A fényképész Grönlandon belenézett a kamerába… megdöbbent, amit ott látott!

A fényképész Grönlandon belenézett a kamerába… megdöbbent, amit ott látott!

Az amerikai James Balog, csapatával Grönlandra utaztak, hogy az északi sarkkör mentén készítsenek néhány lélegzetelállító felvételt. Azt tervezték, hogy az összegyűjtött anyagból, felvételekből készítenek majd egy dokumentumfilmet. A természettől semmi mást nem vártak, csak abban reménykedtek, hogy jó idő lesz, hogy tudjanak készíteni néhány felvételt a lenyűgöző jeges tájról…

…azonban hirtelen az örök jég birodalma, mozogni kezdett a lencse előtt…

Balog soha sem hitt abban, hogy az ember képes megváltoztatni az éghajlatot!
“Nem hittem, hogy az emberek, képesek befolyást gyakorolni a hatalmas bolygó alapvető fizikai és kémiai törvényeire.”- mesélte.

Azonban megdöbbent, amikor saját szemével is látta, hogy néhány év múlva a New York-i Manhattant is el fogja lepni a víz.



jeges.jpg
 
Egy szóval sem mondott olyat, hogy Manhattan ellepi a víz (legalábbis a videóban)...ellenben a jégdarabok méretét hasonlította a félsziget csúcsához. De mindegy, mert úgy is minmeghalunk!
 
"Balog soha sem hitt abban, hogy az ember képes megváltoztatni az éghajlatot!"
.
Most hogy látta a zajló, olvadó jeget már elhitte? Milyen érvek jutottak eszébe?
.
Az éghajlat változik. Nem tudjuk miért. Vannak mérések, melyek adatokat tartalmaznak, ezek alapján következtetések születnek. Még 10-15 év kutatást követően, akár az ellenkezője bizonyulhat igaznak.
.
A fő kérdés az: ha megváltoztatjuk a viselkedésünket, a társadalmi és gazdasági berendezkedésünket, akkor meg tudjuk-e fordítani a folyamatot?
 
A hazugság talán erős kifejezés. Inkább mondjuk úgy, félreértés...
Legyünk kicsit gyanakvóbbak: mert létezik szándékolt átírás félremagyarázás.
Hogy az olyat ki és mért teszi nem izgat.
Tanulság semmit ne higgyünk el könnyen.
A Manhattant ellepi egy erős túlzás ott. Bulvár hogy jobban hasson.
saját szemével is látta, hogy néhány év múlva a New York-i Manhattant is el fogja lepni a víz.
Ilyen mondat mi, ha nem bulvár?
 
Utoljára módosítva:
Valahol olvastam hogy ezek a jeghegyek glecserek megolvadnak a tengerszint nagyon megemelkedik. Az Eszaki Sarktol elindul a viz minden folyot oceant vizszintje akar meterekkel megemeli nem igen van mi megallitsa.
Biztos nem a kozeljovobe lesz veszely New Yorkra, ha csak 1 honappal rovidul meg a tel a nagy minuszoktol belathatatlan kovetkezmenyei lehetnek. Tobb video is keszult a You tuben fent vannak. Felelmetes a hatalmas jeghegyek leszakadasa ami nem is latszik hogy a viz alatt milyen melysegu hegyek ezek.
A tudosoknak fel van adva a lecke hogy lehet majd elkerulni ezt a nagy katasztrofat. Nekunk meg vigyazni kell a kornyezetunkre.
 
Miert is van az hogy allandoan a cikk irojaba kottok bele, hogy nem hiheto egy mondata, es akkor mi van?lepd at hagyd ki azt a mondatot. O ugy gondoja Manhattan is veszelybe kerulhet.
Te maskep gondolod, mitol lene ez bulvar?

Ano mikor meg en jartam iskolaba, mi a glecserekrol azt tanultuk, szinte nem lathato vagy alig lathato mozgasba vannak.
MA ez a videobol egesz maskeppen latszik es ez a felgyorsulas ami valodi veszely.
 
Balog soha sem hitt abban, hogy az ember képes megváltoztatni az éghajlatot!

Csatolás megtekintése 1523963

Való igaz, én sem hiszen, nagy szerencsére! A legutóbbi glaciális illetve jégkorszak kb. 8-10 ezer éve ért véget, a jelen időszakban azaz földtörténeti holocén korban általános felmelegedés jellemzi, mely interglaciálisnak tekinthető. Egy biztos New York-i Manhattant néhány év alatt nem fogja ellepni a víz, hogy mikor nehéz erre a kérdésre válaszolni. A földtani kutatások szerint az interglaciális periodikus 12000-28000 (vannak kutatók akik szerint 50 000) évig tart, így nagyon valószinű, hogy nem ebben az évszázadban lesz New York-i Manhattant elöntése.
 
