Könyvek, papírok, íróeszközök összevisszasága, a halmazban ember legyen, aki megtalálja, amit éppen keres.
De semmi baj, mögötte kreatív elme rejtőzik.
Legalább is ezt állítja a minnesotai egyetem egy kutató csoportja.
A rendetlenség, állítólag, stimulálja a kreatív gondolkodást, segíti az új elképzelések kiérlelését. Míg a rendben tartott íróasztal egy konvencionálisabb személyiséget tükröz.
Korábbi vizsgálódások már kimutatták, hogy a rendezett környezet arra sarkalja az embert, hogy rendesen viselkedjen, ne kövessen el rossz cselekedeteket, ne szennyezzen . . .A jelenlegi kutatás viszont azt is bizonyítja, hogy értékes előnyök is származhatnak a rendetlenségből.
A felmérésben a résztvevőknek egy kérdőíven kellett válaszolniuk egy rendezett és egy rendetlen szobában. Majd felkérték őket, hogy a adakozzanak egy jótékonysági célra és távozásuk előtt választásuk szerinti uzsonnát kaptak.
Akiket a rendezett szobában helyeztek el, nagyobb összegeket adományoztak, mint a rendezetlen szobában lévők és többségük az almát választotta, nem a csokoládét. Azt tették, amit elvártak tőlük. – magyarázták a kutatók.
Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a rendetlenségnek is lehetnek előnyei, a kutatók elvégeztek egy másik kísérletet is: a résztvevőknek ki kellett találniuk, hogy eredeti rendeltetésén kívül mire lehetne még felhasználni a ping-pong labdákat. A legkreatívabbak a rendetlen szobában elhelyezettek voltak.
Egy másik tesztben arra kérték a résztvevőket, hogy válasszanak két olyan termék közül, amelyekből az egyiknek már jól megalapozott hírneve volt, a másik még újdonság volt a piacon. A rendetlen szobában lévők többsége az új terméket választotta. Ebből a kutatók azt szűrték le, hogy a rendetlen környezet a konvenciók elvetésére késztet.
A következő időben azt szándékoznak vizsgálni, hogy ezek a hatások érvényesülnek-e a virtuális környezetben. A első eredmények azt látszanak igazolni, hogy egy web-oldal áttekinthetősége, illetve zavarossága ugyanezeket a magatartásokat vonja maga után. Persze nyilván a „zavarosság” inkább a mozgalmasságra, a változatosságra vonatkozik, ha ugyanis a kívülálló embernek túl energiájába telik, hogy valamit megtaláljon az oldalon, akkor előbb-utóbb odébb fog állni.
Mindazonáltal a „kreatív” rendetlenség gyakorlatát az Önök szerkesztője is jól ismeri. Elég nehéz elképzelni, hogy egy író, egy zenész vagy a festő, amikor éppen alkot, körülötte külső szemlélő számára minden „elvágólag” található, hiszen az alkotási folyamat tele van váratlan fordulatokkal, elvarratlan szálakkal, félbehagyott ötletekkel, amelyeknek “helyre tételével” nemigen törődik az ember, hiszen éppen egy újabb “isteni szikrával” van elfoglalva.
Csakhogy azokban a „rendetlenségekben” mindig van csak az illető számára ismert rendszer, amely, ha valaki más „rendbe” akarja tenni, azonnal összeomlik…
De semmi baj, mögötte kreatív elme rejtőzik.
Legalább is ezt állítja a minnesotai egyetem egy kutató csoportja.
A rendetlenség, állítólag, stimulálja a kreatív gondolkodást, segíti az új elképzelések kiérlelését. Míg a rendben tartott íróasztal egy konvencionálisabb személyiséget tükröz.
Korábbi vizsgálódások már kimutatták, hogy a rendezett környezet arra sarkalja az embert, hogy rendesen viselkedjen, ne kövessen el rossz cselekedeteket, ne szennyezzen . . .A jelenlegi kutatás viszont azt is bizonyítja, hogy értékes előnyök is származhatnak a rendetlenségből.
A felmérésben a résztvevőknek egy kérdőíven kellett válaszolniuk egy rendezett és egy rendetlen szobában. Majd felkérték őket, hogy a adakozzanak egy jótékonysági célra és távozásuk előtt választásuk szerinti uzsonnát kaptak.
Akiket a rendezett szobában helyeztek el, nagyobb összegeket adományoztak, mint a rendezetlen szobában lévők és többségük az almát választotta, nem a csokoládét. Azt tették, amit elvártak tőlük. – magyarázták a kutatók.
Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a rendetlenségnek is lehetnek előnyei, a kutatók elvégeztek egy másik kísérletet is: a résztvevőknek ki kellett találniuk, hogy eredeti rendeltetésén kívül mire lehetne még felhasználni a ping-pong labdákat. A legkreatívabbak a rendetlen szobában elhelyezettek voltak.
Egy másik tesztben arra kérték a résztvevőket, hogy válasszanak két olyan termék közül, amelyekből az egyiknek már jól megalapozott hírneve volt, a másik még újdonság volt a piacon. A rendetlen szobában lévők többsége az új terméket választotta. Ebből a kutatók azt szűrték le, hogy a rendetlen környezet a konvenciók elvetésére késztet.
A következő időben azt szándékoznak vizsgálni, hogy ezek a hatások érvényesülnek-e a virtuális környezetben. A első eredmények azt látszanak igazolni, hogy egy web-oldal áttekinthetősége, illetve zavarossága ugyanezeket a magatartásokat vonja maga után. Persze nyilván a „zavarosság” inkább a mozgalmasságra, a változatosságra vonatkozik, ha ugyanis a kívülálló embernek túl energiájába telik, hogy valamit megtaláljon az oldalon, akkor előbb-utóbb odébb fog állni.
Mindazonáltal a „kreatív” rendetlenség gyakorlatát az Önök szerkesztője is jól ismeri. Elég nehéz elképzelni, hogy egy író, egy zenész vagy a festő, amikor éppen alkot, körülötte külső szemlélő számára minden „elvágólag” található, hiszen az alkotási folyamat tele van váratlan fordulatokkal, elvarratlan szálakkal, félbehagyott ötletekkel, amelyeknek “helyre tételével” nemigen törődik az ember, hiszen éppen egy újabb “isteni szikrával” van elfoglalva.
Csakhogy azokban a „rendetlenségekben” mindig van csak az illető számára ismert rendszer, amely, ha valaki más „rendbe” akarja tenni, azonnal összeomlik…
