„Felháborítóak Lázár János szavai”

Pilz Olivér gimnáziumi tanár felháborítónak tartja, hogy Lázár János szerint a tanárok a hibásak a Pisa-mérés rossz eredményei miatt. Az oktatási szakértő arról is beszélt, hogy a pedagógusfoglalkoztatási rendszer kivonja az energiát a tanárok munkájából.

Radó Péter oktatási szakértő az ATV Szabad szemmel műsorában elmondta, hogy ő csak a Pisa-mérésre figyelne, ha oktatásvezető lenne, mert ez az a mérés, ami azt nézi, hogy a gyerekeket felszereli-e az iskola azokkal a kompetenciákkal, ami szükséges a továbbtanuláshoz, és egy munkahelyen való helytálláshoz.

„Felháborítónak tartom, és visszautasítom Lázár János szavait, miszerint a tanulók és a tanárok a hibásak”
– mondta Pilz Olivér a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanára. Szerinte a pedagógusok még mindig mentik a helyzetet, amennyire lehetséges, de a keretek ennyit engednek meg.

„Hat éve zajlik egy nagyon gyökeres, az alapokat érintő rendszer-átalakítás, amennyiben az oktatáspolitika sara, hogy romlanak a teljesítmények, ezt a felelősséget nem lehet áthárítani egy korábbi kormányzatra”
– véli Radó Péter. Az oktatási szakértő arról is szólt, hogy ha tantárgyi mérést végeznek, akkor a szaktanár lesz a felelős, a Pisa viszont kompetenciákat, alapképességeket mér, ez nem egy-egy pedagógus munkája alapján fejlődik, hanem az összes, ugyanazokat a gyerekeket tanító tanár munkája alapján fejlődik. Hozzátette: az új pedagógusfoglalkoztatás rendszer, arra készteti a tanárokat, hogy energiát vonjanak ki a munkájukból.

Pilz úgy látja, hogy a kompetenciafejlesztésre egyszerűen nincs idejük a tanároknak. Már például projektmunkák kiadására sincs idő, mert ez a pedagógusok számára több felkészülési időt igényel. Szerinte lehetséges, hogy a számok azt mutatják, hogy többen jelentkeznek tanárképzésre, de a végzettek közül kevesen helyezkednek el pedagógusként.

Radó Péter szerint nem költ eleget a kormány az oktatásra, bár ezek a költségek nem is igazán átláthatóak. 2013 után emelkedett az oktatásra fordított pénz, de szerinte nem az a lényeg, hogy mennyit, hanem, hogy hogyan költik el a pénzt.

A szeptemberben bevezetett komplex természettudományi tantárgyakkal kapcsolatban Pilz arról számolt be, hogy sem kiképzett tanárok, sem tankönyv, sem tanterv nem volt ezekhez a tantárgyakhoz. „Annyira csökkent volna a természettudományi tantárgyak száma, hogy egy tiltakozás hatására lett bevezetve, hogy 9. osztályban legyen komplex természettudományi tantárgy” – mondta Pilz Olivér. Szerinte a diákokat arra kéne felkészíteni, hogy az életük során a szakmájukon tudjanak változtatni, nekik olyan kompetenciákat kéne szerezni, amivel fel tudnak készülni a végzendő munkájukra, viszont „most ott tartunk, hogy lényegében egy használati utasítást nem fognak megérteni”.

Radó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy egy általános minőségromlást mutat ez a felmérés. Továbbá minden harmadik 15 éves fiú funkcionális analfabéta.

http://www.atv.hu/videok/video-20161209-rado-peter-es-pilz-oliver

piza.jpg
 
Az iskolaköpeny szerintem is jó dolog volt. Már legalábbis szülőszemmel.
Egyrészt valóban védte a ruhát.
Másrészt nem kellett alatta kiöltözni. Mindegy volt, mit vett fel alá az ember.
A harmadik pozitívuma pont a mai világban érvényesülne a legjobban: nem lehet alatta hivalkodni márkás cuccokkal, így a szegényebb és a gazdagabb diákok között öltözködésbelileg elmosódna a különbség.
Ennek ellenére gyerekkoromban nem szerettük túlzottan a köpenyt, mert az én időmben már műszálas volt, ami nem volt kellemes viselet. Másfelől pedig az utált iskolát szimbolizálta a szemünkben. Úgy tekintettünk rá, mint egy rabruhára. Örültünk, ha megszabadulhattunk tőle.
 
