http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2015/04/qasr-al-farid-nabateusok-maganyos.html
Qasr al-Farid, a Nabateusok magányos kastélya
4/30/2015
A Nabateus Királyság (1) akkora terület felett uralkodott, amely átívelt Levante (2) déli részétől Észak-Arábiáig, olyan helyzetben, mely lehetővé tette számukra, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a Tömjénutat (3), ahogy áthaladt az Arab-félszigeten. A jövedelmező kereskedelem eredményeként a Nabateusok mérhetetlenül gazdagokká és befolyásosakká váltak. A vitathatatlanul legismertebb Nabateus műemlék az al-Khazneh Petrában, a mai Jordániában. Ugyanakkor a Nabateusok magasan képzett mesteremberek is voltak, amikor sziklafaragásról beszélünk, kezük nyoma megtalálható az egész királyságban. Az Egyik ilyen műemlék Qasr al-Farid.
Qasr al-Farid, vagyis "Magányos Kastély" Madáin Szálih (4) régészeti területén található (más néven al-Hidzsr vagy Hegra) Szaúd-Arábia északi részén. Bár kastélynak nevezik, Qasr al-Farid valójában egy sír köré épült az 1. században. Qasr al-Farid csak egyike a 111 monumentális sírnak, melyek szétszórva találhatók Madáin Szálih térségében, melyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított 2008-ban. A sírok közül 94 gazdagon díszített. Qasr al-Farid az egyik legismertebb sír Madáin Szálihben, és annak a ténynek köszönhetően nevezték el így, hogy teljesen elszigetelve található a többi sírtól a területen. Ez szokatlan, mivel a legtöbb monumentáis sírt Madáin Szálihben csoportosan találták meg. Ezek közé tartozik a Qasr al-Bint, a Qasr al-Sani, és a Jabal al-Mahjar sírterület.
Qasr al-Farid több mint 20 méter magasan emelkedik a sivatagos terület fölé. Mivel az ilyen emlékművek célja, hogy jelezzék azon emberek gazdagságát és társadalmi státuszát, akik megrendelték azokat, a nagyobb méret határozottan erre utalt. Qasr al-Farid másik figyelemre méltó része a homlokzatán található pilaszterek száma. Madáin Szálih többi sírjának homlokzatán csak két pilaszter készült, egy a bal, és egy a jobb oldalon. Qasr al-Farid azonban négy pilaszterrel rendelkezik, egy-egy a homlokzat két oldalán, és két további középen. Ez további bizonyítéka lehet annak, hogy ennek a sírnak a tulajdonosa mérhetetlenül gazdag és fontos ember volt a Nabateus társadalomban.
A titkozatos Nabateusok eredetileg egy nomád törzs volt, de mintegy 2500 évvel ezelőtt nagy épületeket és városokat kezdtek építeni, melyek az i.e. 1. század, és az i.sz. 1. század között virágoztak, köztük a csodálatos város Petra, Jordániában. Ahogy a mezőgazdasági tevékenységüket, a politikai rendszerüket, a művészetüket, tudományukat, a kőfaragást és a csillagászatukat is fejlesztették, és elképesztő hidraulikus szakértelemről tettek tanúbizonyságot kutak, ciszternák és vízvezetékek építése során.
Talán meglepő lehet, de Qasr al-Farid építését valójában nem fejezték be. Sajnos nagyon valószínűtlen, hogy valaha is megtudjuk, kinek épült ez a sír. De nem fogjuk megtudni azt sem, hogy az építkezést a tulajdonos, vagy a munksáok miatt hagyták abba. Qasr al-Farid hiányosságával együtt azonban láthatjuk, hogy milyen módon építették. Mivel a munka minősége a sír homlokzatának alsó részén durvább, ez azt sugallja, hogy az emlékművet felülről lefelé alakították ki. Lehetséges, hogy a hasonló műemlékek építése ugyanilyen módon történt.
