„Hazug múltra nincs szükség”

Berend Nóra történész igyekszik bemutatni, miért írják újra és újra a történelmet, amikor még az sem biztos, hogy az megtörtént, amiről évszázadok óta hisszük.

- Ön a középkor történésze. Hoztam magának valamit: Eduárd walesi herceg, III. Eduárd angol király fia, aki 1330 és 1376 között élt, a százéves háborúban lemészároltatta Limoges francia település lakóit. Ezért kétszáz évre rá kiérdemelte a Fekete Herceg nevet, Shakespeare így örökítette meg az V. Henrikben. Mostanában kiderül: a Herceg nem is annyira fekete, a lakosságot a francia helyőrség gyilkolta halomra, mert tárt karokkal fogadta az ellenséget. Mit kezdjünk most Shakespeare-rel?

- Shakespeare átvett anyagokat másoktól, a Hamlet-történetet sem ő találta ki, az olvasottakat pedig adaptálta a saját mondanivalójára. A történelmet a saját korának írta.

- Ez az irodalomban elmegy. De: mit kezdjünk a tudománnyal? Tudjuk, hogy mit tudunk?

- Minél messzebbre megyünk vissza a történelembe, annál kevésbé tudjuk, hogy mi történt valójában, és azt gondolom, spekuláció helyett jobb, ha ezt bevalljuk. Középkorászként képtelenség pontosan rekonstruálni a múltat. Kevés és nagyon problematikus forrásunk van. Akadnak történészek, akik nagyon szép történeteket írnak, ehhez önkényesen értelmezik azt a néhány forrást, amink van. Azok közé tartozom, akik megpróbálják a középkori elbeszélő forrásokat a saját korszakuk jellegzetességeit mutató szövegként megérteni. Mi lehetett a szerző célja, mikor, miért írta azt és úgy, amit írt? Mert persze semmit sem azért írtak, hogy majd a jövő történészei megtudják, valójában mi történt. Ha a saját kontextusába helyezzük a forrást, már óvatosabban tudjuk kezelni az állítólagos tényeket, amelyekről beszámol. Sok mindenről csak annyit mondhatunk, lehet, hogy így volt, lehet, hogy másképp; más dolgokról kimutatható, hogy valótlanságok.

- Hántsuk le a tényekről, amit utóbb rápakoltak, a Hercegről a Feketét és akkor közelebb kerülünk a múlt valóságához?

- Hánthatjuk, de sok részlet esetében sose fogunk igazán közel kerülni ahhoz, hogy valójában mi történt. Azt viszont meg tudjuk mondani, mi nem történt, mik az utólagos mítoszok, és óvatosabb formában azt is, mi az, ami lehetséges, mert nagyjából ez volt a korszakra jellemző.

00495823.jpeg

- Ha úgy van, ahogyan mondja, akkor a múlt egy hatalmas káposzta, amelyet minden nemzedék újabb levéllel burkol be a saját szája íze szerint.

00495988.jpeg
Szent István király szobra

- Igen, ezért lehet állandóan újraírni a történelmet, meg is tették. Minden generáció megírta például a maga Szent Istvánját. Mária Terézia korában az abszolutizmus mintaképét. Hóman Bálint a harmincas években a németbarát, német orientációt követő királyt. Majd jött a kommunista Szent István az ötvenes években. Minden kor érdekeinek megfelelően újra akarta és tudta értelmezni a forrásokat, amelyek a kezdetektől ugyanazok. Jó, ha az ember tisztában van vele, hogy a saját kora merrefelé nyomja. Ezért gondolom, jobb nem nemzeten belülről, hanem kívülről írni történelmet.

- Fizikai távollétben? Mint ön Cambridge-ben.

- Szellemi értelemben. Az itthon élő történészek iszonyú nyomás alatt dolgoznak, mint ahogyan sok korszakban így volt. Ha kényes témában rosszat mondanak, akkor a fejükre csapnak, elvesztik kutatásuk anyagi forrásait, de még egzisztenciális biztonságukat is.

- Ha mindig, mindenhol így volt, akkor a mai hatalom nem mutat kiugró teljesítményt a szellemi elnyomásban.