Ha jol emlékszem a köpenyhordás vége az lett, hogy a tervgazdálkodás nem müködött kellöen, a ruhagyárak nem tudtak szállitani elég köpenyt idöre, aztán abbahagyták a cirkuszt. :)

Én konkrétan a módszerváltás végén kezdtem a középiskolát, és még elsőben akkor is kötelező volt(talán másodikban is, ebben nem vagyok teljesen biztos). Még emlékszem, amint a folyosón az igazgató rendre utasított egy felsőbb évest, aki a levágott ujjú farmerdzsekijét kívülről vette fel a köpenyre.
Utána már csak a heti szakmai gyakorlatokra kellett egy speciális hosszú és ronda barna munkásköpenyben járni, de ott is volt tanár aki rosszul tolerálta a hátsó részén feltűnő Metallica vagy Depeche Mode emblémát, így hozzá csak kölcsön köpenyben járhattak a "lázadók".
 
No. is visszacsuszott a Pisa listán, holott a kitünöre értékelt érettségi bizonyitiványok száma az utobbi 10 év alatt a 14 szeresére nött.
-

Nálunk nem nagyon volt kitűnő tanuló, mégis rengetegen egyetemet-főiskolát végeztünk.

Régen központi felvételit kellett írni: matek, fizika, kémia, biológia,... (idősebbek még emlékeznek az Oldjuk meg sorozatra)
A nyíregyháziak a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán írták. Indigós példányban. Az egyik példányt a főiskolai-egyetemi tanárok kijavították, másik példány ment a gimnáziumban, mindenhol azonos kulcs alapján kijavították.
Semmi csalás...

Ma saját gimnáziumokban írják és javítják... (remélhetően nem egyentollat használnak).

Az akkori központi megfelelt a mostani emelt szintnek kb., annyi eltéréssel, hogy tudtommal a 60%-os emelt már ötös, régen 15 pontból kellett 13-14 az ötöshöz. 12 pontos fizika központim a gimis tanár jóindulata miatt lett ötös, elvileg a 80% csak négyest ért.

Akkoriban volt 3 egyetemi szintű közgazdászképző egyetem, 3 pénzügyi-számviteli főiskola, 2 műszaki egyetem, 4 jogi kar,...
Ma x közgazdászképző hely van, 8 jogi kar,... a bejutáshoz sokkal nagyobb tudás kellett!!!!


Minden csak viszonyítás kérdése: 100e ft-os fizetés (nem bántásképpen) Ukrajnában csodás, Kanadában semmi.
 
Borzalmas rossz dolog volt az egyen kopeny.MIlyen markas cucokrol beszelsz? 60-70-de meg a 80-as evekbe se nagyon volt tomegevel markas cucok otthon.
Ma jo keresztenynek akarjak nevelni a gyerekeket akkor jo komcsinak jo uttoronek stb. Az onnallo valasztasi lehetoseget eleve kizarva.
Az iskolanak tudast kell adni es nem nevelni a gyerekeket azt bizzak a szulokre.
 
Az ánti világban is ugyanilyen gyerekellenes volt az oktatás, csak akkor még kevesebb volt a tananyag, és így az óraszám is. Én a tananyag minimum felét most is kihajítanám, tök feleslegesen terhelik vele a gyerekeket.

