeket befolyásolja: életkor, intelligencia, iskolázottság, pillanatnyi hangulat, lelki állapot.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az intézményes nevelésben:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az ún. újrateremtő tevékenységek, pl. színjátszás, versmondás, éneklés, bábozás[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az esztétikumot létrehozó produktum: rajzolás, festés, építés[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]megfelelő esetekben ilyen a munkavégzés folyamata: udvar söprése, gereblyézés, haj fésülése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az esztétikus magatartás megvalósítása: ápolt külső, viselkedéskultúra[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai befogadó és cselekvő tevékenységek szorosan összetartoznak, egymást kiegészítik, egymásra hatnak.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai nevelés ágazatai[/FONT]

    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]környezetesztétika és a személyiség: az emberi, a tárgyi és a természeti környezetünkben jelenlevő esztétikai tartalmak elsajátítását jelenti[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]személyiségformálás a műalkotásokon keresztül[/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai nevelésen [/FONT][FONT=&quot]általában a művészeti nevelés 3 területét értjük: az irodalmat, a zenét és a képzőművészetet, vagyis az emberi érzések, gondolatok művészi kifejezési formáit. Feladata a fogékonyság kialakítása az esztétikum tényleges és lehetséges megjelenései, hatásai és lehetőségei iránt, és ezzel szoros összefüggésben esztétikai élmények kialakítása. Az esztétikai nevelés azonban nem egyenlő a művészetre neveléssel, több annál, mert magában foglalja a viselkedés, a nyelvi kifejezés, a környezetalakítás, az alkotás stb. területeit is.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Esztétikai szintek az óvodában:[/FONT]
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]A legalapvetőbb szint a felismerés: az esztétikai szépségre rácsodálkozni, észrevenni[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]Ő fedezi fel: tudatosan együtt kell alakítani a gyermek környezetét, úgy, hogy megőrizze az esztétikumot.[/FONT]
    [FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]Azon igény felkeltése, hogy őrizz meg az esztétikumot.[/FONT]
    [FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]a létrehozás igénye: reprodukáljon (emlékezetből tudja, hogy kell), alkosson önmagától, ahogy neki tetszik, ahogy neki szép. Mi értékítélete mondunk, érzelmeket párosítunk hozzá és ezáltal fejlődnek az esztétikai fogalmai.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai ízlés fejlesztésének elvei:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]élményszerűség: tapasztalásához pozitív érzelmek társuljanak[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]igényesség, választékosság: jelen van az öltözködésben, játékokban, berendezésben, beszédben[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]korszerűség: nem a múltbéli esztétikum elvetését jelenti, hanem annak közelhozását a jelenhez, pl. udvariasság[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az óvónő modellnyújtó és irányító szerepe[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    Az esztétikai fejlesztés lehetőségei:
    [FONT=&quot]1. [/FONT][FONT=&quot]Játék. Esztétikus játékok, a játékok esztétikus elrakása a helyükre, eszközzel való bánásmód, átélés öröme, viselkedés a játékban[/FONT]
    [FONT=&quot]2. [/FONT][FONT=&quot]Irodalmi alkotások (vers, mese). Előadásmód, hangsúly, hangerő, tempó, beleélés, metakommunikációs eszközök, gesztus, óvónő személyisége, légkör, hely, élmény, eszköz, szöveg kiválasztása, szöveg megformálása, érzelmi átélés[/FONT]
    [FONT=&quot]3. [/FONT][FONT=&quot]Zenei nevelés (halláskultúra): művészi értékű zenei darab, óvónő éneke, hallásfejlesztés, dalok, dalosjátékok, hangszerjáték, gyermek éneke, természet hangjai[/FONT]
    [FONT=&quot]4. [/FONT][FONT=&quot]Vizuális nevelés. Változatos eszközök anyagok és technikák megismerése, a velük való bánásmód, képzőművészeti alkotások[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétika komplex hatásrendszere [/FONT][FONT=&quot]következőképpen hat a gyermek képességeire:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Segíti, hogy egész képet alkothasson a világról, tehát a világ befogadását könnyíti meg[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Produktív szemlélet kialakítását segíti (új összefüggésben használ régi tapasztalatokat).[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétika hatásrendszere az ismeretszerzésben is segítséget nyújt, az önmaga megismerését is megkönnyíti.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az esztétikai tevékenység végzésével újabb élmény részesévé válik (rajzol, fest, mondókázik). Ezekhez a tevékenységekhez öröm is társul, sikerélmény jellemzi.[/FONT]
    [FONT=&quot]Az óvodáskorú gyermekek természetes hajlammal bírnak az esztétikai tevékenység végzésére, az esztétikai nevelés folyamata is a gyermek spontán beszéd, ének, mozgás hajlamaira épít. A legfontosabb nevelési feladata a különböző tevékenységeknek megfelelő képességfejlesztés a játékosság keretein belül. A gyermek esztétikai érzékét fejlesztjük: hang- és hallásérzék, dallamérzék, ritmusérzék, szimbolizáló képesség (érzelmek megformálása), érzékelés gazdagsága, spontaneitás, nyelv és stílusérzék, a verbális memória aktiválásának képessége, szinesztéziára való hajlam stb.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Komplex esztétikai nevelés az óvodában[/FONT]

    [FONT=&quot] A nevelés: alkalmat és ösztönzést adni a gyermeknek arra, hogy minél többször belefeledkezhessék a tárgyi világ egy-egy részletébe, jelenségébe. Hogy ezáltal megtanuljon látni, és akkor majd jobban észre veszi azt is, hogy mi a szép egy műalkotásban.[/FONT]
    [FONT=&quot] Az óvodai esztétikai nevelés során a befogadó (az egyszerű odafordulástól az ámuló rácsodálkozásig) és az alkotó képességek fejlesztésére kell figyelnünk.[/FONT]
    [FONT=&quot] Az óvodai esztétikai nevelés szerves része a nevelés megszakíthatatlan folyamatának, a teljes személyiség formálásának. Az esztétikai nevelés az esztétikai befogadásra és tevékenységre való képesség kialakítását jelenti. Komplex folyamat, mely tartalmazza:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az esztétikai érzékelés elsajátítását[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]esztétikai élmények biztosítását[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]az esztétikai befogadáshoz szükséges készségek kialakítását[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]érzelmek felkeltését[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]helyes esztétikai ítéletek, s ezzel az esztétikai ízlés kialakítását[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]alkotói képességek megalapozását[/FONT]
    [FONT=&quot]A kisgyermek nevelésében az óvónő személye példájának fontos szerepe van. Az ízlés nevelés korai szakaszában az esztétikushoz való szoktatást az óvónő személyes példája, széphez való bensőséges viszonya teszi a gyermek számára elérhetővé.[/FONT]
    A komplex esztétikai nevelési program főbb koncepciói