A 3. században a Tömjénút hanyatlóban volt, köszönhetően annak a politikai és gazdasági visszafejlődésnek, mellyel a Római Birodalom nézett szembe. Ennek következtében a kereskedelmi úvonalak mentén található sok városra gyakorolt hatást a kereskedelem visszaesése. Még Madáin Szálihet, az észak-déli karavánút egyik nagy megállóhelyét sem kímélte, mely végül egy apró faluvá zsugorodott. Egy 10. századi arab utazó például azt írta az ott töltött idő alatt, hogy Madáin Szálih egy kis oázis volt, melynek tevékenysége középpontjában a kutak és a parasztok álltak. Ez tagadhatatlanul éles ellentétben áll a hely Nabateus időszakban tapasztalt fénykorával, amikor a kereskedők és a tevék arab tömjénnel megrakodva tolongtak az utcáin az észak felé vezető útjukon. Ennek ellenére Qasr al-Farid és a többi sír, melyeket a Nabateusok építettek, továbbra is bizonyságul szolgálnak Madáin Szálih egykor volt nagyságára.
Névtelen2015. április 30. 22:10
A nabatausok eredetileg nomád életmódot folytattak, sátorban laktak. Diodorostól származik az egyik legteljesebb leírás a nabateusokról. Ebben arról számol be, hogy a sivatagban állattenyésztéssel foglalkoztak, tevét, juhot legeltettek. Számuk meghaladja más törzsek-beliek lélekszámát. Több mint tízezer főre teszi őket. Ez a szám pedig abban az időben kiemelten nagy társadalmat feltételez. A tengeri kereskedelem révén tömjénnel, mirhával és a legértékesebb fajta fűszerekkel kereskedtek. A szabadság szerelmesei voltak. A sivatagban kutakat, ún. ciszternákat építettek, amiben az esővizet gyűjtötték, ezeket a sivatagi kutakat jól elrejtették, és ha menekülniük kellett, soha nem szenvedtek vízhiányban, ezért tovább bírták, mint üldözőik. Mentalitásukat mások nem igazán értették. Mert mások voltak… Ma vannak olyan elképzelések, mely szerint türk eredetű nép. Ezt igazolja ama tény, hogy Jordániában ma is élnek ilyen nomád csoportok és feltétlenül különböznek egyéb nomád életmódot folytatóktól. Ezek a türk eredetűnek vélt nomádok feltűnően tiszták, és fényes, sajátos ruhában járnak. Értik az arabot és arab akcentussal beszélnek.
David Graf, Róma és az Arab Frontier: a Nabataeans a szaracénok c. könyvében úgy véli, hogy a nabateusok eredetileg Mezopotámiából, az ősi Irakból származnak. Josephus Flavius ókori zsidó történetíró szerint a nabateusok meglehetősen nagy területet uraltak, a Földközi tengertől a Vörös tengerig, az Eufrátesztől szinte Egyiptomig. Emiatt egyes történészek, régészek véleménye az, hogy nem egy csoportról van szó, hanem esetleg a nabateusoknak két csoportja is létezhetett. Érthetetlennek tartják, hogy sem a görögök, sem a rómaiak, sem mások nem tudták leigázni őket. Megadás nélkül, szinte nyomtalanul tűntek el támadóik elől. Valóban nem hagytak maguk után sok nyomot, nem építettek pl. templomokat. Jól elrejtettek mindent magukról, és maradtak máig sok hazugsággal, félremagyarázással, találgatással övezett titkos, rejtélyes, de tényszerűen roppant fejlett, békére törekvő civilizáció.Szerintem nem tűntek el ők sem. Csupán "átmenetileg és bizonytalan ideig távol vannak".
A Holt-tenger környékén volt királyságuk és arámiul beszéltek, írtak és saját ABC-vel rendelkeztek. Ráadásul kb. éppen Jézus korában, hisz i.u.106-ban számolta fel őket a Római Birodalom. Meglehetősen furcsa a sok egybeesés, főleg a rejtélyes Holt-tengeri tekercsek tekintetében. Istenhármasságuk volt, s egyik istenük éppen az írás, a tudományok, a jóslás istene volt. Magyarul ez nem a mágus? Továbbá mi van akkor, ha a "nazareus"-t "véletlenül" rosszul fordították és eredetileg "nabateus" lett volna? Ez esetben azon történészeknek is igazuk lenne, akik állítják, hogy Nazaret Jézus korában egyszerűen nem is létezett...Betlehemből pedig - állítólag - kettő is volt.Ha igaz, az egyik nem esett messze a nabateus királyság területétől és Kumrántól sem.
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2015/04/qasr-al-farid-nabateusok-maganyos.html