Most valóban azt csinálják az iskolák, hogy egyes tantárgyakból (pl. matematika, idegen nyelv) több csoportra szedik az osztályt a tanulók tanulmányi haladása alapján. Csak így tudják (úgy ahogy) megoldani, hogy a jól haladókat tehetséggondozásban tudják részesíteni, míg a gyengébb lemaradókat felzárkóztassák. Persze, jobb megoldás lenne, ha egyénileg tudnának foglalkozni a gyerekekkel, de ez 30 fő feletti osztályban nem hiszem, hogy megoldható.
Az viszont végképp rossz megoldás, hogy "ne szegregáljunk" jelszóval egybeömlesztenek és egyformán tanítanak mindenkit, aminek az eredményeként a buta teljesen lemarad, az okos meg nem kapja meg a képességeinek megfelelő oktatást.

Nem szedik szét. Csak megkülönböztetik/megbélyegzik.
 
-
Szerintem hagyjuk meg a Harry Pottert az angoloknak, nem kell mindent lemajmolni.
-
En emlékszem az iskolaköpenyre és az iskolasapkára. A sapka egy az egyben katonasapka volt, nem védett meg az idöjárás viszontagságaitol csak arra szolgált, hogy megfosszon a személyiségedtöl, minden embert egy könyen kicserélhetö alkatrészként tüntessen fel.
-
Nincs egyet elfogadhato érv sem a köpenyhordás melett, ha trogerolni mégy ugyis munkaruhát veszel fel.
-
A köpeny állitolag arra jo, hogy ne flancoljanak a jobbmoduak, a kisebb pénzzel rendelkezö családok ne érezzék magukat lemaradva. Ez marhaság. En emlékszem csak a jelvény a sapkára belekerült 16 forintba, az egy nagy családnál bizony nem volt bagatel, plusz a sapka, kötény. Nem beszélve arrol, hogy ami egyforma azt könyebben ellehet lopni.
-
Méghogy a vagyoni különbbség ne legyen láthato? Hát bizony a gazdagabb családbol jött gyerekek köpenye, különösen a lányoknál, egészen más minöségü anyagbol volt, damaszt, vagy selyem az ördög tudja, az biztos, hogy a vasutas lánya nem olyan kék köpenyt hordot mind a szoda-gyár igazgatojának a gyereke. Az egyikböl estélyiruhát lehetett volna szabni, a másikbol asztarteritöt az utasellátoban.

Ha jol emlékszem a köpenyhordás vége az lett, hogy a tervgazdálkodás nem müködött kellöen, a ruhagyárak nem tudtak szállitani elég köpenyt idöre, aztán abbahagyták a cirkuszt. :)
-

Nem tudom hová járt iskolába kedves Ernő, de a vezérigazgató lánya éppúgy izzadt a nylon köpenyben, mint a takarítónőé, mert csak azt lehetett kapni.
Vita csupán a köpeny hosszán volt...;)
A vezérigazgató csemetének akkor is voltak USA-ból, Japánpól, a jóég tudja honnan származó menő ruhái, DE NEM LÁTSZOTTAK.
Nézze (nem tudja, mert nincs itt) ma mi van... kész divat- és márkabemutató, a szegényebb gyerekek (vannak bizony szép számmal) csak még szegényebbnek és kirekesztettebnek érzik magukat.
Na és azok a csitri lányok (már általánosban is) festett haj, köröm, szem.
Bezzeg az én időmben (ha-ha) még a szempillánkat sem festhettük ki suliba.
(A gimnázium nem kötelező, lehet haza menni, ha ez nem tetszik) ... és tudja mit ? nekik volt igazuk. Nem diszkó, nem kupi, iskola, ahol egy dolgod van, hogy tanulj.
Mivel drága lenne az egyenruha (mint pl. a briteknél) én igenis támogatnám a köpenyhordást....mert nem diszkó, nem divatbemutató, hanem iskola.
 