    Ø [FONT=&quot]Az esztétikai megismerés különböző területeinek integrálása (irodalom, zene, mozgás, vizualitás), s ezáltal organikus személyiség kibontakoztatása.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]A gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulásának, a mozgásnak, tevékenységvágynak kielégítése. A kifejező mozgások fejlesztése (improvizációs, alkotó, értelmi, érzelmi tartalmak kifejező készségnek fejlesztése).[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Kerüljön előtérbe a természet, a környezet, a világ megismerésében a látási, mozgási, tapintási, szaglási, hallási érzékelés összerendelése.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Kerüljön előtérbe a gyermekek ízlésnek, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatása, az esztétikumokra való érzékenyég kifejlesztése, az egységes művészet és valóságszemlélet kialakítása.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Az alapvető emberi emóciókat és viszonylatokat a meglévő ellentétpárokkal próbálják megéreztetni.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Az alkotás folyamatában négy alapvető képességcsoport fejlesztésére törekszünk:[/FONT]
    [FONT=&quot]o [/FONT][FONT=&quot]megfigyelőképesség[/FONT]
    [FONT=&quot]o [/FONT][FONT=&quot]intellektuális képesség[/FONT]
    [FONT=&quot]o [/FONT][FONT=&quot]emocionális képesség[/FONT]
    [FONT=&quot]o [/FONT][FONT=&quot]motorikus képesség[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Önmagam, önmagam és környezetem, a másik, kapcsolatteremtés drámajátékok és bábjátékok által.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Térre, formára, színre vonatkozó élményanyag bővítése.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]A formai és technikai tapasztalatszerzés állandó biztosítása, a felhasználható anyagok és technikák segítségével. A természetes anyagok elsődlegessége, felhasználási lehetőségük sokszínűsége.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]A művészetek iránti fogékonyság és esztétikai értékelő képesség fejlesztése, az ábrázoló tevékenység és a műalkotások megismerése, róluk folytatott beszélgetések által.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]A gyermekek környezetesztétikai érzékenységének és aktivitásának kibontakoztatása. A népművészet motívumkincsének adaptálása a csoportszoba bútoraiban, játékaiban.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Az egyes népművészeti ágak megismertetése, kézműves sarkok kialakítása.[/FONT]
    Ø [FONT=&quot]Képzőművészeti kiállítások látogatása, élményeinek feldolgozása.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]A viselkedés és a magatartás esztétikája.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] A gyermeki jellem úgy alakul, hogy megtanulja mi a helyes, majd akar helyesen viselkedni, és amikor már helyesen viselkedik rájön arra, hogy tud helyesen viselkedni. Ebben segítenek – a családot összetartó szokások (értékeke, normák), amelyekre épít az óvoda a gyermeki közegre értelmezett szokásaival, vagy más szóval olyan cselekvési módokkal, amelyek a gyakorlás során alakulnak, belsővé válnak, beépülnek a személyiségbe. A szokások révén formálódnak a gyermek akarati tulajdonságai, mint pl. a kötelesség, a feladattudat, az önfegyelem, a kitartás, az önállóság, a szabálytudat. A szokások révén alakul morális érzékenysége, mint az együttérzés, a figyelmesség, az önzetlenség, az udvariasság, de komoly értékeket jelent a becsületesség, a tisztelet, mások megértése, és a másság elismerése. Értelmes szokásrendszer kialakításában fontos az óvónő mintaszerű magatartása.[/FONT]
    [FONT=&quot]Minden gyermek nyitott a mintakövetésre, szinte örömet éreznek abban, hogy másokat utánozzanak, miközben azonosulni igyekeznek az utánzott viselkedésével. A szokások alakulását a gyermek viselkedésében mérhetjük le. A gyermekben elengedhetetlen igény, hogy pontosan tudja, mikor, mit várnak tőle, mikor mi a helyes viselkedés. Csak így tud eligazodni a világban. A napirendi szokások teszik lehetővé önállóságuk alakulását, rendszeretetüket, fegyelmezettségüket, melyek további jó tulajdonságokat erősítenek, mint pl. az önbizalmat, a szorgalmat, a kitartást.[/FONT]
    [FONT=&quot]Konkrét szokások, illemszabályok, amelyek jelen lehetnek az óvodai életben:[/FONT]
    · [FONT=&quot]Udvariasság, figyelmesség[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Tudják, hogy az érkezőt köszönteni, a távozótól búcsúzni illik! Ugyanígy tudják, hogy érkezésükhöz, távozásukhoz köszönés párosul.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Illik egymást meghallgatni! Mások beszélgetését nem illik megzavarni![/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Tanulják meg, hogy illő szavakkal kérjenek, megköszönjenek![/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Ha bármi leesik vegyék fel, tegyék a helyére, adják a tulajdonosának, vigyázzanak környezetük rendjére, tisztaságára, óvják a tárgyak épségét![/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Bármilyen helyváltoztatás kellő figyelemmel, halkan történjen.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Nyugodt, elmélyült játékot nem illik megzavarni![/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Szokás a segítségadás, kérés nélkül is.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Alvó gyermekek nyugalmára kellő figyelemmel vigyázzunk![/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Hiányzó gyerekekről, felnőttekről beszélgetünk, távollétük oka iránt érdeklődünk. Szokás számukra az ajándékkészítés, a levélírás.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Figyelemmel kísérjük, kinek, mikor van a születésnapja. Megünnepeljük ajándékkészítéssel, jókívánságokkal, apróbb figyelmességekkel.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Illik az előzékenység a lányokkal szemben. Szokás előre engedni a lányokat, felnőtteket.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Halk, figyelmes beszéd[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Türelmesség[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Tanuljanak meg várni, míg sorra kerülnek: kiszámoló, játék, szabályjáték, szertorna, véleménynyilvánítás stb.[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Tanuljanak meg lemondani dolgokról: ő győzzön[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Alakuljon ki felelősségérzet a segítésben, az önálló feladatvégzésben (naposság)![/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    · [FONT=&quot]Igazságosság[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Legyen képes minden 6 éves – az ismert szokások alapján – igazságosan megoldani a konfliktusokat, elsősorban a játékeszközök, a szereposztások vonatkozásában. Küzdjön saját igazáért – az ismert szokások alapján – kellő illendőséggel, pl. adott szó.[/FONT]
    · [FONT=&quot]Véleményalkotás, véleménynyilvánítás[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Legyen megértő, igazságos, megfontolt az – együttjátszásban, a csoportot érintő kérdésekben.[/FONT]
    · [FONT=&quot]Szolidaritás[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]gyengébbekkel, szomorú, elesett társaikkal[/FONT]
    · [FONT=&quot]Fegyelmezettség[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]példamutatás, következetesség[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Ha jóra akarjuk nevelni gyermekünket, akkor a jót meg kell vele szerettetnünk.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
  15.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
    14. tétel
    Reform és alternatív pedagógiai irányzatok, programok az óvodai nevelésben
    <strike>·</strike>Pluralizmus és alternativitás a közoktatás rendszerében

