Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

iszugyi témája a 'Tudomány,Technika' fórumban , 2011 Január 9.

  1. miragem

    miragem Állandó Tag

    Lehet, hogy az univerzumunk egy féreglyuk belsejében van?


    [​IMG]



    „Elképzelhető, hogy egy fekete lyuk belsejében élünk” – állítja Nikodem Poplawski kozmológus, aki Einstein általános relativitáselméletének egyik módosítása alapján jutott erre a következtetésre.

    Az Indiana Egyetem kutatója a fekete lyukakba belépő részecskék mozgásának elemzésére alapozva vetette fel először, hogy minden egyes fekete lyuk belsejében egy-egy külön univerzum létezhet.

    „Talán a Tejút és más galaxisok közepén elhelyezkedő hatalmas fekete lyukak más univerzumok átjárói” – nyilatkozta Poplawski.
    Amennyiben ez helytálló, akkor saját univerzumunk is egy fekete lyukban helyezkedik el.



    [​IMG]



    Einstein általános relativitáselméletében a fekete lyukak belseje egy gravitációs szingularitás, ahol az anyag
    sűrűsége végtelenbe hajlik.
    Az azonban korántsem egyértelmű, hogy a szingularitás valóban egy végtelen sűrűséget takar, vagy pusztán az általános relativitás egy matematikai hiányossága, mivel az általános relativitás egyenletei lebomlanak a fekete lyukak belsejében.
    Einstein egyenleteinek módosított változata, ami megváltoztatja a fekete lyukak magjában végbemenő folyamatokról alkotott képet – és amit Poplawski is alkalmazott – nem tartalmazza a szingularitást.

    A kozmológus elemzéséhez az úgynevezett Einstein–Cartan–Kibble–Sciama (ECKS) gravitációs elméletet vette alapul.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Einstein–Cartan_theory

    Einstein egyenleteivel szemben az ECKS számításba veszi az elemi részecskék forgását, vagy perdületét, amivel lehetővé válik a téridő-geometria egyik tulajdonságának, a torziónak a kiszámítása.
    Amikor az anyag sűrűsége a fekete lyukban hatalmas méreteket ölt (több mint 1050 kg/cm3), a torzió egy gravitációt ellentételező erőként nyilvánul meg, ami meggátolja az anyag korlátlan sűrűsödését, így az nem éri el a végtelen sűrűséget.
    Eltűnik a szingularitás, ehelyett az anyag visszapattan és elkezd tágulni.
    Poplawski kiszámította, hogy a gravitáció eleinte felülkerekedik a torzió taszító erején és összenyomja az anyagot, végül azonban a taszító erő annyira megnő, hogy megállítja az anyag összeomlását és megindítja a tágulását.
    A tudós szerint a téridő a fekete lyukban mindössze 10-46 másodperc alatt legkisebb méretének körülbelül
    1,4-szeresére tágul.

    „Ez a döbbenetesen gyors visszapattanás vezethetett el a ma észlelhető táguló univerzumhoz” – véli Poplawski.


    A Fekete Lyukak kozmikus "anyák" ?

    "Poplawski says that the idea that black holes are the cosmic mothers of new universes is a natural consequence of a simple
    new assumption about the nature of spacetime."


    Could Our Universe Have Been Born Inside a Black Hole -Radical New Theory Says"Yes"

    v
     
    Kicsi Fecske, Umaksuman és prominor kedveli ezt.
  2. Umaksuman

    Umaksuman Állandó Tag

    Akkor most mi is a problémád? Ha jól értelek, annak a ténynek, hogy a Te hozzászólásod általam kifogásolt mondatai a Tibor bá' blogján olvasható szöveggel szóról szóra megegyeznek (a New Scientist nálad sokkal közérthetőbben és lényegre törőbben fogalmazó cikkírójának szövegével viszont még tartalmilag sem), az oka az, hogy Tibor bá' koppintott tőled, és nem fordítva. Ebben akár ki is egyezhetünk (habár az ad okot némi gyanúra, hogy Antalffy szövegeiből hiányzik a rád annyira jellemző folytonos mellébeszélés, és a helyesírása is határozottan jobb annál, amit Te ezen a fórumon produkálsz), akkor viszont nem értem, miért háborodsz fel azon, hogy az előző hozzászólásomban konkrétan, tételesen is felsorolt kifogásaimat neked címeztem?