- Dehogynem. A mai állapotokat az ötvenes évekhez lehet hasonlítani, a késő Kádár-kor sokkal szabadabb volt. És ahogy a történelem tanításába belenyúlnak, az Franco Spanyolországához hasonlít. Azzal együtt, hogy Magyarországon kevés olyan korszak lehetett, amikor félelem nélkül, bármiről bármit mondhatott egy történész. Sokan pórul jártak, ha kicsit is őszinte tudósnak mertek lenni. A Horthy-korszakban Eckhart Ferenc először csak egy cikkben karcolgatta meg a Szent Korona-tant, de rögtön követelték, dobják ki az állásából, és még az országgyűlésben is interpellációban foglalkoztak az üggyel. Pedig nem politizált, jogtörténészként megnézte azokat a forrásokat, amikre felépítették a Szent Korona-tant és erős gyanúja támadt, hogy annak nincs ezeréves múltja. Ezt később könyvében részletesen bebizonyította, de olyan óvatosan, hogy rendszeresen félreértik.

00495827.jpeg

- Nyugtasson meg: azért Szent István élt, és államalapító volt.

- Élt. De nem ő volt egyedül az állam megalapítója, mint ahogy az egyházmegyei rendszer kiépítője sem. Nehéz megmondani, mit csinált előtte az apja, Géza. Viszont István udvara tele volt „megélhetési bevándorlókkal”. Jöttek egyháziak és világiak, a felesége, Gizella környezetében lovagok, harcosok. Az udvar külföldiekből állt, ők hozták a mintát, hogyan kell megszervezni a királyság adminisztratív irányítását, felosztani a területet püspökségekre. István törvényeiben pedig nagyon sok a Karoling-kori elem, amit nyilván az egyházi emberek hoztak magukkal.

- Ez az egyszemélyhez kötés a későbbi korok diktátuma?

- Ez korán kezdődött, már az 1083-as szentté avatásakor; ekkor lett politikai legitimációs eszköz István, először I. László számára. Itt van például az Intelmek, ami királytükör, egy középkori műfaj: az uralkodó a fiának ad tanácsokat, hogyan gyakorolja a hatalmat. Ezt is már nagyon korán személyesen Istvánnak tulajdonították, de biztos, hogy nem ő írta. A XII. századtól aztán fokozatosan egyre többen Istvántól kezdték eredeztetni saját egyéni vagy csoportos jogaikat. A Szent Jobbra is a politikai legitimáció miatt lett szükség; elég jól kimutathatóan középkori hamisítvány. Szent Istvánt tehát nagyjából úgy ítéljük meg, ahogy akarjuk, mert személyiségéről igazán fogalmunk sincs. Hogy például mennyire volt kegyetlen vagy jószívű, megállapíthatatlan. Azt az egyszerű tényt se tudni, mikor született, hány éves korában halt meg. Tudjuk róla, hogy amint abban a korban sok más uralkodó, a saját, személyes hatalmát építette korszerű formában, sikeresen, de nem a magyar nemzeti állam megteremtése lebegett a szeme előtt.

- Elérkeztünk Koppányhoz, akit István felnégyeltetett. És akkor jön maga, és azt mondja, a felnégyelés hazugság, de még az is az, hogy Koppány létezett. István, a kereszténység felmagasztalt győzelméhez kellett egy méretes pogány ellenfél?

00495996.jpeg
Koppány felnégyelése

- István súlyát az is adja, hogy ellenpontként teremtettek mellé egy, a múltat képviselő ellenfelet. A mai Koppány-képhez Györffy György mint az István, a király rock-opera történész szaktanácsadója nagyban hozzájárult. Így konkrétan megtestesül a pogányság legyőzése, az államalapítás. Koppány a XIV. századi magyar krónikakompozíciókban szerepel, így a Képes Krónikában. Általános álláspont, hogy Koppány története már az állítólagos XI-XII. századi őskrónikában is szerepelt, melynek utódváltozata lenne a Képes Krónika. Nekem a felnégyelés mint X. századvégi módszer lett gyanús. Erdélyi László kétségeit ez ügyben lesöpörték, és valóságos megtörténte mellett sokan érvelnek. A pogány magyarok hozták volna magukkal, akiknél állítólag, mint a volgai bolgároknál - a közöttük 922-ben utazó Ibn Fadlan szerint – a házasságtörőket kettévágták és felakasztották egy-egy fára. Már ha hitelesnek fogadjuk el a beszámolót. Csakhogy ez nem felnégyelés. A felnégyelés gyakorlata a XIII. század végén kezdődött Angliában, majd a XIV. századtól elterjedt a kontinensen a felségsértés büntetéseként. A krónika szerint Koppány akarta megszerezni István trónját, a király hatalmára tört. A krónikás ezt a felségsértést, nem a vérfertőző házasság tervét tartotta felnégyeléssel büntetendőnek.