    Pluralizmus: a társadalmat több, egymástól független csoportnak tekinti, sokoldalúság jellemzi
    Alternatívitás: választhatóság, a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök között
    Autonómia: függetlenség, önállóság, önerőből irányító személyiség
    Az első átfogó nevelési program 1971-ben jelent meg. A program egyesítette az óvodák életét tartalom, napirend, metodika területén. Differenciálás mégis létezett. A program egyrészt törekedett az egységes rendszer kiépítésére másrészt éppen az egyéni utak megvalósítására. 1989-ben gyermekközpontú program tervezése. Ez még jobban igazodik a gyermek sajátosságaihoz. Nagyobb szabadságot biztosít az óvónőknek. jelentkeznek a másképp csinálni igényei. Jellemzővé vált egyfajta plurális gyakorlat. Az intézmények szakmai önállóságát nem elég törvényileg biztosítani, a megvalósításhoz elengedhetetlen a szakmai kompetencia megszervezése. Az óvodák szakmai önállóságát a közoktatási törvény garantálja.
    A szakmai önállóság alapján elkészítik: Nevelési programjukat. Szervezeti és működési szabályzatukat. Házirendjüket.
    Az alternatív programok törekednek a vegyes csoportok kialakítására, a természetes élethelyzetek kialakítására, folyamatos napirend bevezetésére, a több szabad játék biztosítására
    <strike>·</strike>Reformpedagógiai irányzatok az óvodai nevelésben (Freinet, Montessori, Waldorf)
    I. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig
    1. Hagyományos iskola – Ellen Key
    2. Művészetpedagógiai irányzat – Új Iskola - Julius Langbehn
    3. New School – Cecil Reddie
    4. Természettudományos, biológiai-antropológiai koncepciók - egyre fokozottabban a kisgyermekek és kisiskolások nevelésnek kérdései felé fordult. Ennek jegyében született meg a kor természettudományos eredményeinek felhasználásával Maria Montessori és Ovide Decroly pedagógiai koncepciója
    Maria Montessori pedagógiája
    Ovide Decroly pedagógiája
    Adolphe Ferrière - a reformmozgalom szervezője - "Új Iskolák Nemzetközi Irodáját"
    A Montessori-pedagógia
    - Maria Montessori (1870–1952; olasz orvosnő)
    - Két alapvető pedagógia:játékpedagógia (aktív taneszközhasználat), kozmikus pedagógia (sajátos holisztikus teológia)
    Játékpedagógia:
    · Nevelés: az öntevékenységhez nyújtott segítség (nem parancsok sorozata).
    · A fejlesztő eszköz szerepe: a figyelem polarizációja.
    · Eredmény: egy elmélyült individuális munka.
    · A gyermeki lélek szenzibilis fejlődési szakaszai:
    Ø abszorbeáló lélek (1–6. életév): tapasztalat, tudat, én, akaraterő
    Ø szociális embrió (7–12. életév): extravertáló intelligencia
    Ø szociális újszülött (12–18. életév): önálló döntések, fölkészülés a felnőtt szerepre
    Kozmikus pedagógia:
    Összetevői: keresztény teológia, evolúciós elmélet, ökológiai szemléletmód.
    · Az élettelen világ (geoszféra) és az élőlények világa (bioszféra) szoros egységet alkot – az embernek ebben az egységben kulcsszerepe van.
    · A természet és a kultúra evolúciója szoros kapcsolatban van egymással.
    · Az Univerzum bonyolult dinamikus kölcsönhatásrendszer: Isten teleologikus kozmikus terve szabályozza.
    Van elmélkedés: egy-egy problémáról 15-20 percig elmélkednek, utána megbeszélik.
    II. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza
    A fejlődés jellegzetességei: a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése, a közösségi életforma megteremtésének az igénye, a világmozgalommá szerveződésre való törekvés.
    Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola
    Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek. Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi. Személyesen ismeri: Claparède, Ferrière. 1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét. A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell: szabadon hagyni írni a gyerekeket, oldott légkör.
    Új népiskolai koncepciója (gyermekközpontú aktív iskola): Modern Iskola.
    Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos tankönyvhasználat (a gyerekek maguk nyomtatják a könyveiket). Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára. A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat mutatják be rajta. Az osztályterem műhelyre hasonlít.
    Fő jellemzők: kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága), szabad önkifejezés, tartalmas közösségi élet.
    Rudolf Steiner (1861–1926)
    Nézetei sajátos antropozófiai elképzelésein alapulnak; ezek háttere a kor egyik divatos, okkult filozófiai irányzata, a teozófia.
    Teozófia („isteni bölcsesség” – metafizikai tanítás): Eredetileg gnosztikus tanítás, amely Isten titkainak a kifürkészésére irányul. Modern változata a Helena Petrovna Blavatszkij (1831–1891) műveiben megjelenő okkultista tanítás, amelyben a klasszikus mágia és spiritizmus a hindu és a keresztény misztikával keveredik.
    Antropozófia (a teozófia embertana): Steiner új „szellemtudománya”: a teozófia hatására dolgozta ki.
    Az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről. Steiner ennek kapcsán fordul a pedagógia felé; 1907: elképzeléseit nyilvánosságra hozza (A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból).
    Az embernek hétéves fejlődési periódusai vannak: fizikai test (mozgás, játék), étertest (érzelem, mintakövetés), asztráltest (értelem, értékrend), Én-test (magas erkölcsiség).
    Az emberi lélek őrzi előző élete érzelmi emlékeit (lélekvándorlás); ezek újból átélhetők az euritmia gyakorlatán keresztül.
    A Waldorf-iskola jellegzetességei:
    A szülők–tanárok–gyerekek szabad egyesülete: Nincs igazgató, csak egy gazdasági vezető.
    Normatív pedagógiai rendszer: a gyerekek a döntéshozatalban nem játszanak szerepet (de a szülők és a tanárok megbeszélik velük, mit szeretnének).
    1–8. osztályig: osztálytanító (egyetlen tanár tanítja őket).
    Családias légkör: a gyerek partner (pl. kézfogás a tanítás előtt és után).
    A temperamentumok egyensúlya: a négy temperamentum legyen egyensúlyban az osztályban, ahol csoportosítva ültetik őket.
    Epochális oktatás: egy epochában csak egy dologgal foglalkoznak (kis epocha: 3-3,5 hét; nagy epocha: 7 hét). Az epocha végén meghívják a szülőket, és bemutatják, amit tanultak.
    Nincs tankönyv, helyette könyvtárat használnak (vö. Dewey).
    A felelés helyett bemutató van. Szöveges értékelés van (ez a személyiségjegyekre épít).
    Osztályvers: azt foglalja össze a pedagógus, hogy a gyereknek mire kell figyelnie a következő évben.
    Művészeti nevelés, euritmia. Nincs csengő, az órának nincs határozott vége.
    <strike>·</strike>Az alternatív óvodai programok („DOB", "Játék, mozgás, kommunikáció", "Komplex-prevenciós Óvodai Program", "Tevékenységközpontú óvodai program", "Epochális óvodai nevelési program", "Óvodai nevelés játékkal, mesével", "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel", Óvodaiskola Program) bemutatása az alábbi szempontok mentén:
    · alapfilozófiájuk, gyermekkép, kiemelt értékek, cél, környezeti sajátosságok, szervezeti formák, közvetített tartalmak, módszerek, sajátos eszközök, pedagógus szerepfelfogása, pedagógusok sajátos felkészítése