    Ezt nem vitatom. Én csak jóhiszeműségemet bizonyítandó próbáltam elmagyarázni a fórum többi olvasójának, hogy a kifogásolt sumákságokat esetleg nem Te követted el, hanem Tibor bá'. Ha ebben tévedtem, hát ismételten elnézésedet kérem érte.

    Talán az első két bekezdés olvasása miatti agyi vértolulás lehetett az oka, de láthatóan elkerülte a figyelmedet, hogy hozzászólásom ezután következő részében tételesen leírtam, véleményem szerint miként ejtettél csorbát a saját tisztességeden (esetleg Tibor bácsién, de Linde erről semmiképpen nem tehet) azzal, hogy saját elképzeléseidet, félrefordításaidat és félreértelmezéseidet (vagy Tibor bácsiéit?) úgy tüntetted fel, mintha azok Lindétől származtak volna. Ennél érthetőbben szerintem nincs értelme elmagyaráznom, mert arra semmi garancia nincs, hogy Te úgy már megértenéd, a fórum többi olvasója viszont joggal háboroghatna, azt feltételezve, hogy őket nézem hülyének.

    Nem, ez szerintem is egyértelmű. A félreértésre az adott okot, hogy egy korábbi (azóta törölt) hozzászólásodban Te magad kértél meg erre, és a kérés indokoltnak is tűnt, tekintettel gyakran zavarosan, áttekinthetetlenül fogalmazott mondataidra, és néha még egymásnak is ellentmondó állításaidra.
     
  3. miragem

    miragem Állandó Tag

    Átváltozó “szellemrészecskéket” figyeltek meg ?

    x

    [​IMG]


    Harmadszor sikerült a tudósoknak “tetten érniük”, miként változik át a “szellemrészecskének” is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében.


    Az eredmény magyarázatot adhat az úgynevezett napneutrínó-problémára, arra a jelenségre, miszerint a detektorok kevesebb neutrínót érzékelnek, mint ezt a Nap működési modelljéből várható lenne.

    A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
    Elektromos töltése nincs, semleges, emiatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt.
    A csaknem zéró tömegű részecskéknek három fajtája ismeretes: elektron, müon- és tau-neutrínó.
    Nevük onnan ered, hogy a standard modell szerint mindegyik kapcsolatba hozható egy másik, negatív töltéssel rendelkező leptonnal: az elektronnal, müonnal és a tau-részecskével.
    Neutrínók többféle forrásból is származhatnak, megkülönböztetnek mesterséges, például atomerőművekből eredő, továbbá földi, légköri és napneutrínókat.

    A tudósok kevesebb napneutrínót mérnek, mint ez várható lenne, a hiányt a fizikusok a hiányt a háromféle részecske egymásba történő átalakulásával (neutrínóoszcillációval) magyarázzák.
    Az elmélet szerint a neutrínók nem tűnnek el, mindössze a detektorok az egyik fajtát keresik, miközben a neutrínók más alakot öltenek.

    http://www.livescience.com/13593-exotic-particles-sparticles-antimatter-god-particle.html



    [​IMG]


    A neutrínóoszcilláció elméletének bizonyítására indították 2001-ben az OPERA-kísérletet.
    A CERN és az olaszországi Gran Sasso Laboratórium közös projektje a müon-neutrínók tau-neutrínóvá történő átalakulását vizsgálja.
    A Genf mellől indított műon-neutrínók 730 kilométeres utat tesznek meg a hegy gyomrában létesült olaszországi laboratóriumba, ahol egy 4000 tonnás detektor “pásztázza” a részecskéket.
    Tau-neutrínók után kutatnak, hiszen a Genfben indított részecskenyaláb kizárólag müon-neutrínókat tartalmazott.
    Eddig két esetben 2010-ben és 2012-ben sikerült tau-neutrínókat megfigyelni, s a mostani eredmény igazolja a két korábbi mérés hitelességét.
    Antonio Ereditato, a Berni Egyetem fizikusa, az OPERA-kísérlet résztvevője szerint a tévedés valószínűsége egy a millióhoz.
    A tudósok reményei szerint e kísérlet révén többet megtudhatnak a tau-neutrínók természetéről is, például sikerül meghatározni a tömegüket – olvasható LiveScience tudományos hírportálon.