Valahol olvastam hogy ezek a jeghegyek glecserek megolvadnak a tengerszint nagyon megemelkedik. Az Eszaki Sarktol elindul a viz minden folyot oceant vizszintje akar meterekkel megemeli nem igen van mi megallitsa.
Biztos nem a kozeljovobe lesz veszely New Yorkra, ha csak 1 honappal rovidul meg a tel a nagy minuszoktol belathatatlan kovetkezmenyei lehetnek. Tobb video is keszult a You tuben fent vannak. Felelmetes a hatalmas jeghegyek leszakadasa ami nem is latszik hogy a viz alatt milyen melysegu hegyek ezek.
A tudosoknak fel van adva a lecke hogy lehet majd elkerulni ezt a nagy katasztrofat. Nekunk meg vigyazni kell a kornyezetunkre.
A poén az, hogy nem kell elolvadnia, elég ha belecsúszik a vízbe a gleccsernyi jég. Ez a plusz térfogat emeli meg a vízszintet, hogy elolvad vagy úszik az tök mindegy. És mondok még jobbat. A globális vízszintemelkedéshez nem is kell, hogy olvadás legyen bárhol (az északi sark jege pl. már eleve úszik, ha az elolvad, attól nem változik semmi), elég, ha kicsit melegedik a víz. A víz ugyanis +4 fok ködül a legsűrűbb (azaz azonos tömeg esetén a legkisebb térfogatú). Ha nőni kezd a hőmérséklete, akkor ritkul, vagyis kitágul, ami jópár centis emelkedéshez vezet (ez is hozzájárul ahhoz, a 10-15 centihez, amennyivel emelkedett a óceánok szintje az elmúlt 100 lévben).
 
víz ugyanis +4 fok ködül a legsűrűbb (azaz azonos tömeg esetén a legkisebb térfogatú). Ha nőni kezd a hőmérséklete, akkor ritkul, vagyis kitágul, ami jópár centis emelkedéshez vezet .
Igen +4 °C-os 1 kg víz térfogata pont 1 dm3, a kitágulástól azért nem igen kell tartani ugyanis +10 °C-os víz 1,0003 dm3, de viszont a 0 °C-os vízből 1 kg 1,0002 dm3. Fizikát mellőzve a tágolási görbe egy parabola, melynek minimum pontja +4 °C.
 
a kitágulástól azért nem igen kell tartani ugyanis +10 °C-os víz 1,0003 dm3,

Egy köbdeci víz tágulásától nem kell tartani, de 1 300 000 000 köbkilométernyi víznél azért ez már érződik a parton (1 méternél is több)... És azzal is el lehet játszani, hogy nagy mennyiségű ivóvíz beleolvad a sósvízbe (mondjuk a leszakadó jégtáblák révén), akkor annak sűrűsége már alapből kisebb lesz, ami megint emeli a vízszintet.
 
Egy köbdeci víz tágulásától nem kell tartni,a de 1 300 000 000 köbkilométernyi víznél azért ez már érződik a parton (1 méternél is több)
Az óceánok és melléktengerei kb. 700 em2, a 4 °C átlag hőmérsékletű víz 10 °C-ra emelkedésnél az általad írt 1 m vízszintemelkedéshez viszont már több mint 2 300 000 em3 víz szükséges. Ez +6 °C hőmérséklet emelkedést jelent, mely földtörténeti korban is jelentős időt. A következő diagramon látható a legutőbbi 2000 év hőmérséklet ingadozása látható.
2000evhomerseklet.JPG

A jég esetében paradoxon, egy dm3 víz tágulásától nem kell tartani, de az több ezer km3 mennyiségtől sem.
10hotagulas_folyadek3.jpg
 
Az óceánok és melléktengerei kb. 700 em2, a 4 °C átlag hőmérsékletű víz 10 °C-ra emelkedésnél az általad írt 1 m vízszintemelkedéshez viszont már több mint 2 300 000 em3 víz szükséges. Ez +6 °C hőmérséklet emelkedést jelent, mely földtörténeti korban is jelentős időt. A következő diagramon látható a legutőbbi 2000 év hőmérséklet ingadozása látható.
Azért ennyit írtam, mert a példádban szerepelt 10 fok...

A jég esetében paradoxon, egy dm3 víz tágulásától nem kell tartani, de az több ezer km3 mennyiségtől sem.
Ez utóbbit nem tudom pontosan, mire írtad. 0,0003%-nyi térfogatnövekedés az óceánok esetében majdnem egy Fekete-tengernyi plusz vizet jelent...
 
Ez utóbbit nem tudom pontosan, mire írtad. 0,0003%-nyi térfogatnövekedés az óceánok esetében majdnem egy Fekete-tengernyi plusz vizet jelent...
Nézd meg a fenti digramot, a jég 0 °C hőmérsékletű, akkor az ebből keletkező víznek +4 °C ig csökken a térfogata, vagyis +8 °C-on kb, azonos a térfogata.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

petrucy wrote on sizsu's profile.
Megtisztelve érzem magam a követés bejelölése miatt.-))
vorosmart wrote on bsilvi's profile.
Köszönömszépen a legújjab fordítást !
A "friss üzenetek + napok óta nem jelennek meg,hibát jelez
vorosmart wrote on DeeYoo's profile.
Köszönöm szépen a fordítást.

Statisztikák

Témák
38,094
Üzenet
4,794,801
Tagok
615,337
Legújabb tagunk
dublikaty_leKt
Oldal tetejére