- Pogányként akart trónra jutni?

- Ha ez a büntetés nem létezett a XIII. század előtt, akkor nem lehet XI. századi, eltűnt őskrónikai történet, ami fennmaradt a Képes Krónikában. Mondhatnánk, hogy a felnégyelés nem igaz, de a többi igen, ám a XIV. századi krónika egyáltalán nem ír arról, hogy Koppány pogány lett volna. A három, 1083-1100 közötti István-szentéletrajz ír pogány lázadásról, de nem említi Koppányt, nem nevez meg egyetlen vezért sem, még csak nem is köti egy vezérhez a lázadást. XIII. századi családi hagyományokban van szó egy legyőzött Koppányról. A modern történetírók összevarrták a történeteket. Nagyobb a valószínűsége, hogy a XIV. században, az Anjou-ház hatalmának megerősítésére, politikai okból keletkezett a Képes Krónikában található történet.

- Ha elkezdi szétszedni a káposztát, nem a saját hivatását tépkedi levelekre, miközben tudja, nem juthat el az igazság torzsájához? Nincs történelem?

- A posztmodern felfogás hasonlót állít, de nem ezt mondom. Szerintem akkor teszünk rosszat, ha történészként mítoszokat ápolunk, ugyanis előbb-utóbb valaki rájön, hogy ezek a történetek nem stimmelnek. Ez pedig sokkal jobban rombolja a történész szavahihetőségét és a történelem létjogosultságát, mint ha kimondjuk, hol vannak tudásunk határai. A történész fontos feladata a kritikus gondolkodás gyakorlása és tanítása.

- Nem biztos, hogy bármelyik hatalom csak a saját érdekében köti magához a nagy, vagy azzá fújt történelmi alakokat. Célja lehet, hogy a folytonosság tudatosan megválasztott felmutatásával öntudatot, nemzeti egységet teremtő identitást teremtsen.

- Régen rossz, ha a nemzeti egységgel kezdenek operálni. Hazudik minden olyan politikai rendszer, amely elkezdi a nemzeti egységet bármilyen színben hangoztatni, amelynek persze olyannak kell lennie, amilyet ő akar látni. Az ilyen rendszer a saját hatalmát építi. Egy demokratikus kormány a nép érdekeit nézi, jó életszínvonalat, méltó emberi létet biztosít, amihez nem kell sem az egységet, sem a nemzetet emlegetni, ahhoz „csak” normális politika kell.

- A politika azt mondja: a népnek szüksége van felmutatható, közösen megélhető múltra.

- Én meg azt mondom: hazug múltra nincs szükség, mert hazugságokra nem lehet – sem egyéni, sem közösségi – jó életet alapozni.

Nepszava


Névjegy
Berend Nóra történész
1966-ban született Budapesten
1989-ban végzett az ELTE-n
1996-tól ösztöndíjas, 2000 óta egyetemi tanár az angliai Cambrige-i egyetemen.

00495996.jpeg
 
A tizedik századi bolgároknál a paráznák büntetése volt a felnégyelés , (rohadtul nem angol találmány )és a felnégyelt részek kifüggesztése , Koppány büntetése mögött feltehetőleg Géza özvegye, a bolgár nevet viselő Sarolt ált , ebből következünk arra, hogy valószínűleg bolgár származású volt. (A biblia szerint a levirátus paráznaságnak számít. )
Érdekes okfejtés, de számomra furcsának tűnik, hogy akkortájt a biblia hazánk területén ilyen nyomatékkal bírt volna, főként annak tükrében, hogy maga a kereszténység is csak akkor kezdett el "elterjedni" errefelé...
Meg aztán az a kevéske (három) forrás szerint Koppány csatában esett el, így a "paráznaság"-hoz közel sem tudott kerülni.
A levirátus valamely formája sok kultúrába megtalálható , pl : asziroknál, hetitáknál, zsidóknál ...

