Újra megszólalt Hawking.

HaroldKing · 2017 Május 4

Na vegyük sorra a veszélyeket.

1. Atomháború. A veszély teljesen reális, de nem hiszem hogy akár ekkor is ne maradnának túlélők. Nyilván nem a fejlett nagyvárosokban, hanem mindenféle elszigetelt helyeken, amazóniai dzsungelekben „vadak”, stb. A veszély persze nagy, és „billeg a léc”, szóval lehet hogy mégse maradnak túlélők, de hogy BIZTOS nem maradnak, azt én nem merném határozottan kijelenteni. Különben is, ha atomháború van is, hogyan törhet ki? A háborúzó felek lehetnek mondjuk USA, Kína, Oroszország - a többi jelentéktelen. Észak-Koreának nem lehet sok atombombája. Helyileg pusztíthat sokat, globális mértékben nem. Na most ha a felsorolt országok elkezdenek háborúzni, egymásra dobálják majd a bombákat, már amiatt is hogy mielőbb tönkretegyék az ellenfél rakétakilövő egységeit. Ergo, vélhető hogy Új-Zélandra és Ausztráliára egyetlen bomba se fog esni. Valószínűleg megússza egész Dél-Amerika is. Afrika is.
Ekkor meg az van hogy ezen országokat csak a máshonnan odajutó radioaktív szennyeződés fenyegeti. Nem hiszem, hogy ettől minden emberi élet kipusztulna. Nyilván lesz egy rakás halál, igen, meg torz-születések, mutációk, stb. De túlélők maradnak, s a világ lassan kiheveri ezt...

2. Vírus. Ez valóban nagy veszély, szerintem nagyobb az atomháborúnál is. De csak akkor, ha légi úton tud terjedni. Ellenkező esetben lehet védekezni ellene izolációval. Végső esetben a közlekedés teljes leállításával, határzárral, s azonnali tűzparancs MINDENKIRE aki be akar jönni... Tudom, kegyetlen dolog, de kegyetlen az élet... Közben meg a kutatóintézetek kereshetik a megoldást. Elég fejlett már a genetikánk... Ha légi úton terjed, az nagy szopás, főleg ha hosszú a lappangási ideje de azalatt is fertőzhet. Akkor tényleg kampec. Minden más esetben azonban az emberiség megmenekülhet, bár az ott van a pakliban hogy lehet ám néhány millió halál egy efféle dolog következménye. Néhány milliárd is akár.

2. Aszteroida becsapódása: Hülyeség, ami akkora hogy komolyan veszélyeztetheti a földi életet, annak jöttét ÉVEKKEL KORÁBBAN észrevennénk már, és szétlőnénk időben atomrakétákkal.

3. Globális felmelegedés: Akik alacsonyan elterülő területen laknak, vízbe fúlnak. Ez szomorú, de ettől a magasabban lakók még nem halnak meg, tehát az emberiség maga nem hal ki.

4. „Vagy más katasztrófa”: Ha nem mondjuk ki hogy konkrétan mi, akkor nincs értelme beszélni se róla mert nem tudjuk mi ellen kell érvelni.

És most nézzük, hova mehetnénk lakni az űrben? Jelenlegi technikánkkal csak a Vénuszra, Marsra vagy a Holdra. A Vénusz kiesik mert rohadtul forró. A Hold oké, de szó se lehet róla hogy kimenjen valaki a szabadba, állandóan kupolák alatt kéne lakni, illetve űrruhát viselni ha mégis kimegyünk. Különben is, két-három napra jópofa lehet a félig súlytalanság, de állandóan úgy élni...
A Mars lakhatóvá tehető TALÁN, de az is rohadtul hideg, szóval ez nem úgy van ám hogy na odamegyünk 100 éven belül... Jónéhány száz év kell ehhez, talán egy egész évezred se sok rá, generációk sora kell ehhez hogy ott éljen... s eleinte az a környezet iszonyú sivár. Nem sokan vállalnák... Pláne hogy aki odamegy, annak nemigen adnak retúr jegyet...

ladybug7spots · 2017 Május 4

HaroldKing írta:
Na vegyük sorra a veszélyeket.

