Miután a japán miniszterelnök, Shinzo Abe bejelentette, hogy ismét harcolhatnánk külföldön a katonák, több ezer ember kezdett tüntetni - írja a Guardian.
A japán alsóház szerdán megszavazta, hogy külföldre küldhessék harcolni a japán katonákat - ez most fordul elő először a második világháború után. A jelenlegi módosítás értelmében a japán katonák a kollektív önvédelemre hivatkozva vagy egy baráti országot, például az Amerikai Egyesült Államokat támogatva külföldön is harcolhatnának.
A döntést azonban sokan nem támogatták, például több ezer tüntető jelent meg a japán utcákon, s további tüntetéseket is szerveznek. A demonstrálók ezt kántálták: „Ha nincs háború, nincs gyilkosság". A szervezők szerint jelenleg nagyjából 10 ezer tüntető gyűlt össze a japán parlament közelében. Sokan egész éjszaka ott maradtak és hangosan követelték a miniszterelnök lemondását. A tüntetők csütörtökön is tiltakoztak a parlament mellett, azonban az eső miatt megcsappanhatott a számuk.
Az alsóház után a japán felsőház foglalkozik a javaslattal. A politikusoknak 60 napjuk lesz, hogy szavazzanak a kérdésről. Ha ennyi időn belül nem születik döntés, akkor a tervezet visszakerül az alsóházba, ahol az Abe vezette koalíció elfogadhatja azt.
A japán miniszterelnök szerint a megváltozott nemzetközi kihívások miatt szükséges a módosítás. „Japán közelében megnövekedtek a biztonsági kihívások" - mondta Abe a riportereknek az alsóházbeli szavazás után. „A módosítás célja az, hogy megvédje a japán embereket és megelőzze a háborút" - tette hozzá.
Bár Washington is támogatja azt, hogy külföldön is bevethessék a japán katonákat, a japán ellenzék tagjai bojkottálták a szerdai szavazást. Az ellenzéki politikusok arra hivatkoztak, hogy a tervezet nem egyeztethető össze az alkotmánnyal, valamint a japán katonák feleslegesen bonyolódnának bele az Egyesült Államokkal kapcsolatos konfliktusokba.
Abe - aki 2012 óta tölti be a miniszterelnöki pozíciót - népszerűsége az elmúlt években már lecsökkent. Ennek több oka is volt, például Abe újra szerette volna indítani a nukleáris reaktorokat.
Augusztusban várhatóan egy újabb kihívással kell majd megküzdenie Abe-nak, amely az okinawai amerikai katonai bázis helyzetéhez kapcsolódik. Az elemzők nem értenek egyet abban, hogy a mi lesz a miniszterelnök sorsa: vajon újraválasztják-e szeptemberben vagy veszít a választásokon.
Figyelo
A japán alsóház szerdán megszavazta, hogy külföldre küldhessék harcolni a japán katonákat - ez most fordul elő először a második világháború után. A jelenlegi módosítás értelmében a japán katonák a kollektív önvédelemre hivatkozva vagy egy baráti országot, például az Amerikai Egyesült Államokat támogatva külföldön is harcolhatnának.
A döntést azonban sokan nem támogatták, például több ezer tüntető jelent meg a japán utcákon, s további tüntetéseket is szerveznek. A demonstrálók ezt kántálták: „Ha nincs háború, nincs gyilkosság". A szervezők szerint jelenleg nagyjából 10 ezer tüntető gyűlt össze a japán parlament közelében. Sokan egész éjszaka ott maradtak és hangosan követelték a miniszterelnök lemondását. A tüntetők csütörtökön is tiltakoztak a parlament mellett, azonban az eső miatt megcsappanhatott a számuk.
Az alsóház után a japán felsőház foglalkozik a javaslattal. A politikusoknak 60 napjuk lesz, hogy szavazzanak a kérdésről. Ha ennyi időn belül nem születik döntés, akkor a tervezet visszakerül az alsóházba, ahol az Abe vezette koalíció elfogadhatja azt.
A japán miniszterelnök szerint a megváltozott nemzetközi kihívások miatt szükséges a módosítás. „Japán közelében megnövekedtek a biztonsági kihívások" - mondta Abe a riportereknek az alsóházbeli szavazás után. „A módosítás célja az, hogy megvédje a japán embereket és megelőzze a háborút" - tette hozzá.
Bár Washington is támogatja azt, hogy külföldön is bevethessék a japán katonákat, a japán ellenzék tagjai bojkottálták a szerdai szavazást. Az ellenzéki politikusok arra hivatkoztak, hogy a tervezet nem egyeztethető össze az alkotmánnyal, valamint a japán katonák feleslegesen bonyolódnának bele az Egyesült Államokkal kapcsolatos konfliktusokba.
Abe - aki 2012 óta tölti be a miniszterelnöki pozíciót - népszerűsége az elmúlt években már lecsökkent. Ennek több oka is volt, például Abe újra szerette volna indítani a nukleáris reaktorokat.
Augusztusban várhatóan egy újabb kihívással kell majd megküzdenie Abe-nak, amely az okinawai amerikai katonai bázis helyzetéhez kapcsolódik. Az elemzők nem értenek egyet abban, hogy a mi lesz a miniszterelnök sorsa: vajon újraválasztják-e szeptemberben vagy veszít a választásokon.
Figyelo