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint bizonyos szinten nálunk is ismert volt ez az intézmény, viszont nem a bibliai okokra vezethető vissza. „Levirátus az a társadalmilag előírt vagy javasolt szokás, hogy az özvegyasszony az elhunyt férj fiútestvéréhez vagy közeli férfirokonához menjen feleségül. Ez a szokás a magyar paraszt társadalomban általánosan ismert volt.
Most akkor csak a vitézekre volt érvényben a sógorházasság=paráznaság?
Amúgy - bár értékes mű a lexikon, de pl. kész tényként kezeli a finn-ugor rokonságot, vagyis csak módjával - fenntartásokkal - kell a sorait elfogadni. (Akárcsak a wikipédiát vagy egy zárthelyire adott válaszokat.)
A felnégyelés menete: Elsősorban a hazaárulókat, a többrendbeli gyilkosokat és a királygyilkosokat végezték ki, és a legkegyetlenebb büntetésnek számított. Eredetileg a felnégyelés az elítéltnek lovakkal történő szétszaggatását jelentette. Mivel azonban a lovak ritkán tudtak szétszakítani egy embert, a felnégyelés csak akkor sikerült, ha a hóhér előzőleg szétvágta a hajlatokat. A több ismert esetben lemondtak a lovak alkalmazásáról, helyettük hóhérok segédeikkel együtt a meztelen elítéltet egy fapriccshez hasonlatos dologra fektették, majd minden tagját rögzítették. Ezt követően egy nagy, kifejezetten erre a célra készített késsel alulról fölfelé felvágták a mellkasát, hogy kivegyék beleit, a szívét, a tüdejét és a máját, hogy azt a bűnös „képébe vágják”. Ezután a férfit asztalra, padra vagy bakra fektették, és egy különleges fejszével levágták a fejét, testét pedig felnégyelték. A darabokat egyenként tölgyoszlopokra vagy a főbb utak mentén felállított alkalmi bitókra szögelték.

mindenesetre érdekes egy olyan cikket megjelentetni augusztus 20.-án ami az egész Államalapítást kérdőjelezi meg , finoman szólva is csúsztatások alapján.
Szerintem nem az államalapítást, sőt még csak nem is az államalapítót kérdőjelezi meg (bár megtehetné, hisz valójában Géza kezdte el, tehát ő az alap lerakója), csupán kételyeket vet fel a "tálalás" kapcsán, ami annak tükrében, hogy "nagyjaink" még a "migráncsozást" is beleszőtték az augusztus 2o.i eseményekbe, talán nem is olyan nagyon elítélendő.

Persze a fentieken vitázni lehet, de a tények hiteles ismerete híjján - valóban felesleges.
 
.
.
.
Szerintem nem az államalapítást, sőt még csak nem is az államalapítót kérdőjelezi meg (bár megtehetné, hisz valójában Géza kezdte el, tehát ő az alap lerakója), csupán kételyeket vet fel a "tálalás" kapcsán, ami annak tükrében, hogy "nagyjaink" még a "migráncsozást" is beleszőtték az augusztus 2o.i eseményekbe, talán nem is olyan nagyon elítélendő.

Persze a fentieken vitázni lehet, de a tények hiteles ismerete híjján - valóban felesleges.
A reklamálás értelmezésem szerint nem a tények ismertetésének, vagy a tárgyalásának szólt, hanem az alkalomnak, amikor felvetődött. November 84.-én alkalmasint nem lett volna a cikknek olyan üzenete, mint augusztus 20.-án. "Nagyjainktól" meg olyan mértékben határolódunk el minden más vonatkozásban, hogy talán nem szerencsés a (rossz) példájukat mentségünkre felhozni.
 
Utoljára módosítva:
Szerintem nem az államalapítást, sőt még csak nem is az államalapítót kérdőjelezi meg (bár megtehetné, hisz valójában Géza kezdte el, tehát ő az alap lerakója), csupán kételyeket vet fel a "tálalás" kapcsán, ami annak tükrében, hogy "nagyjaink" még a "migráncsozást" is beleszőtték az augusztus 2o.i eseményekbe, talán nem is olyan nagyon elítélendő.

Természetesen a cikk képvisel egy politikai nézőpontot egy irányzatot, ott a cikk címe „Hazug múltra nincs szükség” alatta Szent István király szobra ...értjük a mondanivalót. Ekkor megnézi az olvasó, hogy ki is írta a cikket, miket írt még...óóó a CEU-n tart előadásokat lassanként összeáll a kép, a végefelé ott a tanulság egy demokratikus kormány ne foglalkozzon az egységgel, a nemzettel .... gondolom a kedves történésznő milyen felháborítónak találja mikor az elcsatolt országrészeken is megemlékeznek Szent Istvánról.
 
Flamingo , most csalodtam benned a fenti irásod vége alapján !:(
Igaz itt Lukács , Heller , Rákosi , Péter és hasonlok az Istenek !! Ök alapitották az igaz Magyar államot !!
 