1. Atomháború. A veszély teljesen reális, de nem hiszem hogy akár ekkor is ne maradnának túlélők. Nyilván nem a fejlett nagyvárosokban, hanem mindenféle elszigetelt helyeken, amazóniai dzsungelekben „vadak”, stb. A veszély persze nagy, és „billeg a léc”, szóval lehet hogy mégse maradnak túlélők, de hogy BIZTOS nem maradnak, azt én nem merném határozottan kijelenteni. Különben is, ha atomháború van is, hogyan törhet ki? A háborúzó felek lehetnek mondjuk USA, Kína, Oroszország - a többi jelentéktelen. Észak-Koreának nem lehet sok atombombája. Helyileg pusztíthat sokat, globális mértékben nem. Na most ha a felsorolt országok elkezdenek háborúzni, egymásra dobálják majd a bombákat, már amiatt is hogy mielőbb tönkretegyék az ellenfél rakétakilövő egységeit. Ergo, vélhető hogy Új-Zélandra és Ausztráliára egyetlen bomba se fog esni. Valószínűleg megússza egész Dél-Amerika is. Afrika is.
Ekkor meg az van hogy ezen országokat csak a máshonnan odajutó radioaktív szennyeződés fenyegeti. Nem hiszem, hogy ettől minden emberi élet kipusztulna. Nyilván lesz egy rakás halál, igen, meg torz-születések, mutációk, stb. De túlélők maradnak, s a világ lassan kiheveri ezt...

2. Vírus. Ez valóban nagy veszély, szerintem nagyobb az atomháborúnál is. De csak akkor, ha légi úton tud terjedni. Ellenkező esetben lehet védekezni ellene izolációval. Végső esetben a közlekedés teljes leállításával, határzárral, s azonnali tűzparancs MINDENKIRE aki be akar jönni... Tudom, kegyetlen dolog, de kegyetlen az élet... Közben meg a kutatóintézetek kereshetik a megoldást. Elég fejlett már a genetikánk... Ha légi úton terjed, az nagy szopás, főleg ha hosszú a lappangási ideje de azalatt is fertőzhet. Akkor tényleg kampec. Minden más esetben azonban az emberiség megmenekülhet, bár az ott van a pakliban hogy lehet ám néhány millió halál egy efféle dolog következménye. Néhány milliárd is akár.

2. Aszteroida becsapódása: Hülyeség, ami akkora hogy komolyan veszélyeztetheti a földi életet, annak jöttét ÉVEKKEL KORÁBBAN észrevennénk már, és szétlőnénk időben atomrakétákkal.

3. Globális felmelegedés: Akik alacsonyan elterülő területen laknak, vízbe fúlnak. Ez szomorú, de ettől a magasabban lakók még nem halnak meg, tehát az emberiség maga nem hal ki.

4. „Vagy más katasztrófa”: Ha nem mondjuk ki hogy konkrétan mi, akkor nincs értelme beszélni se róla mert nem tudjuk mi ellen kell érvelni.

És most nézzük, hova mehetnénk lakni az űrben? Jelenlegi technikánkkal csak a Vénuszra, Marsra vagy a Holdra. A Vénusz kiesik mert rohadtul forró. A Hold oké, de szó se lehet róla hogy kimenjen valaki a szabadba, állandóan kupolák alatt kéne lakni, illetve űrruhát viselni ha mégis kimegyünk. Különben is, két-három napra jópofa lehet a félig súlytalanság, de állandóan úgy élni...
A Mars lakhatóvá tehető TALÁN, de az is rohadtul hideg, szóval ez nem úgy van ám hogy na odamegyünk 100 éven belül... Jónéhány száz év kell ehhez, talán egy egész évezred se sok rá, generációk sora kell ehhez hogy ott éljen... s eleinte az a környezet iszonyú sivár. Nem sokan vállalnák... Pláne hogy aki odamegy, annak nemigen adnak retúr jegyet...

Erről többször, többféle módon polemizáltunk már.... én továbbra is a Hawking-féle állásponton vagyok, de nem ismétlem magamat.
Egyikünk számára sem derül ki mi fog történni, nem élünk addig....hacsak nem mégis van Menyország és onnan majd látjuk - mondja ezt egyik ateista a másiknak....

gumelig · 2017 Május 4

-Jajaj Homo Sapiensem van!!!!
-Ne aggódj, elmúlik...

analema · 2017 Május 4

Nem becsülöm le Hawkingot, sok dologban nagyon értékesnek tartom a megállapításait és amiket megalkotott.

