Soha nem szerepelt még olyan rosszul Magyarország a Freedom House éves jelentésében, mint most.
A 2016-os évet összegző Nations in Transit című kiadványban a régió utolsó helyére csúsztunk vissza, Románia és Bulgária is megelőzött minket .
A nonprofit nemzetközi szervezet hét mutató, többek között a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota alapján becsüli fel egyes országok demokrácia pontszámát. A jelentés 22 éve jelenik meg, 29 olyan országot vizsgálnak benne, melyek a kilencvenes években mind diktatúrákból kilábaló, demokratikus átmenet útjára lépő országok voltak, Kelet-Közép Európától kezdve a Balkánon át Eurázsiáig.
A vizsgált hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést tavaly a Freedom House: romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Két vizsgált területen, az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás esetében nem történt változás 2015-höz képest.
A most megjelent jelentésben Magyarország Lengyelországgal közösen külön fejeztetet is kapott, mivel a Freedom House kutatói szerint a két ország közelmúltbeli visszaesése között sok a hasonlóság, és le lehet ebből vonni tanulságokat más európai országok számára is.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy az elmúlt évtizedben a régió országainak demokratikus pontjai gyorsabb ütemben csökkentek, mint a másik két vizsgált régióé, a Balkáné és Eurázsiáé. Elsősorban a korrupció növekedése és a szabad sajtó elleni támadások miatt. E nagy zuhanásnak komoly szereplője Magyarország, ugyanis hazánk vitte véghez a legnagyobb mértékű visszaesést.
A jelentés külön kitér arra, hogy a Fidesz 2010 óta évről évre egyre jobban ásta bele magát a hatalomba: míg az első évek az új alkotmány megírásával, a bíróságok elfoglalásával és a választási rendszer átalakításával teltek, az utóbbi időszakban a független és kritikus média jelentős részének felszámolása és az állam elfoglalására és nagyszabású korrupcióra alkalmas hatékony mechanizmusok kiépítése történt meg. Most pedig, ahogy közeledik a 2018-as választás, a Fidesz a figyelme a civil társadalom felé fordul, ahonnan a külföldről is finanszírozott szervezetek kisöprésével fenyegetőznek, írja a jelentés.
Hasonló folyamatok zajlanak Lengyelországban, csak ott a Jog és Igazságosság vezette kormánynak többször a lengyel törvényeket áthágva kellett keresztül vinnie akaratát, míg a Fidesz éveken át tartó kétharmados többsége lehetőséget teremtett arra, hogy formális szempontból legálisan vigyék véghez a változtatásokat, még ha azok világosan meg is sértették a liberális demokráciák alapelveit.
444
A 2016-os évet összegző Nations in Transit című kiadványban a régió utolsó helyére csúsztunk vissza, Románia és Bulgária is megelőzött minket .
A nonprofit nemzetközi szervezet hét mutató, többek között a kormányzás demokratikus minősége, a korrupció, a média függetlensége és a civil társadalom állapota alapján becsüli fel egyes országok demokrácia pontszámát. A jelentés 22 éve jelenik meg, 29 olyan országot vizsgálnak benne, melyek a kilencvenes években mind diktatúrákból kilábaló, demokratikus átmenet útjára lépő országok voltak, Kelet-Közép Európától kezdve a Balkánon át Eurázsiáig.
A vizsgált hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést tavaly a Freedom House: romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Két vizsgált területen, az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás esetében nem történt változás 2015-höz képest.
A most megjelent jelentésben Magyarország Lengyelországgal közösen külön fejeztetet is kapott, mivel a Freedom House kutatói szerint a két ország közelmúltbeli visszaesése között sok a hasonlóság, és le lehet ebből vonni tanulságokat más európai országok számára is.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy az elmúlt évtizedben a régió országainak demokratikus pontjai gyorsabb ütemben csökkentek, mint a másik két vizsgált régióé, a Balkáné és Eurázsiáé. Elsősorban a korrupció növekedése és a szabad sajtó elleni támadások miatt. E nagy zuhanásnak komoly szereplője Magyarország, ugyanis hazánk vitte véghez a legnagyobb mértékű visszaesést.
A jelentés külön kitér arra, hogy a Fidesz 2010 óta évről évre egyre jobban ásta bele magát a hatalomba: míg az első évek az új alkotmány megírásával, a bíróságok elfoglalásával és a választási rendszer átalakításával teltek, az utóbbi időszakban a független és kritikus média jelentős részének felszámolása és az állam elfoglalására és nagyszabású korrupcióra alkalmas hatékony mechanizmusok kiépítése történt meg. Most pedig, ahogy közeledik a 2018-as választás, a Fidesz a figyelme a civil társadalom felé fordul, ahonnan a külföldről is finanszírozott szervezetek kisöprésével fenyegetőznek, írja a jelentés.
Hasonló folyamatok zajlanak Lengyelországban, csak ott a Jog és Igazságosság vezette kormánynak többször a lengyel törvényeket áthágva kellett keresztül vinnie akaratát, míg a Fidesz éveken át tartó kétharmados többsége lehetőséget teremtett arra, hogy formális szempontból legálisan vigyék véghez a változtatásokat, még ha azok világosan meg is sértették a liberális demokráciák alapelveit.
444
Magyarország jobban teljesít? 