Nagy dolgokat csak felemelt feju buszke emberekkel lehet csinalni:)

Nem véletlen az, hogy minden nep a nemzeti magáraébredes idejen kezdte el a "buszke multat" felébreszteni.
Mint ahogy az sem meglepo, ha akkor jelentkeznek "hitelt ebresztő" felfedezések egy nep multjabol, amikor le akarjak nyugtatni:)

1860 a kiegyezes tajan kezdetk megjelenni a "megcafolhatatlan" bizonyitekok a magyarsag finn-ugor eredeterol.
A reformkor idejen amikor a magyarsag öntudatra ébredt (1800-as évek eleje) ellenben pont a hun eredet volt, ami teret nyert.
Mora gyönyörüen ir erről: "A csíra Ipolyié, Jókai nevelt belőle fát és Gárdonyi megszólaltatta rajta a fülemülét". Ipolyi volt akinek az irasaiban eloszor tunt fel, ilyersmi. (Lehet ezen vitatkoozni, ahogy hozzaertö emberek meg is teszik, lehet azon ertetlenkedni, hogy Jordanes több min t ezer eve Atilla, vagy a gót Alarik temetésén emlitette-e a harmas koporsót, a folyó elterelését stb)
Ami azonban elgondolkodtato az az, hogy bar irasos emlekek szolnak errol az idorol, megis "maskepp" olvassak ugyan azt a történészek.

Vagy nezzuk a honfoglalast. Sokak fejeben meg mindig az a hosi kep él, hogy legyozhetetlen emberek jottek keletrol es leigaztak a karpat medencet.
Azatn ugyan ez kicsit maskepp:
"
Alig volt nő. Alig egy csacsogó száj.
A bosszúállás nem kegyelmezett.
Vének se voltak. Minden elveszett,
mi összetartott: bíró, jós, pap, oltár.

Egy csapat özvegy férfi s egy sereg
árva siheder, ez volt a magyarság?
Ez asszonyát siratta, az az anyját.
Így érték el a legfelső hegyet.

S ott érték csak a baj igazi nagyját.
Nem volt kilátás, de ha léptek: mélység.
Köd volt s a jövő benne csupa rémség.
A holtakat a csupasz földre hagyták.

Mert nem lehetett itt se pihenés még.
Nemzet? Jobb volna tán szétoszlani:
fusson rossz sorsával külön ki-ki.
Nem méri Ukkó oly vadul ütését,"

Csak rövid reszlet Illyes Gyula Árpád cimü versebol.

Röviden: a multat nehéz valóságosan nezni, mert mindig, vagy legalabb is legtöbbször aktualis esemenyek hatarozzak meg a mierteket. A tenyeket lehet sok felekeppen forgatni. A reg mult időkben törtenteket meg plane nehez egyaltalan tenynek elfogadni.

Magyar eredetmondak, Arvisura, Hun-Magyar rokonsag...

Aranynak van igaza:
"Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;
Fû kizöldül ó sirhanton,
Bajnok ébred hõsi lanton..."

Ne bantsuk egymast, inkabb almodjunk:)
 
KEin
az a CEUn vegzett kormany propaganda amit szajkozol
a valosag

1989-ban végzett az ELTE-n
1996-tól ösztöndíjas, 2000 óta egyetemi tanár az angliai Cambrige-i egyetemen.
 
Flamingo , most csalodtam benned a fenti irásod vége alapján !:(
Igaz itt Lukács , Heller , Rákosi , Péter és hasonlok az Istenek !! Ök alapitották az igaz Magyar államot !!
Nem vagyok törtenész.
Viszont van kialakult véleményem.
Ha az állam az első király koronázásától számít- akkor tényleg István az alapító, de gyanítom csupán Géza halála miatt. Különben -Géza kezdte el-, méghozzá radikális módon az egész folyamatot.
Ettől még persze István érdeme nem vitatható.
 
Van egy idoszak, ami szinte teljesen kiesik.

A hofoglalas, es Istvan hatalomra kerulese kozti idorol beszelek.
Errol az idoszakrol csak a magyarsaggal ellenseges nepek irastudoitol van kepunk.

Egyes velemenyek szerint a magyar allamisagnak, a karpat-medenceben törteno megtelepedesnek ebben az idoszakban voltak a kezdetei.

Az ugynevezett "kalandozasok" ezt a celt szolgalltak.