De lassan olyan lesz tőle ez a riogatás, mint a pápa húsvéti beszéde, amikor a békességre hívja fel a figyelmet. Hawking meg időnként beszél arról, hogy milyen dolgok veszélyeztetik a földi életet, de valójában ezeket a veszélyeket bármely művelt felnőtt össze tudja foglalni.

Ráadásul az űrkutatás és űrutazás mai fejlettségi szintjén teljesen értelmetlen kolonizálásba gondolkodni vagy túl sok energiát belefektetni. Jelenleg ott tartunk, hogy csöppet sem biztos, hogy a szomszéd bolygóra el tudunk jutni vagy ha el tudunk jutni akkor vissza tudjuk-e hozni azt a néhány embert, aki oda jutott. Hol van ez a fényévekhez képest?

Első körben meg kellene próbálni itt a földön együtt élni és értelmes dolgokba ölni az időnket és energiánkat, mert e tudás és képesség nélkül a problémát cipeljük magunkkal tetszőleges másik bolygóra.

HaroldKing · 2017 Május 4

analema írta:
Nem becsülöm le Hawkingot, sok dologban nagyon értékesnek tartom a megállapításait és amiket megalkotott.

De lassan olyan lesz tőle ez a riogatás, mint a pápa húsvéti beszéde, amikor a békességre hívja fel a figyelmet. Hawking meg időnként beszél arról, hogy milyen dolgok veszélyeztetik a földi életet, de valójában ezeket a veszélyeket bármely művelt felnőtt össze tudja foglalni.

Ráadásul az űrkutatás és űrutazás mai fejlettségi szintjén teljesen értelmetlen kolonizálásba gondolkodni vagy túl sok energiát belefektetni. Jelenleg ott tartunk, hogy csöppet sem biztos, hogy a szomszéd bolygóra el tudunk jutni vagy ha el tudunk jutni akkor vissza tudjuk-e hozni azt a néhány embert, aki oda jutott. Hol van ez a fényévekhez képest?

Első körben meg kellene próbálni itt a földön együtt élni és értelmes dolgokba ölni az időnket és energiánkat, mert e tudás és képesség nélkül a problémát cipeljük magunkkal tetszőleges másik bolygóra.

Mindettől függetlenül a Mars kolonializálását nem tartom lehetetlennek, sőt, kicsit később akár a Jupiter néhány holdja is szóba kerülhet. Persze nem úgy hogy kimenjünk űrruha nélkül ott a szabadba... az Európa holdon akár az is lehetséges hogy van élet a jégpáncél alatt a vízben.

De mindez semmi esetre se mostanában lesz, tuti nem 100 éven belül. Az meg hogy utazás fényévekre, háááát... Mennyire is van a legközelebbi csillag, talán 4 fényév körül úgy emlékszem, szóval valami ilyesmi. Reálisan nézve, óriási technikai bravúr volna az Emberiségtől egy olyan rakéta, ami eléri a fénysebesség egytizedét. Tehát 40 év az út csak oda. Jóesetben. De nem lesz jóeset, mert fel is kell gyorsulni meg le is kell fékeződni. Tehát nagyon optimistán számolva is, tényleg optimistán, fél évszázad az út, csak oda! Egy teljes emberöltő. Aki gyermekként beül a rakétába, benne szoronghatja át az egész életét mint egy ketrecbe zárt csirke, és öregkorára TALÁN, mint rozzant vénember, megláthatja az Ígéret Földjét mint Mózes...

Ja nem. Mert 4 fényéves körzetben van ugyan csillag de amennyire tudom nincs lakható bolygója... A legígéretesebb effélék amiknek TALÁN van ilyen bolygója, ennél legalább tízszer messzebb vannak...

analema · 2017 Május 4

HaroldKing írta:
Reálisan nézve, óriási technikai bravúr volna az Emberiségtől egy olyan rakéta, ami eléri a fénysebesség egytizedét.

Reálisan nézve a mai rakétatechnológiánk totálisan alkalmatlan bármilyen nagyobb léptékű utazásra. Tudom nem rakéta, csak egy űrszonda, de jelenleg a Voyager 1 jutott tőlünk a legmesszebbre. Ebben a pillanatban 38 óra és 11 perc távolságnyira jutott, ha fénysebességgel nézzük. Idáig jutott 40 év alatt.