    1. "DOB"
    Alapfilozófiájuk - a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését.
    Kiemelt értékek - A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között
    Cél – aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával
    Szervezeti formák – pedagógus egyénileg vagy mikrocsoportban kommunikál velük, így folyamatos a játéklehetőség
    Közvetített tartalmak -
    Módszerek - kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet - A DOB alkalmazói a helyi sajátosságok és a leírt szempontok szerint választhatnak mind a gyermekcsoport összetételére, mind a műhelymunka működésére vonatkozóan.
    Sajátos eszközök – a hagyományos óvodai feltételek meglétét igényli
    Pedagógus szerepfelfogása - autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban - A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését - Alapvető, hogy minimum az óvodavezető, két óvónőpáros és egy-egy dajka vállalkozzon 3 évre a program alkalmazásához szükséges együttműködésre
    Pedagógusok sajátos felkészítése - Az Egyesület 1 éves alapozó, további 1 éves mélyítő képzésről ad oklevelet. Gyakorlati bemutatót, képzést is csak az tarthat, aki ezt a jogot igazoltan megszerezte. Az Autonómia Egyesület évente megújítja a DOB szakértői jogosítványt, amely folyamatosan megszerezhető és vizsgaköteles
    2. "Játék, mozgás, kommunikáció"
    Alapfilozófiájuk - fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését, így nevelési programja optimálisan illeszkedik az egyéni fejlődési ütemhez
    Kiemelt értékek - a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés
    Cél – a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára
    Környezeti sajátosságok - a gyermekek életszervezését az indirekt hatású feltételek megteremtésével a foglalkoztató szobák mellett működő speciális játékszobák (kézműves szoba, tornaszoba, mese-zene-dramatikus játszó szoba) is biztosítják
    Szervezeti formák – a hazai óvodai tradíciók kereteinek felhasználásával homogén kiscsoportok és a 4-7 éveseknél választhatóan ún. homogén vagy heterogén korösszetételű csoportok szervezhetők
    Módszerek - a napirend és a csoportszervezés az idői kötöttségek minimálisra csökkentésével a gyermek által választható bő tevékenységi formákhoz és a gyermek érdeklődése alapján a helyszínek szabad választásának lehetőségeihez kínál optimális feltételeket oly módon, hogy a gyermekek felmenő rendszerben szoros kapcsolatban élnek a csoportjuk óvónőivel
    Sajátos eszközök – az óvoda hagyományos felszerelését, minimális kiegészítéssel, de nagyfokú átszervezéssel fel lehet használni.
    Pedagógus szerepfelfogása - megvalósítása az óvoda teljes pedagógiai működését igényli - fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését
    Pedagógusok sajátos felkészítése - eredményes megvalósításához speciális oklevél megszerzése (intenzív főiskolai képzéssel, két félév alatt, összesen 120 órában) szükséges
    3. "Komplex-prevenciós Óvodai Program"
    Alapfilozófiájuk - fejlődés és neveléslélektanból fakad
    Kiemelt értékek - maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására.
    Cél – a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével
    Környezeti sajátosságok - a kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket
    Szervezeti formák – A program a csoportszervezés, napirend, hetirend kialakítása terén a helyi adottságok, lehetőségek, a hazai óvodapedagógiai hagyományok figyelembevételét javasolja. Rugalmasságot biztosít. Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan érvényesíteni kívánja a gyermeki jogokat. A napi életszervezés terén a gyermek aktuális állapota, szükségletei, érdeklődése a meghatározó. Ezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszerek alkalmazása javasolt
    közvetített tartalmak - a mozgás és testsémafejlesztés jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működészavarok funkciózavarok rendezését, ezért speciális nevelési szükségletet igénylő gyermekek számára is javasolt. A program biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elveinek érvényesülését, többek között a tehetséggondozást, tehát hatékonyan alkalmazható a hazai óvodák bármelyikében
    Módszerek - a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait
    Sajátos eszközök – A program, induláskor, speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a meglévő eszközök tudatosabb, célszerűbb felhasználását
    Pedagógus szerepfelfogása - nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés
    Pedagógusok sajátos felkészítése - a fejlesztő program elméleti és gyakorlati ismeretét. A szakmai felkészítés 120 órás intenzív tanfolyam keretében Fejlesztőpedagógus címen biztosított az ELTE szervezésében. A tanfolyamot végzők tanúsítványt kapnak
    4. "Tevékenységközpontú óvodai program"
    Gyermekkép – a program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik
    Cél – a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést
    Környezeti sajátosságok - a fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki
    Szervezeti formák – a program vegyes, osztott és részben osztott csoportokban egyaránt alkalmazható. Az óvónő döntési körébe tartozik a csoportszervezés és a napirend kialakítása. A program javaslatot ad a megvalósításhoz
    Közvetített tartalmak -
    Módszerek - a fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg
    Sajátos eszközök – a program megvalósításához a tárgyi feltételek valamennyi óvodában adottak, így tehát semmilyen plusz személyi, anyagi vagy tárgyi feltétele nincs a program gyakorlati alkalmazásának
    Pedagógusok sajátos felkészítése - a programot bármely óvodában oklevéllel rendelkező óvónő az írásos anyagok alapján képes realizálni
    5. "Epochális óvodai nevelési program"
    Alapfilozófiájuk - a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges
    Kiemelt értékek - a nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek.
    Cél – a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása
    Környezeti sajátosságok - a program osztott és osztatlan csoportokban egyaránt megvalósítható
    Szervezeti formák – a fejlesztő tevékenységek kötetlenek kivéve a testnevelést , a részvétel lehetőség a gyermekek számára. Színesíti az óvodai életet a hetente szervezett munkatevékenység (mosás, takarítás stb.), melybe a gyermekek önként kapcsolódhatnak be
    Módszerek - a programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója - fejlesztő tevékenységek a szabad játékidőn belül szerveződnek. A mesesarokban gyertyafény mellett, szemléltető eszköz nélkül mesét, verset mond az óvónő, énekelnek, játszanak. Az ábrázoló eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. a természeti környezet, a környező világ tárgyainak megismerésére épülő matematika, környezetismeret, környezetvédelem, munka, a mindennapi kulturált viselkedés szervezése epochális rendszerben történik.
    Sajátos eszközök – a program megvalósítható egy hagyományosan, átlagos szinten felszerelt óvodában is.
    Pedagógus szerepfelfogása - óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye
    Pedagógusok sajátos felkészítése - az óvónőknek azonban vállalniuk kell a matematikai és környezetismereti tevékenységekhez szükséges eszközök elkészítését - A programot alkalmazni kívánók részére a programírók tanfolyamok szervezésével kívánnak segítséget adni. Tanfolyamok során bemutatók is megtekinthetők. A Játék és feladatgyűjtemény az epochális rendszerű óvodai programhoz című könyv is kiadásra került