Az iskolaköpeny szerintem is jó dolog volt. Már legalábbis szülőszemmel.
Egyrészt valóban védte a ruhát.
Másrészt nem kellett alatta kiöltözni. Mindegy volt, mit vett fel alá az ember.
A harmadik pozitívuma pont a mai világban érvényesülne a legjobban: nem lehet alatta hivalkodni márkás cuccokkal, így a szegényebb és a gazdagabb diákok között öltözködésbelileg elmosódna a különbség.
Ennek ellenére gyerekkoromban nem szerettük túlzottan a köpenyt, mert az én időmben már műszálas volt, ami nem volt kellemes viselet. Másfelől pedig az utált iskolát szimbolizálta a szemünkben. Úgy tekintettünk rá, mint egy rabruhára. Örültünk, ha megszabadulhattunk tőle.

Pontosan. De mégis jó volt a nylon köpeny... otthon begyűrted a táskába, az iskola kapujában felvetted, amikor jöttél kifelé levetted és begyűrted a táskádba... meg se kottyant neki...:D
 
Pontosan. De mégis jó volt a nylon köpeny... otthon begyűrted a táskába, az iskola kapujában felvetted, amikor jöttél kifelé levetted és begyűrted a táskádba... meg se kottyant neki...:D

Így igaz, nem gyűrődött, nem kopott, és gyorsan száradt kimosás után. És legombolható fehér gallérja volt (némelyik pöttyös), így azt külön is ki lehetett mosni. Sőt, némelyiknek az ujja is legombolható (lecipzározható) volt, így téli-nyári viseletnek egyaránt megfelelt. Igazi praktikus szocreál darab volt :)
 
Nem szedik szét. Csak megkülönböztetik/megbélyegzik.

Így is fel lehet fogni, de szerintem nem így működik ez a dolog.
A gyerekeimnél két csoport van, a nívó (a jól haladóknak), és a nem nívó (a gyengébben haladóknak). De a csoportok között átjárhatóság van. Tehát ha valaki szégyelli, hogy nem a nívóba jár, azt ez a rendszer arra ösztönzi, hogy tanuljon, és akkor bekerülhet a nívóba. A nívósok pedig azért tanulnak, hogy ne kerüljenek ki a nívóból.
Ezért én ezt így nem nevezném megbélyegzésnek. Hisz mindenki előtt ott a lehetőség, hogy nívós legyen. De mi az, ami a jelen helyzetben jobb módszer lenne?

Hozzáteszem: az angol nívócsoport tanára rosszabb volt, mint a gyengébb nem nívócsoporté. A nem nívós tanárt jobban szerették a gyerekek, jobb hangulatúak voltak az órái. Ezért a szülők egymás után kérték át a gyereküket a nívócsoportból a gyengébb csoportba. Ilyen is volt.
 
Így is fel lehet fogni, de szerintem nem így működik ez a dolog.
A gyerekeimnél két csoport van, a nívó (a jól haladóknak), és a nem nívó (a gyengébben haladóknak). De a csoportok között átjárhatóság van. Tehát ha valaki szégyelli, hogy nem a nívóba jár, azt ez a rendszer arra ösztönzi, hogy tanuljon, és akkor bekerülhet a nívóba. A nívósok pedig azért tanulnak, hogy ne kerüljenek ki a nívóból.
Ezért én ezt így nem nevezném megbélyegzésnek. Hisz mindenki előtt ott a lehetőség, hogy nívós legyen. De mi az, ami a jelen helyzetben jobb módszer lenne?

Hozzáteszem: az angol nívócsoport tanára rosszabb volt, mint a gyengébb nem nívócsoporté. A nem nívós tanárt jobban szerették a gyerekek, jobb hangulatúak voltak az órái. Ezért a szülők egymás után kérték át a gyereküket a nívócsoportból a gyengébb csoportba. Ilyen is volt.