A lenti képen a Laniakea-szuperhalmaz látható, átmérője 520 millió fényév. A saját galaxisunk is ennek része, valahol porszemnyi elemként a 100.000 többi galaxis között, és még létezik néhány ezer ilyen szuperhalmaz.
Ebben a kozmikus szénakazalban kell megtalálni a tűt. Úgy érzem ehhez kevés lesz a vasvilla szintű fegyver

Nem kilátástalan, de azért minden nehézséget figyelembe véve is kicsit könnyebb feladatnak tűnik ha mégis itt próbálunk még lakni egy ideig.

vazonosito · 2017 Május 5

Sokan szinte örülnének egy globális tragédiának, bizonyára felmentésként gondolnak rá; hiszen akkor nem kellene ezt vagy azt tenniük, vége lenne sok szenvedésnek, stb. Kínos a szembenézés a saját felelősségünkkel, pl. hogy mi rontottuk el ezt is és azt is, rosszul döntöttünk, lusták voltunk, buták voltunk, stb. Néha úgy tűnhet, jól jönne egy reset-gomb benyomása, de "sajnos" az élet megy tovább... (lásd "Life goes on & the show must go on")
"Végetlen a tér, mely munkára hív", valóban óvatosnak, eszesnek és fáradhatatlannak kell lennünk a túléléshez, de nem szabad eltűrni a bénító kishitűséget, a rémhírterjesztést, a csüggedést, stb.

Georgina Bojana · 2017 Május 5

Melitta írta:
Stephen Hawking szerint 100 éven belül el kell hagyni a Földet, ha az emberiség életben akar maradni.

A neves elméleti fizikus úgy véli, hogy egyre fenyegetőbb a veszélye annak, hogy a földi életet elsöpri valamilyen katasztrófa, például aszteroidabecsapódás, járvány, túlnépesedés vagy a klímaváltozás.

Tavaly még optimistább volt
Ahogy a bolygónk egyre élhetetlenebbé válik a következő száz évben, a jövő nemzedékek számára egyre fontosabb lesz új létezési lehetőséget keresni az űrben, fejtegeti Hawking a BBC új dokumentumfilmjében (Expedition New Earth).

Tavaly novemberben Hawking még konzervatívabb volt a becsléseit illetően. Akkor azt mondta: nem hiszem, hogy még 1000 évet életben maradnánk ezen a törékeny bolygón".

Közel a fenyegető katasztrófa
„A kozmológia legújabb felfedezéseit az űrből tettük, ahonnan megszakítás nélkül szemlélhetjük az univerzumunkat, de az emberiség jövője érdekében továbbra is folytatni kell az űrbe való látogatásainkat" – folytatta Hawking.

Úgy vélem, hogy a földi életet egyre inkább ki van téve annak a veszélynek, hogy elsöpri egy katasztrófa, amilyen például egy atomháború, egy genetikailag módosított vírus vagy más veszély" – tette hozzá a professzor.

Csatolás megtekintése 1543238

*
Eléggé fenyegető, sőt szomorú ez a jóslat.

HaroldKing · 2017 Május 5

Georgina Bojana írta:
*
Eléggé fenyegető, sőt szomorú ez a jóslat.

Az emberiség imád rettegni. Szerintem ennek nem kell sokkal több jelentőséget tulajdonítani, mint a Nostradamus-jóslatoknak.

cdurmol · 2017 Május 5

HaroldKing írta:
Az emberiség imád rettegni. Szerintem ennek nem kell sokkal több jelentőséget tulajdonítani, mint a Nostradamus-jóslatoknak.

Pici különbség azért van Nostradamus és Hawking között és a jóslataik megfogalmazása között is.

317 · 2017 Május 5

Vannak már beteljesült jóslatai is? Vagy csak olyan általánosságok hogy a mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti ... a tér és idő összeomlása ... genetikailag módosított vírusok, mert ilyesmi minden valamirevaló sci-fi regényben megvan.

HaroldKing · 2017 Május 5

cdurmol írta:
Pici különbség azért van Nostradamus és Hawking között és a jóslataik megfogalmazása között is.

