A kanadai márkatulajdonosoknak a Hamisításellenes Törvény új eszközöket ad kezeikbe, lehetővé téve a hamis termékek megállítását már az országhatároknál.
A kanadai márkák tulajdonosainak gyakran meggyűlik a baja a hamisítókkal: a luxuscikkeken, táskákon és napszemüvegeken túl már az ékszerekre, elektronikus fogyasztói cikkekre, kozmetikumokra és sok már termékre is kiterjed a hamisítók tevékenysége, nagy károkat okozva ezzel a gyártóknak a fogyasztók testi épségét is veszélyeztetve, írja az iprfrontline.
Az új hamisításellenes törvény megpróbálja egyszerűbbé tenni a márkatulajdonosok dolgát azokban az esetekben, amikor a hamis áruk országba való bevitelét szeretnék megakadályozni. Eddig ugyanis ez nem volt egyszerű: a márkatulajdonosnak részletes információkkal kellett rendelkeznie a hamisítványok beszállítójáról és magáról a szállítmányról is, bírósági végzést az áruk lefoglalásához kizárólag ezek ismeretében adhattak ki. Ha pedig már az országban voltak a hamisítványok, könnyű volt eladni őket az interneten vagy a bolhapiacokon, az árusok ugyanis könnyedén helyet tudtak változtatni, ha veszélyben érezték magukat. Másnap pedig újra is kezdhették a tevékenységüket.
Bár a hiányosságok orvoslására írt törvény még csak tervezet, sokan nagyon valószínűnek tartják, hogy elfogadják még ez évben. Ha ez megtörténik, a márkák tulajdonosai a Kanadai Határvédelmi Ügynökséggel együttműködve állíthatják meg a hamisítványokat az országhatárokon. Ezzel Kanada csatlakozik az Egyesült Államokhoz, Ausztráliához, az Európai Unióhoz és más olyan országokhoz, akik lehetővé teszik a márkatulajdonosoknak, hogy azok a határon foglalják le a hamis árucikkeket és pert indíthassanak a hamisítók ellen.
A részteletek még nem teljesen kidolgozottak, de alapvetően a következő módon működne a rendszer: a védjegy vagy a szellemi tulajdon birtokosa megállapodást ír alá a Határvédelmi Ügynökséggel. Amint ez megtörtént, a határvédelem munkatársai lefoglalhatják a hamisnak vélt árukat. Azokat 10 és 20 nap közötti időtartamig tárolhatják is (ha az áru romlandó, 5 napig). A szellemi tulajdon vagy védjegy jogosultja ezután értesítést kap a határvédelemtől, akik mintákat is küldenek a szállítmányból. A tulajdonos egyidejűleg információkat kap a szállítmányról, a szállítóról, a termékek származási helyéről és arról, milyen úton kerültek Kanadába.
Ha a tulajdonos hamisnak találja az árut, akkor köteles eljárást kezdeményezni, különben a szállítmányt egy bizonyos idő elteltével útjára engedik. A tulajdonosnak az áru vizsgálatán kívül más kötelezettségei is lehetnek: biztosítania kell az áru őrzésének és kezelésének költségeit a vizsgálat időtartamára és bírósági végzést is kérnie kell annak biztosítására, hogy az áru zár alatt maradjon a bírói döntés meghozataláig.
A tervezet mindenképpen jó hír a kanadai védjegy- és szellemitulajdon-jogosultaknak, eddig ugyanis tétlenül kellett tűrniük, ahogy a hamisítók az ő termékeikről másolt árukat az országba vitték. Ezek után azonban meg is akadályozhatják, hogy azok egyáltalán a kanadai piacra kerülhessenek.
(BrandTrend)
A kanadai márkák tulajdonosainak gyakran meggyűlik a baja a hamisítókkal: a luxuscikkeken, táskákon és napszemüvegeken túl már az ékszerekre, elektronikus fogyasztói cikkekre, kozmetikumokra és sok már termékre is kiterjed a hamisítók tevékenysége, nagy károkat okozva ezzel a gyártóknak a fogyasztók testi épségét is veszélyeztetve, írja az iprfrontline.
Az új hamisításellenes törvény megpróbálja egyszerűbbé tenni a márkatulajdonosok dolgát azokban az esetekben, amikor a hamis áruk országba való bevitelét szeretnék megakadályozni. Eddig ugyanis ez nem volt egyszerű: a márkatulajdonosnak részletes információkkal kellett rendelkeznie a hamisítványok beszállítójáról és magáról a szállítmányról is, bírósági végzést az áruk lefoglalásához kizárólag ezek ismeretében adhattak ki. Ha pedig már az országban voltak a hamisítványok, könnyű volt eladni őket az interneten vagy a bolhapiacokon, az árusok ugyanis könnyedén helyet tudtak változtatni, ha veszélyben érezték magukat. Másnap pedig újra is kezdhették a tevékenységüket.
Bár a hiányosságok orvoslására írt törvény még csak tervezet, sokan nagyon valószínűnek tartják, hogy elfogadják még ez évben. Ha ez megtörténik, a márkák tulajdonosai a Kanadai Határvédelmi Ügynökséggel együttműködve állíthatják meg a hamisítványokat az országhatárokon. Ezzel Kanada csatlakozik az Egyesült Államokhoz, Ausztráliához, az Európai Unióhoz és más olyan országokhoz, akik lehetővé teszik a márkatulajdonosoknak, hogy azok a határon foglalják le a hamis árucikkeket és pert indíthassanak a hamisítók ellen.
A részteletek még nem teljesen kidolgozottak, de alapvetően a következő módon működne a rendszer: a védjegy vagy a szellemi tulajdon birtokosa megállapodást ír alá a Határvédelmi Ügynökséggel. Amint ez megtörtént, a határvédelem munkatársai lefoglalhatják a hamisnak vélt árukat. Azokat 10 és 20 nap közötti időtartamig tárolhatják is (ha az áru romlandó, 5 napig). A szellemi tulajdon vagy védjegy jogosultja ezután értesítést kap a határvédelemtől, akik mintákat is küldenek a szállítmányból. A tulajdonos egyidejűleg információkat kap a szállítmányról, a szállítóról, a termékek származási helyéről és arról, milyen úton kerültek Kanadába.
Ha a tulajdonos hamisnak találja az árut, akkor köteles eljárást kezdeményezni, különben a szállítmányt egy bizonyos idő elteltével útjára engedik. A tulajdonosnak az áru vizsgálatán kívül más kötelezettségei is lehetnek: biztosítania kell az áru őrzésének és kezelésének költségeit a vizsgálat időtartamára és bírósági végzést is kérnie kell annak biztosítására, hogy az áru zár alatt maradjon a bírói döntés meghozataláig.
A tervezet mindenképpen jó hír a kanadai védjegy- és szellemitulajdon-jogosultaknak, eddig ugyanis tétlenül kellett tűrniük, ahogy a hamisítók az ő termékeikről másolt árukat az országba vitték. Ezek után azonban meg is akadályozhatják, hogy azok egyáltalán a kanadai piacra kerülhessenek.
(BrandTrend)