A magyar allamisagot Istvan nevehez kotjuk, de szerintem a valosag az, hogy a honfoglalastol vegig ez volt a celja a nep vezetoinek.
Geza csak az utolso volt ebben a sorban
 
Lehet, hogy viccesen hangzik de olvastam egy ethimologiai szaklapban, hogy a vándornépek letelepedésének, a földmüvelésnek az oka az alkoholban keresendö.
-
Nem azért mert berugtak és nem tudtak továbbmenni, hanem azért mert az italozást nem akarták a véletlenre bizni, a hordot és pálikafözöt nem tudták cipelni magukkal.
 
Lehet, hogy viccesen hangzik de olvastam egy ethimologiai szaklapban, hogy a vándornépek letelepedésének, a földmüvelésnek az oka az alkoholban keresendö.
-
Nem azért mert berugtak és nem tudtak továbbmenni, hanem azért mert az italozást nem akarták a véletlenre bizni, a hordot és pálikafözöt nem tudták cipelni magukkal.

A nomad nepek szinte mindent magukkal tudtak vinni ami az eletukhoz szukseges volt. A jurtat, a haztartasi eszkozoket, stb...

Erre probaltam a korabbiakban celozni, hogy a reg tortent dolgokat mas-mas "szakemberek" egeszen maskent lattak.

Egyebkent oseinkrol koztudott, hogy berugni foleg erjesztett lotejtol szoktak:)

A vandor nepekrol-konkretan an szarmatakrol, kozismertebb neven a szittyarol- egy arab kronikas irta le, hogyan kabitoszereztek specialisan szigetelt satorban :)
 
A nomad nepek szinte mindent magukkal tudtak vinni ami az eletukhoz szukseges volt. A jurtat, a haztartasi eszkozoket, stb...

Erre probaltam a korabbiakban celozni, hogy a reg tortent dolgokat mas-mas "szakemberek" egeszen maskent lattak.

Egyebkent oseinkrol koztudott, hogy berugni foleg erjesztett lotejtol szoktak:)

A vandor nepekrol-konkretan an szarmatakrol, kozismertebb neven a szittyarol- egy arab kronikas irta le, hogyan kabitoszereztek specialisan szigetelt satorban :)

Az alkoholozáshoz bizonyos növényekre van szükség, a fermentatio (alkoholos erjedés) idöt vesz igénybe. Csak ugy bevetem, hogy az Indiánok ismerték a gombát de nem ismerték a "tüzes vizet".
 
Az alkoholozáshoz bizonyos növényekre van szükség, a fermentatio (alkoholos erjedés) idöt vesz igénybe. Csak ugy bevetem, hogy az Indiánok ismerték a gombát de nem ismerték a "tüzes vizet".

A kumisz, vagy mas teruleteken ajrag nem novenyi.
A nomad nepek legértékesebb allata a lo volt
A kancakat megfejtek, oltoanyagot tettek bele es allni hagytak.
Igy keletkezett az 1,5-3 szazalek alkoholt tartalmazo ital.
Az oltoanyag korabbi keszites seran eltett kumisz, sokszor mar szaraz allapotban( mint a kovasz a kenyernel)
A mongolok ma is mosolyogva mondjak, hogy ők meg ugyan azt a kumiszt fogyasztjak mint Dzsingisz kan, vagy a hunok( es nem mondanak hulyeseget, hiszen mint irtam az oltoanyag utja folyamatos:) )
 
A kumisz, vagy mas teruleteken ajrag nem novenyi.
A nomad nepek legértékesebb allata a lo volt
A kancakat megfejtek, oltoanyagot tettek bele es allni hagytak.
Igy keletkezett az 1,5-3 szazalek alkoholt tartalmazo ital.
Az oltoanyag korabbi keszites seran eltett kumisz, sokszor mar szaraz allapotban( mint a kovasz a kenyernel)
A mongolok ma is mosolyogva mondjak, hogy ők meg ugyan azt a kumiszt fogyasztjak mint Dzsingisz kan, vagy a hunok( es nem mondanak hulyeseget, hiszen mint irtam az oltoanyag utja folyamatos:) )