Nincs külön csoport...egy osztály van, 7 évesek.
Nincs ott a lehetőség, hogy zsákos legyen, mert lassabb, későn érő, stb. de ez a kutyát nem érdekli.
Mivel az első évek meghatározók az egész életre, kezdve a későbbi tanulással, tovább tanulással, ezt elhibázottnak tartom.
Ettől még a kisegítő iskola is jobb volt, pedig nem volt jó.
 
Nincs külön csoport...egy osztály van, 7 évesek.
Nincs ott a lehetőség, hogy zsákos legyen, mert lassabb, későn érő, stb. de ez a kutyát nem érdekli.
Mivel az első évek meghatározók az egész életre, kezdve a későbbi tanulással, tovább tanulással, ezt elhibázottnak tartom.
Ettől még a kisegítő iskola is jobb volt, pedig nem volt jó.

Hát az tényleg gáz.
Nálunk eleve csak felső tagozatban kezdődött ez a csoportokra bontás.
 
Az en gyerekeim itt jartak iskolaba az elemytol az egyetemig.
Allami iskolaba jartak nem kellett semmilyen egyenruha. Vegig mind szeretett jarni iskolaba es mindenki felzarkozott akik erkeztek menetkozben.
A tanarok nagyon felkeszultek es remekul tanitottak. Projekteket osztogattak ki 4-5 fos grupokra melyben mindig volt egy ket uj diak vagy gyengebb kepessegu. A grupot osztalyoztak es kulon kulon is kaptak jegyet. MIndenki igyekezett hogy jo jegyeket kapjon , maguk a gyerkek zarkoztattak fel a gyengebbet. Meg hetvegeken is osszejottek ha pont olyan gyerekrol volt szo aki feleve erkezett csak Canadaba. MIndenkinek kulon kellett beszamolni mit hogy csinalt hol nezett utana a projectbe.
A tehetseges gyerekeknek kulon szakkoroket szerveztek es vittek versenyekre. Bukas nem letezik nalunk.
Iskolakoteles a gyerek high schoolig, utana mehet szakmat tanulni 1ev vagy -2 ev esetleg foiskolat ahol kimondottan csak szakmai targyakat tanitanak, vagy egyetemre.
Az altalanos iskolaba evrol evre egy konyvbol tanulnak amit az iskola biztosit, es evvegen vissza kell adni. Aki vigyaz ra az kulon megkoszonik es meg jutalmazzak is valami ajandekkal.
Nincs miert cserelgessek hisz se a matek se az olvasas se az angol nem valtozik az alapokat kell elsajatitaniuk.
Sport az elso 8 tanevben minden sporttal megismerkednek, MInden iskola valamire spezializalja magat , amibe kulon reszt tud venni tanitas utan a gyerek. Csak a jo tanulmanyi eredmenyek mellett lehet aktivan resztveni a sport szakkorokbe.
 
Borzalmas rossz dolog volt az egyen kopeny.MIlyen markas cucokrol beszelsz? 60-70-de meg a 80-as evekbe se nagyon volt tomegevel markas cucok otthon.
Ma jo keresztenynek akarjak nevelni a gyerekeket akkor jo komcsinak jo uttoronek stb. Az onnallo valasztasi lehetoseget eleve kizarva.
Az iskolanak tudast kell adni es nem nevelni a gyerekeket azt bizzak a szulokre.
Én sajnáltam is az angol gyerekeket, a nyári dög melegben, gyapjúszoknyában, vastag hosszú nadrágban ... azzal hordatnám, aki kitalálta!
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Grobaix wrote on Xénaaharcoshercegnő's profile.
Ennyit tudok segíteni
beamix wrote on Ajuda67's profile.
Szia,bocs de csak most csatlakoztam,hogyan tudok hozzájutni a fordításaidhoz ? Főképp a Kárpátok vampirjai sorozat 36,37.reszei érdekelnek. Előre is köszönöm az útbaigazítást
Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!

Statisztikák

Témák
38,129
Üzenet
4,801,957
Tagok
615,735
Legújabb tagunk
Gabó72
Oldal tetejére