30 év után oldotta meg a saját eltűnését egy kanadai férfi

Melitta írta:

Egy kanadai férfi a saját eltűnésének a 30 éves ügyét oldotta meg azzal, hogy eszébe jutott, kicsoda. A most 51 éves Edgar Latulip még 1986-ban tűnt el Kitchener városából, és azóta se találtak rá a rokonok.

Latulip egy fejlődési rendellenesség miatt akkoriban egy 12 éves mentális fejlettségi szintjén állt. Eltűnése idején épp kórházban kezelték egy öngyilkossági kísérlet miatt. A feltételezések szerint a 21 éves fiatalember buszra szállt, hogy a Niagara vízeséshez utazzon, és újra megpróbálkozzon az öngyilkossággal. Út közben azonban fejsérülést szenvedett, és ennek következtében amnéziás lett.

30 évvel később viszont elkezdtek visszajönni az emlékei. A kilétére úgy derült fény, hogy eszébe jutott a neve. Ezt meg is mondta egy szociális munkásnak, aki a neten rákeresve kezdett el gyanakodni. Értesítette a hatóságokat, akik nyomozni kezdtek, és végül a Latuliptól és egy rokonától vett DNS-minták alapján bebizonyosodott, hogy ő az évtizedekkel ezelőtt eltűnt fiú, vagyis azóta már férfi. Kiderült az is, hogy Latulip egész idő alatt mindössze 130 kilométerre élt az eredeti otthonától.

Bolcsó Dániel


Csatolás megtekintése 1428414

Kattints a kibontásához...

Kedves Melitta!
Ez szörnyű, milyen sok évet elveszített az életéből.
A rosszban - talán - egyetlen jó , hogy még viszonylag fiatalon, visszatértek az emlékei.
G.B.

analema írta:

Nemrégiben hallottam egy interjút a rádióban egy magyar lánnyal, aki érettségi előtt állt. Olyan gyógyszeres kezelést kellett nála alkalmazni, ahol rendkívül ritka esetben előfordul részleges átmenetei amnézia. Hát nála sajnos ez történt. Igaz a lehetőségekhez képest ő is inkább elviccelte, de belegondolva szörnyű lehet minden nap ezzel élni. Az is igaz, hogy nála nagy valószínűséggel az emlékek egy idő után visszatérnek, sajnos nem tudom mi lett vele azóta.
Szóval a lány az eset után tökéletesen beszélt, szinte mindent tudott amit megtanult. Azonban az emberekhez kötődött emlékei megszűntek. Fogalma sem volt, hogy ki ő, kik a szülei. Lényegében idegenekhez ment haza a kórházból. Osztálytársait nem ismerte fel, így idegenekhez ment oda is. Az életéről fényképalbumokból nézelődtek, és csak annyit tudott a szüleiről is, hogy érezte megbízhat bennük. Nevetséges szerencse a szerencsétlenségben, hogy az eset előtt két héttel szakított korábbi barátjával, de így biztosan nem gyötörte tovább a bánat. A srác rendes volt, meglátogatta a kórházban, de róla sem tudta ki.
Azért elég rémisztő belegondolni, hogy ilyen történet az emberrel, még ha ritka is.

Kattints a kibontásához...