Az egy före esö alkoholfogyasztásban Magyarország, Moldavia és Csehország után a 3. helyet foglalja el a világranglistán.
-
Az ázsiaiaknak az europaiakkal ellentétben nagy problémájuk van az alkohol-fogyasztással, már kis menyiség erös szimptomákat vált ki bennük, egy korty után elvörösödnek... ezért a Mongolok is a lista alján vannak. :)
-
Erdekes, hogy ez is a gabonatermesztésszessel, letelepedéssel függ össze. Dél-Kinába hamar elterjedt a rizs-termesztés, a rizs tartositásához élesztögombás erjesztést használtak ahol ethanol - tehát alkohol - keletkezik.
-
Ez anyira izlett az embereknek, hogy aki "nem pirosodott bele", tehát "birta az alkoholt" az elöbb utobb szervi bajokba halt meg, mig az érzékenyebbek abbahagyták az ivást. :)
 
Lehet, hogy viccesen hangzik de olvastam egy ethimologiai szaklapban, hogy a vándornépek letelepedésének, a földmüvelésnek az oka az alkoholban keresendö.
-
Nem azért mert berugtak és nem tudtak továbbmenni, hanem azért mert az italozást nem akarták a véletlenre bizni, a hordot és pálikafözöt nem tudták cipelni magukkal.

hát ritka nagy szaklap lehetett mivel az első desztillált alkohol lepárlásának a leírása a 12. század végéből származik Itáliából , a salernoi egyetemről, a kb 65% párlatot tudtak előállítani. A 13. századból írnak először hűtővizes desztillálóról, ahol már 90% párlatot is tudtak készíteni, ezt hívták , többek között "ötödik elemnek" , vagy az "élet vizének" az orvoslás egyszerűen csodaszernek tartotta. Gyakran gyógynövényekkel együtt történt az égetés, vagy már gyógynövényes bort pároltak . A fekete halál idején az orvosok nagy menyiségben vetik be az így készített 'élet vizét' így az élvezeti fogyasztása is megjelenik a 14. század elejére , a 14-15 század fordulóján terjed el a komlózatlan árpa, búza, vagy rozs sörből való erjesztés azokon a vidékeken ahol nem ált rendelkezésre helyben termelt olcsó bor.

A ma ismert lepárlás csak a 19. században jelent meg ( ha jól emlékszek 1810 és francia találmány) , és terjesztette el az égetett szeszeket Európának azon vidékein is ahol addig csak bort vagy sört fogyasztottak. Evvel a találmánnyal nagyot javult az égetett szeszek minősége is.

A anno a magyarok, napjainkba pedig a mongolok , bőr tömlőkben erjesztettek alkohol tartalmú italokat nem csak a közismert lótejet az úgynevezett kumiszt , de szinte bármit ami képes önmagától erjedni. Megjegyzem az ilyen fajta erjesztést még a római légiók is megtudták oldani menet közben , sőt a rómaiak egyik fő táplálékát a káposztát is savanyították a légiók mozgás közben, pedig ők nem a nagy nomád kultúráról híresültek el.

Azt pedig tudjuk, hogy a nomád kultúra kialakulása a éghajlati viszonyoknak köszönhető, mikor is a legkönnyebb és legbiztosabb élelem forrást a kiterjedt állattartás biztosította , mikor ezek a körülmények változtak azonnal megjelenik a növénytermesztés valamely formája , evvel pedig a letelepedett életforma szintén valamely formája.

Tehát ennek a tükrében azt állattani, hogy a nomádok azért telepedtek le mert inni akartak, hát nem vall szaklapra, hacsak az a szaklap nem a Pisszt!! vagy a Nahát.
 
hát ritka nagy szaklap lehetett mivel az első desztillált alkohol lepárlásának a leírása a 12. század végéből származik Itáliából , a salernoi egyetemről, a kb 65% párlatot tudtak előállítani. A 13. századból írnak először hűtővizes desztillálóról, ahol már 90% párlatot is tudtak készíteni, ezt hívták , többek között "ötödik elemnek" , vagy az "élet vizének" az orvoslás egyszerűen csodaszernek tartotta. Gyakran gyógynövényekkel együtt történt az égetés, vagy már gyógynövényes bort pároltak . A fekete halál idején az orvosok nagy menyiségben vetik be az így készített 'élet vizét' így az élvezeti fogyasztása is megjelenik a 14. század elejére , a 14-15 század fordulóján terjed el a komlózatlan árpa, búza, vagy rozs sörből való erjesztés azokon a vidékeken ahol nem ált rendelkezésre helyben termelt olcsó bor.

A ma ismert lepárlás csak a 19. században jelent meg ( ha jól emlékszek 1810 és francia találmány) , és terjesztette el az égetett szeszeket Európának azon vidékein is ahol addig csak bort vagy sört fogyasztottak. Evvel a találmánnyal nagyot javult az égetett szeszek minősége is.