    http://www.livescience.com/<wbr>28243-third-tau-neutrino-<wbr>detected.html


    F:sciencespot.hu
     
  4. miragem

    miragem Állandó Tag

    Rengeteg antianyag van a világűrben

    [​IMG]




    Meglepően sok antianyagot találtak a világűrben.
    A CERN sajtótájékoztaóján elmondták, hogy a nemzetközi űrállomásra szerelt részecskedetektor segítségével megállapították: igen nagy mennyisélgű antianyag áramlik a világűrben.

    A sajtótájékoztatón elhangzott: a következő hónapokban derül ki, hogy az antianyag az ún. sötét anyagból vagy más forrásból származik-e?


    Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel.
    Közönséges anyaggal találkozva megsemmisül mindkettő (annihiláció) és energia szabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában.
    A folyamat fordítva is lejátszódhat, amikor nagy energiájú fotonok anyagrészecske–antianyag-részecske párokat hoznak létre.

    Antianyagot (pontosabban antihidrogént) mesterségesen első ízben a CERN-ben sikerült előállítani és megfigyelni 1995-ben (Low Energy Antiproton Ring, LEAR).




    [​IMG]
    http://www.zmescience.com/research/antimatter-captured-cern-lhc-18112010/


    Azóta sikerült antideutériummagot (antiproton és egy antineutron) is előállítani, viszont nehezebb atommagokat nem.
    Az antianyag műszerekkel megfigyelve ugyanolyan tulajdonságokat mutat, mint a közönséges anyag: ugyanazok az emissziós és abszorpciós spektrumai, mágneses tulajdonságai, tehetetlen tömege.
    A részecskék szintjén az egyetlen eltérést az ellenkező előjelű elektromos töltés jelenti.
    Az antirészecskék antikvarkokból állnak, amiknek hatféle megjelenése van, hasonlóan a közönséges anyag kvarkjaihoz.

    A felfedező, Paul Dirac, még egyetemista korában öt fontos tanulmányt publikált, majd figyelme általánosabb kérdések, a kvantummechanika és a relativitáselmélet felé fordult.
    Ebben a munkában Dirac felhasználta mérnöki szemléletét a közelítések alkalmazásában, amikor a pontos számítás lehetetlen volt, és amikor nem léteztek pontos mérések.
    Ez a szemlélet lehetővé tette Dirac számára, hogy olyan területeket kutasson, ahol más kutatók kudarcot vallottak.


    [​IMG]

    /Paul Adrien Maurice Dirac ( 1902. augusztus 8. – 1984. október 20.)
    brit Nobel-díjas (1933) fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora./
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Dirac

    Dirac főként az elméleti matematika területén végzett kutatásokat.
    Felhasználta azonban a más kutatók által laboratóriumokban végzett mérések eredményeit is, hogy ellenőrizze saját számításait és matematikai modelljeit.
    1929-re Dirac rájött, számításai megkövetelik, hogy néhány olyan szubatomi részecske létezzen, amiket még senki nem észlelt vagy gondolt volna rá.


    Azért, hogy az egyenletei a laborok által mért eredményeknek megfelelő helyes eredményt adjanak, egy sor új részecskének léteznie kellett.
    Ezek az új részecskék ugyanazzal a tömeggel és felépítéssel rendelkeztek, mint a korábban ismertek, csak éppen ellentétes elektromos töltésük volt.
    A protonok és neutronok ismertek voltak.
    Dirac azt a következtetést vonta le, hogy azonos tömegű, de negatív töltésű protonnak is léteznie kell.
    Az antiproton (vagyis lényegében az antianyag) létezését 25 évvel később a gyakorlatban is igazolták.