    1. "Óvodai nevelés játékkal, mesével"
    Alapfilozófiájuk - a kisgyermekkori intelligencia fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese
    Kiemelt értékek - a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg - a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével
    Cél – teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör
    Környezeti sajátosságok - évszakokra bontott keretterve van, amelyben tetszőleges idő fordítható egy-egy gazdag tartalmú játék kivitelezésére, a mesék elmondására.
    Szervezeti formák – a gyermekek által kezdeményezett egyéni, páros, csoportos játékok mellett az óvónő játékkínálata, a mindennap elhangzó mese és játéktartalmú együttlét adja az életmód ismétlődő elemeit, ritmusát
    Módszerek - A/ programváltozat: Játék és mese folyamatos időben B/ programváltozat: Ötféle tevékenység tíznapos időkeretben
    Sajátos eszközök – elsőként a kistelepülések egyhárom csoportos óvodáinak és a határon túli magyar nyelvű óvodáknak ajánlott. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nagyvárosi óvodák óvónői is e program szerint dolgozzanak
    Pedagógus szerepfelfogása - teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör
    Pedagógusok sajátos felkészítése - a program eredményes megvalósításához szükséges az Óvodai nevelés játékkal, mesével című könyv ismerete és alkalmazása, egy negyvenórás tanfolyam elvégzése a megyei pedagógiai intézetek és a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola szervezésében. A tanfolyamot elvégzők tanúsítványt kapnak. Évszakonként legalább egyszer szükséges a látogatás, konzultáció, véleménycsere valamelyik módszertani óvodában. Ajánlott a részvétel a játékkal, mesével dolgozó óvónők Baráti Társaságának évenkénti találkozóján, konzultációján. Előadások, konzultációk kérhetők a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola oktatóitól, illetve a programíróktól
    7. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel"
    Alapfilozófiájuk – érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza fejlődéslélektan alapján. Divergens, kreatív gondolkodás erősítése (humor/HAHA, felfedezés/AHA, művészet/AH)
    Gyermekkép – „Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.”
    Kiemelt értékek – minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető – társas-kapcsolatok fejlesztése, feltétel nélküli szeretet – érték és hiány megismerése lelki feszültség nélkül
    Cél – az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével – sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése – a gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása
    Környezeti sajátosságok – sarkok, szobák, kiállításhoz szükséges adottságok, pódium, futópálya…
    Szervezeti formák – kötelező – közvetve kötelező - kötetlen
    Közvetített tartalmak – egészséges életmód – érzelmi és szociális nevelés és társas kapcsolatok – hagyományőrzés, népszokások
    Módszerek – játék, játékba integrált tanulás, vers, mese, dramatikus játék, ének, énekes játékok, zenehallgatás, rajz, mintázás, kézimunka, mozgás, mozgásos játékok, a környezet megszerettetése, munka jellegű tevékenységek
    Sajátos eszközök – kiegészítik a meglévő óvodai eszközöket: esztétikus mese kuckó, esztétikus éneksarok (6 férőhely, saját készítésű ritmushangszerek), esztétikus alkotósarok, plasztikai munkához anyag, ovigaléria (7 férőhelyes, évszakonként változtatják), videó-szoba (8-10 férőhely), videó kamera, fényképezőgép, esztétikus polc (terrárium, akvárium, florárium), erdei óvodához szükséges holmik, pódium az udvaron, futópálya, tájékoztató táblák
    Pedagógus szerepfelfogása – „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csak is Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Segítő, tanácsadó, terelgető és tudásával gazdagítja a gyermeket…
    Pedagógusok sajátos felkészítése – saját maguk elsajátíthatják a művészi nevelés alapelveit és a hozzá tartozó tartalmi egységeket
    8. Óvodaiskola Program
    Alapfilozófiájuk - az iskolássá válás egy kisgyermek életében nagy és fontos lépés. Felelősséget ró ez a szülőkre, pedagógusokra egyaránt. A kezdetek benyomásai, élményei meghatározzák a tanuláshoz, az iskolához fűződő viszonyt. Az érdeklődés, a tanulási vágy, szorongás az újtól, az ismeretlentől irányítják a gyermekek első lépéseit az iskolában
    Kiemelt értékek - a személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra
    Cél – a gyermekek személyiség fejlődésének segítése a zökkenőmentes átmenet megoldásával, a képességfejlesztéssel és az értékelési rendszerrel - az alapképességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció, figyelem. Fontos terület a nagy-és finommozgások fejlesztése is. Az önértékelési képesség erősítése kiemelt feladatunk nagycsoporttól kezdődően. A képességfejlesztés két for*mában történik: az óvodában főként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés
    Környezeti sajátosságok - az óvodaiskola a nagycsoporttól a 4. osztály végéig tartó szakaszt fogja át
    Szervezeti formák – kötött
    Közvetített tartalmak - a személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra
    Módszerek - nagy felmenő rendszerben tanítunk, így 4-4 évet tölthetnek a gyermekek a pedagógusokkal. Az egész napos oktatási forma pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző tevékenységek tartalmát, sorrendjét jól megszervezhessük
    Pedagógus szerepfelfogása - megismerkedik a csoport tagjaival, szokásrendszerével, megfigyeli az óvodások kognitív, affektív, pszichomotoros tulajdonságait,·foglalkozásokat vezet,·megkezdi az önértékelési képesség fejlesztését,·együttműködik a képesség fejlesztő pedagógussal,·kapcsolatot teremt a szülőkkel
    Pedagógusok sajátos felkészítése – két diploma
    A témakör kifejtéséhez kapcsolódó fogalmak:

    Pluralizmus - olyan gondolatrendszerek összessége, mely társadalmi sokféleségből adódó értékeket elfogadja. Elismeri a társadalmi csoportok autonómiáját, ill. a sokféleségből adódóan törekedik egyfajta egyensúly megteremtésére. Elfogadja az eltérő pedagógiai paradigmákat és azok egymás mellett élését is. Hiszen ugyan arról a dologról más és másképpen gondolkodhatunk, de ettől függetlenül minden képviselhet értéket

    alternativitás - választhatóság, választási lehetőség a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök, stb. között

    Szakmai autonómia – szakmai önállóság (70-es évek végén, 80-as évek elején jelent meg)

    Reformpedagógia - mindazon pedagógiai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő, elsősorban Európában és az Egyesült Államokban kibontakozó pedagógiai irányzatok és koncepciók összefoglaló elnevezése. Magyarországon összefonódott a pedológia (Nagy László, gyermektanulmány) térhódításával

    Freinet- pedagógia - Freinet pedagógiai elvei alapján működő óvoda a gyerekek fejlődéséből indul ki. Eszerint a 4 éves gyermekben él a munkálkodás vágya. Jellemzői a tevékenységekre való építkezés, a természetközelség, a szabad önkifejezés, a természetes érdeklődésre való támaszkodás, a természetben szerzett élmények felhasználhatósága, a felfedezés lehetőségének biztosítása, a kooperatív tanulás és a Freinet-technikák (beszélgetőkör, újság, kiállítás stb.) alkalmazása. A Freinet-technikák, abban különböznek a didaktikai eljárásoktól, hogy a szabad alkotás és önkifejezés, a kényszer nélküli fejlesztés szellemében inspirálják a gyermekeket, s mint ilyenek, komplexek, művészi, intellektuális, mechanikus, szociális, humánus tartalommal egyaránt rendelkeznek. További elvei: a gyermek szabad megnyilvánulásai során az önértékek felismerése, tudatosítása; az inspiráló-fejlesztő környezetben az önértékek kibontakozása; a gyermek iránti bizalom, az elfogadás, a szükséges kritika légkörében az önértékek elfogadása; a tevékenységek megválasztásának szabadsága, amely választás után a felelősség megélésével jár. A szabad szárnyalás ésszerű szabályok között mozog, a tolerancia, a felelősség, a rend és a harmónia teljességében.

    Montessori- pedagógia - a pedagógiai alapelvei az aktív, cselekvő, öntevékeny gyermeki megnyilvánulások megsegítésére, megtámogatására, az eszközökkel való cselekvés fontosságára, a manipulatív tanulás elsődlegességére, a szabad cselekvés fontosságára, a szereteten alapuló bánásmódra épülnek. Olyan eszközöket használ, amelyek fejlesztenek, és hordozzák a fejlesztés tartalmát. Az óvodai program jelen gyakorlata a társadalmi, a történelmi és a pedagógiai fejlődést, változásokat követi, ezáltal bár szellemisége megőrizte M. Montessori pedagógiájának szellemiségét, változott és korszerűsödött.

    Waldorf-pedagógia - : reformpedagógiai mozgalom, elindítója és alapelveinek (antropológiájának, fejlődéslélektanának) kidolgozója Rudolf Steiner. A pedagógiájára óvodai program is épül. A pedagógiai hangsúly az alábbiakban fogalmazható meg: az egyéni bánásmód, az összetartozás élménye közös tevékenységek által, a másság elismerése és az integrált nevelés szorgalmazása, indirekt hatások, együttélés a gyermekekkel, laza napirend, családias légkör, természetes anyagokból készült berendezés, játék dominanciája, elkülönült tanulás nélkül, a mese jelentőségével.

    "DOB" - a Differenciált Óvodai Bánásmód (DOB) óvodai nevelési program célja, hogy aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával. A pedagógusok az autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban. A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését. A nevelés eszközeivel a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet. Jelentős helyet kap a tantervben a csoportdinamikát minden szinten felhasználó munkaszervezés és a gyakorlati lehetőségek leírása. Ez ad óvodai keretet a 3-7 éves gyermekek ÉN-MI tudatának fejlődéséhez. A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között.

    "Játék, mozgás, kommunikáció" - A JMKprogram vállalja a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára. A JMKprogram a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés.

    "Komplex-prevenciós Óvodai Program" - A Komplex prevenciós óvodai program fejlődés és neveléslélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A program a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait. A kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket. Maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét áthatja a nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés.

    "Tevékenységközpontú óvodai program" - a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program célja a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést. A program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik. A fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki. A fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg.

    "Epochális óvodai nevelési program" - az Epochális rendszerű óvodai nevelési program szerint a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye. A nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek. A programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. Cél a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása.

