A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét felelőssé tették a cikkeik alatt megjelent kommentekért.
A 2010-ben kezdődött persorozat azután indult, hogy az ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozó ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com oldalak az oldalukon ingyenesnek feltüntetett szolgáltatásra regisztrálóknak később fizetési felszólítást küldtek, majd tartozásként kezdtek követelni kisebb-nagyobb összegeket. Az eljárást a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) etikátlannak nevezte, majd ennek nyomán több oldal, köztük az Index.hu Zrt. (az Index kiadója) által kiadott fogyasztóvédelmi oldal, a Tékozló Homár is beszámolt róla.
Az ingatlanos oldalak üzemeltetője az MTE közleményét, annak átvételét, valamint egyes, az olvasók által azokhoz fűzött (valóban gyalázkodó) hozzászólásokat a személyiségi jogait sértőnek ítélte, és ennek megállapítását kérte a bíróságtól. Az MTE és az Index.hu Zrt. a kereset elutasítását kérték: szerintük a közlemény nem lépte túl a véleménynyilvánítás határait, a sérelmezett kommentek tekintetében pedig eleget tettek a törvényi kötelességüknek, amikor azokat eltávolították, amikor tudomást szereztek róluk.
A 2011 márciusi, elsőfokú ítélet szerint egyes kommentek megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő jogát, mert azok ugyanolyanok, mint a leközölt olvasói levelek: szerkesztett tartalomnak minősülnek, amiért a kiadók felelősséggel tartoznak. Ugyanakkor magát az MTE közleményét és annak átvételét önmagában nem találták jogsértőnek. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett: a felperes szerint a közlemény is sértő volt, mert heves reakciókat váltott ki. Az MTE és az Index.hu Zrt. elsősorban arra hivatkozott, hogy a hozzászólás nem szerkesztett tartalom, az a kiadó ellenőrzése nélkül jelenik meg, moderálásuk a mennyiségük miatt nem lehetséges.
A 2011 októberében született másodfokú ítélet helyben hagyta a korábbi döntést. Kimondta viszont, hogy a komment valóban nem ugyanolyan, mint a lapok által leközölt olvasói levél, hanem magánjellegű megnyilvánulás, ezért nem az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény, hanem a polgári törvénykönyv alapján minősül jogsértőnek. A felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria is ugyanerre a következtetésre jutott: ha a szolgáltató ellenőrizetlen kommentek elhelyezésére biztosít lehetőséget, számolnia kell azzal, hogy ott sértő közlés is megjelenik, amiért felelősséggel tartozik. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a jogerős ítélet összhangban volt az Alaptörvény rendelkezéseivel.
Az MTE és az Index kiadója ezután fordultak Strasbourghoz, mivel szerintük az ítéletek ellentétesek a véleményszabadsághoz való joggal. A strasbourgi bíróság szerint a magyar bíróságok merev álláspontja olyan felfogást tükröz, ami nem teszi lehetővé a versengő jogok (a személyiségi jog és a véleményszabadsághoz való jog) mérlegelését.
A döntés talán legfontosabb részeként az emberi jogi bíróság kimondta, hogy
az olvasók kommentjei miatt az MTE-t és az Indexet kárhoztató magyar bíróságok döntései akkor lettek volna összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ha a tartalomszolgáltatók nem távolították volna el azonnal a sérelmes hozzászólásokat, amint azokról tudomást szereztek.
Az Index és az MTE ügyében született döntés némileg meglepő annak fényében, hogy fél éve egy észt online lap, a Delfi esetében a strasbourgi bíróság nagykamarája elutasította a véleményszabadság megsértésére való hivatkozást. A döntés megerősítette az észt bíróságok ítéleteit, melyek szerint a Delfi eljárása a gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak minősülő kommentek eltávolítására nem volt megfelelő.
Az Index és az MTE strasbourgi beadványát Bodolai László és Bodrogi Bea készítették. Cikkünk a Facebook-on, de kivételesen most itt alul is kommentelhető.
MG.
- 2010-ben egy cégnek nem tetszett, hogy a szolgáltatásáról szóló cikkekhez fűzött kommentekben az olvasók elég durván beszóltak neki.
- Az emiatt indult perekben a magyar bíróságok úgy ítélték, hogy az online lapok felelősek a moderálatlan olvasói hozzászólásokért.