    Ehhez hasonlóan Dirac azt is feltételezte, hogy az elektronnak is van párja, az azonos tömeggel, de pozitív töltéssel rendelkező antielektron (más néven pozitron), és semleges elektronnak (vagyis neutrínónak) is léteznie kell.
    A pozitronok létezését 1933-ban igazolták, míg a neutrínók létét az 1970-es években erősítették meg, tömegüket pedig 1998-ban határozták meg japán kutatók.

    http://livefromcern.web.cern.ch/livefromcern/antimatter/history/AM-history02-b.html


    F:vilagtudomany.hu
     
    yeti108 és prominor kedveli ezt.
  5. Warrior Princess

    Warrior Princess Állandó Tag

    Köszöntelek Téged és Minden Régen Látott Fórumtársamat!

    Az antianyaggal kapcsolatos híradásért bírálnám egy kicsit a sajtót. Az általad idézett cikk lényegében csúsztat a bulvárlapok szokása szerint és hír helyett Dirac életrajzával foglalkozik.
    A cikkben hivatkozott konferenciát/sajtótájékoztatót, ahol Samuel Ting professzor számolt be az eredményekről 2013.04.03-án tartották meg 17.00 és 18.00 között a CERN-ben. Itt van egy hivatkozás az írásos anyagról:
    https://indico.cern.ch/getFile.py/access?resId=3&materialId=slides&confId=244334

    Színvonalas munka és nyoma sincs benne annak a kijelentésnek, hogy "rengeteg antianyag van a világűrben". Arról van szó, hogy a "sötét energia/sötét anyag" természetét vizsgálják. Erre magyarázatot adhatna az egyelőre hipotetikus szuperszimmetrikus részecskék létezése, illetve ezen részecskék ütközésének detektálása, mert az ilyen ütközés pozitron - elektron pár kisugárzásával jár. A kísérletben protonokat, elektronokat és pozitronokat észleltek. A pozitronok esetében egy csekély többletet találtak a modern fizikai - kozmológiai elméletek jóslataihoz képest. A többlet okát a kutatók szerint még vizsgálni kell, mert magfizikai, vagy egyéb kozmikus folyamat is okozhatja.
    A személyes véleményem szerint inkább mérési hiba, mint a fénynél nagyobb sebességű neutrinók esetében történt a közelmúltban. Az Ősrobbanásban elvileg egyenlő számban keletkeztek közönséges és antianyag "részecskék", ugyanakkor ma a közönséges anyaghoz képest elhanyagolható az antianyag mennyisége. Ennek az oka ma még nem tisztázott teljes mértékben.
     
    miragem kedveli ezt.
  6. Warrior Princess

    Warrior Princess Állandó Tag

    Erre a kísérletre hivatkoztam az előbbi hozzászólásomban. A neutronoszcillációkat megtalálták, de kissé rossz eredményt kaptak a neutrínók terjedési sebességére egy hibás optikai kábel miatt. :)
     
    miragem kedveli ezt.
  7. miragem

    miragem Állandó Tag

    Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól

    13,7 milliárd éves gravitációs hullámok nyomait figyelték meg a a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban.
    A felfedezés hatalmas jelentőségű, még ha az emberiség 99,9 százaléka egy szót sem ért belőle.;)

    Először figyelték meg azoknak az úgynevezett gravitációs hullámoknak a nyomait a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, amelyek a világegyetem születésének pillanatában indultak el, nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt.

    [​IMG] -http://astronomy.fas.harvard.edu/people/john-m-kovac

    A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászainak eredménye – a csoportot John M. Kovac vezeti – több szempontból is nagy jelentőségű.
    Közelebb visz az ősrobbanás utáni pillanatok megértéséhez, emellett bizonyíthatja a gravitációs hullámok létezését.

    A témában megszólaló szakemberek szerint az utóbbi idők egyik legnagyobb kozmológiai felfedezéséről van szó, hiszen gyakorlatilag az ősrobbanásról rendelkezünk megfigyeléssel.
    (A kozmológiai legutóbbi nagy dobása 1998-as, amikor felfedezték, hogy az Univerzum gyorsulva tágul, ez a felfedezés 2011-ben ért fizikai Nobel-díjat.)

    Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozását, de eddig még nem sikerült direkt módon kimutatni a gravitációs hullámokat.
    (A gravitációs hullámok nagy tömegű égitestek mozgásakor keletkeznek, és energiát szállítanak el a forrástól.)

    [​IMG]
    Két, egymás körül keringő fekete lyuk által keltett gravitációs hullámok 3D modellje
    Forrás: NASA


    A gravitációs hullámokat ugyanakkor indirekt módon már kimutatták – tájékoztatta lapunkat Frei Zsolt, az ELTE kozmológusa.
    Egy ilyen mérésért kapott Russell Hulse és Joseph Taylor fizikai Nobel-díjat 1993-ban.

    Ők azt látták, hogy egy neutroncsillag-kettős pályája pont úgy változik, mintha energiájából gravitációs hullámok kibocsátása miatt vesztene folyamatosan.
    A most bejelentett amerikai eredményben sem direkt módon mutatták ki a gravitációs hullámok létezését, hanem a gravitációs hullám egyik fajtájának a mikrohullámú háttérsugárzásra gyakorolt hatását vélik látni.
    Tehát ez egy újabb indirekt bizonyíték a gravitációs hullámok létére.

    [​IMG]

    Az Egyesült Államokban – Washington és Louisiana államokban – épített LIGO (Laser Interferometer Gravitational Wave Observatory) lézeres detektor pontosan a gravitációs hullámok direkt megfigyelésére szolgál.
    Frei Zsolt szerint, ha elég precíz lesz a LIGO, akkor néhány éven belül ezeket a hullámokat direkt módon is láthatják.

    A magyar fizikus szerint az amerikaiak felfedezése azért is fontos, mert a fellelt gravitációs hullámok létezése azt bizonyítja, hogy a kozmológiai elméletünkben feltételezett „infláció" valóban megtörtént a kezdetek kezdetén.
    (Egy elmélet szerint a világegyetem folyamatosan tágul, de az ősrobbanás pillanatában ez hipergyorsasággal történt – ez volt a kozmikus inflációnak nevezett jelenség.)

    F:http://nol.hu/tud-tech

    *********

    Régóta feltételezték, hogy az ősrobbanáskor, a felfúvódás alatt indult gravitációs hullámok nyomot hagyhattak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, ahogyan a partot mosó hullámok is fodrokat alakítanak ki az iszapban.
    A háttérsugárzás mindenhol jelen van, az egész univerzumot kitölti, mert még az első csillagok és galaxisok születése előtt keletkezett.
    Ebben találták meg most a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatói a "homokfodrokat", azaz a legősibb gravitációs hullámok nyomait.

    [​IMG]

    "Homokfodrok az iszapban": gravitációs hullámok nyomai a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban
    Forrás: BICEP2 Collaboration





    F:http://www.origo.hu/tudomany/vilagu...srobbanas-nyomairol-gravitacios-hullamok.html

    *******

    [​IMG]
    Az Antarktiszon működő kutatóállomáson helyezték üzembe a mikrohullámú háttérsugárzás
    polarizációját vizsgáló BICEP-2 távcsövet (az épület tetején, jobbra, a felfelé néző parabolaantenna)
    Forrás: Harvard University

     
    ivanka121 kedveli ezt.
  8. Istefan

    Istefan Állandó Tag

    Ezzel az ősrobbanással az a gond, hogy mi robbant, ha semmi nem volt azelőtt?

    Szerintem kár ilyesmikre pénzt pazarolni, mert senki soha nem fogja tudni bebizonyítani, hogy mi történt milliárd évekkel ezelőtt. Hagyni kellene már a múltat, a voltért nem ad semmit a tót, és igaza van, mert semmit nem ér vele, a jelen és a jövő sokkal fontosabb lenne.
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  9. tomjenzsolti

    tomjenzsolti Állandó Tag

    A jelen és különösen a jövő csak a múlt ismeretében kutatható. Az erre fordított pénz a leginkább megtérülő befektetés az emberiség történetében.
     