    "Óvodai nevelés játékkal, mesével" - az Óvodai nevelés játékkal, mesével című program lényege, hogy a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg. Ezek segítségével teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör. A 3-7 éves gyermekek testi, lelki tulajdonságaira épített program alkalmazásával az érzelmi, társas és értelmi képességek ápolása és fejlesztése valósulhat meg a testi és lelki egészség feltételei között. A program tartalmazza a játékkal és mesével nevelés lélektani és pedagógiai indokait, a teendők rendszerbe foglalását és elemzését. Alapvető ismérve: a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével.

    antropozófia - a teozófia embertana, az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről

    Epocha – tömbösített óra

    Projekt – a tanítási anyag egy sajátos témaegysége, amely életszerű feladategységben, természetes módon, valós kapcsolatokon keresztül kerül feldolgozásra. Eredménye mindig valamilyen produktum. A gyermek érdeklődésére épít, a feldolgozás együttműködésben valósul meg

    euritmia – művészeti nevelés
    Montessori eszközök - Montessorinál az oktatás anyagát elsősorban a tanszerek, eszközök (il materiale) alkotják. Óvodájában az értelmi fogyatékosok nevelése során kialakított érzékszervi fejlesztő eszközöket használtak, amelyek egy egymásra épülő zárt fejlődési kört alkotnak. Külön-külön fejlesztik a gyermek érzékszerveit (látás, hallás, tapintás, alak- és színérzet), érzékelését, észlelését; szemléltetik az anyagi világ alapvető tulajdonságait (szín, forma, kiterjedés, hang, illat, íz stb.), de egyúttal fejlesztik manuális tevékenységük színvonalát és ezzel együtt gondolkodásukat is. Közvetett céljuk az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás, rajzolás) előkészítése, megalapozása. A Montessori-koncepció további foglalkozási formája - a különféle eszközökkel folytatott önálló tevékenységen túl - a gyermekek ritmikus mozgása, a csendtartás és az írás-olvasás-számolás előkészítése szintén gazdag eszközhasználat segítségével.
    Csendgyakorlata Montessori óvodai és iskolai élet elmaradhatatlan mozzanata a csendjáték. A tevékenységi idő végén az óvónő suttogó szavát vagy halk zeneszót meghallva a gyermekek halkan helyre teszik játékszereiket, eszközeiket és óvatosan, szinte zaj nélkül körbe helyezik a székeket és leülnek. (Ha a helyi szokások úgy alakultak ki, földre, szőnyegre vagy párnákra is ülhetnek.) Mivel csoportjainkban a tevékenységi idő alatt a gyermekek szabadon mozoghatnak, változtathatják helyüket és halk beszéd, duruzsolás mindig hallható, a csendjátéknak elsődleges feladata, hogy a gyermekek meghallgassák a csendet. Az óvónőnek gondoskodnia kell arról, hogy mindenki kényelmesen helyezkedjék el, mert csak így kívánhatjuk meg a teljes mozdulatlanságot. A gyermekek derűt és várakozó feszültséget tükröző csillogó szemeik azt mutatják, hogy ezt nagyon élvezik. Aztán lehajtják fejüket, becsukják szemüket és "hallgatják" a csendet. A csend hallgatása élménnyé válik, egyben a zenei nevelésnek is egyik alapmozzanata. Közben átélik saját benső hangulatukat, a csend áhitatát. Ezalatt rájönnek, hogy tökéletes csend soha sincs. Meghallanak olyan zörejeket, hangokat, amelyekre a minden napi élet során nem figyelnek fel. Utána kinyitják szemüket és megsúgják az óvónőnek, hogy milyen hangokat, zörejeket halottak. Néha az óvónő – megfelelő előkészítés után – maga is megszólaltathat különböző hangokat és a gyermekek kitalálják, mit hallottak. A következő feladat: a földre rajzolt körön vagy ellipszisen úgy járni körbe, hogy ne lépjenek le a vonalról. Az egyensúly megtartása komoly nehézséget jelent a kisebbek számára. Aztán az óvónő bemutatja, hogyan lehet a vonalon járni úgy, hogy a lépő lábuk sarkát a másik lábfejük ujjaihoz helyezzék. Tovább nehezíthetik a feladatot, ha kezükben egy csengőt visznek, egy tálcán egy pohár vizet, stb. Külön sajátos feladat az eszköz átadása a pajtásnak. Ebben finomodik egymásra figyelésük, harmonikus mozdulataik, metakommunikációjuk. Nagy élmény a mozgásingerek leküzdése, uralkodás önmagunkon. Ezt a csendet a gyermekek nem parancsszóra teremtik meg, hanem azért, mert ők is úgy akarják, szeretik. Érzik a felelősségüket. Mindenki egyformán felelős a csendért, mert ha csak egy gyermek is zörög vagy megszólal, akkor már nincs csend. A feladat teljesítése jó játék és ugyanakkor közös sikerélményt nyújt. A csendjátékot a gyermekek nagyon élvezik, sokat jelent az önfegyelem, a szép és harmonikus mozgás, nem utolsó sorban a közösségi magatartás kialakításának szempontjából. Montessori pedagógiai gyakorlata során rájött arra is, hogy a gyermekek számára milyen fontos, ha megtanulják a teljes csendet megteremteni, megtartani és élvezni.
  16.  
    sziszikeccs

    sziszikeccs Állandó Tag

    jók vagytok

    Sziasztok !

    Én most kezdtem a fősulit és nagyon jó hogy megtaláltam ezt az oldalt mert sok jó dolog van fent ami nekem is segíthet és a csoport tásaimnak is.
    Super. Köszönet érte!
    Szisz
  17.  
    sziszikeccs

    sziszikeccs Állandó Tag

    Köszi mindenkinek és ha vannak kidolgozott tételek elsősöknek és másodikosoknak tegyétek fel kérlek.
    Szisz
  18.  
    sziszikeccs

    sziszikeccs Állandó Tag

    Szia !