Különbség van köztük sok, persze. A lényeg azonban az hogy mind csupa általánosság. Efféle dolgokat ha egy nyolcadikos gyerek mond, még azt mondom rá hogy milyen okos kisfiú. Egy Hawkingtól azért ennél többet vár (el) az ember, tudod. JÓVAL többet. Ennél még nem is egy sci-fi regényem is amit írtam, sokkal konkrétabb, hihetőbb és jóval megalapozottabb. Pedig én nem is vagyok tudós. Ilyesmivel az öreg leginkább csak a hírnevét járatja le, nem azért mintha kifejezetten butaságokat mondana, arról szó sincs, de ez így azért olyan „nesze semmi, fogd meg jól”.

Melitta · 2017 Május 5

A mondas es a bizonyitas parba jar egy tudosnal. A regeny fantazial a tudosnak feheren feketen kell bebizonyitani a felallitott elkepzeleset es megvedeni nem a regenyolvasoitol hanem a vilag kutatoival folyo vitatakba.
Kis lepesek nagy eredmenyeket hozhat a tudomanyba.
Ilyen feledezes hogy a fold hatszogu vagy lapos mar nem lehet szolgalni.

pitti · 2017 Május 6

Nagyon regen a Tsiolkovsky (nem vagyok biztos hogy irjak helyesen) a '30-as evekben megmondta hogy milyen technikai fejlodesen megy at egy civilizacio, ahoz milyen energia forrasokat hasznal ki es mikor jon el az idelye, hogy a tulelese erdekeben kolonizalni kell a naprendszere bolygoit, es mikor kell kilepnie a naprendszerebol es kolonizalni mas naprendszereket. Ha nem tud lepest tartani az energia/nyersanyag igenyevel a technikai fejlodesevel akkor kihalasra van itelve.
Lehet, hogy Hawking olvasta Tsiolkovsky-t?
Helyesbitek, nem lehet, hanem egy ilyen tudosrol mint Hawking feltetelezheto, hogy igenis olvasta Tsiolkovsky munkassagat.

*Rima · 2017 Május 6

Ciolkovszkij, Konsztantyin Eduardovics

pitti · 2017 Május 6

*Rima írta:
Ciolkovszkij, Konsztantyin Eduardovics

Koszonom a pontositast.

Gagamail · 2017 Május 6

“ez nem hit kérdése, hanem tudomány. Ha a világgazdaság és az iparosítás fejlődése így halad tovább, az évszázad közepe-vége felé nagyon rossz dolgok fognak történni. Ez nem azt jelenti, hogy vége lesz a világnak, de olyan változások lehetnek, amiket már nem tudunk visszacsinálni.”
Ha 2 fokkal melegszik a következő évtizedekben a bolygó átlaghőmérséklete, az nagy baj lesz. Ha 6 fokkal, az katasztrófa. Katasztrófa és világvége persze nem ugyanaz, de ebben az esetben vége lenne annak a világnak, amiben élünk és amit ismerünk.”
https://444.hu/2015/01/26/pasztor-janos-interju/
Ha csak 1500 forint lesz egy kiló paradicsom, az is elég lesz a hétköznapi katasztrófához.

Csak tapasztalat: a meleg miatt pár hét alatt elvirágzott majdnem minden gyümölcsfa, a rovarok nem is bírták. Eredmény: sok virág, kevés termés. Majd jött az éjszakai fagy. Újabb tizedelés. Ekkor már a diófákon is volt pusztulás. Drága lesz a barack, a cseresznye, a meggy. Megint. A dió mindig drága, fel sem fog tűnni.
Innen most ez látszik.
De sebaj, majd előállítanak nekünk mesterségesen. Igaz, hogy nem olyan ízű, a beltartalmi értéke sem a legjobb, de biztosan lesz valami. Éhen nem halunk.

Újra megszólalt Hawking.

HaroldKing

ladybug7spots

gumelig

analema

HaroldKing

analema

vazonosito

Georgina Bojana

HaroldKing

cdurmol

317

HaroldKing

Melitta

pitti

*Rima

pitti

Gagamail

Hasonló témák

Hírkategóriák

Hírdetőink

Friss üzenetek

Friss profil üzenetek

Statisztikák

Az oldal megosztása