- Strasbourgban ma azt mondták ki, hogy ezek a döntések alapjogsértők voltak.
- Más lett volna a helyzet, ha a sérelmesnek ítélt kommenteket nem távolítják el azonnal, amint azokról tudomást szereznek, ez azonban megtörtént.
A 2010-ben kezdődött persorozat azután indult, hogy az ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozó ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com oldalak az oldalukon ingyenesnek feltüntetett szolgáltatásra regisztrálóknak később fizetési felszólítást küldtek, majd tartozásként kezdtek követelni kisebb-nagyobb összegeket. Az eljárást a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) etikátlannak nevezte, majd ennek nyomán több oldal, köztük az Index.hu Zrt. (az Index kiadója) által kiadott fogyasztóvédelmi oldal, a Tékozló Homár is beszámolt róla.
Az ingatlanos oldalak üzemeltetője az MTE közleményét, annak átvételét, valamint egyes, az olvasók által azokhoz fűzött (valóban gyalázkodó) hozzászólásokat a személyiségi jogait sértőnek ítélte, és ennek megállapítását kérte a bíróságtól. Az MTE és az Index.hu Zrt. a kereset elutasítását kérték: szerintük a közlemény nem lépte túl a véleménynyilvánítás határait, a sérelmezett kommentek tekintetében pedig eleget tettek a törvényi kötelességüknek, amikor azokat eltávolították, amikor tudomást szereztek róluk.
A 2011 márciusi, elsőfokú ítélet szerint egyes kommentek megsértették a felperes jó hírnévhez fűződő jogát, mert azok ugyanolyanok, mint a leközölt olvasói levelek: szerkesztett tartalomnak minősülnek, amiért a kiadók felelősséggel tartoznak. Ugyanakkor magát az MTE közleményét és annak átvételét önmagában nem találták jogsértőnek. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett: a felperes szerint a közlemény is sértő volt, mert heves reakciókat váltott ki. Az MTE és az Index.hu Zrt. elsősorban arra hivatkozott, hogy a hozzászólás nem szerkesztett tartalom, az a kiadó ellenőrzése nélkül jelenik meg, moderálásuk a mennyiségük miatt nem lehetséges.
A 2011 októberében született másodfokú ítélet helyben hagyta a korábbi döntést. Kimondta viszont, hogy a komment valóban nem ugyanolyan, mint a lapok által leközölt olvasói levél, hanem magánjellegű megnyilvánulás, ezért nem az elektronikus szolgáltatásokról szóló törvény, hanem a polgári törvénykönyv alapján minősül jogsértőnek. A felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria is ugyanerre a következtetésre jutott: ha a szolgáltató ellenőrizetlen kommentek elhelyezésére biztosít lehetőséget, számolnia kell azzal, hogy ott sértő közlés is megjelenik, amiért felelősséggel tartozik. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a jogerős ítélet összhangban volt az Alaptörvény rendelkezéseivel.
Az MTE és az Index kiadója ezután fordultak Strasbourghoz, mivel szerintük az ítéletek ellentétesek a véleményszabadsághoz való joggal. A strasbourgi bíróság szerint a magyar bíróságok merev álláspontja olyan felfogást tükröz, ami nem teszi lehetővé a versengő jogok (a személyiségi jog és a véleményszabadsághoz való jog) mérlegelését.
A döntés talán legfontosabb részeként az emberi jogi bíróság kimondta, hogy
az olvasók kommentjei miatt az MTE-t és az Indexet kárhoztató magyar bíróságok döntései akkor lettek volna összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ha a tartalomszolgáltatók nem távolították volna el azonnal a sérelmes hozzászólásokat, amint azokról tudomást szereztek.
Az Index és az MTE ügyében született döntés némileg meglepő annak fényében, hogy fél éve egy észt online lap, a Delfi esetében a strasbourgi bíróság nagykamarája elutasította a véleményszabadság megsértésére való hivatkozást. A döntés megerősítette az észt bíróságok ítéleteit, melyek szerint a Delfi eljárása a gyűlöletbeszédnek és erőszakra való uszításnak minősülő kommentek eltávolítására nem volt megfelelő.
Az Index és az MTE strasbourgi beadványát Bodolai László és Bodrogi Bea készítették. Cikkünk a Facebook-on, de kivételesen most itt alul is kommentelhető.
MG.