A anno a magyarok, napjainkba pedig a mongolok , bőr tömlőkben erjesztettek alkohol tartalmú italokat nem csak a közismert lótejet az úgynevezett kumiszt , de szinte bármit ami képes önmagától erjedni. Megjegyzem az ilyen fajta erjesztést még a római légiók is megtudták oldani menet közben , sőt a rómaiak egyik fő táplálékát a káposztát is savanyították a légiók mozgás közben, pedig ők nem a nagy nomád kultúráról híresültek el.

Azt pedig tudjuk, hogy a nomád kultúra kialakulása a éghajlati viszonyoknak köszönhető, mikor is a legkönnyebb és legbiztosabb élelem forrást a kiterjedt állattartás biztosította , mikor ezek a körülmények változtak azonnal megjelenik a növénytermesztés valamely formája , evvel pedig a letelepedett életforma szintén valamely formája.

Tehát ennek a tükrében azt állattani, hogy a nomádok azért telepedtek le mert inni akartak, hát nem vall szaklapra, hacsak az a szaklap nem a Pisszt!! vagy a Nahát.

Ha a Bibliaba valami igaz akkor az a borozás. A sört mar a piramisepitö Egyiptomiak ismertek.

A sörfözést mar a Sumerok ismertek vagy 6000 esztendövel ezelött.
(A Sumerok a menekültek elödei, akiket Orban kulturalatlan fajtanak tart.)
 
Utoljára módosítva:
Ha a Bibliaba valami igaz akkor az a borozás. A sört mar a piramisepitö Egyiptomiak ismertek.

A bibliaba lehet, csak hogy itt a nomadokrol beszeltunk :)
Nekik nem kellett hordokat magukkal cipelniuk, mert allatok borebol keszult tomloket hasznaltak tarolokent amit epp uy lehetett szekereken szallitani, mint lovak nyergen, esetleg meg gyalog is.

Ezekben valoban keszitettek erjesztett italokat, foleg sorhoz hasonloakat,
De ezen tul tomlokben taroltak szaritott porra tort hust, foleg verbol keszitett "konzervet" stb...

Meg egyszer irom: ezek az emberek - miont ahogy a mi oseink is - nomad eletmodot folyatattak, tehat vandoroltak folxamatosan uj legelok fele. A bor, a szolotermesztes foldmuvelo eletformat kellett volna hogy igenyeljen.
 
A bibliaba lehet, csak hogy itt a nomadokrol beszeltunk :)
Nekik nem kellett hordokat magukkal cipelniuk, mert allatok borebol keszult tomloket hasznaltak tarolokent amit epp uy lehetett szekereken szallitani, mint lovak nyergen, esetleg meg gyalog is.

Ezekben valoban keszitettek erjesztett italokat, foleg sorhoz hasonloakat,
De ezen tul tomlokben taroltak szaritott porra tort hust, foleg verbol keszitett "konzervet" stb...

Meg egyszer irom: ezek az emberek - miont ahogy a mi oseink is - nomad eletmodot folyatattak, tehat vandoroltak folxamatosan uj legelok fele. A bor, a szolotermesztes foldmuvelo eletformat kellett volna hogy igenyeljen.

A magyar nomadok nemcsak állattenyésztésböl (nomádság) hanem amelett "portyázásbol" éltek.
A letelepedés oka nem a belátás, hanem az Augsburg közelében levö Lech mezején elszenvedett vereség volt.
Elsö Otto a Jézus szivét átdöfö Mauritius lándzsa varázserejével gyözte le a Magyarokat, ahogy a kronika irja.
-
Erdekes, hogy a Lechfeldi csata ugy a Magyarország mind a Németország megszületéséhez vezetett. :)
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

Hi! Does anyone here have the easy deutsch books by Jan richter in English?
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!
ametiszt99 wrote on boyocska's profile.
Szia,nem tudom,hogy megoldódott e a Bauer Barbara könyvvel kapcsolatban a problémád,de feltettem a könyvet ide:
Ne haragudj,de nem vettem észre hamarabb az üzenetedet:):)
ametiszt
Vasas István wrote on kukta's profile.
Kedves Árpád !

Nagyon boldog névnapot kívánok !

Áldott , boldog Húsvéti Ünnepet is kívánok !

Jó egészséget kívánva üdvözöl v.pisti .

Statisztikák

Témák
38,124
Üzenet
4,800,051
Tagok
615,630
Legújabb tagunk
LarryAspem
Oldal tetejére