    phoenyx és Umaksuman kedveli ezt.
  10. Istefan

    Istefan Állandó Tag

    A jövőben nem lehet kutatni, már megbocsáss, csak jósolgatni lehet. A múltat csak azért kell ismerni, hogy hibáiból tanuljon az ember, és ne ismételje meg őket a jelenben amelyben él, és ne tegye tönkre a jövőt melyben utódai kell majd éljenek. Szerinted ezt teszik? Mert szerintem nem, hanem épp az ellenkezőjét, teleszórják a földet és az űrt szeméttel a sok semmiért, miközben kiszúrják a szemed egy ősrobbanás vagy mit tudom én milyen elmélettel. Ugyan bizony milyen hasznod van neked, vagy nekem egy ilyen elméletből?:confused: Ami hangsúlyozom csak elmélet, és szerintem az is marad, míg meg nem cáfolja egy másik elmélet, vagy meg nem jelenik egy, (vagy több) szuper lény,:D aki megcáfol minden eddigi elméletet, melyekbe sok pénzt befektették. Akkor meg soha a büdös életben nem lesz belőle megtérülő befektetés,:dr_4: hanem épp úgy elvész a mint a sok milliárd USA dollár a holdjárásba, meg a vietnami háborúba.:D
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  11. Csillagözön

    Csillagözön Állandó Tag

    A semmi annyira besűrűsödött, hogy már nem bírta magát tovább visszatartani, és mérgében felrobbant.......
     
    Istefan és Kicsi Fecske kedveli ezt.
  12. Istefan

    Istefan Állandó Tag

    Szerintem valaki csak piszkálgatott ott a nagy semmi közepén, hogy annyira feldühödött.:D Csak erre még semmilyen elmélet nem tud magyarázatot adni, mert az emberi gondolkodás véges, tehát logikus, hogy az ember sose fog eljutni még gondolatban sem a végtelen végére. Volt aki megpróbálta, de végül párnázott falú szobácskában védte meg elméletét.:D Egy végtelen világmindenség végtelenbe nyúló keletkezését években számolni már eleve marhaság, és erre még pénzt is költeni még nagyobb marhaság. Csak hát valamivel el kell terelni az emberek figyelmét a valójában fontos dolgokról.;)
     
  13. roberto83

    roberto83 Állandó Tag

    lehet a nagy semmiből lett a valami és majd a nagy valamiből lesz a nagy semmi és ez örök körfolyamatot képez. :rolleyes:
     
  14. Istefan

    Istefan Állandó Tag

    Ember legyen a talpán aki ezt a körfolyamatot bizonyítani is tudja. Hiszen még a legnyamvadtabb valamit se lehet semmivé változtatni, a fordítottjáról nem is beszélve.
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  15. Csillagözön

    Csillagözön Állandó Tag

    Hát, ez nem semmi.....;)
     
    Kicsi Fecske kedveli ezt.
  16. Nick2h23

    Nick2h23 Állandó Tag

    Én nem hiszek az ősrobbanásban. Szerintem csak a fizikusok próbálnak egy elfogadható magyarázatot találni a létezés eredetére, biztos tudásuk erről azonban nincs.
     
  17. hengelhoffer

    hengelhoffer Állandó Tag

    Szerinted akkor hogyan keletkezett az univerzumunk? Egyszer csak lett bolygókkal, csillagokkal? A fizikusok meg kitalálták az egész ősrobbanást, hogy legyen munkahelyük?
    Én speciel hiszek az ősrobbanásban. Egyenlőre ez a legvalószínűbb forgatókönyv a létezésünkre. Szerintem. A bizonyítékok csak gyűlnek. Szinte nincs olyan hét, hogy egy-egy ezzel kapcsolatos újabb felfedezés ne születne.
     
  18. baggins

    baggins Vendég

    Hát ugye Isten először megteremtette saját magát, és mivel egyedül unatkozott a nagy nihil közepén, azt mondta: Legyen világosság! És lőn. És nevezék ezt a fizikusok ősrobbanásnak vala. :p
     
    hengelhoffer kedveli ezt.
  19. Kyra_

    Kyra_ Kitiltott (BANned)

  20. Csillagözön

    Csillagözön Állandó Tag

Megosztás