    Én most kezdtem a sulit és I. év II. félévében járok. DE-gyfk-n és mese és verscsokor és vizuális tevékenységre tervezetek kellenének.
    Előre is nagyon köszönöm!
    Szisz
  19.  
    Sasa75

    Sasa75 Állandó Tag

    Szia! Egy mese tervezettel tudok segíteni. Remélem feltudod használni.
    <!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if !mso]><object classid="clsid:38481807-CA0E-42D2-BF39-B33AF135CC4D" id=ieooui></object> <style> st1\:*{behavior:url(#ieooui) } </style> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> [FONT=&quot]
    [/FONT]
    [FONT=&quot]IRODALMI NEVELÉS TERVEZET[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A tevékenységi forma neve:[/FONT][FONT=&quot] Irodalmi nevelés[/FONT]
    [FONT=&quot]A tevékenységi forma helye: [/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot]A foglalkozás ideje:[/FONT][FONT=&quot]
    [/FONT]
    [FONT=&quot]A tevékenység vezetője: [/FONT][FONT=&quot][/FONT]

    [FONT=&quot]Korcsoport:[/FONT][FONT=&quot] vegyes (3-7 év)[/FONT]
    [FONT=&quot]A fejlesztés tartalma:[/FONT][FONT=&quot] Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A fejlesztés előzményei: [/FONT]
    [FONT=&quot]- mesekígyó- melyen a gyerekek ülnek a csoportszokás alapján, s ez az eszköz a mesemondásra[/FONT]
    [FONT=&quot]- beszélgetés a családról, a generációkról, házimunkákról[/FONT]
    [FONT=&quot]- játéktéma: varázslás- varázspálca, varázsasztal[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]A fejlesztés feladatai:[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]

    • [FONT=&quot]Esztétikai nevelési feladatok:[/FONT]
    [FONT=&quot]- irodalom megszerettetése mélyen átélt előadásmóddal[/FONT]
    [FONT=&quot] - esztétikai élmény nyújtása: hangsúly, hanglejtés, hangszín változtatásával, s ezek segítségével[/FONT]

    • [FONT=&quot]Anyanyelvi nevelés:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]élénkítés eszközeinek és indulatszók hangsúlyozásával a gyermekek szókincsének bővítése, fejlesztése[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]szókincsbővítés szómagyarázattal pl.: szolgálni- dolgozni; tüstént- azonnal[/FONT]

    • [FONT=&quot]Erkölcsi nevelés:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT]közösségi érzés fejlesztése, együttes élmény nyújtása a közös mesehallgatással, a közös átéléssel
    [FONT=&quot]- [/FONT]a mese mondanivalójának közvetítésével becsületességre nevelés
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Fejlesztés módszerei[/FONT][FONT=&quot]: bemutatás, beszélgetés, magyarázat, ismétlés[/FONT]

    Munkaforma: frontális
    Szervezeti forma. kötetlen
    [FONT=&quot] [/FONT]

    [FONT=&quot]Kidolgozás [/FONT][FONT=&quot](a tevékenység várható menete)[/FONT]

    [FONT=&quot] [/FONT]

    [FONT=&quot]I. [/FONT][FONT=&quot]Motivációs lehetőségek[/FONT][FONT=&quot]:[/FONT]

    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]játéktéma: varázslás a szőnyegen varázspálcával. Beszélgetés a varázslókról, bűvészekről (cirkuszról).[/FONT]

    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]Beszélgetés a családról vagy családos játék közben utalok a mese cselekményére[/FONT]

    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]A mesekígyó elővételével utalok rá és invitálom a gyermekeket a mesehallgatásra.[/FONT]

    [FONT=&quot] [/FONT][FONT=&quot]. [/FONT]

    [FONT=&quot] [/FONT][FONT=&quot] [/FONT]

    [FONT=&quot]II. [/FONT][FONT=&quot]A tartalom feldolgozásának várható menete:[/FONT]
    [FONT=&quot]A mese szerkezete, esztétikai sajátosságai[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] Az előadás módja[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]

    • [FONT=&quot]A szegény ember elküldi a 3[/FONT]
    [FONT=&quot]fiát szolgálni A „három”, mint bűvös szám [/FONT]
    [FONT=&quot]3 fiú, 3 esztendő, 3 ajándék kiemelése[/FONT][FONT=&quot][/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]

    • [FONT=&quot]Ahogy letelt az idő, az öreg Tagoltan, lassan, mélyebb hangon[/FONT]
    [FONT=&quot]mindhármuknak ad valamit szólaltatom meg az öreget.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]

    • [FONT=&quot]„ A kocsmáros belopózott és Emelkedő, ereszkedő[/FONT]
    [FONT=&quot] kicserélte…” dallamvonal.[/FONT]
    [FONT=&quot] „…amelyik pontosan Hangsúlyos.[/FONT]
    [FONT=&quot] olyan volt…”[/FONT]
    [FONT=&quot] 4. „…kapták magukat… elverték Ereszkedő dallamvonalú.[/FONT]
    [FONT=&quot] …se vitte el szárazon…”[/FONT]
    [FONT=&quot]5.„…nem tudott fizetni…[/FONT]
    [FONT=&quot] …ő bizony elveszi a gúnyáját, Fokozott hangerő, hangsúlyos[/FONT]
    [FONT=&quot] ha nem fizet vagy becsukatja…” ejtés.[/FONT]
    [FONT=&quot] „Jaj, jaj! Hagyd abba a verést!” Félelem, ijedtség állapota- [/FONT]
    [FONT=&quot] Mimikai eszközökkel erősítem.[/FONT]
    [FONT=&quot] 6. A „gonosz” pórul jár,[/FONT]
    [FONT=&quot] a jó elnyeri méltó jutalmát.[/FONT]
    [FONT=&quot]„a kocsmáros behozta az asztalt Ereszkedő dallamvonalú, tagoltan[/FONT]
    [FONT=&quot]meg a szamarat és odaadta” adom elő.[/FONT]
    [FONT=&quot]„otthon elmondta” Feszültségfeloldás, a mese[/FONT]
    [FONT=&quot]„volt már mit enni” cselekménye a végéhez[/FONT]
    [FONT=&quot]„nagyon boldog lett” közeledik.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]Hatásszünet.[/FONT]
    [FONT=&quot] [/FONT]
    [FONT=&quot]III.[/FONT][FONT=&quot]. [/FONT][FONT=&quot]Befejezés:[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]igény szerint újramesélés, beszélgetés[/FONT]
    [FONT=&quot]- [/FONT][FONT=&quot]más tevékenységek ajánlása: meseillusztráció; babakonyhában „teríts asztalt” játszunk; Lipem-lopom a szőlőt/ének/; közös bábozás.[/FONT]
  20.  
    mdia

    mdia Állandó Tag

    útmutató

    Sziasztok!

    Remélem sokan hasznát veszitek.

Megosztás